Igen, a felhasználási terület más... Ugye a legelterjedtebb a partyzene... De vannak otthonhallgatós fajták, amik képesek érzéseket közölni.
Dave Tipper pl. zseniális. Pl Surrounded album... És nem mintavett hang egy sem. Ő rakta össze hullámformákból...
PL, ott van a Keyser & Shuriken nevű formació vmi. Tökre leborultunk h fú ez milyen jó, meg mennyire értik! De 1 ideje ezsembe se jut, h elővegyem, nem köt le!
Vhogy a gondolat, az üzenet közlése hianyzik!
Bizonyos helyen, időben jó, de aztan tovabb megyünk és elfelejtjük!
Nemtom, gyerekcipőben jar a dolog, csak nemtom merre halad!
Nem gondolom h elvetnék barmi újat, nem lennék nyitott! 1000féle zenét hallgatok.
De nekem a legtöbb elektronikus zene nem közöl érzelmet, inkabb csak 1 pillanatnyi allapotot, aminek sok tartalma nincs!
neki is érdemes utánanézni/meghallgatni a "simple pleasures" c. számát. zseni a gyerek, nintendoval, meg konzolokkal zenélni, apáám.
akinek megvan a palm trance albuma az megdobhatna vele, persze full reménytelen :D
Neeee :) Nem kell a demagóg rockzenész hozzáállás! ;) Az elektronikus zenék nem egyenlőek az egyéniség elvesztésével!! Sőt! Minden hang, hangzás, és megoldás egyedi lehet.
Persze a megfelelőt kell hallgatni, nem azt amik a rádiókban, tv-kben és dizsikben mennek...
Igen, jó lemez, de mégsem erre gondolok.... A rockzenészeknek egészen fura és trendekkel lemaradt, ódivatú elképzeléseik vannak az elektronikus zenékről...
Én minddig ezt tapasztalom, tekintve hogy van közöm a másik oldalhoz is... Sőt, ciki, nem ciki elektronikus zenében voltam sikeresebb, nem gitárolásban :)
Persze, mint minden, főleg a divat, ez is állandóan forog. Ma ez népszerű, holnap az. Sztem sok új már nincs a nap alatt.
Amit leírtál, azt Satriani pl. megcsinálta 99-ben az Engines of creation lemezen. Gitár, full elektronikus alapokra. Zseniális alkotás.
A fő tendencia késleltethető, de nem elodázható... Mint a BUX. Hullámzik. Most picit megint visszajött az élőzene és a rock is. Aztán majd megint nem így lesz.
A rövidebb távú jövő mindenképp a technológiák és műfajok keveredése. Fog még sírni a gitár, de valami más, modern alapra...
És akkor még egy totál hamis éneket is faszán helyre lehet hozni ;) Sőt van virtuális énekes is... Fonetikával szavakat tudsz formálni, amit egy műénekesnő "felénekel"! Még tetten érhető, és gépies, de pár évet adok neki és fasza lesz...
Ezek létező technikák, a világ fejlődik :)
Én úgy látom, hogy a gép "imádatának" leáldozott. A 90-es években tombolt a techno meg tudomisén milyen egyéb stílusok.. aztán mindenki temette az élőzenét. A régi zenész magazinokat olvasva kitűnik, hogy minden, a 80-as években sikereket elérő élő zenekar bajba került a 90-es évek elején-közepén, nem volt többé igény az élő zenére, jött a playback, és az emberek életéből lassan kikoptak az igazi koncert élmények, így a felnövekvő újabb nemzedék már az igényét sem ismerhette meg annak, hogy rendes koncertet látogasson, tudniillik azt sem tudta, hogy az milyen..
Én azt látom, hogy ennek a divatja már rég kifújt, egyre többen adnak újra élő bulikat, az emberek megtanulják talán újra szeretni az embert és ami mögötte van..és szerintem mára a gépek is megtalálták helyüket az ember fegyvertárában. Ma már mindenki használja őket felvételnél, keverésnél, de nem érzem úgy, hogy veszélyeztetné az emberi tényezőt. Bár lehet, hogy tévedek, én most így látom.
Nem becsülöm le, csak annyival vélem kevesebbnek, hogy technikai tudást sokkal kevésbé igényel.
Már meséltem, de ismét elmondom azt az élményemet, amikor először voltam egy barátom stúdiójában. Megmutatta, hogy...
"... miután feljátszották, behívom ezt a kis programot, amivel korrigálom a dobost. Utána a gitáros mellényúlásait igazítom ki..." Vazze, így én is tudok jól gitározni. :(
Doppingszerek?? Nem olvastok sci-fit? :) Cyber világ lesz implantokkal ;)
Az elektronikus zenét sem gépek csinálják ;) "Máshogy" kell zenésznek lenni, inkább technikai szinten mint zeneelméleti, de semmivel sem komolytalanabb műfaj... Csak ott egyben vagy minden...
a kromatikus fogólap és az ujjak szerepe ugyanúgy megmarad majd,
de szerintem idővel eltűnnek a húrok és a "bundokat" vibrato-szerű ujjmozgással és legato-s mozdulatokkal fogjuk nyesztetni, jobb kéz meg valamilyen panelen a hangzást adja majd...
A zene szerintem visszatér oda, ahonnan kiindult. Istenek imádata ritmikus mozgással, amihez monoton aláfestést szolgál. Ezt egy gép kva jól megcsinálja.
Na az aztan nagyon érdekes lesz!
Ami a kérdés h maga a zene merre is tart! Mekkora szerepe lesz a zenében az embernek x idő múlva! Meddig lesz még olyan h "síragitar"?:D
Meg maga a jatéktecnika is merre tovabb!
Na ja, aztán majd jönnek az olyan zenék, amiket gépek csinálnak. Amolyan techno vonaglás lesz.
Gondoljatok bele, az ujjak virtuozitásának valóban vége, ebbe igazat adok sceletornak. Viszont minden "fejlődik". Viszont az ember fizikai korlátainak lassan vége.
Fizikai modellezés. Olyan érzékelési metódussal, amihez már nem kell igazi gitárhúr. Tehát egy Variax továbbfejlesztve a jelenlegi húr+piezo vonalról. Amolyan kvázi-húrokkal. Sosem kell hangolni, és minden elképesztő hangolás gombnyomásra elérhető (ez már ugye jelenleg is adott a Variaxban)
A követő azért túlzás...:) Tetszik a játéka, az tény. Amúgy ő is használ Les Pault koncerten/stúdióban...persze Gibsont...:DD
Ritkán használtam, a menzúrája is szokatlan volt. Meg cucc minimalizálás...
De mi jöhet még? Virtuozitásban a 80-as évek közepén eljutottak a végletekig a rockban ( más műfajokban más jóval előbb ), sztem a létező összes gitár formát láttuk már, van ezer féle tremoló, húrszám, fa és pickup kombináció..
Talán a Line6 féle modellezős dolog fog leginkább tovább fejlődni, és 30 év múlva mindent megkapsz majd egy hangszerben...vagy nem tudom..
Gitárból meg ott van a Variax. Lehet ódzkodni tőle, az "öreg" gitárosok nem is fogják megszeretni talán... De már most messze nagyon jól használható!!! Nagyonn számítási teljesítmény, jobb modellezés, és nincs megállás...
Gondolom ezt már nem a LINE6 fogja letenni az asztalra, tekintve hogy a guruk már otthagyták a céget... Azóta semmi újat nem is tud mutatni a lányhat... De az irány megvan...
Fene tudja, lehet h ez télleg jobban néz ki!
De nekem aki szereti a színes, firkas gitarokat (Pink Paisley jeee:D:) jobban bejön a masik!
Bar a lényegen nem valtoztat, atom gityó lehet!:D
Ennyiért ez ajándék. Átlag 3000 dollár körül szoktak menni ezek és a P1, a P2, P3, megy 2000 körül-a hibátlanokról van most szó..és a P4 picivel alatta. Azért "csak" ennyi, mert cserélt a nyak. Ha megnézed, eléggé elüt a test és fej színe, ezért sem tudja eladni a srác. Így pl. nekem se kéne..
gondolom a technika lesz atom, egy pici csip a világ összes erősítő soundjával olyan minőségben h bekakálsz....
de a gitár gitár marad ahogy a zongora hegedű és sok más akusztikus hangszer......gondolom én.....meglátjuk ha megérjük
ahhoz nincs jó fantáziám hogy kitaláljam mi lesz még a játéktechnikában
Hát, nekem ez a P3 volt mindig a mániám, sötétben is rohadt jól mutat Persze a többi is szép, egyedül a P4-et(camo) nem tudtam megszeretni, pedig 9 hónapig próbálkoztam
ezt reflexből tettem hozzá, mert anno, mikor árultam volt némi vita, hogy ez tüzifa, stb, bezzeg a fendereket meg úgy hypeolták. Anno kipróbáltam egy jóval drágább fender preckóval és finoman szólva nem dőltem hanyatt. Legfeljebb az árkülönbségtől. ebből a tanulság: nem minden arany, ami fénylik...
Fent a piros, csak 2 pu ... Hát, inkább mókás, piros (!) nejlonbőrbugyiban, a forma sem igazi kópia, szóval vicc és full repair-es ... az a klira is khmm, szóval a teste izé
Olvasd el h megint mivel példalózól! Mindig hozza kell tenni h Fender.
Ennyi szól úgy mint 1 3szor ennyibe kerülő közép f elsőkategórias béz!
...és nincs vita!
Mert ez megint 1 reakció!
Naa ez igen!!
Valszeg az én mai ízlésemhez mar egyik se passzolna, de ezek nagyon faja motyók!!
Csak kar h a JPM nem a színes design, az a maniam, nem kéne de aahhh!
ez igaz de akkor is sport zenére passzentosak.....viccesek leszünk ahogy 80 évesen tappingbajnokoskodunk az unokánknak aki unott fejjel néz majd minket