Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
A két héttel ezelőtti gitár workshop egyik résztvevője nagyon szeret kísérletezni az egzotikus skálákkal. Már a workshop-on is beszélgettünk erről, és nemrég megkeresett, hogy írjak pár szót az egzotikus skálák használatáról. Mivel azt gondolom, hogy ez a téma sok mindenkit érdekelhet, ezért itt írom meg a választ.
Példaként a Mattias IA Eklundh által is kedvelt hatfokú szimmetrikus skálát vesszük, amelynek a másik neve: "bővített skála".
Mint a képen látható, a 7. hangnál már az oktávhoz érkezik a skála, tehát 6 hangból áll. Ha az 1-3-5. hangokat összeolvassuk, akkor egy C-bővített hármashangzat jön ki. A 2-4-6. hangok pedig egy Db-bővített hármashangzatot adnak. (Emlékeztetőül: a bővített hármashangzat csupa nagy terc hangközből áll.)
Tehát a skála használatának egyik módszere (és ez bármilyen egzotikus skálára igaz), hogy a hangsorból értelmezhető akkordokat rakunk ki, és utána ezeket az akkordokat játsszuk. (Akár akkord-szerűen, akár lépkedve, zúzós metál riffként.)
Egy fokkal lazább jellegű kiindulást jelent, ha csak azt nézzük meg, hogy az alaphanghoz viszonyítva mekkora a terc a skálában. Itt nagy terc szerepek (C-E), ezért használhatjuk a skálát úgy, mint egy "elvadított" dúr skálát. Tehát például a riff elején a C-dúrból származtatjuk a hangokat, és a riff vége felé áttérünk a bővített skálára, így a riff vége szépen besötétedik.
Ugyanezt a gondolatmenetet a szekunddal is megcsinálhatjuk: a bővített skála kis szekundot tartalmaz, akárcsak a mezei fríg skála. Tehát elkezdhetünk egy fríg riffet, és utána áttérünk a bővített skálára.
Fontos, hogy ha egy ilyen egzotikus skálából riffet akarunk készíteni, akkor kerüljük a sorrendben való lépkedést. Én például azt csinálnám, hogy sokat játszanám az alaphangot (C), akár egy héthúros gitáron, a pincében. Ehhez kitalálok egy fogós ritmust, és a ritmus ismétlődése mellett szórnám nagy mennyiségben a C hangokat, és helyenként bedobnám a bővített skála további hangjait (de csak egyesével, és szórványosan).
Nagyon jó látni a folyamatos fejlődésedet. Szerintem mostanában jöhet el az az idő, amikor új dallamvilágokat is elkezdesz fokozatosan beépíteni a meglevő (és már eleve nagyon jó) dallam-portfóliódba. Időnként horizontálisan is növekedni kell (azaz a felfelé törekvés mellett kötelező feladat az alapok szélesítése is). A cégek is így csinálják
A Groove Or Die rendhagyó szám Andy Timmons munkásságában, valószínűleg poénból csinálta.
Nekem Andy az egyik legnagyobb kedvencem, mert a gitárja énekel, és ezt kevesen mondhatják el magukról.
Abban igazad van, hogy a Groove Or Die egyes élő verziói nem hibátlanok, de neki nem ez a fő profilja. Olyan, mintha Cristiano Ronaldo kézilabdázna: nem lesz benne a legjobb, de ez nem is volt kérdés. Viszont ami a fő profilja, abban utolérhetetlen
Ha megnézed a Cry For You élő verzióját, akkor el leszel varázsolva. A gitárjával mindent elmond.
Viszont elkezdtem leszedni a Groove or Die szólót. Az első ~1 perc 1-2 hangot leszámítva megvan, de nem egyszerűek az arpeggios részek. Már értem miért nemtudja Andy élőben lejátszani. Kifejezetten vicces 1-2 cover próbálkozás a youtube-on...
Nem csak a bolt zár be? Mondjuk a boltnál nem tudom mit vártak, én voltam bent az újpesti Tescoban...hát elég semmi választék volt ott, kicsi helyen, az eladó kiccsaj kb nem is köszönt...
Nah Ő technikailag hogy játszik? :D Lábtartásán lehetne javítani, talán rossz berögződés :D
Sajnálom egyénként az ilyet, gondolom h egy balesetben veszíthette el karjait mert szerintem kéz nélkül nem kezd el vki így gitározni... szerintem csak az állna neki így megtanulni aki már előtte gitározott... bár ki tudja
Szia Tomi!
Köszönöm szépen!Sajnos nem saját készítésű az alap a youtuben találtam,ha kell esetleg bemásolhatom.Igen a 2:27 től mást is akartam rá játszani meg is volt a másik variáció de valahogy így jött ki.A CD- re ilyen jellegű nótákat szeretnék tenni majd.
Nem Zsolti volt az. Tóth Feri volt tudomásom szerint, még voltam is egy helyi koncertjükön. Akkoriban nagyon ott volt azért Feri, azóta meg nem nagyon hallottam felőle.
Itt a fórumon is volt fenn régebben Mákos és talán Red Devil néven.
Sziasztok! A gitárvásárlás júliusra tolódik mert sokáig tart a suli és nyaralás meg minden macerás lenne beiktatni egy pesti utat. Szóval arra gondoltam, hogy mivel már szörnyen unom ezt a gitárt és nem fejlődök kicsi változatosság talán meghozná a kedvem. Azt tudom hogy akusztikus gitáron nylon húrobb könnyebb tekerni, mert jobban csúszik rajta az ujj stb... /pld. yngwie/. Na és most, akusztikus gitárra, tehát aminek a húrlábába a húrok tüskékkel vannak rögzítve, hogyan lehet nylon húrt biggyeszteni? Ha valaki le tudná írni röviden megköszönném :)!
Reni,ez nagyon érzelmesre sikerült nagyon szép, és a vibrátód is nagyon-nagyon sokat fejlődött!Jó hallani ha valaki fejlődik,mi öregek már visszafelé.:)Már csak a gitár sounddal kéne valamit kezdeni,mert egy jobb sounddal még jobb,szebb lehetne.Gratula!!
Igen, Szolnokon.Volt Túrkevén egy Maalmsteen utánzat 20 éve,vele mi van?Nekem tetszett a játéka.Meg a volt csajom is ott lakott vagy 30 éve:))))))))))))))
Az élő játék, naná, hogy más, mint a studio, ez értelemszerű. Kezdve a több szólamoktól, egészen a studioban való improvizálásig, ezeket nem lehet, vagy nem úgy lehet élőben visszaadni. De, hogy mire is gondoltam pontosan:
minden videóval látszik a fejlődés, jók a dallamok
belekötni nem tudok -nem mintha akarnék-, csak javasolnám, hogy egy ilyen szám indításánál én letekerném a hangerőpotit, hogy lágyabban kezdődjön, esetleg egy parányival kevesebb gain az elején, de ez csak az én ízlésem
nekem kifejezetten tettszik, hogy nem ugyanúgy adják elő a számaikat néhányan élőben mint ahogy az albumon szól, Timmons ahogyén hallom inkább egyedien szólaltatja meg élőben a számait, hasonlóan mint Sfogli, sztem iylen szinten nem hibákról beszélünk
Én abban látom a hibát, ha már feljött ez a téma, hogy sok gitáros az észrevehető és bántó pontatlanságát - ami a technika hiányára utal - megpróbálja a fílingel magyarázni. Na ezt nem kéne!
Tehát fontosabb az út megtétele, mint maga a cél elérése. Mi másért tanulnánk a gitár művészetét ha nem azért h örömet okozzon. Szerintem ez a lényeg. Erre kell építeni és nem pedig sportot űzni, és versenyszerűen lenyomni másokat h mi legyünk a domináns egyén :)
De ezt most ne vedd magadra, csak okoskodni akartam :D
Én is csak a kritikus részeknél ülök neki úgy, hogy "na akkor minden kikapcs és CSAK azt az egy dolgot nyúzom", mert ahogy mondod, ez baromi unalmas tud lenni. De sajnos a jó dolgokért néha meg kell szenvedni. Amúgy meg az én hülyeségem, hogy magamat profi mércével mérem, mert tudom, hogy az biztosan a szintem fölött van és emiatt valószínűleg magamnak sosem fogok megfelelni, cserébe lesz miért küzdenem és mindig látni fogok magam előtt fejlődési lehetőséget.
Na, akkor peace!
Én foglalkozok technikával :) De 1 dolog leülni és egy dolgot órákig gyakorolni metronomra... Ezért nem szeretik... Én is már régen ültem le és álltam neki monoton gyakorlásnak, mondjuk az életbe most van más amivel foglalkoznom kéne talán azért is. Meg azért is mert inkább improzás közbe próbálom fejleszteni akkor legalább élvezem is, és így inkább nem arra gondolok h technikailag fejlődök, hanem mint zenész talán... és hidd el itt mindenkinek fontos a technika attól h nem mondjuk :) Én még bizonytalan vagyok technikailag ha hozzád viszonyítom magam, meg szerintem még sokan vannak így köztünk akik így gondolják... és nekem nem unalmas h mondod, legalább 1 van köztünk aki sulykolja belénk :) De biztos lehetne erről sokat vitatkozni melyik a fontosabb, de igazából egyetértek veled, mind2 ugyanúgy fontos... nah abbahagytam :D
Ha kijövök egy ultramegakirály albummal, amin hangonként csaltam össze a felvételt, mert az utolsó vibratom is suta, akkor én is ultimate guitar hős leszek?
Amúgy Andynek miért nem szóltok be, hogy "Hé, öreg, vigyázz már mit mondasz magadra! Te egy hős vagy és kész!"?
Azon meg akkor sem tudom túltenni magam, ha valaki élőben nem tudja eljátszani az elvárt szinten a studio anyagát. Andy is és Malmsteen is - az én fülemnek - túl sok hibát csinál élőben, ennyi. De inkább az én anyámat.
Egyik sem, de mindkettő szeretnék lenni.
Az én szememben a gitározás két fontos részből áll: elmélet és gyakorlat. Elméletbe tartozik a tudatos hang-felhasználás (skálák, fokok, akkordok ismerete), gyakorlatba pedig ezek megszólaltatása. Nekem nagy hiányom az elmélet, ezért akárhogy is tudom megszólaltatni a hangokat, nem vagyok teljes értékű gitáros, ahogyan hiába ismeri valaki a zeneelmélet minden szabályát, ha suta a játéka, akkor sem lesz az. 1-1 hiba mindenkinél becsúszik, de aki egy technikás számot - és itt saját nótáról van ám szó, tehát még csak azt sem mondhatod, hogy más stílusba/környezetbe akarom helyezni Andyt - nem tud jól végigjátszani, az bizony szintén nem teljes értékű gitáros, még ha zenésznek jó is.
Amúgy amennyire nektek unalmas a "mindig csak a technika" dumám, úgy hidd el, nekem is unalmas, hogy sokan inkább nem foglalkoznak a technikával, mert sok időbe és energiába telik magas szinten művelni és inkább szapulják azt, akinek meg fontos. Ezért van sok amatőr zenekar, mert a komolyabb stílusokhoz tanulni is kéne. Amúgy nyugodtan baszogathattok érte, én örülök, hogy sokat foglalkozok a technikával is, hosszú távon nekem lesz majd könnyebb, mert fellingből annál könnyebb zenélni, minél magasabb technikai tudás van mögötte.
Én nem erre utaltam, hanem, hogy a szememben semmi értéke nincs annak, hogy valaki egy 5 perces instru nóta szóló sávját egyben tolja fel , vagy 3-4-5-6-12 darabból, a stúdióanyag a végtermék a lényeg.
Természetesen én is nézek koncerteket, de élő hangfelvételt sosem hallgatok.
Whitesnake live in London
Winger dvd
Összes Guns, na ott pl. többször van Slash az erdőben, mint Jancsi és Juliska :D
Mr.Big Budokán nálam is favorit
Ozzy Live and Loud
Tesla Acoustic night
Van Halen 90 körüli dvd-je
és nem koncert de aki a zenét szereti annak Paul McCartney sounds and creation at abbey studio videó is ajánlatos
arról beszél hogy hogyan dolgoznak a stúdióban, hogyan ír dalokat, régi sztorikat mesél, és közben egy rakat hangszeren demonstrál és élőben dalt vesz fel
youtube, töménytelen koncert felvételt, és jobban isszeretem mint a stúdió lemezeket
ha dalt kell tanulnom pl rengeteg élő felvételt is megnézek róla
ott kijönnek a hibák, a brilliáns megoldások, ki hogyan veszi az akadályt a színpadon, hogyan működik a zenekar,
hogyan játszák a dalokat, miben más a hangszerelés, több vagy kevesebb?
brutális koncerteket lehet találni
Queen + Paul Rodgers
Mr Big 2009 BUdokan
Extreme LIve Boston
ezek akkora hibátlan videók hogy ihajjjj
Steve Vai London
Howe-Chambers meg a 2 japó turnéja
KOtzen Brazil bulija
Mike Stern párizsi koncert videója
Ezért biztos lesz, aki utálni fog, de azért az élő játék alapján azon nem csodálkozom, hogy Andy így tekint magára. Jó dallamvilága van, biztos elméletben is ott van, de azért a technikás részek nagyon kifognak rajta és ebből a szempontból nem említeném egy lapon Gilberttel, aki igencsak ott van mind technika, mind pontosság terén. És hiába jön azzal valaki, hogy a technika nem minden, egy profinak azt is kell tudnia és nem csak studioban, ahol úgy csalsz össze mindent, ahogy kedved tartja. Jó plda erre a Groove or die, ami technikailag nem könnyű nóta és Andy bizony rendesen el is vérzik benne élőben (tervben van, hogy leszedem azt a számot, az arpeggios/skálás rész amúgy is az én stílusomba vág).
Ezen a héten egy tipikus „classic rock” hangulatú, többnyire kvintfogásokból (angolul power chord-okból) álló alapra készült szólót nézünk meg. A zenei alap a Jam Track Central, Alex Hutchings és a ToonTrack jóvoltából ingyenesen hozzáférhető.
A zenei alapot egy egész kicsit módosítottam (az eredeti rövidebb volt), így összesen 32 ütem lett a hosszúsága. Egy olyan szólót készítettem az alapra, amelyben nagyon sokféle érdekesség és hasznos ötlet található, ezért a szólót két részletben nézzük meg: ma az első 16 ütemről lesz szó (ezt az alábbi akkordtáblázatban kékkel jelöltem), legközelebb pedig a második 16 ütemet elemezzük.
Köszönjük a linket, nagyon tanulságos volt a beszélgetés a két mester között. Ahogy Csabi is írta, egy ilyen interjú többet jelent, mint ezer skálagyakorlat.
A hatodikra gondolsz szerintem:)
Egyébként azért külön is tetszett az arpeggiós szakaszod, mert szervesen beépítetted a szólóba, részt vett a történetben, tehát nem csak úgy odapakoltad, hogy ilyen is legyen benne.
Szia Laci, köszönöm szépen! Szerencsére nagyon gyorsan és szépen zajlik a regenerálódás, már várom hogy megint sportolhassak. A gitározás felpolcolt lábbal kicsit újszerű, de azért megy így is:)
Szerintem az egész ott kezdődik, hogy miért nem járnak az emberek koncertekre, vagy miért egyre kevesebben?
Nyílván sok oka lehet ennek.
A pénz, az idő, vagy az érdektelenség és ezek kombinációja.
Én is ritkán járok koncertre annak ellenére hogy imádom az élő zenét. De ebből kifolyólag megértem a klubokat is, hogy minek fizessenek a zenekarnak ha az csak költség nekik és nincs belőle haszna. De ha már eldőlt hogy legyen zenekar jobban járnak az amatőrökkel akiknek a közönségük a haverokból tevődik ki többnyire. Így némi közönség behozatal is garantált + a zenekar is valszeg szarér-hugyé játszik. Az meg hogy hogyan zenélnek kit érdekel? Jó az az embereknek.
Ahogy Julian Grandel mondta volt:
Pedig maga igazán tudhatná, hogy a popszakmában sokminden fontosabb, mint maga a zene. Azt a legjobb kikapcsolni. Ajánlom helyette Stravinskyt és Wagnert.
Ezért mondom, hogy az embernek magában, fejben nem szabad valami félistennek tekintenie ezekre az emberekre, mert akkor sohasem fogja elérni azt a szintet. Amint egy egyszerű emberként tekintesz rájuk (erősségeikkel, és gyengeségeikkel), sokkal könnyebb a dolgod.
Persze ez nem egyenlő azzal, hogy ne kéne tisztelni egy Gilbertet, vagy bárki mást (mert sokan ezzel is összekeverik a kettőt).
Amúgy meg a tanulóként tekint magára dolog is szerintem teljesen természetes: először elhiszed, hogy kezdő vagy. Utána elérsz egy szintet, és azt hiszed tudsz valamit (ami részben igaz is), de rájössz, hogy sohasem eleget. Fehér öv-fekete öv-fehér öv.:)
Fazsi,nagyon szívesen,de a legegyszerűbb lenne szóban,mert egy újjal pötyögve nem egyszerű.Legjobb lenne egyszer találkozni páran akik itt tevékenyen résztvesznek,de tudom ez lehetetlen.Beszélgetni+inni:)
A múltkorában, 1éve kb. néztem egy Reb Beach oktatót és ott is ugyanez az őszinteség volt fellelhető, amikor kérdezték tőle, hogy Reb neked honnan jött ez a sok tapping, erre ő lazán odavágta, hát nézd nekem kritikán aluli sz.r a kisujjam én nem tudnék olyanokat virgázni, mint más, ezért menekülési útvonalat kerestem ez pedig a tapping lett.
Óriási megahorror világsztár és olyan szerényen, elfogultság nélkül nyilatkozott magáról, hogy elképesztő.
Nekem nagyon tetszett ez a beszélgetés. Tanulságos, hogy minden szinte ugyanaz történik: Paul Gilbert is ráunt a saját játékára, Andy Timmonsnak is vannak érzései arról, hogy 'nem elég jó' ... és Ők is ugyan azt érzik: ha száz életük lenne, akkor sem érnének a gitártanulás végére ... csak Ők kiállnak az emberek elé, amíg én elbújok :)))
És tele volt humorral, akkorákat röhögtem .. pl. amikor az Ibaneznél azt mondták Andy-nek: mi szeretünk Téged, de nem szeretjük a zenekarod zenéjét:)))
Persze, így visszaolvasva már világos.:) Csak valami nagyobb méretű összefogással lehetne valamit elérni, ameddig az érdekeltek nem állnak össze, addig nem lesz semmi.
Jó cikk, azt nem gondoltam volna, hogy az usában, ennyire nehéz volt élő produkciót látni nekik gyermekként*, vagy zenészek közelébe kerülni.
*mennyire szerencsések a magyarok, hogy már 3-4-5 éves korunkban, az arcunkba tolják live azaranyesőhújjonráját nagy terpeszben a derék lagzisok, azusában, még ez sincs :D:D:D
Valószínűleg félreérthetően fogalmaztam...
Persze, egyetértek veled, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy valahol ott keresendő a probléma ahol, és amikor megszületett. A megoldást én sem ismerem, mert jelenleg nem is létezik...
Amúgy nem sírom vissza azokat az időket, engem jó néhányszor sípcsonton rúgtak a rendőrük a csizmájukkal, ha érted mire gondolok.
Imi! Nem volt ez egy olyan egyszerű alap ahogy hallom.
Szerintem senki nem vitathatja el tőled hogy ismét remek dallamokat "szültél"! Szerintem, és ez lehet csak az én ízlésvilágomat tükrözi, egy következő szint talán a ritmusok megtörésében, ellenpontozásában, váratlan staccato, stb egy következő emelet. Írom ezt én aki csak lelkes hallgató.
A tanárom fogalmazta meg ezt jól: mindenki ott rontja el, hogy világhírben gondolkodik. Aztán ha nem jön el, akkor meg jönnek a lelki problémák. Nem szabad ekkora terhet a nyakába venni az embernek, mert akkor csak nagy bukta lehet az egész. A zene a szórakozásról szól, kell, hogy szóljon, mindegy milyen szinten csinálod. Sokan kérdezik is, hogy miért nem hagyom ott az egyetemet, és csinálom, amit szeretek (a tanulsz szakmát, hivatást is szeretem). A válaszokat sorolhatnám, de nem fárasztok senkit sem ezzel.
Félreértetted amúgy: nem a felkészületlenségre gondoltam. Az alap, hogyha fel akarok lépni, a belemet kidolgozom előtte (legalábbis nekem, biztos vannak olyanok, akiknél ez nem így van).
Én a rutintalanságot (ide értve a különböző hibákat, lámpalázat stb.) értettem ez alatt, amit csak gyakorlással lehet megszerezni (meg a Tamás által is ismertetett mentális felkészüléssel).
Az se lenne jó a tapasztalt zenészeknek, ha egy kezdő zenekar elkérne egy 20 ezrest (csak, hogy ne ingyen lépjenek fel, ugyebár) egy fellépésért, a rutinos meg többet. A klubtulaj szerinted kit rakna be oda? Persze, hogy az olcsóbbat (10 emberből 9 vagy botfülű a közönségből, vagy hulla részeg, és csak egy hallja ki, hogy bibi van. Akkor meg nem mindegy? Ha érted mire akarok kilyukadni... és ezt ne vedd sértésnek, nem ellened szól). És közel sem jelenti azt, hogy ezzel kitisztulna a piac, és nem lennének rossz zenekarok.
Ettől függetlenül a tapasztalataidat nem kérdőjelezem meg, csak ez az egész kezdő vs. nem kezdő zenekar téma a T-betűs sofőrökhöz hasonló szitu.:)
A véletlen meg mindig jelen volt, minden téren, nem csak itt. Ez egy olyan dolog, amit csak részben tudunk irányítani. Amit tudunk belőle, azt ki kell használni, amit meg nem, azon felesleges tépni magunkat - szerintem.
Egyébként részben ide tartozó kérdés: utcazenéléssel vannak valakinek innen tapasztalatai? Vélemények?:)
Ha nem nagy fáradtság neked én szívesen olvasnám a tapasztalataidat zenekarosdi téren, akár itt a fórumon is. Szerintem tanulságos lenne másoknak is. De szívesen venném magánban is, ha itt nem szeretnéd a nyilvánosság elé tárni. Az utóbbi 2-3 évben mozgolódunk mi is újra a zenekarral, de én is nagymértékű hanyatlást és leépülést tapasztalok.
Abban teljesen igazad van Laci, hogy egy kezdő zenekar addig ne lépjen fel, amíg az előadni kívánt számok legalább próbán nem mennek hiba nélkül. Abból fellépésen úgyis lesz még jó néhány hiba főleg az elején az idegesség miatt.
Sajnos voltunk már olyan 'zenekarral' együtt fellépni, ahol az előadott produkciójuk valóságos fizikai fájdalmat okozott.
Ja, ha nem kényelmes akkor, azonnal mennie kell és jöhet egy Carvin :D:D:D
A Gibbont én sem sajnáltam volna, abból annyi van, mint a szemét, mondjuk nektek jobbkezeseknek egyszerű az élet, nekem csináltatni kellett, mert fekete dzsekszon vagy ibanez, vagy tuskó nyakú fender van balosban :D, a kiosztásról, szerelvényekről már ne is beszéljek...
Köszönöm szépen,örülök hogy tetszik!Az járt közben a fejembe ahogy jöttek a lassú dallamos ötletek, ahogy egy gyönyörű delfin szeli a vizeket,szépen úszik.
Nem kenyérre kell a gitár ára:),de az utóbbi 2-3 évben annyit adtam vettem,hogy kialakult bennem a nem sajnálom effektus.A Gibsont se sajnáltam pedig sokaknak az álma.Mikor meglett ugyanúgy megkönnyeztem ,mint a Charvelt.Valahogy nem áll a kezemre nem tudom miért a gitár Válasz a Gábornak.
Igazából Gabi nem tudom!Az biztos,hogy felkészületlenül nem szabad játszani,és azért legyen a bandába egy tehetségtelen valaki,mert régóta barát,együtt kezdtük stb.. azt sem szabad.Még most is vannak tehetség kutatók és azon indul sok zenekar.Ismeretség nélkül semmit nem ér az egész,mert az az ember viszbe olyan koncertre,ahol esetleg emberek is vannak.Sajnos a klub élet a szarral egyenlő.Arról sokat tudnék mesélni,hogy a véletlen milyen fontos szerepet játszik,egy zenekar életében.Pl Lady Macbeth.Meg arról is,hogy milyen feltételekkel játszhatsz jó néhány klubban.
Érdekes kérdésekkel bombázzák egymást és remek hangulatban elbeszélgetnek. Meghallgatható ill. a 'Read the transcript' menüpont alatt olvasható is a beszélgetés (angol gyakorlásnak is remek:))
Elgondolkodtam, amikor Andy arról beszélt: 'visszatért ahhoz a szemléletmódhoz, hogy úgy tekintsem magára, mint egy tanulóra ... és tanuló kora óta nem volt ilyen boldog' :)) ... ill. olyan érzései vannak: felkészültségben közelében sincs annak, ahol lenni szeretne ...
Értem a példádat, de nem helytálló sajnos: egy több tíz éves gazdasági modell nem működhet a mai világban. Ennek a mostani piacnak a hiányosságait kéne feltárni, és helyrehozni. Amit mondasz, az olyan, mint amikor a mai Forma-1 rajongók sajnálkoznak, hogy miért nem lehet visszahozni azokat az időket, amikor Senna meg Prost nyűtte egymást. Akkor az egy működő dolog volt, a mai világban már nem lenne az (sajnos).
Imi ismét nagyon jó lett ! :) De mondjuk nekem már feltűnik h sokszor használod fel ugyan azokat a dallamötleteidet mint korábbi számaidnál. Próbálj belőlük kicsit kimozdulni :) De ne értsd félre ezek a dallamok nagyon ütősek nem hiába használod fel őket, de új szám, új dallammal az új szám végülis. :)
A "mi időnkben" erre nagyon jók voltak a klubok. Volt bennük kis büfé, kocsmaszerűség, ami általában tanácsi fennhatóság alatt működött és nem mai maszek, az utolsó filléred is elszedem, de még ma alapon üzemeltek.
Nem volt belépő, és az akkori szocialista kultúra jegyében fogantak.
Remek helyek voltak az amatőr zenekarok számára is, és igazán célorientált közönséggel rendelkeztek.
Mellette volt kb: húsz koncertező zenekar országszerte...
Persze ez sem fog már visszajönni, nem is baj, de valahol ott kellene a megoldást keresni, ahol mindennek vége lett...
Én sem megyek el ingyen, vagy két sörért játszani. Nem azért mert akkora sztár vagyok! Dehogy is! Mindig azt szoktam mondani a "furcsa" vendéglátósnak, hogy ha kivonul a teljes cuccával és megcsinálja a lányom lakodalmát ingyen, vagy legyen pár sör akkor én is megyek neki ingyen játszani!
Sok pénzt, fáradságot öltem ebbe az egészbe ahhoz hogy madárnak nézzenek. A mai napig próbálok tanulni, fejlődni, hogy esetleg másokat is "boldogítsak" a játékommal. Nem három, vagy négy éves vendéglátós suli... Ez még ha hobbi is, egy élet "munkája" ( kell hogy legyen. )
Á, semmi gond!
Már túl vagyok rajta régen. Akkor azért megviselt, de nem azért írtam le hogy emiatt bűntudatod legyen, csak eszembe jutott hogy mennyi sz@rt láttam már, no meg persze azért szépet is.
Sokan, jómagam is csak akkor fogjuk fel a dolgok súlyát ha már egyszer megéltük.
Lehet ez nem csak rossz dologgal kapcsolatos. A gyerekeket is akkor fogod igazán szeretni ha megszületik a sajátod.
hu ez brutális :S Hát sajnálom azt is aki egy ilyet végig néz... tényleg szörnyű az ilyen. Remélem felszakadt sebet azért nem téptem fel nálad. Rossz ilyennel viccelődni tudom, sokszor nem tudom hol a határ viccnél. Egyszer kiskoromba is volt egy ilyen hasonló viccem, hát pont mindenszentek napjakor kellet nekem is ellőni mikor család, és közeli rokonok jöttek gyászolni hozzánk és indulásra készen voltunk a temetőbe... több napig, vagy hétig depresszióba estem utána h lehet ekkora hülye... Ez az abszolult meggondolatlanság.
Persze, de fordítsuk meg a dolgot: egy kezdő, rutintalan zenekarról el tudnád képzelni, hogy pénzt kér? Ha meg még rosszul is játszanak, akkor meg elterjed róluk a hír, hogy pénzt kérnek a semmiért, és még ennyi lehetőségük sem lesz. Hol, hogyan szerezzen egy kezdő tapasztalatot, hogy induljon el?:) Nem csak kérdés, tippeket is várok.:)
Szerintem se érdemes eladni, legalábbis itthon biztos nem. Annyira áron alul megy minden, csak bukni lehet rajta. Maximum cserélném, egy hasonló árú gitárra, de lehet azt sem.:)
Sziasztok mindenkinek!Szia Tomi! Örülök hogy meggyógyultál!Ennek örömére berakom az új videomat amit a Miki versenyére készítettem,lehetett volna jobb is de így sikerült.
Nagyjából én is ezt írtam volna Lacinak, de összefogás nélkül...
Ezt én esélytelennek tartom sajnos.
Mindig lesz valaki aki elmegy kevesebbért, vagy akár ingyen is.
Nem tudom talán tényleg jó lenne egy ideig visszahúzódni, mert akkor lehet elgondolkozna pár vendéglátós, de a fentebb említettek miatt ez esélytelen, mert mindig lesz valaki....
Tavalyi szezonban sajnos a szemem láttára robbant fel egy feka csávó a karavánjával együtt. Szörnyű emlék mert pár méterre álltam és mindent láttam. Azt is amikor előbotorkált üvöltve a fájdalomtól. Hófehér fekát még életemben nem láttam, na ez fehér volt és levelekben lógott róla a bőr. Több mint kilencven százaléka megégett és hónapokig küzdöttek az életéért. Valami csoda folytán megmaradt, de soha nem lesz már teljes ember.Egyik legszörnyűbb emlékem. Amúgy magának köszönheti mert beszívva kinyitotta a gázt hogy főz valami kávét vagy ilyesmi. Aztán negyedóra múlva rágyújtott... addig szépen telítődött a gáz. Én mellette hédereztem a karavánommal, még szerencse hogy én megúsztam.
Sajnos nagyon haldoklik a dolog, a szórakozóhelyek tulajai és a rendezvényszervezők pedig egyre pofátlanabbak. És a szomorú az, hogy megtehetik. Mert mindig lesznek olyan zenekarok (jellemzően kezdő, fiatal zenekarok), akik elmennek ingyen játszani. Egy dologgal lehetne ezt megállítani, és az az összefogás. Minden zenésznek (függetlenül attól, hogy kezdő, vagy profi) azt kellene mondania, hogy nem fog ingyen elmenni játszani, és akkor talán változhatna valami.
Kifejezetten vicces 1-2 cover próbálkozás a youtube-on... 
