Ezt Fanthom írta: hy, van egy bugyutának tűnő(és lehet hogy az is)kérdésem: hogy tom megmérni egy erősítő teljesítményét? megmérem a kimeneten az AC-t teljes kivezérlésnél és az ellenállás függvényében átszámolom wattra?
Ezt Exp írta: van valami jó ötleted szívesen veszem! Én csak úgy rádugom a line in -re és ACID-dal próbálkozom.Igazából nem lesz valami jó. Van ennél kifinomultabb módszer? :)
Ezt izé írta: jó számolni a teljesítményt, vagy mérd az áramot és mérd a feszt, így nem kell ellenállást mérni, függvénygenerátorrol meghajtod a frekiken mérsz adatot (u és i) és átlagolsz. ez tuti. váltót mérsz mindíg, ennél egyszerűbb és elég pontosan nem tudom.
Ezt zoltan írta: isa jol ertelmezte csak Z helyett R irt , hogy jobban ertheto legyen. A Z (1000 Hz)az rea van irva a hangszorora. Az emberek riktkan ertelmezik az impedanciat ugy ahogyan kel. Inkabb a kozismert "ellenallas" elnevezest hasznaljak. En meg nem lattam teljesitmeny merest ,hogy az egyes frekvenciakra kulon kiszamitjak a hangszoro impedanciajat.
Ezt zoltan írta: Ez egy erdekes kerdes. Altalaban a csoves erositoknel - nem a szuper HIFI - a legnagyobb kimeno teljesitmenyt 10% torzitas mellett merik, ugyan is ez mar fullel jol erzekelheto, de nem okoz kellemetlenul zavaro erzest. Ez ugy tortenik, hogy a kimenoteljesitmeny allando novelesevel a hangeroszabalyozo potenciometer kulonbozo allasaiban merjuk a hangszorora kerulo hangfrekvencias feszultseg torzitasat. A 10 % torzitashoz tartozo feszultseget leolvassuk, es a P = U negyzet / Z keplet segitsegevel kiszamitjuk a kimenoteljesitmenyt. Esetunkben a Z egyenlo a hangszoron irt ertekkel. Torzitas mero hianyaban oszcilloszkoppal is elegge jol felbecsulheto a torzitas merteke. Ez esetben a hangszorora kerulo jel alkjabol nyerhetunk informaciot, hogy mennyire ter el a bemenetre adott szinusz jel alakjatol es kovetkeztethetunk a harmonikus tartalomra. Szokasos modszer az alabbi meres. A bemenetre 1000 Hz - et adva egy HF voltmerovel merjuk a hangszoron megjeleno feszultseget. A hangero potenciometert felcsavarjuk, a hangszinszabalyozot pedig a legmagasabb allasba hozzuk. Ezutan a generator feszultsegenek a szabalyozasaval fokozatosan noveljuk a hangerot. Muszerunk mindig tobbet es tobbet fog mutatni. Egy pontnal azonban megall, es hiaba noveljuk a bemeneti feszultseget, a voltmero nem ter ki jobban, sot egy kisse vissza is esik. A maximalis kiteresnel mar erosen torzit az erosito. Ezt a feszultseget olvassuk le , de csak a 80 % -aval szamolunk, igyan is az itt leolvasott ertek 80 % - a eseteben torzit az erosito kb. 10 % - ot. A 20 % - al csokkentett erteket a mar ismertetett egyenletbe behelyesitve, a maximalis kimenoteljesitmenyt kapjuk. Amint veheto eszre, hogy a kimeno teljesitmeny max. erteke a torzitashoz van kotve. Termeszetesen mindenki maga donti el, hogy milyen erteket valaszt. Ugyan az az erosito pld. alacsonyabb teljesitmenyen teszem fel, hogy csak 0.5 % - ot torzit. Meres eseten, hogy ne legyen zavaro a hangero a hangszoro helyere lehet tenne egy muterhelest a megfelelo ertekkel. A kimeneti teljesitmenyt sok felekepp adjak meg az egyes gyartok: Nominalis teljesitmeny - amely megadja azt a kimeneti teljesitmeny amelynel az erosito hosszu uzemoras mukodest tesz lehetove egy elfogadhato torzitas mellett ( az Amerikai normak szerint a harmonikus torzitas erteke 1% - ek alatt). Muzikalis teljesitmeny az nem mas mind a Pnom x 1.4 ha jol tudom ennek mondjak az RMS vagy SINUS. Csucs teljesitmeny - szinten egy ertek amely bizonyos kondiciok mellett mernek. Nem terek ki mert igen belebonyolodnak es egyszeruen roviden nem magyarazhato el. Szerintem az elso ertekeles a leg megfelelobb mert az biztositja az erosito hosszu uzemoras mukodeset anelkul, hogy valamilyen elektromos hiba lepne fel.
Ezt Neonknight írta: Jó, hogy itt vagy Zoltán, akartam tőled kérdezni: Van otthon némi csöves szakirodalmam, csak nem értek mindent. Hiába magyarázzák el az áramkör működését, mindíg egy olyan ábrából indulnak ki, ahol már minden adott (ellenállások, tápfesz és anódfesz is). A kérdésem a következő lenne: Ha adott egy erősítőnek az első fokozata:
(ECC83), bemeneti ellenállás(rácstól a földre 1MegaOhm) Katód ellenállás: 820Ohm (vele párhuzamosan50uF kondi) Es az anódtól a tápfeszig a plate-load ellenállás (100kOhm). Az anód feszültséget hogy számítsam? Honnan tudom, hogy a 100kOhmos ellenálláson mennyi nyugalmi áram folyik?
Ezt Neonknight írta: Az ax84.com -ról töltöttem le némiinfót jelleggörbékkel meg minden, de a végén valahogy mindíg a "Hány tyúk, hány óra alatt hány tojást tojik" eredményre jutottam. Magyarul: Az egyenletemben minden mindentől függött és nem volt egy állandó sem amiből kiindulhattam volna :(
Ezt Gregorius írta: adatlapból... mikor legyártanak egy csövet, akkor még senki sem tud róla semmit (ez végülis nem igaz) de rengeteg üzemi állapotot megvizsgálnak lépésenként és így kijönnek a cső jellegzetességei amiből kiszámítható, hogyan reagál arra, ha pl. 820 ohm a katódellenállás 270 voltnál...
Ezt zoltan írta: A gorbeseregbol kel kiindulni. Te ott megtudod hatarozni az osszes parametert es leolvashato a gorben. A munkaponttol fugg minden es a te esetedben ha jol szamolok akkor olyan 150 - 160 V lesz az anodon.
Ezt zoltan írta: Micsoda technika. Eldobom magam. Te blattam az oldalad, a hetvegen en is mind kinlodtam de nam sikerult (nem ertem) feltoltenem az oldalt http://www.gitareffekt.atw.hu/. Te hogyan csinaltad az oldalt. Ne itt hanem emailben ha lesz kedved.
Ezt kenez írta: Neon, 1. veszel egy triódakarakterisztikát 2. behúzod az 100k+820R ~ 101k-os load line-t. Azaz egy vonalat ami 270V-nál metszi az x tengelyt és 270/101 mA-nél az y tengelyt. 3. Minden rácsfeszültséghez tartozik egy görbe. Mindegyik görbén bejelölöd azt a pontot, amennyi áram folyik a katódellenálláson az adott rácsfeszültségre. Pl. az 1V hoz tartozó rácsgörbén megkeresed az 1/820 = 1.2mA pontot és ott megjelölöd. A megjelölt pontokat kösd össze egy görbével. 4. A load line és az előző görbe metszéspontjában lesz a munkapont.
Ezt kenez írta: ja a 18W kapcsolásnál párh van kötve a két trióda. Az adatlapon a triódakarakterisztika 1 triódára vonatkozik. Úgyhogy amikor számolsz, duplázd meg az ellenállásokat, 200k és 1640R-rel számolj.
Ezt Neonknight írta: Köszi Kenéz, kipróbáltam a dolgot, holnap reggel le is ellenőrzöm otthon, hogy a számítógép is azt mondja-e amit így sikerült számolni. Sajnos az otthoni könyveim (középiskolás tankönyv meg 1-2 netről letöltött régi rádióamatőr szakkönyv) pont az ilyen módszerekre nem térnek ki, még szerencse, hogy itt van 1-2 ember akiktől lehet kérdezni.
Ezt Gregorius írta: nekem van egy ezeréves könyvem amiből a suliban tanultam, pont a csöveket kihagytuk mert már elavultnajk számított... azért a crossbar telközpont még sztár volt akkor sőt volt rotary rendszerű is! de nyárigyakszin voltam dugdosós központban is...
Ezt Gregorius írta: nekem Kezéz Tomi adott egy linekt, angolul van egy elég fasza könyv a csövekről meg ilyesmiről, nem a legmélyebb, de egész jó... ha felteszi ide az jó, én már nem emlékszem a site-ra
Ezt kenez írta: Hát szerintem elég mély az a könyv. A negyedik kiadását nem találtam most a neten, a fickó nem újította meg a domaint. Nekem megvan ha kell valakinek. A harmadik kiadás itt van: http://www.pmillett.com/Books/RDH3.pdf Nem tudom mennyivel kevesebb.
Ezt Exp írta: A feltöltés menne. Az a problémám, hogy a felvételem súg.Nem olyan nagyon zavaró, de engem zavar. Mostmár van másik problémám is:) Elindítom a dobot...Feljátszom, amit kell és amikor visszahallgatom, nam találkoznak az ütemek.PFF!!!!! Ez mi a ráktól van?? Acid pro4
Ezt zoltan írta: Szoval, a 820R , hogyan kerul a kepbe? Azt azutan hatarozzak meg miutan a munkapontot meghataroztad az Ra figyelembe vetelevel es a gorbeseregbol a racs feszultseget megallapittod pld: - 3 V es azutan szamitod ki a katodellenallast..
Ezt Neonknight írta: 4 éve nyárigyakszin az ÉMÁSZ telefonközpontjában voltam, ott még a 8(!) inches nagylemezeket használták. El is hoztam párat szuvenír gyanánt.
Legyél te is csöves.Fogj egy nagy katronpapírt,öltözz a legszakadtabb ruháidba,és költözz be egy szimpatikus aluljáró telefonfülkéjébe,pl. Nem nehéz manapság csövesnek lenni.Teljen benne örömöd! :DDD
Ezt Mákos írta: hja. csináltatok rá egy végfokbemenetet, 50/100 + trióda/pentóda kapcsolót,aztán hadd szóljon :)
meg elvileg (az alkatrészek minőségén kívül, bár ki tudja :) csak az eq ban meg a fázisfordító 2 kondijában különbözik a marshall JMP től, ugyhogy majd lehet, bejátszom egy olyan átalakítást is valamikor :)
Ezt Raul NL írta: Keress rá egy Marshall Silver Jubilee,vagy JCM-900 kapcsolási rajzára,azokban van ilyen trióda/pentóda dolog.Nem egy bonyolult akármi,és hatásos. Csak 1 kapcsoló,és némi vezeték.
:):) 
