én fél éve vettem egy V100WR modellt (mini humbuckeres). Az eredeti kiszemeltem a V100CS volt, az eladó javaslatára próbáltam ki a WR-t (élőben egyébként sokkal jobban néz ki, mint bármelyik képen, amit eddig láttam róla). Az első meglepetés az volt, hogy az elviekben azonos faanyag ellenére sokkal nehezebb volt a CS-nél, amikor pedig meghallottam a hangját, nem is hezitáltam tovább. Irdatlan nagy jele van, már viszonyal alacsony gain-álláson is betorzít, az én elképzeléseimhez tökéletes. A nyaka az általam kipróbált hangszerek közül számomra az eddigi legkényelmesebb (de nem játszottam még túl sok típuson).
At hiszem, nem találtam volna jobb minőségű hangszert ennyi pénzért, az én céljaimnak pedig tökéletesen megfelel. A bundozását érzem picit gyengébb minőségűnek, de nem gondoltam, hogy 76 ezer forintért Gibson minőséget kaphatok.
Nekem van egy ilyen vintage goldtopom a valóságban is... Szerintem nagyon jó kis hangszer, az árához képest meg pláne. Baromi nehéz, érződik, hogy nem gagyi gitár, a szerelvények is rendben vannak. A kidolgozása megüti a márkásabb gitárokét is. Akárki kipróbálta, az árát minimum a tényleges duplájára saccolta. Itt van:
jaja, csak gondolom egy 50 ropis hangszer nem istenkirály fából van, másrészt meg basszgitárt nem fogtam még poplarból.
Amúgy meg végül is tojok rá miből van, ha a hangja király:)
Elég használatos fa a poplar gitároknál. Régebben felső kategóriás Jacksonok is ebből készültek, az égerhez hasonló a karaktere. Persze nyilván ahogy mahagóni és mahagóni között is különbség van így itt is létezhet jobb és rosszabb minőségű alapanyag.
nocsak. azt persze tudom, hogy nem egy gain monszter, deizé, imádom a Normal gain/Grunch mode csatit a DSL-en. oda kéne:D csak ne legyen drága... másik megoldás: felénk jársz, hozod a telét, jól megkergetjük, döntök:D
hiba: poplar (lehet nem is oly nagy hiba, de....nyárfa???- fene tudja mi lesz ebből 5 év múlva) test, bund kicsit jobban kopik a kelleténél, némileg zajos hangszedő, és a kidolgozottság azért nem etalon
pozitívum: a hangja
anno volt egy basszgitárvásárlási turnénk némi sörözéssel egybekötve, és minden 100 ropi alattti basszgitárt végigpróbáltunk, a vége felé, meg már pofátlanul mindent.
Már annyira nem tiszta, de egy-két régi amcsi jazzbass azért hallhatóan leszólta, a többi (aznap volt: johnson, jay turser, squier, fene tudja, valami dean, egy ricki kópia, valami használt mex. jazzbass) basszgitár nemigen.
Viszont a másik vintage ami a boltban volt fele ilyen jól nem szólt...
Gondolom ki kell fogni, van aki a johnsonok között túr frankó jazzbasst, nekünk ezt sikerült.
Azt értem én is ott, a stack szó alatt, azaz duplatekercses.
Eddig széjmúr és egy másik xxx(nemjuteszembe) gyártó pikkjeit próbáltam, ami p100. Nagyon nagy gond velük, hogy mivel duplatekercses így kiöli a p90 igencsak nagy zaját, ami a p90 lelke...ettől jó, ettől emberi a hang, hogy nem tökéletes....rokk..mocskos rokk. A p100-ból pont ez hiányzik.