Nekem van 5-6 db. 6N2P-EV. Teljesen újak, csak kipróbálva voltak. (nekem nem kell mert túl nagyot erősít meg nem szereti az alacsony tápfeszt)
Van Tungsram EL84 is használt, ha érdekel összedobok egy áramkört letesztelni hogy hány %-os.
Helló urak!
Megint kérdezek... :)
Mennyi a reális ára 6N2P-EV, 6P14P-EV csöveknek? Mintha megugrottak volna az árak,
ha valaki tud új eladót, jó áron érdekelne.
Köszi!!!
Ez itt a képen mondjuk műanyag vagy mi,nem fém,bár ez talán ez esetben mindegy.
Szilikont amúgy nem nagyon használok,inkább a WD40.
Szilikont max gumikéderekre szoktam néha fújni,igyekezve hogy a legkevesebb menjen máshova.
Nem mindig használ. Volt már, hogy fémig csiszolt, szilikonmentesítőzött géptetőn is lettek pici likak. Érthetetlen, de saját szememmel láttam, bátyám autófényező.
Mondjuk ha már fényező,akkor legyen szilikon lemosója is. :D
Egy apró javítást már én is fényeztem az autón (amit korábban azért párszor WD40-eztem), de még általam is,egész szép lett. :)
Előtte szilikonos lemosó,aztán autófesték és autólakk.
Par eve foliaztam egy kis smart fost matt feketere.
Meg az elozo melohelyen.
Kesz lett, vartuk a gazdajat, hogy jojjon. Epp uton volt mar mikor a fonok kitalalta, hogy a kerek gumifeluletenek a fenyesitojevel befujja a kerekeket, hogy szep fenyes legyen. Ezt soha nem ertettem mire jo de itt ez szokas.
Na de a spray rament a matt foliara. A fonok letorolte de fenyes maradt. Aztan valami tisztitoszerrel probalkozott de egyre szarabb lett.
Aztan mikor pattanasig feszult volt a helyzet atpasszolta nekem, hogy oldjam meg. Vegul ilyen 3m surface preparator nehanyszor plusz a specko wrap tisztitoszer.
A WD40 leggyakoribb felhasználása nálam,hohy kocsimosás után befújom,áttörlöm vele a kasztnit. :D
Ideig-óráig tök szépen eltűnteti a hajszálkarcokat,légyszart,ilyesmit,és szép fényes lesz.
Potiba nem való.
1. Uj potik jobbak mint a regiek, ezerbol egy rossz.
2. Muszerolajat meg wd40-et be se engedek elektomuszeresz muhelybe.
3. A muhely kozelebe se. Ha mindenaron muszerolajat meg wd40-et akarsz hasznalni, ajanlom a varrogepszerelo, biciklijavito szakmat.
Ez az angolszász jelölés amúgy se jó nálunk. Utoljára '32-ben volt itt Itt az elektrolit vagy egy teli vonal és egy üres téglalap vagy két vonal és a polaritás jelölése. Egyes külföldi rajzoló programokban minden kondinak van polaritása (görbe vonal), és te jelölheted külön, hogy elkó-e vagy sem.
Baszki, nem pacemaker ez, minek bízzam rá az életem? :)
A potik sokszor azért recsegnek, mert DC folyik rajtuk (így van tervezve a kapcsolás), így cserélheted bármire, mindig recsegni fog. Az utóbbi pár évben olyan 1500 db potit elhasználtam, legikább 16 mm-eseket noname-et, alphát és SR passive-sot. Kb egy tucat selejt volt köztük, jobbára a nonameből. Azoknál is a szegecselés volt hibás, ami egy kis szorítással orvosolható volt.
Az, ha nem kap vezérlést az egyik végcső, nem ugyanaz, mint mikor hiányzik. Utóbbi esetén, főleg katódbiasnál borul a munkapont is. Ugyanakkor évekig használtunk egy Laney Klippet, úgy, hogy az egyik 6P3C (igen, bmeg, azt tettek bele :D ) szemmel láthatóan lyukas volt. :D A hangjában sok minden nem volt érezhető, csak brummosabb volt, és a headroomja kisebb volt. Ha benn van a másik cső, csak nem kap vezérlést, a nyugalmi áram attól folyik rajta, a kimenő nem telítődik. Persze nyilván az a cső, amelyik nem kap vezérlést, egy hangyafasznyit tovább fogja bírni, mint az, amelyik erőlködik. De egyébként hamarabb meghal benne bármi más, mint a master poti :)
Már csak azt nem értem, ha mindent úgyis jobban tudsz, minek kérdezgetsz? :D
Ne dramatizáljuk túl: nem az életedet bízod rá... És Kócosnak is igaza van: millió és egy alkatrész van ma az erősítőkban, amikre annak a működését kvázi rábízod, mert ha beszarik, akkor elszáll az egész cucc. Pl. a The Guitologist youtube csatornáján találsz egy "heroikus", többrészes küzdelmet egy Mesa Boogie erősítővel, aminek valahol a nyákja kezdett átvezetni, és emiatt az egyik végfokcső egy PP megoldásban folyton megszaladt (red plating), azaz "felzabálta" a csöveket. Ilyenek vannak. De ha a végcsövek katódkondijai döglenek be, az is szopás. Ha valamiért a bias-od száll el, akkor is elpusztulhat az egész erősítő. A kimenőtrafóról nem is beszélek. Szóval plusz egy alkatrész azért nem a világ végét hozza el, meg mondjuk ha a tulaj odafigyel, és recsegős erősítőt nem hajt tovább, hogy "jó lesz még a próba végéig" meg nem spúrkodja el a szervizelést, akkor azért ezek sokszor még időben orvosolhatóak. Ha ez nem tetszik, akkor meg tessék akusztikus gitáron játszani ;)
Nem szorosan a temahoz kapcsolodik de a kondenzatorok jelolese elegge nem tul jau.
A csatolokondik azok tobbnyire ket parhuzamos vonal, az elektrolit meg egy vonal plusz egy ives.
Ez meg azt sejteti mintha a csatolokondik is elektrolitok lennenek.
De lehet csak en oregszek, fasz tudja :D
Sajnos a potik manapság elég szarok. Mindenesetre egy szigorú együttfutást feltételező alkalmazásban egyiket sem tudnám javasolni, ami kereskedelmi forgalomban van.
(Ha recseg műszerolajat kell bele nyomni, megjáratni. Sarkos esetekben szétszedni, denaturált szesszel kimosni és műszerolaj, de jobb a régi.)
Hát mutass egyet, amire rábíznád az életed!? Én egy szar szervizben dolgozok robotként. A multkor hoztak egy ősi Qualiton erősítőt potmétercserére mert recsegett. Asszed tudtunk bele venni olyat ami kevésbé recsegett mint az az 50 éves szar ami benne volt? Nem! Egyébként meg húzd ki egy pp-ből az egyik csövet és vizsgáld meg meddig bírja.
Miért ne bírná attól a másik, hogy az egyik nem kap vezérlést? Az élettartama végéig bírja.
Nem csak egy potméterre, de sok másra is, ellenállások, kondenzátorok, kapcsolók, foglalatok, potik, csövek, forrasztások, ezekre van bízva egy erősítő működése. Attól, hogy te kifogtál egy szar potit, még nem mind rossz.
Köszi! De ha az egyik cső nem kap vezérlést a másik sem birja sokáig(gondolom). Magyarán egy potméterre bízták az orange kapcsolásnál az egész erősítő működőképességét?
De ne parázd túl, egy fing 24-es alpha elvan sokáig (persze selejt lehet közte). Ne a műanyag tengelyes piherből meg radiohmból indulj ki. Ha DC nem folyik rajta, akkor nem recseg.
Ha szakadt az egyik poti, akkor csak az egyik cső megy, akkor olyan, mint egy SE. A jelenség olyan, mint mikor kimegy egy végcső, csak itt nem fog szerintem búgni, mert lesz ellenáram a kimenőn. Ha kontaktos a poti, akkor hol megy az egyik cső, hol nem, recseg és ugrál a hangerő.
Bocsi de mire írtad a "de lehet"-et? Azt szerettem volna kérdezni, ha makog a poti fele a PPIMV szabályzásnál, esetleg nem szabályoz fele akkor mi a jelenség? Egy hagyományos kapcsolásnál recseg ropog, vagy felordít, vagy nem, de ennél? Lényeges szempont, mert nagyon komoly potmétereket láttam szarul működni, többnyire a kereskedelemben kaphatóak tiszavirág életűek. Az Orange-nál mi van ha felét kapja a "rontásnak" mert a fél poti pont reccs-ropp állapotban van?
Az nem okoz gondot esetleg a PPIMV szabályzásnál, ha a poti egyik fele el kezd rothadni(én már jártam Alpha potival is úgy, hogy gyárilag reccs-ropp és kuka, akárhogy balzsamoztam szar volt, Alps-el is szintén előfordulhat mivel kínai már az is és nem mindig van otthon 20 éves eredeti bontott)?
A Sovtek 6L6 WXT-re meg 350V feszejt írnak,ha lehet hinni ennek. A pluszos verziót (WXT+) használtam már sokat,tettem már jópárszor 470-480V anódfesz mellé,évekig elment,vagy megy azóta is. De a pluszoshoz nem találok sajna adatlapot,hogy miben más.
Az egyik kedvenc csövem, ár-érték arányban szerintem nagyon jó.
Volt belőle olyan is,amire azt írták rá,hogy 5881/6L6 WXT+.
Igen, ami itt a fázisfordító előtti gain félpoti,az szokott lenni más erősítőknél a master volume. :D
Itt így olyan,mintha egyszerre csavarnál egy gain potit,meg egy master potit.
De mivel akartak egy master szabályzás lehetőséget is az erősítőre,viszont a FF előtt már ott a kettős poti egyik fele,több gain stage meg nincs a kapcsolásban,így talán emiatt is döntöttek a FF utáni master mellett.
Aztán van erősítő,ahol szintén van ilyen két fokozatba piszkáló,de különálló gain poti, például a Marshall JCM-900 SLX-nél. Csak ott Preamp és Gain poti néven fut a két külön poti.
Az gain potit szerintem leírtam jól.
Caak gondold végig,hogy mi van akkor ha az első helyen fixen ott az 500K poti, a második helyen viszont egyik esetben szintén egy 500K poti van (együtt mozogva az előzővel, a másik esetben meg mondjuk egy fix 330K+100K fesz osztó.
Vagy az egyszerűség kedvéért legyen 250K/250K.
Aztán gondold el ezt a második potit teljesen felcsavarva,amikor is 0R/500K fesz osztót képez.És az első potifél is ugyanígy 0R/500K.
Nem tudok mást írni,mint hogy az a hatása,hogy nagyobb gain intervallumot fog így át az erősítő gain potija,mert két fokozatnál játszik a jel osztással.
Alsóbb értékeken tisztább,felcsavarva meg több gain lesz,szemben a szimpla gain potis megoldással.
A PPIMV-t meg szokás amiatt használni,hogy kihajtottabb hang legyen a végeredmény alacsonyabb hangerőn is,én mondjuk nem szeretem használni.
Köszi a választ(ami bevallom kínai számomra):). Légyszives egy picit érthetőbben írd már le miben jobb, vagy előnyösebb ez a megoldás, mint a többségében publikált erősítők?
Az első, a dual gain,két helyen változtatja a feszültségosztó értékeket,így nagyobb intervallumban mozog a gain poti tartománya.
A dual volume meg egy PPIMV,vagyis egy Post Phase Inverter Master Volume,ahol a push-pull végfok mindkét félperiódusát a földre húzza az a kettős poti.
Erre is vonatkozott volna a kérdésem(ami kimaradt), hogy elképzelhető, hogy egy gyári Marshallban ennyire minimál az elrendezés? Nyilván van aki tekercselt már újra leégettet és megerősíti vagy cáfolja.
Még azt is meg szeretném kérdezni, hogy mi a gyakorlati jelentősége, megnyilvánulása, jelentősége az "Orange Tiny Terror"-nál kialakított(dual potikkal) a dual gain-nek ill. a dual volume-nek?
Köszi a választ!
Kaptam időközben egy kimenő rajzot, persze lehet a valóságban nem ilyen az eredeti, de engem a hálózati trafó felépítésére emlékeztet. Ha valaki aki nem használja a primerek alá gyűrt 16 ohmos szekundert, akkor kivitelezhető 4 és 8 ohm esetén, 2 egymásra tekert primer, és rá a 4-8ohmos szekunderrel is?
Az eltérő huzalvastagságok gondolom a sorkitöltés miatt lényegesek?
Azt használ mindenki, amit akar. Engem személy szerint idegesít, mikor megütöm (nem mintha olyan sokat dobolnék), de hangosítás szempontjából meg otthoni gyakorlásra kurva jó. Studióban meg tessék bemikrofonozni az élő dobot, ne csak triggerelni, mint pl. a bőregérben ...
Kifizeti az ember a sokszázezret a dobjára meg még a studió díját is, aztán beültetik guitar herozni.:D
"Ja, a cint is verik ugyanúgy a dobosok." Volt itt egy nagyon ügyes dobos gyerek, fel is vették Kőbányán. Elektromos cineket használt, majd megkérdem tőle, hogy pl. Soltinak erről mi a véleménye.
Ja, a cint is verik ugyanúgy a dobosok, csak mióta van a tamokon is mikrofon, és az overheadeket sem sávkorlátozza semmi, Gazzt sem zavarja már, mert nem csak a "kssshhhh ksssshhh" szól :D Én amúgy imádom ezt a vintage hangzást, kár hogy manapság nem divat, bár van pár szellősebb hangú rocklemez, jól odacsavart overhadekkel, és roomokkal, még gitáron is. Mondjuk össze is van mosódva minden, de ennek ez a lényege :D
(lábdob basszus groove-ról improvizatív zenékben /korai blues alapú rock is az/ amúgy sem nagyon beszélhetünk, mert az a fajta játékmód elvárná a próbálást :D )
Azért itt a hangmérnök kollégák is tanulgatták még a műfajt. Egy kompresszor folyamatosan rángatja a hangerőt és manapság a gitár miksi is kicsit távolabbra, vagy oldalabbra kerülne a hangszóró közepétől. Az a legzavaróbb, hogy amíg pofába szól a direkt gitár, meg az ének, addig a dob olyan, mintha csak az overheadeken szólna jóval távolabbról és halkabban. A lábdob első bőr nincs is még kilukaszta, attól ilyen megfoghatatlan a hangja. Ez volt eddig a divat a jazzben, korai rockandrollban, ahol nem szólt ilyen hangosan a gitár. A bass sound búg, nem pregnáns és lábdob-basszus groovokról nem lehet beszélni, dehát az később jött divatba. Jó péda ez a hangfelvételi technológia korszakváltására. Bocsánat, eléggé off az eddigiekhez, de valamennyire mégis kapcsolódik. Manapság így szól egy stúdió koncert.
Mostanában hallgatok néha kedvenc zenéimből instrumentális / karaoke verziót.
Hát sokszor így ének nélkül hallgatva,és direkt a gitárra figyelve,kimondottan fosnak tűnik önmagában a gitárhang.
Közben meg az zenébe vegyülve, meg főleg énekkel kiegészülve,kurva jó, és minden a helyén van.
Sohasenemis fog jól szólni bandában egy olyan cucc illetve beállítás amit egymagában kitekerget az ember, és lefossa a bokáját, hogy milyen jó lett. :D
Stúdióban meg főleg, a hangmérnök az első riff után fog felállni és elmagyarázni, hogy melyik anyjába menjen el a gitárhíró. :D Szóval így nem nagyon kell izmozni azon, hogy lemegy-e 40Hz-ig a kimenő.
Nincs olyan, hogy budi hangzas.
Ha ezt a gitarsoundot egy hangszerboltba beraknad, menekulne tole mindenki, hogy mi ez a szar. De ha egy jo gitaros megtolti elettel akkor attol kezdve vilagfasza legjobb lesz.
Igazabol elbaszott fos hajmereszto sound egy bevallalos, nyitottabb gondolkodasu geniusz kezeben kulcs a sikerhez.
Köszi! Nem igazán akarok több csöves erősítőt építeni, hisz az elektronikán belül ez is egy komoly szakma, amit évtizedes tapasztalat, szopások tömkelegéből merített ötletek tárháza jellemez(gondolom), ahogy minden mást is. Nyilván soha nem fogok olyan erősítőket gyártani mint Te(egyébként valami ezeréves weblapodon láttam, hogy kell biast állítani, mert addig nem tudtam), vagy Cyklon, vagy Raul. Mindenkinek köszönöm azt a sok segítséget, amit önzetlenül nyújtottatok, hogy össze tudok kinlódni egy 18W-os és egy 1W-os erősítőt. A kimenő amit tekertem az budi lett hangzásilag, de a Hammond már jól szól. Mindezt csak azért írtam le, ha valami hozzám hasonló hülye betéved ide, olyan nincs, hogy valaki "MINDENHEZ IS" ért:)
Ha ilyenben gondolkodsz, akkor érdemes a zsibis piacokon körülnézni.
SE 3-5W körüli kimenőket sokféle verzióban lehet találni kiszuperált csöves rádiókban.
Mifelénk már 1500-2000 Ft körül dobálják a kuncsaft után az Attache meg Grundig, Telefunken rádiókat.
Sajnos nem tudom. Ezt a céget találtam ami itthon forgalmazza a Hammond trafóit. A vásárlás előtt célszerű árajánlatot kérni mert nincs ár a weboldalon(gondolom a valutaárfolyam változása miatt). Nagyon korrekt volt a kommunikációjuk, kiváló volt a csomagolás. GSL-el küldték a megrendeléstől 2 hétre. 2 trafót vettem(1db reverb és 1db el84 PP 4-8-16 kimenettel), az árak korrektek, bár sok összehasonlítási alapom nincs.
Kicsi se-kimenő mondjuk EI54/18, tehát olyan tízen Watt. Jut eszembe, ismerősnél van egy 220/110V, 1.000VA-s trafó. Ha pl. egy kultikus jenki cuccot nem akarsz megbolygatni.
Reverb trafóra akassz egy ecc82-t párhuzamosítva. Amúgy az a tba is egész használható. Csináld 12 voltosra füTTést aztán próbálkozhatsz kis ebayes modulokkal is a tda2822m egész használható pl, két ládát meghajt meglepően.
Nekem nem jött be a saját kimenőtekercselésem, és nem is szólt jól, viszont jobban szólt egy sima hálózatival épített végfok mint az enyém, ezért vettem egy Hammond trafót ami akciós volt, de lehet az sem lesz jobb. Közben építettem egy Engl E530-at is, amit gyárilag egy TL074 bufferrel ragoznak és egy TBA820 végfokkal koronázzák meg cirka 200.000HUF-ért. Én a sima csöves előfokot húztam le, amit az oroszok még pedálba is bedózerolják. Aki esetleg épített már hasonlót, szerinte milyen végfokot akasszak rá egy lakótelepi felhasználásra? Van 1w-os Ecc82-es alternatíva, 5w ecl84SE. PP-t nem akarnék mert már az nem lakótelepi....
"Az alsó határfreki az más, azt kicsit nyűgösebb eltalálni, hogy lefelé is szép maradjon a jel."
Nagy keresztmetszet M-magra, mert annak hosszabb a csévéje, tehát szorosabb a csatolás. Említettem az EA050 vagy akár a 080 kimenőjét. Megfigyeltem, hogy az ezekben alkalmazott lemezek a többi BEAG vashoz képest feltűnően pontosak, importból jöhettek?
Valóban komoly behatároló tényező a hangszóró, ellenben mi a jobb? Ha ketten kalapálják szarrá a jeledet vagy ha csak egy dolog, ami a jelútban elhelyezkedik? Ugyanakkor az is világos, hogy a gitárhangzásokabn nagy szerepe van az elektronikai komponensek nem rendeltetésszerű használatának. A gitáros már csak olyan állatfaj, hogy szereti a szép színuszát szanaszét baszni :D Szóval dobálózhatunk itt átviteli karakterisztikákkal, a lényeg, hogy amikor a delikvens meghallja a hangot, akkor elélvez-e vagy sem.
Úgyhogy nekem Greg korábbi hsz-a a mérvadó: csináld, ahogy tudod, a végeredmény az, ami jusztifikálja a dolgot vagy sem. És ha jól szól, akkor tökmindegy, hogy tündérek hajából tekerted-e a kimenőt vagy fémhulladékból.
Jó, akkor vágd le az előfokban is 5 kHz-nél jó meredeken, és hallgasd meg ugyanazon a hangszórón. Nem feltétlen lesz érzékelhető magasvesztés, de lomha lesz a hang.
Egyébként hifiből indultunk ki, a linkelt video alapján.
Egy 6 húros gitár legmagasabb kipengetett hangjának alap frekije 1400 Hz körül van.
Ennek a 2 oktávos felhangja 5 kHz körüli.
Melyik gitárládába kerül olyan hangszóró, ami 5k fölött még viszi a magasakat ?
Azok a torzított felharmonikusok amik négyszögnél keletkeznek, a hangszóróban már teljesen önálló életre kelnek
annak a saját torzításai miatt.
Szóval ne keressük szerintem annyira a hifi tulajdonságait addig, amíg nem egy 3 utas 20-20k hifi ládán hallgatózzuk a csövi fejeket.
Amúgy nekem is akkor esett le az állam, mikor egy SE-t méregettem. Amibe hiperszilre tekert 2 primer-3 szekunder osztásos trafót tekertem. 30kHz-ig megy a hanggenerátorom, de ezen a frekin még ugyanakkora volt a jel, mint 800 Hz-en.
Az alsó határfreki az más, azt kicsit nyűgösebb eltalálni, hogy lefelé is szép maradjon a jel.
Naja... Mondjuk így az összehasonlítás kb. fabatkát sem ér, ne haragudj... Csak akkor van értelme, ha minden más változó ugyanaz. Ezt olyan szintig, hogy az adott riff is egy looper-ről menjen, hogy ne legyen különbség még a feljátszásban sem.
Különösen gitárerősítőnél, ahol ugye elég sok a tranziens (pengetés attack-ja) és a torzított hangok, amik mind bővelkednek magasfrekis komponensekben. Érdemes megnézni, hogy pl. egy szimpla 700Hz körüli alapfrekis, majdnem négyszögre torzított hullámformát hány felharmonikusból tudsz már kielégítően összerakni (az ötödik felharmonikus már 22kHz-nél van...)
Nem megkérdőjelezni akartam a kimenőtrafók jelentőségét, hiszen a hangzás lelkét képezi, csak engem sziven ütött, hogy a tejben-vajban fürösztött(nyilván szarul elkészített) első trafóm, majdnem szól úgy mint egy puskás hálózati trafó:) Persze lehet nyomott a latban az is, hogy én Cort-al kínoztam, a puskás cucc meg egy Gibson Explorellel volt gyötörve....
Valahol igazad van:) A sajátomat nem hallottam jobbnak, épp ez az:) Mondhatta volna az illető, hogy az amazonas esőerdeiben pácolt vasból készült a kimenő, de azt mondta, hogy ez egy mezei takony hálózati puskás trafó. Ennek fényében elgondolkodtató a tökhülye félsüket 86 éves hifi rajongóknak(aki hall kb 8-10Khz-ig, és aki fizet az ezüst hangfalkábel 10 centijéért 50 ezer forintot)mániája is, aki a holt tengeri sellők nyálával és hüvelyváladékával kevert, szemenként válogatott, kvarchomokkal töltött hangfalra esküszik, ami gyémánt tüskéken áll?:D
Ez az összehasonlítás meg nem egzakt. Nem egymásután próbáltad ugyanazzal az erősítővel ugyanolyan körülmények között, de lehet akkor sem hallanál különbséget, vagy éppen ellenkezőleg, érzelmi okok miatt jobbnak hallanád mondjuk a sajátodat, akkor is ha egyforma. Vagy ha mondjuk veszel 20 ezer Ft-ért egy gyári trafót, és szarabbul szól, mint a bontott hálózati, akkor is jobbnak fogod hallani a drágát, mert az elmédnek fel kell dolgoznia azt a feszültséget, ami amiatt keletkezett, hogy a elbasztál egy csomó pénzt egy kalap szarra :D (kognitív disszonancia redukció) Vagy felmérgeled magad és kibaszod a picsába, de valahogy fel kell dolgozni a csalódást.
Ja, akkor gyártsunk szart, mert úgyis mindegy mindenkinek. :) Nem azért kell átvinnünk 100 (vagy 20 kHz-et), hogy halljuk, hanem hogy az átvinni kívánt jel spektrumképe ne torzuljon drasztikusan. Attól, hogy nem hallunk minden felharmonikust, ha eltüntetjük, megváltozik a hang színezete.
) erősítőbe. Máshol ilyet is 
