Ó, nem először cselekszem így-erősítőkkel, gitárokkal, effektekkel /de ezzel vagyunk itt így egy páran.../. Eladom, sírok utána, visszavásárolom... Konkrétan: volt már Sigmám (DM-15),eladtam, mert elektro-akusztikus kellett, és nem akartam furkálni bele elektronikát. Viszont a vékonyabb test jobban bejön, ezért vadásztam egy 000MC-15E-t. a gyári, fél éve rajta feszülő készletet leszedtem, és 12-es E. Ball-t tettem fel beállítottam a nyakat. Szuper kényelmes. A hang önmagába nátütő, középcentrikus. "Mindenhonnan kiszól" ha kell. Mindössze a presence-t hiányolom belőle. Persze, lehetne kísérletezni a tüskékkel-8-12 e ft
plusz ráfordítással, de nincs nagy kedvem hozzá. Az elektronikára térve: az pont jó. Igaz, nincs presence, de inkább a gitár karaktere legyen megfelelő és az elektronika minőségi, de puritán. Szóval énekcuccon a legtöbb embernek tetszene a hang, de nekem mégsem a mahagoni hangkaraktere jön be. Mostanában nosztalgiázom a 20 éve eladott régi Yamahám hangja után, úgyhogy régi,de fenyő-rózsa hangszer irányba mozdulnék...Plusz az elektronika beszerelése stb...Kb. ezek a kínok...
Ó, nem először cselekszem így-erősítőkkel, gitárokkal, effektekkel /de ezzel vagyunk itt így egy páran.../. Eladom, sírok utána, visszavásárolom... Konkrétan: volt már Sigmám (DM-15),eladtam, mert elektro-akusztikus kellett, és nem akartam furkálni bele elektronikát. Viszont a vékonyabb test jobban bejön, ezért vadásztam egy 000MC-15E-t. a gyári, fél éve rajta feszülő készletet leszedtem, és 12-es E. Ball-t tettem fel beállítottam a nyakat. Szuper kényelmes. A hang önmagába nátütő, középcentrikus. "Mindenhonnan kiszól" ha kell. Mindössze a presence-t hiányolom belőle. Persze, lehetne kísérletezni a tüskékkel-8-12 e ft
plusz ráfordítással, de nincs nagy kedvem hozzá. Az elektronikára térve: az pont jó. Igaz, nincs presence, de inkább a gitár karaktere legyen megfelelő és az elektronika minőségi, de puritán. Szóval énekcuccon a legtöbb embernek tetszene a hang, de nekem mégsem a mahagoni hangkaraktere jön be. Mostanában nosztalgiázom a 20 éve eladott régi Yamahám hangja után, úgyhogy régi,de fenyő-rózsa hangszer irányba mozdulnék...Plusz az elektronika beszerelése stb...Kb. ezek a kínok...
Ó, nem először cselekszem így-erősítőkkel, gitárokkal, effektekkel /de ezzel vagyunk itt így egy páran.../. Eladom, sírok utána, visszavásárolom... Konkrétan: volt már Sigmám (DM-15),eladtam, mert elektro-akusztikus kellett, és nem akartam furkálni bele elektronikát. Viszont a vékonyabb test jobban bejön, ezért vadásztam egy 000MC-15E-t. a gyári, fél éve rajta feszülő készletet leszedtem, és 12-es E. Ball-t tettem fel beállítottam a nyakat. Szuper kényelmes. A hang önmagába nátütő, középcentrikus. "Mindenhonnan kiszól" ha kell. Mindössze a presence-t hiányolom belőle. Persze, lehetne kísérletezni a tüskékkel-8-12 e ft
plusz ráfordítással, de nincs nagy kedvem hozzá. Az elektronikára térve: az pont jó. Igaz, nincs presence, de inkább a gitár karaktere legyen megfelelő és az elektronika minőségi, de puritán. Szóval énekcuccon a legtöbb embernek tetszene a hang, de nekem mégsem a mahagoni hangkaraktere jön be. Mostanában nosztalgiázom a 20 éve eladott régi Yamahám hangja után, úgyhogy régi,de fenyő-rózsa hangszer irányba mozdulnék...Plusz az elektronika beszerelése stb...Kb. ezek a kínok...
Olvass vissza, én egy Crafter vékonytestű elektro-akusztikus gitárról raktam be egy tesztszerűséget. Szerintem az is szóba jöhet. Ja, én egy kórus pedálon keresztül megyek be a csöves erősítőbe, elfegadható így is a hangja.
Tisztelt akusztikus kollégák! A nagy belem miatt nem tudok kényelmesen játszani akusztikus gityókon, viszont nagyon szeretnék egyet. Szóval, elkezdtem ezeket a thin-body akusztikusokat nézegetni, mint pl. az Ovation-ök, Taylor T5 vagy Godin A6.
Sajnos egyik sem igazán elérhető itt. Tudtok még mondani olyan márkákat, amiket érdemes lecsekkolni ebben a témában? Kifejezetten vékony testű elektro-akusztikust keresek.
Nagyon olcsó kínait vagy taiwanit nem akarok venni, de egy átlag használt USA strato áránál sem szeretnék többet fizetni érte.
Nem tudom kinek szántad a választ, de főnök az indiánoknál, és a vasúton van, volt....
Ennek a rovatnak az "őrzője", az akusztikus gitárok szakértője, a kezdő és amatőr emberek segítője, Buvárbund nagyon Nagy mester!
Általában az acélhúrosok többsége 42-43 mm, szemben a klasszikusok 52 mm fogólap szélességével.A rádiuszokban van nagyobb különbség.Pár napja lett, lettek kivesézve a Sigma gitárok, előtte írt nagyon jó ismertetőket a Cort lapátokról Irsai öcsém.Harry vásárolt egy itthon ismeretlen szépséget a német boltban, és nagyon nem bánta meg, csak kicsit kell visszagörgetni, és olvasható minden, amit érdemes róla tudni.Márpedig Ő rendelkezett Martin gitárral is....
Remélem hamarosan érkezik Joe nagymester, Ati, de akár Irsai tesó is, és nagyban kiegészítik okoskodásom.Egyébként Joe véleménye is olvasható a Sigma gitárokról.
Tudom, kicsit macera, de nagyon érdemes visszaolvasni, átugorva az érdektelen hozzászólásokat.
Ati, Cukilali55 köszi a válaszokat!
Közbe elkezdtem nem csak gypsy gitárokat nézegetni (bár ha valaki tud jót, eladót, amit ki is tudok próbálni, azzal boldoggá tenne).
Most a következő ami érdekel: adjatok kérlek néhány tippet elektro-akusztikus gitárra 100-150K magasságában, amit már megéri megvenni és viszonlag keskenyebb a nyaka!
Másik kérdés: nem lapátkezű emberek számára készített flamenco-jellegű hangszer létezik?
kösziii!
Joe bácsi én nem arra a kategóriára gondoltam, amit a te gitárod képvisel. Sokkal inkább az én ex-Ibikemre. Nagyon mutatós kinezet, hibátlan kidolgozás, jó hardverek, de a hang... Sajnos az a fán elvérzett. Es ez jellemző sok kínai gitárra, pedig volt a kezemben tisztafa konstrukció is, azok jó része is ebben szenved. A "hangot"kell meg tanulni kinaieknak.
Köszi, a kidolgozása ennek is gyönyörű, könnyen játszható, főleg akusztikusan szerettem volna használni, /kevesebbet fogyaszt:)/ de sajnos nekem kicsit "halk".
Ha valaki lát benne fantáziát, 50 ezerért eladó.
Találomra megnéztem a Muzikernel, ott 90000koruli összegért találtam valami hasonlo hangszert. Gondolom, mint minden használt hangszerrel, itt is 50-60%os ár reális lehet, ha el szeretnéd adni.
Nekem volt hasonló, talán egy picit magasabb kategóriás Ibim, jó volt, a kidolgozása hibátlan. A hangja... Az enyémnek is, es gondolom ennek is jellemzően erre a kategóriára nem volt kiemelkedő hangzása... Viszont mostmár lehet kapni mindenféle effektet a zoomnal is, fishmannal is, amik tudnak segíteni a kérdésen.
Üdv urak, csak kíváncsi lennék, hogy kb. milyen értéket, és kategóriát képvisel, egy ilyen /Ibanez AEG10NENT/ gitár.
Egyetlen szépséghibája, hogy az elektronikán néhány műanyag gomb "ragadni kezdett" ezt leszámítva teljesen újszerű, tényleg csak néhány órát üzemelt.
Az az igazság, hogy visszakaptam, a nyolc éve kölcsönadott /legalább 30 éves/ Cremonámat, és ez nekem akusztikusan "jobban" megfelel.
Köszönöm a válaszodat. Igazából én is így vagyok vele, hogy nem érzek számottevő hangbeli különbséget. A baj az, hogy még én sem tudom, hogy mit akarok pontosan, szeretnék valami tradicionális hangszert, de nem vagyok ellene az újításoknak se. Legfőképpen itthon gitároznék, talán később kisebb közönség előtt.
Na mindegy, nem akarom a döntésképtelenségemmel terhelni az itteni közönséget, úgyis az lesz, hogy megyek egy kört és kipróbálok több modellt, aztán amibe beleszeretek az lesz.
Az, hogy valójában, élőben hallani-e különbséget kivágott és sima gitár között, megoszlanak a vélemények. Pár deci levegőről beszélünk, és ötmillió dolog befolyásolja még a hangot, pl. páratartalom, akusztika, húrok minősége, állapota, stb.
Megmondom neked, többféle gitárt is próbáltam mindkét verzióban )Gibson, Taylor, Furch) veszett kutya legyek, ha felfedeztem valami különbséget... El lehet filozofálni a kérdésen, de szerintem nem érdemes vele foglalkozni.
Szerintem azt döntsd el, kell-e neked kivágás, játszol-e annyit a felsőbb fekvésekben, ami szükségessé teszi, hiszen ez a célja.
Magam pl. sokat játszom ott, ha választhatok, nekem kivágott kell.
Amit még érdemes megfontolni az, hogy nagyon kevés gyártó kinál kivágott gitárt, elektronika nélkül.
Köszi a linket! Megnéztem, egy kicsit vékonyabb a hang cutaway-nél, gondolom nylonhúrosnál is ez lehet.
Na mindegy, úgyis nekem kell majd döntenem, amikor kézbeveszem, meghallgatom az aktuális hangszert.
Szélesebb körben is tanácsot szeretnék kérni. A kivágott testű, elektronikás, klasszikus nylonhúros gitároknál van valami hátránya a testkivágásnak a hangra nézve? Vagy ez elenyésző?
Ezen morfondírozok, hogy kell e nekem cutaway elektronikás hangszer, vagy inkább egy tradicionális, amit később ha kell egy kis testmikrofonnal kihangosítok.
Rendeld meg amelyik a leginkább tetszik és ha mégsem jön be, visszaküldöd. Én már csináltam párszor ilyet, jó fejek semmi probléma nincs belőle, hiszen nem tudod kipróbálni. Ez nem magyar hangszerboltos mentalitás... 30 euróért megszervezik Neked a visszaszállítást. 10000 Ft nekem kevesebb mint a benzinpénz Pestre.
Sziasztok! Óriási dilemmában vagyok, és a segítségeteket kérném.
Kifejezetten Django / Gypsy / Manouche gitárt szeretnék venni, de nincs rá fél millám, viszont 200-at még lehet épp rászánnék. Ha van olyan amit megéri megvenni persze olcsóbban is jó lenne.
Kinéztem néhányat a Thomann.de-n, de nem tudom, hogy látatlanba be merjem e vállalni, mivel itthon szinte sehol nem lehet kapni/kipróbálni.
Cigano GJ-15
Paris Swing GG-39 vagy 42
Gitane dg-255 vagy D-500
Ha tudtok segíteni, vagy bármi támpontot adni ehhez a témához, hálás lennék. Köszi!
(ha valaki privátban írni: marodilp@gmail.com)
Elnézést, ha kicsit off a téma, de itt vannak azok az emberek, akiket érdekelhet. Van egy nagyon szép, karcmentes, dobozos, teljesen új állapotú Yamaha C40 klasszikus nylonhúros gitárom, amit eladnék, szerintem elég nyomott áron, kategóriaváltás miatt. Ha van valaki, aki ilyet keres magának, vagy gyermeknek tanuláshoz, akkor keressen meg.
A nyaka nagyon kényelmes, bár biztos ismeritek ezt a típust. Mikor vettem több gitárt is kipróbáltam, 80-100 ezres árfekvésben, amik minden bizonnyal jobban szólnak és minőségibb hangszerek, de a nyakat tekintve nekem a Yamaha volt a legkényelmesebb. Köszönöm és mégegyszer elnézést!
Egyébként itt "6730" jeleztem, hogy most találsz rá helyet, időpontot, hogy megismerhesd személyesen az ide írogató embereket.Garantáltan olyan élményben lehet részed, ami nem minden nap adatik meg az ember életében!Nem is szólva a hangszerekről, és azok mestereiről!
Végre jó egy olyan szegmenst találni az interneten ahol nem csak a fikázódás megy, és kulturált választ kapok a kérdéseimre. Meg, ahogyan látom azért itt normális stílusban beszélnek az emberek. Alig várom, hogy meg legyen a monéta. :D
Vettem egyet , mert - ha rámjön a "széthangolhatnék" - nem akarom a full tömör gitárjaimat kitenni ennek a sokknak . Kapott egy Clapton's choice 13-as Martint oszt gyííí...
Annak , aki 100000 alatti kategóriában keres pontos , megbízható hangszert jószívvel ajánlom mind a DM ST-t , mind a D 15 M-et : tömör fedlap és vizibivaly csont nyereg mindkettőnél alap . Én DADGAD-ra használom a DM-et és nagyon rendben van !
Vettem tegnap egy Sigma DM ST-t a Stageshopban és kipróbáltam a full maha 15-ös Sigmát is : bitang !Nem utolsó szempont , hogy 20000-el olcsóbb , mint a Muzikernél . Fogod szeretni !
Én is Elixirt használok, 11-est. Jobban szeretem a 11-es húr készletet, mert kicsit öblösebb lett tőle a hangja. Bár az ujjaimnak 1-2 hétig nem annyira tetszettek. :)
A rétegelt fás dolog igaz. Kíváncsi leszek pár év múlva a hangjára. Apropó origi Gibson pick-upokal van felszerelve és a hangolókulcsokat is lecseréltem arról a takony zöld színűröl. ;) Olyan szépen szól a 100-Wattos Marshallon, mint annak a rendje. Na, de hogy ne offoljak annyit. Azért nyilván lehet hallani egy Stagg-Sigma közötti hang különbséget! Haveromnak igazi Gibsonja van, és hiába van az enyémben olyan pick up, akkor sem úgy szól… Na, de nem ragozom tovább. Igazából már el döntöttem, hogy nekem az a Sigma kell, csak egyszerűen kíváncsi lettem volna véleményekre. Egyszerűen bele szerettem a Gitárba. Azt viszont nem tudom, hogy esetleg Sigma gitártokot azt adnak, hozzá a boltban vagy az külön kell rendelni?
Ez egy jó kérdés!Számomra a füllel érzékelhető változások, például egy jobb húrkészlet cseréje.Azt mondják, beérik a fa.Ám egy rétegelt lemez(bár igazából az is fa) beérését miért várjuk?Sokan vannak, akik még a fa hangját is érzékelik.Értem alatta, hogy mahagóni, cédrus, fenyő.Még villanygitároknál is.Sokan cserélik a nyergeket, tüskéket csontra.A magasabb kategóriájú hangszerek azzal is jönnek ki.Ám ebben a témában is érdekes gondolatokat közölt itt Irsai Olivér öcsém, nem olyan rég.
Én, az(saját) LP-n, "akusztikusan" fülemnek nagyon jó hangzást hallok.Hosszan rezonál a mahagóni, az Elixír húrokkal.
Tapasztalatokról jut eszembe! Itt aztán saját füleddel szerezhetsz! Megjegyezném,én közel kétszáz kilométert utazok!Ati mester meg ellenkező irányból jön alig kevesebbet.Javasolom, kattints a nevére!
Nem tudom, valahogy azt érzem, hogy én már meg találtam azt a gitárt, és hogy én azt akarom meg ő is engem. :D Kíváncsi lettem volna tapasztalatokra, ha esetleg valaki találkozott volna vele.
Nehéz döntés egyébként. Olvastam egyébként, de ez is olyan, hogy most kinek milyen hangzás jön be.
Egyébként, egy kérdésem lenne még. Miben fog változni a gitár hangja az évek multán? 2 éves a Stagg gitárom, de az ugyan olyan, mint volt.... A Vintage LP-m meg alig múlt egy éves.
Nem a lebeszélés szándéka vezérel, de egy pillantást vess erre a hangszerre!#6636
A tulajdonosa úgy fejezte ki magát, nem bánta meg, hogy eladta a Martin gitárját......
Sőt, meg is tudod hallgatni!Még fokozom!Úgy tudod megvásárolni a német boltban, hogy 30 napig indoklás nélkül visszaküldheted.
Igazából engem pont ez, ami meg fogott a Sigma hangjában, hogy a mély hangokat is jól ki adja. Telítettek a mélyek is és erőteljesek. A magasak is szépen szólnak, nem úgy, mint azon a sz*ros Staggemen. Sajnos annyi pénzem nincs, hogy Martin-t vegyek. Majd ha, meg nyerem az 5-ös lottót... :D
Igazából itt olvasgattam és arra jutottam, hogy nekem, ha törik, ha szakad egy Sigma DMC 15-E kell! :D Ahogy lentebb is írták, vagy talán másik topikban, hogyha az embernek befészkeli a fülébe egy hang magát, akkor nehéz azt onnan kiverni. Igazából szeretnék már rég óta egy rendes akusztikus gitárt, és ez az a hangzás + kinézet, amit kerestem. Off: Hasonló zenét szeretnék majd csinálni, mint (amiért ki leszek fikázva, mert mindig ki vagyok) a korai Coldplay (első 2 album), vagy Oasis. Hasonló stílusban gondolkodom.
Úgy fogalmaznék, hogy a fenyő a legelterjedtebb, de nagyon kedvelt pl: a jávor (sok Gibson és Guild gitáron) is. A Martin pl: csinált egy egész szériát mahagóniból, ez a 15-ös széria.
Picit más jellegű, nem annyira nyitott a hangja, mint a fenyő és a jávor esetében, de rengetegen használják. Olyan vöröses-barna hangja van... szerintem...
Jó olvasást, nagyon megéri!Lesznek dolgok amik elsőre zavart is okozhatnak.Véleményem szerint, mivel ránézésre nem egy olcsó hangszer a kiszemelted(talán 110 felett van), érdemes lenne kipróbálnod a Cort tömör fa változatát .Buvárbund mesternek van ilyen hangszere, de olvasás közben megtalálod, és talán 40 ezerrel drágább.
Bármilyen fennakadásod támad, kérdezz bátran, a mesterek biztosan válaszolnak rá, ám van mikor kicsit várni kell.
Nagyon köszönöm! Kis szösszenet, majd kibontom, ha érik.
Az a durva a hangszerrel, hogy brutál mértékben kiegyenlített a hangja, minden fekvésben, pedig október végén rakták össze.
Egyetlen hibát tudok felróni, rövid!Ezt még hallgattam volna, mert simogatott.Egyébként, a fülesben telt, kövér, érett hangok jöttek, és érezhetően, jól hallhatóak mind a magas, közép és mély húrok.
Szeretném veletek megosztani az első felvételem a Furch OM32SM gitárral:
Mohenjo Daro - Triple Sun A felvételen egy Line Audio CM3 mikrofon megy egy kis Yamaha keverőbe, ami egyből a Nikon gépbe, de így is hallani a hangszer hangját. Egy S22SR után lettem szerelmes, nem bántam meg.
Most már tényleg le kell cserélnem az ördögmasinát! 11 éves, és miután betetted sem tudtam elindítani a felvételeket, meg most sem.Majd holnap egy idegen géppel meghallgatom, ám ott nincs füles, csak egy hangszóró.....
Enyém thomannból van, és szimpátia alapján rendeltem, mondhatni szemre, mert a youtyúbos felvételek nem voltak valami brilliánsak. Írni jókat írtak róla. Még mindig nem bántam meg.
Más.
Minap levelezem egy aliexpress.com os ficekkel. Árul Martin OMJM kopit. Mondom már csak kíváncsiságból ráírok. A szóban forgó gitár gyönyörű, mondhatni egy az egyben eredetinek tűnhet, persze rendesek mert odaírják, hogy made in china . 240 euro az ára.
Na mondom írok neki, hogy mit tud ez a gitárka. Kérdezem, hogy tiszta fa e vagy micsoda.
Vissza írta, hogy a top az AAAsitka, de az oldala háta rétegelt. Mondom neki, az sajnos nekem ne jó, én full fában utazom. Erre ő, semmi gond, ugyan ezt legyártják 500 dolcsiért tiszta fából (rózsafa) Hát nem aranyosak a kis szorgos kezükkel:)))
Viccet félre téve nem rendeltem.
Nekem is, csak az kicsit fedett:) De nem akartam órákat eltölteni a helyes miksi pozícióval. Első próbálkozásom volt.
A lényeg hallható, élőbe meg ezt kell megszorozni 2-vel.
Jól szól, nekem a natúr felvétel is meggyőző! Amikor a múltkor írtál erről a márkáról, rá kerestem, kiderült hogy itt nálunk kapható. Meghozza eléggé barátságos áron. Pl. A ROS- 10, ami teljesen tömör fa konstrukció, 400$. Sajnos annyira nem népszerű márka, hogy tartsanak készletek is belőle, így kiprolni nem tudjuk...
Régi ígéretnek teszek eleget.
Csináltam a Recording King-emmel mikrofonos felvételt. 2 verzió. Ez eq meg minden nélkül egy egyszerű behringer C2 miksivel.
Ezt meg Eq, Comp, és reverbeztem:
Ez utóbbi eq-t összecsaptam, de szerintem a lényeg hallatszik.
Ha valakinek van tapasztalata Cort MR710F12 vagy Washburn WD10SCE12 gitárok közötti választásban. Vagy egyéb jó 12 húros alternatíva ötleteket szívesen fogadok. Köszönet és hála!
Nem szeretnék beleugatni, de én kezdőként nem vennék acélhúrost. Főleg ha nem túl fasza a nyak (ami ebben a kategóriában sanszos), a nagyobb húrnyomás elveszi a kedvét csak.
Attól függ, mennyire magasak az igények. Én vettem egy Squier SA- szériás akusztikusat. Réz bundok, műanyag húrláb, festet keményfa fogólap (tehát nem rózsafa), kitudj milyen rétegelt test, rétegelt fenyő fedlap. Bunkó nagy test, kissé bunkó nyak. 15-öt se adtam érte. Egyenlőre tök jól szuperál. Pontos az oktáv is. Nekem a nyak is egész kényelmes. A hangja sem olyan rossz, mint amit egy ilyen anyagokból csinált hangszertől várna az ember. Szerintem használható. 20 ért lehet fogni Stagget, és SX-et, Samickot, meg sok mindent olykor még Fender akusztikust is lehet ennyiért használtan venni. Szóval szerintem lehet találni ezért a pénzért.
Köszönjük a kimerítő elemzést... Egy dolgot azonban megjegyeznék: ez egy belépő szintű modell, a komolyabb hangszerektől - még a Sigma gitárokon belül is - távol van.
A húrokkal kapcsolatban: A húrokat azonnal cseréld le, ha már rozsdásak, és szerintem 12-es húr alatt nem igazán jön ki a gitár hangja.
Végül egy megjegyzés: a "Nem vagyok még olyan szinten, hogy komolyabb hangszerem legyen" dolgokra mindig ugrottam, mert egy jó hangszeren muzsikálni sokkal-sokkal inspirálóbb, mint egy rossz hangszeren. Ha teheted mindig a jobbat válaszd. Az soha ne tartson vissza a jó hangszer beszerzésétől, hogy tudsz-e elég akkordot, vagy mennyire vagy gyorskezű...
Sziasztok!
Ezzel az írásommal szeretnék egy űrt kitölteni, mert mikor rátaláltam a Sigma Guitars DM-ST hangszerére, nem találtam egy normális összefoglalót sehol sem. Pedig bizony, nagyon kerestem. Videók vannak fent a világhálón, de alapvető információk hiányoznak belőlük, vagy csak a minimális gyári adatokat közlik, vagy nem közérthető nyelven (thai, kínai, vagy egyéb kideríthetetlen, egzotikus távol keleti nyelven) írnak, beszélnek róla. Továbbá szeretnék egy kis segítséget nyújtani azokak, akik most szeretnének akusztikus gitárt vásárolni és a Sigma Guitars ezen modellje után érdeklődnek.
Nem igérem, hogy nem leszek elfogult - hiszen szubjektíven szemlélem a saját gitárom -, de igyekszem hideg fejjel, tényszerűen leírni a tapasztalataimat.
Nos, nem régen - néhány napja - sikerült beszereznem egy Sigma Guitars DM-ST akusztikus gitárt. Már régen szerettem volna vásárolni magamnak egy komolyabb akusztikus hangszert. Elektromosom és elektro-klasszikusom már volt. Korábban már volt több elektro-akusztikusom, de valahogy azok nem fogtak meg igazán. (Szándékosan nem írom le, hogy melyik gyár, milyen hangszerei voltak a birtokomban, mert nem szeretnék senkit megbántani vele.) Volt olyan, amelyiknek doboz hangja volt, másiknak meg gyenge, cincogós. Kipróbáltam a teknőshátú gitárokat, a kisebb testű akusztikusokat, de pont a testes mély hang, amely hiányzott. Szóval mostani választásom során a kritériumok a következőek voltak: dreadnought + cutaway forma és Fishman elektronika. Körülbelül 45000-t szerettem volna a projektre költeni, mert eredetileg használt gitárok között keresgéltem. Sajnos nem találtam igazán megfelelőt a zenész portálokon. Szóval megnéztem az új hangszereket is. Mivel igyekeztem tartani magam a kerethez, szomorúan könyveltem el, hogy vagy várok egy megfelelő hangszerre, vagy emelnem kell a kereten, vagy az igényeimből kell alább adnom. Addig nézelődtem, amíg valahol megláttam egy hangszerbolt hirdetését, melyben egy Sigma DM-ST gitár szerepelt, nagyon baráti áron. Gyorsan körbe is néztem, és egy prominens hangszerbolt weblapján meg is találtam az adott hangszert valamivel szolidabb összegért. Igaz, hogy búcsút kellett mondanom a cutaway formának és a Fishman elektronikának, és a tervezett összeghez hozzá kellett tenni még egy kevéskét, de mivel korábban olvastam arról, hogy a Sigma minőségi gitárokat készít, éreztem, hogy megtaláltam, amit kerestem.
Tudom, sokan bolondnak tartanak azért, hogy próba nélkül rendelek magamnak gitárt webshopból. Azonban ebből sohasem csináltam problémát, mert legrosszabb esetben gyorsan túladok rajta, és nézek magamnak egy másikat. (Ebben az esetben azonban erre nem lesz szükség.)
A hangszer akkorra érkezett meg, amikorra ígérték. Precízen volt csomagolva, a mindenütt kibélelt dobozon belül volt a gyári doboz. A nyakon plusz védő-merevítő hullámpapír csomagolás. Tehát a csomagolással nagyon meg voltam elégedve.
Mikor kibontottam a gitárt, leesett az állam. Gyönyörű. Egyszerűen jó ránézni. A gitár teste selyemfényű lakkozást kapott, amely gyakorlatilag hibátlan. Pedig igazán kerestem rajta a hibákat. De ez egyébként jellemző az egész hangszerre, vagyis az igényes, precíz megmunkálás. A fedlap tömör sitka fenyőből készült. Világos sárgás színű, szép erezetű az anyag. A szélét, ahol a kávával találkozik, sötétbarna páccal vonták be, amely szerintem nem a legesztétikusabb. Jobban örültem volna, ha egyszerű barna vagy fekete festékkel oldották volna meg a dekorálást. Az egész gitáron ennél a résznél találtam gyakorlatilag pontatlanságot. Körülbelül négy helyen a pác kis mértékben felkenődött a fedlapra. A kismértékben azt jelenti, hogy körülbelül 0,5 mm vastagságban. Közelről nekem feltűnt, mert kerestem a hibát. Más lehet, hogy nem venné észre. A hanglyuk körül a rozetta műanyag köríves berakással készült. Egyszerű, sallangmentes, de nekem tetszik. Amivel viszont gondom van, az a koptatólap. Ennek a vastagsága néhány milliméter és a pereme derékszögű. Sokkal jobb lett volna, ha ez a perem lekerekített, vagy ívesebb, mert játék közben engem kifejezetten zavar ez a karakteres él.
A húrláb paliszanderből (mások indiai rózsafaként ismerik) készült. Ebben található a kompenzált csont nyereg és a hat, sajnos műanyag húrláb tüske. A tüskéket az első újrahúrozás alkalmával kicserélem ébenfa alkatrészekre. A káva és a hátlap laminált mahagóni. Nyilván nem várhatunk ebben az árszegmensben tömör fát. De szerintem ezzel nincs gond.
A nyak szintén mahagóni, azonban nem egy anyagból faragott, hanem két részből ragasztott. Vékony, és nagyon kényelmes rajta a játék. Külön öröm a számomra, hogy nem fúrtak hátul a nyakba hevederakasztó gombot. Egyszerűen sok gyártó azzal rontja el, hogy akasztót raknak a nyak azon részére, ahol még a zenész tenyere vígan hozzáérhet ehhez a kiálló gombhoz. Ezt a megoldást jó néhány Corton láttam. Számomra ez nagyon idegesítő és rögtön kizáró tényező egy gitárnál.
A fogólap szép, homogén anyagú paliszanderből készült. A ragasztásra itt sem lehet panasz, hiszen csak a faanyagok eltérő színei árulják el, hogy nem egy matériából van. A 20 érintő alacsony és keskeny profilú, amely nekem elég szokatlan, hiszen jumbo vagy a keskeny és magas bundokhoz vagyok hozzászokva. Nem mondom, hogy rossz, csak furcsa. Egy biztos: hosszabb körmökkel, nem ajánlatos rajta játszani.
A jelölőpontok műanyagok, a hetedik és a tizenkettedik érintőnél duplát kapunk ezekből. A fogólap oldalsó részén is találunk jelölőpontokat hasonló elrendezéssel. A felső nyereg csontból készült, melynek a szélessége 42,9mm. A hangolófej formája követi a Martin örökséget. A precíz, masszív, zárt házas olajmechanikás, krómozott hangolókulcsok üzembiztosan működnek. Nagyon jól tartják a hangolást. Sehol egy lötyögés vagy koppanás.
A hangolókulcsokra akasztott címkéből kiderül, hogy gyárilag Martin húrkészletet kapott a gitár. A boltban az eladó szerint 11-es készletről van szó. Ettől többet nem sikerült kideríteni. A vastagsága megfelelő. Finom korrodálódás jelei megjelentek a vékonyabb húrokon, de még hagyom rajta a gyári húrokat. Tudom, egy új szett még több életet adna a hangoknak, de egyelőre megfelel ez is.
És a hangja...Nos, ez az amit korábban kerestem. A vastag, erőteljes mély hangok csak úgy törnek elő a hangszerből. Szépen csilingelnek a magasak, kiegyenlített a közép tartomány is. A megpengetett hangoknak nagyon jó a hangereje. Gyönyörűen rezonál a tömör fedlap. A játék élmény pazar. És a legfantasztikusabb a sustain. Olyan hangkitartása van, hogy egy akkord megpengetése után nyugodtan kimehetek egy pohár vizet inni, és visszatértemkor is hallottam még a foszlányait. Természetesen túloztam, de tényleg figyelemre méltó.
Terveim szerint elektro-akusztikusat szeretnék varázsolni belőle. Úgy gondoltam, hogy egy Fishman Presys Blend 301 típusú elektronikát szerelek bele. Egy darabig elgondolkoztam az L.R. Baggs iBeam elektronikáján is, de nem vagyok én azon a szinten, hogy beruházzak egy ilyen komoly kütyübe. Majdnem annyi lenne, mint maga a gitár, így maradok a jóval olcsóbb, de attól minőségi Fishmannél.
A gyártól kapunk a hangszerhez egyébként egy imbuszkulcsot, egy használati utasítást a pálca megfelelő beállításához és egy tartalék húrláb tüskét.
A gitárt egyébként Kínában gyártották, de mint azt ma már tudjuk, ez nem jelent semmit. Összességébe véve nagyon jó alapanyagokból, kiváló minőségű gitár a Sigma DM-ST, amely szerintem ár-érték arányban is kiváló.
http://www.sigma-guitars.com/index.php?id=407
Sigma Guitars DM-ST
Dreadnought D-14 Fret forma,
Fedlap: tömör sitka fenyő
Hát- és oldallap: laminált mahagóni
Nyak: mahagóni
Fogólap: paliszander
Húrláb: paliszander
20 érintő
menzúra: 645 mm
Hangolókulcsok: króm Die-Cast
Matt felület, natúr kivitel
Dehogy maradtál kedves Öcsém! A horgászzsinóros egy Walden, mely tiszta fából lészen.
Kínában készült az árva, szorgos ferde szemek, kezek rakták dobozába.
Aztán van az Ibanez LP, mely szintén a Távolkeleten először zenélt.
A Fenderke friss szerzemény, egy jó szalonnázó deszka minden háztartásban elkél.
A Waldent Joe testvérem nyaggatta, faggatta, majd nekem megvételre javallotta.
Az Ibike alkalmi vétel volt, három éve, azóta a fejét el is hagyta szegényke.
Egy Squier mindig a szívem csücske volt, vagy inkább egy tele
Sok pénz nem szántam rá, annyira nem égetett a vágy tüze
Ám Wingrider testvérünk a faszbukkon meglátta
Figyelmembe azonnal felajánlotta.
Az eladó volt olyan kedves, becsületes
Szavamra a hirdetésből rögtön levesz
Egy karc annyi sincs rajta
Mint mikor hat éve először kézben tartotta
Mivel az ára nem volt veszedelmes
Mondhatom féláron így nagyon kellemes.
Talán emlékszel az AW-10 lapátomra
Új gazdáját Csepelen boldogítja
A Yamahám Szombathelyen lakik
Utcazenész srác pengeti húrjait
Végére hagytam öreg Jolánkámat
Egy pesti gyűjtő vitrinében állhat
Ennyi, nem röviden a történet
Esti mesének olvassátok testvérek.
szerintem...
Nekem is a natúr jön be, de munkatársam (harsonás a csepregi fúvós zenekarban)is erre szavazott!
11 éves, és miután betetted sem tudtam elindítani a felvételeket, meg most sem.Majd holnap egy idegen géppel meghallgatom, ám ott nincs füles, csak egy hangszóró.....
. 240 euro az ára.
