Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Rengeteget szerep-játékoztam, innen az írói véna. Plusz a zene is ad egyfajta alkotói tehetséget, illetve fejleszti azt.
Amikor lesz olyan kép, amit irodalmasíthatok, természetesen meg fogom tenni.
korábban már említettem hogy kicsit befelé fordítom a pengetőt gitározás közben. Ezért aztán 1-2 hét alatt a pengető széle gyönyörűen berecésedik = kihegyesedik,) és így aztán nehezebb vele pengetni :D Normális hogy ennyi idő alatt elhasználom szegényeket :(? habár malsmteenból kiindulva ...:D
Metál opera, wow! Jól hangzik, és szerintem érdemes lenne az írást is folyamatosan űznöd. A múltkori Moleculanus-os varázslós alkotásod és a mostani bár-jazz történet is nagyon ott volt:)
#19718-nél a kvintkört használva 1# jön ki, mivel a D-dúr akkord önmagában 2#, a C-dúr 0# és a G-dúr 1#. Nem számtani átlag kell, hanem simán az előfordulások középértéke.
Tehát 1#-ben tudsz erre szólózni.
A következő lépés:
Melyik akkord a legfontosabb ebben a zenében a fenti 3 közül?
FÚÚÚ Extremet én is szívesen megnéznék :D De mivel ők nem lesznek legalább lesz most helyette Pauló Gilbertó, meg Nickleback :) Csak úgy egy kérdés. A frankurfti MusicMessére megy ki valaki innen?
Sziasztok! Szombaton kora hajnalban szerencsésen megérkeztünk. Remélem Pyra mesterék is gond nélkül hazaértek! Egyenlőre van már netem, időm viszont nuku...
ŐŐ pill. Nem aztat mondtam hogy most akkor én vagyok a világ legnagyobb BSB rajongója. Csak azért posztoltam mert nekem ebben a formában ez a szám már teljesen hallgatható, és így nem is rossz. Eric Martin azért nem olyan iszonyat pontos. Sztem ugyanazon koncerteken voltunk :) és azért ott sokszor mentette meg a vokál a helyzetet, de örülnék ha nekem is csak fele olyan jó hangom lenne mint neki. De igazából le is kakiltam a pontatlanságot, mert rokk volt és nem kritizálni mentem oda, hanem hogy jól érezzem magam.
Igazából nekem így jött be ebben a környezetben, élő zenével (Hallgassd meg mégegyszer milyen dob meg bőgő meg gitár témák vannak benne). Szerintem meg ennyi hamisság belefér. Nincs az a nagy név akinek nem csúszik be egy-egy hamis hang. Ha meghallgatsz egy Robbie Williams-t azért ott is akadnak nem odaillő hangok, csak hát igazából leszarod mert olyan frontemberkedés van hogy csakna
Hát pedig sok helyen hamis, és ez a stílus, úristen ! :D Jó ez divat volt régebben, de most nekem fájt most végignézni :D Persze oké, vkinek ez bejön... Régebben még meghalgattam őket, akkor még tetszett is de nem élő felvételről és kép nélkül természetesen :D
Egy kicsit én is spammelek
Bakker hogy ez mekkora zene! Minden metálos korszakomból való velük kapcsolatos fikázást visszavonok! Meg monnyuk micsoda zenészek vannak mögöttük. Iszonyat tempo stb stb. Engem meggyőztek :)
mint írtam is, miattuk mentem volna első sorban! irigység? lehet... nyilván jól össze van rakva, de ha igazából megszemlézed, hatásvadász, fülbebemászó GAGYI!! és ez nem irigység kérdése. a gagyit itt most tessék tömegigénykiszolgáló, újat nem adó, mezeiparasztnak szóló hozzáállást érteni. ez ténymegállapítás nem bántás. persze ez bizonyos szempontból dícséret rám is hat némiképp, mint a nátrium-glutamát, MERT ÍGY VAN KITALÁLVA! nem azért csinálják, mert ezt szeretik, hanem ezt szeresse a paraszt ezért csinálják és ez nem elhanyagoladó különbség ugyanaz a mentalitás, ahogy anno Frank Farian összerakta a Boney M-et(hamár ezt beemlítettem példának). pénzt akart keresni, ennyi. én habár bekapom néha a műcsalishorgot is, de jobban szeressem az öntörvényű alkotókat ;-P de hanyagolom inkább magam, nem ugatok inkább be a másként gondolóknak...
Nem tudom, hogy csak az irigység beszél-e belőled néha, de nem kell minden esetben divat-szapulást végrehajtani. Az Amaranthe-nak egyedül az előadásában lehet kivetni valót találni, mert amit studioban összedobnak, az azért igen zseniális. Azért ilyen slágerek nem teremnek minden bokorban, pláne, ha figyelembe veszed, hogy 3 teljesen eltérő énekest kell kiszolgálni minden nótában, továbbá technikailag is elég komoly szintet képviselnek, mert még studioban sem egyszerű ezt az óraműpontosságot megcsinálni.
Az meg, hogy van mögöttük egy elég komoly PR, az valahol szerintem el is várható egy profi zenekartól.
nem tudom mi lehet a baj, talán a terem akusztikája? nekem nem a hangszinekkel volt bajom, hanem az arányokkal. és közbe a technikus meg vakarta a tökét, mintha minden jól szólna. persze én csak 1 koncerten voltam ott. az hogy a zenekarok hozzák a saját keverőemberüket az evi. amúgy én leginkább az Amaranthe miatt mentem volna, tetszik a produlció. pedig ha oda akarom b***i a szarosbilit a kredencre leginkább egy producerek által összetákolt, a popularitást és ezzel a pénztárcákat és közönségtömeget megcélzó vérgagyi metálnak álcázott közönséges discofos az egész műmájer repperrel és kommersz punccal. összeeszkábált rebornboniem
Én is az E-t tompítom, de amikor a kvint vagy kvart szól, az A felől azaz lefelé pengetek, sztem tök ugyanaz, mintha alulról pengetnék, majd lövök valami videjót, persze lassú tempónál pengetek alulról is.
A francia versenyen indulsz ? Sztem kurva jó hárd rokk az alap.
Szerintem teljesen jól szól, nem kell mindig halál-brutál-gaint tolni. Szép, nyugis a szóló is.
Viszont egy kérdés: ezzel a húrbeállítással hogy tudod kényelmesen csinálni a két húros, tempós kísérést? Én meg is őrülnék, ha lentről kéne felfelé pengetnem.
Na elkészült a fél balkezes ha még egyszer meghallom valaha is az alapot, benne leszek a tv-ben mint ámokfutó
Molekula által felvetett önelemzek:
A sound trágya, ismerkedem a Line6-el, olyan gain szóló hangszínt még nem találtam, ami mind a 6 húron jól szólna, általában ami jó a vékony húrokon, gerjed a mélyeken ...
A refrénben mintha egy kis slash koncert utófeeling lenne :), próbáltam beépíteni, nem rég tanult dolgokat, van benne 5-6 húros egyenes arpeggio, 3 húros slide arpeggio sor, kis tapping.
Hamis hang sztem nem maradt benne, a tempó is szó-szó ...
A közép rész gyenge és kocka, majd lesz jobb, blablabla...
A francia versenyen indultok többiek Imi, Molekula, Kustriani ?
Igen, más volt a hangmérnök mindhárom zenekarnál. A vicc az egészben, hogy szinte végig füles volt az Amaranthe technikusán - biztos Fásy Zsülikét hallgatott... - és tényleg trivialitásokra nem figyelt (szólhat akármilyen hangszínnel a béz gitár, ha hangos, akkor azért még én is halkabbra tudom venni, nem kell hozzá 3 nóta, mire észreveszem...). Most azzal, hogy a gitárnak van egy alapvetően trágya hangszíne, nehéz mit kezdeni a pult mögül, de ugye elvileg erre van a délelőtti beállás, amikor is megkérdezheti kedves Olafot, hogy mégis ezt hogy gondolja? Feltételezem a cuccok jórésze - mármint az effektek, erősítő fejek - saját tulajdon, szóval nem először használják már.
a Wisdom 202-es koncertje alapján a következőt tudnám a hangtechnika/kus(s) -ról véleményezni. a cucc jó, digi pult, mindenmiszemszájnak ingere (szóval szólhat akráhogy (értve ez alatt az űberfrankót is)).
az emberi tényező viszont... na az nem tetszett. láthatóan rossz fül és hozzáállás. ha én lennék a főnök ->lapát azonnal :-/ (de lehet ő a főnök )
szinte fáj, ha így megy mellé egy odabaszós lehetőség...
gondolom, a tegnapi koncert is ide sorolható a hangtechnikai "mutatvány" alapján...
Az előzenekar a Seventh Kingdom volt. Dekoratív, de átlagos hangi adottságokkal rendelkező hölgyénekessel, technikás, de igénytelen megjelenésű gitárossal, állandóan vigyorgó, de pontos dobossal és tempós, de átlagosnak mondható számokkal. 10-ből 6 pontot kapnának, ami nálam a "jók, de semmi extra" kategória. Ja és egészen jó volt a hangzásuk, még az utolsó nótában a másik gitárosnál előjött technikai probléma ellenére is (aki vigyori fejjel csak visszajött a nóta végére, bár a gitárja már egyáltalán nem szólt ).
Akinek nincs kedve bevadászni őket, annak itt egy link :) Náluk jól megmutatkozik, hogy ahhoz, hogy valaki profi legyen, nem elég csak jó számokat írni, kell egy megfelelő PR is és a színpadi kiállás sem mindegy milyen. A Sonata Arctica első hazai koncertjén (Strato, Rhapsody előtt játszottak 2001 környékén) egyből látszott, hogy belőlük híres zenekar lesz, mert a jó nóták melltt Kakkonak megvolt az igazi frontember kiállása. Az S.K.-nál ezt nem éreztem (meg azért minimunak tartom, hogy az - általunk csak "csupahaj"-nak csúfolt - gitáros ne 500ft-os fekete pólóban álljon már színpadra). A megjelenés igenis fontos!
Az Amaranthe egy érdekes zenekar.
Nem tudom ki állítja össze náluk a gitárhangzást, de váltson szakmát, mert az első 5 nótában gyakorlatilag semmit nem lehetett hallani és érteni abból a furcsa effekttel tarkított csodából. Szerencsére utána összekapták magukat és felhozták a szintet átlagosra. Mondjuk Olof játékával sem vagyok kibékülve, mintha hónapok óta nem fogott volna gitárt a kezében, szemben az Amaranthine nótával, amiben szintin kísérte Elyze-t (annak az elejét gyönyörűen összerakták, kár, hogy utána rossz hangokon léptek be és ezzel teljesen megzavarták a férfi énekest, akinek emiatt fogalma sem volt hol járnak...rövid ideig abba is hagyta az éneket, amit Elyze vett át).
Hangzásban még a basszer indult rosszul, az első kb 3 nótában szinte nem lehetett mást hallani, csak a basszer búgását, amit szerencsére utána jól belőttek. Amikor a két gitár jól beállt, az egész hangzás egészen elfogadható volt.
Az énekből vegyesek az értékeléseim. Látszott rajtuk, hogy nem valami jól hallják magukat, ezért elég fals volt szinte végig minden ének (főleg a nem hörgős srác, ő nem egyszer egy oktávval lejjebb énekelt, mert már teljesen el volt tévedve és ahogy mondtam, az Amarantine számban ki is állt, bár itt Elyze szépet mentett).
A dob baromi jól szólt és helyén is volt az egész, ami alól az átlag alatti, fantáziátlan dobszóló lógott csak ki.
Ami még nem tetszett, hogy nagyon látszott rajtuk az első néhány számnál, hogy nem szívesen zenélnek már 5-600 embernek, aztán szerencsére feloldódtak és általánosságban elmondható, hogy nagy bulit csináltak. Bár jelenleg ők a kedvenc zenekarom, 6 pontnál így sem adnék nekik többet a fenti hibák miatt, plusz ugye vártunk az új albumról is nagy slágereket (Elektroheart, Razorblade, etc.), illetve az első albumról sem mindig a nagy slágereket játszották. Kár, mert alapvetően miattuk mentem el és nem a Strato miatt. Bár úgy gondolom jövőre - vagy legalább is, ha kijön még egy ilyen ütős albumuk - már lehet fő zenekarként jönnek el, remélhetőleg a PeCsa-ba. Aki nem ismerné őket, íme a kedvenc számom az új albumukról :)
A Strato hatalmas meglepetés volt, jó értelemben. A hangzás minimális korrigálásra szorult csak és gyakorlatilag a második számtól kezdve minden frankón össze volt már lőve.
A nóták tekintetében is meglepődtem, alapvetően tempós, pörgős számokat választottak, megfelelő egyveleggel az új számok és a régi slágerek tekintetében.
A dobos személyében egy nagyon tehetséges emberre leltek, bár a dobszólója neki is maximum átlagos volt (persze ezeket én már csak Portnoy-hoz hasonlítom ).
Matias érdekes gitáros. Technikailag messze átlagon felüli, de továbbra is tartom, hogy neki nem a Stratoban kéne játszania. Ez a zenekar Tolkki miatt lett az, ami (nem véletlenül várom nagyon az új, The Land of New Hope névre hallgató metal operáját, külön tekintettel a 00:26-nál hallható Russel Alan-es részre...na meg utána Elyze-re ). Én a szólóitól sem élveztem el, neki amúgy is a rockos/instrumentális videoi azok, amik nagyot ütnek (egy gitárosnak).
Az egyetlen igazi negatívum, hogy csak ~másfél órát játszottak. Tudom, "ennyi pénzért örüljünk ennek is". Nem tudom, most még amatőr fejjel gondolkodom, de valahogy úgy vagyok vele, hogy akárki-akármennyire profi, tökmindegynek kéne lenni, hogy 500, vagy 50000 embernek játszol, mindig oda kell tenned magad. Aztán, ha egyszer profi leszek, lehet én is húzni fogok egy vonalat valahol, nem tudom... Mindegy, én azt mondom olyan 9/10 volt ez a másfél óra és egyben a teljes koncertélmény egy olyan 7 pont, szóval megérte elmenni, de sok dolgot sajnálok.
mi mentünk volna, ha lett volna bátorságunk felautókázni ebben a kiszámíthatatlanul fos időjárásban. de mivel nem jött össze jöhet egy jaukizskonycerdbészámolyó!
Sztem nem hasonlít végletekig menően és sztem pöpec, amit kitaláltál, mi az az arány, ami után perelhet valaki, hány akkord vagy mp ismétlődés ?
Egyébként ez is hasonló, nekem egyből ez ugrott be:
Warrant - Let it rain
Jaaaa, hát akkor az lehetett, hogy a csaj is félreértette, hogy mikor van a randi, szóval akkor lehet még van esélyed! Nekem amúgy olyan esti hangulat jött a zenéből is és az általad leírt képből is, szóval most jöhet valami lazább hangulatú zene és akkor bemeséllek délelőttre is.
Gratula dcsabi ! :) Ez nem semmi :) Te egy nagy tehetség vagy, a bandád pedig kurva jó :) Énekes hangja is tetszik csak kicsit elnyomja minden más sajna, de ez rossz felvételnek tudható be szerintem. Így tovább a zenekarozást :) Amúgy zenekarral mik a távlati tervek, célotok?
Nem folytattam, csak kifejtettem és felerősítettem az általad sugallt negatív részt. Szólj Tamásnak, hogy írjon valami vidám blues nótát, akkor írok másik storyt, pozitívabb végkifejlettel.
Már értem. Köszönöm. Holnap összedobok valami elegáns szólót most pedig irány a meló.
Tamás elolvastam az oldalt amit linkeltél. Nagyon sok hasznos infó van benne amiről még nem hallottam vagy nem sejtettem. Még majd holnap többször átolvasom hogy átjöjjön a kellő információ.
Csak arra van nekem időm. Néha-néha majd azért írkálok ilyeneket, ez is jól megdolgoztatja a fantáziát, mint az improvizálás. Bár ez inkább a szólóírás kategória, mert nagyon sokszor átírtam a szöveget, mire ilyen lett.
Amúgy az ilyen jellegű írásokhoz hozzátartozik, hogy zenei életem legnagyobb vágya egy komplett metal opera megírása, a hangszereken át a szövegig, mindent. A téma is megvan, egy irodalmi mű lenne az egész alapja, tehát nekem a szöveget kvázi csak a story alapján kéne a zenéhez formálnom. Na, ez nem ma lesz kész.
Ez nagyon jó sztori, és a tudatalatti diadalát mutatja:)
Persze az E-líd + az üres E húr használata már egy kezdeti irányt megad, úgyhogy akár még véletlen egybeesés is lehet, főleg ha ilyen régen nem hallgattad a Nemesist.
Igen, akkor az akkordok megállapítása teljesen rendben van.
Most jön a varázslat:
A mellékelt kvintkörön nézd meg az általad írt háromféle dúr akkord (D, C, G) előjegyzését! Kijön három darab szám. Vedd a három szám középértékét, és ezt a skálát használhatod a szólód során.
dcsabi és Metamolekula köszönöm a tanácsokat. A legelején egy húron kezdtem el fejleszteni a tudásom méghozzá úgy, hogy a hangokat szép sorban mondogattam és rakocsgattam az ujjaimat. Persze ez akkor volt még amikor a sebességem nem volt valami nagy. Mostanra már azért tértem át a skálás ujjgyorsaság növelésre mert mindegyik húron a húr teljes hosszában már gyorsan tudtam pengetni és a hangok sem voltak torzak. Persze amikor rátértem a skálákra kezdtem mindent előlről tehát megint a nagyon lassú tempótól így mikor elértem olyan 250bpm-re már nem kellett a gitár nyakára sem néznem mert annyira berögződött. Még előfordult hogy rossz hangot fogtam de azt egyből meghallottam. Most az ujjgyorsaságom ha valamit jól begyakorlok akkor olyan 250-300bpm.
Metamolekula: amikor olvastam a country ötleted akkor bevillant, hogy milyen is lenne , de country zenében nem vagyok otthon, de ha adtok ötletet megpróbálom megcsinálni a kedvedért .
Én csak magamból tudok kiindulni, nekem segített, hogy amikor húrváltást, húrkihagyást, meg eleve több fekvéses dolgokat néztem, akkor már pörögtek az ujjaim.
Ha fiatal, skandináv manöken, akkor nekem a papné.
Ez egy tök jó alap! Elképzeltem, ahogy a lezárás után hirtelen átvált az egész egy dallamos country nótába. Tudom, beteg vagyok, meg késő van, de szerintem atom jól szólna. (<-- ide valami szalmakalapos, bendzsós smileyt képzeljetek, YEAAHAAAAA!!! )
Nekem is bár-hangulatot okozott a felvétel, ha megengeded irodalmira venném a leírást:
"A bárban fáradt emberek, magukba roskadva kortyolgatják jól megérdemelt nedűjüket egy hosszú nap után, miközben egy átszellemült férfi a sötét színpadon, egyetlen vöröses színű lámpával megvilágítva, kezében gitárjával életre hívja a hangokat. Whiskeys pohara, mely még félig tele van, ott pihen a kis erősítője tetején, alig elszívott cigarettája pedig a satu mögé biggyesztve ontja magából a füstöt, ami csak tovább erősíti a hangok segítségével már így is jól megkomponált képet: megannyi szomorúság mellett is léteznek még jó dolgok...
...Ily késői órán a bárban már csak megfáradt, magányos lelkek üldögélnek. Az egyetlen pincérnő, kezében egy ronggyal lassú mozdulatokkal próbálja letakarítani az egyik távozó vendég után az asztalt. Tudja jól: nem soká záróra, nincs már hova sietnie...
...Néhány asztallal mellette egy öltönyös férfi üldögél, tekintete az üvegfalon keresztül a távolba vész. Ő az egyetlen elegáns ember a bárban, arcán tükröződő érzelmei mégis nyomasztóbbak, mint maga az eső áztatta éjszaka... Aki kintről nézi őt, annak olybá tűnhet, hogy nem is a vízcseppeket látja leperegni az üvegfalon, hanem a férfi könnyeit. Ujjai türelmetlenül, mégis valami megmagyarázhatatlan összhangban a gitáros dallamaival járnak fel és le még kissé vizes esernyője fogóján. Ázott hajának fürtjei kétségbeesett próbálkozásokat tesznek tekintet eltakarására, de mindhiába...Mi értelme is lenne? Mindenki ismeri őt a bárban... Mindenki tudja mire vár... Mindenki tudja, talán csak ő nem, hogy hiába vár... Mert nem jön el... Ma sem jön el..."
Jaja, de ez elég durva:) Pedig büszke voltam magamra, hogy milyen jó kis alapot találtam ki:( Amúgy itt nem volt semmilyen környezete a zenei alapnak, mert ez maga az alap. Szóval ez a 2-3 akkord abszolút a semmiből jött, bár maga a hangulat megvolt hozzá, de az nem zenei volt (és most nem kell semmi rosszra gondolni, nem drogoztam előtte, vagy ilyesmi...:D).
Najóóóóó, ezt nem hiszem el! Enyhén bosszantó, és szinte hihetetlen élményben volt most részem. Már régebb óta van a fiókomban egy dal alapötlet, amit még régebben Tamás órájára készítettem házifeladatként, de terveztem, hogy majd egyszer kidolgozom rendesen, és egy komplett dalt csinálok belőle. Íme:
Namost!!
Az előbb előszedtem egy általam régen kedvelt albumot (Nemesis - Terra Incognita), és amikor meghallottam róla a Titok c. dalt, dobtam egy hátast!:( Oké, az enyémben több akkord van, de az alapötlet nemhogy akkordmenetileg ugyanaz, de még hangnemileg is! És az egészben a legmeglepőbb az, hogy bár nyilván hallottam ezt a dalt korábban, de egyrészt annak már majdnem 10 éve(!), másrészt pedig ezt a dalt sosem hallgattam agyon róla, megkockáztatom, hogy maximum ha 3-4x hallottam életemben (játszani pedig sose játszottam gitáron, mivel akkor még nem is gitároztam). Veletek is volt már ilyen? És szerintetek ezek után gáz lenne megcsinálni a dalt?:/ A dalt nem akarom felnyomni a soundcloudra, mert ugye jogvédett meg minden, és szinte hihetetlen, de a neten sehol sem találom, csak itt lehet belehallgatni fél percet (de szerintem ez is elég arra, hogy átjöjjön a lényeg: link) A Titok c. szám melletti play gombra kell kattintani. ..
(Egyébként mindenkinek melegen ajánlom a szóban forgó albumot, szerintem zseniálisan jó, és magyar viszonylatban egyedi Dream Theater "másolat", a szó jó értelmében.)
Bocs Tomi,mivel a topic gitáros,ha megengeded, ide is felrakom, ha valakinek szüksége lenne az alábbi cuccokra megvétel céljából szóljon.Marshall JVM 410H 100-as Fej,Marshall Classic döntött Greenback láda,Charvel Sandimas Ferrafi red Gitár Eladó!!Köszi.
ezt a dolgot, h ez a hangszín min ha még megkötné a kezed sztem jól érzed, a te munkásságodat én nem első hallgatásra szerettem meg, ennek legfőbb oka, hogy elég egyedi, de nem hallottam még hasonlót, szerintem ez nagy előny sokakkal szemben
de még mindig azt mondom, h csak keresd a hangszínt, az "ezer sebből vérző sárkány" is 2 év után fixálódott be ha jól emlékszem
egy bárban magányosan ülve sörözgetek öltönyben miközben élő zenét játszol a háttérben, és figyelem az üveg falon legördülő esőcseppeket, hallgatom a játékodat (csak páran ülnek bent -ezt ne vedd magadra csak a hangulatra-), még nálam a vizes esernyőm ázott a hajam, nem jöttek el a megbeszélt randira
Köszönöm a tanácsokat és a véleményt!!
Szerencsére ez a dal, nem itthon lesz felvéve, úgyhogy remélhetőleg jó minőségben fog megszólalni minden! Az introba még billentyűt is szeretnék tenni és akkor 2 körrel később fog bejönni a szóló is! Lezárásként még nem tudom, hogy visszahozom-e ezt az akusztikus dolgot, vagy hagyom, hogy dinamikusan érjen véget.
Nem egy lírikus dalnak képzelem el, hanem egy lírikus indítású tempósabb, rockosabb befejezésű dalnak!
Nem tudom, mennyi benne az Andy Timmons inspiráció, mostanában sokat hallgatom, lehet, hogy ezért kerülhetett bele valami általa inspirált dallam!? Nuendoban rögzítettem és nem mindig akar "normális" minőségben felvenni! :D
én szerintem megéri a húrváltást is gyakorolni mert a folyamat úgy egyben kerül elsajátításra és nem lesz olyan fázisa hogy pörög egy húrom, majd j ól megakad a húr váltásnál.
Amúgy ilyen gyakorlatok Gilbert rock intense videójában találhatóak szép számmal. a gyors skálajátéknak úgyis ő az egyik legnagyobb alakja.....hogyrohagggyonmeg:)))
amúgy meg ha skálázik akkor nem csak a technikát gyakorolja hanem ráragad a tájékozódás a teljes nyakhosszon,
és ha lassan gyakorolja szerintem nagy a különbség, hogy most kell e húrt váltani vagy sem.
rám is hat némiképp, mint a nátrium-glutamát, MERT ÍGY VAN KITALÁLVA! nem azért csinálják, mert ezt szeretik, hanem ezt szeresse a paraszt ezért csinálják és ez nem elhanyagoladó különbség 
műmájer repperrel és kommersz punccal. összeeszkábált rebornboniem 
, de country zenében nem vagyok otthon, de ha adtok ötletet megpróbálom megcsinálni a kedvedért 
(<-- ide valami szalmakalapos, bendzsós smileyt képzeljetek, YEAAHAAAAA!!! 
