Nekem nem jött be a saját kimenőtekercselésem, és nem is szólt jól, viszont jobban szólt egy sima hálózatival épített végfok mint az enyém, ezért vettem egy Hammond trafót ami akciós volt, de lehet az sem lesz jobb. Közben építettem egy Engl E530-at is, amit gyárilag egy TL074 bufferrel ragoznak és egy TBA820 végfokkal koronázzák meg cirka 200.000HUF-ért. Én a sima csöves előfokot húztam le, amit az oroszok még pedálba is bedózerolják. Aki esetleg épített már hasonlót, szerinte milyen végfokot akasszak rá egy lakótelepi felhasználásra? Van 1w-os Ecc82-es alternatíva, 5w ecl84SE. PP-t nem akarnék mert már az nem lakótelepi....
"Az alsó határfreki az más, azt kicsit nyűgösebb eltalálni, hogy lefelé is szép maradjon a jel."
Nagy keresztmetszet M-magra, mert annak hosszabb a csévéje, tehát szorosabb a csatolás. Említettem az EA050 vagy akár a 080 kimenőjét. Megfigyeltem, hogy az ezekben alkalmazott lemezek a többi BEAG vashoz képest feltűnően pontosak, importból jöhettek?
Valóban komoly behatároló tényező a hangszóró, ellenben mi a jobb? Ha ketten kalapálják szarrá a jeledet vagy ha csak egy dolog, ami a jelútban elhelyezkedik? Ugyanakkor az is világos, hogy a gitárhangzásokabn nagy szerepe van az elektronikai komponensek nem rendeltetésszerű használatának. A gitáros már csak olyan állatfaj, hogy szereti a szép színuszát szanaszét baszni :D Szóval dobálózhatunk itt átviteli karakterisztikákkal, a lényeg, hogy amikor a delikvens meghallja a hangot, akkor elélvez-e vagy sem.
Úgyhogy nekem Greg korábbi hsz-a a mérvadó: csináld, ahogy tudod, a végeredmény az, ami jusztifikálja a dolgot vagy sem. És ha jól szól, akkor tökmindegy, hogy tündérek hajából tekerted-e a kimenőt vagy fémhulladékból.
Jó, akkor vágd le az előfokban is 5 kHz-nél jó meredeken, és hallgasd meg ugyanazon a hangszórón. Nem feltétlen lesz érzékelhető magasvesztés, de lomha lesz a hang.
Egyébként hifiből indultunk ki, a linkelt video alapján.
Egy 6 húros gitár legmagasabb kipengetett hangjának alap frekije 1400 Hz körül van.
Ennek a 2 oktávos felhangja 5 kHz körüli.
Melyik gitárládába kerül olyan hangszóró, ami 5k fölött még viszi a magasakat ?
Azok a torzított felharmonikusok amik négyszögnél keletkeznek, a hangszóróban már teljesen önálló életre kelnek
annak a saját torzításai miatt.
Szóval ne keressük szerintem annyira a hifi tulajdonságait addig, amíg nem egy 3 utas 20-20k hifi ládán hallgatózzuk a csövi fejeket.
Amúgy nekem is akkor esett le az állam, mikor egy SE-t méregettem. Amibe hiperszilre tekert 2 primer-3 szekunder osztásos trafót tekertem. 30kHz-ig megy a hanggenerátorom, de ezen a frekin még ugyanakkora volt a jel, mint 800 Hz-en.
Az alsó határfreki az más, azt kicsit nyűgösebb eltalálni, hogy lefelé is szép maradjon a jel.
Naja... Mondjuk így az összehasonlítás kb. fabatkát sem ér, ne haragudj... Csak akkor van értelme, ha minden más változó ugyanaz. Ezt olyan szintig, hogy az adott riff is egy looper-ről menjen, hogy ne legyen különbség még a feljátszásban sem.
Különösen gitárerősítőnél, ahol ugye elég sok a tranziens (pengetés attack-ja) és a torzított hangok, amik mind bővelkednek magasfrekis komponensekben. Érdemes megnézni, hogy pl. egy szimpla 700Hz körüli alapfrekis, majdnem négyszögre torzított hullámformát hány felharmonikusból tudsz már kielégítően összerakni (az ötödik felharmonikus már 22kHz-nél van...)
Nem megkérdőjelezni akartam a kimenőtrafók jelentőségét, hiszen a hangzás lelkét képezi, csak engem sziven ütött, hogy a tejben-vajban fürösztött(nyilván szarul elkészített) első trafóm, majdnem szól úgy mint egy puskás hálózati trafó:) Persze lehet nyomott a latban az is, hogy én Cort-al kínoztam, a puskás cucc meg egy Gibson Explorellel volt gyötörve....
Valahol igazad van:) A sajátomat nem hallottam jobbnak, épp ez az:) Mondhatta volna az illető, hogy az amazonas esőerdeiben pácolt vasból készült a kimenő, de azt mondta, hogy ez egy mezei takony hálózati puskás trafó. Ennek fényében elgondolkodtató a tökhülye félsüket 86 éves hifi rajongóknak(aki hall kb 8-10Khz-ig, és aki fizet az ezüst hangfalkábel 10 centijéért 50 ezer forintot)mániája is, aki a holt tengeri sellők nyálával és hüvelyváladékával kevert, szemenként válogatott, kvarchomokkal töltött hangfalra esküszik, ami gyémánt tüskéken áll?:D
Ez az összehasonlítás meg nem egzakt. Nem egymásután próbáltad ugyanazzal az erősítővel ugyanolyan körülmények között, de lehet akkor sem hallanál különbséget, vagy éppen ellenkezőleg, érzelmi okok miatt jobbnak hallanád mondjuk a sajátodat, akkor is ha egyforma. Vagy ha mondjuk veszel 20 ezer Ft-ért egy gyári trafót, és szarabbul szól, mint a bontott hálózati, akkor is jobbnak fogod hallani a drágát, mert az elmédnek fel kell dolgoznia azt a feszültséget, ami amiatt keletkezett, hogy a elbasztál egy csomó pénzt egy kalap szarra :D (kognitív disszonancia redukció) Vagy felmérgeled magad és kibaszod a picsába, de valahogy fel kell dolgozni a csalódást.
Ja, akkor gyártsunk szart, mert úgyis mindegy mindenkinek. :) Nem azért kell átvinnünk 100 (vagy 20 kHz-et), hogy halljuk, hanem hogy az átvinni kívánt jel spektrumképe ne torzuljon drasztikusan. Attól, hogy nem hallunk minden felharmonikust, ha eltüntetjük, megváltozik a hang színezete.
Engem ami legjobban megdöbbentett, hogy amit összeszenvedtem és lakkozgattam, semmivel sem szólt jobban, mint amit hallottam egy 2x110v-os (asszem)2x12V-os puskás hálózati trafóval épített "kimenővel" készült erősítőtől, amit már több éve használnak. Persze sokmindent elbaszhattam, és semmi sem mérvadó. Épp ezért kérdeztem...
Mutass egy 45-50 éves embert aki a 15625Hz-t(tv sorfrekvenciát) meghallja. Hiába visz át valami 100KHz-t, eléggé behatárolt a felhasználhatósága anatómiailag.
Azért azt tegyük hozzá, hogy, ezek az ázsiai hifibuzik nem is hallgatnak olyan zenét, amihez jó átvitel kell :D Komolyzene, távolról mikrofozott szimfonikus zenekarral, egymikrofonos akusztikus jazz, ezekhez csak közepek kellenek meg jó sztereo szimmetria. Legtöbbjüknek szélessávú egyutas hangfala van, amik 12-15 kHz felett amúgy is elhalnak. Felteszel nekik egy rocklemezt, megzavarodnak. :D
Amennyiben hanggencsi vasára tekerted és menetszámok is jók, akkor gond nem lehet. A Dolphon sem rossz, de van spray változatai is, azt nem kell pamacsolni. Nem rég volt róla szó, hogy hifi-be azért nem ragacsoznak, mert növeli a szórt kapacitást. 300B, vagy bármilyen SE!!!-hez nem kell keresztül-kasul osztogatni. De nézt meg pl. a BEAG Tk157-es kimenőt, van vagy 30 kivezetése, és még a katódot be sem veszik a buliba, mert olyan is van ám.
Néhány elmebeteg kérdéssel szeretném még zavarni a publikumot, ezért elnézést kérek!
Megtaknyoltam az életem első kimenőtrafóját EL84PP-hez egy jó "ropogós" hanggenerátor vasára 2-1 osztással, szigetelő lakkal penzlivel lekentem soronként. Az asztalon összehuzaloztam a bazárt és mondhatni számomra "jól" szól, mert azt hittem meg se fog mukkanni. Viszont láttam egy videoklippet, ahol az illető, mint egy hálózatitrafót csavart egy 300B-hez kimenőt, ami nem a legócsóbb csövek kategóriáját képviseli. Semmi osztás, csak meg csavarta . A kérdésem annyi volna, hogy most akkor az osztás körüli hókuszpókon van a lényeg vagy tulajdonképpen a vason? A multkor hallottam egy Puskás trafót használt kimenővel egy gitárerősítőt:) Üssenek agyon, de én nem hallottam eltérést egy gyári bóvli csöves, vagy a Puskás kóc között. Köszönöm mindenkinek a választ!
Gyakszi tanárom egyik vitája szóról szóra: (mechatronika/digitális elektronika)
Olyan nincs hogy nem jó, vagy semmit nem csinál... hát valamit csinál! Talán nem helyesen működik.
DE Tanár Úr hát látja hogy nem csinál semmit!!!
NEM! A gép azt csinálja amire a felhasználó utasítja, tehát maga rossz utasítást ad a gépnek.
Köszi, így már értem
Egy megbízható, hozzáértő szakembert keresek csöves erősítő átnézésre, karbantartásra Budapesten. (Egnater Tourmaster). Kissé kiestem a témából, tudnátok ajánlani? Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözletem! Nem kell valakinek Hammond 1760K kimenő (pl. Fender Super Reverbbe is való)? 2 / 4 / 8 Ohmos kivezetések vannak rajta. Lenne egy eladó, alig használt példányom (néhány órát ment), csak áll nálam néhány éve, jutányos áron megválnék tőle (kontakt a nevemnél).
Nem vágja a magasakat? A bemenő kapacitása nanofarád nagyságrendű, ha azt egy földelt katódú cső 100k körüli munkaellenállásáról hajtod meg, akkor azért rendesen befigyel a hangfrekvenciás sávba.
Amúgy egy iylet kitet tudok eladót szerintem, mert most aki hozta a Friedmant, oylat akart belerakatni, ogy a benne lévő csövi loopot cseréljük ki, mielőtt mondtam, hogy ácsi, meg lehet azt csinálni jóra is. Megkérdezzem?
Jah még egy hasznos infó, Orczy út 10, műszaki gumiáru-szaküzlet. Minden is van. Az asztalomra vettem 3 milis 1200x60-as darabot valami 2500-ért, hogy ne pattogjanak el az alkatrészek.
Rámész a könyvre, ott rányomsz a "buy it now"-ra, bejön egy oldal, ahol írja, melyik három webshopból lehet megrendelni, kiválasztod a neked szimpatikusat (direkt linket ad) és ott megveszed.
Egy csatisokban én is. Ahol meg max 2 relé van (tehét csativáltáson kívül nem kapcsolok mást), ott úgyis a dc fűtésről mennek azok is, szóval 1 amperes helyett a 10-es graetz-et berakom (mert az szép, a hatosnak egy oldalon jönnek ki a lábai, nem tetszik :D) és meg van oldva helyből.
Én nem tervezem ennyire megbonyolítani. Szimplán a V1 és V2 kapna egyenfeszt.
Kérdésemnek csak annyi a lényege, hogy az ehhez szükséges dióda híd és puffer lehet-e a V1-2 mellett? Mondjuk úgy, hogy úgy is sorba lesznek az előfok csövek. A V3-4 után nem a V1-2-re megy a fűtés, hanem az előfok paneljára lehetőleg baromi roviden, ahol egyenirányítom és röviden rákötöm a V1-2-re. Vagy a táp panelen egyenirányítsam és a váltóáramú fűtésvezetékekkel együtt vezessem a V1-2-höz? Mert az úgy 4 szál egymás mellett, ami már hajókötél.
Csattanás ellen húzd le földre pár megákkal az összes oldalt, mondjuk ha nagy jelszint vag yimpedancia-különbség van ez sem teljesen tökéletes megoldás, némító áramkör van sok gyári cuccban, amit a relé impulzusa (vagy más, mesterségesen generált) vezérel, valami (sebastian) fettel húzzák le a jelet a földre pár ms erejéig, amgí átkapcsol a relé.
Tehát vagy tedd máshova a relét, vagy alakíts ki olyan viszonyokat (gondolok ilyenre, hogy kb azonosan álljanak a hangerőpotik a különböző csatikon azonos hangerőnél), hogy ne legyen kényelmetlen a probléma.
Ha már a visszacsatolást megváltoztattad, lehet érdemes lenne átkötni fixre valamelyik szekunder leágazásra, mert így nem annyira állandó a visszacsatolás mértéke.
Én ezt tettem: Táptrafón egy kb. 14V 1A-ra méretezett tekercs, egyenkocka, szűrés, 7812-vel stabilizál, némi hűtőborda, földláb felemelve egy SI. diódával, így megkapod a kb. 12.7V-t. Táppanelon természetesen. Csak a V1 és kettő 4,5 lábára. Erről táplálom a mini Omronokat is, egy dióda párhuzamosan a tekerccsel (katódja a +-ra.) általában segít. Végfog (ff, végcsövek) közepelt 6,3-t kapnak külön tekercsről, szerintem ide már felesleges az egyenfesz.
Sziasztok!
Érdekelne a véleményetek/tanácsotok 1-2 dolgoban.
Az egyik, hogy a bemenetnél lévő csőnek, ha egyenáram a fűtése, akkor azt hogy érdemes kivitelezni?
Úgy értem, hogy az egyenirányítás, pufferelés hol történjen? Táp panel környékén vagy lehet az adott cső közelében is?
A másik, hogy csatornaváltáskor fellépő csattanó hanggal mit lehet kezdeni? Tudom... használjak optocsatolót, de sok gyári erősítő is relékkel kapcsol, mégse csattog.
Mindenek előtt kösz, de melyik képen van az a "kék relé"? Én az omront beteszem egy dil 16-s hosszólábú tokba, összecippelem, a felesleges lábakat kiszedem, a szükségeseket pedig forrasztom a
szegecsekhez.
Én sem, amit írtam, az a tokozáson valami lakkozás, de van olyanom is, ami matt. Azt veszem, amelyik éppen van és/vagy olcsóbb ott, ahonnan éppen rendelek, legutóbb az Omron volt.
Én is. Régebben pillanatragasztóval csináltam, de egyszer a takamisawa kék reléről levált valami lakkfilm, és leesett. Azóta egy kötegelővel is áthurkolom, bár a palmatex rugalmassága miatt szerintem ez nem törne le a rezgéstől. Mondjuk mostanában Omront használok, már talán olcsóbb, is, mint a Takamisawa, de régen 250 volt a Konthában, és vettem egy csomót. Sajna egyre szarabb a palmatex, ezt én is tapasztalom.
Palmatex. Elég erős, és ha kell, nyom nélkül eltüntethető.
Viszont bazmeg Palmaval bőrözéskor mostanában többször szétnyílt illesztésnél pár hónap után. RÉgebben nem volt ilyen probléma, nem tudom mi a fasz van, de kurvára nem örülök neki.
A táp része érdekes, relatíve kis kapacitások vannak a végfok körben, 50u anód, a fojtó után 16,5, aztán az előfokban egy 100-as. Gondolom így adta a kívánt impulzusválaszt.
Rajz az nagyjából ez, csak még csöves a loop. Ami elég idióta kapcsolás volt , fura munkaponti értékekkel ( rács előtti jelosztó, 220k//10k, ebből a katódból vitte ki a jelet, visszatérő fokozat is 220k//4k7), túlságoan megváltoztatta a hangot. Egyik feladat volt ennek az átépítése minél transzparansebb kapcsolásra, kapott a be-hbe váltáskor kapcsolódó második hangerőt - kék relé már én voltam, meg a visszacsatoláshoz is egy plusz 3 állású kapcsolót.
vagy csak nálam nem jó...
