Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Szia! Örülök, hogy nincs harag. Amúgy az enyém is csak egy vélemény, ahogy a DT-t sem szereti mindenki, úgy az én véleményemet is bárki ignorálhatja. :)
Ha esetleg bele lehetne hallgatni a többi nótába, én kíváncsi lennék rájuk (ha fellöksz néhány 20-30mp-es mintát pl Soundcloud-ra, azt megköszönném). :)
Szóval szerintem ne zárd ki az életedből a tekerést. Hangsúlyozom: csak és kizárólag a gitározásra gondoltam, nem pedig a ... de hát aki félreértette, az tudja.
Szia!
Mivel a gitározás eléggé addiktív dolog, ezért én mégiscsak azt javaslom, hogy:
1. Olvasgasd ezt az oldalt, ahol elég alapos zeneelméleti ismeretek vannak. 2. Biza' kezdj el tekerni, mert szerintem minél gyorsabbak az ujjaid, annál könnyebben csinálsz lassúm érzelmekkel teli játékot, lévén nem kell az ujjaidra figyelni (a gyors játék gyakorlása segít a függetlenítésben), ráadásul csak azért, mert lassan játszol, az nem azt jelenti, hogy pofon egyszerű dallamokat játszol, lehet úgy lassan játszani, hogy bonyolult lesz tőle a játékod, így ebben szintén segít, ha az ujjaid egyébként gyorsak.
3. A lassú játéknak sok fontos tulajdonsága van, amitől igazán szép lesz. Egyik ilyen a zeneelméleti összhang, hiszen itt nem lehet elkormolni a dolgokat egyszerű futamokkal, itt minden hangnak helye van és szerintem jobban kijön egy nem oda illő hang, mint gyors játéknál. Másrészt a lassú, kitartott hangokat a szép vibratok teszik igazán széppé, ehhez pedig tartom, hogy kell a gitárbiztonság, amit - én legalább is - a gyors játék gyakorlásával értem el.
Szóval szerintem ne zárd ki az életedből a tekerést. Reninek is ezt javasoltam, hiszen az, hogy tudsz gyorsan játszani, nem jelenti, hogy gyorsan is kell játszanod.
a skálákat a mögöttük megszólaló harmóniák keltik életre. Ha csak skálázgatsz egymagában akkor nehezebben fogod előcsalogatni a skálában rejlő lehetősségeket
Ha megtanulod a g dúr skálát akkor igazából sok lehetősséged nyílik már ezzel is.
Ez egyszerre 7 skála ugyanis (móduszokkal) illetve 3 pentaton skála is kinyerhető belőlük.
Ha csak ezzel a skálával operálsz akkor a harmónia menetet tedd érdekesebbé. Pl játszd egy Am alapra, ahol "a" hang az alap. Ehhez mérve a G dúr skálád máris "a" dór ként szólal meg és érdekesebbnek fogod találni mindjárt.
illetve egy szuper lehetősség 3-as négyes hangzatok játszogatása, kibontva. ez nagyon fel tudja dobni a játékot, és még mindig csak a G dúr skála hangjait használod.
Skála váltásnak lehet oka egy hangnem váltás, vagy olyan harmónia amit jobban ki tudsz fejezni egy másik skálával.
De kezdetnek szerintem ismerd meg a dúr skálát és móduszait, illetve ezek hangulatát
Köszi, hogy végig hallgattad és köszi a véleményt! Minden hozzászólásból csak tanulhat az ember! Ha esetleg érdekelne az egész album akkor írj egy üzit nekem a www.facebook.com/Martzee oldalon! Üdv!
Szevasz! Az a lényeg, hogy őszinte legyél és köszi, hogy végig hallgattad a dalt! Igazándiból készítettem egy lemezt, de ez egy demóalbum, itthon a szobában készült és valószínűleg még tudtam volna ezt-azt finomítgatni, hogy jobban szóljon viszont arra esélyem sem lett volna itthon, hogy egy stúdióban, profi hangmérnökkel készült lemez minőségét elérjem (és hát ugye így is sok időm elment erre a 11 dalra és a meló meg a pici fiam mellett időből ugye sosem lenne elég)így amikor már elbírtam hallgatni a dalokat többször is egymás után és akkor is azt mondtam, hogy oké, akkor mondtam rájuk, hogy kész vannak részemről. Megmutattam sok-sok embernek még ez előtt az állapot előtt és aztán még finomítgattam egy picit rajta és ilyen lett. Köszi szépen a hozzászólásod, szerintem korrekt voltál! Üdv! Martzee
sziasztok
Nem tudom, hogy jo helyre irom e a gondomat de hatha ti tudnatok par epito jellegu tanaccsal szolgalni. egy nagyon kezdo gitarszereto ember vagyok aki nemreg kezdett el pengetgetni. elsosorban skalazni szoktam, szinte csak azt abbol is a G-dur skalat nyuvom. Szamomra a cel az, hogy dallamos skalaimprovizaciot hozzak ossze inkabb a lasabb melankolikus dallamokat preferalnam. A gondom az, hogy a G-dur ban nem igazan jonnek ki ugy a hangok ahogyan szeretnem. Prbaljak tobb skalat es azokat varialjam? Vagy maradjaka G durnal es azt gyakoroljam? Ha tobb skalat gyakoroljak akkor melyek azok a skalak amelyek harmonizalnak egymassal? Nem az a celom, hogy minel gyorsabban porgosehben tudjak jatszani hanem sajat szorakoztatasoomra egybefuggo dallamokat tudjak eljatszani.Valaszotokat koszonom.
Úgy gondolom, hogy előre felvették normál módon ezt a tekerős kis részt. Amit utána csináltak vele, az egy komolyabb utómunka eredménye. Elhelyezték térben, pl. surrond féleséget adhattak hozzá némi reverbbel, kissé levehették a magast és a lényeg, hogy sokat játszottak a fade-léssel.
Jóestét :D Jóó napom volt, igaz tegnap mert voltam tanáromnál és úgy kezdtük az órát, hogy
már nem muszáj járnom hozzá mert megvan a bőven elegendő technikai szintem a blues-hoz. Persze hülyén hangzik csak a tanárom (Zsoldos Báró Z.) világéletébe bluest játszott így aztán tőle nem tanulok meg Malmsteenkodni, de tőle kezdtem el az alapoktól.(De mééég hosszú az út :P) Szóval tiszta büszke vagyok magamra :P( de igazán csak akkor leszek ha eljátszok egy JYM számot MERT EKKORA fan vagyok.) De azért még járok hozzá mert mutogat jó kis trükköket így bluesban szóval imprós dolgokat amit én dolgoztam ki és hozzáteszem azokat az apró dolgokat amiket még ő mondd :) Szóval Szép Estét Mindenkinek :)!
Köszönöm, még csak most van időm olvasgatni nézegetni.
Mivel angol tudásom elég csekély esetleg adnál valami támpontot, hogy mit próbálja belőle kiérteni?
Szép darab. :) Láttam hasonlót a hangfoglaláson, bár tuti elnéztem az árcímkéjét, mert valami 120e ft körüli összeg volt ráírva.
A tremolóját lehet vadállat módjára nyúzni?
Szia! Gratulálok, hallatszik, hogy van benne munka. Ha bármit is számít a véleményem - amit szeretnék leszögezni, hogy a legnagyobb jóindulatból írok!!! -, akkor hát íme:
Ami nem tetszik:
1. A keverés nem túl szép. Az egészre ráférne némi magas és közép, a szólót én is jobban kiemelném, mert sokszor nem jól hallható (na jó, mondjuk 2000ft-os fülesen hallgatom...). A dob és basszus kaphat szintén némi erősítést. Nem tudom milyen formában vannak a sávok, de esetleg lehet játszani a középpel és méllyel a tamoknál, cineknél. Persze a keverés nem egyszerű szakma.
2. A számomra legjobban fájó rész, hogy nem emlékszem semmire a nótából, és ezt most, mint a leendő közönség egy tagja mondom, nem pedig, mint gitáros. Nem mondanám, hogy ez azért van, mert inkább a metal irány jön be nekem, hiszen hallgatok én Vivaldit, Edda-t, Lord-ot... Itt tényleg az van, hogy a botfülem hiányolja a slágeres dallamokat, a meglepő mozdulatokat, valamit, amit újra akarok hallgatni. Nekem tonnányi ötletem fekszik egy mappában, mert egyszerűen nem ütik meg azt a szintet, amit vállalnék. De erre azt mondom, hogy nem kell mindenből nótát csinálni, ezért is írtam eddig kevés kész nótát. :)
Ami tetszik:
3. Ötletes a hangulatváltás 3 perc környékén, ahogy kicsit darkosabb irányba vált a zene, majd visszaáll az eredeti hangulatba. Külön öröm, hogy magát a váltást viszont nem vitted túlzásba, annyit hoztál belőle, amennyit szerintem kell. Pont a DT-re jellemző, hogy iszonyat jó, slágeres, tempós dallamokat átvisznek lassú, monoton nótába, és a slágerre ráerőszakolják a konzervatóriumban megszerzett tudást, ami miatt ilyen kényszer-progresszív lesz a szám.
4. Tök jó ez a baba gügyögés, ötletes rész. Ha már DT... Említetted a leírásban, hogy senki ne várjon olyan minőséget, a kettőből együtt viszont egyből beugrott a Liquid tension - When the water breaks című nóta. :) Ha még nem ismernéd, hallgass bele, egyből érteni fogod. :)
Tanács/bölcsesség, aminek veszed:
Én amondó vagyok, hogy mindent a megfelelő helyen, azaz studio munkát studioban, demot meg akár otthon is. Nem kell, hogy studio minőséget hozz, arra ráérsz, amikor az egész kiforr és lesz lehetőséged studiozni, lehetőleg profi zenészek mellett, profi környezetben. Nem leszel rosszabb zenész, mert nem úgy szól a felvételed, mint azoké, akik milliókat költenek erre és egész életükben ezzel foglalkoztak. Sokszor pont a finomságok miatt szól egy profi album jobban, mint egy házi felvétel. Egy megfelelő helyen elsütött tercelés, egy a hangulathoz illő akkord, egy jól kiválasztott hangszín, etc. miatt, amihez megint azt mondom, hogy profi társak kellenek, akik igazán ismerik a hangszereiket (ahhoz azért igazán zseninek kell lenni, hogy egymagad minden hangszert profin használj, és azokkal képes legyél alkotni).
Nekem van egy bevált módszerem, amivel szűröm a saját ötleteimet: ha felvettem, visszahallgatom, mint hallgatóság. Ha azt mondom, hogy nem szívesen hallgatnám, akkor nem vagyok rest kukába vágni, avagy módosítani rajta. Szóval magadnak tedd fel a kérdést: "Nekem ez tetszik?".
Remélem segítettem és elnézést, ha túl őszinte voltam! Rock on!
tetszik, pörgős lett és van egy Slash feelingje is , ha már Guns akkor az az egy ami furcsa nekem, hogy a szóló olyan mint amikor már vége a fő résznek, de a háttérbe még folytatja a gitáros miközben az énekes is rázendít, szóval (nekem) nincs eléggé kiemelve a lead gitár hangja
a dallamok és a ritmusok szépek és ötletesek, az alapba is tök jók a hangulatváltások
Szia Martzee, üdvözlet itt a topikban! Ma és holnap meghallgatom jó néhányszor a belinkelt számot, és utána írok majd róla.
A többieknek mondom, hogy Martzee a gitárversenyen is indult, és utána keresett meg e-mailben, hogy készített egy teljes instrumentális albumot, és szeretne visszajelzéseket kapni. Mivel ez olyan témakör, ami itt szinte mindenkit érdekelhet, ezért elhívtam ide közénk. Úgyhogy a belinkelt számáról várjuk a tanácsokat, javaslatokat mindenkitől.
És így nem kell pengetni, minden hang hammer-on vagy pull-off vagy tapping.
De mivel írtad, hogy mindenképp az eredeti arpeggio a lényeg, ez esetben csak annyit kell tenni, hogy a pengetővel maradsz a tapping helyszíne környékén, ahogy írtad is. Minden egyéb már csak metronómos fejlesztés kérdése itt.
A legtöbb esetben azért részenként veszik fel. Ha mást nem is, de a ritmusgitárokat és a szólókat biztosan külön. Bár Andy Timmons az utolsó két lemezét ilyen módon vette fel, mint most Marcel, azaz minden számot egy take alatt, és ez igencsak sárkányos.
Rövid válasz: sok.
Rövid, de vizuális válasz: lásd #13621 :)
Hosszabb válasz: több, mint sok.
A konkrét OSV-album esetében kint zajlottak a munkálatok az USA-ban, de abból azért jól lehet következtetni, hogy a sávjaim elküldését követően hány hónappal kapom meg a példányaimat. És mindig igen sok hónappal később.
Na, akkor nekem is van egy technikai jellegű kérdésem. :)
Adott pl. az A dúr akkord. Alsó E, H, és G húron az arpeggioját (azaz E9, E5, H5, G6, H5, E5, E9) megcsinálni oda-vissza többször is könnyű, még gyorsan is. Node! Ha az arpeggiohoz hozzáadok egy tappinget az alsó E húron (szintén mindegy melyiket, legyen stílusosan az E hang, tehát E12), azt már gyorsan csinálni úgy, hogy teljesen tiszta legyen a játék, számomra elég nehéz. Ti ezt hogy oldjátok meg? A kisebb problémám, hogy tapping után elég nehéz pontosan az E húrról indítani a pengetést, és végigpengetni az összes hangot, pedig el sem mozdulok a 12. fekvésből. A nagyobb pedig, hogy lévén a mutató ujjammal fogom le az A és E hangokat, így nem tudom kiváltani a pengetést hammer-onokkal (itt hangsúlyoznám, hogy nem is legatozni akarok, az arpeggio lenne most a lényeg)! Ötletek? :)
am tök jó ha egy minőségi munka kerül ki az ember keze alól, de kiábrándító, ha élőben nem úgy szólal meg ahogy a CD-n hallani, mert ha valaki hozzászokik egy színvonalhoz, akkor utána elvárja, nem ad alá
:DDD olyan ez mint amit múltkor Csabi linkelt Hajós Andrástól :D, jazz-zenészként nem szabad belemenni összetett dallamokba mert utána már elvárják
Nagyja válogatja :) Tina Turner állítólag nem is (volt) hajlandó egynél többször elénekelni a számokat stúdióban. A másik véglet Glenn Gould, aki már a hatvanas években is vagdosta a Bach-felvételeit, pedig valószínűleg a nyersanyagok is eléggé ott voltak.
Szerintem sem egy szuszra mindent, főleg azért is, mert sok zenekarnál először a gitárból az alapokat veszik fel, majd utána szólótémákat. Már ez egy nagy segítség, de egyébként is így logikus.
A 10-12-16 (1-2-4 ujjak) illetve a 10-14-16 (1-3-4 ujjak) bundokon gyakorolgatok mostanában de egyenlőre csak az E1 és H húron megy egy darabig, még így is hamar elfárad a bal kezem, de teljesen pihenten megy G húron is.
Mélyebb fekvésekben még nem igazán tudom, pl. 3-5-7 vagy 2-3-5 bundokon. Ott másképp tartom egy kicsit a kézfejem a nyakhoz képest.
A haladás az az igazán, hogy a 2-4 és a 3-4 ujjak között tudtam a távolságot nyújtani.
Hát... én eddig azzal nyugtatgattam magam, hogy stúdiózáskor biztosan a nagyok is szekciónként veszik fel a cuccot, mindet többször ismételve, hogy tökéletes legyen. Most ez összeomlott...:D
Az OSV dobosa, Gary feltöltött egy videót a készülő 5. OSV album felvételeiről. Marcel Coenen, a holland Sun Caged gitárosa látható a videón, ahogy az egyik új OSV számot feljátssza a stúdióban. Sergey Boykov, az észt sárkány-billentyűs hallatszik a háttérben.
Hamarosan megkapom a példányaimat a 4. és az 5. OSV albumból is, ezúttal 1-2 számot tudtam vállalni mindkét albumon, mert nagyrészt egybeesett a Timeless Hour felvételeivel.
Érdemes megnézni, hogy Marcel milyen lazán feltolja az egész 5 percet egyben.
Igen, a videón Jack végig lefelé pengeti ezt a részt. Én máshogy szoktam: nálam a vékony E-húr lefelé, a következő 3 húr felfelé, és az A-húrnál van a visszafordulás a pengetésben, ezt már ismét lefelé pengetem. Ez tulajdonképpen egy normál sweep-nek felel meg, egy húron belül hammer-on-okkal dúsítva.
Kipróbáltam most Jack-módszerrel is, csak lefelé. Simának tűnik így is. Váltott pengetéssel egy kicsit odafigyelősebb, és ennél a futamnál a váltott tűnik a legkevésbé gazdaságos mozgássornak.
fekete bőr naci, nagyon bársonyos dzseki (mint a szőnyeg) kalap napszemüveg, egy női lábra hasonlító egyedi tervezésű gitár, lézer show ütemre és tűzijáték :D
ugyanez, miközben felveszek egy konkrét számot egy finom alapra gyakran elkanászodok :DD, sőt ha elrontok valamit akkor nem állítom le a felvételt, hanem végig "örömzenélem"
Én is szeretek játszani rá, nagyon jókat lehet rá imprózni, de nekem spec. az volna a célom, hogy azt a számot leszedjem hangról hangra, finomságokkal együtt, ahogy Jack játssza. Csak hát nagyon utálok hangról hangra tanulni, mert baromi lassan haladok, és egyszerűen nem bírom megállni kezemben a gitárral, hogy miközben szól a backing, ne a saját utamat járjam...:) Arról nem is beszélve, hogy sok nehéz finomság van benne...
...ja, és "választható női és férfi hang". Nem tudom, szerintem van abban valami erotikus, ahogy egy kellemes női hang mond olyanokat, hogy mondjuk "itt editáljuk a VST hangszer automésön trekkjét", vagy "grafikus ekvalizert teszünk a sáv inzert effektjei közé", stb...
Laci improzgattam az On the way alapjára, majd rakok fel valamit, sikerült egy nagyon jó hangszínt csinálnom erre a számra, szerencsés volt a preset, jórészt eq-val variáltam csak, de benne van az a nyak pickupos enyhe csengés, és a bridge is nagyon Jackes, uh ha tetszik talán hozzá tudok járulni a művedhez :)
keresem a hangszínt amit abban a számban használtam anno ami Petinek tetszett, uh nem felejtettem el, csak össze kell babrálnom
A Cubase 5-höz a magyar oktató dvd (asszem ugyanazok csinálták, mint a 3-ast) legálisan it rendelhető meg: link Ha az embernek komolyak a szándékai, akkor az a 14.000HUF nem olyan veszélyes összeg érte, mert tudásban bőven megtérül, és hát illik azért támogatni a készítőket, akiknek nem kevés melójuk volt vele. Persze tudom, hogy sajnos nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy olyasmire költsenek ennyit, amire "nem muszáj".
Köszönöm az érdeklődést.
Egy kicsit inaktív vagyok mostanában, bár a fórumot olvasóként követem.
Az utóbbi időben saját nóta szerzésére összpontosítottam, ami végül is eredményes volt.
A legtöbb gyakorlásom a kisujjra gyúrás. Szépen lassan, de haladok azért vele.
Az 5-höz néztem egy bemutatót abba is sok mindent elmondtak csak az eredetihez képest irtó rövid, de ha a 3 is jó az alap dolgokat megértetni az 5-ön akkor már szedem is köszönöm!
Amúgy nagyon erősen javaslom egy Cubase oktató végignézését, mert rengeteg időt és kérdést spórolhatsz meg magadnak. Az ncore-on van is egy magyar oktató dvd cubase 3-hoz, én is abból tanultam meg sok mindent.
Nem, hanem egérrel előre bepötyögöm a midi sávba, ami aztán meghajtja a tetszőleges dob vst-t. A hd500 nem befolyásolja a dobhangzást, az a vst-től függ. Sorrend igazából mindegy, én párhuzamosan szoktam mindent, ahogy jön. Talán célszerűbb először a dobot/basszust megcsinálni, mert arra már könnyebb rájátszani.
tehát megy a felvétel és real time játszod fel rá a dobot, vagy hogy?
(ezt még nem néztem, a hd500 hangkártyaként javít a dob hangzásán?)
lenne egy technológiai kérdésem is így mindenkihez, hogy ha saját számot írunk, akkor milyen sorrendben vesszük fel a dolgokat, amennyiben már minden megvan, csak rögzíteni akarjuk?
Tamás, volna egy játéktechnikai kérdésem egy konkrét figura kapcsán. Gondoltam ide írom, hátha másnak is hasznos. Szóval: Adott Jack Thammarat On The Way c. dalában a videón 1:04-nél lévő sorvégi futam, amit pénteken néztünk. A kérdésem az volna, hogy a futam második felében (amikor lefelé megy a pentaton-doboz féleségben), te milyen pengetést javasolsz? Én próbáltam váltva, felfelé sweepelve, és lefele pengetve is. Egyelőre ugyanúgy (nem kielégítően:)) megy mindhárommal, és most azon agyalok, hogy melyikkel kezdjem el "gyúrni". A videón úgy tűnik, mintha Jack lefelé pengetné, de mivel gyors, nem vagyok benne biztos. Te ezt hogy játszanád?
Lenne ismét egy cubase kérdésem, mégpedig a dobokról, saját számokhoz hogy kreáltok dob alapot, a midi keyboardal játsszátok fel billentyűzet segítségével? vagy van egyéb módszer?
éééértem, az a kis villám fel és a célra le, trükkös trükkös , na pl ennyire még nem kifinomult a hallásom, a lángszóró beszerelésre került, beüzemelésre várva :D
Lehet hogy a Halálcsillagról telefonált és még nem sikerült beüzemelni mert az Endor-on zavarkólódnak az ewokok :D...
Nem, a testcsel 2:03-nál van. Bármikor alkalmazható, amikor egy magasabb hangról egy mélyebb hangra csúszol: a lecsúszást előtt egy rövid felcsúszással kezdesz, majd mégiscsak lefelé csúszol.
Tehát a testcsel nem a tremolókaros csoportoknál van, ott csak "sima" (Zippo-öngyújtós) lecsúszás van.
A Disney még nem jelentkezett, bár ma volt egy furcsa hívás az USA-ból, valami Walt... nevű fickó hívott, de megszakadt a vonal.
hmm érdekes, a továbbiakban csak "testcsel" :D itt az hogy a tremolókarral indított csoportok utolsó hangjára lecsúszol? mert akkor ezelőtt lehet félre értettem, de így videón látom is a különbséget, mert én az utolsó hangot egy másik húrra tettem, ahelyett hogy rácsúsztam volna, én am magamban ezeket ilyen guruló hangoknak hívom, mert olyan érzésem van tőle, mint ha ide oda gördülnének a kis hangocskák
Nagyon jó ötlet ez, és teljesen igazad van, ma már kell valami+ érték, valami exkluzivitás amiért elmennek egy koncertre, újítani kell, a régi nagyoknak kiépített rajongótábora van, bár nem mintha a showelemekhez nem értenének, de aki most kezdi lényegesen nehezebb dolga van ebben (igaz ez relatív hiszen amikor ők kezdték nekik is a semmiből kellett újat teremteni, de az élőzenének akkoriban nagyobb szerepe volt, sok a pro és kontra), ugyanazt már hiába hozza valaki mint az elődök, de én úgy hiszem, hogy téged a kreatív gondolatok hiánya nem fenyeget
---------------------------------------------------------------
Valamit ígérj meg, ha újítasz ne add el a jogokat a Disney-nek!
A 9-10. ütemekben levő motívumok hasonlítanak Gary Moore The Loner cím számának végén levő futamokhoz. Én az alábbi TAB-on látható módon játszom őket, mert szeretem a vékony E-húrt is belevenni, de D-húrról indítva ezeket a futamokat, a 11. bund környékén is eljátszhatók, és ott ujjrend szempontjából könnyebb is a dolog.
A 11. ütem az előkészítésről szól, és érdemes megfigyelni, hogy a nyújtások milyen változatossá tehetők, és ezzel mennyi mélység tud itt megjelenni. A 11. ütem végén induló záró futamról, amely a teljes 12. ütemet is kitölti, annyit mondhatok: ez teljes sárkányosság itt. Tökéletes példa arra, hogy a tizenhatod triolás futamoknak egyáltalán nem muszáj skálásan, mechanikusan szólniuk. Ehhez persze el kell távolodni a modális skáladobozokon való le- és felmenetelektől, és el kell távolodni attól is, hogy szekundokban gondolkodjunk és szomszéd skálahangokat keressünk. Andy nemcsak a kanyarokkal és fekvésváltásokkal tette élővé és újszerűvé ezt a futamot, hanem szépen kombinálta a szekund hangközöket a terc hangközökkel két egymást követő hang között. Emellett az is fontos, hogy azonos húron belül mindig legato-t használt, húrváltáskor pedig erőteljeseket pengetett, és így elkerülte mind a folyamatos pengetés pattogós hangzását, mind a folyamatos 3 hang/húr legato-futamok gördülését, és helyette a két megközelítés előnyeit egyesítette. Best of both worlds.
Hát igen, ilyen egy szóló a legnagyobbak egyikétől.
Nekem oda van téve a hajgumi a gitárnyakra, de legtöbbször a satukon túl van, a fej irányában, azaz "inaktív" állapotban. Néhány tap+string skipping esetben viszont nagyon jól jön. Most épp egy Pagan's Mind billentyű-témát gyakorlok, amelyet gitárra átírtam, és itt sokat segít a hajgumi.
Közben beugrott, hogy a Debate refrént felvettem régebben videóra is, az alábbi videóban 1:42-nél kezdődik. Itt meg tudod nézni a karhasználatot, és a kétirányú foci-testcsel csúszást is:
Idén egy fellépés volt, még év elején. Valami nagyon jól kitalált dolgot szeretnék az élő koncertekre, tehát nem csak annyit, hogy eljátszom 10-12 instrumentális számot, ezzel nehéz tömegeket megmozgatni. (Bár lehetséges, lásd Satriani, Vai.) Úgyhogy valami interaktív, multimédiás, vizuális, szokatlan verziót tervezek. A helyszín is lehet valami szokatlan. Már zajlik az ötletelés, de még eltart majd egy ideig, amíg a produkció elkészül.
A hangosítással kapcsolatban eszembe jutott hogy voltam most nyáron G3-on (dzsífrídzsemen) A Bp. Arénában volt. Előőször a Steve Morse lépett fel nem volt az sem halk de elment, aztán jött a Vai úr, hát az katasztrófa volt. Tulajdonképpen az arénában keletkező visszhang miatt alig hallottuk hogy mit csinál, (meg valahogy jobban tetszett az a stílus amit pld 2003-ban Denverben is hozott) Satriani jó volt de annak is annyira fel volt tekerve a hangosítás, csak felvételeimen hallottam ki otthon a virtuóz részeket ...
Látom ebbe beletenyereltem. A napokban amúgy láttam egy GG interjúnál is, hogy ő is használ ilyen hajgumit. Ettől függetlenül nekem akkor is idegen, és amíg az Ibanez cég nem kezd mikrohullámú sütőt gyártani gitár helyett, én bizony hajgumit csak a hajamnál vagyok hajlandó használni. És amúgy is: éljen a tiszta játék!
, na pl ennyire még nem kifinomult a hallásom, a lángszóró beszerelésre került, beüzemelésre várva :D
