Nem hiszem, alapból 0-4Ohm-ig 1.7, maj 1.3 az átmérő. 16Ohm-on tök kivezérelve úgy 40V, tehát 2.5A. Nem gondolom, hogy ehhez párhuzamban kellene mégegy 0.75.
Azt többször is csináltam már, mert a szükséges keresztmetszet/sormagasság úgy hatékonyabban jött ki. Legutóbb egy 2/4/8/16 átkapcsolósat, már nem emlékszem pontosan hogy volt, de asszem a 2 és 4 ugyanaz csak parallel/soros, a 8 meg 16 meg a soros 4-hez jött még hozzá, vagy valami ilyesmi. Otthon le van írva.
Szerintem mindennek jobb a C core. Főleg szerelésügyileg :) Két évente tekerek mondjuk 3 trafót, de azt mostanában mindig hipersilre.
Olyat már csináltam, hogy tekertem két tök egyforma SM85 hálózatit, az egyiket magyar vassal, a másikat vac-kal vasaltam be. A vac-nak az üresjárási áramfelvétele fele akkora volt.
Tényelg, még Kenéz Tomi javaslatára csináltattam egyszer egy olyan kimenőt, ahol bifilárisan volt tekerve két db 4 ohmos tekercs, aztán kapcsolóval váltottam a 4/16 közt.
Mindenképp basztatja, hiszen a levegőnél nagyobb permittivitása van bármilyen impregnáló anyagnak. Viszont igazad van, mert az epszilon a számlálóban van, vagyis növeli a kapacitást.
"inkabb a rossz iranyba" Szerintem is. A levegő állandója egy hangyafasznyival nagyobb mint a vákuumé, tehát durván 1. ,minden más anyagé ennek többszöröse. Kérdés: A 100W-s kimenő tetejére miért tesznek mégegy ugyanakkora menetszámú tekercset párhuzamosan a 16Ohm-l?
Köszönöm szépen Neked is és Mindenkinek a hozzászólásokat! Nem mintha akarnék venni, mert akkor sérves lenne a bakancslistám, hogy építek egy el84 pp erősítőt gitárra, de ezekről milyen véleménnyel vagytok? https://lomex.hu/hu/webshop/#/group/913/kimeno-trafo-elektroncsohoz/page,0/fbtn,0/flist,0/discount,null/instock,null
Van az erősítőmben egy olyan jelenség, hogy kb 6,5-7-es hangerő állásban befütyül a motyó. Ha kihúzom a gitárkábelt akkor ez valahol 8,5-es hangerőnél következik be.
Ha be van kötve a loopba a delay pedálom és bekapcsolom akkor 8,5-es hangerőnél is csak akkor fütyül gitárral, ha közel állok hozzá. Mi lehet ennek az oka?
Én már el is felejtettem, hogy vannak osztva a kimenőim. Évekkel ezelőtt átadtam Attilának a menetszámokat (melékszem mg Ms Oultookból küldtem az emailt olyan régen volt :D)....persze lehet már ő se azt használja. Amíg jól szólnak, nem igazán érdekel, most is kiváló vonali illesztőket fejlesztett nekem.
Asszem p-s-p-p-s-p volt amit legtöbbet használtam. alsó+felső a primer egyik fele, középső kettő a másik fele.
Hifi az bonyolult, de gityóhoz néhány adat (teljesítmény, alsó határfreki, Raa, stb.) és 2 képlet kell. Ha pontosan számolsz, nagyot nem tévedhetsz. Jó vas az alap, lehet szilicium, hidegen hengerelt, M, EI, hypersil. Torroid házilag kivitelezhetetlen.
Lehet, de a szigetelés felharmonikusai, szórt kapacitás meg egyéb szarok kiszámítása nekem bonyolult.
Hol lehet új vasat kapni kis tételben? Nekem a guberálást javasolta mindenki....
Alapból kettős célja van: Megfogja a derótot, hogy az egymás mellett levő, lazábbra sikerült menetek ne dörzsöljék le egymásról a lakkot. Egy homogén cuccot alkot, ami kivezeti a hőt a trafó belsejéből. De ezek inkább a hálótrafónál jelentkeznek. Én egy dolphon nevű spray-t használok, ami azért is jó mert színe elüt a zománcétól, így jobban látom az aktuális sort. Vákuumozni köreinkben úgy tudom csak Cyklonnak van lehetősége.
Nem tudom miket olvastál, de a számításokhoz a négy matematikai alapművelet és a négyzetre emelés, gyökvonás elég. Ez gimnáziumi szint. :) A többi meg kézügyesség és géppark kérdése. Ma már lehet kapni minőségi, ismert vasat is, itthon is, de ha nem szeretsz lemezelni, a vaterán lehet szerezni tolnai vagy vac hiperszil vasakat, azok is elég jól dokumentáltak.
Köszi! Én olvastam könyvet is erről a kimenő tervezésről, de rájöttem, hogy sem matematikailag, sem másféle téren nem állok azon a szinten, hogy neki merjek állni egy ilyen trafó kiszámításához. Főleg, hogy a lomozott vas paraméterei kétségesek Grrr...
Viszont nagyon jó hangú készülékeket is hallottam szólni, ahol szintén nem volt mérnöki számítás.
Nincs tapasztalatom vele. Készítettem impregnálatlant és impregnáltat is, de olyat nem próbáltam, hogy ugyanazt a trafót hallgattam/mértem impregnálatlanul és impregnálva is. Műszakilag nem hiszem, hogy lenne ellenérv ellene (hisz elméletileg rontja a szórt kapacitást, ami jó), az ellenzők meg inkább ezoterikus okokat hoznak fel.
Nem hinném, hogy dinamólemezre készültek a kimenők (Partridge, Drake, stb.), ugyanis azok akkoriban boltban kapható alkatrészek voltak, kifejezetten hangátvitelre. Valószínűeg magas szilícium tartalmú ötvözött lemezmagra készültek, nem sima dinamólemezre.
Max teljesítményben a szűzlányok vérével öregített szemcseorinetált, 0,01-es lemezköteg mag is telítésbe megy.
"Ha a jel 95%-át átviszi, az meg már bőven elég. Mikor a 8 Henry-s EI PP trafót lecseréltem a most készülgető PP erősítőmben egy 3-4 H-s hiperszilre, az volt az érzésem hogy ez most egy teljesen más erősítő. "
Gondolom pozitív irányban volt a változás?
Nem tudom milyen volt a korabeli gyártástechnológia trafók terén, így parasztésszel(bár lehet nem igaz) szerintem sima dinamó lemezek léteztek amikor a Plexi készült amit soha nem hallottam élőben sajnos, a kraftot állítólag full hangerőn produkálta igazán jól(lehet aki élőben hallotta nyilatkozik róla) és ehhez a leírások szerint köze volt a trafó túlgerjesztéséhez(ez is csak olvasat). Egyik jó barátom készített egy GU50-es sztereó SE végfokot 250W-os higany fojtó magjára. Nagyon szarul szólt míg ki nem cserélte a trafókat beag magos trafókra. Akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a vas ördöge is lényeges.
Általában minél nagyobb teljesítményű egy trafó, annál jobb a hatásfoka (nagyobb vas, kisebb rézellenállás). Viszont a tekercsosztásnak vajmi kevés köze van ehhez. Az a káros csatolások, szórt kapacitások és induktivitások lerontására van, ami a frekvencia átvitelt lerontja.
Az a maximális kimenőteljesítmény közelében lehet csak. Ha nem azon használod, akkor ilyen nem következik be.
Én ahogy írtam, a túlméretezett vasban hiszek. Olvastam hogy villamosipari transzformátorok akár 95%-os hatásfokkal is működnek. Pedig nem nanokristályos vasak (persze biztos nem rosszak amúgy), nincsen spéci tekercselés (8 osztás, meg ilyen meg olyan irányba tekerés fordítva bekötve a tekercsek, stb.)
Ha a jel 95%-át átviszi, az meg már bőven elég. Mikor a 8 Henry-s EI PP trafót lecseréltem a most készülgető PP erősítőmben egy 3-4 H-s hiperszilre, az volt az érzésem hogy ez most egy teljesen más erősítő. Olyat erősítőt nem tudsz csinálni ami mindent tud, ráadásul minden hangerőn ugyanúgy.
Persze én szobai prüntyögőt építek és ott nem gond a 1/2 W teljesítményre perakni egy 20 W-os kimenőt. 50 W-os erősítőnél már nehezebb lenne így túlméretezni.
Köszi a választ! A Rádiótechnika korai számaiban is mazsoláztam hangszer erősítők építését, asszem Rózsa Miklós(?) és valami Platkovics nevű úr publikált ilyeneket, de nagyon bonyolultak az ott publikált trafók rengeteg osztással. Egy pp-s asszem Budapest rádióét tekertem le, ott 2 szekunder között volt a primer. A két primer között 1 szekunderről mi a véleményed?
Biztos vagyok benne, hogy itt ezen a fórumon mindenki tekert már kimenőt:D Szerintem te is, az ilyen magas szintű profizmust általában az alapoktól kezdik, ahogy biztos volt egy ilyen szegmens a te életedben is.
Ha esetleg nem lenne igazam akkor is tisztában van rajtam kivül mindenki egy gitárkimenő szerkezeti elrendezésével:)
Én nem is láttam a kérdésed, de pl. Marshall kimenő adatok vannak a neten is. (output transfomermer winding data vagy hasonló keresésre jön egy csomó találat). Én még csak Fendert bontottam, ott legalul volt egy db szekudner, azon meg az összes primer. Meg magyarokat, az viszont mind túl volt bonyolítva a feladatához képest (hangosbeszélő). Csináltam már EL84 PP kimenőket, olyat is, ahol a primer 3 részre volt osztva (fél félprimer/szekunder/egész félprimer/szekunder/fél félprimer), de olyat is, ahol több. 0,7 Teslánál jobban lemezmagot nem gerjesztettem kimenőhöz, hiperszilhez max 0,8. Hifihez terveztem egy baromira szétosztottat, asszem 12 részre van osztva a primer, de hót szar lett. Mondjuk a vas sem volt a legjobb. Gitárerősítőhöz, főleg vintage hangzáshoz az egyszerűbb jobb, a fülnek megszokottabb hang. Ha nagyon kell, menetszámokat is tudok adni, de nem biztos, hogy ugyanazt a vasat be tudod szerezni, ezek többnyire régi, elfekvő vagy bontott vasakra készültek, akkor még nem volt forrásom újhoz, meg nem is akartam küldeni, hátha szar lesz, a rezet meg szerencsére ingyen szereztem. Bár asszem SM85a-hoz is van, azt még lehet szerezni bárhonnan.
Köszi a választ! Arról mi a véleményed, hogy itt-ott lehet olvasni olyat is, hogy gitár erősítőnél kifejezetten előnyös a hangzásra nézve, ha a kimenő trafó vasa telítésközeli állapotokat vesz fel?
Nem is a menetszám lett volna ami engem érdekel, inkább a gyakorlatban milyen osztással és elrendezéssel operálnak a gyártók ami megkülönböztet egy hifi kimenőt a gitár kimenőtől?
Amatőr szinten szoktunk nyekeregni pár barátommal és van egy verzett JCM800-am amivel meg vagyok elégedve (az én szintemhez túl jó is), nem is akarok hiú ábrándokat táplálni, mert ez az építés egy életforma, szerelem, amitől itt a fórumot végigolvasva, csodálatos erősítők születtek kiváló szakemberektől. Bennem nincs ez a tűz, de megpróbálnék építeni egy el84 PP-s gitárerősítőt aminek minden porcikája saját, inkább a kihívás miatt.
Szevassztok Mindenki! Új vagyok ezen a fórumon, mert keresek egy sss bullet hangszedőt. Azt látom, van ilyen topic. Had mutassam meg az enyémet is:
https://gsfanatic.com/hu/blog/epits-erositot
A hangfoglalásra el is vittem a cuccaimat a családdal együtt Tőserdőre, de a két kisfiam, végighányta 40 fokos lázzal az éjszakát, szóval a fesztivált a kecskeméti kórházban töltöttük. De szerencsére jó hangulatban. De jövőre megint megyünk...
Kicsit olyan ez a kérdés, mintha azt írtad volna hogy mondjatok egy jó hangszórót metálhoz, pl.
Leírok néhány saját tapasztalatot:
Lehet tekerni toroidra, hiperszilre, EI-re. Gyorsabb hangindulás, ebben a sorrendben. Nem feltétlen kell, ahogy szinte minden gyártó EI-t használ, ha jól tudom. A minőségi vas az jó, de ha nem az, akkor sem biztos hogy rossz lesz. Kisebb primer induktivitás-kevesebb mély. Szerintem rockosabb a hang, olyasmi mint amikor a hídivel riffelgetsz, nem a nyakival.
A legfontosabb szabály: ne spórolj a vasmérettel
Tényleg irígylésreméltó, profi készülékeket csodálhattam tőled is,és más építésztől is. A midi fejlesztéseid is nagyon klasszak! Azt viszont ne vitassuk, hogy egy véletlenszerűen betoppanó
érdeklődő paraszt mint én, nagyon sejtelmesen jut információhoz, ha jut...
Szakmai féltékenység?
Nem gondolnám, hogy ez itt annyira jellemző, néha szokott lenni csöves találkozó is, ahol megcsodáljuk egymás munkáit, meg beszélgetünk kötetlenül, talán mondhatom hogy barátilag.
Meg nem is annyira közös a tevékenységi kör, valaki elsősorban pedálokat épít (kócos), valaki moduláris szintit (Gejza,Kócos), valaki MIDI kütyüket (én), valaki hifit meg gitárcuccot is,meg atyja és segítője ennek az egész közösségnek (Attila), valakinek profi szintű megélhetés és hobbi egyben (Mákos), valaki tranyós erősítőben is olyat alkot, hogy csöveseket megszégyenítő hangja van (Mezei Zsolti),meg persze mindannyian csinálunk/csináltunk csöveseket gitárra is (kb. mindenki), amikor olyanunk van.
Én zártnak sem gondolnám ezt a közösséget, mindig feltűnik egy-egy új arc, aki szokott is segítséget kapni, ha kérdez, és szerintem abszolút nem elutasító a közösség az újakkal.
Nem a ráfeszülésről van itt szó, és ebből elég nehéz megélni, bár próbálom egy ideje.
Ez a csöves kaszt egy külön világ. Mindenki profi. Nagyon szép és jó hangú készülékek, de zárt is egyben az egész közösség. Kértem egy el84PP használható kimenőrajzot nemrég gitárhoz, amire meg fogtok döbbenni a radilocman.ru orosz fórumon kaptam érdemi választ. Valamennyire folyékonyan beszélek oroszul, mert anyám orosz. A szakmai féltékenység itt ennyire durva?
Dehogy haragszom! :)
Nyilván aki ebből él és ez a fő- vagy az egyetlen bevételi forrása,az másképp feszül neki egy ilyen dolognak.Én nem lennék jó autószerelő sem,mert az lenne ott is a cél,hogy NE hozzák vissza, úgy csináljam meg.
Köszi az elismerő szavakat!
A soklábú IC-khez meg a felületszerelt technológiához nekem nincs elég türelmem,főleg mondjuk IC lábakat felületszerelve forrasztani.
Becsülöm azt,akinek van!
Ne haragudj rám, nem bántásnak mint inkább vigasznak írtam, azt amit. Te túl lelkiismeretes vagy amit nem fizetnek meg. Nagyon szép és jó hangú munkáid vannak amit bárki megcsodálhat, ahogy a Mákoss-ét is. Professzionális készülékek, profi kivitelben. Én ezzel a csöves technológiával sajnos csak ismerkedem még, de egy plcc csipet ki tudok cserélni 2 perc alatt. Sajnos nap mint nap szembesülünk hasonló problémákkal. Behozzák az erősítőt amin a falusi "rosszfiú" kiszenvedett bicskával már mert nem ment az optikai toslink kimenet....Ha optikai kimenettel hozták be, sem olcsóbb a javítás mint 14500ft rezsiórabér. Minimum 1 óra a kezdő számlázás. Ha a falusi hitmen aki megsavazta és "átcimezte" a csatlakozót, hogy a panel eltűnt, természetesen több. De itt se nézzük, hogy a processzor cinema dsp üzemmódban mit csinál, toslink mennyen slussz, azzal hozták.
Az volt a legfaszább,amikor ki kellett vinni a PC-t, levegővel kifújatni az udvaron.
Gondolhatod, hosszú évek óta egy füstös kricsmiben üzemelt a gép, a kutya nem nyúlt hozzá azóta.Por + nikotin + kocsmadzsuva keveréke = szilikózis.
De muszáj volt megcsinálni,mert különben nem láttuk,hogy mi micsoda.
Nekem kollégám Gelkában dolgozott, oda bevittek egy tévét még a hőskorban, hogy homályos a kép. Megnyálazta a hüvelyk ujját, és húzott egy csíkot a képcsövön, hogy semmi baja nincs ennek, csak le kell mosni róla a vastag cigifüstöt :)
Ha most így melegedősre hagyom azt az ellenállást,úgyis ide hozzák vissza ha elfüstöl a cucc, volt kolléga a tulaj,már csak ezért is megcsinálom neki.
Megelőzöm a bajt,mert igazából azzal szopatnám magam,ha nem tenném. Meg a tulajt is.
A FET-ek kimentése nem tudom melyik stádiumban történt,az okát én sem értem,tudomásom szerint külföldről behozott a cucc,de azt nem tudom,hogy már hiányzó FET-ekkel érkezett-e ide,vagy a Bp-i szervizben tűntek-e el belőle. Mindenesetre hozzám már 12-ből csak 6 FET-tel érkezett,az egyik oldali 3-ból teljesen kiszakadva minden FET-láb.
Nem olyan olcsó FET-ek ezek amúgy,nem a 120Ft-os kategória,meg nem is olyan könnyű beszerezni,mindenesetre 6-6db kell bele oldalanként. Lett bele egy teljes új 12db-os készlet téve,Angliából lett hozatva.
Én is javítottam anno IT-s cuccokat, a nikotinos képernyő dolog szinte ugyanígy megtörtént velem is, ezek mondjuk zenegép képernyők voltak,amik akkoriban még erősen kapták a nikotinos kocsma-közeget.
Szerintem is egy javítás alkalmával a megrendelt problémára kell fókuszálni, bár én csak plazma, lcd, led, egyéb lófax tv-ket, és házimozi erősítőket javítok egy cégnél napi robotban, esetleg ami otthon swarcba kerül.
A fet tolvajok anatómiáját méla undorral szemlélem, és nem is indokolt. Nyilván nem 6kW-os 1500A-es fetek voltak kirámolva belőlle ami megérné, hanem 60-120 ft-os ócsóságokat nem rakott vissza bele a szakértő, hanem vigye az anyjába ha sokall egy 10 ezrest javításra. A pusztán trehányság meg nem tolvajlás, mert én is elfelejtek 1-1 monitorba visszarakni egy szétfröccsent táp IC-t vagy kula ESR-ű kondikat, ha nem kéri a javtást. A legközelebbi "ingyenmunkás" balek pedig azt mondja, kilopták a jaú alkatrészeket belőlle, "kilopta a lelkét" ezért nem tudom megcsinálni...
Volt, hogy a javított tv képernyőjét megtöröltem középen egy nedves wc papírral mert olyan márgonyos volt a kép a nikotintól. Erre a tulaj azt mondta, hogy kiloptuk a képernyőt, mert az övé szép egyenletes barna volt.
Egyszer szántam rá némi időt. Hangszerboltos ismerős adott kölcsönbe néhány pedált, igaz, hogy 3m-s minőségi kábellel, de gond nélkül működött. Ja, nem 10.000.- HUF-s noném cuccok voltak.
Én nem szívesen hagyom így,mert ha valamiért kihúzzák a Return kábelt,akkor az az ellenállás tényleg kipotyog a hőtől,és nincs muzsi.
Valószínűleg az FX Return bemenetről hiányzik egy ellenállás...a szalagkábel másik végénél.Majd megnézem,ma már eldobtam a pákát.
Valami Bp-i erősítő szervizben már járt a cucc,ott napokig-hetekig hozzá sem nyúltak,nem csinálták meg.Biztos nem akarta szopatni magát a szervizes kolléga. :D
Elhozták onnan,utána került hozzám,eltört FET lábakkal,meg a hiányzó FET-ekkel.
Ezt hogy gondolod, legyen benne beépített wireless, hogy a mittudomén hangerő potiról levett magas impedanciás jelnek a 2/3-át ne egye meg 10 méter kétes minőségű gitárkábel?
Igaz, hogy nem tőlem kérdezted, de... "Ha a loop Send és Return aljzat össze van kötve egy patch kábellel,minden oké." Ilyen nálam is előfordult, a tulajt nem zavarja, oszt kész. Egyébkét a loop-ról van egy sajátos véleményem. Építsenek az effektgyárak olyan motyókat, amiket simán be lehet tenni a hangszín és a fordító közé úgy "passzívan". Erdész haverom mondaná: Ne ám, hogy a nyúl vigye a puskát!
Na,megnéztem.
A földsínt valóban túlmelegíthették a túloldalon,felvált a fólia a két aljzat között,így kapott innen egy huzalt.
A szalagkábel hibátlan,de...
Ez a négy színes vezeték megy az FX On/Bypass kapcsolóhoz,aminek van rendes gyári feliratozás a hátlapon.
Nem csinál mást,csak kiveszi a loop aljzatokat az útból.
Viszont a kapcsolónak nincs kiépítve semmi forrpont a panelen! És így oldották meg a megszakítást! :D
Tehát gyári megoldás,ha jól sejtem.
Ez amúgy ugyanaz a Mesa bass fej,amiben a múltkor a kilopott FET-eket visszapótoltam. De most más miatt került hozzám vissza.
Egy ideig szólt,aztán elhallgatott.
De már megfejtettem, van egy Mute áramkör benne,ami átbillent és folyamatosan némította a jelet. Egy optó kotlott meg, egy 4N33-at kellett cserélni,és már szól is.
Viszont teljesen véletlenül,próbálgatás közben feltűnt valami fura:
Ha a loop Send és Return aljzat össze van kötve egy patch kábellel,minden oké.
Ha a Returnba megyek hangjellel,szépen szól,hibátlan.
Ha viszont csak a Send-be megyek egy kábellel (Returnba nincs semmi),hogy mondjuk csak a cucc előfokát használjam egy másik végfokkal,akkor van a végfok panelen egy ellenállás,ami túlmelegszik,már-már kiforrasztja magát.
Ha nincs kábel a Send-ben,akkor oké minden. Ha a kapcsolós aljzat tip kapcsolóérintkezőjét felemelem a kapcsolt érintkezőről (magyarán nem megy át a jel a végfok felé,tehát ugyanaz mintha kábel lenne az aljzatban...),akkor melegszik az az ellenállat.
Returnba dugva a gitárt,nem melegszik.
Leválasztva a végfokról az előfok felől jövő jelkábelt,nem melegszik.
A tulaj nem is vette ezt észre,mert nem használta a loopot,én szúrtam ki a dolgot véletlenül,de így tutira nem fasza.
Asszem elromlott valami a loop TL072-k környékén.
Ezek a Mesa-ék néha igen fura dolgokat csinálnak. Egy másik ismerősöm is folyamatosan szív a Mark4 kombójával,átvezet a nyák itt-ott.
De az a vezérlőrács, nem a segédrács (utóbbi mindig pozitív). A segédrács, ha a cső olyan, bírja a pozítív feszültséget is, audionál is van rácsáramos vezérlés (D-osztály).
A "fémgőzt" a gyárban teszik a bura (most már a búra is helyes) falára.
Rádió adócsöveknél olyan a vezérlés, hogy pozitív rácsfeszkó is simán van, aztán ott van valami trükk, hogy mitől ne égjen szét a rács.
Egyébiránt nem pont ettől szokott a cső olyan szépen betükrösödni a fémgőztől?
Huszonéve foglalkozok csövessel, ilyen jó írást még nem olvastam :D "tankönyvbe" illő.
Fojtó témában kisérleteztem Regent 60-ban nem volt, próbának bele raktam egy gyujtótrafót (Asszem egy pannóniáé vagy egy jawa-é lehettett) ellenállása nagy, de csak kipróbáltam mi változik. Innen kezdve sohasem hagytam ki, ahova lehet csak rakok.
Igazabol annyi, hogy nincs tokeletes legures ter a csoben es az elektronok nekibaszodnak a gazmolekulaknak azok meg elkezdenek vilagitani. Ugyanazon elven mukodik mint a sarki feny amugy.
Sok mindent nem tudsz vele tenni.
Köszi a leírást, élmény volt elolvasni :D
Az én esetemben nincs fojtó, hanem ellenállat van. Néztem az anód kis likán keresztül, a segédrács nem izzik és onnan nem is látni ezt a fényt csak alul az anód alatt.
Olyan mint az ívfény. Csak attól félek, hogy átüti a csövet.
A fojtot ugy kepzeld el, mint a kocsiban a teleszkoprugo.
A kerek az rezeg fel-le, ez a fojto egyik oldala, de a kaszni az nem moccan, ez meg a masik oldala.
Viszont ha hirtelen kepzeletben leveszed a kocsirol a kasznit akkor a rugok hirtelen felugranak a gecibe mert energiat tarolnak kozben.
A fojtorol ha hirtelen lekapcsolod a kimeneti oldalt akkor az is rug egy gecinagyot ami egy feszultseglokes. Ha a segedracs feszultsege hirtelen lecsokken mert belecsapsz a hurokba akkor a fojto rug egyet a segedracson amitol elegge tight lesz a cucc meg gecire megnovekszik a headroom. De van ott ugye egy kondi is a fojto utan. Ha az a kondi nagy akkor ertelemszeruen ez a fojtotekercs rugas kevesbe ervenyesul mert ez meg olyan mint a lengescsillapito, hirtelen valtozasokat nem enged. Szoval mikor hirtelen leveszed a kepzeletbeli kasznit akkor az csak lassan rug ki a lengescsillapito miatt. Minel kisebb a kondi, annal lazabb ez a lengescsillapito es annal jobban engedi, hogy a rugo rugjon egyet gyorsan.
Ezt a fojto/kondi variacio igen komoly hatassal van a vegfok hangjara elvileg.
Masik dolog, ha tul nagy a kondi a segedracson akkor nagyobb anodaramoknal az anodfeszultseg leesik a gecibe, de a segedracsaram mivel annyira nem nagy, igy a gecisok kondi meg kitart egy igen magas feszultseget a segedracs szamara, igy az lesz, hogy a segedracs feszultsege magasabb lesz mint az anodfeszultseg. Az elektron meg nem hulye, rogton elkezd az anod helyett a segedracs fele menni mert az a nagyobb potencial. Ez meg olyan mintha puncibol atraknad seggbe. Ami a katod oldalrol nezve ugyanolyan jo, neki mindegy hova spricceli az elektront, csak menjen. Viszont a segedracs meg nem massziv baszasra van tervezve igy az bizony elkezd izzani. Amit persze egy soros ellenallassal valamennyire ki tudsz vedeni.
Szoval el lehet ezzel jatszadozni meg elmelkedni igy vasarnap delutan.
A cso elvegzett egy OKJ-s fenycsotanfolyamot kozben es masodallasban fenycsokent dolgozik.
De ha nagyon kek akkor meg jo a rendorauto tetejere villogonak.
Még egy kérdés.
A végcsöveknél az alsó csillámlemezen nagy hangerőnél kék derengés látható, ami olyan mintha a cső belsejéből jönne, de az anódlemez eltakarja és csak alul kivilágít. Ez normális?
Köszi mindenkinek!
Táp trafó elég nagy, ha jól emlékszem 80W körüli. Fojtó sajnos nincs, pedig jó lenne, de nem tudom sehova sem rögzíteni.
Kifogom próbálni mindenképp nagyobb illetve kisebb kondikkal is csak kíváncsi voltam a szakmai véleményetekre :)