Vettem egy JB forma basszusgitárt kemény 39e ft-ért újonnan. (!!!!) Ez alá már hova lehet menni????? :):):) A nyaka kuka volt, Medgyesi Tibi barátom visszahozta a sírból. Na és most csináltam az occo kici dzezzbésszel egy kis hangmintát. Szerintem megéri a pénzét..
Gyakran a társadalom sem nagyon tolerálja ha egy fiatalnak művészi ambíciói vannak.
Ha színész akar valaki lenni az mondjuk "menő", az rendben van. De ha mondjuk verseket ír ? Ő lesz a legnagyobb lúzer az isiben. Vagy író szeretne lenni pl., akkor detto.
Nem is hallasz manapság jó dalszövegeket. (persze ezzel nem azt mondom hogy régen minden dalszöveg jó volt)
Hát vannak furcsa karmák,mert a Mindenség nem a matematikai valószínűség számítás elvei alapján működik,és nyilvánvaló,hogy egy-egy adott entitás nehezebben vonatkoztat el saját sorsától,a hangsúly mindazonáltal akkor is inkább arra pottyan,hogyan is érinti ez az egész miskulancia az emberi faj mondhatni szellemi-lelki fejlődését...mert a zene erről szól.Ha szól.Nyilvánvalóan vannak kivételek,amik erősítik a szabályt,és ebben a felgyorsult korban is vannak idők,és helyek,ahol érdemes egy-egy stílussal,sounddal megjelenni,és "siker" lesz belőle.Az általános tendencia akkor is az elanyagiasodás (és nem csak a zene kapcsán),márpedig ez azért mégis csak ad okot némi aggodalomra...épp,csak bónusz,ha az ember a saját bőrén érzi. Mind e közben kissé ambivalens is a miskulancia,mert - úgy vettem észre - az emberek manapság fokozottan éhezik a katarzis élményt,a hiteles tartalmakat.Többnyire - ha mást nem - ösztönösen meg is érzik a különbséget,a hitelességet.Ez ad némi reményt.Valahogy úgy veszem észre a kereslet nem találkozik a kínálattal,és a drágalátos média meg is tesz mindent,hogy ez így maradjon,sőt!Ok,ők a lóvéra hajtanak,csakhogy rengeteg kárt okoznak mind e közben.Rengeteg fiatal tanítványom volt,akik őszinte meglepetéssel konstatálták,hogy létezik egyáltalán olyan zene...neveket most nem akarok írni,de olyan,amin mi,idősebbek felnőttünk - és nem csak jazz,mert a rock (bár már réteg műfajosodik az is rendesen)mégis csak gyakoribb elem a médiában "valamilyen formában",ám épp a klasszikus előadókat,a stílus teremtő figurákat mellőzik (ezek szerint).Egyszóval jön egy ifjonc,aki rock zenét szeretne tanulni gitáron,és nem hallott Santanáról,Zappáról,A Deep Perpleről,a Softmachineról,a Pink Floydról...én meg csak nézek!Nem is beszélve arról,némelyikükben milyen forradalmi változásokat indít meg a jazz,jellemzően "Ez is tényleg jazz?" felkiáltással... A creative common licensz eleinte kecsegtetett némi reménnyel,és talán lesz is belőle valami,de ennek még nagyon ki kell forrnia magát.Egy köztes korban vagyunk - több szempontból is -,melynek kimenetele leginkább két esélyes:vagy eltűnik az emberi kultúra mint hangya a mákos pitében,vagy rendeződnek a viszonyok,és zenésznek lenni nem valami egzotikus hobbit jelent majd,hanem szakmát,és hivatást...mert,ha csak annyi lehetősége lenne ma egy jó zenésznek,mint egy vízvezeték szerelőnek,vagy busz vezetőnek,már hálától könnyeznének látószerveim.
Bocsi, a kérdésedre nem válaszoltam. Szerintem az élet maga a problémamegoldások láncolata. Ez néha sűrüsödik, néha tragikus, néha könnyebb időszakok jönnek. A kudarc alatt azt értjük, hogy valamit kudarcként élek meg. Sok olyan dolog van ami az esemény időpontjában kudarc, de évekkel később visszagondolva már nem annak látm. Ilyen volt persze.
Azért nem fogalmaztam meg konkrétan a kudarchalmazt, mert ez mindannyiunk életében más és már lehet. Olyasmire gondolok például, hogy valaki nem tud tanulni fiatalkorában, mert a szülei korán meghaltak, és a sajt céljai elérése helyett, a napi megélehetéséért kellett küzdenie, félretéve jogo álmait. Mire talpraállt kiderült hogy immunbetegsége van, nem lett lehetősége, hogy az egyébként meglévő tehetsége kibontakozhasson.. tanárként elképesztő történetekkel találkozom.
Az biztos hogy nem vagyunk urai a az életünknek, még ha úgy is gondolnánk hogy igen.Ugyanakkor az is igaz, hogy életünk döntéseiért mi vagyunk a felelősek. És ez igaz már gyerekkortól. A döntéseinket a motiváció irányítja. A motiváció kulcskérdés. Ebben része van a neveltetésnek, othon az iskolában stb. Ezt a legjobban ott lehet tetten érni hogy egy azonos szituációt hány féleképpen reagálunk le. Ez a viselkedés és döntésmehanizmus egy láncolattá áll össze az évek alatt. Ez rajzolja jellemünket..
nem tudom, hogy egy folyamatos éveken át tartó kudarchalmaz után meddig lennék képes felállni, leporolni magam és azt mondani, Semmi gond, gyerünk tovább. Mindenki "megtörhető". Nem tudjuk a másik miken ment keresztül mire olyan lett amilyen. Lehet hogy én sem bírtam volna abban a helyzetben. Én általában azért szeretek írni a velem történt dolgokról (a blogomon) mert azt vettem észre, hogy ami velem történik, az sokakkal, és ennek örül aki olvassa. Egy fajta kommunikáció..
Előre elnézést kell kérnem azért amit most írni fogok, de nem személyes jellegű, kérem senki se vegye magára, mert álatánosságban írom:
47 éve vagyok, 6 éves koromtól, ahogyan bekerültem a zenei tagozatra és a kísérleti hegedű tanszakra, lehet, hogy hülyeségnek hat, de esküszöm arra készültem, hogy zenész leszek. Ez valahogyan teljesen tiszta volt előttem. 13 évesen kezdtem el gitározni, 19 éves voltm, amikor megismerkedtem a népzenével. (ez is megérne egy misét, hogy miért ilyen későn...) Szóval én tudom, hogy szerencse is kell a befutáshoz, meg a klasszikus jókor-jó helyen faktor is kellet hozzá. 40 éves voltam, amikor beindult a zenekar igazán.
Most jön ami a lényeg: Nekem valahogy sosem jutott eszembe, hogy miért nem futottam be? Azért muzsikálok, mert imádok muzsikálni, hangszertől, műfajtól függetlenül. Nyilván értem azt, hogy rettenetes érzés, hogy nem tudja az ember eltartani a családját, nekem is volt olyan rendszeresen, hogy apóstól kellett pénzt kérni hó végén, mert sajnos elfogyott. Mindezt 3 diplomával. Mit mondjak én sem vigyorogtam nagyon, de nem voltam dühös az egész világra. Lehet, hogy nagyon máshogyan látom ezt a dolgot, deez már régen kikívánkozott belőlem.
Még egyszer semmi személyes nincs benne, általánosságban írtam ezt le éás azért, mert Mikit nagyon tisztelem és úgy gondolom, hogy ebben a topicban normális módon lehet erről eszmét cserélni.
Sok igazság van abban amit mondasz. Én pont a jelenvaló problémák súlya miatt úgy állok ehhez a kérdéshez, mint akinek dolga van ennek megváltoztatásában. Nyílván én egymagam nem tudok változtatni eme folyamatok globális menetén, de a saját környezetemben kötelességem tenni a dolgom legjobb tudásom szerint. Mert ha mindenki ezt tenné a saját területén... Szóval nem tudok globális átfogó módszereket a kialakult helyzet megváltoztatására, de amit és akit rám bízott az Isten, annal felelősséggel tartozom. Tehát nem nagy szó ha azt mondom az egész életem erről szól. A tanításban és a zenélésben is. A célja mindkettőnek ugyanaz. (Sőt a rádióműsoromban is mostmár) Felkelteni az érdeklődést az igényes művészi alkotásokhoz.. Nem akarok beállni a panaszkodók sorába, pedig hát tudnék én is... Ellenkezőleg, azt kell nézni, hogy ha ekkora a gáz, akkor mit tehetek én. Ezek az egészhez képest sejt szinten működnek. De működnek...
Én megtehetem,mert amúgy is gyakorlatilag fekete listán vagyok,hogy kimondjam:nem csak szégyen&gyalázat ami itt megy,hanem előre megrontott szándékkal elkövetett szándékos hülyítés,melynek gyökerei misztikus homályba nyúlnak.Világ szerte trend a kultúra hanyatlása (akár ki akár mit mond is),illetve,hogy úgy valahogy a '80-as évektől kezdve a művészeti,és közélet - az emberiség valós történelme - egyfajta kómába került,melyből bizony nem lesz könnyű kimászni,és ha egyáltalán,ahhoz is immár valami Isteni csoda szükségeltetik.Kis hazánk e tekintetben is állatorvosi lova eleve elcseszett bolygónknak:mindent a korrupció irányít (illegális és legális formában,vér mindegy),illetőleg olyan egyedek,akiknek annyi közük sincs a szakterületükhöz,mint egy fél gyíkfing árnyékának emléke.Sajnos hál Istennek engem is hivatás szerűen űz a zene,és 30 évnyi szakmai tapasztalat és a fél bolygó bekóricálása után talán ragadt is rám némi realitás érzék.Ennek alapján pedig bizton állíthatom,hogy kacatrófális a helyzet,miközben bőszen áhítom az új reneszánszt,melyre remélem ezúttal nem kell vagy 600 évet várni.
Magamat ismerve állítom, reklámot biztosan nem "fogyasztok"!A világból kiüldözhető vagyok, a bugyuta, ötlettelen reklámokkal.
Ezt a statisztikai mérés dolgot a televízióknál nem tudtam.Első hallásra is nettó dőreség.
Haladva a korral (hihihi), de inkább, mert más kábel szolgáltató lett, és drágább, és a net, telefon, mobil is a "matávnál" van, IP tévére váltottunk.Bár ne tettem volna.Nincs olyan este, hogy a mama ne kiabálna valami bagatell dolog miatt.Hol azért, mert üzenet jött a képernyőre, hol azért mert nem jó gombot nyomott a távirányítón...
Én is vagyok úgy, hogy beszélgetésközben elkalandozom a témától, de a miért legtöbbször rejtve marad.
Utolsó mondatoddal kicsit vitatkoznék.Mert ugye náluk neveztek ki internet ügyben konzultáló kormánybiztost.Biztos hogy el lesz baxva......
Egy külön tanulmányt megérne, hogy hányan hallgatnak rádiót. Milyen korosztály, miket hallgatnak. És ugyanúgy érdekelne, hogy a tv rekámokat milyen nézettségmérési módszerek alapján működnek. Mert ugye a reklámból befolyó bevételek működtetik a kereskedelmi médiákat. Itt nagyon sok pénzről van szó, mert a teljes magyar kereskedelmi média ezen az elven működik. A reklámbevételeken. Na most engem az érdekelne nagyon, hogy mi alapján osztják ezt a lét? Persze tudom a választ. Egy lakótelep (melyik?) 2000 háztartásába szerelnek olyan távirányítókat, melyek rögzítik a tv kapcsolásokat. Mit hol mennyi ideig néznek. És az ebből összeálló statisztika lesz a Biblia, ez alapján dől el mi mehet mi nem. A milliárdos médiaguruk mind ezektől a statisztikáktól remegnek. Ettől függenek... Nekem az a véleményem, hogy ez egy elavult mdszer ami nem tükrözi a valóságot. Magyarán rossz helyre mennek ezeke az irdatlan pénzek.
A digitalizált televízió korszakában a tv nézési szokások rögzítése lakossági szinten ma már nem jelenthet probléát. Maximum jogi problémát. De meggyőződésem hogy egy országos hálózat kiépítése legalább 3 millió háztartás nézettségi indexe lehetne mérvadó. És meggyőződésem hogy egész más kép jönne ki mint amit ma érzékelünk. Nem is tudom hogy kanyarodtam ide...
Az is lehet, hogy mire ez elérhető lesz, addigra a tv megszűnik létezni. Legalább is mai formájában biztosan.
Nár ma is így van: Nincs olyan dolog a televízióban amit az interneten ne találnál meg. Ebben a fejődésben a tv-nek el kell halnia és az internet fogja átvenni ennek szerepét. 10 év nem több
Nem csak hogy működik, de remekül működik! Egy Quimby, egy Magna koncert után, mikor kevesellettem a közönség létszámát, Te meg mondtad, figyeljem meg kezdésre mennyien lesznek, és milyen lesz a hangulat......húúúúúú, barátom, beszabehugy!
Az a sok száz fiatal, a színpad előtt, azzal a beleéléssel, tűzzel, élvezettel, hja kérem, ehhez kellett tenni valamit fenn a színpadon.Hofi után szabadon, emmár valami!!!
Szerintem a dologhoz hozzátartozik, hogy a "zenei szerkesztők" a médiumokban mennyire kedvelnek, avagy nem kedvelnek.Nekem nincs faszbukkom, nem is szeretnék, nem is hiányzik.Írtad azt az 1600 lájkoló(vagy mi a tököm) embert, hogy 10 százaléka, ha elment a koncertedre.Azt tenném hozzá, legyen bár ingyenes, a fővárostól nagyobb távolságra élők kétszer is meggondolják, bármennyire is szeretnék, hogy elmenjenek e.Nem részletezem.Biztosan tudod, vagy nem, hogy vidéken mennyit szerepelnek "perc" sztárjaink.Azt viszont biztosan nem, hogy ezen vidéki falunapokon, búcsúkon, egyéb megszámlálhatatlan rendezvényeken, leosztottak a terepek.Értem alatta, hogy ki állítja a sátrat, árulja a piát, és hívja meg a fellépőket.Bizony, a fellépők jó része, értem alatta a tátogókat, kikből van elég, szinte számlálhatatlan, bizony csurgat vissza a gázsiból a "rendezvény szervezőjének".....
Én most, mint egyszerű melós, már két hónapja azon "robotolok", hogy Fendermánia (Nagy Peti)és csapata eljusson szűkebb pátriámba.Jövő héten ismét rágnom kell a művház vezetőjének fülét, döntse már végre el, milyen rendezvényen, és melyik zenekart akarja hallani.
Nem tudom melyik rádiót hallgatod, vagy egyáltalán nem hallgatsz egyet sem.Véleményem szerint, siralmas.Ami pedig jó lenne, az ronggyá játsszák.Aztán ott a kívánság műsor?Majd a műsorvezető eldönti, Te mit szeretnél hallani!De ezen nem csodálkozom.
Soha nem gondoltam volna, hogy egy Rúzsa Magdi számnál elkapcsolok, lekapcsolok, osztrák adóra kapcsolok.Munkahelyi körülményeim, és korom már nem teszi lehetővé, hogy modernebb zenehallgatást válasszak.Ezt nem részletezem.
Kisregényem befejezem, gratulálok az írásodhoz!
Bocs a kritikáért, de ezt az írást egyszerűen képtelen vagyok elolvasni a háttérkép miatt! Lehet, hogy nem egyedül vagyok így, esetleg javasolnám a sima fekete hátteret az olvashatóság érdekében! Köszi!
Tök jó írás, hál' Istennek és természetesen a Közönségünknek, nekünk nem kell ezek miatt aggódnunk. Nyilván tudom, hogy egyike vagyok annak a maroknyi embernek akiknek nagyon jól megy a dolog már sok éve, de úgy gondolom, hogy ez nem csak a szerencse kérdése. Én kb. 15 évvel ezelőtt találtam ki, hogy mi az amit csinálnom kellene és eléggé megdöbbentem, hogy ez ún. piaci alapon is működik.
Most kicsit haragos vagyok!Rohadtul nem szeretem azokat a humoristákat, kiknek minden második mondata tartalmaz trágárságot.Sándorunk humora is megkopott, sablonos, régi viccekkel és ürülékkel kapcsolatos szavakkal tölti ki a műsora nagy részét.Én ezt tegnap végigszenvedtem, most meg itt van tisztán, üdén a miértje.....
Szoktam volt mondani, eljön az a perc minden ember életében, mikor a legnagyobb ateista is fohászkodik!
Sokszor gondolok rá, hogy szeretném élőben meghallgatni a két Tóth lányt, egy vendéglátó helyen, élő zenekarral!
Az is biztos, ami Veled történ, az maga az isteni csoda!
Jut még eszembe ezekről a dalversenyekről.Szerintem azoknak szabadna a "piacon" maradni, akik élőben, zenészekkel muzsikálnának.Nem tudom kinek, kiknek kéne ebben az irányban lépni.
Én is úgy hallottam. :) 2004-ben mikor megnyerte az első tv-s dalversenyt, akkor az első zenekarában én gitároztam. Ez a dal is benne volt a programban anno. Szóval ez egy édekes szituáció 9-10 év után újra együtt, ugyanazzal a dallal.
Tavaly sem tudtuk mit hoz az újév. Ez az idén sincs másképp. Azt viszont tudom hogy ki óvta őrizte az életemet idáig, és kiben bízom ezután is! Nektek is legyen békés boldog új évetek! :)
Megnéztünk a Fábryban, megvolt a szóló rendben és egészben, gratula, nem is emlékszem, mikor volt ilyen hosszú gitárszóló ilyen showműsorban a királyi tv-ben!
Neked is BÚÉK!!!
Ma este 20:25-től az M1-en a Fábry Show-ban a Budapest Jazz Orchestra Tóth Verával.
Egy jó kis gitárszólót is elkövettem benne. Közeli források szerint a szóló nem lesz lekeverve. :) Remélem így lesz.
Ezzel kívánok Nektek Boldog Új Évet! :)
Amit írtál, azzal kapcsolatban van nekem egy saját "történetem":
Még jó régen, húszas éveim legelején, egy eléggé depressziós időszakomat éltem és sehogy nem láttam a kiutat belőle.
Egyszer éjszaka azt álmodtam hogy valami kisebb váróterem félében ücsörögtem, csomagokkal a lábamnál, a padokon rajtam kívül még néhányan ültek, ők is teli bőröndökkel. Tudtam hogy meghaltam és nagyon szomorú voltam akkor ott a padon ülve, mert úgy éreztem hogy az életem valamiféle üresség volt csak csupán és semmit nem értem el abból, amit el kellett volna.
A váróterem végében egy íróasztalnál ült egy ember, hozzá mentek sorban a várakozók, akik aztán rövid beszélgetés után elmentek, erre vagy arra.
Rám került a sor, én is odamentem hozzá.
-Hát Ön ?-kérdezte.
-Ééén..?? ...Hát én... vissza szeretnék menni !
-De miért ?
És akkor ott állva az asztal előtt hirtelen rámtört a bizonyosság, tudtam hogy mi a legfontosabb az életben. Képeket láttam magam előtt,tájakon repültem át, erdők, hegyek, tavak fölött, és szeretni akartam mindent. Emlékszem az érzésre tisztán, még a sziklákat is szeretni akartam.
-Hát azért,-válaszoltam-mert én annyi mindent nem szerettem még! -Mert én annyi mindent nem szerettem még! -Mert én annyi mindent nem szerettem még! .
.
Ez járt folyamatosan a fejemben, megállás nélkül. (tudom hogy ez egy LGT dalszöveg )
Aztán felébredtem az ágyamban, és örültem hogy élek. Napokig a történet hatása alatt voltam. Persze nem változott meg tőle egyszerre az életem, de erőt adott, és egy kicsit más színben láttam utána a dolgokat.
Köszönöm a karácsonyi jókívánságot és a gondolataidat. Vigaszt adnak.
Testvéremék nemrég vesztették el 21 éves lányukat, unokahúgunkat.
Egy pillanat volt az egész. Feldolgozhatatlannak tűnik, nem fogjuk fel még mindig - és holnap itt a Szenteste, Nélküle.
Ilyenkor érzi az ember, hogy a hite mennyire kevés. És hogy milyen felesleges dolgokért küzdünk, nem figyelve sokkal fontosabbakra.
És próbáljuk hinni, hogy az Ő világa már sokkal nyugodtabb és szebb.
Ahogy elnézem magam ezen a képen, ez a Tóth Vera első lemezéről a Nem Tudom című szám gitárszólója lehet. Ami egyébként 30-án a Fábry Showban is lesz. Remélem nem a gitárszólónál fogják lekeverni...:)
Élőben már nem multizom. (Inkább a parkban ultizom ) A multinak nagyon más a hangképe és dinamikája ennyi élő hangszer mellett. Engem ma már ez zavar. Régebben ez nem így volt.
Ezeken a bulikon ülök. A kombóm mögöttem karnyújtásnyira van letéve. Eleve sokszor cserélgetem a hangszert, ilyenkor leveszem a hangerőt a kombóról. Egy hangerőpedál lenne az ideális, de azzal már nem férnének el a pedáljaim a tokban és nem akarom növelni a cipelendő cuccaim térfogatát, és súlyát sem. Szóval marad a kézi manuális megoldás. Általában úgy van hogy tiszta hangszínen kísérek, és az od vagy ds pedáljaimat eleve szólóhangerőre állítom be. Ha ezeken kellene kísérni akkor a gitáron veszem vissza a hangerőt.
A master hangerő beállítása fúgg a színpad méretétől, annak akusztikai jellemzőitől, attól hogy a dobos milyen hangosan játszik, és én hol heleszkedek el hozzá képest. Tehát ez állandóan változik. A big bandben általában közel ülök a dobhoz, sokszor túlságosan is ha kevés a hely. A big band dobolás tud nagyon hangos is lenni ha a zene ezt megkívánja. Én az erősítőmet minden színpadon a dobhoz állítom be. Hogy ahhoz képest halljam magam. Kontrollba sosem kérem magam. Az egész más hangkép. Az én kombóm 15w-os de eddigi koncertjeim alapján 50% fölé még sosem kellett tekernem a hangerőt.
Létezik olyan zenekar ahova el kellene egy 4x10 vagy 4x12-es iegészítő láda is, de én nem nagyon játszom már ilyen zenekarokban. Úgy tűnik a 15w remek választás volt, mert jó dinamikával és teljesítménnyel dolgozik így a cucc. Jól be lett lőve a jelenlegi igényeimhez.
Ilyen jellegű akciókon multin nyomulsz vagy meg lehet oldani a hangerő parát kombón - azaz hányasra van állítva a master poti? És ha igen, hová rejted el a cuccot?
Szeretném megköszönni neked Miki, az írásaidat a blogodon.
Ritkán olvasom, de...
Szóval olyannyira de, hogy bizonyos szinten Te is részese lettél az én eredményemnek, mert az egyik írásod ami az önmagunk karbantartásáról és a fogyásról szólt, megadta számomra azt a motivációs pluszt, ami elegendő volt ahhoz, hogy csináljam is ne csak papoljak róla, hogy kellene.
Április elején még 132 kiló voltam.
Most már csak 108.
Ez 24 kiló mínusz.
...és bizony tényleg igaz, hogy épp testben épp lélek.
Ráadásul ad az ember önbecsölésének egy "bizonyos" tartást, hogy megcsináltam.
132 kilósan csak túléltem a mindennapokat, ellenben ma már újból ÉLEK.
A karácsony tuti be fog kavarni egy kicsit a diétámnak, de majd próbálok vigyázni, hiszen 80-ig semmiképp nem állok meg. Nem tehetem, van három lányom (22, 5, 2,5) és mindegyik lagziján táncolni akarok és talán a jóisten azt is megadja, hogy (még nem vagyok nagypapa) minden unokámat láthatom.
Én most a decemberi időszkakra gondolok. Szép lassan visszetértek a zenei munkák, és most ki sem látszom belőlük. Úgy sejtem az ünnepek után de méginkább január 2-tól már egy konszolidáltabb időszak jön. Ma este dupla karácsonyi koncertet adtunk a BJO-val a Stefánia Palotában. Tóth Vera és Mujahid Zoli voltak a vendégek. és remek jó volt. jpénaptól már Nyári Karcsival próbálok szintén karácsonyi szuper (dupla) bulira...
Nem véletlen az a mondás, aki tudja, csinálja, aki nem tudja, oktatja.
Az egy szerencse, hogy aki tudja, csinálja és oktatja.
Teljesen más téren engem kijelöltek oktatni(én a csinálja vagyok), elég sok szarkavarásba került a "hozzáértő" főnöki fejekbe becsöpögtetni, hogy én nem tudom oktatni. De már tudják:)
Azt akartam evvel írni, hogy a mai világban már az is sokat ér, ha valaki tudja magáról, hogy nem tudja, és ezt el tudja fogadni, el tudja fogadtatni másokkal.
További jó zenélést és tanítást kívánok!
Kedves Miki, egyszer azt mondtad itt a fórumon, hogy az itt szétszórt sztorikat meg kéne írnom.
Hát, parancsolj:
http://www.ambroozia.hu/index.php/proza-1406/ardamica-zoran-1406
Volt szerencsém már hallani a Billit élőben, lenyűgöző volt, tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek!
A "looperrelkönnyű" embereknek meg üzenném, hogy rohadtul nem könnyű, csak valószinű nem próbálták még. A nagy boss rc-t használom, és olyan érzés mintha két hangszeren kellene játszani egyszerre... Plusz ha téveszt az ember, még emellett agyalhat is közben, hogyan tudja helyre rakni a dolgokat.
December 5-én pénteken, az iF kávézóban fogok játszani ismét. Egyedül a szólóműsorommal. Várlak benneteket szeretettel! A belépő egy szerény 800 ft. Cserébe tartalmas gitárzene várható. Lesz a Billie Jean is. Most már kezdenek visszajönni vélemények a videókról, legfőképpen a Billie Jeanről, ahol megfogalmazódott az is hogy hát looperrel könnyű. Nos aki eljön annak megmutathatom "photoshop mentesen" élőben a Billie Jeant looper és egyéb segédeszköz nélkül...:):):):)
A linkelt videó most ennek ellenére nem a B.J. hanem egy saját szösszenet:
Kedves amit írtok, és nem terveztem "lelépni".
Épp most egy pörgősebb időszakomat élem. Egyrészt "főállásban" csinálom a muzsikálást a BJO-ban, ami nagy öröm számomra. Szeretem ezt a zenekart a sokféle programot, a közösséget. Nem unatkozik ott az ember, és jó a társaság is. A rendszeres munka meg már nagyon hiányzott. És hát ahogy lenni szokott, a munka hozza magával a többit, kezdek visszarázódni a 2008 előtti időszakra.. Rendszeresen játszom bár ezekről nem mindig számolok be. Ma este a Nyári Karcsival játszottam a Terminálban a Deák téren, egy remek bulit. Volt ott jazzgitár meg strató is. Tényleg remek buli volt. És közben Mága is van... éjel-nappal...Hát most ami saját az "csak" a szólóműsorom. Ezt a legkönnyebb igazítani a többi munkámhoz. December 5-én játszom az iF kávézóban a saját projektemmel. Mindenkit várok szeretettel. :)
Erről még lehet hogy korai beszámolni, de már tárgyalás alatt van: Jövő februártól egy jazzműsort fogok csinálni heti rendszerességgel az Érd FM-ben amit interneten is lehet hallgatni majd. Erről részleteket még nem tudok írni, de nagy terveim vannak vele. Ha ez összejön, akkor lehetséges, hogy a magánoktatás lefagy 2015-re IDEIGLENESEN CSAK!!!!!
Ez a nyári gitártábort persze nem érinti... Az nekem szabadságolás...:)
Hát ezek mennek mostanság MTI stílusban...:)
Kedves Miki,
csatlakozom Irsai Olivérhez: mivel a szakmámban folyton beszélek és írok, itt bölcsen kussolva főleg olvasni és tanulni szoktam. El ne menj.
Már azért sem, mert nem FB-ozok, meg azért sem, mert itt véletlenül is kíváncsi lehet rád valaki.
Legrosszabb esetben is kérnénk (adom így mások szájába...), hogy az ottani vagy máshol megjelenő bejegyzéseid itt linkeld, hogy tudjuk, át kell kattintani valahová.
Köszönjük.
Kedves Miki!
Ezen a fórumon csak pár topikot látogatok rendszeresen, de köztük a tied az egyik. Amig nagyobb volt a forgalom itt gyakrabban jöttem, aztán mostanában ritkábban, de a honlapodon is elolvasom mindig a megjelent gondolataidat, fejlesztéseidet, stb.
Nagyon sokat tanultam ezekből, rengeteget. Olyan embernek tartalak, akitől nemcsak zeneileg érdemes tanulni, hanem emberileg, hitbelileg is. Amit közvetitesz, képviselsz az a mai világban elmondhatatlanul nagy kincs.
Kérlek továbbra is oszd meg velünk a gondolataidat itt is, meg máshol is. Szerintem sokkal többen vagyunk, akik csak olvasni járunk ide, és nem kommenteljük a megjelenteket.
Üdv: István
Volt két stratóm de bebizonyosodott, hogy egy tipusból elegendő 1 db, ezért az egyiket el is adtam anno. Ma sem hiányzik több stratóból. Ha ma elviszem az 5-ös lottót, akkor sem lesz több stratóm, mert nincs rá szükségem. Nem vagyok gyűjtő. Felhasználó vagyok. De azért köszi
Régebben több megkeresés volt ezen a fórumon. Akkor készséggel álltam mindenkinek a rendelkezésére. Persze vannak pörgősebb és kevésbé pörgős időszakok. De mindig be-be nézek. És ahogy régen is tettem, most is mindig megosztok mindent ami történik, akár koncert akár tábor vagy bármi egyéb. De ezekre már nem jön semmilyen reakció itt. Az is igaz, hogy a kapcsolattartás átterelődött a FB-ra. Ezzel együtt "tartom" ezt a helyet, csak mintha valahogy elfogytak volna az érdeklődők.