Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Örülök ha tudtam segíteni kéztartás-ügyben. Írok majd bővebben is a szólódról, nagyon feelinges ritmusok szerepeltek benne, továbbra is jóé hallatszik, ahogy fejlődsz és haladsz előre.
köszi szépen az elemzést tőled :) Nem tudom hogy tudnék-e újat mutatni erre az alapra. Ez az alap inkább a ritmusra épül, és ezért is nem nagyon próbáltam dallamokat alkotni. Mondjuk ahogy észreveszem szinte minden alapra kezdek nagyon egysíkúan improzgatni és inkább ütmere koncentrálok már mint dallamra... Elég nehéz mindig jobbnál jobb dallamokat kitalálni, főleg ha mondjuk azt csak 3 hangból szeretnéd megcsinálni. De megfogadom a tanácsod gyakorolgatok még erre az alapra, majd teszem fel :)
effecet használok amiben van hangkártya... integrált videokártyával hiába próbálkozol késni fog a jel... Cubase-t próbáld ki legjobb szerkesztő program a tudtom szerint. Tamás is használja, én csak ezt használom, meg szerintem még elég sokan használják itt a fórumon... veszteni nem vesztesz vele ha kicsit meg is tanulsz vele bánni mert nagyon sokat tud :) nekem akkor zörög így a gitárom ha nincs leföldelve a konnektor amit használok X) nem tudom hogy neked amúgy is így zörög mikor gitározol, mert akkor valószínű hogy rosszul van leföldelve az áram nálatok :)
Vagy vegyél egy (külső vagy jobb minőségű sima) hangkártyát :) Épp az előbb hallgattam meg "Birta Miki" topicjában egy interjut, amiben beszél arról hogy kezd a feledés homályába veszni a CD, és az élő zene (tök jó gondolatok elhangzanak ajánlom mindenkinek hogy hallgassátok meg)... és mivel lassan mindent elektronikusan oldanak már meg, ezért is mondom hogy ne sajnáld rá a pénzt... Pár év múlva lehet Tamás már elektronikusan fogja elküldeni neked a számait, mert teljesen kimegy a divatból a CD xd szóval fontos a tiszta felvétel!!!
stílusjegy, metálzörgés , am csak a progi miatt, lehet én is kipróbálom a cubaset, nálad milyen hangkártya van hozzá, alaplapi, vagy kicsit normálisabb? mert lehet, hogy az így is úgy is kevés hozzá
am ha körmömmel épp hogy megkoppintom a gitárt akkor is zörög össze vissza, mármint nagyon érzékeny a testzajokra, ha guitar riget használok
Szerintem nagyon hasznos volt számodra ez a próbálkozás. Tényleg nem könnyű alap. Dallamok még csak visszafogottan törtek elő belőled, hallatszott, hogy a ritmus részét tapogatod ki. Én is szoktam ilyet, esetleg fel is veszem csak magát a ritmus letompított húrokon kipengetve. Ezután érdemes halkan/magadban dúdolgatni. Megfogni a gitáron is. Én mondjuk hangközökre/skálákra is megyek, nem csak fülre, de azért mert tudom (remélem) hogyan fog szólni. De szvsz a legfontosabb a ritmus után a dallam. Ha gondolod csinálhatnál még egy imprót ugyanerre.
hallgasd meg az enyémet, ott túl hangos az alap... a tiéden meg túl halk az alap! :) fasza dallam 38-40 ig, sajnos még mindig zörög egyfolytában gityód ami megint csak ront a játékodon :S
Én is csináltam egy imprót, és nagyon meglepődtem, erre rohadt nehéz játszani, legalább is nekem, nagyon nehéz az ütemben maradni, sokszor nem is sikerült, jah és kíváncsi vok, hogy a nyitó dallam az minek a zenéje, mert öntudatlanul sztem lenyúltam valahonnét, már hallottam valahol az 100%
Child impro by kustriani
Hegel bácsitól aztán kitelne, hogy egy tízmondatos véleményről is írjon egy tízoldalas "rövid" elemzést, úgyhogy igyekszem majd megfelelni az elvárásainak és semmi olyasmit nem mondok majd, amibe belekapaszkodhatna, hogy kritizálhassa.*
nah itt van a bohóckodásom :D hát elég sokszor kitérek az ütemből de pont ez miatt válik izgalmassá (és lusta voltam tovább felvenni az improt) xd sajnos szinte végig 3 ujjas technikát kellet alkalmaznom mert most az új kéztartásban elég suta vagyok de hála istennek megoldódott a kisujj fájdalom ... elképzőtő hogy mennyire jó fele tud terelni ez a fórum... Fórum nélkül valószínű nem is gyakorolnék már :D Köszi még1szer Tamás hogy felhívta a figyelmem a kéztartásra...
És természetesen tudom, hogy a sportot nem lehet a művészetekkel összevetni, de mindenki szűrje le a számára fontos és sokat mondó sorokat belőle.
Az önszuggesszió egy nagyon jó példája ez.:)
Egyszer régebben megemlítettem, hogy sokszor olvasok nyilatkozatokat sportolóktól, mert mentálisan talán ők tudják összerakni a legjobban a siker összetevőit. Valahol - nem tudom már hol - találtam ezt a videót, amit szerintem érdemes megnézni, és alig három percet rászánni.
I Am A Champion:
Hát a Damjanos videót nem az eargasm miatt tettem be, hanem amiatt mert 11/8-ban eléggé ritkán játszik az ember. Én személy szerint felnézek a srácra, mondjuk én mindnekire felnézek, aki úgy játszik, ahogy én soha az életben nem fogok Amúgy meg próbálok minden zenét a helyén kezelni, Guthrie Govan vagy mondjuk Damjan videóit azért nézem meg, hogy leessen az állam, de pl. a kedvenc dalszerzőm Chad Stokes Urmston... nem gitározik túl jól, nem is egy agyonképzett énekes mégis az ő dalai fognak meg a világon a legjobban. Csak mondjuk neki nem sok helye lenne egy gitáros topicban :)
Jól tolja a srác. Zeneileg megírósnak tűnik. Az imprói emiatt kitűnnek a többi közül. (Legalábbis a néhány közül, amit megnéztem.) De amit megírt és kigyakorolt az nagyon helyén van. Ezt a két dolgot a legnehezebb egy szintre hozni, sok technikás világsztár is be tud sülni, ha spontán zenélésre kerül a showr. Én ezt is hozzávenném a jó dalok szerzése mellé, a zsenialitás kritériumai közé.
Szerintem meg annyira nem különbözünk mi emberek egymástól. Szerintem ez olyan dolog ha van 1 szám ami annyira nem tetszik, de utána minél többet meghallgatod annál jobban tetszik... sztem ez stílusra is igaz. Nem hiába vannak "sláger" számok
Ez teljesen rendben van, csak ugye, amíg a technikát viszonylag objektív szemmel tudjuk vizsgálni, - lévén, ha valamit hibásan penget ki, vagy hamis, az ott van és észrevehető - addig az, hogy mi számít jó dalnak, vagy zeneinek, az már elég szubjektív territórium. Neked X számít jó dalnak, nekem meg Y.
Ez a Hunting the Chicken még jobb példa az előzőnél.
Jól játszik itt is, de én speciel falra mászok az ilyen country-style chicken picking-es dolgoktól.
De, ahogy az előbb is írtam, ez csak engem zavar, ettől még jó gitáros marad.
Játszottam kicsit Marco Sfogli-The Reactionból, mert ehhez végre jött ki egy backing track, remélem a Sunset light-hoz is fog, mert igazán azt tanulgattam, lehet ezt is megtanulom tovább, de a gyors részeket előre tudom milyen kínszenvedés lesz hangonként leszedni, helyenként kicsit pontatlan a ritmika, de azért megpróbáltam.
Reaction sajat by kustriani
D. Pejcinoski egy technikailag nagyon durván kigyúrt és sokoldalú gitáros. Nekem ez a kedvencem tőle:D
Mondjuk olyan sok munkáját nem ismerem, de eléggé ott van a faszi. Mondjuk az az igazság, hogy lehet akármilyen technikás valaki, nálam többet nyom a latba a dal maga. Kigyúrt, technikás gitárosokkal tele van a youtube, de viszonylag kevés az olyan, akiknek jó dalai is vannak.
Egyébként semmi sem lesz rossz csak attól, hogy nem nyeri el minden ember tetszését.
Megnézegettem most más videóit is a Damjan úrnak és egyértelműen az a helyzet, hogy nem találkozik az ő ízlésvilága az enyémmel.
Ettől még nem áll jogunkban őt rossz irányba fejlődőnek hívni.
Ne feledd a bölcs mondást: "Nem az számít, hogy hányszor tévedtél el utad során, vagy hányszor akartad feladni. A lényeg az, hogy eljutottál-e a svéd masszőrnők szállásához."
Szóval ne aggódj amiatt, hogy milyen irányba haladsz, amíg azt őszintén és boldogan teszed.
Én félek hogy a zenei stílusom egy olyan irány felé megy ami ugymond nem közkedvelt... ettől sokszor félek, mert sok gitáros szerintem nem azt a stílust képviseli amivel elindult valamikor, hanem azzal amivé válik és ez nem mindig egészséges.(lásd 11/8 a videoban) Szerintem ebben a videoban most ezt láttuk... erre a kifejezésre kellene vmit szó... hogy lássátok hogy kreatív vagyok és merész kitalálok rá én magam egy kifejezést :D
Ez izgin indult, de bevallom, nem tetszett.
Hiába 11/8, telejátszotta minden pillanatát a másfél percnek, nem vett sehol lélegzetet, pihenőt sem hagyott, emiatt egyáltalán nem tudott érvényesülni a ritmus lüktetése.
Plusz 0:50-től kifejezetten zavart a kromatikus hangok túlerőltetése, ami teljesen megölte a dallamokat.
(mondom ezt úgy, hogy fele ilyen jól se tudnám eljátszani )
de ezzel az ürüggyel én is benyomok valami zenét gyorsan:
Hát, a publikálás szó talán egy kicsit nagy volumenű kifejezés arra, hogy pár blogbejegyzésben szót ejtek róluk, de igen, mindegyik számomra kedves lemezt megemlítem majd és természetesen el is lehet olvasni.
Aztán majd foghatod a fejed a sok sületlenségen, amit összehordtam.
És egy kis számolós érdekesség így a 7/8-os dolgok után:
Éééés aki fogékonyabb a kemény zenékre annak ITT van mégegy. Egy dobos barátom most szólt rám, hogy kapjam össze magam és tanuljam meg, mert fel akarja dolgozni, ha szerzünk rá jó énekest. Aki tud ilyenről az ne habozzon és tessen szólni vagy inteni a kezével
Ezek de jó "csemegék". A jamtrack central lassacskán világuralomra törhetne ennyi UFO-val a seregében... Hihetetlen, hogy mikre képes Andy James úgy, hogy többnyire csak 3 ujját használja a bal kezén
Hmm... én előfok előtt nem szoktam egyszerre használni od-t és kompresszort, mert általában nagyon zajos lesz... de majd próbálgatom így is... most viszont megyek vissza a házi feladatomhoz...
A szólóhangszín egyik kulcsa a Samick 4. pickup-pozíciója (a hídtól számítva). Utána egy kis vintage OD, közepesen sok kompresszor, és a Boss GT-3 egyik előfok modellezése is rajta van (BG Lead). Meg persze egy csipetnyi EQ, só, bors, vegeta, stb.
Hát, ha adottak a technikai és anyagi körülmények az élő doboshoz, akkor nyilván az a legjobb választás, de szerintem ma már az sem baj, ha nincs. Tudtommal a legtöbben már úgyis szanaszét triggerelik a felvételen az élő dobokat is, hogy utána könnyebben kezelhető/esetleg javítható legyen. A Symphony X lemez csak nem az Odyssey?:) Mert azzal én vélek némi hasonlóságot felfedezni (habár csak ezt az egy albumukat ismerem jobban, még régről... elő kéne vennem újra, hogy "gitáros füllel" is meghallgassam... ugyanis amikor hallgattam régen, még fel sem merült bennem a gitározás gondolata...:)). Szóval hasonlít rá, bár az Odyssey talán kicsit "visszafogottabban karcol". Mindenesetre kísérletezni mindig megéri a hangzásokkal, sose lehet tudni, miket fedezhet fel magának az ember. A szólóhangszínhez én nem nyúlnék, de persze próbálkozni azzal is lehet:) Tényleg, a szólóhangszíned miből áll össze? Vagy ez titok?:)
Szia Laci, köszönöm a részletes véleményt! Igen, a dob témakör egyértelmű, legközelebb mindenképpen élő dobost szeretnék, de ha netán programozott dobbal készül még valami, akkor is újítani fogok, úgyhogy majd érdekelnének a javaslataid.
Nagy valószínűséggel jelentős változások lesznek a következő lemezen, és ez a ritmusgitár hangszínét is érinti. Nekem amúgy tetszett a régi is, egy korábbi Symphony X lemez hangzása volt megcélozva vele, ami valóban nagyon karcol. De szinte biztos új hangszínek lesznek majd legközelebb. Talán még a szólóhangszínben is, bár azt imádom, de ki kell lépni a megszokott dolgokból, úgyhogy mindenféle kísérletek lesznek.
Külön köszönöm, amit a zenéről írtál, örülök hogy tetszik! Sárkányos köszönet
Köszönöm előre is, ráér bármikor ahogy épp majd időd engedi. Amúgy a teljes top 30-as listádat publikálod majd, azaz elolvasható lesz az összes elemzésed? Kíváncsi lennék rá.
Szia Imi, ez az impró tényleg Steve Vai-hangulatú lett, főleg az első 20 másodperc. Később egy kis Marty Friedman-hangulat is megjelent, a keleties hatásokkal.
Jó volt a vocoder-es móka is!
Hallatszott, hogy most más megközelítést használtál, örömzenélés zajlott, így most nem tervezted meg előre a témákat. De ez nem gond, kell ilyen impró is, amikor csak nekiugrunk a dolognak, és mindent a pillanat hatására bízunk.
Kedves Tamás!
Szégyellem, de december óta csak most szakítottam rá időt, hogy rendesen végighallgassam a TH-t (méghozzá azon egyszerű okból, hogy csak mp3 lejátszón tudom hallgatni, amihez előbb be kellett grabbelni a cd-t, az meg "macerás".. lustaságom meg sajnos néha határtalan:)). Most viszont egy darabig állandó társ lesz utazás közben:) Ugyanakkor egy rövid "kritikát" is megfogalmaznék, ha már Concrete kollégától hiányolod:))
Kezdem a jóval: Elsősorban természetesen a ZENE maga. Minden szempontból nagyon ott vannak a dalok és maga a gitározás is, de ezt gondolom már mondták elegen, és senkinek sem kell részletezni:). Ezen kívül a szólóhangszíned is nagyon jó. Egyedi, felismerhető, és jól is szól. Gyakorlatilag nálam nagyon rendben van az egész album majdnem minden szempontból, 2 dolgot leszámítva (és most jön a negatívum, amiért biztos majd megköveznek meg minden, de én azért bízom benne, hogy építő jelleggel járul hozzá a következő albumhoz:)):
Ami nekem leginkább "fület szúrt", az a dob hangzás. Nekem nagyon gépies, már-már "midis" a hangzása. Tudom, hogy dobgép, de megjegyezném, hogy a mai szoftverekkel+egy kis odafigyeléssel már ennél sokkal élethűbb dobsoundokat lehet alkotni, szinte bármilyen stílusban. Ha gondolod, szívesen adok 1-2 tippet, ha találkozunk. Tényleg nem "okoskodni" akarok, de ezt egy olyan pontnak éreztem a lemezen, aminek a javítása nagyot dobhatna az egész hangzásán. A másik dolog már lehet, hogy csak az én szubjektív ízlésem/ízléstelenségem, de a ritmusgitárok hangzása nekem spec. nem annyira jött be, kicsit mintha sok lenne a magas, és nincs elég alja az egésznek, így a kelleténél talán kicsit jobban "átüt" a zenén, nagyon "karcol", ahelyett, hogy "döngölne". Na, ezt jól megfogalmaztam...:D De talán érthető, mire gondolok. Mindenesetre hatalmas respekt az egész munkáért. Tudom, hogy nagyon nehéz dolog, és sok odafigyelést igényel, ha a gitárosnak magának kell minden munkálatot elvégeznie a felvételtől a keverésen át a masterelésig. Viszont a sikereidnek hála, én bízom benne, hogy a következő albumodnál már biztosítanak neked olyan körülményeket/szakembereket, akikkel könnyebb lesz véghezvinni a dolgot, és olyan színvonalon szólalhat meg a lemez, ami a gitározásodnak "kijár"...:)
Az a helyzet, hogy kicsit túlvállaltam magam és el vagyok csúszva.
Januárban össze szoktam írni a favoritok listáját, jópárszor újrahallgatom őket, aztán pár bejegyzésben megemlítem, hogy miért tetszett az adott lemez.
Idén sikerült 30-nál is több lemezt összeírni, úgyhogy lassabban halad a dolog a kelleténél.
Ezt ha árnyalni akarnám, megemlíteném, hogy rövid idő alatt ennyi zenét hallgatni és mindről írni valamit eléggé fásulttá tesz; plusz ott van az is, hogy nem igazán tudok megfelelni a magam által támasztott elvárásoknak sem a fogalmazás színvonalát illetően, ami megint csak lassít... stb.
Ha ebben a tempóban haladok, kb. 2 héten belül eljutok a kedvenc magyarok által készített lemezeimhez, azt azonnal meg is osztom.
Ez a jaj benne nagyon nagy xD nagyon tetszik :DD Grat hozzá!! :DDD
Előtte lévő rész kicsit döcögősen indult de mikor jött a Jaj az mindent vitt :D utána NAGYON (hangsúlyozom) NAGYON jól bejöttél a soloval 1:15 nél...Igaz ilyenkor még sírtam a röhögéstől, de valahogy még ez a rész, vitte tovább a hangulatát a "jaj" nak... Úgyhogy ezért a solodért kapsz tőlem egy ilyen sárkányos gratulációt :D
Egy kérdés Concrete kollégához: szó volt egy január végi albumértékelő írásról, amelyben egy T******* H*** című lemez is szerepelt volna adott esetben Ezzel kapcsolatban van valami fejlemény?
Azt még hozzáteszem, hogy a kar és a kéz tartásának módosításánál mindig figyelni kell, hogy egyszerre csak kicsit változtass, és hogy ne legyen feszülés sehol. Tehát nem szabad hirtelen és teljes gőzzel erőltetni egy nagyon eltérő tartást, inkább fokozatosan módosítsad, centiről centire, több hét alatt.
Hálás köszönet, betartom amiket írtál, remélem ez megoldja majd a kisujjas problémát. De amilyen kéztartással gyakoroltam eddig a gyors részeket szerintem ez lehetett az oka...
Köszi a videót! Igen, akkor jól sejtettem: az ujjak szögét kell kicsit módosítani, és ezzel egyidejűleg a hüvelykujj támasztásának helyszínét. Amikor 4 ujjat használsz, akkor a hüvelykujj jöjjön hátra a gitárnyak mögé, és a nyak közepén támasszon, kb. a mutatóujjal szemben. Amikor a hagyományosabb, háromujjas, sok nyújtásos részeket játszod, akkor maradhat minden a régiben, ilyenkor a hüvelykujj is marad a nyak oldalánál, ahogy a videón is látható.
4 ujjas résznél mind a 4 ujj legyen kb. párhuzamos a bundokkal. Ahogy említetted is, ilyenkor a csukló szöge is fontos szempont. A csukló maradjon ilyenkor is viszonylag egyenes, azaz nem kell nagyon megtörni, az nem tenne jót neki. Meg kell találni azt az arany középutat, amikor a 4 ujj már nagyjából párhuzamos a bundokkal, de a csukló még egyenes. (Ehhez a középúthoz az alkart és a felsőkart is kicsit lehet állítgatni.) A lényeg az itt is, hogy természetes és feszültségmentes legyen a tartásod, tehát próbáld az általam leírtak alapján "kicentizni" ezt a tartást, amíg a leginkább kényelmesnek nem érzed.
Ebben a videóban jól látható egymás után mindkét típusú tartás. Ha megállítod 1:12 körül, akkor ott 3 ujjas, átlós tartás van, és látszik a hüvelykujj. Utána állítsd meg 1:16 körül is, ott pedig a 4 ujjas, párhuzamos tartás van, és nem látszik a hüvelykujj. Figyeld meg a csuklót is, nincs benne nagyobb megtörés, amennyire lehet, annyira egyenes maradt.
kíváncsi vagyok hogy Tamás mit fog javasolni mert most megnéztem 1ik videóját, és ő is néhol váltogatta, valahol fent volt neki a hüvelykujja valahol pedig lent. De szerintem ez is gyedi mert azért anatómiailag különbözünk... köszi szépen a tanácsokat még1szer
Nagyon jól javul, mondhatni már rendben is van :)
El kell kezdenem a basszusgitáron óvatosabban játszani mostantól, mert szinte biztos, hogy amiatt jött ki =/
Majd a hét vége felé már alkotok is, ha minden jól megy ;)
, am csak a progi miatt, lehet én is kipróbálom a cubaset, nálad milyen hangkártya van hozzá, alaplapi, vagy kicsit normálisabb? mert lehet, hogy az így is úgy is kevés hozzá
)
túlságosan fura nekem, pár tapping rész tetszett tőle de azokat is túl sokáig tartotta. :S 
Igen, a dob témakör egyértelmű, legközelebb mindenképpen élő dobost szeretnék, de ha netán programozott dobbal készül még valami, akkor is újítani fogok, úgyhogy majd érdekelnének a javaslataid.
