Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Időrendben a következő beküldött zene az Iwato-skálához kapcsolódó szóló volt Gabory-tól (#4890).
Tulajdonképpen itt is igaz, amit a korábbi 2-3 esetben kiemeltem: az adottságok megvannak, a ritmusérzék is, és az is, hogy az érzelmek kifejezésére törekszel. És ez tényleg jó dolog, mert ezeket nehéz utólag beszerezni. Viszont kulcsfontosságú lenne a zeneelméletet úgy kombinálni a gyakorlati megvalósítással, hogy minden egyes általad játszott hangról tudjad, hogy egyrészt illeszkedik-e a hangnem hangjai közé, másrészt hányadik fokot jelenti a hangnemben. Ez nem könnyű eleinte, de más út nincs, és ha elkezded, akkor utána egyre könnyebb lesz idővel.
Ennél a zenei alapnál akár közösen is elvégezhetjük ezt, és akkor legközelebb magadtól csak ugyanezt a gondolatmenetet kell követned. Tehát a tennivaló: írd össze, hogy milyen hangokat használtál leggyakrabban a #4890-es szólódban. Ha megvannak ezek, akkor sorold fel ezeket a hangokat itt a topikban, és akkor utána segítek a következő lépésben.
Megkaptam én már a magamét emiatt. Szerencsére vannak már pupákok, akik láthatóan többre fogják vinni, mint nekem sikerült és ez a lényeg. Másért nem is érdemes elkezdeni ezt.
Ma valahogy "beszorítom"... Csak most tele van a fejem ezzel a fúziós, bluesos istenkirálysággal!
( vagyis jó lenne ha tele lenne. )
Olyan biztos nem lesz a fríg nekem mint amilyenre Neked sikerült!
Majd egy rövidített, befejezetlen, stb...
Nem titok, születésileg művésznevem van. Egyébként sem nagy kunszt kideríteni. Csak meglátogatod a nick alatti linket gregorián dallamokat dúdolgatva és kiderül az igazság.
Semmiképpen!
Viszont ez a fajta skála-akkord koncepció kapcsán sokkal közelebb kerülök, kerülhetek egy olyan fajta dallamvilághoz ami igen közel áll hozzám!
Ennek a szólónak az elemzése közben, Tomi segítségével meg fogom érteni hogy mit, mikor, miért...
Szóval maga lesz a MEGVILÁGOSODÁS!
Kíváncsian várom a folytatást!
Az első fokon azért eddig is "befigyelt" a 11# csak mint blues hang, főleg moll pentaton, moll6 pentaton környezetben.
Most megpróbálom elkülöníteni a kettőt, és először marad a moll pentaton, aztán a dúr jellegű domináns líd, és harmónia váltás előtt vissza a moll pentaton.
Eddig is próbálkoztam ezzel, mármint hogy két skála semmiképpen ne mosódjon össze, hanem jól hallhatóan elkülönüljön!
De még az is lehet hogy ennek pont az ellenkezője fog jól szólni!?
ez már engem is érdekel, ebben a műfajban is kell mozogni. nemrég country alapra improztam, és szerintem a végére egész jól elkaptam a country ízét :D pedig nagyon messze ál tőlem a country. de én mindig olyan gitáros akartam lenni aki sokoldalú. még akkor is ha a legnagyobb gitárosok azt mondanák h 1 műfajban legyek mert úgy tudok csak kiteljesedni. még szerencse h nem ezt mondják. :) abár 1 nagyon jó gitáros már mondott ilyet aki kb 30 éve gitározik de nem hiszek neki :P
kimondom az őszintét, mint laikus hallgató, 2:26 ig szar, viszont utána, Qrva szép !!! ennyi a komoly szakmai véleményem :D elnézést a nyers modorért :)
Szívesen, sejtettem hogy ez tetszeni fog!
Majd apránként az egész szóló kottáját beírom és felteszem ide.
És valóban, érdemes sokféle zenét hallgatni, mert akkor szinte maguktól is fejlődnek a dolgok. Például amikor annak idején elkezdtem Guthrie Govan imprókat hallgatni, akkor a ritmikai ötleteimben rengeteg pozitív változást hozott ez, pusztán a sokszori meghallgatással is.
HuúÚ, Tomi!
Ez nagyon telibe talált, köszönöm! Ebben a zenében minden benne van ami az én világom. ( illetve csak szeretném... )
De rajta vagyok. Azok a ritmusok és dallamok... Sajnos nagyon kevés zenét hallgatok, és ez be kell lássam nem vezet sehová.
Mindig arra vártam hogy majd bennem is "megszületnek" hasonlóan profi, nem mindennapi újdonságok, de ez talán nekem nem adatott meg.
Neki kell lássak zenéket, jó zenéket hallgatni hogy a jó ösvényre léphessek.
Köszönöm a kottát is, és a hozzá tartozó instrukciókat!
Úgy látszik eddig ( számomra ) szentírásnak vélt szabályok hullanak a porba...
Van mit tanulni úgyhogy neki is látok!
Megpróbálom én is "becsempészni" a domináns lídet az első fokra is, és remélem nem lesz fájó a disszonancia!
A következő szóló, amiről írok, Gabory blues-szólója (#4777)
Írtad, hogy első blues-próbálkozás volt, és elsőre is jó dolgokat hoztál össze. Az ötletek még nem mindig állnak össze egésszé, azaz a szerkesztésre majd még jobban oda kell figyelni, de ez idővel és a rutinnal majd kialakul. Arra gondolok itt pl., hogy az első harmadban túl szellős volt a dolog (bár az alap önmagában is tetszetős), és néha túl hirtelen jöttek sűrű futamok.
Az ötletek és elemek közül kiemelném az 1:54 körüli részt, ahol a dallam és a technika egymást erősítette, szép vibratoval és tremolókar-levitellel fejeződött be ez a rész.
Én úgy csinálnám hasonló alapok esetében, hogy már az elején is összefüggő, és egymásra utaló részeket játszanék (ettől még persze lehet szellős az eleje, ha a zene megkívánja), és akkor kevésbé lesznek hirtelenek a gyorsabb futamok.
A másik, amit mindenképpen javaslok (ez nem csak blues esetében lesz nagyon hasznos), hogy nézd meg, hogy a zenei alap milyen akkordokat tartalmaz, és írd le magadnak az akkordokat alkotó hangokat. És utána a szólód során bármilyen helyszínen is vagy éppen, próbáld az adott pillanatban a fontos hangokat megszólaltatni. Ez eleinte nehéz, mert egyszerre több dolgot is fejben kell tartani, de ha eleget csinálja az ember, akkor jól fog menni, és utána hirtelen ugrásszerűen könnyebb lesz (és egyre elégedettebben fogod visszahallgatni a saját szólókat).
Ezt az anyagot külön Tibyee-nek dedikálom, akivel sokat beszélgettünk a domináns lídről A mellékelt szóló az ausztrál Michael Dolce alkotása, akit abból az E-könyvből ismertem meg, amelyben ő is és én is szerepeltünk. Michael zseniális gitáros, aki a blues, country és fúzió határterületein mozog. Ez egy szólója egy G-dúros blues-körre. Egyelőre a szóló elejét írtam be kottába, de később majd érkezik a folytatás, megdöbbentő dolgokkal.
Tibi, érdemes megfigyelni, ahogy a domináns lídet bedobja Michael rögtön az első ütem végén. A nyitás során megadja az alaphangulatot egy hagyományosabb témával, aztán megjelenik a megemelt 4. fok, utána egy tipikus B-->H csúszással visszatér megint a hagyományos hangzáshoz a második ütemben.
Külön finomság a 2. ütem 2. negyedének elején hibrid pengetéssel megszólaltatott üres E-húr (6. fok). A másik csemege pedig a szóló legelején levő figura, ahol csak az első kettősfogást pengeti, utána a nyújtás, felcsúszás, lecsúszás, pull-off egyaránt pengetés nélkül zajlik. És az egész egy finom kézmozdulat.
Köszi a részletes tájékoztatást. Így már értem, hogy néhol miért voltam bizonytalan, abban, hogy te játszol-e vagy sem. Ami a fontos az egészből, hogy jól felismerhető, egyedi stílusod van, ami kiterjedt elméleti, kifogástalan technikai tudással, és kitűnő emberi tulajdonságokkal párosul. Kíváncsi vagyok, hogy mi sül még ki ebből
Köszönöm az ajánlatot, ezzel az albummal próbáltam ki az iTunes-t. Viszont bátran ajánlom mindenkinek, akinek a Sharp Guitars tetszik, annak ez is tetszeni fog, sőt...
Szia Tomi! Köszönöm hogy ennyit foglalkoztál a szólómmal! Megfogadom a tanácsod, és elrugaszkodom a domináns líd, kizárólag negyedik fokon történő használatától. ( eddig ezt erőltettem, de majd kísérletezgetek vele. )
0:47-nél az A#...valószínűleg véletlen baleset.
Az alap saját készítés volt? Tetszett a hangulata. Ahogyan a bevezető kör után beúsztattad a hangokat, az kellemes Pink Floydos érzeteket keltett. Ahogy írtad is, az ismétlődő motívumok voltak előtérben, és ezek nagyon hatásosak tudnak lenni, ha jól alkalmazzák őket. És itt kifejezetten jól alkalmaztad őket, sok levegővel, szünettel vegyítetted, ügyeltél az aktuális akkord fontos hangjaira. A hangszín is szép volt. A záró G-dúrnál is jól kiemelted a H hangot. Nagyon szép és ízléses csúszások voltak, pl. 1:11-nél van egy ilyen. Az alapakkordra a 6. fokot is jól tudtad alkalmazni (1:15), pedig ez kényes tud lenni ha valaki nem vigyáz.
A hangnemváltás után is megmaradt ez a jó hangulat. Az E7/G# akkordra szép volt az F hang bejátszása, az ilyen V. pozícióban levő akkordra a leszállított 9. fok mindig ütős.
Tetszett, hogy a ritmusra ennyi figyelmet fordítottál, mert ezeken még sokkal inkább múlik egy jó szóló, mint a konkrét hangokon. Jók voltak a felelgetős ritmikai motívumok is, pl. 3:14-től.
Összességében, még azt is sikerült megoldanod, hogy egy 4 perces alapot végig érdekessé és kellemes hallgatnivalóvá tegyed, tehát nem csupán 4 perc impró volt, hanem összeszedett zene alakult ki. A témák visszahozásával megvolt a keretes szerkezet is.
Talán azt lehetett volna még megpróbálni, hogy egy-két szakaszt eltérő hangulatokkal látsz el, és ide másfajta elemek, ritmusok, technikák kerülhettek volna. Ez esetben utána a korábbi téma visszatérése még hatásosabb tud lenni.
Végre eljutottam október elejéhez a beérkezett zenékkel Most Tibyee október 1-én készült Csivava szólója következik (#4691), amelyet Biciklipumpának dedikált.
Tetszett rögtön a dupla nyújtás a nyitásnál (az időzítése is, ahogyan a második felére került az ütemhangsúly). És rögtön utána a C#-A-C (utóbbi megnyújtva) is nagyon feelinges volt. 0:08 és 0:12 között a kromatikus ötletek vitték előre a szólót, tetszett ahogy szeptimre érkeztél.
D7 alatt a domináns líd jelent meg. Egy kicsit én későbbi körökre tenném, amikor már a hangulatnak több ideje volt kialakulni. Szóló elejére inkább az első fokra alkalmaznám a domináns lídet, azaz az A7 kaphat pl. egy D#-E-F#-G hangokból álló menetet.
0:22-nél ízes volt a C hang kiemelése. 0:28-tól áradt a dög az ismétlődő futamból! 0:36-0:40-nél az újabb domináns líd kifejezetten jól sikerült, és jól összekombináltad az utána induló kettősfogásokkal, ez itt most szépen a helyre került. 0:47-nél az A# hangot melyik skálából választottad? Kicsit meglepően szólt itt, a bővített líd skálának van ilyesmi hangulata.
A hangszín is tetszett, a hangerő talán kicsit sok volt az alaphoz képest. Végig érdekes tudott maradni a szóló, a szünetekkel is szépen operáltál, úgyhogy gratula hozzá, és jöhetnek majd még ilyenek!
Az OSV három amerikai zenész instrumentális formációja. A neveik kezdőbetűiből jön ki az OSV: Gary Oppert, Steve Sexton, Brandon Vaughn. Steve a basszusgitáros, korábban a Dream Theater első énekesével volt közös együttesben. Nekem Steve írt még valamikor 4 évvel ezelőtt a MySpace-en keresztül, hogy volna-e kedvem az általuk írt zenékre (dob, basszus, billentyű) főtémákat, refréneket, szólókat játszani. Azaz a teljes számok dallamvilágát alakítsam ki, és elejétől a végéig a gitáré legyen a főszerep. Nagyon élveztem a velük való munkát. 9 teljes számban játszottam, tehát kb. 45 percnyi folyamatos gitárszólót játszhattam Még további 3 gitáros szerepelt a lemezen, köztük régi kedvencem, Marcel Coenen.
Ez itt az OSV 2. albumának borítója:
A keverés ennél az albumnál úgy zajlott, hogy mindegyik gitáros a saját házi stúdiójában keverte a számokat, ezért a változatos hangzás, amit említesz. Emiatt ezt a CD-t igen jutányos áron szoktam adni az érdeklődőknek. A 9 teljes szám közül, amelyben játszottam, egy-két számot életem legjobb gitározásának érzek még ma is, például az Eternal Passage, a Nothing Lost és a From Wayward Days című számot.
Amúgy az eklektikus hangzás ellenére nagyon érdekes lemez, 14 változatos szám van rajta, és Marcel játéka aranyat ér. Agah Bahari is nagyon jó gitáros, ő azóta Derek Sherinian-nel játszik.
Az OSV 3. albumán is játszottam két számban, itt már kevesebb időm volt, épp a Sharp Guitars felvételei zajlottak. Itt az alábbi gitárosok voltak a résztvevők: Marcel Coenen, Achilleas Diamantis, Gianluca Ferro, Borge Olzen, és Phi Yaan-Zek. Ezen az albumon jelent meg Sergey Boykov, a billentyűsfenomén, akivel azóta összebarátkoztunk, és ő is játszott a most megjelent új lemezemen, és én is játszom az övén, ami most készül.
Az OSV 3. borítója:
A 3. lemezből már csak 8-10 példányom van, a 2. albumból még van bőven.
Ami a másik kérdésedet illeti, a 2. lemezen az alábbi számokban játszom (csillaggal jelöltem a listán) :
*1. Desperate Measures 4:05
2. Turning Back 4:45
* 3. Nothing Lost 4:09
4. Atmospheric Adjustments 5:00
* 5. Eternal Passage 3:53
6. Still Voice 2:00
* 7. Critical Mass 4:55
* 8. Seasons and Sacrifice 5:21
9. Divine Intervention 3:32
* 10. Parallax 4:44
11. Sign of the Times 3:17
* 12. From Wayward Days 3:16
* 13. The Passing 3:04
* 14. Before the Dawn 1:52
No meghallgattam én ezt az OSV nevű dolgot. A címlapon 4 név szerepel, nem tudom, hogy ők a zenekar tagjai, vagy mindannyian gitárosok, én utóbbira tippelek, és ebből indulok ki.
Úgy hallom, hogy a dalok nem egy stúdióban/hangmérnökkel készültek, mert a hangzásvilág elég változatos. Ez nem baj, csak észrevétel.
A Nothing Lost c. dal halálbiztosan Jónás Tamás, ez a sáv akár a Sharp Guitars albumról is jöhetett volna. A többi dalban is felfedezek sárkányos elemeket, de egyértelműen egyik másikra sem rámondani, hogy Tamás dala.
A Still Voice és Sign of Time dalokat szerintem ugyanaz a gitáros játssza, nagyon egyedi a sound.
A Desperate Measures és a Turning Back című nótákat egyazon gitároshoz kapcsolnám, aki azonban nem azonos az előző kettővel. Szerintem ő néha pontatlan kicsit ritmikailag illetve intonáció terén. Hasonló skálákat szeret, mint Alapi Pista bácsi. Talán fél-egész, de filhallással rendelkező topiktársak majd megmondják.
Aztán van néhány dal, ami kicsit hasonlít Tamás játékára, de tök máshogy szólnak a dobok, vagy éppen hiányzik a súlyos ritmusgitár pl. Critical Mass, Seasons of Sacrifice.
Szia!
Köszi szépen,örülök hogy tetszik.A te szólód is nagyon jó lett.Mindig meglepsz valami újjal,a szám elején kórussal füszerezve az nagyon jól szól.
Még a legnagyobb gitárosok is folyton variálnak, cserélgetik a cuccokat, ilyenek. Csak náluk van általában egy technikus, aki rengeteget segít nekik, nekünk meg még arra se telik, hogy valaki hurcibálja helyettünk/utánunk a gitárt meg az erősítőt...:D
Na, ma eljutott hozzám a Yamaha szinti. A gyerekektől alig fértem hozzá ma. Új távlatokat nyit a zenélésben, persze egyenlőre kb. ilyen 1-1 ujjas dolog szinten vagyok, de majd fejlesztem ezt a vonalat is.
Később szeretném majd beépíteni saját nótákba is, de nem a Roar-ba.
köszi, csak pozitívan. küzdök a slide és a fitneszgitár összeházasításával. sokkal egyszerűbb volt réges-rég kezdő lp copy-n, már csak a magas húrnyomású 11-es készlet és a fix húrláb miatt is. lehet, hogy e-bow vagy szussztréner lesz a vége inkább.
Első meghallgatásra tényleg kicsit disszonánsnak hallik az eleje, de többször hallgatva már inkább csak a kezdés legvége.
Tetszik, hogy a tekerések is pontosak és jól érthetőek. Én közben is le tudtam volna képzelni egy kicsit lassabb részeket.
Gratula hozzá!
mondjuk ez a mondat lehet 2 értelmű is, én a pozitive értelembe használtam :D egyébként kurva jó a befejezése a számnak, annyira jól felépítetted. de az eleje vmiért hamisnak tűnik.
már az alap is húzós, hallgattatja magát. a szólók teljesen jók, nincs öncélú figcsi, a gyors részekből is tudsz oldani, nincs "hirtelen vége a tekerésnek" érzet. (amit jazzben, fúzióban egyébként halmoznak, ezért is olyan nehezen befogadható az átlag számára.) vagy ami még profibb, tovább is tudod vezetni amolyan barokkosan.
alakul az, nekem nagyon tetszik ez. a líd(k7)-et próbálhatnád kevésbé skálaszerűen. egy nyújtás a disszonáns hangról egy "jó" hangra pl. és idővel még bekerülhet a rádióba a tiby-styl gitározás fogalma.
0:44-0:46-ig az a nagy szekund eléggé hatásromboló. a többi több is, mint jó. talán még annyit, hogy az egy kör-megáll-újrakezdem tematikát érdemes lenne lazítani. kicsit az az érzés, hogy négy take-et raktál egymás után. persze ilyen az alap, de talán pont ezért. tehát pl. kiálláskor belejátszani valami felvezetőt a következő körre. na de, ha csinálok én is erre valamit, akkor lehet majd jól kövezni.
Készítettem én is egy kis szólót a D-fríg alapra. Nagyon megtetszett ez a fríg dallamvilág. Talán sikerült visszaadnom a szólóban.
Örülnék, ha leírnátok róla véleményeteket, hallgassátok szeretettel:
impro D-fríg alapra by roarmetal
Már az első szólód is nagyon tetszett és ezzel a másodikkal is így vagyok most. Szép 'ízes' futamok vannak benne, illetve tetszett, hogy a végén visszatért a kezdőrész valamelyest.
Ügyi vagy!
Nagyon jó lett szerintem. Igazi füstös, blues.
Én nem találok benne semmi kivetnivalót. Teljesen elképzeltelek, amint egy kockás ingben, cigivel a szádban egy telecasterrel jam-elsz egy füstös kis kocsmában.
Gratula hozzá! Nagyon fekszenek neked ezek a blues-os témák.
A múltkorival ellentétben ez most végig nagyon tetszett. Először amikor láttam, hogy 3:23, gondoltam ez hosszú lesz nekem. De nem! Végig fenntartotta az érdeklődésemet. Már a múltkor is nagyon tetszett, hogy lágyabb sound-al kezded (ami egyébként nagyon király), aztán később egy kicsit durvul.
Az elején nagyon ügyesen megoldottad a fura ütemet ezekkel a szaggatásokkal, megállásokkal.
A második fele pedig szintén jó lett, hogy a gyors futamok több ütemen át tartanak így megint nem volt zavaró a furcsa ütem.
Gratula hozzá! Ismét!
Szia biciklipumpa! Well...
Igen kicsit nyögvenyelősen megy ez a próbálkozás a "modernebb" blues irányába...
0:21-től jön pont az a rész ahol a lydian dominant kap szerepet, és az a "fránya" 11# hangocska b@xa az ember fülit. Ez a skála nekem nevével ellentétben, ( már hogy domináns ) inkább a bizonytalanság érzetét kelti, de lehet hogy ez is a "célja". Erőltetem ezt a dolgot, de valahogy tényleg nem akar kicsúcsosodni. Mindenesetre sok olyan dologra fölhívtad a figyelmemet, ( felesleges ismétlések, a dallam rossz irányba való menete, stb. ) ami még hasznomra válhat, úgyhogy
köszönöm! A blues-tól amúgy ne sokat várjál...
Anyám, Baby, Whisky, füst...
nem rosz a solo, nekem az effect nem tetszik annyira kicsit olyan mocskosnak tűnik, de vannak benne egész jó elemek :) köszönöm a fáradalmaidat, hogy megosztottad velünk a solodat :)
hát ezt le se tagadhatnád h ne te csináltad :D elmondom mit éreztem hallgatás közben. 0:0-0:20 megint olyan kurva jól indulsz, mint a többi improidon. azt gondoltam nah ebből 1 kurva jó solo születet teljesen átadta a háttérzene hangulatát, aztán jött egy szokásos tíbyee combo 0:21-0:22 től... hát őszintén szólva annyiszor hallatom már ezt az elemet, most lehet hogy pont ezért nem tetszett benne. ez után ismét elkaptad a rock & roll t! egészen 0:35 amikor leviszed a solot ami megint csak lehangolja az embert mikor úgy kezdet el hogy robbani fogsz, (menni akarsz felfele de még nem értél fel, nagyon fel akarsz jutni és erre megcsúszol és leesel az aljára) kb ilyen volt ez a rész is. az hiányzik nekem hogy érj fel arra a dombra és legyen vmi kiteljesedés. 0:37 től ismét jöttek a tibye feelingek :) nem voltak annyira rosszak de, szerintem azért sikerült neked jobban az eleje mert ott még teljesen rá voltál hangolódva a háttérzenére, és újat kellet h alkoss, nagyon is szépen elkaptad, de aztán (vagy kifogy az ihlet) és rátámaszkodsz a jól megszokott és bevált stílusodra, ami most lehet csak nekem uncsi egy kicsit, de szerintem folytatnod kéne azt h úgy alkoss amit épen érzel. sokkal jobb solot tudnál csinálni, és ebben biztos vagyok. nem pedig rátámaszkodni olyan elemkre amik már korábbi solozáskor jól szóltak. ez hiányzik nekem de összesítve nagyon jó solo volt ez fogad gratulációmat :)
3-4 hónapja hallgatom a soloidat, és egyre jobban elhiszem rólad h már nagyon komoly művészi alkotásokat viszel néha végbe :) volt 1-2 rész ahol borsódzott a bőröm, az egész solo olyan sejtelmes volt, nagyon szépen áthozol vmit ami nekem nagyon tetszik. és hasonló jó solokat csinálsz mindig, az én improim nagyon változóak, néha nagyon jól sikerülnek néha meg nagyon szarul. a gyors részek is nagyon szépen ki voltak dolgozva, remélem hogy ennyi idősen én is tudok majd ilyen dögös solokat csinálni.
Finomságok voltak benne ezúttal is! (Most a SoundCloud épp nem megy, de előtte pont meg tudtam hallgatni egyszer.) Írok majd róla, ha időrendben ideérek
Köszi a kedves szavakat. 
Nem mindenkinek jöhet be a "beteg stílusom", sőt... 
Mindenesetre a tesómnak tetszett. 
Tetszett az effektek használata, és jó kis groove alakult ki belőlük.
Most Tibyee október 1-én készült Csivava szólója következik (#4691), amelyet Biciklipumpának dedikált.
csak a lágy szól jól...
Ez biztatóan hangzik.