Szerintem ugyanaz van, mint minden mással idehaza. Mindenki rövid idő alatt akar kaszálni, más értékek nem számítanak... Értem ezt a hazai koncertszervező irodákra...
Örülök, hogy legalább itt béke van...
Nyáron kiugrottunk Eperjesre, egy fesztiválra, pusztán Gary Moore miatt. Mostanában újra előszedte a rockos énjét, de ettől függetlenül életem egyik legnagyobb koncertjén voltam! Pedig anno én még láttam élőben Rory-t és Alvin Lee-t is, de ez valami brutális volt.
Ha már eszembe jutott. Mondja már el nekem valaki, hogy van az, hogy Szlovákiában az egynapos fesztiválbelépő 11 euro (Gary Moore-al), nálunk meg egy Bonamassa is 10000. Mi csinálunk rosszul valamit, van át van vágva a fejünk?
Persze hogy nem veszünk össze :)
Hová lenne a világ, ha egy mikroközösségben is mint ez a blues topik, ölre mennénk...
..és akkor is mivé lenne a világ, ha mindenkinek ugyanaz tetszene ;)
Én sem azt mondtam hogy nem jó, csak nekem nem jön be. Ez egy olyan dolog, hogy Johnny Winter-t is elismerem, de pl. nekem ő sem jön be. Bonamaci nekem kissé száraz, egyébként Robben Ford-al is hasonló bajaim vannak néha, de jó szórakozást a koncertre, nem hiszem hogy összeveszünk bármin is, csak megosztjuk a véleményünket. ÉLJEN A BLUES!!!
Egyébként a SYMA-beli Gary Moore-ról többen is mondták hogy nem volt az igazi.
Pár gondolat...
Miért ne lehetne attól eredeti, ha feldolgozásokat játszik? Ez nem paradoxon. Szerintem megvan a felismerhető stílusa Bonamassának, mégha nem is saját szerzeményt játszik. Kifejezetten jók sztem a feldolgozásai.
Bonamassán voltam már kétszer, tökéletes, érzésekkel teli, profi előadás volt. A héten is megyek.
Gary Moore-on is voltam kétszer, ebből az egyik felejthetetlen élmény volt, de az utóbbi Syma beli-ért konkrétan sajnáltam a pénzt és energiát, meg sem vártam a végét! Pedig nagyon szeretem az öreget! Ott valami nagyon nem jött át nekem.
Nekem Bonamassa kicsit steril, kicsit amerikaipoprock-os is néhol, mégis mindig átjön.
Claptontól nem tetszik minden. Sardinas-tól a hideg kiráz. Nem vagyunk egyformák ;)
Na, most látom, milyen társalgást sikerült elindítanom...
Nincs azzal semmi baj, ha valakinek nem jön be Bonamassa. Nekem sem jön be mindenki, még akár a blues műfajában sem. Bár ez utóbbi elég ritka, és hirtelen példát sem tudnék rá mondani, de hátha van ilyen...
Én azt sem érzem igazán problémának, hogy feldolgozásokat játszik. A szimfónikus zenekar első hegedűsén sem kérik soha számon, hogy miért nem ír darabokat. Mert ő előadó és nem zeneszerző. Ez a kettő csak az ún. könnyűzenében mosódik ennyire össze.
Mindenesetre azt hiszem, az igazi Bonamassa ott van a gitárjátékában. Technikás, de a technika csillogtatása soha nem öncélú, és mindezt valami olyan sajátos ízzel nyomja, ami számomra abszolút egyedivé teszi.
Ezért szeretem. Mindenesetre nekem pillanatnyilag két olyan kedvencem van, akinek a játéka túlmutat a klasszikus blues gitározáson. Bonamaci inkább a rock felől közelíti meg, Matt Scofield pedig a jazz irányából. És még csak összehasonlítani sem szeretném őket, mert semmi értelme, mindig azt hallgatom, amihez épp kedvem van. Van amikor a kocsiban Van Halen-hez van...
Peace
Arról van szó hogy Clapton kicsit jobban benne van a köztudatban, távol álljon tőlem hogy "lenónémezem" a csávókat, imádom őket egytől-egyig!!! Valóban örvendetes hogy Bonamossa a blues szekerét tolja a cyberketészkedés (farmville), cyberbarátkozás (chat,MSN) és a lónyál zenék korában, de valahogy engem nem fogott meg, ennyi.
Nem bántottuk Bonamassát, sőt elismerem!
És abban is igazad van, hogy valaki tényleg mostanság nem a lónyál zenét nyomja a népnek, hanem igényes zenét játszik.
És valaki legalább igényesen próbálja tolmácsolni a feldolgozásokat.
Nem azt mondom, hogy Coco nem szokott virgázni, mert akkor hazudnék. De szemmel láthatóan élvezi a játékot. És ez nagyon fontos tényező. Ja és vannak saját számai is, mostanság nagyon az "érzelmes" blues felé fordult.
Amúgy meg nagy poén, hogy annak idején Albert Collins bandájában dobolt, 10 egynéhány évesen, aztán a Jégember tanította, eléggé érezni is a stílusán Collins hatását.
Clapton meg érdekes módon szerintem pályafutása kezdetétől fokozatosan letisztult. Kevesebbeket játszik, de annál nagyobb feelingel. Szerintem.
Az alant elhangzottakhoz annyit fűznék hozzá, hogy Mr. Bonamassa-nál nagyon komoly menedzselés van, ezért (is) hallhatunk róla mostanság többet. Mindettől függetlenül nagyon örvendetes, hogy így a XXI. század elején a blues szekerét tolja (s nem is akárhogyan).
De például Mr. Clapton - aki az egyik kedvencem - életművének nagy része is feldolgozásokból áll. Ebbe is bele lehetne kötni, de minek?! Azért Robben Fordot, Walter Trout-ot, vagy Coco Montoyát nem illik "noném" jelzővel ellátni.
Én már hallottam a Claptont virgázni, igaz csak egyszer, és az bizti valami véletlen volt. Malmsteen azért Malmsteen mert virgázik, Clapton azért Clapton mert nem.
Erről most az jut eszembe, mikor valamelyik nagy gitárost megkérdezték, hogy mi a jobb.:Ha valaki teker mint az állat, vagy megfog 3 hangot úgy, hogy arra a közönség elsírja magát.
Erre azt mondta: 3 hangot megfogni úgy , hogy a közönség "sírjon" csak úgy lehet, ha valakinek bitang nagy technikája van.
A lényeg hogy aki valamit először csinál abból lesz valaki. Clapton első volt "gitárhősködésben", Hendrix első volt "gitárshowmankedésben", Iommi első volt "lehangoltgitáronzuzás"-ban.
Nem sok minden marad amit feltalálhatnánk, de hátha.
De ez szigorúan az én meglátásom, pl a gitérosok nagy része hasra van esve Hendrix-től. Én nem értem hogy mi benne a pláne, de valószínűleg az ami Elvis-ben. Hogy nagyon karizmatikus előadó volt!
Én is egész pontosan erre gondoltam amikor azt mondtam "száraz". Nincs átélés és pontosan akkordmenet szerint vannak felépítve még az improk is, nincs meg benne a "természetes összevisszaság" mint mondjuk Hendrix, Page vagy Clapton esetében.
Hát nem tudom, hogy amire gondolok velük kapcsolatban, az ide tartozik e , de az én azt vettem észre, hogy mintha egy-kettőből hiányozna az "átélés". Lehet hülyén hangzik, de némelyik olyan rezzenéstelenűl játsszik, látszik rajta, hogy nem élvezi a játékot.(bár ez lehet mondjuk a turnék hatása, betegség stb..)
Kiszámíthatóságról pedig annyit, hogy mondjuk pl Coco vagy Walter Trout tud "új színt" hozni a játékába, persze ezek melett megvan a jellegzetességük, amiről megismerjük őket, de vannak "váratlan húzásaik" játék közben.
Egyébként ha már itt tartunk pl. Említettem Robben Ford-ot is, pedig abban nagyon hasonlít Bonnamossa-ra hogy szerintem "száraz". Nagyon ki van találva, és ki van számolva, néha Gary Moore-al is ez az érzésem, míg a Clapton-on látod hogy éppen azt játssza amihez hozzáér, ahol épp a keze jár. Te mit gondolsz?
Én sem azt mondtam, hogy Joe fan vagyok, de elismerem, hogy tud valamit, technikailag a helyén van az biztos.
Jó példák akiket felsoroltál, és igaz is, hogy nem olyan népszerűek vagy ismertek (legalábbis hazánkban nem hiszem), de saját számmal nyomulnak. De azért megnézném Bonamassát szívesen ettől függetlenül.
Néha a "noném" csávók is tudnak valamit, lásd Coco Montoya, Tinsley Ellis, Robben Ford, Walter Trout, akik "B" kategória, abból kifolyólag hogy nem játszanak tízezres tömegek előtt mint Clapton vagy B.B., és mégis kurva jók, mert egyediek, vannak saját számaik. Mondom megint nem Joe-t akarom lehúzni, csak még soha nem hallottam tőle egyetlen saját számot sem. Csupa standard blues meg régi rock szám újratöltve, egyszer tényleg akarom hallani hogy milyen egy eredeti Bonamossa.
Ezek szerint nem vagyok egyedül.
Van egy két muzsikus akit annyira magasztalnak, és mikor én meg meghallgatom akkor semmi reakciót nem vált ki, de hát "a hiba az ön készülékében van" szokták mondani.
Azt hiszem én is maradok az öregeknél inkább, Alvin lee, Radics Béla stb.
Hát én nem értettem soha hogy mit esznek egyesek ezen "Dzsó Bornemisszán", dehát kinek a pap kinek a "papramorgó". Én inkább a vén lassúkezűt hallgatom, meg Jimmy Page-et (aki megjegyzem tök fakezű!!! de attól még ISTENKIRÁLY) meg a jobblétre szenderült Jimi-t és Rory-t.
Talán lehet az a bajom hogy ettől a Joe gyerektől még egy eredeti ötletet sem hallottam. Van saját száma egyáltalán? Tud valaki valami "jútyúbot" ide linkelni saját számról?
ha valakit érdekel ilyen, és bocs a hirdetésért, de talán itt jó helyen van:
Eladó egy ilyen lap steel, tokkal, lábakkal. hangolást jól tartja! fix 30ezer
csak azért szereztem meg, mert Madi interjúban olvastam, h ő csinálta a zenét. és kiváncsi voltam
írta h elolvasta a szövegeket és baromi jók voltak
és igen,
elkezdtem hallgatni, (nem vagyok hobo fan) de ez ott van a szeren
zene szöveg, ötletes
és nem blues aminek örültem
Nekem is nagyon bejön. Hobot lehet utálni meg szeretni, én az utóbbi táborba tartozom, de ez a lemez nagyon megfogott. A zenei része is igen fasza (Mady azért érti a szakmát), de engem a szöveg fogott meg a legjobban. Sötét, borúlátó, de iszonyat jó. A bolond lesz a bölcsből a kedvenc.....és Rúzsa Magdi vendégszereplése is bejött. Nem egy könnyen hallgatható lemez, kocsiba nem való, de nehéz elfelejteni.
Blues jam, büfé, jó hangulat. A jam vendégei: Dobozy Dóra (ének), Benkő Zsolt (gitár), Draskóczy Csaba (gitár), Kőmíves "Stone" András (gitár) és Kovács András(dob).
Koncertkezdés 20 órakor. A beugró 700 Ft.
Cím: Fészek Művészklub (VII. Kertész u. 36.)
Beszarás milyen tökéletesen játszik Tátrai, de mégis van az emberben egy olyan érzés, hogy ez tán oda kib*ott sok volt.
Tökéletes példája annak, hogy a túlzott gitározás, lehet az akármilyen jó, könnyen a zene rovására mehet.
Ettől függetlenül nagy tisztelője vagyok Tibusznak.
Szia Csano! A "világbéke" érdekében meg kellene beszélnünk vmit zenekarilag. Kérlek, hogy a nick-em alatt található emil címre küldd el az emil címedet, amire írhatok.
Tetszik az "akusztikus" rész. Sofiában ezt úgy nyomta, hogy lejött a színpadról, tehát teljesen mikrofon nélkül. Mondjuk a bolgár zenekedvelő közönség nem is túl tombolós, így jól lehetett mindent hallani.
Leginkább Dél-Amerikában űzik ezt a sportot... Elindít a jóember egy blogot, ami csak arra szolgál, hogy linkeket tároljon. Lerippeli a CD-t, felpakolja összetömörítve valamelyik fájlmegosztó helyre és berakja a linket a blogba. Ezek a blogok eléggé tematikusak általában, érdemes szétnézni.
A portugál nyelvnek ez a magyarázata.
Viszont megy a harc a kiadók és a feltöltők közt, és ezért van az, hogy a fájlmegosztó helyek rendszeresen törlik a szerzői jogok miatt aggályos állományokat. Szerintem a kiadóknak is vannak embereik, akiknek az a munkájuk, hogy vadásszanak ezekre, ezért lehet az, hogy időközben már törölték.
Én sem értek egyet kalóz megoldásokkal, és ha egy CD reális áron kapható, akkor inkább megveszem. De előfordulhat, hogy egy-egy felvételt nem lehet sehogy megszerezni, és ilyenkor jól jöhet egy ilyen lehetőség.
Látom Clapton apó új lemezéről szó esett. Szerintem kissé lapos, de elmegy, 65 évesen szerintem én sem fogok már rokkkolni.
Mellesleg báj dö véj, van valakinek valami Luther Allison felvétele: mert elég régóta vadászom, és bár lemezboltban dolgozom, sehogy sem tudunk rendelni.
Hát mondjuk egy legalja testért nem kár. Ha tényleg rétegelt. Nekem van egy benton basszgitárom, és az nem az. Annak valami éger teste lehet.
Viszont ha valaki úgy dönt, testet cserél a stratójában, szóljon :D
Köszi! :D
A test cseresznye, a nyak feketedió, a fej ugyanabból a fából van, mint a test, belecsapolva (majdnem) ügyesen a nyakba.
A nyaki hangszedő egy GFS NeoVin zajtalan tele nyaki, amit a hangerő push-pull potival tudok párhuzamosra kapcsolni (mivel valójában egy mini humbuckerről van szó, tele hanggal - tele van hangal... csak a mély E húrt veszi kicsit gyengébben, nem tudni, miért) a hídi meg egy sima Duncan Designed nemtomhányas, azt egyelőre a push-pull tone potival felezem, mert csak három kivezetése van, de tervezem h megoperálom, és akkor azzal a kis kapcsolóval lehet majd párhuzamosba és felezettbe is kapcsolni. Akkor majd a tone potival a hangszedő fázisát fogom megfordítani (out of phase- véletlen így kötöttem be először, és nem rossz :D) A hangszedő váltó kapcsoló meg 4állású tele, a negyedik sorba kapcsolja a két pickupot.
Szóval van és lesz még mit kitapasztalnom. :D
Nekem nem sok rutinom volt amúgy famunka terén, a felsőmarót is barátnőm apjától kaptam kölcsön hozzá, a szorítókat meg asztalos ismerőstől. Szalagcsiszolóm simcs...
Ezek néhol meg is látszanak rajta. Ettől igazi bluesgitár :D