Mindent elhiszek, de bármi ami le van csavarozva, stabilabb, mint ami nincs. Ha kézzel halítassz egy hangot, akkor az pont annyi a húrnak, mint ha karral halítassz. -gondolom én -
Én átalakíttattam a Stratomat Floydra, mert nagyobb karozásnál (de csak akkor!) hangolódott. Ezt ismeri mindenki. Hálisten elégedett vagyok, kivéve a satu lazítgatást, mert azt utálom, még ha ritkán is van rá szükség. Anélkül sem hangolódott gyakrabban, vagy jobban, ugyanakkor nem is volt téma, hogy tekerek gyorsan a kulcson egyet, ha kell. Szóval szerintem fix hidasnál nincs értelme a satunak, pláne ha utólag, a nyak gyengítésével fúrják fel. (De azért nem fogunk ám összeveszni! )
nekem nem hangolódik a fix hidas satu nélküli gitárjaim sem. a graphtec nut meg számomra nem nagy durranás, a csont nyereg hangja sokkal jobban tetszik. meg miért is kell csuszkálnia a húrnak egy fixhidason????
Egy satut leszedni, kb 5 másodperc. Ennyivel hosszabbítja meg a hangolást, ebben igazad van. Viszont nem kell annyit hangolni.
A 2. ponttal egyetértek.
A fix hidas gitárokra azért találták ki a satus-finomhangolós setupot, mert volt ilyen igény. De a satus kulcsokat is pont ez az igény inspirálta. Ez az igény pedig az, hogy ne hangolódjon a gitár!
A 2-es számú kérdésedre szerintem részben szintén a hangolódás elkerülése a cél. illetve a Graphtech-ről olvastam olyat is , hogy a húrszakadás is ritkább mivel a grafiton szépen csúszik a húr! De ebben a témában nem vagyok annyira otthon!
Ne viccelj már, nem kis dolog ez sem, sokszor volt vitatéma pl. hogy belinkeltek egy fotót, és napokig ment rajta a vita, hogy ez most "Edge Pro, nem, ez Edge III, nem, ez Edge XYZ" . Referencia lehet. Ha mások is küldenének még Floyd képeket, tök jó lenne, ha minden típusból lenne egy. Egyszer csak meglenne az összes. :).
1. Fix hidasra minek a satu? Csak nehezíti a hangolást és a húrcserét.
2. A csont vagy a graphtech (remélem, jól írtam) nyergeknek is van jellegzetes "hangzása"
Feltettem a Schaller FR2 fotót köszönettel, alul a "köszönet" szekcióban is frissítve lett, és az angol nyelvű lapot is updateeltem, úgyhogy elvileg (közelítőleg) egyforma a magyarral.
IMHO (de nem vagyok benne biztos, ha hülyeséget írtam, elnézést) az, hogy amikor megszorítod a nyaki satut a négyszögletes lapka egy icipicit elmoccan, és nem ugyanabban a pontban fogja megszorítani a két húrt. A csavar forgásiránya szerint az E6-A húrnál szerintem az E6-ot egy kicsit távolabb a hídtól, az A-t meg kicsit közelebb a hídhoz, így egyik kicsit magasabb, amásik kécsit mélyebb lesz a kelleténél.
Be kell valljam, hogy a satus kulcs nem ugrott be. Hallottam már róla, de igazából sosem láttam még ilyet, de ha megfogja a húrt úgy, mint a leszorító, akkor nem szóltam. Megpróbáltam utánna nézni, a weben, de horror árakkal találkoztam. Létezik, hogy 15000Ft egy kulcs, vagy elértettem valamit?
Nekem szerncsére nem húzza meg a satu a húrt, de találkoztam olyan gitárral, ahol komolyan számolni kellett a satuval a finomhangolók beállításánál. Szerintem ilyenkor alaphelyzetben nem fekszik fel a húr a nyergen. Vagy mi lehet ennek az oka?
Talán azért nem mert ha mondjuk egy fixes gitárra satut teszel akkor kell a finomhangoló is, mert ha a satu lezárásakor egy kicsit meghúzza a húrt akkor bizony hangolni kell! De pont erre találták ki a satus kulcsokat!
mindkettő dinky model,de negativ egyik a másiknak,a kék a fehér értékének kétszerese,a fehérben 3 állásu kapcsoló van. S. Duncan PUk
TB-4,jazz sh2,mindegyik hum,
a kékben aktiv EMG-k ,SA 2db sc, és egy 89 es felezhető hum.,
tehát a PU elrendezés és a fajtájuk más.a nyak és a test méretei azonosak
a testen áthúzott húr jobban átadja a rezgést a fának,ah késérnék állandóan lehet nem kellene Floyd..
nem azt hiszem Sepultura gitárosánál láttam hogy a két alsó húr le volt szedve sőt a két kulcs sem volt fennt a gitáron :)
Én azt nem értem, hogy a satu miért nem alapfelszerelés minden gitárra. Szerintem ez annyira alapvető. Tehát nem csak a floydosra, hanem mindenre. Értem én hogy drágább egy kicsit, de fel sincs kínálva, hogy kell-e vagy sem. Én biztos nem vennék satu nélküli gitárt, az biztos.
Valamikor a 90-es évek elején az egyik Metal Hamerben volt egy interjú a Satrianival és ott az egyik képen láttam, hoyg ő is fordítva fűzi a húrokat, azóta én is így csinálom! Egyszerű, praktikus módszer a floydos gityókhoz. Csak azt nem értem, hogy addig amíg nem láttam azt a képet miért nem jutott eszembe!
Húrszakadás: nekem is szinte mindig a húrlábnál szakad. Azon a részen gyakorlatilag hajlítgatod a húrt, és kifárad. Ilyenkor én sem cserélem. Letekrek egy kicsit, és kész. Nálam rekord, hogy egyszer a nóta intróját még lejátszottam, majd elszakadt valamelyik. Na, alul felül kisatuz, csonkot kidob, húrt előre, alul besatuz, hangol, satu felül, és gitárszóló.
A satuhoz képest valóban nem tart jobban, ez igaz.
Arra gondoltam, hogy amikor nem satus gitárt húrozok, akkor a nem fonott húrokat mindig hurkoltam, vagy a kilógó részre csévéltem. Ettől mindenképpen stabilabb a golyó, erre gondoltam. A satu nélküli gitárokon az extrém termolózásnál szerintem a húrok elmozdulása az elhangolódás oka. Mindengy, hogy a gombóc fordul el egy picit, és nem talál vissza a helyére, vagy a kulcsra felcsévélt húrok igazodnak.
legtöbbször nekem a satunál,(ha nem az újjam alatt )szakadt a húr,és ne kelljen állandóan költséges húrcseréket csinálnom...kicsit többet tekertem a kulcsra aztán időnként arrébb fogtam.
manapság már ez nem kell csinálnom ,mert a bundokon elöbb kopnak el a húrjaim ..
én is mindig fordítva rakom fel, a Daddariónál a szines buckók miatt látványos is,de nekem nem a buckó tart,van úgy hogy 2-3 cm lógni,lefegni hagyom.
a kezdeti floydok nem voltak satusak,csak a nyakon volt húrszoritó,és ezzel akarom cáfolni, hogy a gombócnál semmi sem tart jobban,(ill nem is ezt cáfolom, csak azt, hogy, ennek az igénybevételnek nem volt megfelelő)mert könyebben elhangolódott erősebb teremolóztásnál,a feszülést ernyedést nem tudta lekövetni a bunkóra hurkolt húrvég,ezért fejlesztették ki a satut ehhez a húrvégződéshez is.
Szerintem nem a gyorsaság a lényege. A gombóctól jobban semmi nem fogja meg a húrt. Amúgy a húr hosszából mindenképpen vágok le. A vastagok el sem férnének a kulcson.
Aprópó vastagság.
Kinek mi a tapasztalata? Meddig lehet felmenni húrvastagságban? Nekem a 11-est már nem tartotta meg a három rugó, és mivel vonalzónyakú a gitárom, már a nyakat is kezdtem sajnálni.
Nem tudom, mennyire elterjedt az az eljárás, amit én is alkalmazok, miszerint fordítva fűzöm fel a húrokat. Vagyis nem vágom le a gombócot, és a hangolókulcson át fűzöm fel. Másnál még nem láttam, de nekem bevált. Persze lehet hogy a langyosvizet fedeztem fel.
Szédszedtem az öreg vasat ma, és megragadtam, az alkalmat, hogy készítsek pár képet. Akit érdekel, itt megnézheti. Ilyen felbontásban azért már látszik rajta, hogy nem ma kezdte a billegést, de messziről, sötétben még egész jól néz ki. Floyd Rose
Hát... pár napja, amikor néztem az oldaladat, gondoltam, hogy készítek Neked egy fotót hogy legyen erről a tipusról is. Na belenéztem a keresőbe, és majdnem elhánytam magam. Tehát kizárólag a takarítás az oka.
Értem. Tehát ez akkor áll fenn amikor a tőcsavart is kiszeded. Azt miért kell? Azt is csak a tisztogatás miatt? Jobban odaférsz valahova? Annyi ideig nem volt Floyd (utánzatom, hehe Edge III), hogy ki kelljen szednem, úgyhogy nem tudom :(.
Nehogy azt hidd, hogy én hetente kisuvickolom az egészet. Egyrészt kedvem sincs hozzá, másrészt időm sincs, de a gitárnak sincs sok ideje szétszedve finom testápolókban fürdeni. Ráadásul, nem utálok friss húrokkal nekimenni a bulinak. Izeg-mozog napokig. Ezért inkább télen csinálok ilyesmit, olyankor nem olyan sűrű a program.
régen a kormányösszekötö gömbfejeket állitották hasonlóan csere folyamán az autókon...
,mondjuk én lehet túl hanyag vagyok de ilyeneket nem csinálok ,olykor letörlés és kész ,eléggé kritikus pont a tremoló nem csesztetem feleslegesen,voltak itt tőcsavar cserék, baba cserék és most is aktuális az egyik
Eszembe jutott még valami "tőcsavar" ügyben.
Amikor nagytakarítós húrcsere van, és totál szétszedem az egészet, mielőtt kihajtom a helyéről, előtte beforgatom ütközésig, és számolom a köröket. Összerakáskor szintén becsavarom koppanásig, és számolom a köröket visszafelé. Tökéletesen visszaáll az eredeti állapot, és nem kell vacakolni a húrmagasság beállítással.
A kenésen már túl vagyok.
A karon keresztben van egy kis átmenő stift, fölötte egy alátét, majd a hollander. Bár nem látom, de elképzelhető, hogy az az alátét lehet eldeformálódva. Lehet hogy már nem is sík és valószínű, hogy nem is körkörös. Amiatt, hogy nem sík, beleakad a karon lévő stiftbe, és amiért nem körkörös, el tudja forgatni a hollandert.
akkor itt lenne az kivánatos az hogy a kar elcsússzon és ne tapadjon ,ide kellene kenés de nehogy a a menetre is kerüljön !csak a persely alá és a hollander és a persely találkozásához--gondolom
az anyag is nagyon fontos,lehet!!
volt egy trs tremolos ibanezem és elkopot az egyik baba(spiáter, puha anyag,kemény, vékony felületti kezeléssel),akkor még nem nagyon lehetett itthol venni, és később is horor árakat kértek a cseréjéért a szakemberek.nosza hát egy hét alatt egy tűreszelővel kireszeltem egy vastömbből,furat bele,ez aztán anyag !!na az első alkalmazáskor el is csipte a húrt,ugyanis a kis kocka az kemény ,de a húr profilja kicsit belesüllyed a tömbbe(gyárinál) ez hiányzott,szóval nem kellett később annyira meghúzni,akkor jó volt..
annyi minden elhanngzott itt csak kapkodom a fejem,Ricsivel értek egyet abszolúte,terhelés alatt nem tekergetjük a magasságot állító csavart bele fog vágni a csavarba vagy az él is tompulhat(főleg ha gagyi),nem tud jól billenni a floyd (az enyimén is cserélt csavart a Med ).én sosem támasztom ki húrcserénél,megy annélkül is,de nem rossz ötlet.Kézzel szedem ki a rugókat mindig, méhozzá a térdemre fektetem a gitárt,és a térdemmel nomom tövig a floydot akkor a rugók szinte nyugalmi állapotba kerülnek,és alúról szedem le a rugókat mert valóban nem fér a kezem oda és mindig ugyan azt ugyan oda teszem visza a lemezkampóról akasztom le , és visszaforgatjuk csak a filmet :).azt gondolom nem kell sürün tekergetni a magasság állítókat sem ,és a húr feszítőt sem ,ugyanazt a húr vastagságot használsz nem ?több féle nyujtó kar van én két félét javitottam már,az egyik beledugós és menetes volt,saja ott a spiáter anyaga kopott ki és már nem lehetett a tremolódeszitőt utánna állítani,uj tömböt kellett gyártanom. a jakón hollanderes van,és valóban az évek során elkopik a belső gyűrű aztán kopp ra szoritva a hollandert.sem szorul meg.Először felhúztam a hollandert teljesen hogy kikandikáljon a kis o rugó,azt levettem,a kis perselyt lehúztam a holanderrel,hollander vissza kis drótot alá,aztán a persely,aztán az o gyűrű.sajnos nem sokáig volt jó.aztán találtam egy megfeleló méretű perselyt és azt raktam a kopott helyére .na az volt a megoldás.érdekes a dk2-n nincs o gyűrű mégsem csúszik szétt,talán a perselyének vállat hagytak,és az o gyűrű kimarásán átt préselték
Nekem az a bajom a hollanderes karral, hogy a kar, le-fel mozgatáskor kiforgatja a hollandert, így egy idő után meglazul. Tehát az egyik irányban kapaszkodik a hollanderbe, a másik irányban nem.
Hát szokott lenni a zenekaros cuccban egy tubus az olcsóbbikból, de eszembe nem jutott volna hogy kart megragasszam. Viszont úgy látom, ez is sarkalatos kérdés.
A pillanatragasztótól már csak a szigetelőszalag univerzálisabb problémamegoldó. Szerintem elton john szintű koncertek is maradtak volna már el, ha nincs valakinek a zsebében egy tekercs.
azaz, a light. Én egyszer megszereltem, aztán még akkor is tartott, amikor eladtam a gitárt. Persze közben a kar ki-be vidáman... viszont amikor benn volt, nem lazult.
Betettem, megvártam, amíg megköt, kiszedtem és onnantól bármit csinálhattam vele, úgy maradt, ahogyan akartam.
Ajánlom. A legszebb az egészben, hogy nem lehet elrontani, teljesen reverzibilis.
Na, most akkor én kérdezek. Nagyon régóta nem tudom megszorítani a kart úgy, hogy az a helyén maradjon. Tudom, hogy két féle álláspont van a karral kapcsolatban is. Van aki azt szereti, ha amikor elengedi az visszahullik, és van, aki azt, amikor a kar a helyén marad. Én az utóbbiak közé tartzom, de nekem sajna folyton kilazul a hollander. Ez mitől lehet?
Na ez adja a dolgok szépségét! Néha alapvetően ugyan azt a dolgot, teljesen másként is meg lehet fogalmazni, miközben a végső konklúzió ugyan az marad!
Tényleg az a lényeg, hogy mindenki szeresse a hangszerét és vigyázzon rá! Abból baj nem lehet!
És gitározzon mindenki minél többet !
Sajnos nem jól értetted, amit írtam. Nyilván az én hibám.
Nagyjából azt mondtam, amit most Te.
Vagyis: én a tremolómmal csináltam olyan dolgokat, amitől neked égnek állt a hajad. Nyilván, hiszen Te rögtön belenyúltál egy olyanba, ami, mint írtad már akkor sem volt jó, amikor megvetted. Márpedig én semmi olyat nem írtam, amit kitaláltam, vagy másoktól hallottam, a saját tapsztalataimból alakult ki a véleményem. Tehát mindkettőnknek igaza van. Én tudom, hogy nekem igen, Te meg tudod, hogy Neked igen.
Erre a jelenségre írtam némi íróniával, hogy nem mindegy, hogy honnan szereztük a tapaszalatainkat.
Egy BMW-s meg van győződve róla, hogy egy bizonyos kanyart be lehet venni 110-el. Ha sikerül rábeszélnie a Wartburgos-t, hogy a 110 gond nélkül működik, anélkül, hogy hozzátenné, hogy igen, de csak BMW-vel, az hiba. Fordított esetben a BMW-s faszi nem érti, hogy miért mondja a Werbunkos, hogy 60-nál többel belemenni ugyanabba a kanyarba halálos veszedelem.
Haezt viccnek szántad akkor oké, de ha komolynak akkor nem értek egyet veled egészen. Ugyanis nem az a megoldás, ha azt mondod, hogy egy olcsó (rosszabb minőségű) gitáron nem szabad gitározni. Nekem volt egy Concord fejes, satus finomhangolós Musima Lead Star gitárom is, ami egy rakás kakát sem ért, én mégis az adott időszakban nagyon szerettem, és gitároztam rajta! HOgy hogyan az egy másik kérdés.
Nem az megoldás, ha azt mondod, hogy a Trabantal nem lehet autózni, hanem az hogy ha az ember pont a tapasztalatából kiindulva próbál segíteni a trabantosoknak! Hiszen azért a Trabantal is el lehet jutni viszonylag messzire, még ha lassabban is mint egy BMW-vel! Nyilván a Trabant soha nem mérhető a BMW-hez ha a minőséget és a komfortot, vagy a lóerőt nézzük, így aztán a Trabantal nem rúghatsz labdába a BMW-ék között!
Várj csak! Hiányzik a Washburn sztori vége. Hogy oldódott meg a probléma? Mert ha az a vége, hogy vettél egy normális gitárt, akkor egyetértünk. Én is ezt írtam. Nekem, mint mondtam mázlim volt, mert amikor én vettem a gitáromat nulla volt a választék, tehát úgyszólván az ölembe pottyant. (közel egy évtizeddel korábban, mint Neked a Tiéd)
Megjelentek egy időben a Hohner (ha jól emlékszem a típusra) Rockvood gitárok. Mindenki lecsapott rá, mert a Hohner név abban az időben elég jó csengett. Nem kellett egy év sem, és a gitárok elkezdtek atomjaira széthullani. Tulajdonosaiknak az volt az egyetlen bűne, hogy a szerencsétlenek gitározni kezdtek rajta. Na, most ha ezen a vonalon indulunk el, akkor nekünk, akiknek korunknál fogva (nekem több érdemem nincs is) valamelyest több tapasztalat adatott meg, azt kell tanácsolnunk a tőlünk kérdezőknek, hogy nem szabad gitározni a gitáron, mert szét fog esni. Belátom, hogy az ellenkezője is hiba. Vagyis ha egy brutál BMW-vel járunk, ne adjunk tanácsokat Wartburgos barátunknak kanyarsebességet illetően, lábjegyzetek nélkül.
Na, akkor elmesélem, hogy a Megyó anno, hogy is magyarázta!
Tehát nekem volt egy Washburn Kc40-es koreai gityóm, még 92-ben. Új volt, boltban vettem, és egy Washburn Floyd licensed tremoló folt rajta! Az első néhány hétben semmi baja nem volt, aztán én is mint oly sokan mások, nekiálltam mindenféle előzetes technológiai ismeret nélkül, ahogy Te mondtad: a józanésze hallgatva beállítani. Én nem szaroztam a húrok lelazításával, vagy a rudók kiakasztásával, hanem úgy ahogy volt szépen betekertem a csavazt amennyire éppen akkor tetszett. Aztán valahogy nem akart rendesen működni a gitár. hangoltam, gitároztam, tremolóztam, elhangolódott, megint hagoltam, megint gitároztam, megint elhangolódott, sűrűn káromkodtam és újra hangoltam. Rengeteget küzdöttem vele, de egyszerűen nem lehetett normálisan belőni, mert az első tremolózás után elhangolódott. Produkálta a leg általánosabb tremoló gondot, hogy egy picit lejjebb hangolódik a karhasználata után (ismereteim ez a gyakoribb)!
Aztán úgy kerültem a Megyóhoz, hogy egy koncert után sajnos eltört a gitárom nyaka, eldőlt az álványom és eltört a nyak! Mondhatnám, hogy a nyaknak NYEKKK!
Megbeszéltem a Megyóval, hogy felviszem a gitárt hozzá és csinál nekem egy nyakat hozzá! Akkor még csak a műhelye volt , ezért aztán oda mentem ki hozzá, majd miután lezsíroztuk, hogy milyen nyakat szeretnék, még beszélgettünk kb 2 órát, én meg elsítramaz összes gondomat a gitárral kapcsolatban.
Akkor többek között úgy magyarázta nekem hogy főleg a gyengébb (olcsóbb) anyagból készült tremolóknál előforduló jelenség, hogy a tőcsavar (én így hívom ) nyomás alatti be vagy kicsavarása során a két anyag a surlódás során elkenődig egymáson és a felületük érdessé, sorjássá válik, és ettől a sorjás felülettől a tremoló nem tud pontosan a kiindulási helyzetbe visszaállni, hanem mindíg egy kicsit más pozícióbnáll meg ezért hangolódik a gitár. Ez olyan mintha mondjuk először egy üveget simítasz meg, majd ugyanezt a mozdulatot egy csiszolóvásznon próbálod meg. A különbség érezhető!
Ez a rövid története a dolognak. Mellesleg miután eljöttem a Megyótól, egy hangszerboltban összefutottam a dzsungel egyik magyar királyával és megvettem életem gitárját, egy Kramer Pacer Imperialt! Arra már nagyon vigyáztam, és mivel Origi Floyd Rose van rajta, szerencsére semmi baja nincs még 16-év után sem!
Csináltunk hasonlót a főiskolán anno a javító technológiák keretében. Pl. a tengelyek kisméretű kopását felrakóhegesztássel végzik. Felhegesztik a kopott felületet majd az így megnövelt palástot leesztergálják az eredeti méretre.
A penge ugyanez csak az felvitt anyag más és itt profilmarót használnak a kialakításhoz.
igazad van, 1000x nagyobb igénybevételnek kitett síma vas csuklók működnek sokáig. a sorjásodás meg akkor fordul elő leginkább. ha krómozott az alkatrész. mert ugyebár az egy vékony réteg. alatta még rés és allatta a vas. ezt a króm és réz rétegbe belevág a penge,ami sok license tremolóban szintén krómozott. hagynák síma edzett vasként a két érintkező felületet nem lenne gond, és ha még ezt tükötrre felpolíroznák, mégjobb, és kenés sem kell.
A kés újraépítését anyaggal, valószínűleg kihagyom, mert az - ha érdekes kérdés és művelet is - nem otthoni felhasználónak való, eszközei sincsenek hozzá. Alapvetően amit le akartam írni, az pontosan az, amit otthon is el lehet/kell végezni, így az áthúrozás, hangolás, húrmagasság és oktáv beállítás (utóbbi még nem született meg, de majd idővel). Van szerintetek még olyan, ami hozzátartozna a fentiek szellemében, és érdemes lenne írni róla?
A zsírban egyet értek. Az olaj csak a B terv, mert az majdnem minden háztartásban van, zsír meg nem annyira, de zsír mindenképpen jobb.
De kövezzetek meg, mert továbbra sem értem, hogy ez miért ilyen sarkalatos kérdés. Lehet, hogy engem elkényeztetett a sors egy olyan tremolóval, ami ezer év alatt sem kopott el. Élezés, meg molibdén ötvözet felpakolás... grrr. Hát hol jön egy tremoló igénybevétele, kopásállósági kívánalma csak egy primitív gépalkatrészéhez is? De most komolyan nem kötekedni akarok, és nem én szarom (bocs) a spanyolviaszt sem, csak egyszerűen nem értem. Szerintem van ebben valami misztikum, amit az ember szívesen épít a neki kedves dolgok köré. Nekem ez egy kicsit olyan, minthogy minden este 27 fokra előmelegített szarvasbőrrel letörlöm a nyakat hátulról, lanolinos popsi törlővel a testet elölről, a bundokat fogkrémmel, a hardvereket meg bálnazsíros kordbársony törlővel.
Tehát szerintem, ha az él kikopik, akkor az a tremoló egy kacat, és a kukában a helye. Felpakolhatják azt titánbevonattal is, akkor is kacat lesz, csak akkor már sokba is került.
Még annyi, hogy a pengére nem olajat tennék, hanem zsírt. Megyó csinálta így, miután újraélezte. Azóta én is kenek egy picit rá karbantartáskor.
Egyébként a pengeeélezés technológiáját is megemlíthetnéd.
Úgy emlékszem az enyémet először lecsiszolta, majd egy kemény molibdén réteget forrasztott rá és így köszsörülte véglegesre. Sokan azt hiszik, hogy úgy kell élezni, mint a késeket...:)
Frissítettem a lapot az eddigi hozzászólások alapján, és alul megjelölésre került a nicknevetek. Ha így nem jó, ahogy most van jelezzétek nyugodtan, igazítok.
Nálam hangulat kérdése! Van amikor kézzel rakom vissza a rugót, van amikor csavarhúzóval. A csavarhúzó annyival "veszélyesebb", hogy ha a rugó lecsúszik a csavarhúzó hegyéről akkor könnyen megkarcolhatod a festést! Megint csak saját tapasztalat!
) 
. Referencia lehet. Ha mások is küldenének még Floyd képeket, tök jó lenne, ha minden típusból lenne egy. Egyszer csak meglenne az összes. :). 
igazad van, 1000x nagyobb igénybevételnek kitett síma vas csuklók működnek sokáig. a sorjásodás meg akkor fordul elő leginkább. ha krómozott az alkatrész. mert ugyebár az egy vékony réteg. alatta még rés és allatta a vas. ezt a króm és réz rétegbe belevág a penge,ami sok license tremolóban szintén krómozott. hagynák síma edzett vasként a két érintkező felületet nem lenne gond, és ha még ezt tükötrre felpolíroznák, mégjobb, és kenés sem kell. 
Okay, várjuk!