Lassan elfogynak a maradékok
Fogyásnak indolnak a pocakok
Talán kis pálinka még maradt
Azzal köszöntök Istvánokat, Jánosokat!
Boldogságos névnapot kívánok
Soha ne ürüljön ki a kamrátok!
Sajátos.Nem állítom, hogy kisebb mennyiségben, de erős paprika nélkül nem próbáljuk ki.Nagyon ritkán teszek a húslevesbe, gulyásba, halászlébe, mert szeretem élvezni az ízeket!Lángoló pofával viszont szerintem lehetetlen.
Annyit tennék hozzá, hogy a felsorolt növényeket(karfiol, karalábé, brokkoli) csak ebben a levesben vagyok hajlandó elfogyasztani. Esetleg szárított gomba is mehet hozzá.
Mama féle ragu.(nálunk durván 10 liter készül)
Több féle hús, ízlés szerint, de a legfinomabb marhából.Só, bors, vegeta, pirosarany, paprika, paradicsom, egyenlőre ez fől a hússal.Három órát nagyjából.(felforrás után a tetejéről a habot leszedni!)
Külön edényben margarinom megpárolni az apróra vágott zöldséget, sárgarépát,egy kanál liszt, felengedjük egy kis leveslével, felforrás után aprított karfiol, karalábé, zeller, brokkoli.Borsót esetleg csak kis mennyiségű főzésnél, mert az hamar megromlik!
Betét:májgombóc!
Darált csirkemáj, apróra vágott pirított hagyma késhegynyi pirospaprikával, só, bors, Major Anna, egy kanál liszt, zsemlemorzsa, tojás, zöldség zöldje.Összekeverni, beleszaggatni, a felforralt(megfőtt) zöldséges lébe.Az elkészült levest leszűrés után hozzáönteni, a tetejére snidlinget aprítani.
Aki szeretné, erős paprikával ízesítheti.......
Talán ezt nem ismeri mindenki. Én a krumplisaláta alap páclevébe teszek jó néhány cseppet a Maggi-Würze feliratú, barna fűszerkeverékből. Szerintem az alap íze a lestyán és nem szereti mindenki, ezért óvatosan kell vele próbálkozni. Magyarhonban ritkán látom a polcokon, a labancnál van mindenhol. A krumli egyébként a hagyományos ecet, mustár, só, bors, cukor, nagyon apróra kockázott hagyma és az említett Maggi-Würze alaplében pihen 24 órán keresztül. Azután leöntöm róla a levet és jön rá a bőséges majonnéz öntet. A tetejére friss petrezselyem kerül és köretnek néhány szelet frissen főtt füstölt tarja. Plusz töltött tojás és majonézes kukoricasaláta. Ezt szoktuk 24-én vacsorára fogyasztani. ( A leöntött fűszeres alaplevet természetesen kis üvegkancsóban behűtöm, egy fárasztó este utáni reggelen csodálatosan jól tud esni, miközben az első pisilés után visszabotorkál az ember a vackára. :) )
Baromfi udvarról jut eszembe, nekünk kb. egy éve nincs, és baromira hiányzik. Nem is a hús végett, hanem a tojás miatt! Olyan ára van, hogy......a lényeg, hogy jövőre remélem lesz, csak a kerítést megcsináljuk, mert sajna róka koma napi szinten elvisz egyet.
Ha már volt, akkor bocsánat az ismétlésért:
-1-1 kg füstölt csülköt és füstölt oldalast előfőzök fél puhára ( a főzőléből lesz majd másnap a lencseleves )
-rengeteg, zsíron aranybarnára párolt hagymára ráteszem, pirospaprika, hagyományos pörköltként kezelem
-erre jön az első réteg savanyú káposzta. A Füleséktől veszem a Nagycsarnokban. Tökéletesre érlelt, nem túl savanyú, zamatos, kis édeskéje is van, ezt nem kell kimosni. ( De ha csak nagyon savanyú káposzta van, annak a felét ki szoktam mosni.)
-jön az első 20 töltelék. ( 1kg dagadó-1kg lapocka darálva a Petró hentestől - Moszkva tér, kevés majoranna, nagyon kevés só, mert alulról a füstölt részlegből és a káposztából elég fog kioldódni. Bors, pirospaprika, nagyon apróra kockázott hagyma, fokhagyma, tojás. Összegyúrva és 8-10 dkg-os adagokban az egyszer leöblített fél káposztalevelekbe töltve.)
-a következő réteg a 4-5 cm-es darabokra vágott füstölt kolbász. Először a nem csípős fajta.
- Ismét aprókáposzta jön.
- Majd a következő 20 töltelék
- Most jön a csípős kolbász réteg
- végül a maradék apró káposztával zárjuk a fazekat, ennek a tetejére néhány babérlevelet szoktam tenni és egy-két cső erős csöves paprikát - már csak a látvány miatt is
- nagyon kis hőfokon - kerámia lapos tűzhely 2-3-as fokozat - több órán át kell főzni.
Röviden ennyi. Neve:töltött káposzta. Az idei már 3. órája fő, úgy tűnik, emberi fogyasztásra alkalmas lesz.
Tiszafőldvár, Bástya étterem.Bő tíz éve, ha Martfű környékén jártunk, ki nem hagytuk volna.
Tavaly, de még az azt megelőző években is sikerült az Alföldről hozatnom libát, kacsát.Pucolva, benne a máj, szív, zúza.Házi, vicces ár, még a kacsa is hat kiló felett.Csak a máj került volna boltban annyiba.Régen sok üzletet összehoztam egy kecskeméti szerszám nagykereskedőnek.Ő havi szinten jött erre.A piacon vetettem vele fiatal házi tyúkot (Újházi tyúkhúsleves)és kakast.
Most, hogy így beszélünk róla, lehet csinálnom kell egy baromfi udvart?
Ma már nem, de a napokban egy raguleves receptet megosztok.Mi például akár a rakott krumpli, akár a rakott káposzta tetejét még "megszórjuk" felaprított füstölt szalonnával, és rápirítjuk.
Még a rakott krumplihoz annyi, hogy főként nyári turista a felvágott, és egy kisebb adag házi füstölt kolbi is megy bele.Megnézem majd a mama brassói apró pecsenye receptjét is.Itt valami fűszer a "titok".Sült krumplival meg tudnék szakadni bele.....
Csorog a nyálam.
Én az ország ellenkező felén lakom, erre inkább a szegényesebb ételeket lehetett még étteremben is kapni, ráadásul nevezetes helyeket sorolni sem tudnák, pláne olyat ahol finomakat ettünk.
"Fénykoromban" Balfon a Kastély étteremben(gyógyfürdő) mikor bécsi borjút rendeltem, velőrózsa volt hozzá a "savanyúságom"....... Fertőszéplak Polgármester étterem, egészben sütött csülök pirított hagymával.Kapuvár, valamikori Sólymosi, rábaréti birkapaprikás.Levesek közt a marha erőleves óriás velőscsont, pirított kenyér.......Szintén Kapuvár Locs-pocs étterem(strand) lecsós, velős csülök.Nem tudom főzik e még valahol.Böllérmájat is csak egy helyen ettünk.Herceghalomban kötelező megállása volt a teherautóknak.Bőséges adagok, házias ízek.Olyan vesevelő, hogy most is összefut a nyál a számba.
Na jó, nem nosztalgiázok tovább.
A töltöttkacsádat párszor már megcsináltuk, ízlik is mindenkinek, ezért is várom a folytatást. Hátha bejön valamelyik recept.
Tegnap vettünk egy patakitálat, megy egy agyag fazekat. Ma a fazekat próbáltuk ki, zöldséges csirkeragu készült, holnap valamit a patakitálban kéne sütni, de annyi a recept, hogy már a válogatástól is eltelek.
Azért írtam, hogy kell egy rahedli.Cápa húsra nem vágyom, ahogy sem rákra, sem osztrigára, sem csigabigára nincs gusztusom.Van egy szakács barátom, már az édesapja híres vendéglátós volt, mondtam neki, szeretném kipróbálni a homárt.Azt mondta, maradj egy igazi bécsi borjúnál....
Amikor nem jönnek hétvégén a gyerekek, mi sem rántott húst készítünk.Töltött káposztát meg nem kell havonta főzni, és akkor biztosan nem futsz világgá szent este.
Biztosan van olyan étterem, ahol remek strucc pörköltet főznek, de maradok egy fasza zsíros, kapirgálós kakas pörköltnél nokedlival, forrázott uborkával.Ahogy a tojásos nokedliból is megszakadnék fejes káposztával.
A töltött káposztát három elég nagy edényben készíti a mama, amiből kettő eltávozik velük.A töltött kacsa fogy ünnepi ebédként.Nekem meg a halászlé.
Most tényleg dömping van, az ember azt sem tudja, mihez kapjon. Éppen azt beszéltük itthon, hogyha meg nem főznénk ennyit és sütnénk, akkor meg az volna a bajunk.
Megeszünk mi mindent, csak hús legyen. Egy Vadász nevű helyen ettünk rántott békacombot, jó volt, csak aprók. Nemrég az egyik hiperben lehetett kapni cápa sztéket, az is jó.
De leginkább a strucc ízlett.
Töltöttkáposztával, meg rántotthússal már ki lehet kergetni a világból.
Lalikám, akkor eleget teszek a felkérésnek! Fűzök hozzá egy kis sztorit is: Napokban pont eszembe jutott így az ünnepek közeledtével, hogy régen nagyanyám (aki sajnos már nincs közöttünk), mindig sütött püspökkenyeret, gyerekkoromban nagyon oda voltam érte emlékeim szerint. Édesanyám azonban nem szokott készíteni. Elkezdtem a neten nézegetni a recepteket, de annyira felidegesítettem magamat, mert az összes leírásból azt szűrtem le, hogy az eredmény már az összetevőkből következtetve sem lenne olyan, mint amilyet szeretnék, nem túl konvencionális. (jó, eleve nem lehet olyan, mert azért az idősek tudását elismerem, és nem vagyok gyakorlott háziasszony, csak szeretek sürögni a konyhában ) Szerencsére azonban megtaláltam nagyi receptgyűjteményét, és a sok sárga lap között - mint a Szent Grál fényárban - előkerült a recept, ami a következő volt:
Hozzávalók: - 6 tojás
- 25 dkg porcukor
- 25 dkg liszt
- késhegynyi szóda-bikarbóna
- 1 sütőpor
- 10 dkg mazsola
- 10 dkg vágott dió
- citrom reszelt héja
- torta dara
- zselés csoki
- sütőmargarin
6 tojás sárgáját fel kell verni habosra a porcukorral, majd azt összekeverjük a liszttel,szóda-bikarbónával, sütőporral, mazsolával, vágott dióval,citrom reszelt héjával, torta darával, apróra vágott csokis zselével. Ha mindez megvan, a 6 tojás fehérjét habosra verjük, és összekeverjük a felsoroltakkal. A leírtak alapján 2 őzgerincformába bele kell férnie, így a formákat sütőmargarinnal kikenjük, és beleöntjük a "tésztát". A sütésről már nem találtam infót. A zselé helyett én kandírozott gyümölcsöt tervezek beletenni.
Érdekes, mert én még valamiért olyasmire is emlékszem, hogy mindig vette nagyi a Sport szeletet, mert azt is belevágta, de a fene tudja, hogy volt ez.....na, mindegy, megpróbálom, remélem, jól fog sikerülni!
Azt gondolom, már mások is megoszthatnák kedvenc ételük elkészítési módját.Még ha az rántott békacomb is.Ezt Istvánnak nem ajánlom, mert egyáltalán nem nagy húsdarabokból áll.Kell belőle egy rahedli, de állítom fenséges.Most, hogy eszembe jutott, utána is nézek a beszerzési forrásának.Jövő karácsonyra simán lehet szerezni, ha az ára nem arany.
Az elefántot én is az udvaron szoktam sütni.Ja, nem.
Nálunk a megszokott "ünnepi" vacsora lesz.Töltött kacsa, melynek receptjét már többször megosztottam.Szintén töltött, de káposzta.Azt hiszem erről is írtam már.Halászlé.Sima egyszerű pontyból.És mi nem tésztával falatozzuk.Pár évtizede, még édesanyámnál szentestére elkészült a kocsonya is.Egy főzeten már túl vagyunk, novemberben alkotott a mama egy húsz tányéros adagot......
Már vártam, hogy beinduljon a topik, ötletek kellenek az ünnepi kajákhoz.
Sajnos ilyen pizzát nem kíván a család. Annyit mondtak, hogy finom, nagy húsok kellenek. Elefánt meg nem fér a sütőbe.
Mai ebédünk második fogása...... Hogy milyen lesz, még nem tudom, majd beszámolok.Ajándékba kaptuk a gragnano tésztákat, gondoltam az olaszoknak sincs baja tőle.....
Felénk a kurvapecér elnevezés dívik.....Magyarosan, kurvahajcsár.Valahogy nem tűnik nőcsábásznak. Viszont, a sampipit én is imádon, legyen az erdőszéli, kerti, vagy mesterséges körülmények közt termesztett.Már a Queen is megénekelte:
Érdekes egyébként ez a nagy mennyiség. Én ugye még 30 sem vagyok, de emlékszem, hogy gyerekkoromban, úgy kb 20 éve sokkal jobban lehetett találni. (főleg harmatgombát, abból nagyon keveset látok már) Falun élek, de sajnos eltűnt sok legelő, ugye anno rengeteg jószág volt,manapság pedig nincs, így gombát is jobban találtunk. Egyszer az egyik erdő szélén rengeteg pecért találtunk, emlékszem, hogy a szatyor kevés volt, még a pólómat is levettem, hogy haza tudjuk vinni, annyi volt, életembe nem láttam még ilyen mennyiséget.
Eszembe jutnak a régi szép idők, amikor a Moszkva tér még nem Tamás Gáspár Miklósról, hanem a gombaszakértőkről volt híres...
Gyermekkoromban rengeteget kirándultunk a Pilisben, és a budai hegyekben /szinte minden hétvégén/. Egyszer, a fene tudja miért, savas eső, vagy akár Csernobil, miatt, de négyzetesen megnőtt a gombák száma, /életemben ennyit még nem láttam/ tényleg, a szögletestől,a lyukas közepűig, /talán még Árpád sávos is volt/ mindenféle ott kellette magát a "kék jelzésen"...
Természetesen "fekete öves" turista családunk sem tudott ellenállni, és a legbarátságosabb kinézetűekből, egy szatyorra valót összeszedtük.
Biztos ami biztos, hazafelé azért megmutattuk a gombaszakértőnek,- Fatertól, rövid kézitusa után, még az Aranypókos szatyrot is elvették /ami akkoriban Bulgáriában csodafegyver volt/ és a Trabant rendszámát is felírták:)
Férfiasan bevallom, nővéremtől kapjuk.Mi "csak" tikgombászni szoktunk a mamával.Nővérem nagyon ismeri őket, sógoromnak meg van szakértői papírja is.A mama a vargányáért rajong.Ami számomra eddig a legízletesebb volt, az a dióízű galambgomba.
Csak profik szedjék le! Igaz, se bocskora, sem gallérja, de nagyon hajaz a gyilkos galócára!
Szedni nem szeretem, a megkülönböztetés miatt, így inkább hanyagoljuk. Lila pereszke, potypinka, pecérke,harmatgomba, pöfeteg jöhet. Pereszkét tejfelesen most befogadnám.
A vejeim karácsonyi ajándéka. Majd kétezerrel drágább a helyi boltokban.Ráadásul a festetlen, kissé snasszabb változata.
Amilyen gyepes tudok lenni, oszt rá kell jönnöm, hogy kényelmesebb, jobb, és ami hihetetlen olcsóbb is mint akár fával, akár brikettel alágyújtani.
Voltak esetek, mikor kicsi volt.Most pont elég.
Igazad van, jó kísérletezni, kicsit eltérni a receptektől, saját "szájízünkre" formálva a végeredményt. Meg hát, ahány táj.... Én is nagyon szeretem a paradicsomos káposztát, már régen ettem, muszáj lesz főzni. Ez a gázzsámolyos megoldás tényleg jó, azért csak egyenletesebb a hőmérséklet is rajta, meg kicsit kényelmesebb is. Nem kicsi az a tárcsa?
Mi nem pörköljük.De felénk ez a bevett recept.Igaz, én annyira szeretem, szerettem, gyerek koromban hús nélkül is főzettem!
Jut eszembe, én bográcsolásoknál sem kötöm magam a receptekhez! De eddig még mindig elfogyott.Legutóbb már a vastárcsát is modernizáltam. Meguntam, hogy csipi a szemem a füst, hol túl forró, hol meg "hideg" a tárcsa.Vettem egy gázzsámolyt, nem bántam meg.Mondjuk az én tárcsám 700-as baszott nagy.
Paradicsomos káposzta hússal főzve A csont mentén feldarabolt oldalast vízben feltesszük főni. Sóval, borssal, majoránnával ízesítve, én tettem bele pár darab friss paradicsomot is (ha elfőtte a levét nem pótoljuk).
Ha félig megpuhult, beletesszük a legyalult káposztát, felöntjük a paradicsomlével és puhára főzzük.
másfél kg oldalas
kb 1 liter házilag eltett paradicsomlé
1 kisebb fej káposzta
csipetnyi majoránna
kevés cukor
só,bors
kb 2 evőkanál zsír vagy olaj
kb 2 púpozott evőkanál liszt
Zsírból és lisztből világos rántást készítünk, felöntjük kevés hideg vízzel, simára keverjük és berántjuk vele a káposztát, kevés cukorral ízesítjük.
Sőt! A halászlét sem én főztem!A libát (kat) Gyomáról rendeltem, a kacsákat bejgliért és házi pálinkáért cseréltem.......És a sütő meg süti, sütötte őket.A káposztát sem én savanyítottam.
Kilónként minimum félóra sütési idővel számolj, úgy szinte biztos a tökéletes végeredmény!(fiatal kacsánál)
A kacsát tisztítsd meg alaposan, majd kívül-belül dörzsöld be sóval és majoránnával, no meg egy kis borssal.(csak simán sózva is egészen kiváló, mert a kacsának a fűszerezés takarása nélkül is roppant jó íze van.)Sütés közben folyamatosan öntözzük a kisült zsírral.
Vagy 200 fokos sütőbe tesszük,először mellekkel felfele, majd megfordítva, és az utolsó fél órában ismét mellekkel felfele, az alufólia takarást levéve a bőrét ropogósra sütjük.
Vagy nagyanyáink módszere szerint, egy vastag aljú tepsibe tesszük, mellével felfelé, és lassan sütjük, nem túl magas hőfokon (140-160C fok), az első egy-két órában lefedve, utána anélkül, sütés közben a körülötte felgyűlt zsiradékkal locsolgatva. A sütés utolsó fél órájában már nem locsolgatják, mert a bőre akkor nem lesz ropogós. A sütés ideje itt is a méretektől függ, egy 4-5 kilós kacsa 3-4 óra alatt készül el. Ha így sütjük a kacsát, a hús egészen puha, omlós lesz, az összes zsír kiolvad belőle, a kötőszövetek szinte feloldódnak, és a hús könnyen leválik a csontokról.
Természetesen a sütési módszer libánál is alkalmas.A töltelékekre nem térek ki, mert ahány ház, annyi szokás.Ám például sem a gesztenyével, sem a gyümölcsökkel töltött verziókat nem szeretem.
Nálunk a töltelék a fasírozott receptje alapján készül, de hús nélkül, gombával, és sok, sok fokhagymával.
Kocsonya Már az illatától elbódulok
Főzés közben a nyálam is csurog
Remegve várom, hogy kihűljön
Bőrke, köröm, stölcni
A számba kerüljön
Csak ecettel ízesítem
Házi kenyérrel lekísérem
E fenséges étket emésztve
Soproni vörössel kényeztetve.
Nálam sokkal okosabb ember véleményével válaszolok először:
"Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden."(Márai)
Egy rövidebb idézet is passzol:
" Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb." / Szophoklész /
A magam véleménye, még egy asztaltársaságban, több emberrel, hódolva a kulináris élvezeteknek sem érezzük ugyanolyannak az ételek ízét.
Gondolj bele, van aki él, hal a pálpusztai sajtért, de undorodik a büdös puncitól....
Gyerekek!
Világ életemben utáltam a zellert.Már egy kis darab ízét is kiéreztem a levesből, és nagyon elment az étvágyam.Nagymami az idén ültetett párat.Kapott palántát.Azt mondja tegnap, "csinálok zellerkrém levest".Na, magamban gondoltam mindent.Kérem tisztelettel, annyira nem leszek oda érte, mint a fokhagymakrém levesért, de egy cseppet sem lett zeller íze.Jó étvággyal fogyasztottam.Egyébként a legegyszerűbb változatát készítette a mama.
Következő költeményedből a már szót elhagyod
Az ékes, rímes sorokat Vizeldénkbe rakhatod
Mert hol íj sós az étek, nem úsztatni bíz vétek
Majd mikor a hólyag feszít, az ember sokszor ürít......
Köszönöm szépen a tanácsot, bátyám
Megfogadom, s legközelebb már nem bántja a klorid a szám már
Azonban a húskészítmény így sem megy majd kárba
Bablevesbe jó lesz, ízt ad neki hátha.
Kompéra az felénk is becses étel
Sokan gondolják, a hússal nem ér fel
Hiába becsmérlik, lefelé minősítik
Igenis van keletje,a népek bárhogyan ehetik.
Szomorúan konstatálom bánatod koma
Tojások garmadával a só kissé csillapítva
Az is egy megoldás lett volna talán
Nagyjából félidőben vízcsere útján
A következőkre még egy jó tanács
Vízében hagyd kihűlni a sódérkát!
Sóval dúsított étkeknél sokat segít
Az abalébe a szakács pár pityókát is vegyít!!!
Amennyiben valaki nem tudná mi az
Annak elárulom, kolompér e gaz
A piacokon kapni pirosat, sárgát
Közismert nevén nevezik a burgonyát.
Felénk krumpli a böcsületes neve
Sütőben sütve, vajjal, tepertővel, szalonnával
Van nálunk nagy keletje
Nemrég vettem egy sonkát a piacon
De biza elszokott a jó házitól a gyomrom
Betettem hát a forrongó vízbe
Ittam egyet hát, miközben az kísz lett
De meglepődötten konstatáltam,
a sonka sós, mint a bánat
Nem volt az kiáztatva,
vízben állva-tálban,
Fanyarú mosollyal, álltam én konyhánkban.
Miközben az emberfia a sok szemetet eszi,
elfelejti, a sok E bötű helyett, a régi ember tartósításra mindenbe a sáót keveri.
Termetes lapocka hosszan vízbe ázott
Lassú tűzön jó puhára mállott
A kertben kiástam pár öreg tormát
Reszelése közben szemem csak könnyet lát
Az orrom sem maradt szárazon
Mialatt én falom, csak falom.
Bár most a nagy böjtben járunk derékig
A Húsvét egyre csak közeledik
Akkor bíz felszeljük a sonkát, lapockát
Tojással bolondítva ízét, zamatát
Finom és laktató így együtt a kettő
Meg is telik tőle hamar a bendő
Ám hogy az ovális pucolása ne legyen bosszantó
Ez pár régi trükkel megspórolható
Most tényleg dömping van, az ember azt sem tudja, mihez kapjon. Éppen azt beszéltük itthon, hogyha meg nem főznénk ennyit és sütnénk, akkor meg az volna a bajunk. 
Csak profik szedjék le! Igaz, se bocskora, sem gallérja, de nagyon hajaz a gyilkos galócára!
