Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
én ezt cáfolom, ismerek olyan bass gitárost akinek abszolult hallása van, volt gitár tanárom el is volt ájulva sokszor tőle. De mégis még csak a dúr moll oknál tart... Tamás is mindig mondja h egy idő után megreked az ember elmélet nélkül.
Szerintem a gyakorlatot olyan szinten, pl ahol te vagy már nem kell tanár. Seggelni kell. Gyakorolni minél gyorsabb tempóban menjen. Ha már tudsz shredelni folyamatosan a helyes kéztartás kialakult minden bizonnyal, onnantól már van annyi "gitár kezelés tapasztalatod" h boldogulj egyedül többi technika kifejlesztéshez is. (szerintem)
Viszont kezdőként mindenképp kell tanár, h legyen egy alapod amire tudsz később építkezni :) Én így látom persze ez jelentheti azt h oltári nagy hülyeséget mondok, én csak a saját bőrömön így tapasztalom.
Lehet gyorsabb, de fontosabb a lelkesedés... Ami megint csak rajtad múlik :) és szerintem ha technikákról van szó rálehet jönni a nyitjára a dolgoknak, elmélet már más tészta ott mindenképp kell tanár.
Szasztok! Valaki tudna segítségemre lenni?
Egy általam magyarul megírt levelet kellene a lehető legprofibban angolra fordítani, mert az én angolom hogy is mondjam... max konyhanyelv... Ajánlatokat, angol nyelv professzor jeligére várnám a tibyeecaster@googlemail.com címre.
Sok mindenen gondolkoztam már. Tamásnak rengeteg dolga van, nem akartam még ezzel is terhelni, illetve elsősorban úgyis inkább a zeneelméletet kéne gyúrnom, amit meg egyedül is tudok csinálni, más "nagy" gitárosoktól meg az ország talán legjobb gitárosa elvette régen a kedvem, úgyhogy kicsi az esélye, hogy én valaha is tanárhoz megyek.
Szerintem ez tök jó. Az Eklund-féle trükkök külön gyöngyszemek. Mondjuk összességében nagyon hasonlít Tamás stílusára (ezt csak azért mondom, mert ha nála tanulsz, akkor azért figyelj, hogy ne az ő stílusát vedd át, hanem a sajátodat alakítsd ki).
Nekem ez továbbra is olyan "túl torz". Lehet más erősítőt/torzítót kellene használni, vagy csak kevesebb gaint. Sajnos nem vagyok technikus, így csak mint mezei gitáros és/vagy egy leendő hallgatóság tudom véleményezni.
Halihó! Azt hiszem elég régen írtam utoljára :)
Fú, Imi szólója az Ibanez alapra nagyon tetszik a kedvenc részem amikor a vége felé felrobban a szóló, szerintem tankönyvbe illően teljesedik ki.
No ha már mindenki itt szólózgat, akkor szerény személyem is visszatér, egy csekély szólószerűséggel, amiben ott figyel egy nagyon csúnyán félrecsúszott hajlítás és egy pár értelmetlen téma is, meg egy szerintem elég jól sikerült saját alappal, amit bárki kedvére felhasználhat, sőt.
A szóló maga:
https://soundcloud.com/bkemeny92/evening-jam-in-b-dorian-5-4
A letölthető alap:
https://soundcloud.com/bkemeny92/free-b-dorian-5-4-backing
Remélem tetszik ez az új hangzás! Ezúttal is bridge pickupon történt minden.
Mostanában sok szó esett a vibrato-ról. Én mindig igyekszem többfélét is használni, ahogy épp a szóló pillanata megköveteli. Itt például a 2. ütemben a H hangon egy széles vibrato van, a 4. ütemben az E hangra pedig egy "szakaszos" vibrato került, azaz a kitartott hang elején van egy rövid vibrato, utána a húr mozdulatlan, utána pedig egy közepes szélességű vibrato tér vissza.
A zenei alap érdekessége, hogy állandóan mozog a hangnem. Az akkordok (hármashangzatra redukálva): E-dúr, C-dúr, Cisz-moll, C-dúr.
Az utóbbi időben öt kollégának (Fazsi, Biciklipumpa, Kustriani, Ibanez S, Ibanezrg565) is ígértem, hogy írok részletesebben is a mostanában készült alkotásaikról. Ígéretemhez híven el is kezdem a sorozatot, Fazsi zenéjével, amelyet a Platinum alapra készített:
Hatásos dob+szinti intróval indul a Fazsi-féle Platinum, és meg is kérdezem, hogy itt milyen dobokat használtál az intró készítésénél?
0:14-0:28
Az első téma, és a rá adott válasz kifejezetten tetszetős indítását jelenti a szólónak. Dallamos is, és markáns ritmus járul hozzá. A 0:20-tól induló rész hamar elkezd begyorsulni. Itt két szempont is működhetett: önmagában nézve kicsit túl hirtelennek tűnik a gyorsítás, de mivel rögtön utána már indul a refrén a zenei alapban, ezért ennek előkészítése céljából indokolt volt ez a tempóváltás. A legjobb megoldás talán az lehetett volna itt, hogy még egy 14 másodperces kört beteszel a versszakból, és akkor több tér van a cselekmény lebonyolítására a refrén előtt.
0:28-0:58
A refrén következik, és az említett előzmények szépen készítik elő, a megelőző gyors részből zökkenőmentesen („seamlessly”, ahogy a Guitar World szakírója írná) indul a dallam, ráadásul nagyon szép 2. fokra helyezted az indítást a nyújtással. 0:34-nél az Ab hangok a kíséretben levő Eb-dúr akkord 4. fokát jelentik, ez kicsit instabil pillanat volt itt. 0:36-tól viszont kétszer is nagyon szépen szól az Ab hang, mert itt más funkciója van. A díszítő „rake” (miniatűr gyors sweep) is tetszett itt!
0:42-nél megint szép nyújtással indul a kör, és itt most a 4. fok teljesen helyénvaló volt, mert a téma elejére került, és fel lehetett oldani az alaphangon abszolvált Eb-dúr akkord elején. 0:49-től szépek a csúszások, ebből is egy rövid „fejezet” tudott kialakulni a történeten belül.
0:53-nál nagyon érdekes ez a karozott hang. Ha jól hallom, akkor két húrt is megszólaltattál itt?
0:56-1:18
Ez az átvezető szakasz. Itt is 4. fokon indul, de itt is kör elején, és a billentyűszólam is segít neki, úgyhogy itt is jól szólt. 1:03-nál nagyon sárkányos a kétszólamú ritmikus téma!
1:18-1:59
Ez a szóló-rész a karácsonyi közös szólóból jó ismerős, még most is minden hangját fel tudtam előre idézni. Jól kihasználtad, hogy C-ben van a döngölős rész, így a C-re hangolt gitárodon az üres húrok is fontos szerephez jutottak. A szakasz hangulata pedig kínálta a fríg opciót. 1:27-től a wah is szépen fokozza a hangulatot. 1:38-tól egy jó tagolási/adagolási ötletet hoztál: a zenei kör kezdted el a motívumot, amely így nagyon jól átment a szakaszhatáron, és további négy ütemen át tartott. Ezzel sokkal érdekesebbé vált ez a rész, egy ilyen elhelyezési trükkel nagyon fel lehet dobni a zenét. 1:52-nél pedig jól kapcsoltad hozzá a zárómotívumot is.
Alakul szépen a dolog. Érződik még helyenként a mechanikusabb megközelítés, de azért egyre többször jelennek meg friss és érdekes ritmusok a játékodban, úgyhogy jó úton jársz.
Nemsokára az újabb szólódról is írok. A kérdésem pedig a szokásos kéztartás+kisujj témakörre vonatkozik: mik a tapasztalataid mostanában?
Molekula pajti neked mi a lead hangszíned a POD-on, milyen erősítőket pároztatsz, milyen pedálokkal és kb. milyen EQzással ?
Ugyanez a kérdésem Kustrianihoz is, annyi különbséggel, hogy nálad 1 erősítő van a pakliban ha jól emlékszem ?
Köszi előre is.
Egyrészt kinek-mi a nehéz, másrészt azért az ebben lévő arpeggiok sem olyan tiszták, mint kellene lenniük. Továbbá ki-mit gyakorol, avagy mit nem gyakorol, az lesz a nehéz. Én hosszú perceken keresztül tudok shredelni, mert megszoktam, de ezek a technikai dolgok számomra újdonságok (mégis csak magamtól tanulok mindent, nem jártam tanárhoz, aki ezeket megmutatta volna).
Gratulálok én is! ez a szólód elnyerte a tetszésemet különösen,, mivel ez a fajta megközelítés közelebb áll a szívemhez, nekem a történet íve is tetszett, nálam egybe jött le, de az én véleményem is ugyanúgy csak személyes
Erre egyszer kidolgoztam egy képletet. Szóval:
(nóta bpm) * (ütemmutató hányadosa). Ha a bpm 150 és valamilyen negyedben vagyunk, akkor 150 * 4. Ez persze így nem biztos, hogy jó, nekem általában a 700 körüli ms érték szokott jó lenni a delaynél, ez meg így 600, szóval lehet az egészet még egy pozitív egész számmal is be kell szorozni, hogy 700 körüli értéket kapjunk.
Ugyanakkor könnyű kitalálni: fogj le egy hangot, amit azonnal tompíts is le és ha a visszhangban jövő hangok pont ütemben vannak, akkor jó a beállítás.
"nem igazán érzem, mikor kell és milyen mértékben"
Van egy általános tanácsom erre (azt hiszem valakinek már mondtam, talán Reninek...nem emlékszem, öregszem már, mindegy ). A lényeg:
Velem is sokszor előferdül, hogy nem tudok igazán jó részt kitalálni valahova. Ilyenkor szépen hátradőlök az ágyban, becsukom a szemem, megpróbálok nem elaludni és többször meghallgatom azt a részt, amire szólót kell írnom, avagy ha erre nem jön az ihlet, akkor az egész számot meghallgatom és fejben próbálok valamit kitalálni. Fejben mindenki hatalmas gitárhős, hagyni kell, hogy jöjjenek maguktól a dallamok, és ezeket a dallamokat kell megpróbálni utána visszavadászni gyakorlatban is. Később meg, amikor már rengeteg technikai elemet ismersz és a zeneelmélettel is tisztában leszel, már improvizáció közben is jönnek ugyanígy a dallamok. Azt hiszem...
Köszönöm a hozzászólásodat, hasznos dolgok vannak benne!
A hangzással nem sokat játszottam, igazából rögzítés után szoktam reverbet rátenni, delay az most is van rajta, persze a mix értéken lehet kell emelnem.
Hangok csúsztatással való megszólaltatása remek ötlet, ritkán alkalmazom és általában akkor is csak egy hangra váltok, a következőt megint pengetem.
"ááá, ez most nem annyira adja, de egyelőre maradjon így" részekből van bőven a szólómban, most a dallam volt a lényeg, és itt érkeztünk el a 3. javaslatodhoz a technikai elemekhez.
Sajnos a technikai elemekkel nem állok sehogy. Néha egy tapping hangot beszúrok, de kb. ennyi. Tremolót két dolog miatt nem használok, az egyik, hogy a gitárom elég gagyi és elmászna a hangolás. A másik oka, hogy nem igazán érzem, mikor kell és milyen mértékben.
Legértékesebb tanács az tuti, hogy a gyakorlás. Nem sok időm van rá (most is a szakdolgozat írást hanyagoltam)suli, meló, család, illetve nagyon kellene egy tanár. Az elméletet abszolut nem vágom. Ha elvégzem a fősulit, akkor mindenképp előrébb kerül a gitár az életemben.
Ahogy Csabela írta, valóban jó a shred-arány, ennek a nótának nem állna jól a Malmsteen-es tekerés. Nekem alapvetően két - erősen szubjektív - dolog nem tetszett:
1. Fura ez a szólóhangszín. Nagyon torz és nincs benne erő, ilyen... hogy is mondjam... mintha egy szál torzítóval lenne az egész feljátszva. Milyen effektet használsz és milyen beállításokkal? Én amióta a hd500-at nyúzom, nagyon ráálltam a két erősítős modelezésre, szerintem nagyon telt hangzást lehet vele előhozni.
2. Az én fülemnek ez inkább hangzott improvizációnak, mintsem előre megírt szólónak. Oké, a slágeresség szubjektív dolog és arra már rájöttem, hogy pl. Tamásnak és nekem homlokegyenest más az ízlésünk , de valahogy több összhang kellene a szólóba, amit neked gyerekjáték lenne csinálnod, hiszen jól gitározol.
Amúgy sok olyan ötlet van benne, amit én is szívesen használnék (pl. a 00:11-es 4 hang, kis változtatással és 2x-3x ismételve, avagy a 01:38-as billentéses rész, továbbá a 01:53-as befejező rész, ami szintén üvölt az ismétlésért...ááá, ilyenkor kedvem lenne csinálni ilyen kis 5-10 mp-es felvételeket, hogy megmutassam mire is gondolok...ennek lehet neki is ülök ) , hiszen hasonlít az általam használt gondolatvilághoz. Persze nem fogok nyúlni belőle, meg az én szólóm készen van.
Tudom h nem gitáros, de itt Magyarországon híres énekesünkről emlékezzünk meg 1 percre aki most hétvégén elhunyt szívbetegség miatt. Republic front emberére, Bódi László-ra.
Nem rossz, nem rossz! Némi szóló-segítő effekt (delay, reverb) valóban jót tenne, persze azoknál figyelni kell a nóta bpm-jére, nem csak úgy a nagyvilágból behozni valamilyen beállítást, azt' jó'van.
Én három dologgal egészíteném ki Tamás tanácsait:
1. Néhány hangnál szerintem próbáld ki, hogy nem pengeted a hangot, hanem az előző hangról csúsztatod (pl az én nótámban a 00:08-as ismétlődő részben van ilyen, amikor a legmagasabb hangra mindig csúsztatom a kisujjam). Ez egy olyan technika, amivel szerintem brutál jól fel lehet dobni a sima, skála-szerű szólózást. Ez pont annyi változatosságot ad, hogy hosszabb távon is kellemesebb hallgatni a szólót, míg ha csak pengetve játszik az ember, az gyorsan unalmassá válhat.
2. Az olyan részeket, ahol úgy érzed, hogy "ááá, ez most nem annyira adja, de egyelőre maradjon így", írd át. Sokszor csinálom én is, hogy két slágeres részt ideiglenesen összekötök valami egyszerű szólóval, hogy kapjak egy egészet (utálok szóló nélküli részeket hallgatni), de utána ezeket kiirtom, újraírom és újra felveszem.
3. Bátran használj technikai elemeket. 1-1 finom tapping, egy kis arpeggio, egy jó tremolózás, stb.*, ezek mind olyan dolgok, amik változatossá teszik a játékod. Én azt szoktam mondani, hogy akkor is gyakorolni kell, ha még pontatlanul megy. Még én sem játszok teljesen pontosan, ettől függetlenül gyakorlok. Neked is ezt tudom javasolni.
----------------------------
* Az srb. nem technikai elem!
Köszönöm szépen a dicséreteket, jól esik ezeket hallani!
Ami a vibratot illeti, dolgozom az ügyön. Nem jó ez a "szard le ezeket a véleményeket" hozzáállás. Ahány ember, annyi vélemény és törekedni kell a fejlődésre, illetve meg kell látni az okos gondolatot 1-1 kevésbé okos megfogalmazásban is. Nem tudom akarok-e ezeknél erőteljesebb vibratot ebben a szólóban, még átnézem, ennyit tudok ígérni.
A 00:13-as részre írtam múltkor, hogy ez olyan technika, amit eddig nem használtam, ezért ezt kell legjobban gyakorolni (ugye itt hüvelykujjal pengetek egy basszus hangot a g húron, majd a középső ujjammal pengetek egy magas hangot az e húron és innen megy egy slide egy szekunddal lejjebb lévő hangra, és ez a hármas ismétlődik, sajnos nem mindig ugyanazokkal a hangközökkel, emiatt nekem ez bazi nehéz, pláne, hogy az egészet tompítani kell a kezemmel, hogy egy hang csak nagyon rövid ideig szóljon).
A 01:18-as részt megnézem még egyszer, azt hiszem itt van az akkord váltásos rész, lehet rossz skálából szemezgettem. Úgy rémlik itt egy A dúr akkord szól és annak a skáláját akartam rá játszani, de mondom, megnézem még egyszer.
Ami a szólórészek koherenitását* illeti, az én fülemnek igazából egy olyan rész van, ahol tényleg egyfajta törés van, ez pedig a 01:23-tól induló szóló, ez lehet elüt az addigi részektől, ettől függetlenül nekem nagyon tetszik (már ha mondhatom ezt a saját szólómra).
A gitár valóban hamiskás kicsit. Azt hiszem a csekternél is az van, ami a libameznél: tartja a hangolást és a rugókkal kell játszani, ha komolyabban akarok hangolni. Mindegy, úgysem ezzel a gitárral kell bűvészkedni. Meg ez a felvétel tényleg arra készült, hogy egyrészt megmutassam nektek, másrészt, hogy én tudjam hallgatni akkor is, ha épp nem gitározok, hogy minél jobban szokjam.
Minden hangjára igaz, hogy gyakorolni kell. A 00:13-as részt kifejezetten, illetve az utána következő oktávos rész is nehézkes. Im on it, boss! Szerencsére csak jövő héten kezdek az új melóhelyemen, szóval most van időm gyákorolni.
-----------
* Elvileg nem létezik ilyen szó, szóval ezt most a koherens szóból megalkottam vala.
Szia Imi!
Tetszik a szólód, két dolgot emelnék ki (az egyiket már sokan mondták Neked), a tremolójátékodat - ami nagyon jó - és a dallamos és shredes részek arányát, ami így tökéletes szerintem.
Üdv. csabela
Nagyon szép, éneklős témák voltak végig. A hangszínnek egy sárkánypikkelynyi reverb, és egy kis delay kellene még. És egy kis halkítás is kelleni fog a szólósávon.
A modulációs szakaszon az volt az érzésem, hogy itt kicsit túlságosan azonosak voltak a motívumok*, és ezzel kiszámíthatóbb lett a kelleténél ez a néhány másodperc. Ezen a részen a kíséretben dúr akkordok úgy jönnek egymás után, mint az autópályán a jelzőoszlopok, és ezért gondolom, hogy a szólóval itt fel kell lazítani a terepet, mint a köves talajon kincskeresés előtt**.
Ezt a részt leszámítva minden a legsárkányosabb, úgyhogy jól kigyakorolva szép alkotás lesz belőle.
---------------------------------
*amelyek amúgy tetszetősek voltak
**egy mondatban két hasonlat!
Köszönöm, örülök hogy tetszik a hangzás! Az új hangszínek által inspirálva az elmúlt napokban végig a bridge állásban szólóztam, ez számomra kb. olyan, mintha hirtelen jobbkormányos autót vezetnék... :D
Szokás szerint ötletes és melodikus, és a többszólamú részekkel is gazdaságosan bántál, pont annyi volt belőlük, amennyit a zene igényelt.
0:13-nál és 1:08-nál van egy-egy rövid hang, ami kilóg, ezeket kellene majd kicserélni a szomszédban lakó hangra.
A helyenként alkalmazott enyhe swing feel nekem váratlan volt, a zene jellege és a gitár hangszíne sem írná ezt elő itt. De persze erre még a vibrato-nál is jobban érvényes a szubjektivitás, úgyhogy ha ezt a megközelítést inspirálta benned az alap, akkor így van jól.
A befejezés nagyon hatásos lett az ismétlődő motívumokkal.
Szintén szubjektív, ami a teljes felépítésre, a történetre vonatkozik: kicsit olyan hatást tett rám, mintha több külön szólórészletet hallanék egymás után, amelyek külön mind nagyon jók, csak a kohéziós erő* lehetne nagyobb a részek között. Arra az érzésre gondolok, hogy egy adott rész után teljesen természetesnek érezzem, ami utána következik.
----------------------------
*Vagy kovalens kötés? Mindig gitározáson ábrándoztam ezeken az órákon.
Én is pötyögtem az Ibanezes alapra. Tele van hibákkal ,de ez csak "kula" szint, nem Metalmolekula. Két órát tudtam rászánni, a dallamvilág ilyen lesz, ha majd jobban megy, felveszem újra.
Az eddig említett tényezőkön kívül vibrato még az aktuális gitártól is függ, legalábbis én másfajta vibrato-t játszom a Fenderen, mint a Red Dragon-on.
Semmi gond nincs a gyors vibrátóval, a lényeg a tempón van (gyors alapra jobban is ül a gyorsabb általában). A legjobb, ha az ember tudja váltogatni, lassú-gyors, finom, széles, épp mit igényel az alap. Amúgy Bonamassa tud lassút is (most is ő szól melóhelyen). A "nincs itt köztünk"-nek sem volt tökéletes a vibrátója, annyira erőltette a lassút néha, hogy nem volt tempóban az amplitúdó, emiatt a fülnek nem volt tiszta (hangsúlyos helyen nem ért oda a hang ahova kellett volna). Asszem Pyra egyszer meg is jegyezte neki. Amúgy meg a vibrató nálam == gitáros, ez az ami igazán megkülönbözteti hallásra egymástól a gitárosokat. Egy vibrátó alapján a legegyszerűbb felismerni egy adott gitárost. BB King, Gary Moore, Zakk W, Petának pl a tremolós nyújtott hangos vibrátója mind-mind meghatározó (hang) jelenség.
Igen Tomi jó,hogy rájöttél,hogy más pickup is van a gitárodban amit szólóra is lehet használni:)),de a viccet félretéve,nekem ez a hangszin jobban tetszik és még mennyit fog alakulni:)
Szerintem is jó lett, grat!
A Vibratóhoz meg annyit, hogy vedd fel ugyanezt más vibratóval kigyakorolva (legalábbis egy részét), és hasonlítsd össze, hogy neked melyik tetszik jobban.
Ejj, még a végén újra kedvet hozol valamelyik modellezős multihoz.:D (tegnap úgyis bekötöttem vonalból a hangkariba a kombót, és nem tetszett...).
Minden esetre köszi a segítséget, sokat segítettetek!:)
Qrva jó!!hangulatos és egyszerűen nagyszerű.Gratuláció!!!A vibrátó kritikákkal ne foglalkozz,mindenki úgy csinálja,ahogy neki jól esik.Ez egy örök hülye téma.Van egy paraszt akinek a kedvenc témája volt,de már itt nincs köztünk.Bonamassának meg stb... is elmondanák,hogy gyors a vibrátója???
nagyon jó!
de én a beszólások embere vagyok szóval...
visszatérve előző eszmecserénkhez vibi témakörben: IGENIS tessék megcsinálni a széles és viszonylag lassú intempo vibiket. nagyon igényli!
besütötted már párszor, "hogyteadallamokemberevagy", nos akkor nebazdmármegakecskelegeltetőegyszeműsárkánygyíkszopatómezeikóbortündérmakkoltatóbuzdogányt! így tevagyadallamokkirályazámbódzsimiamagafosvibinekálcázotttremolójával! most nyomathatod az "énilyetképzeltem" és hasonszőrű dumákat, de hidd el kell, mert jobb úgy. ha nem megy akkor meg goto linkelt vidijós kurzus
Elkészült az audio verziója az Ibanez versenyre szánt szólómnak (igazából most hajnalban dobtam össze). Van még benne gyakorolni-való bőven, de kíváncsi vagyok a véleményetekre (rosszakra is )!
Egész jó ez a szám. Néhol emlékeztet a Dream Theater-re, nem konkrétan egy számukra, hanem hangulatra. Illetve emlékeztet egy számra is, csak nem ugrik be melyik zenekar melyik nótájára.
Mivel ez gyakorlatilag egy audio célra összerakott brutálerős számítógép, ha úgy vesszük, az elavulási faktor jogos, kb. annyira, amennyire egy 20 évvel ezelőtt megjelent csúcsminőségű digitális előfok/effekt akkori értékét összehasonlítjuk a maival, ez sajnos tényleg benne van a pakliban, nekem is eszembe jutott. Viszont ha valami beválik, és szereted, akkor nem kell eladni, és az analóg cuccokkal meg az van, hogy tudnak egyféle hangot, karaktert, és ha mást akarsz, kénytelen vagy eladni, márpedig idővel az ízlés is változik. Az biztos, hogy egy hagyományos csöves fej + láda jobban tartja az értékét, viszont ezek a high-end cuccok mivel minőséget képviselnek, feltehetően évtizedek múlva is keresett termékek lehetnek, ahogy ma is dollárezreket fizetnek ki az emberek 20-30 éves stúdiókütyükért. Nem lehet megtippelni, az biztos, hogy nem azt kell alapul venni, hogy mennyibe került 94-ben egy Boss GT3 és mennyibe kerül most ugyanaz,mert nem egy ligában játszanak, viszont ilyen szintű digitális cuccok csak a stúdiótechnikában voltak 20-30 éve, ezért nincs egzakt összehasonlítási alap. Az biztos, hogy egy TC 2290 digitális delay-ért ma is 2000$-t adnak a használtpiacon.
Igen, szoktam hangosítani is, alapvetően a vonalazással nincsen gond, ha fel van készülve rá a technikus, én pl. most úgy jártam csütörtökön, hogy nem volt megfelelő a technikai színvonal ahhoz, hogy minden klappoljon, úgyhogy érdemes leegyeztetni minden esetbe a technikussal, hogy mi a helyzet ilyen téren. Nyilván agyfaszt kap a pultban ülő Lyóska, ha egy vonalba kötött, rosszul beállított GT6-tal találkozik, itt is az a lényeg, hogy jó legyen a cucc, ami vonalba van kötve, és egészséges, PA-n letesztelt(!!!) presetekkel menjünk a helyszínre, ugyanis sem otthoni lehallgatórendszerrel, sem egy jó fülessel nem lehet belőni PA-re szánt hangot, hiába full range elvileg egy stúdiómonitor vagy egy profi füles. Viszont ha jól van belőve a dolog, akkor könnyebb vele dolgozni,mint egy bemikrofonozott cuccal, pl. sokkal kisebb a gerjedések esélye.
Persze, igazad van. A probléma ott kezdődik, hogy én szeretek leragadni egy hangzásnál.:) Ha valami megtetszik, nem nagyon tekergetek bele, meg variálok, maximum az effektekkel. Lehet rá kéne szoknom?:)
Ami engem kicsit ellenérzéssel tölt el, az a (tervezett) elavulásos dolog, amit nem kell részletezni. Szemeztem a HD500-zal is, bejövős is volt a hangja, a pénzem is meglenne rá, de most hiába adok ki érte annyit amennyit, ha évek múlva bukok rajta egy csomót. A mai gazdasági helyzetben azért nem elhanyagolható dolog az analóg cuccok értékállósága (szerintem). De magával a digitális modellezéssel nincs bajom.
Amúgy jól emlékszem, hogy te hangosítással foglalkozol? Mennyire örül egy technikus egy ilyen vonalból hangosítható cuccnak? (HD500, Axe, Palmer, ha jól tudom a Kemperrel is lehet így trükközni).
A sárkányok mindig megérzik a topikban folyó dolgok hátterét, még ha nekik maguknak Jam Track Central-elkötelezettként meg is van kötve mind a 14 kezük... :D
A karakteres hangzás fontosabb, mint egy adott korszakban "jónak" számító hangzás, mert ameddig utóbbi általában ízlésfüggő (mint pl. a 80-as évek rommá kórusozott-zengetett gitárhangja, vagy a gated reverbbel megpakolt pergő, netán a 90-es évek középvágott, zsümmögő Recto-soundja, vagy a most menő agyig zajzárazott egyen-djent hangzás az óriási 2kHz-es emeléssel a gitárokon), az előbbitől lesz valami azonnal felismerhető. Példának most Bruce Dickinson 90-es évek végén készült szólóanyagait vagy a Type O Negative hangzását tudnám felhozni hirtelen, csak mert az utóbbi időben ezek a zenék pörögnek nálam sokat tribute zenekarosdik miatt, Dickinsonnál önmagában nem feltétlenül jó az a kissé artikulálatlan gitárhang, ami az A-ra lehangolt rövidmenzúrás Gibsonok sajátja, vagy a Type O Negative papírzacskó zörgésére emlékeztető szénné torzított basszusgitárhangja, viszont a hangkép egészét nézve tökjól működnek, és adnak egy olyan ízt a zenének, hogy a megszólalás pillanatában már azonnal felismerhető, hogy melyik zenekar játszik.
Palmer jó cucc, itt a fórumon is jelenlévő Lelovics Gyuri és Virághalmy Bálint is használják teljes megelégedéssel Szvsz nem szabad így gondolkodni, hogy "feleslegesen fizeti meg az ember", mert ha ilyen gondolkodás mentén vásárolnának a gitárosok, akkor az Axe-et senki nem venné meg. Az való igaz, hogy legjobban egy olyan profi sessionzenész/stúdiós szakember tudja kihasználni a benne rejlő összes funkciót, akinek mindenféle stílusban otthonosan kell mozognia, de a gitárosok nagyrésze nem ilyen. Viszont ha már találsz 5-6 olyan hangszínt, aminek a kicsikarásához többezer dolláros cuccokból kellene 5-6-ot megvenned, és mondjuk a kütyü ezeknek a hangját 90%-ban tudja hozni, akkor már megéri a dolog. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy ez az első olyan modellezős vas, ami teljesen élethűen hozza a csöves cuccok dinamikáját játékérzetben, tehát aki csöves motyókhoz szokott hozzá (én pl. a kezdetektől fogva csöves erősítőkön játszom), annak sincs hiányérzete, viszont sokkal flexibilisebben testreszabható a hang a sok EQ és dinamikaszabályzási lehetőségeknek köszönhetően. Azok pedig, akiknek a hangszínei alapjaiban támaszkodnak az analóg effektekből kicsikarható érdekes zajokra, a rengeteg paraméterre ráküldhető szűrők jönnek nagyon jól, ugyanis szinte bármilyen paraméterre lehet LFO vagy ADSR filtert küldeni, ráadásul ezeket ki is lehet vezetni midivezérlőre, szóval a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen, de ha az lenne az alapelv, hogy csak olyan zenész / hangtechnikus vegye meg, aki minden lehetőséget kihasznál benne, akkor eleddig egyetlen darabot sem adtak volna el belőle.
Tudjátok milyen nehéz a telefonomat úgy beállítani velem szembe hogy a pofázmányom se legyen benne de ne nézzen túlságosan lefelé sem a vidiben? HÁT NAGYON NEHÉZ.:D
Egyébként egyszer megnézném ki mit tudna alkotni AKUSZTIKUS GITÁRON, egy ilyen alapra mint például ez: http://www.youtube.com/watch?v=6_-eemB1jjA
A Palmer csöves fejek után van tervezve, kell egy végfok is elé, ugyanis a kihajtott végfok hangszóró kimenetét kell az inputba kötni. Csöves cuccoknál nagyon fontos a "végfokhang", illetve a hangszóró és a kimenőtrafó közötti "kommunikáció", lévén a hangszórók nem fix Ohmosak, hanem egy görbén változik a frekvenciától függően, amivel a kimenőtrafó teljesítményére (nameg a hangjára) jelentős hatással vannak. Pl. egy 8 Ohmos hangszóró 90-100Hz környékén simán van 170 Ohm-os is akár.
Köszönöm az információkat! Akkor ha jól sejtem, akkor az első célod jelenleg az, hogy a kedvenc számaidat eljátszhasd. Tehát folyamatos akkordozás, és aztán később a könnyebb szólók (pl. Knockin' On Heaven's Door).
Vannak olyan terveid is, hogy saját zenéket alkossál? És olyan tervek, hogy közösen zenélj másokkal? (Például havi 2-3 alkalommal, hasonló zenei ízlésű dobossal, basszusgitárossal, eleinte örömzenélés céljából, aztán távlatilag akár fellépésekkel is.)
Azért kérdezem, mert a zeneelmélet mértéke ettől is függ.
Már múltkor, amikor Mákos topicjában ment erről a szimulátorosdiról a vita akartam kérdezni, csak elmaradt:
szerintetek ez a cucc mennyire használható élőben (és persze stúdióban is), a magyar viszonyokat figyelembe véve? Nem esedékes a dolog egyáltalán, csak sokat agyaltam, hogy milyen lenne rackes előfokot meg valami rackes multit bekötni ez elé. Az Axe-ról az a véleményem, hogy úgyis csak egy-két fejet meg ládát használ belőle az ember, a többit meg feleslegesen fizeti meg.
Szia Imi! Igen, valahogy most nem éreztem a szükségét a gyors futamoknak, nekem is furcsa volt:) Ezt a szólót inkább úgy képzeltem, mintha ének lenne. Lehet, hogy a vége felé azért elfért volna egy gyorsabb szakasz. A hangszínen is múlik, a régi hangszínnel biztos odakenődött volna pár arpeggio, ez az új hangszín viszont olyan tartalmas, hogy a kezeim nem játszottak gyors dolgokat.
Örülök, hogy így látod (és hallod) a dolgot a hangszínekkel kapcsolatban. A korábbi ritmusgitár-hangzás nem vált be, mai füllel már nem használtám, és most nagyon optimista vagyok, ezekkel a szoftveres cuccokkal csodákat lehet létrehozni.
Néha már a szólóhangszínen is elgondolkozom. Tudom az eddigi hangszín hiányosságait, de ez a régi hangszín hat rám a leginspirálóbban, és ráadásul eltér a legtöbb gitáros hangszínétől, könnyen felismerhető. Ha egy sárkány 100 szőke modell-szűzlányból választhat, és ebből 99 hófehér kiskosztümben van, a 100. pedig bordóban van, és még izeg-mozog is, akkor ez utóbbit fogja elrabolni. Ez a "100. lány" szimbolizálja az eddigi hangszínemet, és lehet hogy jobb ez így, mint a 47. tökéletes hangszínt használni.
Több irányba is elindulhat a stílus, tulajdonképpen rábízom a dolgot a beérkező ötletek iránymutatására, én csak kezelem majd a gitárt:) Az biztos, hogy ezúttal lesz ének is, és valószínűleg kevesebb "shred" lesz - ez lemezről lemezre fogy A többi részletet még magam sem tudom, teljesen tiszta lappal indul a dolog.
- kb. 1.5-2 évet gitároztam, nem minden nap, de azért elég sokat
- Guns, Acdc, Led Zepp, Mark Knopfler és a Bikini ...persze még sorolhatnám :)
- abszolút kezdő vagyok, most erről az ingyenes gitártabos oldalról tanulgatok magyar akkordos dalokat
- napi 15-30 percet rá tudok szánni
- az sajnos nincsen, de majd akkor veszek fel egy kis szösszenetet! :)
SZerintem ez a hangszín, amit most újonnan kezdtél használni, némi utómunkával abszolút lemezképes, ha vki okosan használja a szoftveres modellezéseket, nem is biztos, hogy nélkülözhetetlen az Axe Én pl. évek óta VST modellezéssel rögzítek, az Axe-re inkább az élő setup racionalizálása miatt volt szükség, bár kétségtelen, hogy a Fractal cuccai nagyon jó dolgokat tudnak "vasból", amit pluginnel sokkal macerásabb megcsinálni (Quad-Chorus, Multi Delay, gitárszinti), ha vkinek nincs erőműve, akkor az Axe sokat tud tehermentesíteni. A dob (főleg a cines kíséretek)dinamikázására én gyúrnék még egy kicsit, de jó lesz ez nagyon, már most látszik A ritmushangszín pl. most sokkal élőbb, lélegzőbb, dögösebb, mint eddig bármikor.
Tamásnak rengeteg dolga van, nem akartam még ezzel is terhelni, illetve elsősorban úgyis inkább a zeneelméletet kéne gyúrnom, amit meg egyedül is tudok csinálni, más "nagy" gitárosoktól meg az ország talán legjobb gitárosa elvette régen a kedvem, úgyhogy kicsi az esélye, hogy én valaha is tanárhoz megyek. 
Szerencsére csak jövő héten kezdek az új melóhelyemen, szóval most van időm gyákorolni. 
. Két órát tudtam rászánni, a dallamvilág ilyen lesz, ha majd jobban megy, felveszem újra.
szóval...
)!