Nekem meg egy (asszem) 86-os SG-m van, a legfapadosabb, de még az is brutálisan gecijó... Ilyen jól kihajtott Marshallos prosztórockban megzabálta a PRS-t is a stúdióban, de nagyon...
Azért térdelés ne legyen... Nyilván nem fogja eladni Masao san, sajnos... Pedig jól passzol a 81-es Sheratonomhoz. Azért majd győzködöm. Egyébként ezek ennyire fasza Ibanezek?
Úúúúúúúúúúhhhh, baz, ez a John Scofield gitár... Ha esetleg neked szól először, akkor én pedig konkrétan eléd térdelek először... Csak, hogy tudjál róla...
Esküszöm, előbb kéne egy ilyen nekem, mint egy igazi 335-ös, már csak John Scofield papa iránti véget nem érő rajongásom okán is...
Fasza kis strató, én is full elektronika cserében gondolkozom,de ez még a jövő zenéje...
Tényleg a potiknál mi a lényege hogy 500-as vagy 250-es stb,kinek milyen tapasztalatok vannak??
Mikor megkaptam a keménytokban hazacipeltem és csak itthon láttam meg mit is sikerült beszerezniHát komolyan elgondolkodtam,hogy basseron is elkezdjek-e tanulni.Munkatársamtól van,azt mondta "te gitározol,majd neked jó lesz"és jó lett
Akkor ebben gondolom nem olyan szett van mint ami az enyémben volt, mert annak az gyenge pontja volt. (Volt nálad is Mester az a hangszer ha minden igaz.)
Szombaton alkalmam volt kipróbálni egy 1981-es Ibanez AS-100 Artistot. Épp ilyet, csak persze 81-est. A japán barátom újonnan vette Osakában, és a testben lévő cetlin büszkén szerepel a "Made by the proud people of Ibanez" felirat Remek gitár, szép 335 érzés, és sehol egy karc, a bundok 99%-osak! Mondtam is, ha valaha eladja, én tudjam meg legelőbb!
Mindezt egy egész estés japán vacsorával kötöttük össze. Olyan magyarként, aki nem szereti a halat, sosem gondoltam volna, hogy a nyers hal ízleni fog. Arigato gozaimas Shimizu san!
A hangszedő cseréhez: én próbáltam bele 57/62-t és lényegesen rosszabbul szólt, Khalim Főnök is tanúsítja.
A titok, hogy 500-as potik vannak benne, így szerintem nagyon jó, hidd el.
HA mégis cserélnél, érdemes az egész elektronikát, a régit meg egyben meghagyni.
Harry hozzászólásaihoz én annyit fűznék hozzá,nem érzem magam cirkuszosnak,hogy belinkeltem a cuccaimat,más tollával meg végképp nem szoktam ékeskedni,a cuccaim és a tudásom forditott arányosságban van,sőőőt még zenekarom sincs most a melóm miatt,de szeretem a jó gitár sound-ot,és nincs annál felemelőbb érzés amikor végre hazajutok,és kezembe kapok a gitárjaimat és azt a hangot hallom amire mindig is vágytam...peace
japper pickup van benne,majd cserélni akarom,de még nem tudom milyenre,cs69 vagy 57/62 vagy...
apropó.. neked mikori volt?
Az enyém 93-94 körüli,viszont a test milyen fából lehet,erre még nem jöttem rá
Ááá, aha. Nekem is volt ilyenem, egy dolog nem tetszett benne -> a japper pickupok. De ebben lehet hogy texas van. Érdekes egyébként, amikor srv stratóm volt én pont a koptatót akartam rejta kicserélni valami vintege cream vagy mint green-re.
igazából csak nem értem mi volt a gond az összefüggés, meg azt sem, hogy mi miért foglalkozunk azzal, hogy egy másik ember miért pont olyan és annyi hangszert halmoz fel, azt sem értem miért foglalkozom én ezzel az egésszel és különben is mi értelme az életnek, miért vagyunk mi a világban, mi a célunk és hány éves a kapitány? Álmos vagyok és szar vasárnap is dolgozni...naaa :)
Az a lényeg, hogy jól érezd magad velük, meg az is rendben van ha gyűjtögeted, meg engem az se zavar, ha mutogatod.
Ha tehetném én is gyűjteném őket, attól függetlenül, hogy mennyire használnám ki őket. Enni nem kér...
Háténmegcsak gyűjtögetem (megaztán baromira szeretem is) őket. De nem nagyon érzem úgy, hogy mindenképp mutogatni kellene.
Nekem valahogy olyanok, mint a gyerekeim (vagy nőim) akiket kényeztetni, óvni kell - Nektek viszont harcos (és munka)társak. Ez nem egészen ugyanaz. DE azért én is jól érzem magam velük.
Azok az 5 perces cuccok java nem az enyém. A többit meg ugye ki kell próbálni. Amíg nem az enyém, igazán nem lehet kipróbálni. A boltban nem lehet kipróbálni rendesen cuccot, és ha már megvetted, akkor vagy bele törödsz, hogy meszívtad, vagy eladod. Én az utóbbi.
Szerintem semmi baj nincs azzal ha az embernek 3 5 10 30 vagy akárhány gitárja van, legyen az zenész vagy műkedvelő. Csak az én életutam alakult úgy hogy mindig az volt a kérdés hogy milyen lesz a sound a kezedben. És ezt sokféle erősítővel vagy effekttel el tudom képzelni (bár ennek megértése is rengeteg időt vett igénybe t.i. hogy nem egy cucc kell hanem projekttől függően többféle is igazítva ahhoz) de gitárban ezt nem tudtam megvalósítani. alahogy addig amíg nem volt rá lehetőségem addig mindig egy db stratóval kellett megoldani a jazzt, a popot a bluest vagy akármit. Most hogy több hangszerem is lett, mostmár sajnálom a sarokban tartani a stratómat mert annyi minden történt már velünk. Nekem elég egy elektromos gitár és azzal megoldok bármilyen elektromos gitáros feladatot, és ráadásul miután 15 éve játszom ezen a darabon, mostmár lassan ez védjegy is szóval a név kötelez. Szóval ha bejön egy új cucc, inspirál beindulok tőle meg minden, aztán a végén mindig kikötök az én jó öreg stratómnál akivel együtt öregszem meg. Ezért nincs és nem való nekem több gitár azonos tipusból. Azért mondom így mert pl akusztikus ügyben más a helyzet. Abból kell egy fémhúros és egy nylonhúros is. De azokból is csak egy. És a basszerral is így vagyok. Gondoltam hogy vehetnék egy fretlest, de minek? Teljesen tök jóaz az egy ami van. Mindig sajnálnám az épp otthon maradthangszert ami a tokjában hever kihasználatlanul.
Hajaj!!! Határozottan arra az álláspontra helyezkedem hogy amit tudok azzal kapcsolatosan egy max 50 ropis gitáron sem kellene elviselnem komoly korlátokat
Nyilván nem fogja eladni Masao san, sajnos... Pedig jól passzol a 81-es Sheratonomhoz. 
szugoj ne, ganbatte kudaszaj 
'89 Am. Std szett került bele, ha jól emlékszem, a sajátja valóban nem volt egy csúcs 
