Hamarosan a végéhez ér az építkezés. Miket ellenőrizzek, mielőtt a csöveket berakom a helyükre? Nyilván a megfelelő lábakon a feszültségeket és a földpontokat. Van még valami más esetleg? Illetve mi a beüzemelés menete? Gondolom először csak a végcsöveket kellene betenni, és beállítani a bias-t, aztán jöhetnek az előfokcsövek. Jó gondolom? Köszi!
Igen,de valószínűleg nem is teljesen üres pufferekre kezd el tölteni.
Kérdés az,hogy teljesen kikapcsolt állapotban mennyire sülnek ki a pufferek,mekkora töltést tárolnak ilyenkor.
Nem kötekedni akarok én sem, félre ne érts, csak kíváncsi vagyok. A kísérletezéssel nincs semmi baj, én is szeretem, igazából a kérdéseimre keresed te is a választ, ha szabad ezt írnom.
Az oké,hogy az anódfesz meg a fűtés egyszerre kerül a csőre,viszont addig nincs anódáram,amíg a cső katódja meg van szakítva pl. a standby kapcsolóval,mint ahogy a lejjebb betett Marshall 18W rajzon is. Így van ideje a csőnek felfűteni,mielőtt a standby felkapcsolásával valóban beindul a cső működése,és az anódáram.
Egyébként saját cuccba még én sem tettem egyenirányító csövet,azokhoz a hangokhoz,amiket eddig kértek tőlem az erősítőkbe,indokolatlan volt. Régen volt pár gyári,egyencsöves cuccom,azokba még AZ-4 csövek voltak.
Amúgy létezik olyan csőfejbe épített szilicium diódás adapter,amit direkt olyan cuccokba szántak,amik gyárilag kizárólag csöves egyenirányítást tudnak,de gazdáik nem akarnak ennek cseréjével bajlódni és/vagy nem feltétlen kell nekik a csöves egyenirányítós hang.Ilyenkor csak a cső helyére benyomják ezt a szilicium diódás adaptert,aztán ennyi. Ennek mókolós verziója,amikor a belül,a csőfoglalat lábaira forrasztják a diódákat. :)
A magam részéről csak azt mondhatom, hogy első csöves erősítőm. Ki akarom próbálni ezt az opciót, mert egy igazi szkeptikus vagyok, amit tudok, azt kipróbálok, és magam döntöm el, hogy nekem hasznos-e. Aztán lehet, hogy soha többet nem szarakodok csöves egyenirányítással. Meg az is lehet, hogy csak azt fogom használni, ki tudja...?
Igazából pont ezen filóztam amikor olvasgattam az írásaitokat, már az Ákos féle véleményre írom ezt. Ha bedugom a gitárt a cuccba és csöves az egyenirányítás, akkor azt én meghallom? Miért kedvelik jobban a wájtfülűek ezt a módszert? Ha van különbség akkor az miben jelentkezik? Nekem mint amatőr, csak egy plusz cső amit cserélni kell, vagy könnyen lehet hibaforrás a fejben.
Én egy alternatív egyenirányítsú 50W-nál a következőt tettem. Az anódokat olyanra tekertem, hogy az 5U4GB bemenete se szenvedjen az alacsony ohmikus ellenállástól, de felvezetőre kapcsola üssön. A sziliciumok anódjait direkt ráforrasztottam a cső anódjaira, katódjait közösítve a csőfoglalat egyik üres lábára. Csöves állásnál a félvezetők katódjait leválasztom a pufferról, a szembe kapcsolt diódák ellenállása végtelen, mind ha ott sem lennének. Félvezetős üzemmódnál kapcsoló másik oldalán leoldom az egyencső fűtését, ami több szempontból is előnyös: Nem terheli feleslegesen közel 20W-l a trafót, nem termel ennek megfelelő hőt, a fűtőszál/katód élletartamára nézve is kedvező. Átkapcsolásnál valóban meg kell várni amíg a cső felfűt, de ki az aki egy nótán beül átkapcsol?
ps: Ákos nem szólt hozzá, pedig neki nagyon határozott váleménye van az egyencsövet használók nemi identitásáról. He-he...
Utóbbiról olvasgattam kicsit, nekem úgy tűnik, hogy ekkora feszültségeknél a cathode-stripping nem igazán alakul ki. Lásd ugye pl. pont az egyenirányító csöveket, amiknél az anódfeszültség és a fűtés egyszerre kerül a csőre általában. Kivéve, ahol a szekundert szakítod meg a standby-al, de ez kevésbé gyakori.
Igen, ezért írtam én is lejjebb, hogy a csövet védő ellenállás.
A kérdés az, hogy mitől károsodik kevésbé a cső. A hirtelen üres kondikra kötéstől (amiken nincs kisütő ellenállás, így talán nem is olyan töltetlenek...)vagy attól,hogy a hálózati kapcsoló felkapcsolásakor a még hideg, felfűtetlen csövekre azonnal egy nem is olyan kicsi anódfesz kerül az ellenálláson keresztül, akárcsak egy standby nélküli cuccnál, és ekkora feszültségekkel csak a felfűtetlenség miatt nem tud rendesen emittálni a katód.
Szerintem az R109-es leágazás a lágyindító rész. Mikor aztán szép "lassan" feltöltötte a pufferkondikat, anélkül hogy a cső meg a biztosíték károsodna, átkapcsolsz a normál (ellenállás nélküli) ágra.
Jobban belegondolva,az én egyik állítható teljesítményű cuccom is letekerhető huszonakárhány volt anódfeszre,és utána is jól szól csak halkan. Igaz ott autobias van. :)
Mesa-ék pl. ezt a "túl nagy áramnál károsodhat a katód (pl. ha a már felfűtött csőre kötsz egy üres kondenzátort)" dolgot is telibeszarják, ott van a fő puffer elkókon is az ellenállás,amin szépen önkisülnek az elkók, így ha a standby a kisülésnél hosszabb ideig marad off,akkor ilyen esetben mindig töküres elkókra vannak kötve a csövek.Jó ott mondjuk pl. Rectonál 5U4 cső van,ráadásul kettő is,kötvetlen fűtéssel, nem EZ81.
Arra azért kíváncsi leszek majd,hogy lesz-e bármiféle hangja ennek a TT-s cuccnak akkor,ha a standby off,de mondjuk pengetve van rajta egy gitár. :)
Mert ha úgy vannak a standby feszültségek,ahogy drd lejjebb írta,akkor el tudom képzelni,hogy erőseben a gitárba pengetve,valami recsegős akármit azért produkál magából standby-ban is.
Tököm tudja már, olvastam régen erről. Ugye eleve adott a max pufferkapacitás, amit a katódra lehet tenni, elvileg be kellene tartani a megadott rézellenállást is a szekunder tekercsnél, túl nagy áramnál károsodhat a katód (pl. ha a már felfűtött csőre kötsz egy üres kondenzátort). Ugye bekapcsolásnál, ahogy fűt fel a cső, megindul az áram, egyre csökken a belső ellenállása, és ezen az ellenálláson keresztül, egyre növekvő árammal tölti fel a pufferkondit.
Vannak olyan közvetett fűtésű diódák, amik kondenzátorra nem is dolgozhatnak közvetlenül.
Aztán a nagy öreg szakik meg mindig hozzátették, hogy az EZ81 mindent kibír :)
Meg lehet szakítani, lejjebb csak bevittem magam az erdőbe. :P
Valamiért az volt a fejemben,hogy a standby-al a fűtés is kihuny. :D
Belátom,tévedtem.
A standby akkor megszakíthatná simán a csőről/diódákról lejövő tápfeszt is,akár az egyenirányító tagok előtt,akár utána is,de itt ugye utána van. De akkor minek is kell az az ellenállás,ha egyszer annak hiányában a csövön amúgy sem folyna áram,és így nem kéne mögé terhelés,amire dolgozhat?
Ezzel nincs is semmi baj,amennyiben a cső működik és rajta áram folyik,de pl. egy Marshall JMP 18W-nál,ahol szintén EZ81 van,ott simán az egyencső után van a standby kapcsoló,ami ha OFF,akkor nyitott az áramkör,nem is dolgozik a cső,nem folyik rajta áram. Aztán ha ON a kapcsoló,akkor ott van mögötte,ami kell.
Valamiért az volt bennem,hogy közvetlen fűtésű (az R109 is ráerősített ebben),és persze megint nem görgettem le eleget a rajzon.....
Az R109-et így egyelőre én sem értem,de biztos valami csővédő funkciója van így.
Kezdem a jó hírrel: a lassú biztosíték a megoldás, kivettem a Laney-mből, abban is ilyen van a HT ágon. Csak addig nem mertem, amíg nem vagyok többé-kevésbé biztos, mert jövő péntekig nemigen jutok elektronikai boltba, így ha azt szétdurrantottam volna, akkor nem lenne mivel próbálni. Így már szépen kijön 420V a B1, B2-n és 390V a B3, B4-en terhelések nélkül.
Viszont az R109-et továbbra sem értem. Az egyenirányító cső fűtése attól még megmarad, az teljesen külön van. És kimértem, a B1, B2 250V körül van így, a B3, B4 meg 230V körül. Szóval a standby kapcsoló így tulképp nem csinál sokat. Illetve nem tudom, hogy terheléssel mennyi jutna a csövek anódjaira, de biztosan nem nulla. No mindegy, lehet, hogy lecserélem majd egy on-off-on kapcsolóra.
No mindegy, lényeg, hogy a tápok okésak, lehet továbblépni :)
Így tehát ha On-Off-On kapcsolót teszel,akkor is úgy csináld meg,hogy a csőfűtéshez megfelelő feszkó azért tudjon létezni OFF állásban is,vagy különben mindig várnod kell a cső felfűtésére ha csöves egyenirányításnál felkapcsoltad,és ez a csőnek sem tesz jót valószínűleg.
Úgy és azzal csináld,ahogy a rajzon van szerintem.
Csak szekunder ágat megszakítani meg az egyencső miatt nem lehet,mert akkor mire az felfűtene egy standby on-nál.....
addig nincs muzsika. :)
Ez a közvetlenfűtésű csöves egyenirányítás átka, meg kell tartani sajnos a csőfűtéshez szükséges állapotot standby OFF-nál is,hogy ha felkapcsolod a standby-t,akkor azonnal szólaljon meg a cucc.
Tényleg basszus,na az a kiegészítő rajz elkerülte a figyelmem,nem görgettem le addig. Így már világos akkor, az R109-nek a standby on esetén van funkciója csak.
Az egyébként nekem se tetszik,hogy így is jut még feszkó a tápokra,egy standby-tól azt várnám el,hogy leválasztja teljesen a tápról a tápfeszt.
Nem, a szekunderek eddig is jók voltak, csak az egyenirányítás után volt a bibi. De jobban belegondolva a szekundereket csak a főkapcsoló bekapcsolása után mértem, a standby bekapcsolása után már nem. Az egyenirányítás utáni feszkók nem stimmeltek, de ezeket meg csak a standby bekapcsolása után mértem.
Az R109 szerepe: ezt én sem tudtam megfejteni. A standby nem on-off-on, hanem on-on-on, lásd mellette az ábrán, hogy hogyan kapcsol. Ahogy nézem a középső állásban a 68k-n keresztül az egyeniránító csőről még az áramkörre menne a feszely. Ez mondjuk nekem furi, és nem is tetszik annyira... De mivel nem értem, így bízom a TT ajánlásában :D Én amúgy sima on-off-on kapcsolót használtam volna.
Egyébként lehet hogy benézek valamit,de az R109 ellenállás szerepe mi is lenne?
A csöves egyenirányításra kapcsolva a kapcsolót,az az ellenállás ha jól látom teljesen átkötődik 0-ra a kapcsoló 2. és 3. érintkezője által, ha meg félvezetőre van kapcsolva,akkor lóg a levegőben az az ellenállás.
Mármint ha a rajz szerint a morzepár egyszerre mozog fel és le.
Ha szét-össze kapcsolatot jelölne közöttük a szaggatott vonal,akkor meg csövesre kapcsolva áthalad a delej az ellenálláson és oké minden,diódára kapcsolva viszont nincs szerepe az ellenállásnak,és megy a diódákkal egyött a cső is,direktbe.
"A trafó szekunderei rákötött cuccokkal is helyes feszültségeket adnak. "
Eddig nem a túl alacsony feszkók voltak a probléma? Most akkor jó lett?
A biztosíték kipukkanásra: szerintem próbáld ki egy T-s biztivel is ha nem találsz egyéb hibát,de nézd meg azt a 220k/2W ellenállást is (R104),nem-e véletlenül 220R került bele helyette.
Válaszok:
Igen, a pufferkondik polaritása helyes és a negatív láb a testre van kötve.
A trafó szekunderei rákötött cuccokkal is helyes feszültségeket adnak.
Node! Az F3 (a HT biztije) ki volt égve. Kicseréltem, ugyanúgy szarok voltak a feszültségértékek, és láss csodát a berakott jó bizti (kimértem előtte) ugyancsak kiégett. Mármost ez egy 315mA-es fastblo bizti. Nem lehetséges, hogy a bekapcsoláskor egy áramtüske van, ami a fastblo-t kiégeti, de egy sloblo-t nem égetne ki? Ha nem ez a megoldás, akkor végig kell nyálaznom a tápnyákot és a bekötéseket valami rövidzárat keresve...
Ha ezalatt a tápszűrő kondikat érted (C101 és C102 a kapcs. rajzon), akkor igen. Annyi, hogy C101 értékét 32uF-ra csökkentettem az egyenirányító cső miatt.
Nu, Urak,
Összeraktam a táp részét a cuccnak, egyelőre az egyenirányító cső nélkül, csak a diódás egyenirányítással. A bemenő 230V okés. A szekunderek okésak. Az egyenirányítás után viszont már csak 240V-ot mérek, holott a kapcsolási rajz szerint ott 383V-nak kellene lennie. Röviden: a B1, B2 240V, a B3, B4 pedig 220V. A bias -2,56V és -2,22V közt állítható, ami ugyancsak kevésnek tűnik nekem. Mi lehet a gond? Ja, terhelés nincs rajta semmi se egyelőre.
Az mitől van, hogy frankón autowah szerű, enyhe hápogást hallok a cv50-dimarzio chopper bridge-kaosamp összeállításban ?
Nem baj, sőt, csak nem tudom, mi lehet a magyarázata, estleg agyi eredtű ? Rendesen sweepel valami eq és csak ezzel a gitárral, csak bridge állásban.
Én is holnap nézem át. A weblap szerint holnap délig vannak, utána csak január 2, úgyhogy nem kell kapkodni.
Nekem amúgy a plexihez jön sasszi, faceplate, tolex, tekerők, vezeték átvezetők, kapcsolók, aljzatok, fogantyú, láb, aranyszínű piping. Kb ennyi.
1 adag tolex és 1 adag piping elég? Van ebben valakinek tapasztalata?
A tolex az 1m x 1.35m, a piping pedig 1 méter.
Bar az elozo se jott meg, de negnezem, hatha elflejtettem valamit. Kuldj mar egy listat emailben a sajatjaidrol, valszeg jobban jarsz, ha en veszem meg :)
Bakker, erre nem is gondoltam... Kipróbáltam: kicsit szűken, de elér. Mondjuk ebben a végcsövek buzi elhelyezése a ludas, a következőnél alul lesznek egy sorban mind, és belül meg a két nagy elkó.
Ezen mit kellett toldanod? Simán elér a trafóból kijövő összes vezeték a végcsövekig. Szerintem mióta én hosszú kivezetéssel kérem (tehát legalább 6-7 éve :D), Attila mindenkinek úgy csinálja.
Mákos már tudja, de itt is mutatom, hogy ezt építem. Újabb két kérdés merült fel bennem:
1) Az R1-2 és R4-5 ellenállások hol lennének jobb helyen? A bemenő jack aljzatokon vagy inkább közvetlenül a csőfoglalaton? Ha jól értelmeztem, amit a grid stopper ellenállásokról olvastam, akkor célszerűbb a csőhöz minél közelebb rakni ezeket, azaz a bemenetekről összesen négy árnyékolt vezeték kellene menjen a V1-hez.
2) Az összes kondit 500V-osnak írja, ami sztem a katód bypass kondiknál nem feltétlen kell. Konkrétan a C15 és C16 foglalkoztat, 680nF-os kondim ugyanis nincs ilyen feszültségértékkel, csak 100V-os Wima. Jó lesz az ide vagy keresgéljek még?
Világos, csak egyrészt a turretek magassága adott, és állandó, ergo a kondinak kellene jóval magasabbra kerülni, másrészt (és ez a fontosabb) a kondi alól sokkal nehezebb kihozni a kivezetést a B3-nak és a bias-nak. Illetve megfelelő sorrenddel nyilván ez is megoldható, viszont a jövőbeli szervizelést ez épp megnehezíti, ennyi erővel akkor már inkább nyákot tervezhettem volna, az még kisebb is lenne alapterületre. Első próbálkozásra ennyi hiba simán belefér, én leszek a legboldogabb, ha az egész dizájnban csak ennyi lesz :)
Viheted am az ellenallasok felett is a kondit, nem kell mindennek egy szintben lenni. Ha elég hosszú a lába, akkor nagyobb L-et hajtasz bele es magasabbra forrasztod.
Viheted am az ellenallasok felett is a kondit, nem kell mindennek egy szintben lenni. Ha elég hosszú a lába, akkor nagyobb L-et hajtasz bele es magasabbra forrasztod.
Az a baj, hogy azok elég tömzsik, nemigen fér el sztem már mellette. De megvan a megoldás, sztam annál maradok. Lényeg, hogy mindenképp távolabb kell kerülniük, a furat template-emen is javítottam már.
Jó ötlet lenne, csak az a baj, hogy ott már két 100nF-os kondi figyel. Alattuk igen kényelmetlen lenne elhelyezni az ellenállásokat és még kényelmetlenebb a két kivezetést megcsinálni. Inkább csak kijjebb rakom egy "oszloppal" a távtartók helyeit, a régieket meg be sem kell tömni, úgy már elég távolra tudom tenni a két forrpontot. De köszi szépen!
Ó, hát ez nem jó hír :( De van tervem :) A két furatot, amik a távtartóknak vannak feltöltöm műgyantával, és újrafúrom. Oda kerülnek az új forrszemek. A távtartók helyeit meg eggyel kijjebb fúrom újra. Sajna már a sasszin is fent vannak a távtartók furatai, így kicsit szita lesz, de két extra luk talán még nem a világ...
De, azokat tedd távolabb. Egyiket mittudomén balra fél centivel, másikat jobbra. Nem úgy fog kinezni, mint mindenki másé a PI, HŰHA :D
Én a forrpaneleket mai napig négyzetrácsos füzetben tervezem, pár ritka esettől eltekintve (RLC szűrős eq, relé, náhány egyéb kisjelű alkalmazás) 10 milinél nem teszek közelebb egymáshoz két forrpontot.
Bennem is felmerült, hogy miért is AC a fűtés. Köszönöm az infót.
Két másik kérdésem is lenne a nagyérdeműhöz:
1) A PI és végfok paneljét különválasztottam, mert hátha más előfokot is ki akarok próbálni ugyanezzel a 18W-os végfokkal. Ezen a panelen utóbb tűnt csak fel, hogy két forrpontot elég közel terveztem (kb. 1-1,5mm van köztük), és ezek ráadásul a bias és a B3. Nem túl közeliek ezek így? Ha úgy gondoljátok, hogy de, akkor inkább nekiállok egy újabbat csinálni, vagy legalább megpróbálom azokat a turreteket kiszedni, és kicsit távolabb újat betenni, bár ez nem fog menni sztem, mert a felfogatás furatai is ott vannak. A képen a kisebbik panelen baloldalt a két középütt levő turret-ről van szó.
2) Van értelme zavarszűrős tápcsatlakozót használni? Azt gondolnám, hogy van, de érdekelne a véleményetek.
Én a legkisebb ellenállás irányába megyek, mint a zelektronok, és egyenes huzallal végighúzom, mint pl slo, mesa stb, aztán ha nem eleve dc a preamp fűtés, és zajosnak ítélem, felemelem a közepét 30-50 volttal. Még így is kevesebb idő, mintha nekiállnék összecsavargatni.
Kérdésedre válaszolva, nem nem lesz probléma.
Azt követem, csak a szilikonos kanóc, amit Cyklon mester küldött kicsit több szabad akarattal bír, mint én azt szeretném ;) Egyébként jó cucc nagyon, kellemes forrasztani, de a sodrott pár nem akar teljesen a sasszi élében megmaradni. Erre gondoltam, hogy némiképp lekötném a figyelmét egy kis hot glue-val. A Laney-mben ahogy nézem öntapadós kábelvezetőkkel van megoldva, így gondolom a hot glue sem probléma.
Szaki Urak,
A fűtést sodrott vezetékkel oldottam meg, nem tömörrel. Elfogadható-e, hogy hot glue-val rögzítsem a sasszihoz a biztonság kedvéért? Köszi!
