Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Nem félek én a fájdalomtól Pl. amikor a Lonert gyakoroltam már sokszor nem bírtam pontosan nyújtani úgy fájtak az ujjvégeim, ilyenkor kicsit pihentettem a dalt, és más jellegű dalokat tanultam. Ez sosem zavar! Nálam éppen ellenkezően az a baj, hogy akkor is erőltetem a gitározást, ha fáj a kezem! Azt is lássuk be, hogy egy női kéz gyengébb, mint egy férfi kéz...
Sajnos a kisujjam nem bírja úgy a terhelést, így az ínhüvely-gyulladás jellegű fájdalomra mindig odafigyelek, nem erőltetem tovább, ha fáj, mert még egyszer nem fogok 3 hónapot a gitárom nélkül tölteni! Képzeld el, milyen lehet 3 hónapig a gitárod nélkül, vagyis nézni szabad, de gitározni nem...de nem is beszélek erről többet, nehogy a végén bevonzzam! A lényeg, hogy most már tudok sokat gyakorolni, de odafigyeléssel!
A Rocksulis tanárommal akkor külön erre találtunk ki sok legato-s és skálás gyakorlatot, hogy újra helyre hozzam a kezem! Számon is volt kérve rendesen! :D
Nem tudom miért félnek az emberek egy kis fájdalomtól. Nekem most, hogy az utóbbi időben álltam vissza a gitározásra, néhány napig tartott, míg újra kialakult a vastag bőr az ujjaimon. Amikor fájt, abbahagytam a gyakorlást, aztán egy óra múlva megint nekiültem. Le lehet ezt küzdeni mindenféle csodaszer nélkül, de az, hogy kicsit fáj, az nem lehet ok arra, hogy ne használd. Mondom ezt legnagyobb jóindulatból, mert később lesz rossz, ha most nem rögzül be a kisujj használata. Mindig lehet tovább fejlődni, mindig lesz valami olyan nóta, amiben olyan technika van, amihez kell a kisujj. Nem tudom mit ér ez a rock suli, de ha ott nem szempont a kisujj használata, akkor ott valami nagy baj van...
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a ritmikai motívumok fontosságát, úgyhogy egy újabb példa következik. Ezt a szólót a már többször emlegetett kitűnő orosz billentyűs, Sergey Boykov készülő anyagához vettem fel. A hangnem: D-moll.
A szóló első 22 másodpercében egyetlen ritmikai motívumot használtam, amely mindössze két hangból áll. Az első hang tizenhatod hosszúságú, a második hang pedig alapesetben 15 tizenhatod hosszúságú. Tehát a két hang pontosan egy darab 4/4-es ütemmé áll össze. A hosszú hang persze az ismétlések során különféle díszítéseket, variálásokat kap, így nem válik nagyon kiszámíthatóvá a dolog.
Mint hallható, a konkrét hangok változnak, de a ritmikai motívum a szóló első felében végig megmarad. "Félidőhöz" közeledve (0:19-0:22), a motívum utolsó megjelenésekor az addiginál nagyobb változtatást csináltam, egy nagyobb periódus végén ezt mindig érdemes meglépni.
A szóló második felében már több mozgásra volt szükség. Hogy jobban összekössem a szóló két félidejét, a szóló második fele 0:23-nál pont azzal a hanggal kezdődik, mint a szóló legelső hangja (C), és a 0:23-as lépés hangköze szintén az eredeti motívumra utal: a motívum második megjelenésekor, 0:04-nél ugyanez a hangköz szerepelt. Itt, a szóló második felében két hang helyett öt hangból áll már a téma (0:23-0:25), és a módszer is megváltozik: az új téma ritmusának csak az első három hangja ismétlődik meg 0:25-0:27 között, tehát ez már egy rejtettebb ismétlés, hívhatjuk úgy is, hogy „kérdés-válasz”.
0:27-től kezdve egy darabig nincsenek ritmikai ismétlések. Mivel eddig minden ezekről szólt, ezért túl egyoldalú lenne a szóló, ha végig erre a módszerre épült volna a koncepció. A szóló második felének közepére, azaz a négyütemes kisebb periódus lezárásához egy gyorsabb futam került (0:31-0:32), amely elő is készíti egyben a folytatást. Érdemes megfigyelni, hogy ez a gyors futam nem a szakaszhatáron ér véget, hanem kicsit továbbmegy. A korábbi anyagokban már többször is volt szó a szakaszhatárok átlépéséről, például itt: http://gitarverseny.wordpress.com/2012/12/08/szoloelemzes-kotta-tab-video-gourmet-groove/
0:35-től ismét ritmikai ismétlés jön, ezúttal egy 3 hangból álló, 5 tizenhatod hosszúságú téma jelenik meg négyszer egymás után, mindig más hangokon. Az ötös logika miatt kellemesen forog is ez a téma, azaz mindig az ütemek más-más pontján indul újra (0:35-0:38). És ebből az ismétlődő elemből indul az utolsó gyors futam, ami a teljes szólót lezárja.
Tehát egy 45 másodperc hosszúságú szóló első fele teljesen simán megoldható egyetlen ritmikai motívummal (amely a lehető legegyszerűbb, hiszen két hangból áll). Utána a szóló második felében megjelenhet pár mozgalmasabb szakasz, egy-két gyors futam, és ezzel a szóló története is folyamatosan alakul, formálódik.
Köszi! Nyugi, nem vettem kötözködésnek! Az említett esetekben persze szoktam használni a kisujjamat is, de ebben a dalban kényelmes volt anélkül is! :) Emellett azt vettem észre, hogy amióta 2 éve begyullad a kezem a kisujjamnál, a "kis 4-est" csak akkor használom, ha muszáj! Abban a fél évben, amíg kigyógyultam belőle alig használtam és így rögzült be, gondolom azért nem használom annyira mostanában sem!
Nem hatott rám a csajos figura, de vicces volt!
Szia Tibi! A petárdás történeted hatalmas!
És az külön is tetszett, ahogyan leírtad és megfogalmaztad a cselekményt. Teljesen lefestetted a képet, szinte ott éreztem magam nézőként a horgásztanyán. Ritmusérzék is volt a leírásban, ahogy a cselekményt előrevivő információk közé elhelyeztél olyan mondatokat, mint "Mindeközben horgászcimborám még békésen aludt, és nagy halakról álmodott." Mint a zenében a levegővételek, hatásszünetek.
Máskor is írj ilyeneket!
Amit édesapáddal kapcsolatosan írtál, az valóban nehéz dolog lehet... Főleg így, hogy újra ki kellene menned hosszú hónapokra, viszont szíved szerint itt maradnál mellette. Neki ezúton is jobbulást kívánok, számodra pedig azt kívánom, hogy sikerüljön egy hazai lehetőséget találnod, és ne kelljen kiutaznod!
Helyes, csak így tovább (természetesen az első hozzászólásom is pozitív jellegű lett volna, nem pedig kötözködés )!
A kisujjról én csak azt tudom mondani, hogy az igazán változatos játékhoz nem elég három ujj. Pl. az igazán szép és nagyobb hangközökkel rendelkező legatokhoz elengedhetetlen a kisujj, illetve a húrkihagyásoknál is kényelmesebb, ha a kisujjat használod. De ha csak a skálázásokat nézzük, szerintem ott is sokkal egyszerűbb és ésszerűbb ujjrendet használni, mint kihagyni a kisujjat. Minél hamarabb megszokod a használatát később ezeknél a technikáknál annál könnyebb lesz majd használni.
Vagy várjunk, inkább csajosra veszem a figurát, az biztos jobban fog hatni rád. Szóval: a kisujj az olyan kis cukika, meg édike!
Azt tudom, hogy a videóban csak Ibanez lehet, de a hangfelvételen is kötelező? :D Mivel nincs ilyen gitárom az Ariaval venném fel, ott nincs annyira karakteres hangzás, hogy annyira feltűnő legyen, a videóhoz pedig szereznék egy gitárt!
Egyre bővül a motivációs mappám, tegnap Facebook-on érkezett valakitől egy olyan üzenet, amit azonnal kimásoltam és eltettem, most pedig ez a hozzászólásod teljes egészében be fog bekerülni a mappámba:)
Annak meg külön örülök, hogy az Ibanez+Sublime videóm szólójára is ezt mondod, mert az a szóló improvizáció volt, és ha már ennyiszer meghallgattad, akkor ez jót jelent
Meghallgattam az alapot, nagyon jó, szóval amint lesz időm, készítek rá valamit én is és szerzek egy Ibanezt a videóhoz! :D
Vagy az is fontos, hogy a felvételen Ibanez gitár legyen?
Köszönöm! Igen, a nyújtásokra még nagyon kell figyelnem, de gyakorlok-gyakorlok!
A kisujjamat fogalmam sincs mióta nem használom vagy mikor használom, miért?
Kiválasztottam egy viszonylag könnyebbet, Malmsteen mester "Valhalla" című számából.
Mielőtt további arpeggiókat tudnék javasolni, szeretném látni egy videofelvételen, hogy hol tartasz a sweep picking technikájával. Ha lesz rá módod, vegyél fel egy rövid arpeggio-sorozatot, nem gond ha a kamera képe nem tökéletes. Utána majd személyre szabottan tudok anyagokat javasolni számodra.
Ősszel CsillagPatrik mutatott nekem egy bronz tőkés gitárt. Nekem nagyon tetszettek a hangtulajdonságai. CsillagPatrik ebben a kérdésben is szakértő, úgyhogy ha épp olvassa ezt, akkor majd ír további részleteket!
Az első kérdésedre a válaszom az hogy mindent. Kiszabadulni a hétköznapok fogságából, Esetlegesen megküzdeni a nagy szörnnyel, Ha mégsem jön akkor picit meditálni, ha mégis akkor egyik kedvenc eledelemmé válik.
Sajnos talán most először elmaradtak a pozitív élmények... Bár fogtunk halat rendesen, és vissza is engedtük ami egy jó halászlé, és rántott hal családi adagon felül jött, mégis rossz szájízzel zártam a tegnapi napot is.
Az oka annak hogy a fentebb említett pozitív élmények elmaradtak, az hogy látnom kell édesapám leépülését. Tavalyi év elején amikor megint külföldön találtam munkát, még korát meghazudtolóan igen jó erőben volt, nyugodt szívvel indultam neki a hosszú útnak. Most látva a gyengeségét, és tudatában a betegségének, megint pár héten belül útra kell (ene) indulnom... Nem tudom fogunk e még valaha együtt horgászni... Feleségemről, nagylányomról gondoskodnom kell anyagilag is, és ez csak úgy tudom megoldani, ha ismét kimegyek. Viszont nem hagy nyugodni a gondolat az apámmal kapcsolatban.
A horgászélményekkel kapcsolatban lehet hogy tudnék írni pár rövid ötszáz oldalast.
A legjobb történetek természetesen a horgásztanya ivójában eltöltött "felkészülési" időszak ( bemelegítés ) alatt elmesélt sztorik.
Az alábbi történet nem a horgászattal kapcsolatos, csak annyiban hogy szereplői megszállott horgászok, akik javarészt egy kabinos csónakban éltek a szerelem kezdetétől egészen a válásig. Jó tizenöt, húsz éve hallottam "bemelegítés" közben a tanya ivójában az alábbi történetet, első kézből:
Mari ( a horgászfeleség ) békésen temetkezett a vasárnapi csirkepörkölt előkészületeibe, azaz csirkét pucolt, boncolgatott. A kissé együgyű asszonyt közben egy belső hang szólította hogy tinédzser korba lépő, és hajnalban hazatérő fia zsebeiben elkotorásszon... A gondolatot természetesen tett követte, és a mosogatóban leledző csirkét magára hagyva hozzá is látott a kutakodásnak. Nem kis meglepetésére, egy általa füves ciginek vélt tárgyat talált fia kabátzsebében...
A közben kifőtt kávé illata térített valamelyest magához, és azért még erősen magába roskadva úgy döntött hogy Ő bizony a kávé mellé próbaképpen elpippantja a "cigit". Mari mentségére szóljon, hogy az igen erősen szemüveges ( 7, 8 dioptria... ) kategóriába sorolnám. Mindeközben horgászcimborám még békésen aludt, és nagy halakról álmodott. Mari kiöntötte a feketét, a konyhaasztalhoz ült, és valami új élményre vágyakozva rágyújtott a PE-TÁR-DÁ-RA... Az események innentől igen gyorsan követték egymást. Marit, a hét, nyolc dioptrián keresztül elé terülő látvány, és hang hatások, sokként érték. Ijedtében a mosogatóba hajította a "füves cigit" ami a félkész bontott csirkén landolt, és robbant. Na erre ébredt horgász barátom, aki kibotorkálva a konyhába meglepődve, még mindig álmosan szembesült Mari hófehér ábrázatával, és a komplett konyha, a padlótól a csillárig bezárólag, látványával.
Szóval a sporthorgászaton kívül érdemes néhanapján betévedni a horgásztanyára, mert maradandó élményben lehet részünk.
Az ibanez annyira kommersz a gitárok között, kb. mint a parizer a supermarketekben, kell legyen legalább 1 a baráti körben, ha valaki gitárol.
Próbáljatok szerezni kölcsön egyet, a felvételt lehet lőni mással is, majd a videóban meg Ibanezzel imitál az ember
Ez az alap jónéhány topiktaghoz passzolna, ha valaki nevez rá, dobja fel ide is. Nekem nincs Ibanyezem, meg időm sem mostanában, pedig itt lehetne nyomatni a dallamos szólókat (amiben/amitől tudnék fejlődni). Azért a backinget letöltöm.
És ismét egy reklám verseny... Mondjuk legalább nyílt reklám, nem kertelnek, csak ibányez és kész. Hmm, jobban belegondolva, mintha nekem lenne egy ibányezem...
Alakulnak a vibratok, gratula! A nyújtások még kicsit túlzottan technikai oldalról vannak megközelítve, ezekbe ugyanúgy beleviheted a feelinget, ahogy a vibratoknál is.
Továbbá mióta nem használod a kisujjadat?
Ami megfogja az embert azt végighallgatja, sőt többször is meghallgatja egymás után... De ez nekem nem jött át vhogy. Ha veszem a te példátad h még mindig nem unom a gitárjátékodat amit már vagy 1000 meghallgattam telefonomon headsettel mint pl: http://www.youtube.com/watch?v=QBMHqBIELQs
Akkor itt a válasz :) csak bele kell hallgatni... Elindítom és nem akarom kikapcsolni...
és most eszem ágban sincs most felemelni téged a többi gitároshoz képest vagy ilyesmi, és nem is akarom kritizálni (olyan nagyon ) a nálam sokkal többet tudó gitárosokat, de azért van különbség. :)
Egyszer nőnapon mentem úszni.
Csak nagy címletű bankjegy volt nálam, azzal fizettem. A kasszás-nő a vízjelet keresve a fény felé tartotta a pénzt, majd unottan nyugtázta: 'Benne van'.
Erre én:
- Apropó 'Benne van' ... Boldog nőnapot
Penetráns egy vicc:) A kasszás nő értette és hímsoviniszta beszólásnak titulálta ...
Apropó penetráns:))
Hónap végével ez az oldal megszűnik. Bárki talált is benne bármi értékelni valót, azt most utoljára még benézhet: When the webpage's over
Csináltatok a Floyd Rose-hoz egy bronz tőkét.Van valakinek gyakorlati tapasztalata evvel kapcsolatban?Azt írogatják,hogy hú+ha,én egy Fender tesztet hallottam, szerintem az aluöntvény sokkal teltebb volt,mint a bronz.
A majonézes videómról készült leírás (+teljes TAB) második része ma felkerült a gitárverseny honlapjára is. Aki múlt héten itt a topikban pont nem találkozott vele a nagy topik-pörgés miatt, az ezen a linken a legnagyobb nyugalomban végigtanulmányozhatja:
1) Mit szeretsz a legjobban benne? A nyugalmat, a kihívást, azt hogy saját magadra jut idő ilyenkor, vagy netán a később az asztalra kerülő halpaprikást?
Ennek örülök, egyébként az egész lemezt Valentin teljesen egyedül rakta össze (dalszerzés, az összes hangszer feljátszása, éneklés, szövegek, keverés), és sajnos szégyen az, hogy egy ilyen tehetséggel megáldott 22 éves embernek ma Magyarországon a nap 24 órájából 23-at olyan nem azzal a dologgal kell töltenie, amihez a legjobban ért, hanem mindenféle munkával, hogy meg tudjon élni.
A szólót direkt igyekeztem úgy megcsinálni, hogy lehetőleg ne arra figyeljen a hallgató, hogy az 5/8 miatt tördelt az egész, főleg a dallamos második felénél, és az nagy öröm, ha sikerült ezt véghezvinni A Cloudscape nagyon jó, nem ismertem őket korábban, de nagyon tetszik a zene, főleg, hogy a billentyű nagyon jól kiegészíti a gitárt, és nem vesz el a súlyosságából, mint sok billentyűs-gitáros zenénél.
Kifejezetten tetszik, a szóló is, és az egész belinkelt zene is!
Ilyen szép ötösökre épült számot utoljára talán a Cloudscape csinált, jó pár évvel ezelőtt, és persze ők hagyományosabb prog stílusban*:
---------------------------------------
*manapság már nyugodtan lehet mondani, hogy "hagyományos prog metál" :D
Ami a szólót illeti nagyon hatásos már az egészfokú skálás nyitás is, és a szóló többi része is végig érdekes volt, sikerült megoldanod, hogy az ötök szolgáljanak ki téged, és ne a gitár szolgálja ki a kereteket. A technikák is változatosak, és mindemellett a dallamosság is ott van! Mindjárt meg is hallgatom még egyszer:)
A Timeless Hour legénységéből ketten is hallhatók itt: Sergey Boykov és Marcel Coenen. Marcel nemcsak hallható, hanem látható is. Készül a következő OSV album.
Igen, Ronnie J nagy kedvencem a Watchtower kultikus Control And Resistance lemeze óta, óriási megtiszteltetés, hogy elvállalta a dolgot, a Spastic Ink kettes lemeze nálam minden idők egyik legkedvencebb progmetal lemeze, nagyon jó az agyament koncepció (pl. az egyik legagyahagyottabb dolog, amit zenében eddig hallottam és zseniális ötlet, hogy a telefonmodem betárcsázását eljátssza gitáron), nagyon jók a vendégművészek/énekesek is.
Ezt pedig így is kell csinálni, én is ezt az elvet követem Ha megjelenik a lemez, mindenképp adok hírt róla itt, addig is idespammelnék egy nótát a frissen megjelent Jankai Valentin szólólemezről, amin vendégeskedem egy gitárszóló erejéig, kíváncsi vagyok, hogy az itteni törzsgárdával mit gondoltok róla: