Nekem úgy tűnik a szemed élesebb mint az eszed....úgyhogy ha nem tudsz inteligens válaszokat adni akkor hanyagolj, RENDBEN.De nincs harag csak nem vagyunk egy hullámhosszon...ennyi!!
Na mindegy,kár itt jósolni,inkább írja ide a srác,hogy milyen Peavey is ez!
De nekem rémlik valami,hogy Csacsuminak vagy Classic 30-a,vagy Delta Blues-a van!De lehet,hogy tévedek! Hát,egyik sem olyan!
Én is kiváncsi vagyok,3 párhuzamosan kötött csövet SE módban még nem láttam!
Meg akkor már értelmesebb volna egy darab olyan teljesítményű cső,mint a három párhuzamosan kötött.
A Peaveytől pláne nem várok ilyesmiket.Szerintem ott valami elnézés volt,mint az EL-38! :)
lehet,hogy a harmadik cső egy egyenirányítócső,csak hasonlít a két végfokcsőre!
Elvileg lehetséges a 3 db végfokcső. Single ended (nemtom magyarul hogy híjják, azt hiszem együtemű) végfok, 3 db párhuzamosan kötött csővel. De elég nagy hülyeség, mert szerintem együteműbe szar meló jó kimenőt tervezni, ha nagyobb teljesítményt akarnak, akkor kézenfekvőbb a push-pull (ellenütemű).
Úgy tünik itt mindenki iszonyú okos.....nos a félreértések elkerülése végett egy Peavey erősítőbe kellenek a csővek amiben :2db 12AX7A és 3db EL38 cső van.....na erre varjatok gombot...de ennyi okos ember között akik az észt osztani nem restek egy sincs aki érdemleges választ adott volna.. - szóval???
Az otlet megalja a helyet es alkalmazzak is.
Az egyeniranyitott futes meg nem zarja ki a bugas lehetoseget.
Szamtalan modja van annak, hogy valamelyik csore zavaro feszultseg keruljon.
Az "A" osztaly csak egy vegcsovet hasznal - lehet tobb is parhuzamosan - a munkapont a jellegorbe kozepen van elhelyezkedve.
A "B" osztalyu eseteben a csovek ellenutemben dolgoznak es a munkapont a jelleggorbe aljan helyezkedi.
A ket cso egymast kiegesziti es a kimeneten visszanyered a memeneti jell alakjat.
Van meg az ugynevezett "AB" osztaly amelnel a munkapont a fenneb emlitet esetek kuzott helyezkedik el es elonye, hogy kis jel eseten "A" osztalyban negy jel eseten "B" osztalyban mukodik.
Termeszetesen ez igy szerenyen leirva.
Nezz utanna a kulonbozo osztalyok mukodese utan.
A neoncsoves erosito osztatlan sikert aratott az egyik kulkfoldi forumon es telyesen felkavarta a sracok fantaziajat.
Kar , hogy nem aprilis van.
Minden esetre kerik tollem a komplekt kapcsolasi rajzot.
Es en mind rendes gyerek meg is szerkesztem nekik ugy , hogy a szemuk is kiesek.
Volt olyan aki azt valaszolta, hogy mar hallott valahol hasonlo megoldast es telyesen fel van villanyozva a bedobott rajtol.
A meglepo az az egeszben az , hogy az illeto a kerdeses csoves topik moderatora.
Makos uzenetevel kapcsolatosan jutott ( "hum balance" poti, #7978)eszembe:
A bugas kiegyenlito potit - amely az izzoszal es a katod kozti kapacitasson atjuto bugast csokkenti - kozvetlenul a kerdeses cso labainal kell elhelyezni ( az elso cso futeskivezetesehez)es nem a trafo kivezeteseinel.
Egy masik eset amikor bugas lepik fel az erolkodoben - az izzoszal nem tokeletesen szimmetrikus kivitele eseten, vagy az izzoszal emittal vagy a katod izzoszal nem tokeletes szigetelesen keresztul jut nemkivanatos bugo feszultseg a csobe.
Ez ellen a mar altalatok is ismert modszer segitt az ugynevezett pozitiv potancialra emelese (20 - 30 V) az izzoszalnak amely lezarja a futes emissziojat.
Ez ugy tortenik, hogy es itt az ujdonsag, hogy egy 100 ohmos poti - "hum balance" poti, - amely a futessel parhuzamosan kapcsolodik a kozepso kivezeteset kotjuk a feszultseg osztora.
A potival bealitjuk a minimalis bugas erteket.
Ezeken tök pici a felirat, a mágnes oldalán, sehol másutt.
Úgy szerepel a dobozon, hogy "Designed and developed by Celestion, England". Fák! Remélem jó a MEO-juk! Olyan ez mint az RP hálózsákok, magyar fejlesztés és tervezés, csak épp kínában varrják össze.
Szóval 24.125,-huf vót.
Mondanám, hogy rendeljünk együtt, de én miskolci vagyok, annyit nem ér az egész, hogy utánna országon belül is küldözgessük.
Csak egy tipp: rendelj még 5-6 darab Alpha potit, és máris visszahozta azt a pénzt amit a postaköltségen vesztesz (annyival olcsóbb mint az itthoni boltokban).
nem sok gáz lesz.. próba cseresznye..
a végfokcsöveknek viszont párban kell lenniük...
nem elég ugyanaz a gyártó, a gyártásnál keletkező apró különbségeket is ki kell küszöbölni összeválogatással
Bankkártyával lehet fizetni, valamelyik futárszolgálattal küldik a cuccot, a legtöbb holmit 3 munkanap alatt ki tudják szállítani, nekem is ennyi idő alatt küldte Dirk a végfokcsöveket meg a kimenőt (postaköltség kb 4000Ft volt).
Mondjuk az elektrolit kondival szívtam, mert azt küldték, de rögzítőbilincs nem voltt épp raktáron, úgyhogy azt a legközelebbi rendeléskor megpróbálom megint.
nincs ott baj a lemezekkel, csak ugyanazt a lemezvastagságot és anyagminőséget használja mindenhez...
nekem tetszik a fickó, a munkája is elfogadható, biztosan van jobb is, de én még személyesen eggyel se taliztam
Igen szol.
Amoikor kiveszed a vegcsovet akkor az elofokcsovek veszik at a hangszoro szerepet es szepen magas hangon elkezdenek szolni.
Olyan csipogo lesz.
Termeszetesen.
En a szamitasi erteket adtam meg.
Ritka eross visszacsatlas eseten hasznalnak a tervezesnel nagy erteket.
Kulonben a Bo erossen frekvenciafoggo.
bemész pl eg yhangszerboltba (ha sok pénzed van, akkor egy lehúzósabba :), és megkérdezed. vagy gem úgyis rendelni akar németországból, beszállhatsz hozzá is.
végfokcsövet 4esével, de legalábbis párba illik cserélni. mondjuk ha van "hum balance" poti, vagy csövenkénti munkapontállítás az erősítődön, akár 4 tök különböző tis betehetsz.
gyári kimenőknél, amikkel én találkoztam, 8000-12000 gauss volt fluxus névleges teljesítménynél.
De pl. a studio22-nél 15-16k-ra becsültem, és ilyenre is csináltam a saját st22-t.
En is talalkoztam hasonlo esettel.
A profi kimenok eseteben a lemez vastagsag 0.15 - 0.32 mm vagy vekonyabb.
Az orvenyaramok csokkentese erdekeben a lemezek feluletet kemiailag kezelik.
Lenyegeben egy szigetelo reteget visznek a feluletre amely 2 - 3 um vastagsagu es a lemezeket egymastol elszigeteli elektromosan.
Vannak eggyes HF trafok amelyek vekony kondenzator papirral vannak elszigetelve egymastol.
Az osszeszoritto lyukakba helyezett csavar magneses rovidzart okoz a szoritto lemezzel egyutt es csokkenti a trafo hatasfokat amely abban nyilvanul meg, hogy a primer oldalon megjeleno telyesitmeny a szekunder oldalon joval kissebb ertekben jelenik meg mind a tervezett.
Teszem fel, hogy 90 % -os hatasfokkal szamoltunk de a helytelen lemezeles miatt csak 75 % jut a szekunder oldalra.
Azert szerintem nem mindegy ha utanna szamolunk.
Mind erdekesseg, egy trafo eseteben meg lehet kulonboztetni a szinvas keresztmetszetet es a lemezelt keresztmetszetet.
A ketto nem ugyan az.
A szinvas keresztmetszet az az ertek amivel szamolunk es a lemezelt trafo hezegmentes keresztmetszetet jelenti szigetelo reteg nelkul.
A lemezelt keresztmetszet meg az amikor egy adott lemez koteget osszeszerelunk es megmerjuk a keresztmetszetet.
Ez utobbi ertekeben benne van a lemez kemiai szigetelese valamint a lemezelesi hezagok mert nem fekszenek tokeletesen egymason.
Tehat egy akarmilyen trafo keresztmetszetet lemerve csak ugy nem adja a valosagos erteket.
Ezek olyan kis titkok amelyeken nem igen mondanak el.
A turbionalis magneses ter nem szol bele a frekvencia menetbe olyan mertekben, hogy zavaro legyen.
Annal inkabb a szort induktivitas amely a primer tekercsel elektromosan sorba kapcsolodik es igy erossen rontja a magas frekvenciak atvitelet mert a szort induktivitas impedanciaja a frekvenciaval novekszik.
Ennek megszuntetese, vagy inkabb egy elfogadheto ertekre csokkentese erdekeben a kimeno trafokat osztott tekercselessel keszittik.
A gyarak ismert lemezbol dolgoznak nes eleve nyert ugyuk van a kivitelezes szempontjabol.
Az amator viszont valamilyen lemezt kap , rea fogja, hogy egy kituno akarmi es megtervezi a kimenot.
A legg tobb esetben kellemetlen meglepetesekben van resze mert nem igazan ugy szol ahogyan elkepzelte.
Ez termeszetes mert nem ismeri a lemez magneses adatait.
Na meg egy titok, a lemezcsomag magassaga lehetoleg 1.5 - 2 szerese legyen a torzs szelesegenek, mert igy a tekercs jobban van vedve a kulso magneses terek ellen.
Nem mindig sikerul , de az aranyt valahogyan probalyuk betertani.
Na meg egy titok, 1 - 1.5 A / negyzetmilimeter aramsuruseggel hatarozzuk meg a huzalo atmerojet a szokasos 2.5 A helyett.
Ez az erteket a meromuszerek vagy a hosszu uzemmodu keszulekek eseteben alkalmazzak es figyelemre erdemes.
Na meg egy titok, a kimenok eseteben a legnagyobb nyugalmi erovonal suruseg a Bo = 3500 - 5000 Gauss.
Sok bosszusagtol ovjuk meg magunkat ha a kivalasztott vasmagra egy 1000 menetes tekercset keszitunk es lemerjuk az induktivitast - termeszertesen miutan lemezeltuk.
Ha a kapott ertek egyezik a szamitott ertekkel vagy nagyobb akkor helyes uton jarunk, ellenkezo esetben mas vasmag utan kell nezni.
Na meg egy utolso titok, a kozepes magneses erovonal hossz a lemezben az lm = 1.114 x az ablakszellesseg.
Igazságod vagyon,de most egy életrajron dolgozom és abban nincs egy fikarcnyi szabad elektrón sem a fluxusok is elkerülik-:)
sárgarézcsavarra gondoltatok mán?
Lelépek bocsi.
én is beleszaladtam már pár évvel ezelőtt és bizony mondott olyanokat, hogy rendesen törtem a fejem azon, kettőnk közül kinek bomlott meg az agya...
még van egy hálózati trafóm amit ő tekrecselt, de otthon van anyáméknál a tyúkok óljában egy házi marshall fej és egyéb kretén dolgok társaságában...
bán miklós...honnan tudod?..nekem nem akarta elhinni, hogy 30W-os kimenőnél M104-re ráfér 4-8-16 ohm szekunder...aztán asszimetrikusra tekerte az ellenütemű kimenő két oldalát..végülis...egy hét alatt rájöttem mitől fullad szegény jtm45
gyári marshall kimenőben volt ilyen műanyaghüvely. A bán miklós nevű szaki meg tekert nekem kimenőt, szigszalaggal bevonta a csavart, úgy rakta össze. Viszont a bitzó csak naturba bedugja a csavart. A lemezelés különböző részei között simán sípol a szakadásvizsgáló. Jól van ez így? Végül is a bitzó hálózati trafóiból kijön az a feszültség, amire tervezem. Szóval olyan durva örvényáram rövidzár nem lehet. De akkor minek raknak a kimenőkbe?
trafóknál vannak azok a hosszú csavarok, amik összefogják a lemezeket. Már láttam egy pár kimen?t, aminél a csavarok m?anyaghüvelyben futnak. Amiket csináltatok, azoknál viszont nincs semmi. Örvényáramhoz van köze, csak nem tudom, most kell vagy nem kell vagy mikor kell a szigetelés?
Bocsi adósod maradtam,a kérdéseddel kapcs.
Szerintem a buli vagy koncert előtti hangpróbán figyelembe kell venni un.loudnes jelenséget is.(erről sokan nem is tudnak mert automatice így állítják be a cuccost) A terem és a hangerő fügvényében, vannak erre bonyolult és egyszerű módszerek is.
Szia "öregharcos" valóbam megtévesztett a fiúka azt hittem Te újítottál be és így jelentkeztél be ezen a néven,de kapásból rájöttem.
A fórum formálódik remélem ok. lesz ,a "fiúk a bányában dolgoznak" segítsük őket hisz értünk is teszik.
A témákat folyamatosan töltik fel rémélem hamarosan átjön a két hasznos topicod is.
Enyhen modosul az atviteli gorbe, foleg a kis hangeronel.
Szabalyozas eseten modosul a ki es bemeneti impedanciak erteke es vele egyut a frekvencia menet is mert a ki es bemeneti kapacitasok mas mas ertekeket latnak szabalyozas kozben es az idoallandok valtoznak.
Ezert hasznaljak a HIFI erositokben az ugynevezett "kompenzalt hangeroszabalyozast" amely figyelembe veszi a ful frekvencia erzekenyseget.
Ne csinalj problemat a dologbol, foleg, hogy gitarhoz hasznalod az erositot.
Remelem, hogy a linkes oldalaim feltoltik ( Gitár Effektek - Linkek - Csöves Linkek).
Kar lenne ertuk mert sokat dolgoztam amig osszeszedtem a cimeket.
