Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Pár napja Satriani Úr kirakott előzetes számokat,a késő 70-es évek végén,ill. 80-as évek elején létező Squares zenekarától.A teljes album jövő hónap 5.-én jelenik meg.Jó párszor meghallgattam ezt az 5 számot,nagyon kellemesnek találom őket...,olyan mintha a Police-Ramones-Van Halen keveredne.Szentimentálisnak tűnhet,de nekem valahogy nagyon friss levegő,üdítő muzsika.Joe tehetsége,dallamérzéke bőséggel mutatkozott már 40 éve is.Várom az albumot.
Ímhol az egyik nóta(a másik 4 is megtalálható Józsi YT csatornáján):
Milyen hangköz a nyitó clean harmónia? A srác jó, hangulatos, de nem eredeti sajnos ő sem.
A 2es rohadt idegesítő, az a tipik matekóra...
Utána generic stuff jó ideig.
Morgan 1-1ben Monuments és Browne copycat. Downpicking brutál :D
Serga tetszik, de ezek a tremoló megoldások Jason Ricsi lemezén már voltak sokszor...
Jen inkább deathcoreban utazik, jó kis headbang a verze téma. Brutál economyzás a nyitó riffben.
Javi technikás death metálban utazik, nem az én világom és a műfajban ez is elég klisés.
Soulhenge tetszik, na ez tényleg 'new school napjaink gitározás', Poliphya metálba átküldve.
Fraser generic groove metál stuff.
Dug Abasi, egyebet nem tudok mondani. Thumping technika ezerrel.
Dimitriy klasszik trash, nem is értem mit keres itt, 1990 környéki Testament riff kb.
Noah szintén Monuments és szintén Browne féle brutális downpicking riffelés.
Kirill olyan mint Keith MErrow seymour duncan pickup teszt zenéi.
Nem szabad sok dalt megtanulni a kedvencektől, annak mindig ez a vége.
Ötletnek tudom ajánlani az autó robbantását, vagy pedig egy repülőből való kiugrást (ejtőernyővel és persze olyanból ami éppen repül is, szóval nem lehet csalni).
Én az utóbbit választom majd :D
Vagy pedig egy fórum találkozót, vagy egy közös videó montázs készítését. ;)
Még nem szóltam Petinek, de fel kell majd utaznom Pestre mozi premierre (Végtelen háborút nézni :D) pár haverommal jövő hónapban. Úgyhogy abban bízom, hogy sikerül majd erre a napra összeegyeztetni egy találkát Petivel. :) Postázni nem akarom Sammickot, szóval egy ilyen utazásra vártam eddig. :)
Sajnos az utóbbi hetekben is keveset, sajnos a csere gitár nem ad túl nagy lelkesedést :D
Nekem is ez volt az érzésem a riffeknél. Az új stílus tipikus megoldásait hozták többnyire, bármelyik riffet bármelyik gitáros játszhatta volna. (Egy-két kivétellel.)
Szia Imi! A blues hangulatban is nagyon otthonosan mozogsz, eddig még nem is emlékszem, hogy ilyen jellegű zenére hallottalak volna játszani. Ez a blues "szókincs" is megvan nálad, gratulálok!
A viszonylagos low-budget megoldásaimmal nagyjából erre vagyok képes.
Számomra Paul Wardingham riff hangzása eléggé zizisnek tűnik. Andy James hangzása az enyémmel összehasonlítva kevésbé mély, és középhangosabb. A mélyek lágyítják a hangzást, többek között ez is okozhatja, hogy a tompításaim kevésbé agresszívak. AJ esetén rásegít az agresszióra, hogy a dob is klikkesebb, mint nálam. Ha meghallgatod Andy James BT-jét 01:51-től, akkor ott például egészen lágynak hallatszik a tompítás.
Még annyit hozzátennék, hogy fogalmam sincs, hogy máshol hogy szól, én stúdió monitoron hallgatom, azon szerintem jó. Kipróbáltam már azt is, hogy stúdió albumot hallgattam, majd utána a sajátot, és bár az én amatőr keverésem nyilván máshogy szólt, de nem éreztem úgy, hogy szégyenkeznem kellene (pedig szokott olyan lenni). Ha tudnál mutatni egy általad készített rövid részletet hasonló stílusban dobbal és basszusgitárral, akkor remélhetőleg lesz valami sejtésem, hogy min kellene változtatnom. Előre is köszönöm.
Nem rég állítottam lejjebb a hangszedőket, mert az EMG betorzított, és négyszögesítette a jelet. Nem lehet, hogy csak a hangszín, vagy a keverés miatt érzed úgy? Meg tudnád mutatni egy saját felvételen kísérettel együtt, hogy mire gondolsz? Ne mondom, hogy végleges a hangszín és keverési módszer, de szerintem már elég jó. Kicsit emlékeztet a Black Album-ra.
"Sokat segítene a hangzáson, ha a két oldalt külön játszanád fel és nem szimplán stereoban, avagy ugyanazt a sávot két oldalra másolva csinálnád a felvételt."
Kétszer van ez is feljátszva, mert mindig kétszer játszom fel a gitárokat. Szerintem hallatszania is kellene, én legalábbis hallom a sztereo teret. Az elején tisztán lehet hallani (bár valamit elrontottam a szoftverben az indításnál).
Nem tudom, hogy ez a hangszedőknek, esetleg a húroknak köszönhető-e, de hiányolom az erőt, amit tompításkor kapsz a híd hangszedőből. Vagy lehet csak nem tompítasz elég erősen, mindenesetre olyan hatása van a gitárnak, mintha nem is a híd szedőket használnád, hanem azt az állást, ami a nyakival együtt adja ki a hangot.
Sokat segítene a hangzáson, ha a két oldalt külön játszanád fel és nem szimplán stereoban, avagy ugyanazt a sávot két oldalra másolva csinálnád a felvételt.
Szerintem a basszusgitár lehet, de tényleg alig hallani. Nem is tűnt fel, amíg nem hívtad fel rá a figyelmem. Az Agresszor Am riffjénél volt ilyen, de sokkal erősebben. De már elmúlt.
A tompított+ritmizált ismétlődő hangoknál egy kis fémes "felhangot" hallok, amely körbeveszi a valódi húrhangot. Csak egész halványan hallom, nem is vagyok biztos benne, de azért gondoltam, jelzem, hátha megfejtjük.
Köszönöm szépen,jó volt rá nagyon játszani,nagyon szép az alap!!Hamar kész lettem vele,nem sok hangot raktam bele.
Volt egy másik ötletem amibe gyorsabb játék lett volna de ez jobban megfogott!
Élőben mindkét gitárnak picit nyiltabb, szebb hangja van, a mikrofon egy kis "dobozhangot" adott mindkét gitárnak. Bár fogok próbálkozni más mikrofon elhelyezésekkel, lehet fog javulni a végeredmény.
Áprilisban már Budapesti metálé közönség fogja látni élőben az új pólót!!!!!
Gyönyörű! Az első 45-50 másodperc csodás dallamokból állt, versenyben van a valaha volt legszebb szólódallamot büszke címéért. A szólód utolsó egynegyede tartalmazott egy-két olyan hangot, amely kevésbé "ült rá" az aktuális akkordra, és ennyire változatos harmóniák esetén fontos, hogy a dallamívet nagyon ráhúzzuk a kíséretre. A legvégén aztán ismét szépen érkeztél meg.
Az első háromnegyedét tanítani kellene, annyira zenei lett és annyi szépséget helyeztél el benne.
Érdemes volt megnézni, nemcsak a szép barokk harmóniák miatt, hanem a póló miatt is, amelyet külön köszönök! Jó érzés, hogy az évszakos borítók ott vannak a mindennapjaidban. Az pedig hab a tortán(!), hogy a Summer pólót elvitted magadon sokfelé, és mások is látták, köztük zenészkollégák is.
A két gitár közül egyébként a másodiknak tetszett jobban a hangja (persze a mikrofonon átmenő hangot tudom csak megítélni, eredetiben szerintem mindkettő nagyon szépen megszólal).
Dmytro Ignatov riffjét tudnám egyedül kiemelni.
