Márpedig ezen a bolygón kib@szottsok csöves erősítőt gyártanak naponta , amiben működőképes kimenőtrafók vannak.
Emberek muzsikálnak és zenét hallgatnak rajtuk többnyire nagy megelégedettséggel.
Sőt azokat emberek és nem ufók méretezik, készítik.
Bizonyára ők eligazodnak a szakirodalomban.
Lehet hogy mégiscsak benned lehet a hiba ?
kimenő szakirodalom .. hatalmas mennyiségű információ összehordva, aztán az egész nem ér semmit, mert egy másik szakirodalom meg teljesen mást mond meg máshogy számol, és más értékek jönnek ki
rengeteg a leírás, útmutatás.. de az egész nem ér semmit a gyakorlatban
több száz oldal netto faszság
most akkor mit csináljak?
hogy lehet valami ami tudományos, ennyire szubjektív??
uhh vazz..
nem tudtam, hogy a kimenő transzformátor témában ennyi zürzavaros információ kering az interneten.. az egész már túl van misztifikálva.. ezer féle képlet, minden féle misztikus paraméterek. Próbáljon az ember kiigazodni.. alig van gyakorlatilag is használható információ a témában. Ez nekem nagyon zürzavaros.
Nekem egy adatbázis lenne a legjobb, ahol be van mutatva, hogy egy 2xel34 PP kimenő hogy néz ki a gyakorlatban, minden paramétere feljegyezve.
Vaskeresztetszet, primer huzal keresztmetszet, primer menetszám,
ugyan ez secundary ban is.
Az a baj hogy rengeteg az infó a témában, és sokszor ugyan azokat a paramétereket különböző képletekkel számolja, és persze még véletlenül sem egyeznek az adott értékek, a különféle megoldóképletekkel.
Ha megnézel 100 oldalt a témában, 100 féle számítási módot fogsz találni..
amiből legyárthatsz 100 különféle trafót.. persze ugyan azokból a kiinduló értékekből.. és elvileg ugyan azokkal a végeredménnyel.
De nem..
Már egy mezei 100W os kimenő vaskeresztmetszete sem egyértelmű..
mert 30hz en az egyik tudományos számítás szerint a keresztmetszet 12 cm2
a másik szerint 36 lesz.. a haramdik képlet szerint meg már 55 cm2 re van szükség..
Most akkor mi az igazság..
és ezt merik az elektronikában egzakt tudománynak nevezni?
ez olyan mintha ki akarnánk számolni, hogy 10 liter benzinnel hány kilómétert megy a kocsi..
az egyik tudományos képlet szerint csak 30 km ert, a másik tudományos képlet meg 1500 km ert ad meg.. és még van 10 féle ilyen hasonló megoldás.
nyilván valóan nem lehet helyes az összes megoldás..
és nyilván való, hogy csak egy lehet helyes..
nagyon nagy a kavarodás =(
Ujaj :)
Akkor tudom mirol van szo :)
Lattam en is, volt parfele.
Szerintem a legaljat vittek be oda.
Igazabol annyira nem tunt gagyinak, de jonak se.
Volt vele valami gaz ranezesre is, arra emlekszek.
Ugye! Az Unitra Diora hifitorony erősítőjén is villogtak a zene ütemére a skálaizzók, ha jobban odacsavartad neki, úgy látszik ebben nem változtak a lengyelek :D
Ezzel csak annyi, hogy vettem egyszer az első 5W-os SE erősítőmhöz egy Indel táptrafót, aminek az anódja stanby bekapcsolása után kb.100v-ot esett a fesze, a fűtés meg volt vagy 5V körül... Tiszta, hogy terhelésre esik a fesz, de nem mindegy mennyit. érdekes a mostani erősítőben megvan az 5db cső után is a normális fűtőfesz. Na meg az anód sem esik le 100V-ot
Mi ezzel a baj?
Uresjarasban 7-8 volt teljesen normalis.
Ha olyan trafot akarsz aminel meg se moccan a feszko ha terheled, akkor vidd be a hegesztot :)
A tököm se mondta, hogy nem fog néhány tízedet esni a fűtőfesz. De ne legyen már az, hogy üres járásban 7-8V, hogy a 2-3 előfok meg 2 végcsővel beáll majd az 6V körülire..
Mindenki buzi, a világ legjobb erősítője gitárra meg továbbra is a Roland JC-120 410 :)
Ha csöves, akkor meg az ezeréves Suprok, Silvertone-ok, Magnatone-ok, meg bármi csak ne legyen 5-15W-nál nagyobb teljesítményű.
Ja, néhány db. J201-s fettel olcsón megépíthető egy "csöves" előfok, oszt ember legyen a fülén, aki meghallja a különbséget. A végén meg a teljesen másra tervezet hex-fetek is tudják a frankót, de... Keveset, de a trafókon át a sasszin keresztül a fa/bőrmelóig szinte mindent magam építgetek. Ennek mag van egy olyan hangulata, amit a félvezető nem tud. Nekem ennyit jelent, nullszaldós, anyagilag nem játszik.
Én is technikusként végeztem, bár ha a sulin múlna, már egy mikrofonelőerősítőt se tudnék összerakni. :D
A technika, meg a hang egy dolog, a biznisz egy másik, amiben cső van, 5x áron lehet adni, ha elég hypeot tudnak generálni köré, akkor meg akármennyiért, a csapágygolyót is. :D
En tanultam mondjuk.
Marmint mindent ami elektronika.
A csovek akkoriban politikai uldozes aldozatai voltak.
A 80-as evek kadari vilaga uldozte a csoves technikat.
Elavult volt. Egyebkent meg tenyleg elavult csak vagy tiz eve felkaptak aztan most mindenki csoves guru, vagy szalagos visszhang guru.
Nagy szerencse, hogy nem mentunk vissza a gramofontuig :)
Igazabol nekem csomorom van mar ettol az eroltetett "minden legyen csoves" faszsagtol.
Mindenki uljon le, nezzen tukorbe es vallja be maganak, hogy a felvezeto sem szar.
Ja es az is lehet vintage :)
Soha nem kényszerültem egyenfűtésre, igaz, több csöves torz előfokot csak kettőt építettem, de azok is beérték AC-vel. Túl vagyok kb. az ötvenedik hálótrafón, nem sajnálom a keresztmetszetet, de pár tizedet mindig csökken. Gondold végig, egy 100W-os igénye közel 10A. Tekerjem 2x2mm-s szögletes ezüsttel? Egy öreg kultúrhauzban a 230 meg talán 210, igaz valakinek tetszik a "barna hang".
Néha szükséges legalább az első 2 fokozatnál (főleg, ha nagy az erősítése az előfoknak) az egyen fűtés, ha már másképp nem megy a "maci" kiűzése az erősítőből. De ez sem törvényszerű. Egy jó tápnak legyen tartaléka, és kicsi belső ellenállása. Mindig kiakadok, mikor mondom a trafós kollégának hogy kérek 6,3V-os fűtést. Mire Ő visszakérdez, hogy terhelve, vagy terheletlenül. Mondom vazze olyan huzalból tekerd, ha 1 vagy 10 csövet fűtök vele akkor is meg legyen a 6,3V.
Ha valami stab; akkor ez az. Több gyári és maszek gityóerősítőt meghajtottam vele, teljesen felesleges. Normálisan megépített hagyományos táp, mindenek előtt hálótrafó, és kész. A stab. tápot és az egyenfesz. fűtést meghagyom a hifistáknak.
Az én erősítőmben speciel van egy radio receiver is :d
A kávéfőzővel is egyetértek!
De azért ne túlozzuk el, ha egy 500V-os egyenszűrésen 80V váltó lovagolna, akkor ott valami nagyon nemjól lenne megoldva.
Tessék már kiszámolni, ha legrosszabb esetben is 100V-ot kéne ejteni 100mA anódfesznél, akkor az 10W ugyebár...
A legtöbb ilyen háromlábú csoda ezt hűtőtönk nélkül is vigyorogva elintézi.
Namost ehhez képest a legmodernebb tévé is ennek 10xesét eszi meg egy barátokközt alatt...
Anyával kéne inkább pörölni, hogy szokjon le róla!
én nem tudom.. de ha mondjuk csöves dologba raknék ilyen fesz szabályozást, akkor ugye számolni kell azzal, hogy a DC ben amit leszabályozunk és szűrünk.. eleve az egyenirányítás, és hanyag, gyenge előszűrés miatt kurva nagy hullám ül a DC-n.
Na most ugye.. ha azt akarjuk, hogy teljesen sima DC jelet kapjunk, akkor úgy kell leszabályozni a feszültséget, hogy teljesen kivágjuk a bejövő dc-ből a zavaró AC komponenseket, mondjuk egyenirányítás után 500 V ból simán le kell vágni 50V-80V ot hogy megszabaduljunk az AC komponensekből.
Akkor ugye ott van még a táp rossz hatásfoka is, és mivel részben B osztályban vagyunk.. Egy nagyobb teljesítmény löketnél igen csak leeshet a tápfeszültség is, ha olyanok a körülmények.
Ezt ellensúlyozandó, megint vágni kell 50-70 V ot, hogy ez a hatás ne érintse a kimenő stabilizált tápfeszültséget, és már ott vagyunk, hogy ilyen több mint 100V ot levágtunk...
Ami meg rengeteg hő.. érdemes lenne elgondolkodni, hogyan hasznosíthatnánk ezt a sok hőt ami a fesz stabilizáláson megy el.
már múltkor is indítványoztam, hogy építsünk be egy ilyen elektromos kávéfőzőt az erősítőkbe, így nem megy kárba a hulladékhő és teljesítmény.. zöldebb lesz az erősítő, nyomhatunk rá egy ilyen zöld plecsnit hogy mi milyen faszagyerekek vagyunk és mennyire óvjuk a panda macik életét.
Aztán meg ott vagyunk, hogy mi is haladunk a korral és mi is multifelhasználású terméket állítunk elő.
Ha beválna, később persze mi is tehetnénk bele kamerát, ülésfűtést meg hangoló gépet is az erősítőkbe..
esetleg egy rádió receivert
én is azt hittem hogy nem olyan rossz a hatásfoka..
de ha jobban utána számolsz..
a fet úgy tartja rendben a feszültséget hogy nem engedi hogy egy bizonyos referencia érték fölé menjen.. viszont valamit csinálnia kell azzal a többlet teljesítménnyel amit levág a feszültségből..az eldisszipálva hővé alakul..
teljesítmény nem vész el csak átalakul.. ezt nem értik meg a villanyos kollegák mikor jönnek hozzánk villanyórát ellenőrizni.
olyasmivel vádolnak, hogy én úgy lopom az áramot, hogy még a villanyóra előtt áthúzok szerinte valami drótot.. pedig nem én csinálom, hanem a másodszomszéd..
én jó ötletnek tartom a zener +nagy fesz FET es feszültség stabilizálást, szűrést.
Szebben dolgozik mint a kondis szűrés.. olyan szép sima DC jelet mutat mint amit a legjobb holttestek produkálnak a hullaházban a szívmonitoron.
csak ne lenne olyan nagyon szar rossz a hatásfoka =(
Katalógus szerint 250V lehet a segédrácsfesz, gondolom ezt akarták helyesen értelmezni, egyébként a korrekt megoldás az is lenne, csak a gyakorlatban le lett egyszerűsítve.
Mondjuk láttam már olyat, ahol a segédrács, és előfok tápja egy csöves stabilizátorral volt megoldva. VR150 fesz. referencia meg valami pentóda, mint a zener+tranzisztoros áteresztős stabtápoknál.
Mesterek! Találtam, egy kapcsolást amiben 6P3Sz-E van.Valaki árulja már el nekem miért jó az hogy a segédrácsot fix 270V-ról, az anódot meg 370V-ról hajtják. Ja és az érdekes benne, hogy a tápegysége konkrétan így van megcsinálva. Nem ám egy 470r-1K /5W-os ellenállással a fojtó után oszt csókolom. Nem hifi, hanem gitárerősítőnek készült.
Ennyire autentika, miért nem jó a most gyártott tömörszén? Vannak ilyen régi bigyóim, utána nézek, de szerintem egy Klipp nem lehet annyira lepusztulva, hogy szét kéne darabolni, alkatrészként eladni.
Volna valakinek elfekvőben 22K 1W egy darab és 56K 1/2W két darab Laney Klippből származó eladó ellenállása? Autentikusságra törekszünk a helyreállításkor. Kérlek jelezd felém, ha tudsz segíteni, vevő volnék rá. Köszönöm!
Igazából ízlések és pofonok, de ettől szép a világ... Nem a JJ-vel volt a probléma, hanem egy elég speciális projektben vannak használva, és a 12AX7 egyszerűen nem jó oda, csak a 12AU7.
Hidegben mennyit számít a fejeden a sapka? De ,ha előfordul meleg idő, akkor ugyanolyan jó ugyanaz a sapka, mint hidegben? Nagyon filozofikus hangulatban vagyok... Zs.
valamiért sok ember azt gondolja hogy a jj csövek a jók.. azt közben meg azokat akarják a legtöbben eladni, vásárlás és kipróbálás után.
Egy fenderbe vagy voxba én nem tennék ilyen csöveket, dehát izlés dolga
én valamiért nem szeretem a jj-t.
T. csöves urak!
Csak egyszer fogom ide berakni, elnézést kérek érte, de itt vannak legnagyobb koncentrációban az érintettek.
Egy félreértés miatt rajtam maradt 10db JJ ECC83S/12AX7 cső. Ebből egy fel lett bontva egy mérés erejéig, a többi bontatlan. Nem kereskedni akarok vele, csak a holt tőkét visszaszerezni, úgyhogy darabját 2500 pénzért odaadom, ha egyben kell az összes, akkor 2300/db. (nem jártam utána, de boltban nálunk 3500 környékén emlékszem az árára)
Mail ide jöhet: kuruczattila(kukac)t-email(pont)hu
Pillanatnyilag a csövek Miskolcon vannak, de pár nap alatt Budapestre is el tudom juttatni.
Szia Andris!
A Fi-relében két tekercs van (+a csekkoló tekercs), ezeken normális esetben egyforma áramoknak kell folyni, attól nem old le. Ha hibaáram is van , elbillen és leold.
Valahol ott lehet az igazság amit Raul mond, lassú kapcsoláskor egy ideig csak az egyik fél tekercs kap áramot, a másik meg kaphat pl. egy lökést a test-védőföld közti konditól. Ez alatt ettől a kis lökéstől leoldhat.
Mikor gyorsan kapcsolsz, akkor ezt a kondi által generált lökést a másik ágban is bekapcsolódó kiegyenlítő áram ellensúlyozza, és nem old le.
Próbáld ki, ha megfordítod a dugót a konnektor aljban, akkor is azonos-e a jelenség.
Ha igen, akkor viszont lehet hibásan bekötött fi-relé is, de én megnézném azt az erősítő trafót is szigetelési ellenállás ügyben.
Kár lenne egy ilyen jó gitárosért!
az miért van, ha az erősítőmben tápkapcsolót szépen, lassan billentve nyomom le, akkor lecsapja a FI relét a cucc, ha meg gyorsan, akkor minden ok?
Valami magyarázat?
(piros világítós kapcsoló, ala JCM800)
Más téma, zárlatos lett az egyik végfokcsövem, először lenyomta a tápbiztosítékot, aztán újra próba után (nem tudtam mi a gond) az anódbiztosítékot is. Sajnos kiszedtem az egész quartettet anélkül, hogy tudnám melyik cső a rossz. Multiméterrel ki lehet mérni a zárlatot?
Fojtó: 6H 150mA A képen nincs rajta de, ehhez L idomos felfogatásom van.
Kimenő: Ez igazából az eredeti trafó másolata. A szabványnál vastagabb 39mm-es pakett, műanyag csévetest nélküli önhordóra megtekert cséve. Eredeti menetszám osztás stb.
A vasalás sem szemcse orientált, hanem anélküli mint az eredetiben. Máshogyan szól mint a hőkezelt vas. 3.2k/4-8-16 ohm
Minden trafó vákuumimpregnált, szép piros fedővel. Egyben az ára 35ezer.
Sziasztok!
Marshall VS265R erősítőmet szeretném rendbe hozatni, ugyanis nagyon zajos az utóbbi időben, tudnátok esetleg ajánlani egy megbízható szakembert Budapesten? Előre is köszi!
...Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága és a gonoszok zsarnoksága. Áldott legyen az, ki az irgalmasság és a jóakarat nevében átvezeti a gyöngéket a sötétség völgyén, mert ő valóban testvérének őrizője s az elveszett gyermekek meglelője...
Ha már sufnituning-barkács a téma, íme egy elborzasztás. Ma került hozzám, Newport Amp japánból, valamikor 65-70 környékén készült. 125V-ról ment eredetileg, így kicserélték a hálózatit (szerintem valami Fender lehetett), s vele együtt a fej méretét is csökkentették! A sasszi jobb oldalából levágtak 8cm-t, a doboz magasságából kb5-öt. Összefurkálva a sasszi, a bizti kikötve, egyenirányítás igazán fura, pufferkondik dagadnak. De legalább eredeti japán csövek vannak benne...talán ráférne egy csőcsere. Vibrolux kopi, EL34-es végcsövekkel.
Képek:
!
Zs.
