Jah, és szerintem ne menj bele a Batterybe, az ezdrummer saját samplerrel rendelkezik, pont azért hogy ne kelljen ilyenekbe belemélyedni. Gyakorlatilag egy emészthető formába hozott DFHS ha jól vettem ki az oldalukból.
Az ezDrummer VST kompatibilis, vagyis minden VST instrumentet kezelő sequencerben tudod használni. Elvileg így az Auditionban is kéne mennie, bár aztán lehet hogy csak VST -t kezel és VSTi -t nem.
Én inkább a Steinberg vonalat javaslom (Cubase vagy Nuendo) egyébként az Audition helyett.
A Battery az egy sampler progi. Ott tudod összerendezni a hangmintákat, azokat effektezni, szintezni, stb, stb, stb. Aztán a MIDI szekvenszerben meg megírod a "MIDI kottát", tehát, hogy melyik pillanatban melyik "hang" milyen hangerővel szólaljon meg, milyen tempóban, stb. A sampler meg tudni fogja a hang alapján, hogy az a pergő, láb, ride, stb, stb.
Tök jó élő dobot lehet ezekkel létrehozni, és ha mondjuk más pergő hang kell, akkor csak kicseréled a samplerben a mintát, a kottához hozzá se kell nyúlni.
Meg még van mindenféle sok előny.
ha faszát akarsz, akkor javaslom a DFH-t. Az újabbnak van samplere is, a réginek nincs, de tök jó pl a Battery hozzá, meg kell még egy MIDI szekvenszer, azt csá.
hali!
Lehúztam az EZDrummert... és lenne egy kisebb problémám... Adobe Audition 2.0-ám van, és a progi nem támogatja a drummert. Tudnátok ajánlani valami könnyen kezelhető progit, amivel alkothatnék? köszi!
Na jó, csak a megfeleő enclosure-t nem az átlagos user fogja megvenni, amikor jóval drágább, mint a pc ház...
Persze, mióta én is rákényszerültem erre, a füstjelek már nem tőlem jönnek.
A scsi annyiban nyújt többet, hogy a valós hot swap mellett 14 lemezt is ráfűzhetsz a csatolóra, bár ez az igény nem a natív hangstúdiós területen tör előtérbe, hanem inkább a server-technikában.
Azt nem tudom, hogy a mai, fejletteb rendszerek hol tartanak e tekintetben.
Az elgondolkodtat, hogy a sata2-es 3Gbites rátáját miért preferálják és milyen bus-ok tudják ezt támogatni.
Mert szép adat, egyenesen parasztvakító, de az átlag user hol használhatja?
megfelel? enclosure-ben egyáltalán nem melegednek, csak h?tés kérdése. Amúgy egy sata-s raid rendszer sokkal jobb ár/teljesítmény arányban, mint egy scsi, nem hiába jelennek meg sorra nagy gyártók (SUN, APPLE, INTEL, ADAPTEC stb) hasonló rendszerei.
Hát persze. Arról nem beszélve, hogy mindezt a 10-15 k-s fordulattal (is) oldják meg, de ez további nehézséget szűl, ugyanis megnő az egység hőtermelése és zaja. Ezért aztán külső ház kell, aktív hűtés, stb, ami meg növeli a munkahely zaját és így tovább.
Viszont a satás területen csak mostanában jelent meg a 10 k-s lemez, de talán azért is, mert az átlagos felhasználás nem teszi indokolttá az ennél nagyobb performance terjedését.
Ez a SAS izgalmas dolog, csak kérdéses, hogy milyen mélységig kell cserélni a meglévő rendszert.
Egyébként én az Adaptec alapú rendszerrel teljesen meg vagyok elégedve, eddig csupán a sz*r, magyar IBM-ek füstöltek el párosával, mert üzem közben olyan forrók lettek, hogy tojást lehetett sütni rajtuk.
Szóval, van duál 1.25-ös G4, ezen írom ezt a kis szösszenetet is...
Fél éve nem volt kikapcsolva, csak sleep (igaz a lámpája elég erős, így le kellett takarnom...).
Az otthoni gépem egy Quiksilver G4 az is hasonlóan müködik. Mindezek ellenére nem vagyok Mac fan, van otthon PC-m is, egy win 2000 szalad rajta immáron 3 éve (igaz, egy többfelhasználós verzió, és felhasználóként használom, nem adminként, mint ahogyan azt sokan teszik), és nincs baja. Az irodában egy igen márkás PC-t hajítottunk a sarokba többszöri installálás, telepítés, és erölködés után, elegünk lett belöle. Már ugyanennek a cégnek a nyomtatóját is lecseréltük annyira megutáltuk....a Mac mini meg szintén szar volt, memóriahibás lett, de ezt csak egy "hobbista" tudta megmondani, a profik a winchesterre, meg a processzorra gyanakodtak...a trükk: a hardware teszt nem jelzett hibát...kicseréltük, azóta hibátlan (lekopogom majd azért).
A Mac vs. PC vita elég régóta létezik, nem kívánok benne részt venni, csak megjegyeztem, hogy szerintem minden gép egyedi elbírálás alá esik, nem lehet általánosságban állítani, hogy melyik gépcsalád jobb, vagy rosszabb. Mi grafikára és fotózásra használjuk a duált, iszonyat mennyiségü adat tárolódik és áramlik rajta...a photoshop alkalmazásánál nincs nagyon PC-s versenytársa ebben az árkategóriában. Használhatóságban pedig fölötte sem...
Az otthoni 867-es is hibátlanul müködik eddig, ott meg a Garage Band-el nyúzom szerencsétlent a Quake és számtalan "otthoni" program mellett...
megnéztem a seagate honlapján tényleg gigabit van , és az több mint 300 Mbyte/sec, tehát nem a busszal van a probléma hanem a seek time-al.
A scsi winchesterek sokkal jobb seek time-al rendelkeznek, ezért alkalmasabbak jobban random olvasásra. A pci busz sem sz?k keresztmetszet pci-x illetve pci-e busz esetén. A satas rendszereknek is megvan a létjogosultságuk csak normális vezérl?vel kell használni ?ket, így teljesítmény/ár arányban felülmúlja a scsi rendszereket. Egy sata-s raid rendszer sokkal nagyobb szekvenciális olvasásra/írásra lehet képes azonos számú winchesterszámnál , mint egy scsi alapú rendszer. Persze ez már nem igaz a SAS-ra (serial attached scsi).
Attila!
Most néztem utána a Seagate honlapján és ott az interface-ekre vonatkozó átviteli keresztmetszet rátáját megabitben és - most már a sata2-nél - gigabitben adják meg.
Akkor most hol az igazság?
Ebben mind tök igazad van.
Nem érdemes abba belefutni, hogy mely program, milyen algoritmus alapján, mekkora data-rate-ű stream-et hoz ki a mix végén.
Én az általam használt Samplitude DAW rendszer bounce adataiból indultam ki, ahol a 96/24-es felbontású mono wave 2324 kBIT/sec. Majd utána járok, hogy miből adódhat ez a néhány bites eltérés.
Nálam scsi 160-as rögzítés megy és az eddigi tapasztalatok alapján 60-80 processzált és kb 110-120 processzálatlan sáv tud ezen átfolyni, teljesen natív körülmények között.
A sata-pata számháborúval kapcsolatos hozzásfűzéseddel meg maximálisan egyet értek.
ja még annyit tennék hozzá, hogy az egész SATA dolog kamuládé mert a vinyó nem tudja kihasználni az átviteli csatorna sávszélességét.
tök mindegy hogy PATA vagy SATA, a lemezről az adatok nem jönnek ekkora sebességgel. Ha 2 vinyó lóg egy UDMA133 PATA vezérlőn, akkor az a két vinyónak se a kábel a szűk keresztmetszet.
szóval nem kell bedőlni a SATA marketingdumának :))))
amugy a PCI busz adatátviteli sebessége se engedi a SATA-t 150 MB/s el, max vezérlőn belül, vinyóról vinyóra másolásnál tudná kihasználni...
a PATA és SATA vinyók fizikailag nem különböznek, csak a seggükön lévő elektronika. manapság meg a cache se nagyobb a SATA esetén. tehát még ebben se jobb a SATA.
Igazából a RAID-be összefogott tárolók gyorsak és ebben a SATA már értelmet nyer, de az SCSI a döfike.
asszem össze vissza számolgattok 24bit*96000KHz=2304000 bit/s=2250Kbit/s=281.25Kbyte/s
egy vinyó általában ~25 MByte/s tud irni és ~35 MByte/s tud olvasni. (ezek csak egyfajta középértékek by has)
tehát egy vinyó lejátszani tud : 35840Kbyte/s:281,25Kbyte/s~127 sávot!!!!
ami persze akkor lenne igaz, ha szekvenciálisan olvasna. de nem így olvas!
ezért én azt mondanám, hogy 32 sávnál nem tud többet biztonsággal mindenfajta cache stratégiát beleértve ez is by has.
most ha még vesz is fel közbe, na akkor még ez is bepunnyad ezért kell kevés sávot játszva felvenni és bounce-olva mixelni(mert ekkor nem realtime mennek a dolgok). Sőt a procit kímélve még freeze-elni is a VSTi-ket...
jól mondom?
Az ide/sata/scsi buszoknál MByte/sec-ben adják meg az adatokat. A sz?k keresztmetszet nem a busz hanem a hdd.
Egy udma-60as busznak elvileg 200 ilyen sávot el kéne bírnia..
Igen. Én ha írok, akkor sokat szoktam. Az adatod pontosan: 290,5 kByte/sec. De ezt ha 8-cal megszorzod, akkor az bizony 2324 kBit/sec.
Ezt nem szabad összekeverni. A Bit és a Byte közötti különbség egész egyszerűen csak egy 8-as szorzó.
És a data rate adatot mindig bitben szokták jelölni.
Így egy kicsit újságírói az adatközlésed, amikor összemosod a két egységet. 1 Byte 8 Bitből áll.
A gondolatod második felével vitatkoznék, de tényleg nem szeretnék arcoskodni.
A stúdiókörülmények közepette processzált és aztán rögzített hang nem zárja ki a magasabb felbontást, bár a stúdiószintű konverterek alacsonyabb felbontásban is messze felülmúlják a kommersz kategória konverzióit, de ebbe nincs értelme belemenni.
Viszont, mint ahogy az előző, hosszú írásomban is elgondolkodtam azon, hogy az "egyszerűen bedugják a gitárt, vagy egy rosszabb mikrofonnal vesznek fel" szituációkban nem kap tartalmat a magasabb felbontás, ergo feleslegesen terhelik az adatcsatornákat. És ráadásul nem lesz "plusz minta", csupán digitális töltelék.
DE hidd el, nem szeretném, ha tudálékoskodónak tartana itt bárki, ezért nagyon szívesen látlak Téged is, meg bárkit innen a fórumról szakmai eszmecserére, akár mélben: tothg@citysound.hu , akár személyesen a stúdióban.
hellooo,olyan kérésem lenne nekem h ismer-e vagy tud e valaki olyan programról vagy akármiről amivel 2 hangfalnak 2 külön equalizert tudnék állítani egy hifi van kötve a gépre sima(szutyok)realtek ac97 hangkártyám van és a hifi normális jackDugóval van a gépre rakva azért lenne szükségem ilyen dologra mert az egyik kimenetre egy mélyláda van rakva a msáikra pedig sima hifi hangfla és nem akarom h a mélyet is adja annyira a kis hifi hangfal.köszi a segítséget ha tudtok.
Szép hosszú írás Az én számításaim szerint - persze lehet, hogy tévedek - a 24-96-os monó sáv 281,25 kbyte/sec, ebből azért bőven elbír egy párat akár egy régebbi gép is. Számoljunk egy lassabb géppel, ami mondjuk 30Mbit/s-el tudja olvasni a vinyót, az még akkor is 13 sáv, 50Mbit/s-nél meg 21, azt hiszem ennyi már elég mindenhova. Szerintem pont amatőr szinten van jelentősége a nagyobb felbontásnak. Gondoljunk csak bele, hogy egy rendesebb stúdióban az analóg jel valamilyen szinten eq-zott és kompresszált és csak aztán megy a daw-ba, míg a home zenészek sokszor csak bedugják a gitárt, vagy egy rosszabb mikrofonnal vesznek fel, és utána "tuningolják" a hangot. A szoftveres jelfeldolgozásnál pedig jól jön az a pár plusz minta...
A mintavételi frekikhez lenne kis hozzáfűzni valóm, ha megengeditek.
Vape barátomnak igaza van, hogy a 96 k-val rögzített anyag sok helyet foglal. Ez még semmi, ugyanis ha utána nézünk a számadatoknak, akkor kiderül, hogy egy 24/96-os felbontású monó stream 3,5 MB/sec-es adatsűrűségű, ami néhány sáv feldolgozásánál nem jelenthet problémát, viszont ha már 10 fölé emelkedik a sávok száma, akkor elsőként a Pata merevlemezek átviteli kapacitása, aztán a Sata data-rate nem fogja bírni. Ugyanis az egy dolog, hogy ezek rendre 133-150 MB/sec-es interface-alaplap sávszélességet támogatnak, de a hd gyártók sok esetben csak a 40-50 MB/sec-es kiolvasófej-interface sávszélességet tudják szavatolni, persze puffermérettől függően. Így könnyen előfordul, hogy disc overload üzenetet kapunk és megakad a lejátszás.
Nem véletlen, hogy a profibb (értsd dedikált rendszerek, ProTools, stb) DAW-ok esetében kimondottan az SCSI 160/320 hd rendszereket ajánlják. És nem ok nélkül.
A másik óriási probléma, hogy az általános, tehát mondjuk Emu 1820-as szint környéki felvételi lánc egyik eleme sem éri el a 48-50 kHz-es hangfrekvenciás, felső sávhatárt, ami ugyebár a 96 kHz-es fs jellemzője. Miért?
Hát már a mikrofon nem tudja. Kb 3-400 ezernél indul az a miksi, ami tud 40 kHz-ig hallani.
Kábelek, csatlakozók, ólcsóbb mixerek. Még a gitárprociról lejövő összegzett jel sem éri el ezt a határfrekit.
És hiába írja rá a gyártó a konverter mintavételezését, amikor az analóg oldali összetevők nem tudják a kívánt sávszélességet.
Ez szigoró számháború. Az egyre ólcsóbbá váló, távolkeleti konverter-csip beszállítók ebből élnek, a hardver gyártó meg beledobja az alkatrészt, egy kicsit modifikál az analóg áramkörön, de tudja, hogy a büdös életben senki nem fogja kimérni az eszköz valós átvitelét. Viszont a megnövekedett adatsűrűség miatt további pc-alkatrész vásárlásra ösztönzi a user-t. Láttam már olyan specifikációt, ahol a konverzió támogatta a 96 kHz-et, de a leírt frekimenet 24 kHz-en megállt. Ez azt jelenti, hogy az analóg részbe beépített aluláteresztő szűrő vágási frekije 24 kHz. És hát soha nem is jöhetnénk rá, hogy a 96 k-s felvétel nem tartalmaz 24 kHz fölötti összetevőket, ugyanis az eszközeink többi része nem tudja azt. És hát kéne a gépre egy igazán megbízható spectrum analizer.
Ezzel szemben a 48 kHz-es fs esetében realizált 24-25 kHz hangfrekis határ már sokkal inkább tartalmazza azokat a felharmónikusokat, amik szükségesek a jó gitárszandhoz. És ez sokkal közelebb ál a lehetőségeinkhez, Legyen az sampling hangzás, vagy tényleges felvétel eredménye.
Rodnas iagazát azzal egészíteném ki, hogy igen, a többsávos anyagok sávonkénti részletgazdagságát erősíti a magasabb felbontás, de ez inkább a bitmélységre vonatkozik. Amíg a 16 bites felbontás 96 dB dinamikaátfogást tükröz (papíron), addig a 24 bites már 144 dB-t. Ezért szólnak olyan dögösen az akciófilmek robbanásos zörejsávjai... Viszont a dvd-k többsége is csak 48 Khz es fs-sel készülnek.
Ezzel szemben az egyedi hangszeres felvételeknél sokkal inkább érvényesülhet a 96 kHz-es felvétel, de mindenképp a 48-as.
De hangsúlyozni kell, hogy kizárólag azoknál a hangforrásoknál, ahol a dús felharmónikus-tartalom indokolja ezt a széles frekimenetet.
Ne felejtsük el, hogy az emberi hallás (papíron) 20Hz - 20 kHz. És a kor előre haladtával a felső határ rohamosan csökken. Úgyhogy a legáltalánosabb CD hangminőség is messze felülmúlja az átlagos hallásigényt.
A másik fontos kérdés a sokszor emlegetett visszakonvertálás 16/44,1-re.
Az kétségtelen, hogy a munkánk során a legutolsó pillanatig igyekezzünk megőrizni a magasabb felbontást. Ugye kezdve a jó felvételi mintavételezéssel, majd - ha a host progink alkalmas rá - a processing szakaszban akár alkalmazhatjuk a 32 bit-es floating jelfeldolgozást. Persze ez is növeli az adatsűrűséget, de ez még kezelhető egy jól összerakott géppel.
A végső konverzió rákfenéje a használt program dithering és konverter algoritmusa. Bizonyos program gyártók külső, megbízható cégtől vásárolják a dither motort. Lásd a waves-ek IRD algoritmusait, vagy a több DAW-ban használt Pow-R dithert.
Ezek fontos dolgok. Nem mindegy, hogy milyen motor számolja át bitről bitre a munkánkat.
Szempont lehet, ha pl a végleges mix-bounce-ot a 24 bites projektünkből a progi által felajánlott módon számoltatjuk le 16 bitre. Egyes programok lehetőséget adnak ilyenkor a dither minőségi kiválasztására, azaz lassabb gépeknél durvább lépésekben, gyorsabbnál természetesen a legmagasabb felbontással.
Ja mi is az a dither? Egyfajta digitális koszosítás, ami elengedhetetlenül szükséges a digitalizált jelfolyamok analóg irányba történő bármilyen átalakításához. És nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Magyarán a használt hangkártya konvertereinek a minősége mellett ez a tulajdonság is egyértelműen rányomja a bélyegét a kapott végeredményre.
Az tény, hogy a lekonverzió a részleteket megöli, de nagy átlag zenehallgató ezt nem is fogja hiányolni.
Aki pedig kiváncsi az apróságokra az úgyis DVD Audio-t, vagy SACD-t fog venni.
Úgyhogy összegzés képpen maradjunk a stabíl 24/48-as felbontásnál. Ezt minden mai gép gond nélkül kezeli, a kártyák úgyszintén.
aRn!
Tehát úgy értsem, hogy a sztereó kimenet egyik fele a hifin subláda, a másik meg sima hifi hangszóró? Vagy két db st kimenete van az erősítőnek (párhuzamosan) és ebből az egyik a sub a másik a szélessáv?
Ha az előbbi a helyzet, akkor az mért jó?
De ha mégis ez kell, akkor dolgozz úgy egy bármilyen többsávos DAW-ban, hogy az L és R oldalak sávjait szétbontod két külön monó sávra és azokat ezután külön tudod eq-zni. Ilyenkor a DAW mixerében a sztereó kimenetre már a két eltérő módon processzált csatorna jelét fogja közösíteni, természetesen oldalhelyesen.
A második esetre nincs otthon alkalmazható ötletem.
"és amikor azt kekonvertálod 16/44.1 -re, akkor is hallható marad?"
természetesen NEM!!
de te azt mondtad, hogy a lekonvertált rosszabbul szól, mint a direkt 44.1. én meg azt mondom, hogy a 24/96 az jobban szól. ez két egymástól független állítás, ha egyuttal azt is hozzáteszem hogy a lekonvertált rosszabbul szól, mint a 24/96 de nem szól érzékelhetően rosszabbul, mint a direkt 44.1
különben az egész nagyobb felbontás nem az egyedi hangeszereknél a lényeg, hanem a keverésnél, hogy ne kelljen a halkabb dolgoknál elveszteni a finom felbontást és csak a lekevert anyagok kelljen "visszabutítani" gyengébb felbontásra
Omg. Nekem egy sound impakt 7.1 es hangkártyám van. A guitar rig 2 FUllal szoktam baromkodni. Az az ASIO4ALL program segítségével a a latency -t
1ms-umra tudtam huzni. nem tudom field mér irta itt allul vhol hogy 2 ms nél kisebbre semmilyen létező cuccal nem lehet tolni. De engem még ez is zavar kcisit :D
ha a 44.1 a végső cél, akkor tényleg jobb a 88.2, mert az pont a duplafreki. de igazából a 24 bit az, ami igazán számít.
mondjuk 24//96-on olyan addig nem hallható tartomány jelenik meg a torzított gitárban, amit a rendszer addig nem tudott átvinni...
Mondjuk azért szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet. Ráadásul ha már magasabb freki, akkor nem mennék el 96kHz-ig, inkább legyen 88.2kHz, mert hát azért még nem a DVD a fő cél mostanában.
hellooo,olyan kérésem lenne nekem h ismer-e vagy tud e valaki olyan programról vagy akármiről amivel 2 hangfalnak 2 külön equalizert tudnék állítani egy hifi van kötve a gépre sima(szutyok)realtek ac97 hangkártyám van és a hifi normális jackDugóval van a gépre rakva azért lenne szükségem ilyen dologra mert az egyik kimenetre egy mélyláda van rakva a msáikra pedig sima hifi hangfla és nem akarom h a mélyet is adja annyira a kis hifi hangfal.köszi a segítséget ha tudtok.
Elviekben lehetne használni a riget élőben is, gyakorlatilag sehol senki nem használja. A PC instabil lehet, különösen egy rázkódó színpad egyik nem kicsit mágnesekkel befolyásolt, erősítők által fűtött helyére állítva. Nem oda való. Crossovert meg potom pénzekért osztogatnak, én biztos nem próbálnám meg kitalálni mivel helyettesíthető olcsón. Bár ha a gitár laptopról meg rigről megy, akkor a laptopot lehet crossovernek is használni. Legalább mindig egyszerre döglik le az egész.
Még kérdés:
- adva van két végfok, egyik a subládákat jatja, másik a szélessávút, mit lehet tenni crossover hiányában az optimálisabb kiosztásért?
- működhet -e az, hogy: keverő master out -ról a jobbot és a balt is visszadugom egy-egy csatornára, amelyeket egy-egy gropu-ba küldök tovább.
Egyik csatornán teljesen levágom a mélyet, a hozzá tartozó group kimenetéről megyek arra a PA -ra, ami a szélessávúakat jatja, míg a másik vonalon maxra kiemelem a mélyet (esetleg levágom még a tetejét) és a hozzá tartozó group kimenetről megyek a sub végfokjára.
Ebben az esetben az aggaszthat kicsit, hogy nincs képem a valós kimenő szintekről, mert csaka masternek van indikátora, a szubgroupoknak nincs.
Vélemény?
Igazad lehet.
Vettemm fel korábban 96K-val, amit természetszerűleg le kellett konvetálni 44.1 -re az audio CD -hez írásra és nekem úgy tűnt, rosszabb lett, mint amikor eleve 44.1 -ben vettem volt fel.
Sóval vehetnék fel 48-ban, de azt ugyancsak konvertálni kellene, valahogy a konverzió viszont nekem nem lopta be magát a szivembe ....
Úgyhogy egyet értek veled, szerintem is jó a 44.1
Más.
Használ valai Rig2-t élőben?
Asszem ki fogom próbálni hogy szól.
Gitár tiszta jellel a PC-be, Rig csinálja a hangzást, kimenet a keverőbe, a keverő direkt out-járól meg egy jel a tisztára állított kombóba.....
Kicsit feje tetejére éllított világ, de elvileg akár jól is szólhat. És még atom gitár-alap sem kell hozzá.
Van ezzel kapcsolatban vélemény?
Azért vigyázz ,ha már egyszer kártyát veszel nehogy olyan legyen, ami csak 48kHz-en tud Asio-t kezelni. (Audigy-t kerülni...) Ha viszonylag jó minőséget akarsz, 44.1kHz és 24bit a legjobb megoldás, és nem árt ha a kártya 100dB fölötti jel/zaj arány körül dolgozik.
Egyenlőre egy SB Live! 5.1 van bent, az is csak kölcsönbe, csak próbára és KX driverrel.
Erről jó azért tudni, hogy a KX driver 48Khz -től indul, alatta nem működik.
De szépen megszólal.
Tetszik, hogy Rig-et be lehet inportálni (VST) más szerkesző programba és a hangzásait effektént használva egész érdekes dolgok kerekednek ki.
Még folyik a csekkelés, de már tudom, hogy kell majd nekem egy teljes értékű ASIO 2- es kártya, mert ez egészen más dolog, mint a mezei pepecselés.
Eladó: ATARI ST 1 MB-os midis computer monocrom monitoorral, CUBASE studio zeneszerkesztő programmal, ROLAND D70, YAMAHA DX7 hangbank mintákkal! (flopyn) IR. ár 20E.ft keri_janos@freemail.hu
Rodnas-szal értek egyet: mióta beengedtem a pc-t a stúdióba, azóta valahogy mindig csak jó kártyát sikerült kifognom, így az ilyen jellegű problémák soha nem merültek fel. Nem ismerem az ac97 szintű alaplapi csip-problémákat és még az audigy para sem ért el.
Az viszont igazság, hogy a gitár jelét mindig előhajtom valahogy. A legegyszerűbb a DI-boxos csatolás. Így legalább impedanciában is helyre rakom az illesztést. Nem véletlen, hogy a mostani, akár többcsatornás hangkarik 1-es, vagy még a 2-es bemenete is támogatja a HiZ illesztést. Sajnos nem minden gyártó ragaszkodik a vonalszintű bemenetek impedancia szabványaihoz, így sajnos a meglehetősen érzékeny hangszedők sorra elvérezhetnek ezek direkt csatlakozásánál. Valahol itt keresendő a probléma.
Mivel a DI box transzformátoros, vagy ezek emulált változatai, így remekül érvényesülhet az a szabály, amit Noiseless a mikrofonos topicban már leírt. Nevezetesen, hogy a megfelelő menetarányú trafó az impedancia illesztés mellett zajtalan erősítést is végezhet.
Persze arról nincs információm, hogy a "servo ballanced" kivitelű - ezek szerint trafó mentes - eszközök ezt hogyan oldják meg.
Az biztos, hogy az oly sokat szidott behringer Di széria nálam az ilyen irányú jel- és ohmikus illesztést szépen megoldja.
Mindamellett nagyon jó megoldás a preampok, illetve a pultok di out-jának a használata, bár ezesetben a gain rásegíthet a zajtartalomra.
Az a legbiztosabb, ha a hangkártya bemenete szintezhető, illetve hogy a specifikáció tartja magát a szabványokhoz.
én csak azt mondom, hogy érdemes csinálni. a jó hangkártyát meg sem emlitettem, mert az nem kérdés. én M-Audio Delta 1010-el vagyok munkakapcsolatban. soha nem volt ilyen jellegű problémám.
nem a túlhajtás a gond, hanem, ha lehet így mondani: alulhajtás akármi is gond lehet: pl. egy tunerkártya teljesen hazavághatja a rendszert, vagy egy rosszul földelt sampler...
Egyébként mág passzív elektronikás gityót is be lehet lökni direktben is a hangkártya line in -be, túljatani zgyan nem fogod, de értékelhetően menni fog.
Ha meg aktív, vagy van egy akármilyen erősítést is végző pedálod, vagy más "közdarabod", akkor a szinttel sem lesz semmi gond.
A line in -be és nem a mic in-be!
Köszi, biztosan igazad lehet, valóban szinte nincs is rajta hang, de olyan ordenáré gerjedős zaj az már nagyon korán van, hogy ihaj.
Rodnas, próbáltam keverőről direkt kimenetről, amiről amúgy szoktam felvenni, a jelszint tuti megfelelő, üzemelő rendszerben van benne, csak felkerült a gépre a Rig és az történt, hogy őrület.
Mastertape kapja a piros pontot, egy kifogástalan ASIO -s hangkártya biztosan meg fogja oldani a problémát.
Kipróbáltam, a demó verzió, ami hardver nélküle, ugyanazt csinálja, meg a GitárFX is, tehát hangkárya gond lesz.
Köszi a segítséget, hálám!
szerintem úgy érdemes ezeket a progikat használni (RIG, Amplitube), hogy keverőbe a gitár és onnan a hangkártyába.
a direkt a hangkártyába dugott gitárral csak a szívás van. kivéve persze a direkt gitár interface-eket.
egyébként is jól ki kell hajtani a line bemeneteket és azt a gitár nem tudja önmagában. szépen be kell lőni a jelszintet, ehhez mindenképpen valami illesztőfokozet szükségeltetik.
mofo,
szerintem nem módosít a hangon a Guitar Rig interface-e, legalább is nem abban az értelemben, ahogy a késéseket illetően elképzelnénk.
Normális ASIO-s kártyával tökéletes gitárfelvételt lehet készíteni a riggel és hasonló plug-okkal.
Pár hete felkeresett innen a fórumról Harkh és egy érdekes jelenséget emlegetett: nála az Emu 0404-es kártyával felvett gitárhangzás, ha rákerült a righez hasonló Amplitube-ra, akkor éktelen zajt produkált. A Gain minimális állásánál is már erősen jelentkezett a bemeneti zaj.
Erre én adtam neki egy olyan tiszta, processzálatlan gitársávot, amit az RME HDSP kártyával rögzítettünk és egyáltalán nem zajongott az ő rendszerén sem.
A mai napig nem tudjuk a megfejtést, hogy mely ponton történik meg a bántó zajadagolás, holott mind a kábelek, mind a csatlakozások rendben voltak. Arról nem beszélve, hogy többen innen a topicból is készítettek már zajtalan felvételt ezekkel a szimulátor szoftokkal.
Azt mindenesetre le kell szögezni, hogy a Guitar Rig tökéletesen megy a pedálja nélkül. Abban az interface szerepen túl számos belső fícsör elérését is lehetővé tették, de ez már szerintem csak a haraptatás része. Ilyen a wah és volume pedálozás, meg társai.
eMBé-nek azt üzenem, hogy pontosan ezek miatt a megnövekedett vst funkciók miatt át kell térni olyan host-alkalmazásra, ami jól kezeli a latencia-kompenzálást. Magyarul ezek a szoftok érzékelik a beállított bufferméretek mellett a hang megszólaltatásához szükséges késleltetési időt és ennyivel később játszák le a már fent lévő sávokat.
eMBé esetében úgy veszem ki a szavaiból, hogy nincs real-time effektezett feljátszás, csupán egyszerű sávolásról van szó.
Ilyenkor elégséges lenne a play buffert kb 4000 sample értékre állítani, amikor a kb 5-6-10 sáv lejátszáa még egy gyengébb gépen is tud menni felvétel közben. Csupán annyi "probléma" adódhat, hogy a play gomb megnyomása után kb fél mp-ig tölt a memóriába a progi.
Nekem annak idején az első szériás SB Live kártyával nagyon szépen muzsikált a VST32-es.
De azért nem árt tényleg egy SX kipróbálása. A Samplitude-ot nem merem ajánlani, mert kevesen ismerik, de azért nagyon ütős...
Igen, én is arra gondoltam, hogy a pedálboardban lévő hangkártya illetve az interface megoldása olyan, hogy a program eleve egy módosított hangot kap tőle, s ha az nincs, akkor módosítás igencsak hallható és teljesen használhatatlanná teszi a programot önmagában.
Viszont akkor ezek szerint a demo programban az nincs benne, hiszen ahhoz értelemszerűen nincs még pedál.
Ki kellene próbálni a demot, csak már nincs hozzá sok humorom.
Egyébként mielött vásárolsz nézd meg a setupban, hogy mennyi a latency és vedd lejebb addig míg a kártyád nem recseg. Ha még így is zavaró a latency akkor kártya csere.
Hello!Volna egy kérdésem-örülnék ha tudnátok segiteni.Itthon saját pc-men szeretnék felvételeket csinálni.Kb 5-6 sáv már elég is lenne nekem.Eddig a Cubase VST-t használtam-vagyis próbáltam volna.A probléma pont itt van:A baj az,hogy a felvett sávok visszahallgatáskor egymáshoz képest idöben csúsznak-nagyon picit ugyan de ez épp elég idegesitö...A gépen XP-van és egy Philips hangkártyával használom....már szinte mindent kipróbáltam-állitgattam,de a késés mindig megvan.....igaz a proci az 2Ghz-es-nem a legjobb,de sok ismerösömtöl hallom,hogy sokkal szutykabb lassabb gépekkel is "csúszásmentes" felvételeket tudnak csinálni xp alatt.A kérdésem tehát:Mit javasoltok? Hangkártyával van a gáz?milyet ajánlotok?
Hát a trailer videóban, aszondja meg úgyis használja, hogy ha megveszed a progit, kapsz hozzá egy vezérlő pedál, amiben van valami beépített hangkártya, és ebbe kell a gitárt dugni, majd ezt a számítógépre.
Valószínüleg ez lehet a titok nyitja...
Guitar Rig 2 Itt van egy kis demo-lejátszó - elég meggyőző hangzások.
Nos, feltettem a PC-re, minden rendben műkszik, csak éppen a hangok olyan eszementen zajosak, szörcsögősek, szabályosan önálló élelet él a program és mintha minden apró jelecskéből hatalmas zajokat gyártana.
Egyszóval teljességgel használhatatlan.
Van valakinek tapasztalat vele?
Mi lehet az oka?
A csúszás amiről beszélsz az a latency és ezt csak egy jobb kártyával direkt monitoringal vagy utólagos igazítással tudsz kompenzálni(már ha van időd 20 ms-umot csusztatgatni sávonként :) ).
Ha nem szeretnél igazításokkal tökölődni akkor emu 0202 usb-s kártya vagy az emu 1212m. Ezek a legolcsóbb és legjobb minőségű kártyák. Ezekkel 2 ms-um lesz a latencyd aminél kisebb csúszást semmien más kártyával nem érhetsz el és ezt a latencyt már tuti nem veszed észre.
A 0202 valamivel kevesebbet tud de van rajta preamp és füles kimenet de ugyan annyiba van mint a 1212m ami pedig jóval többet tud de nincs rajta preamp és füles kimenet.
ja, így könnyű....
azt hittem megvilágosodás van és törölte a saját motyeszát, mert látta, hogy gáz van.
a külső beavatkozás ilyen "villámgéza" módon eszembe sem jutott.
Gitárból madzag ki, mic-in -be madzag be - biztos, hogy nem tol szét sehol semmit. Azért mondtam, hogy monó jacket használj, mert akkor még az esetleges fantomtápot se "csapolod meg" - vannak hangkártyák, amelyek a belső gyűrűn adnak erre a célra pár voltot - de az sem okozna hibát a gitárodban, ha elkötnéd a dugót.
Csa! Midi billentőm nincsen, bár valszeg kölcsön fogok kérni egyet próbaképpen. Főleg gitárokat veszünk fel főleg magunknak, de a publikum számára is készült vele klassz felvétel. Gitárok, amplitube, meg a cubasenek az lm-7 es dobgépe. KOncertek elé ilyen felvezető zenét írtunk, aztán így raktuk össze. Frankó lett:)
1. A midi-to-wav nemtom hogy működik, én még nem csináltam ilyet, de a gép, amit írtál tutira elbírja.
2. Persze hogy működik, kártya lineoutja a hifibe, hifibül a fülesre, aztán már is. Meg fogsz lepődni, mennyivel jobban szól majd az emu kártya.
Szia Gépzsír! Lenne hozzád egy kérdésem. Írtad, hogy emu 0404-ed van. Te mire használod? Midi billentyűhöz? Én most 1212m vételén gondolkozom, 40-ért szerintem ajándék. Én a workstationommal létrehozott midi file-okat floppyval a gépre víve szeretném wav formátumúvá tenni, és szerkeszteni. (nem tudom, minek hiják az okosok) :D
1. Ez megoldható p3750-en, 256mb rammal, remélem...
2. Most a minihifim van rákötve az alaplapi hangkártyámra, a minihifibe van bedugva a fejhallgató, ha arról akarom hallgatni a zenét. Ugyanígy megoldható lesz az emu kártyával is szerintetek?
"Mindkét kártya vonalszintű kimenettel rendelkezik, amiket fel kell erősíteni. Erre alkalmas lehet az otthoni hangrendszer (Hi-Fi, music center, stb.) de ha nincs ilyenünk, egy kis mixerrel meg lehet oldani a problémát, ilyen pl. a Tapco Blend 6."
Nah most én nem akarok ezért külön költeni...
Bocs, hogy alap dolgokat kérdezek, de még nagyon kezdő vagyok. Szóval tessen engem kezdőként kezelni :D
Hálás köszönet előre is!!
Line-in -en sokat ugyan nem hallanál, de - habár nem lesz valami kotta az illesztés - mic bemenetre bátran kösd csak rá, valami biztos csak lesz :)
Használj monó 3.5 -ös jacket a kártya felől.
Csak 1 olyan kérdésem van, hogy kezdetben (amíg nincs elég ZS-m erősítőre) rá szabad kötni a gitárt a hangkártya line in-jére vagy a mic in -jére? Erősíti normálisan? (tudom nem lesz 1 csöves erölködö hangja, de ideiglenesen) a hangkártya mezei alaplapi ac kilencvenakárhány vagy ilyesmi.
Igazából csak rögzíteni szeretnék a már felvett/importált sávok lejátszása közben, majd készre keverni. Semmi komoly funkcióra/minőségre nincs szükségem, csak kiséret/demo készítésére. Így jó (illetve sok is) lenne a Cubase, csak rettenetesen drága. A 1212m-hez jár egy light változat, lehet, hogy az is megfelel. Köszi.
Adott egy számítógép. Két mobilrekkes vinyó, egy a játék+net+miegymásra, egy a zenélésre, saját vindózokkal. a játékos-netes rendszer az alaplapi hangkarit használja, (vagy Sblive, vagy szóval valami ilyesmit) a zenélős meg az emu-t, ez kivitelezhető-e?
Mostanában tervezem majd kicsit fejleszteni a gépet, aztán hogy így jó lesz-e?
Emu 0202 a maga 39 ezres árával szerintem megfontolandó. Külső usbs van benne két mikrofon bemenet, preamp-al, emu hangzással(192khz/24 bit!!!).
Ha pedig nem ragaszkodsz az usbhez akkor 1212m mindenképpen(ugyan ez az ár, de lényegesen nagyobb tartalom).
Olyan - lehetőleg olcsó - megoldásra lenne szükségem (ASIO hangkártya, USB-kütyü (talán ez lenne a jobb)), amivel alacsony latency-vel tudok gitárjelet rögzíteni. Ha van digitális bemenete (Boss GT-8-ról jönne a jel), az sem baj. Cubase SX, vagy Nuendo lenne a rögzítőeszköz, de ehelyett is javasolhattok más, VST-kompatibilis szoftvert (nem probléma, ha ennek is mérsékelt az ára).
bocsi, sajna nemtudom. kösz! 
