HANGMESTER.HU
 
 
 
 
 
E-mail cím:

Jelszó:
Emlékezz rám


A WEBÁRUHÁZBAN TÖRTÉNŐ VÁSÁRLÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES REGISZTRÁCIÓ

WEBÁRUHÁZ

PENGETŐS

BILLENTYŰS

FÚVÓS, VONÓS

ÜTŐS

EFFEKT/PROCESSZOR

ERŐSÍTŐ

FÜLDUGÓ/FEJHALLGATÓ

FÉNYTECHNIKA

HÚR, CD, DVD

KOTTA

MIKROFON

KIGÉSZÍTŐ

HANGRENDSZER

KEVERŐ

AJÁNDÉK, KOBOLDOK

IRODA

ZENESZ KONYHA

MULTIMÉDIA

HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK

KERT - MŰHELY



A FÓRUM legfrissebb témái

...Bassmanok...

2020. október 28

GREG ERŐSÍTŐK

2020. október 28

***FENDER***

2020. október 28

DalszövegÉrtelmező 20

2020. október 27

Akusztikus gitárok

2020. október 27

K O R G szintetizátoro

2020. október 27

Offtopic

2020. október 27

Zenész Konyha (Zenészek

2020. október 27

Jónás Tamás (instrume

2020. október 27

Z e n é s z V I C C E K

2020. október 26

***YAMAHA billentyűsök

2020. október 25

Zenekar alapítás

2020. október 25

Zenészeket, zenekart ke

2020. október 25

Mutameg!

2020. október 24

Sublime

2020. október 24

ADOK-VESZEK-CSERÉLEK

2020. október 23

Akusztikus dalok

2020. október 23

Stúdiófelvétel

2020. október 22

FÓRUM MŰKÖDÉS DOLGOK

2020. október 22

Gitáreffektek

2020. október 21

Oktáv, nyak stb. beállít

2020. október 21

In Memoriam...

2020. október 21

MILYEN HANGSZEREKET HASZ

2020. október 21

Hughes & Kettner

2020. október 21

LANEY

2020. október 19

Csöves Gitárerősítő

2020. október 19

*MARSHALL.hu KLUB *

2020. október 19

Mákosamp és válogatott f

2020. október 16

Vizelde

2020. október 15

***BOSS GT-100 ! ! !

2020. október 15




HANGMESTER.HU AKCIÓ
50% BLACK FRIDAY kürt alakú, arany színű iratcsipesz (1 csomag) AGC1016
50% BLACK FRIDAY kürt alakú, arany színű iratcsipesz (1 csomag) AGC1016

50% BLACK FRIDAY kürt alakú, arany színű iratcsipesz (1 csomag) AGC1016


Akciós ár:
870 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
50% BLACK FRIDAY elektromos gitár alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC101
50% BLACK FRIDAY elektromos gitár alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC1017

50% BLACK FRIDAY elektromos gitár alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC101


Akciós ár:
870 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
50% BLACK FRIDAY violinkulcs alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC102
50% BLACK FRIDAY violinkulcs alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC102

50% BLACK FRIDAY violinkulcs alakú, színes iratcsipesz (1 csomag) AGC102


Akciós ár:
870 Ft



hangszermagazin.hu

SIPOS PÉTER: Huszka Jenő díjat kaptunk dalszövegeinkért az Artisjustól
2020. október 28.





hangszermagazin.hu

Benkő László (OMEGA) mesél a Gyöngyhajú lány hatásairól
2020. október 26.







Legfrissebb használt hangszerek:
Fender
15 000 Ft
Elektronika
75 000 Ft
Elektronika
20 000 Ft
Elektronika
135 000 Ft
Elektronika
70 000 Ft
Yamaha
40 000 Ft
Line6
54 990 Ft
Epiphone
120 000 Ft
Acoustic
300 000 Ft
AKG
20 000 Ft
GENELEC
549 000 Ft
ROSS
20 000 Ft

DalszövegÉrtelmező 2020 - Verselemzésért WELLNESS HÉTVÉGÉT
A HANGMESTER-Online Kft. szervezésében

Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!

Témák


rszebeni Tegnap 20:58 |  #59
Pályázó neve: Szebeni Réka
Választott dalszöveg: POKOLGÉP – Itt és most
Értelmezésem:

A Pokolgép Itt és most című dalát Horváth Attila szerezte, 1989-ben. A költő szerzeményei között a dal kiemelt helyet foglal el, mivel egy rendkívül sikeres száma lett az együttesnek. Az életművébe tökéletesen beleillik, hiszen Horváthnak már az első művei is a hetvenes évek elején a rock műfajban jöttek létre, és egészen máig születnek újabb és újabb kiváló és nagysikerű darabok. Nem kisebb zenekaroknak írt a szerző számokat, mint a Piramis, a Korál, az Omen vagy épp a Tunyogi Rock Band, de olyan ikonikus alakok is énekelték számait, mint Deák Bill Gyula. Innen is látszik, hogy Horváth Attila nem csak a laikusok által alkotott vélemény alapján, hanem szakmai szemmel is a legjobbak közé sorolható a műfajban.
A dal 1989-ben született, és a Pokogép harmadik lemezén jelent meg. Mivel a Gép első két lemeze is nagyon népszerű volt, a harmadik lemez is elsöprő sikereket aratott. Az Itt és most, lírikus jellegével, különleges csillaga a lemeznek.
A cím témajelölő, mely előre utal, megjelenik benne a helyszín és az idő. Ám mind a kettő határozatlan, és egymást kiegészítve nagyobb értelmet kap az átvitt jelentése, mint egy sima helyszínjelölést. Itt és most, ebben a két szóban benne van minden, nincsen múlt, nem lesz jövő, egy dolog van, a jelen, és vagy abban éljük meg a pillanatot, vagy nem lesz mit megélni.
A dal komoly gondolatokkal foglalkozik, sokszor elvont, és filozofikus. Hangneme egyszerre reményvesztett és számonkérő. Csalódás jelenik meg benne, de ott van a halvány remény és a bizakodás is. Ezekből a kettősségekből egy dolgot lehet biztosan megállapítani, hogy egy választás szélén, két ellentétes irány előtt áll a lírai én, és vagy az egyik fog bekövetkezni, vagy a másik, de a döntése végérvényű lesz.
Műfaja elégikus dal, melynek elégiai vonása a fájdalomban, a hiányérzetben fejeződik ki, míg a dalra jellemző egyneműség és a ritmusosság egyértelműen jellemzi az egész művet.
A vers szerkezete egyáltalán nem mondható klasszikusnak. Két fő egységre osztható, előbbi két, különálló gondolatot megfogalmazó versszak, míg utóbbi négy a refrént képezi, melyből minden páratlan ugyan az, és minden páros az előbbiek variánsa.
Az első versszak első sora rögtön meghatározza a vershelyzetet, melyet a második sor nyomatékosít:
“A máskor, a máshol nincsen.”
Ezt egy költői kérdés követi, mely fokozott érzelmi állapotra utal, a kétszeres hiány miatt:
“Milyen Isten képes rá,
Hogy kétszer is elveszítsem?”.
Látható, hogy a megfogalmazással (elveszítsem) kifejezi, hogy a hiba mindkét félen múlott, hiszen maga a líra én veszítette el, és nem kivetve lett az Isten által. Ám a következő két sorban látszik, hogy a felszólítás pont erre irányul, hogy az Isten hagyja el, ha úgy akarja. Már itt látszik az Isten- lírai én kettős viszonya, egyrészről az elhagyás, másrészről viszont a még meg nem szűnt kapcsolat. Ennek az ambivalens érzésnek a feloldása helyett, a következő sor erre a kettősségre erősít rá:
“Tegye most, ha gondol rám”,
melyben látszik, hogy a gondoskodó mivoltját még feltételezi az Istennek, ha a jóindulatát már nem is. Ugyanakkor a versszak utolsó két sora egy vád is, illetve a harag, és a magára utaltság is megjelenik benne.
A következő versszak első négy sorában megjelenik, hogy milyen szerepe lenne az Istennek az életben, segítségnyújtás, támaszpont, meghallgatás, biztos pont. Ám a lírai én ezeknek a teljes hiányát véli felfedezni, amiért elkönyvelte, hogy őt az Isten elhagyta, és nem is könyörög hozzá, hogy térjen vissza, sokkal inkább szemre hányja, és elfordul tőle, ahogy az Isten is hátat fordított neki.
A második négy sorban tisztázza ezt a lemondást:
“Nem érdekel, mit ígér,
És nem érdekel a holnap.”,
illetve kiegészül még egy fontos gondolattal, a jövőről való lemondással. Ezzel Istent az élettel azonosítja, a két dolog nem független egymástól, az egyik értelme befolyásolja a másikét. Az utolsó előtti sorban újra előkerül a legfontosabb motívum, az itt és a most, a jelen, az egyetlen érték, és az egyetlen dolog, ami még számít. Az utolsó sor újra nyomatékosítja azt, hogy minden más, ami az életben van, az őt már nem érinti, illetve a harang motívuma összeköti a földi és az égi síkot, mindkettőnek a végét jelzi, a lemondást és az elengedést.
A refrén első négy sora egyrészről folytatja az első két versszak gondolatmenetét a jelennek, az ittnek és a mostnak a fontosságában:
“Most kell árts,
Most kell érts.
Most kell gyűlölj,
Vagy most kell félts.”
egy felsorolás formájában, melyben a második refréntől a “vagy” szavakkal egyértelműen jelzi, hogy döntenie kell, felkínálja a választási lehetőséget az Istennek, hogy féltse vagy gyűlölje, hogy ártson vagy megértse. Ebből azt látjuk, hogy míg egy reményvesztett kapcsolatból indult ki az érzelmi állapot, mostanra megjelent a változás lehetősége, hogy nem feltétlenül kell ennek a sok rossznak bekövetkeznie, mert igenis van pozitív irány is, amely felé az élet folytatódhat. Ezt a szálat pedig a refrének utolsó két sorai tökéletesen fejezik be:
“Figyelj rám itt és most,
Hogy el ne késs.”
“Törődj velem itt és most,
Hogy el ne késs.”.
Itt megjelenik a könyörgés, a kérelem, hogy figyeljen és törődjön, hogy ne hagyja elveszni, elkallódni, mert bár most kilátástalannak véli a lírai én a saját helyzetét, vágyik a jóra, és ez az, amire szüksége van. Ehhez hasonlóan, az Istennel való küzdelem szakaszait nem csak a hozzáállás változása szemlélteti, hanem a megszólítás is. Az első két versszakban egyes szám harmadik személyben beszél róla, ami szintén a távolság jele, de ez a refrénre átalakul valós megszólítássá, egyes szám második személyben, egyenesen hozzá beszél, neki könyörög, mely egy mélyebb kapcsolatot mutat a két fél között. És bár az ellentét feloldani látszik, az utolsó sorokban jelen van az emlékeztetés, a rossz kimenetel fenyegetése, ami egy gondolatban két színteret mutat be, ha elkésik az isten, akkor egyfelől se az itt és most nem valósulhat meg, másfelől pedig az Istennel való kapcsolat sem. Az elején úgy szól a lírai én kérdése, hogy kétszer hogy lehet elveszíteni. És ha itt jól megnézzük a helyzetet, ez a kétszeres, vagy sokkal jobban mondva kétoldalú elveszítés gyönyörűen megjelenik. A földi és az égi világ, a jelen és a késedelem, ami a jövő hiánya, vagyis az élet és a halál; ez a kettősség, mely a dal elején értetlenül áll, ha nem is a felszínen, de mögöttes tartalomként végig kíséri az egész szöveget, de tovább megyek, az egész életet.
Magáról a vers szerkesztéséről elmondható, hogy tele van ismétléssel, melyek a “most” szóban nyilvánulnak meg leginkább. Ez a legfontosabb gondolat nyomatékosítását szolgálja.
A rímelését félrímek jellemzik, egy kivétellel a rím magánhangzója az egész dal alatt egybecseng.
A vers alatt a fokozás az Istennel való kapcsolatban jelenik meg, mely maga a konfliktus is egyben, és a refrénben megjelenik a megoldás. Ám mivel egyoldalú a kommunikáció, így ez csak egy megoldási lehetőség, mely magában hordozza mindkét kimenetelt. Mivel az egész versen át a megszólított az Isten, így a himnusz műfaja is megjelenik benne, de a klasszikus könyörgés-kifejtés-könyörgés szerkezet helyett vád-kifejtés-könyörgés formában fedezhető fel. Ez a műfaji jellemző megváltoztatása ugyanakkor nagyon jól harmonizál a rock műfajával, és a rockerek milyenségével, hiszen a vád-témakifejtés-könyörgés ráhúzható erre az életstílusra a következőképpen: kívülről sziklának mutatják magukat- komplex gondolatok és érzelmek jellemzik-legbelül ugyan úgy az erős érzelmek és a vágyakozás a jóra az, ami főként meghatározza őket.
Az Itt és most nagyon sok rockzenét kedvelő embernek a himnuszává vált. Ennek oka többek között az is lehet, hogy a szöveg bár kimondatlanul, de magában hordozza azokat a kihívásokat, mely a felszínen túl is minden embert érint, sokszor bánt, és nem hagy nyugodni. Bár a kérdésekre válaszok nem születnek a dal szövege által, egy nyitott kérdést hagy a zenét hallgatóknak, mely arra készteti őket, hogy a szöveg kérdéseire önmagukban keressék meg a válaszokat. Amennyiben ezek a válaszok megszületnek, úgy az a rész, amire Isten nem válaszol, betöltötté válik, mi magunk válaszoljuk meg, ezzel elérve, hogy önmagunkat tapasztalhassuk meg Istenként, és belássuk, hogy a kérdéseinkre a választ is önmagunkban kell keresni, mert mi is mind Istenek vagyunk, a saját életünket mi magunk befolyásoljuk, és rajtunk múlik igazán, hogy merre visz a sorsunk. Így mindent összegezve, a dal egy önismereti útmutató is, mely a zenével párosulva méltón lehet a magyar rockzene egyik legszebb himnusza.

ewr Tegnap 16:12 |  #58
Több szót az egész zenekar nem érdemel.
Válasz 'cukilali55' hozzászólására (#56)

Diána0309 Tegnap 12:20 |  #57
Pályázó neve: Kosztolányi Diána
Fekészítő tanár: Menyhárt Krisztina
Dalszöveg: Pokolgép (Horváth Attila): Itt és most

Alapvetően, ha ránézünk a dalszövegre, formailag rövidnek tűnik, ismétlődő sorokkal. Ha pedig a szövege elemzésére térünk megtudhatjuk, hogy a cserben hagyásról, az egyoldalú szerelemről szól. Az ismétlődő mondatokkal fejezi ki fájdalmát, ezzel nyomatékosítja magányosságát. Az negatív és pozitív igék sorolásával és váltakozásával ellentétet állít fel, bemutatja, hogy a szerelemnek is sok oldala van és nem mindig boldog az, aki szerelmes. Felszólító módban írja az igéket: árts, érts, gyűlölj, félts, ezzel is arra utalva, hogy szüksége van a szerelemre még, ha fáj is. Azt akarja a jelenben, ami már a múlté, amikor még viszonzott volt a szerelme. Egyedül érzi magát, nincs kinek elmondania problémáit: ,,Panaszkodnom nincs kinek.” A mának akar élni, de szüksége van valakire, aki mellette áll, még akkor is, ha gyűlöli, ezzel is az adott személy hiányát és szükségességét fejezi ki. A személy, akihez íródott a dal már mással van: ,,A harangok másért szólnak.” Még utoljára szeretné, hogy ott legyen vele és segítsen neki, de ha nem jön, ne is jöjjön többet: ,,Tegye most, ha gondol rám, De holnap már ne segítsen!” Összegezve a dal megjeleníti a tehetetlenséget, amikor mi már nem tudunk mit kezdeni azzal, ha valaki nem tudja viszonozni szerelmünket.

cukilali55 Tegnap 11:43 |  #56
Nálam Te vagy a bajnok......
Válasz 'Zétény' hozzászólására (#54)

Weirdoweebo Tegnap 11:42 |  #55
Pályázó neve: Nagy Réka Róza (Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina - Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium)

Választott dalszöveg: POKOLGÉP: Itt és most (dalszövegíró: Horváth Attila)

Elemzésem:

A cím téma jelölő, a Lírai én türelmetlen, itt és most, a jelenre fókuszál. A dal üzenete lényegre törő. sietteti a dalban megszólításra kerülő személyeket. A vers nincs tagolva, mintha egy levegő vétellel szeretné elmondani amit akar.

A lírai én felszólítja Istent, hogy akkor és ott kell csodát tennie, mert később már képtelen lesz rá. Egyszer még hitt abban, hogy Isten még képes megváltást adni neki, viszont úgy érzi az nem törődik vele, és ha nem mosolyog rá mégegyszer, többé nem lesz rá lehetősége. Megkérdőjelezi Isten jelenlétét „Milyen Isten képes rá, / Hogy kétszer is elveszítsem?”

Arra kéri istent, ha eddig nem törődött vele, és most sem lép semmit, akkor hagyja el, hagyja úgy abban a helyzetben, ahogy él. Ne büntesse meg hitetlenségéért a jövőben, ha most nem segít, vagy bünteti meg: „Tegye most, ha gondol rám, / De holnap már ne segítsen.”

Ismétlés következik „Hagyjon el, hagyjon így”, viszont mintha sorait már nem csak istenhez szegezné. Belép egy új szereplő a gondolataiba. Már nem csak istennek könyörög, hogy hozzon döntéseket azonnal, de a szeretteinek is az orrára köti, hogy nem tud velük a bajairól beszélni: „Panaszkodnom nincs kinek.”. Elutasítja a szeretetüket, mert nem valós, és már nem állnak igazán mellette. „Ne áltasson, hogy szeret. / A kezem rég nem fogja már.”

A szerettei közül is ezután szerelméhez szól: „Nem érdekel, mit ígér, / És nem érdekel a holnap.”, a válaszát most szeretné hallani, nem holnap, vagy utána. Most kell megváltoztatnia a jövőképét a válaszával.

A szeretteinek most kell cselekedniük, kimutatniuk hogy mellette állnak, ha pozitív, ha negatív hatással van a kapcsolatukra. Figyelemért és törődésért epedezik, mert egyedül, magányosan érzi magát, és ezeket most és ott szeretné, mert nagyon zaklatott és nem hisz a holnap boldogságában, ha ma nem segít neki senki. Ő keresi ezt a segítséget, de senki nem áll ott mellette, hogy megnyugtassa.

Zétény2020-10-26 23:04 |  #54
Pályázó neve: Varjú Zétény
Felkészítő tanár: Hunya Jolán, Gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola
Dalszöveg: Korál - Előhang (Ugye nem hiszed el?)

F.M 2020-10-26 14:05 |  #52
Pályázó neve: Farkas Modeszta
Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina
Piramis: Kóbor angyal

Ez a dal 1979-ben jelent meg, műfaja pedig rock.
A címet hallva a kóbor szó esetén a hontalanságra, elveszettségre gondolhatunk, ami a dalszövegében is megjelenik, míg az angyal szó hallatán a tisztaság és a hit jut az ember eszébe. Az első versszaktól kezdve a szerző megszólítja a hallgatót és ezáltal próbálja még inkább érzékeltetni, hogy miről is szól valójában a dal.
Az első versszakban a kor fiataljainak szemszögéből kezdi elmondani az 1970-es évekbeli helyzetüket. Beszél itt a hontalanság érzéséről, és hogy a világ szembe fordult azzal a fiatallal, aki az egész fiatalságot szimbolizálja. A szerelme is kihasználta és elhagyta őt.
A refrénben is ezeket az érzéseket nyomatékosítja, vagyis a hontalanságot és a magányosságot, ezzel is mutatva, hogy a kor gyermekei mennyire elvoltak veszve.
A második versszakban a váróterem, mint helyszín azt szimbolizálja, hogy ahová elmenne és valamennyire is otthon érezné magát vagy legalább jobban, oda nem tud, mivel nincsen rá pénze. Vágyódik egy nő után és mit meg nem adna azért, hogy egy ágya legyen legalább, ahol letudja hajtani álomra a fejét.
A refrén utáni következő két sorban a kóbor angyallal az elveszett önmagát szimbolizálja, aki nem hisz magában.
Az utolsó versszakban úgy érzi, hogy jelentéktelen, egy apró porszem a világban és, hogy senkinek sem hiányozna, ha eltűnne „Vajon ki tudta eddig megjegyezni arcodat?”. A farkasokkal a kritikus társadalmat akarta ábrázolni a szerző. Hiába próbálja a fiatal keménynek mutatni magát, ráébred, hogy igazából ő áldozat.
A refrén újra elhangzik kétszer, ezáltal még inkább nyomatékosítja a dal üzenetét.

Peksara 2020-10-26 13:55 |  #51
" Név: Pék Sára Borbála
Dalszöveg: Pokolgép: Itt és most ( szövegíró: Horváth Attila)
Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina


A vergődő ember dala
Aki rádöbben, hogy egyedül maradt, és másra nem számíthat csak önmagára. A továbblépéshez gyűjti az erőt, és ezt itt és most kell eldönteni, hogy lesz –e elegendő a holnaphoz.
Csak Az itt , csak A most létezik, nincs múlt és nincs jövő. A Horatius-i idézet optimizmusát - az „Élvezd az időt, és minden napnak szakítsd le a virágát!”- nem találom. Az élet értelmét kereső embert a kiábrándultság és a fásultság eltaszítja Istentől, meginog a belé vetett hite. De ha mégsem válna teljesen kegyvesztetté, és érdemesült volna az isteni kegyelemre, csak egyet kér: vagy teljesen hagyja el, vagy segítsen, de itt és most , és ne máskor!
Az ember az égi segítség mellett a szerelemben keres kapaszkodót. Észrevétlenül fonodik össze e két éteri érzés. Még nem tudod, hogy kivel perlekedik: Istennel , a Szerelemmel, vagy mindkettővel egyidőben. Bármelyiknek is – de szemére veti, hogy inkább hagyja el , de ne áltassa, hogy szereti. Szánalomból senki ne fogja a kezét, a panaszát már úgy sem hallja senki rég…
A teljes kiábrándultságában roskad a földre, egyedül maradt , és egy pár pillanatig moccanatlanul fekszik a földön , de nem halt meg. Csönd van. És ezt a csöndet a harangszó élces hangja veri fel, ami nem érte szól.
Szerintem ez a szöveg tetőpontja. Ahhoz, hogy fel tudjunk állni egy –egy válsághelyzetből, mélyre kell zuhanni, ahonnan nincs más út, csak a kilábalás. Erőt kell venni magunkon a felálláshoz, és újra építeni önmagunkat. Nem szégyen, ha segítséget kérünk, még egy kemény (rocker) férfinak sem. Ez mutatja emberi gyarlóságunkat, hogy hibázni emberi dolog, de helyrehozni is képesek vagyunk.
Most kell árts,
Vagy most kell érts.
Most kell gyülölj,
Vagy most kell félts.

Figyelj rám itt és most,
Hogy el ne késs.

Itt és most ( és nem máskor) a refrénben megszólal a segélyhívóvonal : most kell, hogy eldobj végérvényesen, vagy most kell, hogy megérts engem. Az sem baj, ha gyűlölsz, de jobban szeretném, ha fontos lennék neked!
Kérlek , figyelj rám Istenem, el ne késs, Szerelmem!
A szöveg üzenete az, hogy életünk során bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amely próbára tesz bennünket. De mindig kell, hogy legyen egy kapaszkodónk: legyen az a hitünk vagy a szerelmünk, hogy akkor és ott átsegítsen az élet megpróbáltatásain, és tovább léphessünk a jövőbe.

Matedanika 2020-10-26 13:40 |  #50
Pályázó neve: Máté Dániel

Horváth Attila Itt és most c. dalszövegének elemzése

A dal a rock műfajában mutatja meg az ember és Isten közötti távolság, elhagyatottság, a segítségkérés témakörét. Mindez nem idegen az irodalomtól: a magány, reményvesztettség jellemző emberi érzés, így gyakori forrás lehet szövegíróknak, költőknek. Elemzésemet a lírai én gondolatainak bemutatásán és egyéb irodalmi kapcsolódási pontok bemutatásán keresztül kívánom véghez vinni.
„Itt és most” – hangzik a címben és refrénben. Az azonnali segítségnyújtást már-már követelő, az elhagyatottságot megelégelő lírai én felkiáltása szólal meg. Az adott pillanatban való megrekedtség mélyéről kiált fel a beszélő, hangsúlyozva, hogy nincs más időpont, másik lehetőség arra, hogy Isten kimutassa felé szeretetét. Egyfajta követelőzés, fenyegetődzés jelenik meg itt. „Milyen Isten képes rá, hogy kétszer is elveszítsem?” – érzékletesen megfogalmazott sort olvashatunk, amiben az Istentől elszakadt, de mégis visszavágyó „tékozló fiú” mondja ki: nem létezhet olyan hatalom, mely visszautasítja a közeledését. Kétszer nem veszíthetik el egymást, mivel a megbocsátás alapvető motívuma az istenhitnek.
„Úgy segített, hogy nem segíthetett” – idézhetjük fel együtt József Attila szavait, aki szintén az Istentől való távolságot, az ember önnönmagán való megsegítését írja le. A dalbéli beszélő segítséget kér Istentől, de kifejti, hogy ennek az adott pillanatban kell történnie, akkor kell elfogadnia a közeledését. A fentebb említett idézettel szembeállítható ez a kijelentés tehát, ugyanis a lírai én azt nyilatkoztatja ki, hogy a kapcsolat kétoldalú kell legyen, ő pedig már megtette, amire szükség volt, most a másik félen a sor.
A vallásban megjelenő „szerető Isten” képét támadja meg a „Hagyjon el, hagyjon így/Ne álltasson, hogy szeret.” sorokkal. A lírai én alaphelyzetében, illetve a szövegen keresztül végig a vágyódás és a düh érzései keverednek. Az Úrhoz visszatérni akarás, de a válasznélküliség miatt érzett harag. A kétségbeesés arra indítja, hogy inkább befejezze az egészet, lerántsa a hazugságot kettejük között: ha Isten nem szereti, ne hazudják neki az ellenkezőjét. Erős gondolatok ezek, de az adott érzelmi állapotban érthetőek; a cserbenhagyottság könnyen késztetheti ilyen mondatok megformálására. Szinte megtagadja létezését a „Nincs kinek panaszkodnom” szavakkal, mégsem hagyja abba a könyörgést, csupán feltételhez köti a további vágyódást: „Csak az itt, csak a most.”
A refrénben elérkezünk az érzelmi csúcsponthoz, ahol színvallásra, őszinte megnyilatkozásra szólítja fel az Urat. „Az Istenhez gyönge szódat emeled:/Veled lesz akkor az Isten./Elvesztetted szegény, kóbor magadat:/Ha szabad: segítsen az Isten.” – Ady Endre hasonló helyzetről beszél, mégis „gyönge szóként” írja le az imádságot, jelen szövegünkben mégis az emberi gyengeség mellett a bátor kiállás jelenik meg, ahogyan a válaszadást követeli a lírai én.
„Most kell árts, most kell érts. Most kell gyűlölj, vagy most kell félts.” Ellentétek felsorakoztatásával, szinte a romantikus versírás stílusjegyeinek jellegzetességeivel érzékelteti az érzelmi fordulópontot: az indulatos kérést. A hangsúly továbbra is a jelen pillanatban való átélésen van, a „most” szó gyakori ismétlése a fokozást, nyomatékosítást szolgálja.
A lírai én kész a megváltásra, kész az elfogadásra, de a válaszok nélküli eltöltött idő meggyengíti, kétségbe ejti. A szöveg egész egyszerűen egy Istenhez való ima, melyben a hozzávaló vágyódását fejezi ki, de úgy véli, ezt viszonozni kell, visszajelzést akar, mégpedig azonnal, különben elveszítheti a reményt örökre. Az utolsó sor nem oldja fel a szövegen végigfutó feszültséget, Istenre bízza a megváltást, megsegítést, mégpedig rövid határidőn belül: „… el ne késs.”

HANGMESTER.HU 2020-10-26 13:14 |  #48
Benkő László (OMEGA) mesél a Gyöngyhajú lány hatásairól http://hangmester.hu/magazin.php?cikk_id=1169




Katalin 2020-10-25 20:46 |  #47
Pályázó neve: Hajdu Katalin

Horváth Attila Kóbor angyal című dalszövegének elemzése

Évszázadok óta láthatjuk, hogy a költők egyik legkedveltebb központi témája a szerelem, a fájdalom és a magány háromszöge. Ez a párosítás az évek során semmit sem veszített vonzerejéből, sőt, olyannyira népszerű még napjainkban is, hogy a költemények után már dalszövegekbe is öntik ezeket az érzéseket. Ez nem véletlen, hiszen nincs is olyan ember a világon, aki ne érezte volna a felsoroltakat életében legalább egyszer. Sokszor ez a három érzelem ráadásként kéz a kézben jár egymással, így ezek az elemek a legtöbb esetben együttesen jelennek meg a vers- vagy dalszövegekben.

A szöveg központi témája tehát a magány, ami tükröződik a főszereplő fizikai és lelkiállapotában is. Ennek a magányos embernek az érzéseit és elmélkedését olvashatjuk kilenc versszakon keresztül – e módon megfelel a lírai műnem követelményeinek, hiszen a lírikus belső világát, gondolatait tárja fel. Magánya kifejeződik abban, hogy fáradt, nincs hova mennie, pedig olyan kimerült, hogy már a méltóságát is feladná, és szinte bármit megadna azért, ha lenne hol álomra hajtania a fejét. Aki eladja a lelkét az ördögnek, az a jövőben bőségre számíthat, ám ennek súlyos ára van: a lírikus én azonban olyannyira elgyötört, letört és elkeseredett, hogy mindössze egy ágyért cserébe megtenné azt. Fáj neki, hogy elfordul felőle mindenki: a lány, akit elhívott, valójában csak kihasználta, és nincs olyan ember sem az életében, aki befogadná csak egyetlen éjszakára.

A szöveg hűen tükrözi az 1970-es évek Magyarországának helyzetét. A dalszöveg egyes szám második személyben íródott, így megszólítja az olvasót, azt az érzetet keltve, hogy a szöveg nemcsak a főszereplő férfiról, hanem róla is szól. Ilyen módon még jobban megérinthette a szöveg kor gyermekeit, akik ismerték ezt az életérzést. A szerző ezzel éri el, hogy minél közelebb érezzük magunkhoz ezt a depresszív, komor hangulatvilágot, megértsük, milyen érzések kavarodnak a szöveg alanyában, és az akkori társadalom tagjaiban. Ezzel rokonszenvet ébreszt az olvasókban a főszereplő iránt, hiszen mi kívülállókként tudjuk, hogy nincs egyedül a kilátástalanság és elhagyatottság érzésével, rengeteg sorstársa van a világon, akiben ilyen és ehhez hasonló érzelmek kavarognak.

Az egész dalszöveget áthatja ez a borongós, mélabús, elégikus hangulat. A főszereplő a város füstös várótermében ülve mereng arról, hogy ő maga egy szürke, jelentéktelen ember, akit nem vesz észre senki. Felteszi magának a kérdést, amire egyébként már tudja a megrendítő választ: talán az arca is annyira felejthető, hogy senki sem jegyezte még meg?

Ez a helyszín, vagyis a váróterem is arra utal, hogy főhősünk menne valahova, csak a pénz és a kapcsolatok hiánya gátolja ebben. Az állomáson való várakozás fokozza tragikus kilátástalanságát, ugyanis rájön, hogy innen sem tud tovább menni, nincs úti célja. Amellett, hogy nincs lakcíme és nincs hova mennie, „neve sincs” – hiszen nem szólítja meg és nem várja őt senki, nem érdeklődnek felőle, azt sem veszik észre, hogy a világon van. Nincs semmije, hiszen utolsó pénzét egy lányra költötte, aludnia nincs hol, ahova pedig mégis mehetne, oda még a jegyet sem tudja kifizetni. Ettől felesleges embernek érzi magát, aki láthatatlan, elveszett a világban.

Annak ellenére, hogy a dalszöveg alanya hihetetlenül magányos, vágyik arra, hogy kitörjön ebből, hiszen a refrén utolsó soraiból kitűnik, hogy sóvárog egy lány szeretete után, aki mutat felé valamilyen érzelmet, akit átölelhet, és aki mellette áll. Olyannyira vágyakozik egy nő társasága és szerelme után, hogy már úgy érzi, fizikai tüneteket is produkál, ám ez a vágya mégsem teljesülhet: hiába tett kísérletet arra, hogy teljesüljön, a reménykedve elhívott lány is csak átverte és kihasználta. Bár a szerelem témája is megjelenik a dalszövegben, mégis túlsúlyban van a társtalanság érzésének, a végtelen egyedüllétnek a problémája, ami önmagában sokkal tragikusabb, mint a szerelem hiánya.

Főhősünknek nem egy adott pillanatnyi érzelmi állapotát láthatjuk, hiszen negatív gondolatai már egy tartós, hosszú egyedüllét eredményei, mely az idő során mély sebeket ejtett rajta: az emberi kapcsolatok hosszadalmas hiánya ellenére azonban még nem lemondó és elutasító, továbbra is él benne a remény és a vágy egy új élet után. Ez a kettősség egymást váltva jelenik meg végig a szövegben, hiszen hol a kétségbeesettség és a vigasztalhatatlanság, hol pedig a hit és a reménység kerekedik felül a megtört férfiban.

A szerkesztő kétszer is beiktatja egymás után a „Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz. Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz.” sorokat. Azt a hatást kelti, mintha egy mindent tudó valaki megszólítaná a főszereplőt, és gúnyosan utalna arra, hogy adja fel, hiszen pozitív gondolatai nem győzhetnek az egyedüllét felett, rá ez az élet vár, sosem fog jóra fordulni a sorsa. Hiába vágyik rá mindennél jobban, magánya és kilátástalan helyzete végleges, szenvedése így gyógyíthatatlan, hiszen sosem fog tartozni sehova. Egyedül akkor nyerhet, ha elfogadja magányos életét, megtanul boldogulni társ nélkül, és elfogadja a számára elrendelt kirekesztett sorsot.

Az angyal szó arra utal, hogy ő maga jó ember, ám valamikor rossz fordulatot vett az élete. Kisiklott életéről azonban nem tehet, ennek oka valamilyen külső körülményben gyökerezik, erre utal az a részlet is, hogy „arcod az áldozaté”. Tisztasága megpróbáltatásai révén megkopott, nem volt képes arra, hogy ugyanaz az ember maradjon, mint aki a tragédiája előtt volt – ezt mutatja az a kép is, ahogyan az angyal a farkasok közé zuhan. A farkasok többségében falkákban élnek, ám vannak magányos, kirekesztett – többségében fiatal – egyedek is, akikre hosszú vándorlás és küzdelem vár segítség nélkül. Az angyal szárnyai már megtépázódtak, hiszen belefáradt a kóborlásba, felemésztette ez az élet. Belezuhant ebbe a gödörbe, amiből nem volt képes kimászni, a végén pedig ő is magányos farkassá vált. A kóbor szó negatív jelentése csavargásra, bolyongásra utal, ezzel pedig sejteti a szerző, hogy főhősünknek nincs otthona, ezért erre a céltalan, folyamatos vándorlásra kényszerül.

Több költői képet is találhatunk a műben: már maga a cím is egy metafora, ugyanis a főszereplő férfit azonosítja vele a dalszövegíró. Ellentétek jelennek meg a szavak szintjén: a kóbor angyal, amellett, hogy metafora, egy oximoron is, hiszen ezek egymásnak ellentmondó szavak, a jelző és a jelzett szó ellentétben állnak egymással. Az angyalok erősek és fenségesek, ezzel pedig nem fér össze a főhős elhagyatottsága és nincstelensége. Ellentétben állnak továbbá egymással az angyal és a gyilkos, a gyilkos és az áldozat szavak is. Láthatunk példát alliterációra is a „hely hova hazamehetnél” mondatrész esetében.

A dalszöveg kilenc versszakra van tagolva, váltakozó sorszámmal. A szomszédos sorok rímelnek, ezen belül is az utolsó szótagok, így páros rímet alkotnak. A refrén összesen négyszer hangzik el, ebből az első három ugyanúgy, a negyedik pedig kicsi változtatással: itt csupán azt ismétli el, hogy „Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely /
ahová mehetnél. Nincs egy lány, nincs egy lány / akit szerethetnél.” Ezzel a többszöri, szinte egyhangúságig való ismétléssel nyomatékosítja, hogy mennyire egyedül van, mennyire magányos.

A dalszöveg végén nincs csattanó, nem várt fordulat, nem oldódik meg a főszereplő problémája, hiszen nem fordul jobbra a sorsa. Szenved, hiszen magára maradt és folyamatosan azt érzi, hogy valami hiányzik az életéből.

Az ember társas lény, és bár előfordulhat, hogy időnként szüksége van egy kis egyedüllétre, a tartós társtalanság nem vezethet boldogsághoz, hiszen mindenkinek szüksége van valakire az életében, akire bármikor feltétel nélkül számíthat, és aki mellette áll, amikor szüksége van rá és végigkíséri útja során. Ha ez azonban nincs meg, az sem jelenti, hogy ez a magány már végleges és visszafordíthatatlan, vagy az élet így értelmetlen: a sorsunkat ugyanis mi magunk alakítjuk, így ha elég erősek vagyunk, ki tudunk mászni akár a legmélyebb gödörből is.

BPetra 2020-10-25 20:15 |  #46
Pályázó neve: Bohr Petra
FelkészÍtő tanár: Menyhárt Krisztina
Pokolgép:Itt és most
A szöveg egyből azzal kezdődik,hogy a szerző leÍrja,a jelenben kell élni és csak az számÍt.A következő napok miatt kár előre aggódni,úgysem tudjuk mi lesz.Ez, a dal későbbi soraiban is vissza fog tükröződni mint például:”most kell árts-Vagy most kell gyülőlj.” A következő mondatokban az Író Istenhez szólhat,kérdezvén,hogy miért jutott neki ilyen sors,és miért maradt magára,ezek szerint nem is egyszer.Ilyen büntetés után, nem vár már segÍtséget sem.LeÍrja,hogy aki egyszer már lemondott róla és elhagyta,az ne akarja hitegetni azzal,hogy szereti még.A látszat néha csal,és annak nem is szabad bedőlni.Egyedül van és nincs kinek elmesélni,hogy mit is gondol,és milyen érzések kavarognak benne.Kezd bizalmatlan lenni,és nem hisz az Ígéretekben sem.A holnap egy rejtély,amit nem akar megfejteni.Neki csak a jelen számÍt.Most kell kifejezned az érzéseidet és most kell cselekednek!Az idő véges és egyszer el fog fogyni.A tettek helyett a szavak nem cselekednek.Nem ér a szó semmit,a törődést és a féltést ki is kell mutatni.Amit eddigi élete alatt nem kapott meg a dal elbeszélője,azt most akarja,mert lassan lejár az idő.”A harangok másért szólnak”-hangzású sorban,közölni akarja,hogy életét milyen jelentéktelennek érezte eddig.A refrén tulajdonképpen kifejezi az egész dalnak a lényegét.Az elhagyott elbeszélő,törődést kér,és azt is most rögtön.

Sz.R. 2020-10-25 19:55 |  #45
Pályázó neve: Székács Réka
Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina
Korál: Ugye nem hiszed el?
Dalszöveg elemzés
KORÁL: Előhang /Ugye nem hiszed el?/
A dal stílusa metál, írója Balázs Ferenc aki a Korál együttes tagja. Az együttes megalapításának ötlete abból született, hogy Koncz Zsuzsa állandó kísérőzenekart keresett maga mellé, emiatt jött létre a banda. Az együttes most öt taggal rendelkezik mind a mai napig.
-Bárkit kísért ezen a csillagon, Minden harang érted is szól. Minden történetnek része vagy, Legyen bármi, legyen bárhol, Soha semmi nincs túl távol És körbezár, még ha nem is középen állsz.
A dalszerzője szeretné átadni a hallgatójának, hogy fontos rész a világnak, bárhogy is érezzen ezzel kapcsolatban. Megírja, hogy bármire amire igazán vágyunk az sosincs igazán távol tőlünk, hisz ha már szívünkben megfogalmazódott álmunk, akkor már csak a fejben az azt megakadályozó gátat kell ledöntenünk, hogy az odavezető útra rátérhessünk. Stílusa azokat az embereket célozza meg akik már nem hisznek a csodákban és a boldogságban. Ezt a réteget marasztalni próbálja, a Földhöz kötni az elérendő céljaik által.

-Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad, Minden összeér az ég alatt, És a körforgásnak része vagy: Amit mérgezel, az mérgez, Amit érzel, az téged érez, Amit megérintesz, az kapcsol valahová.
A szerző a gyengeségeink ellenére sem mondja ránk, hogy erőtlenek lennénk. Hisz mindennek van értelme még annak is ami meggyengít minket, hisz ott máskor erősebbekk leszünk. A karma működésének mechanizmusát is beleírja a dalába azzal szemléltetve, hogy akit vagy amit hátráltatunk egyszer életútja során az máskor vagy más által ugyanúgy visszafog húzni minket, míg akit megértünk és törődünk vele az majd velünk is így fog tenni. Az utolsó sor megint csak azt hangsúlyozza, hogy semmi sem felesleges életünk során, semmilyen fájdalom, felesleges kör vagy könnycsepp mert ez mind minket szolgál és épít minket.

-Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész! És, ha jön az idő, amikor már nem leszel, Veled is egy egész világ múlik el.

Ebben a részletben az emberi lét fontosságát és páratlanságát érezteti (ismét), de itt már szeretteinknek való fontosságunkat is megjeleníti és hogyha majd eljön a búcsú ideje akkor a hozzánk közel álló emberek szívében majd „egy egész világ múlik el.” Ez a dalszövegegység lesz majd a refrén a későbbiek során.
-Soha ne kérdezd, hová tartozol, Minden harang érted szól, Minden dalban ott vagy már Ami él, az össze van kötve minden élettel mindörökre Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán
Mindenki adott helyre születik és ha az a közeg nem is jó neki akkor elhagyja és új közeget keres, de olyan is van aki egész életében a számára tökéletes közegben éli le életét és ez bárhogy is legyen ne kérdőjelezzük meg az akkori odatartozásunk mi voltát hisz abban a pillanatban ott kell lennünk, hogy később majd máshol lehessünk. Az író a magány kínzó gyötrelmét is beleírja dalába amit természeti példával támaszt alá „Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán”. Az Óceán ölelő karjaival, viszont megfúrja az egyedüllét fájdalmát és elénk is példát állít, hogy mindig van aki törődjön vagy gondoljon ránk még ha ezt észre sem vesszük az adott pillanatban.
-Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész! És, ha jön az idő, amikor már nem leszel, Veled is egy egész világ múlik el.
-Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész! És, ha jön az idő, amikor már nem leszel, Veled is egy egész világ múlik el.
-Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész! És, ha jön az idő, amikor már nem leszel, Veled is egy egész világ múlik el.
-Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz? Nélküled másképpen volna ez az egész! És, ha jön az idő, amikor már nem leszel, Veled is egy egész világ múlik el.
A szerző itt négyszer ismételi meg a refrént mondandóját ezzel hangsúlyozva, hogy az emberi élet nem eldobható szemét, hanem értékes, formálandó kincs.

Barbara 2020-10-25 18:30 |  #44
Pályázó neve: Bogár Barbara Csilla

Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina

Pokolgép – Itt és most

A Pokolgép az 1980-as évek elején alakult heavy metal együttes. A zenekar a sikerek ellenére is feloszlott, de a rajongók nagy örömére pár évre rá újra összeállt és egészen napjainkig aktívak. Feloszlása előtt pár évvel, azonban Horváth Attila megírta egyik legismertebb dalukat, mely az Itt és most címet kapta. A címből már sejthetjük, hogy jelenről fog szólni, kizárva a múltat és a jövőt. Amint elkezdjük olvasni és hallgatni már a dal elejéből is látszik, hogy zaklatott hangvételű, mély gondolatokat mond el benne a szerző. Leírja, hogy csak a most, a jelen számít, felesleges azon gondolkodni, hogy mit hoz a holnap. A refrén is így szól, jelenben gondolkodva: „Most kell árts, vagy most kell érts/Most kell gyűlölj, vagy most kell félts…” Megfigyelhetjük, hogy többször szólítja meg Istent. Szomorú, mert úgy érzi, hogy az Úr már egyszer elhagyta, és nem akarja megint elveszíteni. Ezt egyfajta büntetésként élte meg, melyet nem akar újra átélni. Hite is meginog. Úgy gondolja, hogy aki szereti őt, legyen ez Isten vagy ember, az mindig legyen ott mellette, fogja a kezét, biztassa, de ne hitegesse, és ne hagyja cserben „Ne áltasson, hogy szeret!” Szeretne maga mellé egy ilyen embert, szerelmet, de nincs senkije, rájön arra, hogy teljesen egyedül van a világban. Az érzéseit sem tudja megosztani senkivel „Panaszkodom, de nincs kinek.” Bizalmatlan, úgy gondolja cselekednie kell. Már egyre kevesebb dolog érdekli, csak a mában hisz, nem kíváncsi a holnapra. Az idő véges, és amit eddigi élete során nem kapott meg, azt mind most akarja. Keresi azt, ami igazán boldoggá teszi. A refrén lényegében össze is foglalja ezt és az egész dal lényegét, a gondolatait, vágyait, érzéseit, meg nem értettségét. A szöveg rávilágítást ad arra, hogy bármelyikünk kerülhet olyan helyzetbe, amikor segítségre van szüksége, de mindig kell, hogy legyen elegendő hitünk ahhoz, hogy tovább küzdjünk és éljünk.



Jázmin  2020-10-25 18:20 |  #43
Pályázó neve: Magó Jázmin Liána Piramis: Kóbor angyal (Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina)

A Kóbor angyal műfaja rock, a dalt 1979-ben adták ki. Szövegében az akkori fiatalok életérzése jelenik meg. A kor gazdasági és társadalmi problémái teherként nehezedtek a fiatalabb generációkra. A külső körülmények hatására eltávolodtak a szüleiktől és nem volt jövőképük. Ez az életérzés jelenik meg több rockzenei szerzeményben, erre jó példa a Kóbor angyal.
Az első versszakból kiderül, hogy egy otthontalan és nincstelen fiatalról szól, aki úgy érzi, hogy minden ellene fordult és barátnője is elhagyta. A refrénben nyomatékosítja, hogy nincs hova mennie valamint azt is, hogy mennyire bántja a magány és a szeretet nélküliség. A következő versszakban arról énekkel, hogy mivel nincs otthona ezért várótermekben kell aludnia pedig bármit megtenne azért, hogy egy igazi ágyban alhasson. Valamint nincs pénze arra, hogy elmehessen azokra a helyekre, ahová szeretne. Közben pedig egy nő után vágyakozik. Majd ismétlődik a refrén. Ezt követően azt mondja el, hogy mennyire vesztes helyzetben van, és mindig alulmarad. Az utolsó versszaknak lenyűgöző a szimbolikája. A versszak elején rájön, hogy egy arctalan senki, akire nem emlékeznek az emberek és nem is hiányozna senkinek. Úgy érzi, hogy angyalként, tiszta lélekkel érkezett, de a világ gonoszsága lassan tönkre teszi, és hiába próbálja keménynek mutatni magát, de igazából érzi, hogy áldozat. Ezután a refrén kétszeri ismétlésével nyomatékosítja mondanivalóját. A dalt a tartalmas szöveg mellett, egy karakteres nagyszerű zene, és Révész Sándor egyedi hangja teszi emlékezetessé.
Összességében a Kóbor angyal egy reményvesztett, kilátástalan helyzetben lévő magányos fiatalról szól, aki egy biztos otthonra és szeretetre vágyik.


K.János 2020-10-25 15:50 |  #42
Horváth Attila, Kóbor Angyal című dalszövegének elemzése

A mű címe nagyon találó, már önmagában kifejezi az egész versen végig vezetett angyalkép és a tradicionális közötti alapvető különbséget, ellentétet. Bibliai értelmezésben az angyalok az isteni akarat feltétlen végrehajtói halhatatlanok, sebezhetetlenek, erősek, tiszták, engedelmesek. Biztos helyük van a mennyben, elválaszthatatlanul kötődnek Istenhez. Küldetésük célja pontosan meghatározott, nem kóborolnak, nem szorulnak segítségre, nincs szükségük együttérzésre. Egészen mások, mint a kóbor angyal. Reménytelenség, kilátástalanság, magányosság érzése hatja át a verset.
Egyszerű ténymegállapítással kezdődik a szöveg: „fáradt vagy” statikus helyzet, melyet a dinamikusnak ható „széjjeltép a szél” kifejezés követ. A szél a természet erőit szimbolizálja. A „város”, mint település az emberi lét térbeli alapja, az ember társadalmi meghatározottságára utal. A „lány” már a személyes, társas kapcsolat, a magánélet szintje. A kóbor angyal mind a három dimenzióban vesztes. A szél tépi, a városban nincs hely számára, nem mehet haza. Nincs biztos háttere, menedéke. A lány kihasználta és elhagyta, a pénze is elfogyott.
A refrénben a többszöri szói és mondatismétlések még nyomatékosabbá teszik a tagadást: „nincs egy hely”, „nincs egy lány”. Az egymással rímelő, feltételes módú igealakok tovább erősítik a hatást: mehetnél, szerethetnél, megpihenhetnél, megölelhetnél. Az első versszakban megfogalmazott, az egyénnek biztonságérzetet adó, alapvető személyes és társadalmi kapcsolatok, a meghatározott hely, helyzet hiánya. A hely nyilvánvalóan nem csak fizikai értelmezést nyer, hanem szociológiait is.
A szemet maróan füstös váró terem találóan szimbolizálja a céltalan és reménytelen sorsú emberek egyetlen menedékét. Ide érkeznek, de innen nincs tovább. „Drágán adnak jegyet” nem juthatnak el, oda ahová szeretnének, ahová vágynak. Maradnak az ösztönök. Már csak egy cél marad, ezek kielégítése bármi áron. Már nincs becsület, büszkeség, tartás. „A lelked is eladnád…” Az ágy azonban kettős jelentésű” nemcsak a szeretkezés valós, hanem az elveszett otthon jelképes helye is.
Majd a visszatérő refrénben újból elhangzik a figyelmeztetés: nincs helyed, nincs társad egyedül vagy reménytelenül.
A következő két - két sor mondanivalóját még hitelesebbé teszi a „hé, kóbor angyal” megszólítás. Van ebben valami részvétlen lekicsinylés. „Mindig alul maradsz”, ne is próbálj kitörni, felesleges, nem fog sikerülni. Ez után következik a zseniális paradoxon: „Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz” tehát, mindenképpen veszíteni fogsz! Mintha a szerző megszólalna: elmondom még egyszer, hogy megértsd, minden hiába vesztes vagy - és megismétli a két sort.
A folytatásban – mintegy kiegészítve az előzőekben felsoroltiakat – újabb tényszerű, megdönthetetlen bizonyítékként szolgáló állítások következnek: nincs neved, címed, senki nem érint a létezésed. „Vajon, ki tudta eddig megjegyezni arcodat?” – hangzik el a megdöbbentő kérdés. A kóbor angyal helyett az olvasó (hallgató) mondja ki az egyértelmű, lehangoló választ: senki!
Megszakítva a mű eddigi menetét, a kóbor angyal reménytelen helyzetének több szempontú bemutatását, egy rendkívül szép és erőteljes költői képet tár elénk a szerző:
„Angyal zuhant tépett szárnnyal a farkasok közé.”
Szinte látjuk magunk előtt a megsebzett, tehetetlenné vált angyalt a vicsorgó farkasok közé hullani. A költő ránk bízza a befejezést, ami csak egy lehet: a pusztulás! Kifejezett a párhuzam a Biblia letaszíttatott, bukott angyalának a történetével. Felmerül a kérdés: a kóbor angyal bukása az isteni akarat megnyilvánulása – e? A szerző ismét az olvasóra (hallgatóra) bízza a választ.
Az utolsó sor beleillik az eredeti gondolatmenetbe, de kapcsolódik az előző sorhoz is. Újabb párhuzam a bibliai áldozati báránnyal és a farkasok közé küldött bárányokkal. Hiába a gyilkos álruha, a kóbor angyal valójában áldozat. A gyilkos jelző erős hatású, jól érzékelteti az áldozat, a kóbor angyal alárendelt, kiszolgáltatott szerepét. Az arc a valós énünk, megmutatja kik is vagyunk valójában.
A kóbor angyalra bárki ráolvashatná a kegyetlen igazságot: Isten, a társadalmielit tagja, egy hasonló sorsú társa. A szerző itt szint vall, a tárgyilagos, szenvtelen máz lehullik, együtt érez, áldozatnak tartja.
A mű végén megismételt refrén kétszer szerepel egymás után. Mintha a költő szólna: jól jegyezd meg! Nincs egy hely, nincs egy lány, nincs esélyed!
A szerző a rímes verselési formát használja.
Az első két versszak páros rímeket tartalmaz. Az első és második sorok, illetve a harmadik negyedik sorok rímelnek egymással. (Rímképlete: aabb)
A harmadik versszak rímelése ettől némiképp eltér. Az első sornak nincs rímpárja, így nyomatékosabbá teszi a tartalmát. „Nincs neved, nincs címed.” A versszak rímelésé a továbbiakban megegyezik az első kettővel. (Rímképlete: abbcc)
A megszólító szakasz sorvégei páros rímben csengenek össze. (Rímképlete: aa)
A refrén harmadik, ötödik, nyolcadik, tizedik sora rímel, egymással. (Rímképlete: xxayaxxaya)

A szerző több költői eszközt is felhasznál mondanivalója, a verstartalma kifejezőbbe tételé érdekében.
Legerőteljesebbek a költői képek: a füstös váróterem, a farkasok közé zuhanó angyal.
A szokatlan, vagy figyelemfelkeltőjelzős szerkezetek: kóbor angyal, gyilkos álruha, tépett szárny.
Dinamikus hatású igék: széjjeltép, zuhan.
Szó, sor, refrén ismétlése: nincs egy hely, nincs egy lány.
Az igeidők és módok változtatása:
jövő idejű, feltételes módú igék: mehetnél, szerethetnél, megpihenhetnél, megölelhetnél.
jelen idejű kijelentő módú igék: széjjel tép.
múlt idejű kijelentő módú ige: zuhant.
Szimbólumok használata: kóbor angyal, (füstös) váróterem.
Párhuzam, utalás bibliai vonatkozásban: áldozati bárány, letaszított, bukott angyal.
Megszólítás: „Hé, kóbor angyal!”
Kérdés: „Vajon, ki tudta eddig megjegyezni arcodat?”
A műben végig egyes szám, második személyű igéket használ a szerző, amely a legalkalmasabb a közvetlen megszólítás által a „határozottan nekem szól” hatás kiváltására az olvasóban, (hallgatóban). Kivételt képez az „Angyal zuhant tépett szárnyal a farkasok közé” sor, amelyben egyes szám harmadik személyben alkalmazza a „zuhant” igét, mintha távolabbról szemlélve, objektívebben tudna beszámolni az történésről.
A Kóbor angyal irodalmi műneme líra, műfaja dal.

A mű értelmezésénél figyelembe kell venni keletkezésének az idejét, az akkori társadalmi - politikai viszonyokat. A Kóbor angyal allegorikus dalszöveg, hiszen a nyílt társadalomkritikára nem volt lehetőség. A kóbor angyal a társadalom perifériájára sodródott ember – a Piramis együttes célközönségét tekintetbe véve: fiatal - szimbolikus képe, amelynek még a létezését sem ismerte el az akkori politikai rendszer. Ha mégis a „lecsúszás” csak az egyén hibájából következhetett be. Az ilyen emberekre nem volt szükség, sem figyelmet, sem támogatást nem érdemeltek.

A Kóbor angyal időtálló mű, mondanivalója ma is aktuális és az is marad, mert mindig lesznek kóbor angyalok.

Gyál, 2020. 10. 25.
Kis János

karola2002 2020-10-25 15:09 |  #41
Pályázó neve:Zoltán Karolina Ivett: Korál:ugye nem hiszed el?(Felkészítő tanár: Menyhárt Krisztina)


1993-ban Balázs Ferenc és a Korál címen jelent meg, illetve ugyanebben az évben adták ki Balázs Fecó szerzői lemezét, amelyen más előadóknak írt szerzeményei találhatók.
Ahogy a címben is benne van a hiszékenységről szól. Sok olyan ember van aki hiszékeny, nem hiszi el, hogy ő szép vagy tehetséges.
Az 1-versszakban azt mondja, hogy nem kell azért, a kör közepén állnod, hogy sikeres legyél vagy éppen azért,hogy észre vegyenek hidd el mindenki szeret téged úgy ahogy vagy. Ne becsüld le magad! „Minden harang érted is szól. Minden történetnek része vagy..” Sokszor úgy tűnik mintha nem is foglalkoznának veled, látod a különbféle embereken, hogy annyira megjátsszák magukat,hogy észre sem veszik,hogy nem is a saját természetüket adják hanem egy teljesen ismeretlent.
A 2-versszakban azt ecsetelgeti,hogy higgyünk magunkban,és hogy egyáltalán nem vagy gyenge bármire képes vagy, sőt bármit eltudsz érni az életben csak nagy akaraterő kell hozzá. Te is az élet része vagy és mindig pozitívan kell gondolkodni bármi is történjék. „Amit mérgezel,az mérgez,…” Mindenki szeret téged és ez akkor dől el, a legjobban mikor olyan helyzetben állsz, mikor arra az emberre vagy emberekre lenne szükséged akiket a legjobban szeretsz.
A 3-versszakban azt mondja, hogy mindenkinek van egy természete és,hogy minden ember értékes a maga módján. „Veled is egy egész világ múlik el.” Ne érezd úgy,hogy te nem jelentesz semmit, egy igenis nagyon különleges ember vagy és aki ennek az elképzelésednek ellen tud vetni azzal ne törődjél. Valaki nem tudná úgy elképzelni, már az életét, hogy te ne lennél,mert olyan sokat jelentesz neki, hogy az életét is oda adná érted.(Anya a gyerekéért bármire képes lenne.)
A 4-versszak azt mondja,sokszor észre sem veszed, hogy milyen sokat jelentesz az emberek számára. „Soha nem kérdezd,hová tartozol,…” Minden csak érted van, mert nagyon szeretnek téged, mindenben ott vagy azaz gondolj arra, hogy bemész a nappaliba az első kép amire rá nézel az mondjuk a te ballagási képed a családoddal az oldaladon. Ugye,milyen sokat jelentesz nekik? Segítek neked,annyit,mint a végtelen nagy óceán…
Az 5-versszak azt mondja, hogy mindenkinek nagyon sokat számítasz, ha elveszítenének téged, akkor az élet értelmét is elveszítenék. Például a családodnak nagyon sokat jelentesz.
”Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.”
A 6-versszak szintén mint az 5.versszak. Ha elveszítenének téged,akkor az élet értelmét veszítenék el.
A 7-versszak mindenkinek nagyon sokat jelentesz,még akkor is ha te ezt nem is hiszed el.
A 8-versszak nem tudják, hogy mit kezdenének nélküled, nagyon fontos vagy nekik, bármi is történjék, és már nem tudják elképzelni úgy a jövőjüket,hogy te már nem vagy.
„Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.”
Azért választottam ezt, mert nagyon tetszik a mondani valója. Sokan azt hiszik, hogy nem szereti őket senki, de édes tudatlanságban élnek,mert mindenkinek nagyon fontosak.



Lee 2020-10-22 20:18 |  #40
Pályázó neve: Cséplő Lívia
Választott dalszöveg: POKOLGÉP – Itt és most
Értelmezésem:
Először is formailag közelítem meg a verset, s ami azonnal föltűnik, hogy milyen röviden, tömören fejezi ki a gondolatait ismeretlen hősünk. Szaggatott, zaklatott sorok csendülnek fel már így olvasva is, amit a zenei kíséret még tovább képes fokozni. Egy csalódott, keserűséggel teli ember szavai ezek, aki kezdetben egy – talán nem is létező – istennel perlekedik, majd a vers második felében már egy másik szereplőt szólít meg, egy fontos személyt az életében, aki magára hagyta. Először mintegy feltekint az üres égre, majd pedig konstatálja tökéletes magányát. A többször ismétlődő „most kell” szókapcsolat különleges nyomatékot ad mondanivalójának, amit a sorok végén összecsengő felszólító módú igealakok még tovább fokoznak.
Rendhagyó ellentétet sorol fel: az ártást az értéssel, a gyűlöletet pedig a féltéssel állítva szembe. Persze, ha már választhatunk, inkább megértésre és gondoskodásra vágyunk, ez nem is lehet kérdés… De ha végiggondoljuk, a szeretetnek tényleg nem is a gyűlölet az ellentétes pólusa, hanem sokkal inkább a közöny, amiből minden érzelmi viszonyulás hiányzik. Így nyer értelmet a rossz akarása: árts, gyűlölj – csak vegyél végre rólam tudomást!
Egy mindenki által magára hagyott, nehéz élethelyzetben lévő személyt láttat velem ez a dalszöveg. „A harangok másért szólnak” sor valószínűleg Hemingway híres regényére utal (Akiért a harang szól), melynek főhőse meghal –, itt, ebben a formában mintha azt akarná jelezni, hogy ez az utolsó előtti pillanat, amikor még nem késő segíteni rajta. (Sajnos, szinte mindenki megtapasztalhatta már, hogy milyen érzés, mikor legnagyobb szükségben hirtelen teljesen elszigetelve találja magát, és senki „nem ér rá” foglalkozni vele.) Tragédiát sejtet az „...el ne késs”: ebben egy halálra elszánt ember kiáltása hallatszik, amire MUSZÁJ odafigyelni.
Voltaképp a vers/dalszöveg üzenete meglehetősen konkrét: az, hogy figyeljünk oda a másikra, azonban szükség is van erre az egyértelműségre, tekintve, hogy ez a segélykérés sokszor csak „pusztába kiáltott szó” marad...
Nem véletlen, hogy éppen ezt a dalszöveget választottam elemzésem tárgyául, mivel a felsoroltak közül ehhez kötődöm legjobban érzelmileg, s olyan emlékeket idéz fel bennem, ami miatt évekig egyáltalán nem is bírtam meghallgatni. Amikor legelőször hallottam, még dühös kamaszként, egészen más érzéseket keltett bennem, azután az életem folyamán olyan tapasztalatok értek, amelyek új tónussal töltötték meg a dalt számomra.

B.Anna 2020-10-22 16:05 |  #39
Pályázó neve: Bangó Anna (felkészítő tanár: Süle Margit - Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium)
Választott dalszöveg:PIRAMIS: Kóbor angyal (dalszövegíró: Horváth Attila)
Dalszöveg értelmezése:
Horváth Attila, magyar Fonogram Életműdíjas zeneszerző 1979-ben írta meg a Kóbor angyal című számát, melyet a magyar rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekara a Piramis zenésített meg. A címben szereplő kóbor szó által elveszettségre, hontalanságra, míg az angyal szó hallatán ártatlanságra, védtelenségre asszociálunk. A cím és a szöveg tartalma a dal végén teljesedik ki.
A dal három nagy szerkezeti egységre (versszakra) tagolható, melyet refrénnel nyomatékosít a költő. A refrénen belül sok szóismétlés figyelhető meg, mellyel a lírai én érzéseit és a negatív, magányos életet akarja hangsúlyozni a szövegíró. A dal sorai közt olvasva egy társadalmi képet kapunk az 1970-es évek Magyarországáról. A kóbor angyal a kor egyik meghatározó szubkulturális rétegét, a „csöveseket” jelenti. A dal első felében az elkeseredettséget, az otthontalanságot és a nincstelenséget fogalmazza meg Horváth Attila, mellyel sejteti a dal hangulatát és tartalmát. Párhuzam figyelhető meg József Attila kései költészetével. Az említett költő Talán eltűnök hirtelen című versének hangulata és tartalma szinte megegyezik a Kóbor angyal mondanivalójával: „Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam.”
Horváth Attila, versében a lírai én kilátástalan helyzetét azzal fokozza, hogy az említett társadalmi rétegnek a szerelemben sincs esélye megtalálni a boldogságot. „A városban nincs egy hely, ahová hazamehetnél. Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.” A lányok, akik egyáltalán szóba állnak az ilyen lázadó, sokszor igénytelennek gondolt, nincstelen, kirekesztett „különc” emberekkel, megbízhatatlanok. „A lány, akit elhívtál, és el is ment veled.” - ez az idézet bizonyítja, hogy a kor lányai között is akadtak számítóak, kihasználták a fiatal fiúkat, akik minden lehetőséget megragadtak, ha végre otthont lelhettek volna valaki mellett (szó szerint és átvitt értelemben is). „A lelked is eladnád, ha egy ágyhoz juthatnál.” – a dilemmák és kényszer miatt, kortól függetlenül a férfiak hajlamosak elhamarkodott döntéseket hozni, hiszen erős érzelmek, kényszer és szenvedély uralja, irányítja tetteiket.
A második szerkezeti egységben a beteljesületlen álmokat, vágyakat, az önmegvalósítást és a rengeteg sikertelen próbálkozást írja le. A dal a Kádár-korszakban keletkezett, számos embert megbélyegeztek, senkinek nem volt könnyű élete. Azok, akik más politikai, vallási, ideológiai nézeteket vallottak, mint a vezetés, esélytelenek voltak a boldogulásra. „A várótermek füstje marja a szemed” – a sikertelen próbálkozásokat, a megélhetés, szerelem és a boldogság reményében már nem lehet számon tartani. A sok próbálkozás miatt minden összefolyik, nincs jövő, nincs múlt, csakis a jelen van, az emberek napról napra élnek, de kitartanak világnézetük mellett. „Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz.” - a lírai én megszólítja önmagát, tehát a társadalmat, mert kezdi belátni, hogy az világ működése nem változik és a kilátástalan helyzete miatt az önbizalma is elszáll, ezért „másodlagos” állampolgárnak kezdi gondolni magát. „Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz”- a „csövesek” egy része belátja, hogy a boldogulásuk érdekében engedniük kell az elveikből, mert a helyzetük tarthatatlan. A dalszöveg utolsó szakaszában az elkeseredettség még jobban fokozódik: „Nincs neved, nincs címed, senkit nem érint, hogy vagy.” A költő az említett mondattal, a kóbor angyalok jelentéktelenségét hangsúlyozza, azt, hogy senki nem figyel rájuk, elhanyagolhatónak tekintik őket. Sokszor a családjuk is elfordult az ilyen emberektől, mert nem egyezett a gondolkodásmódjuk, politikai nézetük. Rengeteg hajléktalan fiatal volt, akik jobb esetben barátoknál vagy munkásszálláson húzták meg magukat, és nem találták a helyüket a világban. Az ilyen fiatalok család nélküli életét fejezi ki az hogy: „senkit nem érint, hogy vagy”. Tehát senkinek nem fontosak, és a társadalom mindegyikőjüket ugyanolyan egyéniség nélküli suhancnak látja. A hatalom és az önmagát újra termelő deprivált réteg ellehetetleníti azokat, akik nem csatlakoznak a többségi társadalomhoz. Ezt a helyzetet a vezetők ki is használták, hiszen mindenki tudta, hogy egy idő után megtörnek az ellenálló fiatalok, és választási lehetőség híján megelégelik a szenvedést és megváltoztatják nézeteiket: „Angyal zuhant tépett szárnnyal a farkasok közé. Gyilkos álruhában jársz, de az arcod az áldozaté.”
Az új nemzedék a rockzenében találta meg a megnyugvást, a társaságot, ennek a zenének a mondanivalójával tudtak azonosulni, hiszen a rockzenészek, olyan témákat is papírra vetettek, melyek elfogadhatatlanok, és tabuk voltak a hatalomnak behódoló embertársaik számára. Azzal, hogy a költő kóbor angyaloknak hívja a társadalom elveszett rétegét, azt bizonyítja, hogy a sok sztereotípia ellenére ők jó emberek, teljes értékű tagjai a társadalomnak és ugyanúgy értékesek, mint azok, akik elítélik őket. Minden ember érték, azonban még nagyon sokat kell fejlődnie az országban élő embereknek ahhoz, hogy felépítsünk egy elfogadó és segítő társadalmat.

HANGMESTER.HU 2020-10-22 12:29 |  #38
Gerendás Péter: Amikor felkértek a Jeff Porcaro lemez dalszövegeinek megírására... http://hangmester.hu/magazin.php?cikk_id=1167




Djozsef2020-10-19 15:55 |  #37
Pályázó neve: Dányi József
Választott dalszöveg: KORÁL: Előhang /Ugye nem hiszed el?/
Dalszöveg Értelmezés:
Egyszer mindenki életében eljön a búcsúzás…végig tekinthetünk életünk állomásain, felderenghet számunkra, mikor eszméltünk először létezésünkre, hogyan születhettünk erre a csillagra, hogyan nőttünk fel, hogyan váltunk egy körforgás részévé, amit Életnek hívunk.
Saját világunkat ilyen közelről tekintve könnyen rájövünk, hogyan irányítottuk életünket, megtaláltuk a saját utunkat, főszereplői lehettünk ennek a történetnek.
Milyen sokszor elbizonytalanodtunk, hányszor éreztük gyengeségünket, hogy egyedül vagyunk…aztán felemeltük a fejünket, rájöttünk nem vagyunk ártatlanok, mindig tartoztunk valakihez, valahová. Ezek a kapcsolódási pontok határoznak meg bennünket, teszik teljessé életünket, mutatnak irányt, mennyit érünk, hol a helyünk, merre haladjunk tovább.
Mindenkiben vannak értékek, lenyomatot képzünk magunk körül, nélkülünk nem így alakult volna ez az élet, s ha el kell majd mennünk, abban is bízunk, kicsit velünk hal majd a világ….

Bennem ezeket az érzéseket keltette szövegértelmezés és verselemzés gyanánt Horváth Attila gyönyörű szövege és a Korál muzsikája, kicsit megnyugtatott, elringatott, hogy nem éltünk hiába ezen a Földön…


cukilali55 2020-10-19 11:43 |  #36
Zseninek születni kell!A "paraszt" meg terem, mint a gomba....
Fórumunknak hála, hogy megismerhettem.Míg a youtubra feltette családi, Második Műszak videóit azonnal megnéztem, hallgattam.Sajna egy ideje ritkábban jönnek levélcímemre az értesítések.
Az akusztikus rovatba folyamatosan tettem be felvételeiket.Elsők közt hallhattam Joe barátom Szarkaláb bandájával együtt muzsikálni.
Válasz 'HANGMESTER.HU' hozzászólására (#34)

HANGMESTER.HU 2020-10-19 07:59 |  #34
Szabó Attila (Csík Zenekar): Azt álmodtam, hogy dalszöveget írtam. És tényleg írtam! http://hangmester.hu/magazin.php?cikk_id=1166




herr gyuszi 2020-10-17 11:36 |  #32
Elemző: Herr Gyula

TRB: Ha egy nő nem akar (dalszövegíró: Horváth Attila)

Érdekes érzéseket villant fel a téma, az Örök dilemma!
Szintén az élet valódi síkja, kisebb durcás túlzásokkal!
Az biztos, hogy a közönség, akinek szól a dal azon nyomban bele tudja képzelni magát mindkét nem oldalát beleértve!
A rímek a tényleges kérdez felelek stílusba belepasszolnak, ez miatt ritmusossá és még valósághűbbé válik a szerzemény !
Biztosan megvan minden tájnak, földrésznek a maga "ringató ritmusa" nagyon meghatározó népünkre és kultúránkra akár a rockos akár a lírai szerzemények, pl. a Hawai szigetek dallamára, élet síkjára képtelen lenne ráfektetni, író, zeneszerző egyaránt!

herr gyuszi 2020-10-17 10:04 |  #31
Elemző : Herr Gyula
3. POKOLGÉP: Itt és most

A zenekar hangzása, személyei, átélve tükrözik a csalódást.
Szavakba önti egy ország, egy nemzedék csalódását, ezzel egy időben tudatlanságát az író!
A nemzet aki mást hibáztat egy csalódott élet, egy oly sokszor megalázott nép múltja, jelene miatt!
Az Égbe kiált, makacsul mentegeti önmagát, pedig a megoldás mindenkinek a szívében a hitében van!
Az ellentétes szavak, szófordulatok egy akaratos, sértődékeny jellemre utalnak, aki a megbocsájtást senkivel és semmilyen módon nem ismeri el.
Pedig Isten csak megengedi az ember hibáit, cselekedeteit, ahogy a jó apa, nem áll ellen a tékozló fiúnak, megengedi , hogy elmenjen, hogy dacoljon, de bármikor visszafogadja, segíti és szívesen látja, ami az elfogultság miatt ebből a dalszövegből hiányzik!Mert valakit nem lehet kétszer is elhagyni, főleg nem a násik hibájából !!!

herr gyuszi 2020-10-17 09:28 |  #30
Elemző neve: Herr Gyula

2. KORÁL: Előhang /Ugye nem hiszed el?/

A hullámzó lírai dallam már jelképe a hatalmasnak, a tengerinek, az óceáni méretnek.
Egyes szám, második személy, ami egy, aki te vagy neked szól, tehát kifejezhetetlen a világ nagyságához, rengetegéhez képest!
Mindazonáltal: számít, hat, cselekszik, kell, szükség van rá, egy építőeleme mindennek, ezért kell, kitartásra sarkall!
Szülői biztatás, embertársi buzdítás, örök energiára serkentés, ami az idők kezdete óta szükséges, a világ előrehaladtával még inkább!
A szöveg példázza Isten szavát emberi kivitelben, minden személynek, aki létezik és megmaradni, alkotni szeretne, ha kételyei és félelmei vannak is!

herr gyuszi 2020-10-17 09:03 |  #29
Pályázó neve:Herr Gyuszi, azaz Herr Gyula
Válasz 'herr gyuszi' hozzászólására (#28)

herr gyuszi 2020-10-17 09:00 |  #28
1. PIRAMIS: Kóbor angyal (dalszövegíró: Horváth Attila)
A zenekar tagjai előadnak egy rock zene stílust, amihez készült egy
szöveg.Az előadás a közönséget magával ragadja, ami a zenekar
személyének, tagjainak köszönhetően már a megszólalás pillanatában, az
előadásmód, a hangszeres tudás megszokott hangzás miatt is sikerre
van "ítélve".
Az előadók ha átélték is a szöveg egyes pillanatait, vagy
akár teljes egészét - kisebb arckifejezések, rezdülések, effektusokból
ítélve - életük folyamán, "csak előadják" a zeneszámot!
Minden egyes pillanatot élvez a közönség, mert van hitele szemükben az
előadásnak, annak szereplői saját maguk megtestesítői.
A dalszöveg ekkor kel életre, hallás közben, mindenki látja a dalszövegíró művét, a
saját életében megtörtént, lejátszódott eseményeket, kisfilmet, talán
az egykori illatokkal és érzésekkel tarkítva!
A sorok szinte egymásból következnek, rímek viszik a történetet, jól megjegyezhető és kiejthető
módon.
Összegzésként: a jól megválasztott zenekar, előadóművész sikerre viszi bármely olyan élethelyzetet leíró dalszöveget, ami a hallgatóságról szól, könnyen érthető,mozgást utánzó, lendületes, a
legjellemzőbb momentumot refrénként ismétlődő elemeket tartalmazza!

Boldkata 2020-10-16 14:00 |  #26
Pályázó neve: Boldis Katalin

Választott dalszöveg: POKOLGÉP: Itt és most (dalszövegíró: Horváth Attila)

Dalszöveg Értelmezés:
A mű a magára hagyott gyermek dala, egy fohász, a hitevesztett ember kiáltása istenhez.
A Pokolgép Itt és most dalának már a címe is jelzi, hogy a dal célja a jelenben létezés, és a gondviselés jelentőségének hangoztatása. Eleinte még azt hihetné a közönség, hogy egy lázadó, hedonista, élvhajhász, carpe diem dal következik, a „Csak az itt és csak a most” erőteljes kijelentéssel indító sornál. De már a kezdő képben megérkezik e felismerés, hogy egy mély belső monológ kezdődött el, az emberi szenvedés kiáltása, megszólítva benne istent, választ várva egy elkeseredett, vádló hangvételű szóáradatban. A gondjaiban elhagyott, magára maradt, árva ember könyörgése a szeretetért, törődésért. A kérések istenhez intéződnek, mégis érezhetően meghúzódik a mögöttes tartalom, hogy a szülői, emberi gondoskodásért is könyörög: „Panaszkodnom nincs kinek”.
A mű egyetlen versszakból áll, benne két, egymástól jól elkülönülő részre, verze + refrén tagolódik. Egy költői kérdés feltevésével indul, mely megadja a teljes tartalom eszenciáját már a kezdésben, ezzel a hanyagul odalökött költői kérdéssel: „Milyen isten képes rá, hogy kétszer is elveszítsem?” Ebben a sorban visszautalást tesz a múltjába. Azaz sejthető, hogy nem először került a művész ebbe a kilátástalan, reményt vesztett, hitehagyott állapotba, amiből már egyszer visszatalált, és onnan most másodszor is a mélybe zuhant. Az istenkáromlás határait súrolja a „Milyen isten képes…” felkiáltással, megvádolja istent azáltal, hogy megkérdőjelezi az ember iránti szeretetét. Rámutat, hogy maga a hit az emberre mért büntetés, mert a hit, az ’itt és most’-ból kiemeli az embert, és az áldott jövő illúziójával álltatja, ahol majd egyszer beteljesülnek a vágyai. És megfogalmazza kéréseit: „Ne büntessen…Ne álltasson!” Azért is, mert jövőt már a mű első sorában kizárta, nincs máskor, csak a most. És itt a felszólítás Tegye most! Ne holnap, hanem most. Most fáj. Sőt, holnap már ne segítsen.
A verze utolsó képe, „a harangok másért szólnak”, amely költői kép utalhat itt a saját, jelentéktelennek érzett életére. - Ennél a sornál megálltam. Nem csak azért, mert innen indul a refrén, hanem mert érzésem szerint megtöri az eddigi gondolatmenetet ez a kép. Kifelé fordul egy pillanatra, mintha a valóságban hallható harangszó épp passzolt volna a versszak lezárásához, és talán így került bele. A külvilág,a „mások” ebben az egy sorban jelenik meg a teljes dalt tekintve. Így ezzel a költői képpel, a harangszóval zárul a versszak utolsó gondolata, ami átvezet a refrénhez.
Ritmikai váltással is érzékeltetve, a refrénben egymást követi négy rövid, tömör, határozott felszólítás, vagy inkább parancs: árts, érts, gyűlölj, félts! És elérkezünk a végső katartikus óhajhoz:
„Törődj velem!...
Itt és most! ….
Hogy el ne késs!”
Itt a vers katarzisa. A helyzetből fakadó drámai csúcspont. Az önmegsemmisítés vizionálása, az elhagyatottságból való kimenekülés, mint lehetséges tragikus lezárása a szenvedésnek. Ha nem törődsz velem most! Következménye lesz az elviselhetetlen magánynak, az elhagyatottságnak. Istent kéri számon, és egyben közömbösségéből kívánná felrázni. Még ma megteheti, még most nem késő.
Közben tehetetlenségére is rámutat, még ártani sem tud, nemhogy érteni, sem gyűlölni, sem félteni. Könyörög a törődésért, ki is mondja egyenesen, mit kíván: Törődj velem! Figyelj rám! Itt és most! És a magának jogosan szeretetet követelő „zsarnoki” gyermeki tudatállapot szólal fel benne, „hogy el ne késs”, jogosan rémisztgetve a megszólított istent. Talán konkrét önmegsemmisítést feltételeznek szavai, előirányoz, fenyeget, zsarol vele.
A kettősség a refrénben szembe állítja egymással a jót a rosszal, ezzel is fokozva a dalban végigvonuló belső feszültséget pl.: árts-érts, gyűlölj-félts, de bármi, még a rossz is jobb, mint a közöny. Az elhagyatottság, a magány, az élet értelmét nem találó felnőtt szenvedése ez, egy fázó, félő, ártatlan gyermek tiszta, őszinte kiáltásává szelídülve. És talán éppen ettől ilyen erős a hatása a közönségre.
A dal kulcsmondata: Törődj velem, itt és most! Erről szólt a dal. A végső reakcióm, hogy átöleljem az őszinte érzéseiért, a bátor szavakért. Hogy érezze, megértettem.
Szenvedélyből született, az 1980-as évek végén. Én kazettás magnón hallgattam, talán életemben először tekerve fel a hangerőt, mint szárnyait próbálgató kiskamasz, a kezdeti lázadásimban. Akkor így értelmeztem, Most pedig leírhattam ezt.
Az életemre jelentős hatású dalt köszönöm a szerzőknek, Horváth Attila szövegírónak és a Pokolgépnek. Azt, hogy belém égett. <3 És a lehetőséget, hogy ezt itt leírhattam.

HANGMESTER.HU 2020-10-09 20:34 |  #25
Pályázó neve: Sersztnyev Sándor (felkészítő tanár: Jakab Piroska)

Választott dalszöveg: POKOLGÉP: Itt és most

DalszövegÉrtelmezés: Na és ide jön majd a verselemzés a Pokolgép Itt és most dalszövege kapcsán. Csináljátok úgy, mint az iskolában, de ne feltétlenül úgy, ahogy a tanár szerette volna, hanem ahogy Neked lett volna kedved hozzá. Olyan mélyre menjetek le, amennyire jól esik. Ha igazán jól sikerül, akkor egy 3 napos Wellness hétvégén pihenheted ki a dalszövegértelmezés fáradalmait :)

HANGMESTER.HU 2020-10-09 20:32 |  #24
A KÖVETKEZŐ BEJEGYZÉSBEN EGY FORMAILAG SZABÁLYOS PÁLYÁZATI BEJEGYZÉS LÁTHATÓ

HANGMESTER.HU 2020-10-09 20:31 |  #23
KÉRJÜK, HOGY AZ ALÁBBI FORMÁBAN KÉSZíTSE EL MINDEN PÁLYÁZÓ A BEJEGYZÉST:

Pályázó neve: ITT ÉRTELEMSZERŰEN A SAJÁT NEVED ADD MEG

Választott dalszöveg: A KIÍRÁSBAN MEGADOTT HÁROM MEGADOTT HORVÁTH ATTILA SZÖVEG EGYIKE

DalszövegÉrtelmezés: VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS

HANGMESTER.HU 2020-10-09 20:28 |  #21
A HANGMESTER.HU újból "DalszövegÉrtelmező" pályázatot hirdet, melynek célja, hogy a magyar nyelven történő professzionális dalszövegírás művészi értékének fókuszba helyezésével ösztönözzük a tudatos zenehallgatást. Pályázni magánszemélyeknek lehet kortól és zenei képzettségtől függetlenül, a kiíró által meghatározott három Horváth Attila dalszöveg "értelmezésével", vagyis nincs más dolgod, mint versként történő megközelítéssel elemezni a három dal szövegének egyikét (vagy akár mindhármat), s a "HANGMESTER.HU FÓRUM" "DalszövegÉrtelmező 2020" topic-jában bejegyzésként feltölteni. Egy pályázó a megadott 3 dalból akár többet is elemezhet, sőt, egy adott dalhoz készíthet több elemzést is más-más szempontok, vagy megközelítés alapján, ám ebben az esetben minden "dalszövegértelmezés" külön pályázatnak minősül, tehát külön bejegyzésként kérjük feltölteni a HANGMESTER.HU FÓRUM "DalszövegÉrtelmező 2020" topicjába! Nevezési díj nincs. Bejegyzés után a posztot törölni és módosítani nem tudod, ám a többi felhasználó lájkolhatja és reagálhat rá a fórum adott topic-jában. A program nem titkolt célja, hogy értékes párbeszéd alakuljon ki a dalszövegértelmezések kapcsán, de természetesen a pályázatokra történő nyilvános reagálások az elbírálást nem fogják befolyásolni. Az elbírálásban a szerző, Horváth Attila is részt vesz.

Beadási határidő: 2020. OKTÓBER 30.
Pályázók köre: magánszemélyek
Elbírálás várható időpontja: 2020. NOVEMBER 30. (A döntésről a regisztrációkor megadott e-mail címeden és telefonszámodon értesítünk.)

fődíj és különdíjak:
- WELLNESS HÉTVÉGE 2 FŐ RÉSZÉRE
- ALEXANDRA KIADÓ KÖNYVEI

PÁLYÁZATI FELADAT:
1. lépés: Az alábbi 3 dalszöveg egyikéről írj "dalszövegértelmezést" a verselemzéshez hasonló megközelítéssel!

2. lépés: A verselemzést gyors regisztráció után töltsd fel a HANGMESTER.HU FÓRUM "DalszövegÉrtelmező 2020" topic-jába az alábbiak szerint:
Pályázó neve: ITT ÉRTELEMSZERŰEN A SAJÁT NEVED ADD MEG
Választott dalszöveg: A KIÍRÁSBAN MEGADOTT HÁROM MEGADOTT HORVÁTH ATTILA SZÖVEG EGYIKE
DalszövegÉrtelmezés: VAGYIS IDE JÖN A VERSELEMZÉS

DIÁKOK ÉS MAGYARTANÁROK FIGYELEM !
A DalszövegÉrtelmező pályázatot 2020 őszén minden magyarországi iskolára kiterjesztettük, s a diákoknak lehetőségük van felkészítő tanárral együtt pályázni, s ha így jut a pályázó diák fődíjhoz, a felkészítő tanár részére is felajánlunk egy másik 2 FŐRE SZÓLÓ WELLNESS HÉTVÉGÉT, hogy a diák (pl az egyik szülővel) és a tanár (másodmagával) is ki tudja pihenni a verselemzés fáradalmait! :) Kérjük, hogy felkészítő tanárral történő pályázás esetén a "Pályázó neve" részben feltétlenül jelöljék meg a felkészítő tanár nevét és azt, hogy melyik oktatási intézmény magyartanára! A pályázatban kizárólag olyan felkészítő tanár vehet részt, aki a pályázó diák jelenlegi magyartanára egy adott oktatási intézményben. Fenntartjuk a jogot, hogy erről hivatalos igazolást kérjünk az oktatási intézménytől. Felkészítő tanárra vonatkozó utólagos kiegészítést nem fogadunk el!

VÁLASZTHATÓ DALSZÖVEGEK:
1. PIRAMIS: Kóbor angyal (dalszövegíró: Horváth Attila)
2. KORÁL: Előhang /ugye nem hiszed el?/ (dalszövegíró: Horváth Attila)
3. POKOLGÉP: Itt és most (dalszövegíró: Horváth Attila)

A három dalszöveg bármelyikének választása esetén egyenlő eséllyel indulsz.


1. PIRAMIS: Kóbor angyal

Fáradt vagy, és úgy érzed, hogy széjjeltép a szél.
A városban nincs egy hely, ahová hazamehetnél.
A lány, akit elhívtál, és el is ment veled,
eltűnt, pedig ráköltötted az utolsó pénzedet.

Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit megölelhetnél.

A várótermek füstje marja a szemed,
ahová elmennél, oda drágán adnak jegyet.
Megőrülsz egy nőért – a bőröd is viszket már.
A lelked is eladnád, ha egy ágyhoz juthatnál.

Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit megölelhetnél.

Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz.
Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz.

Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz.
Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz.

Nincs neved, nincs címed,
senkit nem érint, hogy vagy.
Vajon, ki tudta eddig megjegyezni arcodat?
Angyal zuhant tépett szárnnyal a farkasok közé.
Gyilkos álruhában jársz, de az arcod az áldozaté.

Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit szerethetnél.
Ni-ni-ni-ni-ni-ni- nincs egy hely,
ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit megölelhetnél.

Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely,
nincs egy hely, nincs egy hely,
ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány,
akit szerethetnél.


2. KORÁL: Előhang /Ugye nem hiszed el?/

Bárkit kísért ezen a csillagon,
Minden harang érted is szól.
Minden történetnek része vagy,
Legyen bármi, legyen bárhol,
Soha semmi nincs túl távol
És körbezár, még ha nem is középen állsz.

Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad,
Minden összeér az ég alatt,
És a körforgásnak része vagy:
Amit mérgezel, az mérgez,
Amit érzel, az téged érez,
Amit megérintesz, az kapcsol valahová.

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Soha ne kérdezd, hová tartozol,
Minden harang érted szól,
Minden dalban ott vagy már
Ami él, az össze van kötve minden élettel mindörökre
Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész!
És, ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.


3. POKOLGÉP: Itt és most

Csak az itt, csak a most.
A máskor, a máshol nincsen.
Milyen Isten képes rá,
Hogy kétszer is elveszítsem?
Hagyjon el, hagyjon így
Ne büntessen, hogy higgyem,
Tegye most, ha gondol rám,
De holnap már ne segítsen.
Hagyjon el, hagyjon így
Ne álltasson, hogy szeret.
A kezem rég nem fogja már.
Panaszkodnom nincs kinek.
Nem érdekel, mit ígér,
És nem érdekel a holnap.
Csak az itt, csak a most,
A harangok másért szólnak.
Most kell árts,
Vagy most kell érts.
Most kell gyülölj,
Vagy most kell félts.
Figyelj rám itt és most,
Hogy el ne késs.
Most kell árts,
Most kell érts.
Most kell gyülölj,
Vagy most kell félts.
Törödj velem itt és most,
Hogy el ne késs....
Most kell árts,
Vagy most kell érts.
Most kell gyülölj,
Vagy most kell félts.
Figyelj rám itt és most,
Hogy el ne késs.
Most kell árts,
Vagy most kell érts.
Most kell gyülölj,
Vagy most kell félts.
Törödj velem itt és most,
Hogy el ne késs.


A NYEREMÉNYEK FELAJÁNLÓI:

Túrkeve Termál- és Élményfürdő
H-5420 Túrkeve, Kuthen király 11.
www.turkevetermal.hu
www.facebook.com/TurkeveTermal

Gyógy- és Strandfürdő, Csokonyavisonta
7555 Csokonyavisonta, Fürdő tér 1.
http://csokonyavisontafurdo.hu/

Alexandra Könyvesház Kft.
www.alexandrakiado.hu

HANGMESTER.HU Hangszerbolt
1082 Budapest, Baross u. 77. - hangmester@hangmester.hu
http://hangmester.hu
http://facebook.com/hangmester.hu

- - - - - -

BÓNUSZ DALSZÖVEGELEMZŐ PÁLYÁZAT

A pályázat kiírója (HANGMESTER.HU) további kiegészítő pályázatot hirdet ALEXANDRA KIADÓ könyvcsomagért az alábbi dalszöveg elemzésére, mely teljesen független a fenti pályázatos lehetőségtől:

KÜLÖN BÓNUSZ PÁLYÁZAT: TRB: Ha egy nő nem akar (dalszövegíró: Horváth Attila)

Bármilyen kérdés esetén várjuk leveled a HANGMESTER.HU e-mail címén: hangmester@hangmester.hu

HANGMESTER.HU 2020-07-07 17:19 |  #13
A HANGMESTER-Online Kft. folytatja "DalszövegÉrtelmező 2020" programját, melynek előkommunikációja kávéházi beszélgetésekkel indult az előző évben, majd egy "DalszövegÉrtelmező" iskolai pályázat következett, most pedig már nyilvánosak a "DalszövegÉrtelmező Táborok" időpontjai is.

A "DalszövegÉrtelmező Pályázat" második körében hamarosan értékes hangszeres nyereményekkel és a legnagyobb kiadók könyvutalványaival díjazzuk a magyar könnyűzenei alkotások legfelkészültebb pályázóit.

Új pályázati kiírások hamarosan, s minden fontos információ megtalálható lesz ebben a topic-ban.

Bármilyen kérdés esetén várjuk leveleiteket: hangmester@hangmester.hu
HANGMESTER-Online Kft.
www.HANGMESTER.hu



Témák


 
VÁSÁRLÁSI INFO

A HANGMESTER.HU oldalain található anyagok a HANGMESTER-Online Kft. írásbeli engedélye nélkül nem használhatók fel!

HANGMESTER.HU Ügyfélszolgálat: hangmester@hangmester.hu
© Copyright 2003-2020 HANGMESTER.HU .:. Minden jog fenntartva.
. : A tévedés és az árváltoztatás jogát fenntartjuk! . :
A weboldalon feltüntetett árak csak internetes megrendelés esetén érvényesek.

HANGMESTER.HU | 1082 BP., BAROSS UTCA 77. - hangmester@hangmester.hu

Hangszer.lap.hu | Gitar.lap.hu | Szintetizator.lap.hu