Sajnos csak régi erősítőkről van layout, ami újabb kiadás, főleg ha nyákos, azokról nincs. Most csinálok egy hotrod deluxe copyt, úgy tűnik, jó lett az elrendezés, nem zajos, ezek szerint mákom van:)
Szerintem ilyet nem fogsz találni, de amúgy is az általános szabályok érvényesek. Kisjel mellett ne vigyél nagy jelet/tápot/fűtést, a nagyfesz részeket elkülönítve, stb.
Ha mindent betartasz, akkor is lehet, hogy zajos lesz vagy gerjed. És látni olyat is, ami minden szabályt felrúg, és mégis jó. :D
Én innen vásároltam trafókat(többen készítenek). Mind kimenőket, mind hálózatikat is vettem és kiválóan elkészített trafókat kaptam olcsón. A képen látható szerintem az itteni készítők termékeihez képest drága szükségmegoldás....
Üdvözlet, tudnátok-e olyan linkeket ajánlani, ahol a layoutok tervezésének szabályai vannak leírva. Biztos sok építőt érdekelne, hogy schematic alapján hogyan tervezze meg a panelt, gerjedés, stb. elkerülésére. Földelésről találtam néhány leírást, de komplett turret boardról nem.
Valamint szeretnék mutatni trafó-beszerzési lehetőséget, aki még nem ismerné, én vettem hálózatit, szerintem profin meg van csinálva, és a Hammond ár harmadáért:
Trafó Köszi.
"Erre kéne összehoznom egy kb. 70-80W-s fejet, ami tudja a tisztát, de a gorombát is.."
Nem okoskodom én csak elolvastam, amit írt. meg tőlem is kérdezte, hogy amit én csináltam az mit tud.. De amit építettem JCM800, az csak a low bemenetben tudta a tisztát, mérgesnek meg nekem nem volt eléggé mérges a Hi bemenetben sem..
Betesz egy 100k-1M ellenállást a 680nF -al sorba, és a kapcsolóval/relével azt is kapcsolgatja (rövidrezár/elenged), így nem nagyon lesz csattanás sem...ha már az emelt katódos fokozattal akar tisztázni. Csak egy újabb kapcsoló (+ellenállás) kérdése és akkor lehet a torz csatornán egy sima jcm800 meg egy meglökött jcm800 (680nF)...A lehetőségek kimeríthetetlenek! Szép napot midnenkinek! Zs.
Fogsz egy 800-ast, egy 680 nanost még rákúrsz a harmadik katódra, ( az egy nanost a gain potiról lehet le kell majd venni) az bőven rokk. Ha még mindig kevés gain, elé teszel valami ts9-et vagy bármit.
Egy Fi(életvédelmi) relés elosztóval ha kivonultok és nem tudtok bekapcsolni semmit mert lebasz a relé, akkor hazamentek, de senki nem pusztul el.....Nem olyan nagy kaland ez....
Kösz, rajta leszek, de én nem ebből élek, kevés időm van bróbasasszin kitökölni, mi a frankó. Kettő, egyetemista/főoskolás félnevelt kölök, meló, ház, kert, no a zasszonyka, Gott sei Dank, turbóváltozat, imádom!!!
Csak egy átlag zenész nem multiméterrel járkál próbálni, vagy koncertre, fogalma sincs arról, hogy mire jó az érintésvédelem és hogy van-e az adott helyen. Jól seggbe kéne rúgni néhány üzemeltetőt, ahol a védő érintkező nincs rendesen leföldelve, vagy nincs 30 mA-nál leoldó év relé.
Nem szoktál ilyen lenni, napszúrás? Maradjunk a szakmánál. Van egy 4x12-s ládikám 40éves, kifogástalan 30W-s zöldhátúakkal. Erre kéne összehoznom egy kb. 70-80W-s fejet, ami tudja a tisztát, de a gorombát is, úgy kb. british rock. Pl. a vége KT88 duett, vagy szelídebb négyes, túlvezérelt cső az elején, vagy szilicium, stb, stb.
Várom az összes tapasztaltabb észrevételt, köszönettel.
Nem elrettentésnek akarom írni, de egy ismerősömet megvágta úgy egy erősítő egy ilyen szemét helyen( egy pinceklubban), hogy kórházba került megfigyelésre. Szerencsére túlélte. Az agyonvágás nem a csöves erősítők sajátossága, mert lehet ez vasaló, tranzisztoros erősítő, fűnyíró stb. Amit nem kettős szigeteléssel szerelnek és földelt aljzatba kell dugni, az azt jelenti, hogy abba kell, mert ez a védelme, egy esetleges meghibásodás esetén, amire illik számolni, ha élni akarunk! Egy elrohadt földelésü helyiségben éppúgy hazárdjáték zenélni, mint vasalni....Mert mi van ha? Szerintem meg kell előtte erről győződni mindenkinek. Egy nyirkos pincében, ha egy lelkes néző teleokádja az erősítőt "veressboroskaulával", a trafó elhicc a fázis rászalad a sasszira, a keverőn keresztül meg mindenkire ha nincs jó földelés. Rossz esetben halott mindenki....
Ez akkor is van, ha jó a föld, rajta van a miksi házán és az énekemeber műszálas ruhája feltöltődik valamilyen potenciálra és a miksin keresztül sül ki. Ha viszont a kezével fogja a gitárt ( ahol a húrok szabályosan le vannak földelve) és úgy csíp folyamatosan, akoor elő a multimétert, megmérni a gitár és a miksi közötti feszültséget, de még jobb azonnal hívi valakit, aki ért hozzá.
Nem szeretnék olyan kommentet olvasni, hogy X.Y. érdeklődőt gondatlanságból elkövetett építkezés közben súlyos áramütés érte... Ráadásul az általad említett kitek aránytalanul drágák egy szimpla próbálkozáshoz.
Hulyeseg, annyi dkumentacio van mar online, ami lepesenkent vegigvezet az egeszen. Egy tad, vagymetroamp kitben meg kb. a vezetekek is meretre vanna vagva. Ha valakinek van egy kis musaki erzeke, egy pakaja, multimetere, 2 fogoja meg csavarhuzoja , siman osszerak egy 800-ast vagy jmp-t kitbol. Akinek nincs, az meg uljon le gitarozni, amig valaki osszerak neki egy erositot :)
Csatlakozom többekhez, első nekifutásra egy százast? Ne tedd!. Lépésről-lépésre, első körben tarhálj egy öreg csöves rádiót, lesegesd, hogy mi is történik pl. az ECL82 környékén. Másodiknak se építs, néha bagóért lehet kapni öreg, működőképes 10-15W-s pp kombót, ismerkedj azzal is. Egy százas alkatrészigénye nem áll meg százból, ismeretlenül könnyen gallyra vághatsz mindent. A legfontosabb: ÉLETVESZÉLYES, 500V körüli feszültségértékekkel müxik!!!!!!!!!!!!!! Nyugiság van, ez nem tranyó!
Olyan izék vagytok, rögtön elveszitek az ember kedvét... Mákos már párszor leírta, hogy lesz..ta volna magát, ha elsőre ilyen, meg olyan erősítőt csinál, mikor meglátott egy egy első készüléket ismeretlen emberektől. Ebből következik, hogy Ő is amatőrként kezdte
Abból, amit és ahogy beírtál, nekem úgy tűnik, nincs semmilyen tapasztalatod az építésben. Mik a kritériumaid? 100 wattos, csöves, de milyen? Csatornák száma? Hangszínszabályozó? Bemenetek száma? Akarsz rá boost kapcsolót, effekt hurkot, ha az utóbbit igen, akkor párhuzamost, vagy sorost? Milyen stílust játszol? Inkább tiszta hangzás kell, vagy tarhonyaszárító hevimetál? Akarod kisebb teljesítményen is járatni? Mert 100 wattal falat lehet bontani, a legtöbb helyen a 25 watt is sok lehet. Tapasztalat nélkül egy ilyen cucc megépítésébe belevágni szinte biztos kudarc, és tényleg a nickedhez hűen végezheted.
Nem kell az összeset, elég az utolsó pár ezret, ui. rendszeresen és visszatérően meg van válaszolva minden. :D
Ha ennyi időd, türelmed sincsen, akkor ne állj neki építeni.
Meg akkor se, ha csak egy erősítőt akarsz, amin gitározhatsz. Gyűjtögess kicsit hozzá, és csináltass valakivel. Ha nincsenek meg a szerszámaid, akkor SK készítve is fog annyiba kerülni.
Szerintem ha mindent mérlegre teszel, mi mennyibe kerül, meg hol(a veszteségeket is ami a tapasztalatlanságból esetleg eredhet), jobban jársz ha valakitől veszel kész terméket....Lehet hűlyézni:)
:É hát jó köszi szépen! Néztem erősítő fejeket csak akkor úgy néz ki mindig az olyan marshallokat találtam meg aminek nem volt fent a kapcsolási rajza. Na majd holnap belevetem magamat!
Keresel egy klasszikus kapcsolást, guglizol hozzá egy paneltervet (layout), beforrasztod a drótokat, örülsz, ha megszólal. Dióhéjban.
Ha mondjuk a "jcm800 layout"-ot is nekem kell beírnom a gugliba neked, szomorú leszek :D
Üdvözlet mindenkinek!
Szeretnék én is csöves erősítőt építeni.
Full csöves gitárerősítőre gondoltam.
Egy 100W-os fejet szeretnék építeni.
Olyan kérdésem lenne, hogy van e valakinek olyan kapcsolási rajza ami az én kritériumaimat is kielégítik ?? A másik nagy kérdés a tápegység, a hálózatit még csak csak de amire a hangszóró is megy a vég transzformátor hol tudom olcsón megcsináltatni ? (Azon sok múlik, nem szeretnék kókány munkát végezni hogy a végén romlik le a zenei minőség. )
Előre is kösz!
Mégegy javasolható dolog egy Fi relés elosztót építtetni, ami ilyen szemét helyeken ahol a hálózat szar, és ki tudja milyen a földelés, egy esetleges "trafóbalesetnél" életeket menthet, mert hasznos, és pár ezres kerül, de csak boltból bevizsgáltat, és nem a józsefvárosi piacról kínajit!
Szerintem vigyél egy fázisceruzát, meg egy multimétert. A fazislyukba világít. Ahhoz képest ha nincs meg a földelés pöcs között a konnektorban, a 220-230 volt, csak kevesebb, akkor ne használjátok a cájgot mert szar a földelés az adott konnektorban.....Ha csak 140 vagy 180 voltot mutat a müszi, az épp elég lehet, hogy hazavágjon valakit aki érzékeny erre. Ilyen módon kimérhetitek az összes elosztót és egyéb kacatot...Üdv
Szakikák,
A próbatermünkben az énekezõs emberünket megcsípte pár elektron a mikrofonon keresztül.
Javaslatokat szeretnék kérni h ezen hogyan lehetne segíteni h ne legyen belõle fekete keretes blikk címlap.
Van vmi olyasmi h végfokkal azonos fáziskörön ne legyen a gitár? Vagy vmi ilyesmi.
Ha csak egy fáziskör van mit lehet tenni?
Meg kell nyalni, az ízéből tudod :D
Amit én vettem tőled az magyar.
(sok mindenből, a szalag oldalsó festéséből, a szalag szigetelésének a színéból, a csíkozásból, a szerelvényből stb.)
1. nem szidtama magyar vasat
2. egy erősítő nem a kimenőtranszformátortól szól, ahogy azt itt nagyon sokan vélik, a trafó pedig nem a vastól. Rendszerben kell gondolkodni
3. elhiszem, hogy nagyon jól szólt a cucc, azt is elhiszem, hogy a legjobb hang számodra, de 50 év alatt nem csorbult semmit az emlék? Eleve más volt akkor az ízlés, az is biztos, hogy a kommersz olcsó készülékekhez képest nem volt nehéz jobbat csinálni, de akkor is 50 év. Nem az említett erősítőt akarom degradálni, csak nem éppen hiteles 50 év visszaemlékezéséből valamit naprakészen megítélni
Egyébként én is találkoztam már házilag kivágott lemezes trafóval, bár olyan régi volt, hogy nem mertem beüzemelni. A moly kirágta a prespánt benne :D
A magyar trafóvasról:- Én 1960-as diákéveimben találkoztam talán eddigi számomra legtetszetősebb gitárhangzást produkáló erősítővel, amit az egyik diáktársam apja csinált. Akoriban Tungsram EL6-os ,ecc83, ef86 csövekkel, általa készített trafókkal. Láttam a készítés folyamatát, s ami az érdekes /a mások által hegesztőtrafó készítésére használt/ tőbb KW-os óriástrafó lemezeből, kivágószerszámmal készítete az EI-t. A csévetest papírbakelitből, öntartóra hatogatva,a primer két részben, vadul tekerve,a szekunder közte,s valamilyen viaszosfaggyúban kifőzve. Mai vonatkozásban szinte nevetséges. ... de a hangja!!
Sajna eredetileg se tudtam miféle vas, a helyi elektro boltban volt kész trafó 2500-ért. Valami bebukott videoton termékből bonthatták őket. Az biztos, hogy itthon készült a trafó, a vasat meg ki tudja.
Nem tudom, van-e még nekik, a boltban nem láttam már kirakva. Pár darabot még betartalékoltam ide. :)
Csévetest nélküli, önhordó trafók tekercseit-angolszász, japán-csak menet menet mellé lehet elkészíteni, a tekercs rétegszigetelése része az önhordó kivitelnek, a csévetestes trafókat viszont lehet "vadtekercseléssel" is készíteni, a huzal alkalmas rá......dupla zománc. A motorokban pl. hol is van a rétegszigetelés???
Hiszek neked, csak annyira logikátlannak tűnik. Vadtekercseléssel kerülhetnek nagy feszültségkülönbséggel bíró menetek egymás mellé, néhány gyárit szedtem szét, menet-menet mellé volt mindegyik és sorszigetelt. Az is igaz, hogy valakinek segítettem beindítani egy erősítőt, Istvan3 -tól származó kimenővel, és valóban faszán szól a te gyakorlatod szerint tekerve. Merre laksz, meglesném amikor gyártod. Én hüle, néha beledöglök a precizitásba, még sem mindig tetszik a végtermék.
Nagyon köszi, hogy leírtad a tapasztalatod! Nem szándékozok én tekergetni, mert jobban bízok abban amit megvásároltam, és nem is kis beruházás a huzal, csak érdekelt. Üdv
Tekertem már hiperszilre is kimenőt. Előre szóltak, hogy gitárra nem lesz az igazi, meg úgy általában kimenőnek sem való, de azért kipróbáltam.
Szólt rendesen, de valahogy, mintha középszegény lett volna a hangja. Metálkodni tök jó, és eleve is ilyen cuccba került, de azért egy EI magossal is meghallgattam ugyanazt a cuccot, és annak jobban tetszett a hangja.
Ha nem hasonlítottam volna össze a kettőt, akkor ez is simán tetszett volna, de így az EI magos jobbnak bizonyult.
Hogy milyen gyártmányú volt a hiperszil, arra már nem emlékszem, Gejza szerezte, talán ő még emlékszik.
KB ennyi a kimenő tapasztalatom. Tekertem már jó párat, és rengeteg gyárit is újra tekertem már, úgyhogy ha valakinek gyári adatok kellenek, keressen bátran, és várjon pár napot a válaszra
Én annak idején kipróbáltam ezt a sorszigetelés dolgot a gyakorlatban is.
Megtekertem két tök egyforma trafót, ugyanolyan vasmagra ( új, azonos pakettből származó lemezekre...), csak az egyiket szépen menet menetmellé, sorszigetelve, ahogy kell, a másikat meg sorszigetelés nélkül, vadtekercseléssel. ( Persze, a szekunder, és primer közé kapott szigetelést! ) A sorszigeteletlen, vadtekercselt, sokkal jobban szólt. Valahogy olyan élet telibb, tökösebb hangja volt.
Persze, impregnálva mindkettő volt, mert az elengedhetetlen, még ha sorszigetelve is van, mert a rezgés hatására lekopik a lakk vagy zománc ( ki milyen huzallal dolgozik ) szigetelés a huzalról, és menetzárlatos lesz a trafó.
Én azóta men szarakodok a sorsztigeteléssel...
Ez csak az én tapasztalatom. Ki kell próbálni...
Ezért szoktam én is többnyire profi hozzáértőktől vásárolni, de kinlódtam is amatőr szinten próbaképp. Állítólag a nagy vas sem szerencsés mindig, mert a telítésbe tolt vas adja meg a jellegzetes feelinget egy erősítőnek...
Igazából csak a kis vasveszteség és a megfelelő keresztmetszet számít. Persze ez dinamólemezre sehogy se lesz igaz, ebben jól érvelsz (Hgl fojtó)
P úr viszont mindig Tolnai (vagy milyen?) hipersilekre "tervez"
Egyszer csináltam két egyforma M85a hálózatit, az egyiket magyar, a másikat VAC maggal vasaltam be (ezúton is köszönet érte még egyszer Cyclonnak!!!)
A két cséve menetszámra megegyezett mindenben. A magyarnak háromszor nagyobb volt az üresjárási áramfelvétele és jobban melegedett is a névleges terhelés környékén a vas (!!). A teljeseítményt persze leadták és ma is üzemel mindkettő kiválóan, de azért érdekes. VAC és Wassner a király, ennyi :D
Ami talán zavart az RT-s cikkekben, hogy a vasat mint valami homogén közeget kezelik, másodlagos szempontként, pedig ez az egésznek az az alapja szerintem. Egy higanyfojtó vasmagból sosem lesz jó kimenő, ha 250 felé osztják a primert sem....
Cserélek mindent. Feedback is azért nem volt, mert a 10nF-es kondin 130nF-et mérek. De van, ahol ugyan ilyen értéknél 235nF... kicsit elfáradtak már.
Remix csak a beszerezhetőség és az ár miatt. Tehetnék bele Malloryt is, de annyit nem ér meg most. Holnap megyek Pestre, megnézem a Konthába mi van még esetleg, ami jó lenne.
Ha találsz még egyet, kezet csókolok!
12 V-osom van sok...
De még megnézem eldugott helyeken is.
És amúgy cserélsz minden csatolót biztos, ami biztos alapon, vagy rosszak is?
(és miért Remix? Nem mintha rossz lenne)
Amúgy meg a régi cuccokban (főleg CBS Fenderekben :D) azért volt kicsi a kimenő, mert arra kevesebb réz kell, tehát olcsóbb. Mindig, mindenkor az olcsóság volt a szempont egy szériaterméknél, ahogy most is a sok kínai szarságnál, amit szidunk.
Ennyi.
Az összes Aguilar Eden meg Sadowsky csöves bőgőcuccban toroidok vannak. Ahogy emlékszem egész jól szólnak. Hoznak a héten emúgyis egy 400 wattos Aguilar végfokot, majd jól meghajtom :)
Én mindig többet alkalmazok, még single endednél is, mondjuk én szeterokat is csinálok. Nálam többnyire a szekunder szétosztása miatt van, nem szeretek egyesnél vastagabb dróttal dolgozni, így parallel kapcsolok több vékonyabb tekercset.
Toroidról, mint kimenő nem tudok nyilatkozni. Dr. Piret Endre (akinek talán egyedül van hitele az RT-s brigádból csöves témában) szerint bizonyos kapcsolásokhoz kifejezetten jó.
Lajos Tibor ex-fórumtársunk még SE kimenőt is csinált vele (felvágta a gyűrűt), meg rengeted hálózatit tekert meg kézzel, vetélővel. Nekem is volt tőle egy 160VA-es, az most Baowah barátom sztereo cuccához szolgáltatja a kraftot.
Ha csak az elméletet nézzük, kimenőnek is a toroidnak kell(ene) legjobbnak lenni. Persze illik méretezni is. (mindjárt jön a Powerstate-es és Kox-os hasonlat, d enem érdekel)
Plactovics ezt írta a 2010-es RT évkönyvben tervezett csöves gitárerősítőjében:
"A szekunder tekercs három
részből áll, melyeket párhuzamosan
kapcsolunk.Ez az osztás hangszererősítő
részére bőven elegendő. Az átvitel
így is 20 Hz és 20k Hz között jónak
mondható. - A "boldog" csöves korszakban
javítottam a hazai piacon márkás
- kezdő zenekarok számára elérhetetlen
árú - hangszererősítőket (Selmer
Goliath, Marshall, Fender stb.). Meglepőek
voltak az erősítők primitív kimenő
transzformátorai. Kis méretű vasmag,
vékony huzal (nagy áramsűrűség!)
minimális tekercs-osztás. Frekvenciamenetük
gyenge volt. A korai
gyártású erősítőknél ezért nem alkalmaztak
negatív visszacsatolást a szekunder
körr ől, mert frekvenciaátvitelük, fázismenetük
rossz volt. A későbbiekben, mikor
már jobb minőségű kimenő transzformátorokat
készítettek, a negatív
visszacsatolás létjogosultságot nyert."
Csak pislogok, mint hal a szatyorban. Szerintem nem tud kilépni a HIFI erősítők árnyékából...
Klasszikus gityó kimenő: negyed prim, sec. 0-4Ohmig, fél prim, sec. 4-16Ohmig (közben 8Ohmnál leág.) negyed prim. Forgásirány nem változik, Én használok prim. sorszigetelést, de nem impregnálok. Nem bonyolult a szükséges keresztmetszetek, menetek kiszámolása sem. Összességében kb. annyi meló, mint a hálózati. Torroid kimenőhöz lövésem sincs, jó hiperszilt már láttam/hallottam.
Na a toroidra készített kimenőt valahogy nemigazán értettem. Sem menetet menet mellé sem fedésbe nem lehet igazán precízen megtekerni. Ráadásul gép nélkül igazán mókás dolog. Ettől függetlenül van egy ismerősöm, (aki már tekert nekem is kimenőt) azt állítja gyári Vox erősítőbe tettek toroid kimenőt és a zenész tulaja áradozott róla milyen jól szól.
Arról nem tudok. Az osztott (kamrás) csévetest a tökéletes kétoldali primer szimmetriáért és a kicsiny szórt kapacitásért felelős. A kivitelezése miatt muszáj mindig fordítgatni a tekercset, ezért a változó menetirány.
Viszont a lenti elmélet szerint - és az irodalom szerint is, amiből hivatkoztam - ezeknek a tekercseknek nagy a szórt induktivitása, ami a teljesítmény sávszélességet rontja, főleg a felső regiszterekben. Kis teljesítményen ez nem érvényesül, viszont az itt káros szórt kapacitás meg kicsi. Vagy valami ilyesmi. Nem csináltam még kamrás kimenőt.
De az biztos, hogy papíron akármilyen fain is és akármennyire osztom szét (nem kamrásan, csak rétegesen) a primert, a túl nagy primer menetszám káros, hiába lesz jó (jobb) mélyátvitelem, elveszik a teteje.
ől. Ebből következik, hogy Ő is amatőrként kezdte
