Ezt Gregorius írta: azt a rajzot én is ismerem, dupla kaszkád, plusz a végén egy impedanciaillesztés, mert ugye a kaszkád nagyimpedanciás kimenetű. nekem zajokkal van gondom most épp, egy primitív triódás előfok szivat, és nem tudom miért...
Ezt kenez írta: volt már valakinek, hogy a végfok-visszacsatolás javított a hangon? Csináltam egy Fender Champ-et. Véletlenül ráraktam egy kapcsolót, ami kiiktatja a visszacsatolást. Hát eredetiben (visszacsatolással) olyan hangja van, hogy jójó, szép, na és. Visszacsatolás kikapcs, egyszeribe beléjeköltözik az élet. És ugyanez volt most a studio22-nél is. Nekem úgy tűnik, a visszacsatolás csak elkeni, lefojtja a hangot.
Ezt zoltan írta: A visszacsatolas szerepe a torzitasok csokkentese. Ez lehet lineari vagy frekvenciafuggo visszacsatolas. Minden visszacsatolas az adott alkalmazott emeletek kozt az erositest csokkenti a visszacsatolo elemek ertekeinek az aranyaban. Ha vissza lapozol es ha jol emlekszem levezettem volt a vissza csatolas matamatikai kiertekeleset. Termeszetesen kikapcsolva a visszacsatolast az erosites megnott es a hangero kulombseg adta azt az erzetet, hogy "beléjeköltözik az élet". En mar kiestem egyes dolgokbol es nem ertettem, hogy a "Fender Champ" az vegfok vagy eloerosito. Legyszives vilagositsd fel a bacsit.
Ezt zoltan írta: Bocs most olvasom , hogy az egy vegfok. Ezek szerin az eloerositod kimeneti feszultseg szintje nem elegendo ahoz, hogy a vegfokot kivezerelje. A visszacsatolast kikapcsolva a vegfok erzekenyseg megnott es evel megyarazhato , hogy "egyszeribe beléjeköltözik az élet". Ahoz, hogy egy vegfok leadja a megfelelo teljesitmeny szukseges egy bizonyos bemeneti feszultseg szint. A bemeneti feszultseg szin a visszacsatolassal van szoros osszefuggesben. Peld. Visszacsatolas nelkul a bemeneti erzekenyseg teszem fel, hogy 1 V de a csoadatok figyelembe vetelevel a torzitas pld. 10%. Egy jol meghatarozott visszacsatolas segitsegevel a torzitas nagyaranyban csokkentheto , de viszont a visszacsatolas amint fenneb irtam volt, az adott emeletre az erositest csokkenti , tehat az erzekenysege a bemenetnek szinten csokken. Termeszetesen van modszer arra vonatkozoan, hogy egy vegfok bemeneti erzekenyseget meglehessen hatarozni a megfelelo muszerek segiysegevel. Nem terek ki mert a megfelelo szakkonyvek targyaljak habar matemetikailag is ki lehet ertekelni. Igazat adva Gregorius ismeretlen ismeros baratomnak - az igazi az amit a fuleddel hallasz es megfelel az igenyeidnek. Tehat a visszacsatolas erteket alitsd be egy olyan szintre aminel a torzitas elhanyagolhato erteket vesz fel. Azert a rajzat kuld el a vegfoknak emailben mert kivancs vagyok.
Ezt zoltan írta: Ezek a csovek egy radiobol szarmaznak (sejtem). EABC80 - dupla dioda + trioda, demodulalasra es a vegfok eloerositesere alkalmazzak. EF89 - pentoda es kozepfrekvencias erosito. ECC85 - altalaban az UKV reszen alkalmazzak. EL84 - vegpentoda (vegfok) EM84 - varazsszem - hangolasjelzo cso. Ha radiorol van szo akkor hianyzik meg az EZ 80 - as egyeniranyito cso.
Ezt Mákos írta: nekem van egy régi kis orionom, amin van vonalbemenet (igaz banándugós :). rádugtam egyszer az mp 1 et és tök jó hangja volt. kb 3 watt el 84 páwör :) még a beépített kis gagyi hansgzórón is egész jól szólt, ládára nem tudtam kikötni ,mert 4ohmos a kimenője, a ládám meg 8 as (vagy 16 os)
Ezt GREGORIUS robika írta: a visszacsatolást ha kikötjük, akkor picit zajosabb lesz a cucc, meg a frekimenete púpos lesz, a középfrekiken megnő az erősítés. hifinél ez nem jó, mert ott az egyenes frekimenet a jó, de gitárerősítőnél sokszor tényleg dögösebb visszacsatolás nélkül egyébként a presence poti pont ezt csinálja, a fázisfordító katódellenállására nyomja a hangszóró jelét...
Ezt kenez írta: Zoli: a tweed fender champ 5F1 az egy együtemű 6V6-os erősítő, 12ax7 előfokkal: http://www.ampwares.com/ffg/schem/champ_5f1_schem.gif
Persze a hangerő is nőtt egy kicsit, de nem attól lett jobb. A visszacsatolásos hang fedett, olyan mintha kompresszor lenne rajta. Ha leveszem, akkor meg a kezem minden apró rezdülése kijön a hangszóróra, levegősebb a hang.
Ha belegondolsz, hogy miken megy keresztül a jel, mire visszacsatolódik, az megmagyarázza, hogy miért kenődik el tőle a hang. Az az aranyos visszacsatolási képlet csak igen nagy és lineáris nyilthurkú erősítésre ad szép eredményt. Ilyen meg sehol sincs a csöves végfokban. Szóval szerintem többet ront, mint használ.
Ezt kenez írta: greg, az átlag presence poti, mint ahogy pár napja rájöttem, csak a magasakról szedi le a visszacsatolást. Ezért lesz fényesebb a hang.
Amúgy meg hifi erősítőknél is van egy no-feedback irányzat. Az én csöves hifimben sincs visszacsatolás. És nagyságrendekkel jobban szól, mint gyakorlatilag visszacsatolásra épített Denon erősítőm, aminek valószínűsíthetően tizedszázalék torzítása meg 20-20khz pluszminusz lepkefing decibel karakterisztikája van.
Ezt kenez írta: szerintem a visszacsatolás az alapvetően arra jó, hogy hatásfokra optimalizált, tehát B osztályhoz közeli végfokoknál csökkentsék a keresztezési torzítást.
Én inkább A-osztályra szavazok, nem érdekel, hogy a 20W-os erősítő jel nélkül megeszik 50W-ot, na és. Cserébe nem kell visszacsatolás.
Ezt GREGORIUS robika írta: igazad van, egy jó ultralineáris trafó jobb eredményt hoz, mint egy visszacsatolás. egyébként lehet tervezni visszacsatoló tagot, ami egy komplexebb dolog és elég jó paramétereket lehet vele kihozni... de mivel csökken a zaj meg torzítás, én szeretem.
Ezt Raul NL írta: Ha jó tudomde javítsatok ki,ha tévedek,akkor a VOX AC-30 is A osztályú,és abban sincs visszacsatolás. Sőt én azt olvastam valahol,hogy az a osztályú erősítőknél sok esetben hátrány a visszacsatolás. Csak az AB és tiszta B oztálynál van tényleges "hangjavító" hatása.
Ezt kenez írta: gyakorlatilag egy katódbypass nélküli triódás fokozat, az is visszacsatolásos.
Szerintem a visszacsatolás akkor kezd nagyon gáz lenni, ha olyan nemlineáris és fázistoló elemek vannak a hurokban, mint a kimenőtrafó meg a hangszóró.
Mert bizony hogy az a rohadék hangszóró is erősen rúgdossa a kimenő szekunderéről érkező visszacsatolást. És itt az egész hangszóró belejátszik, még a láda is.
Ezt kenez írta: szóval tiszta A-osztályú végfok esetében is javíthatja a frekvenciakarakterisztikát a visszacsatolás, csak szerintem emellett többet árt.
Ezt zoltan írta: Add meg a tipusat a radionak, hogy nezzem meg a rajzat (ha meg van nekem). Kulonben van neki hatul PU (lemezjatszoi bemenet) esa oda csatlakozol a gitarral, termesztesen elol a kapcsolot PU allasba alittod. Altalaban olyan 2.5 - 3 W - os a telyesitmeny az adott vegcsovel. Nem nagy telyesitmeny de odahaza jatszani megteszi. A bemeneti erzekenyseg altalaban olyan 100 mV koruli. Figyelembe veve a mai gitar hangszedoket nem lesz gond.
Ezt zoltan írta: Te, ez egy egyszeru erosito. A rajzbo tisztan latszik, hogy egy frekvenciafuggetlen visszacsatolast alkalmaznak. Vilagos ,hogy ha kikapcsolod akkor az erzekenyseg meg no es erezhetove valik minden hopzzaeres a gitarhoz. A visszacsatolast meg lehet tartani es az elso trioda katodellenallasat egy kondival le lehet kotni a tesre , melynek hatasa az, hogy az erositese meg no. A kondi erteke : Ck= 10/6.28 x fa x Rk Ahonnan: 10 = egy gyakorlati konsztans; 6.28 az ket PI szinten kinsztans; fa = az also atvinni kivant frekvencia; Rk a katodellenallas erteke - esetunkben 1500 ohm.
Mivel szolo gitar lagvastagabb hurjanak a szabad rezges szama 82.4 Hz es figyelembe veve azt a tenyezot, hogy geometriailag vastagabb mind a tobbi hur es ezert nagyobb feszultseget indukal a hangszedobe , hogy egy kicsit linearizaljuk a frekvencia menetet ezer az also atvinni kivant ferkvenciat valasszuk 150 Hz - re. A fentiek szerin a kondi erteke: 10/6.28 x 150 x 1500 = 7 uF kereken. Ennek az erteknek a jatszadozasaval az atviteli karektarisztikat nagy mertekben tudod valtoztatni. Abban az esetben ha kissebb erteket heljezel be az erosites a magassabb frekvenciak fele fog eltolodni. Amint latom , hogy a rajzban a csatolo kondik erteke nem meghatarozott ertek, melyek cserejevel szinten modosul a frekvenca menet. A csatolo kondi erteke: Ccs = 5..10 / 6.28 x fa x Rg Ahonnan: 5...10 konsztans - altalaban 8 nak valasszak; fa = az also atvinni kivant frekvencia; Rg = a racselenallas mely esetunkben 1 M es a vegcsonel 220 K. A fenti peldabol kindulva az elso trioda utani kondi erteke: Ccs = 8 / 6.28 x 150 x 1000000 = 8,5 nF, ez a szamitott ertek, hogy a rajzokba egesszen mas ertekek is elofordulhatnak az a frekvenciamodosittas miatt van. Es igy szamithato a tobbi kondik erteke is. A visszacsatolo (frekvenciafuggetlen)22 K es az 1.5K - os ellenallasok egy 14.66 (23.3 dB) szorosan leosztott kimeneti feszultseget vezet vissza a katodba , amelynek a hatasara az ,hogy a ket cso erositese lecsokken , de viszont az atviteli frekvencia javul es vele egyutt a torzitas is. Honnan veszed azt, hogy az A osztalyu erositokben nem szukseges visszacsatolas?
Ezt Gregorius írta: 100 kHz szkóp bőven elég, ezt bármelyik tudja, két sugárnak nincs sok értelme a mi céljainkhoz, de egy frekimérő, esetleg egy dB műszer nem ártana bele... bár a screen osztásokból is elég jól le lehet olvasni a jelszinteket.
Ezt kenez írta: Zoli, kösz az ötleteket. De másrészt minek variálni a kondikkal, amikor így, visszacsatolás nélkül kiváló a hangja.
Az A-osztálynál csak arra gondoltam, hogy talán a visszacsatolást alapvetően a keresztezési torzítás ellen használják. A osztályban meg ez felesleges. A frekvenciameneten meg a torzításon persze javíthat. De minek, ha a tranziensek átvitelét meg elrontja. És az sokkal fontosabb.
Ezt isa írta: 10-20 Mhz -nél ha teheted, ne add alább.Az minimum kell.Frekimérő minek, hisz ott a szkóp "db mérő" egy analóg multi és kész.(persze megfelelő belsőellenállással,igazából egy csővoltmérő lenne az igazi,de ezt biztos Te is tudod.)
Ezt zoltan írta: Mivel a teme szoba jott egy kicsit kitertem a dolgokra. Szerintem nem art mert ennyivel is tobbet tudsz. Ha neked megfelel a hangja akkor minden meg van oldva. Kulonben az erositot te epitetted?? Milyen kimenot hasznaltal - es mekkora a kimeno trafo primer impedanciaja? Hogyan kozelitetted meg az egessz dolgot?
Ezt isa írta: Csak hogy épp az öreg rádiókat emlegettétek alább,ne tudd meg mi szól épp a szobámban.Áthoztam anyám kb 40-éves csöves rádióját csak a Kossuth jön ,de állati!Nagyon sokáig lehet hallgatni,ami azt jelenti kellemes.
Ezt zoltan írta: Minden esetre a hangja szebb mint egy akarmilyen tranyosnak. Kulonben udvozzollek es hagyom a forumot mert fekszem le. Szia es kellemes hetveget kivanok.
Ezt Gregorius írta: este berúgtam mint a disznó, egy svéd és néhány ír lány társaságában... az írek tehenek voltak, a svéd csaj meg annyira tele volt fülbe-, orrba- meg mindenhova való ezüst karikákkal, hogy csak na... de háát, 30 évesen az ember nem válogat...
Ezt zoltan írta: En is berugtam a delben alig latom a kepernyot. Ugyan is nekifogtam es a 35 ev alatt osszegyujtott elektronikai cuccokat osszepakoltam es menesztem valamelyik fiatal havernek. Mind tartogattam oket de 20 eve meg sem neztem, hogy mi is van a dobozokban mert mindig ujj alkatreszeket hasznalok.
Ezt zoltan írta: Az asszony meglatta, hogy mit irtam es azt mondta ,hogy a fizetest tegyem le de meg toldjam meg egy nullaval es mehetek veled a kulfoldi csajokkal szorakozni. Na tessek milyen konnyen meg lehet szabadulni a felesegtol csak a nullaval van a baj. Mondtam is neki, hogy ha nyerek a lotton annyi miliardot adok neki ahany evet egyutt toltottun en fogom magam es egy 18 evessel lelepek egy kicsit. Erre azt valaszolta, hogy jo utat. A 18 evessel nem is lenne baj esetleg azt mondanam neki ha levetkozne - szivem oltozz fel mert megfazol.
Ezt zoltan írta: Basszus, te egy ugyes srac vagy. Esetleg vazolnad roviden egy egyutemu kimeno trafo meretezeset. Mik azok a szempontok amelynek alapjan meg lehet hatarozni a menetszamokat ahoz, hogy a megfelelo terhelo impadancia valosuljon meg a primerben az adott szekunder terheles mellett. Ugyan is a pinceben (takaritottam) elfelejtett csovekre bukkantam. Igaz , hogy a tobsege Orossz cso, de szerintem veluk is lehet valamit kezdeni.
Ezt isa írta: Az anódtáp szűrésénél használt fojtót szeretném kiváltani,(nincs kedven tekergetni)valamilyen módón.Ismerek egy pár megoldást(csöves és tranyós aktívszűrős).Mi a vélemény vagy tapasztalat?
Ezt Raul NL írta: Nekem volt egy régi csöves EL-34-es végfokom,abban a fojtótekercs helyett,3db jópár wattos,33k-s ellenállással volt,és faszán működött. Igazából azt nem tudom,miért nem egy db 100k-s ellenállattal oldotta meg,biztos nem volt olyan nagy teljesítményű 100k-s annak,aki építette.De tényleg jó hangú cucc volt,csak egy nagyon kevés alapzaja volt,egy monoton sima "sssss" hang.
Ezt Gregorius írta: azt a monoton ssss hangot fel ne hozd megint, mert feláll a szőr a hátamon! :-)) azzal küszködök már egy hete, és nem tudom, honnan jön... már annyira primitív szintre csupaszítottam mindent, hogy gyakorlatilag egy darab trióda van, bemegy a jel, kijön a jel és van ez a ssss... mindig van egy ici-pici, de itt kurva sok van...
Ezt Gregorius írta: a végfok az viszont tiszta, kristálytiszta... ultralineáris trafó, (én tekertem) meg egy kis visszacsati, nem mértem/számítottam semmit, csak fülre belőttem.
Ezt Gregorius írta: kaptam egy büdös nagy kimenőtrafót egy havertól vazze!!! :-) még nem hajtottam, meg, mert nem érek rá, de jövő hétvégén szerintem szólni fog...
Ezt Gregorius írta: BASSZUS, MOST NÉZEM A NETEN, HOGY BAGDADBAN MÁR 2000 ÉVVEL EZELŐTT HASZNÁLTAK ELEMET, ELEKTROMOS FÉMGALVANIZÁLÁSRA... VOLTA AKKOR MIT RAJOL ITTEN, VAGY A SZTORI EGY FAKE ?
Ezt isa írta: Csak egy fokozatú kaszkádod használj, Te gitárerősítőt akarsz nem "mikit" minek az a nagy erősítés? Vedd vissza kb 20-30 dB bőven elég simán meghajtja a végfokot csatóld vissza ne "szálljon" el(56k? kétfokozatnál).Különben milyen csővel próbálkozól ECC81 vagy ECC83 mert elvileg nem mindegy Az ECC81 kisseb zajú (RF URH vevő).Kb 1M bemeti impedanciával az agyaisten zaját "összeszedi" ezzel is számolj.(egy miki nem ennyivel zárja le a bemenetet és a kapcsolás arra készült.)Az anódáramokkal próbálkozz,bár biztos megtettedd,azzal talán helyes útra terelgetheted az elektrónokat,a sávszéllel se szállj el.Elvileg a kaszkádnál kissebb zajú erősítő nincs. Ez mind elmélet volt,jövőhéten ha összejön megcsinálom a kapcsolást és beszámolok a tapasztalataimról.
Ezt zoltan írta: Ismerem a technikat szemelyszerint nem epitettem. A szuresi tenyezo nagysag rendekkel nagyobb mint egy hagyomanyos RC, RLC vagy RL szuroke. Termeszetesen arban is van kulombseg. Gondolom, hogy az elofok tapreszet akarod megszurni. Ebben az esetben az aramok kicsik es ha jol utannanezel egyes regi radiokbol lehet kihalaszni komoly kesz fojtokat. Ezek erteke altalaban olyan 5 - 8 H. RL szuro eseten a bugo feszultseg fele mint az RC megoldase es a feszultseg eses is kissebb a tekercsen mint az ellenallason - ez utobbi abbol fakad, hogy a soros ellenallas mind az egyen ,mind a valtofeszultsegu komponensnel egyforman megvan.
Ezt isa írta: Más! Mindenkinek aki esetleg nem tudná, aki igen az bocs. Létezik egy olyan alkatrész ami megvédi a tápot a nagy indulóáramoktól. Egy számitógéptáp javításakor "fedeztem fel",egy kis kerámia kondira hasonlító alkatrész,külömböző áramokra készítik. Nagyon okés én kipróbáltam.
Ezt zoltan írta: Huzd le a potmetert es akkor nem hallod es az ugy megoldodott. A bemenetet zard le egy ellenallassal es akkor halgasd meg. Cso eseten ha a bemenet lebeg es nincs lezarva valamilyen terhelessel , mivel a bemeneti impedancia nagy minden szemetet felszed. A csoveknel elkerulhetetlen a soretzaj amely az elektronok haotikus mozgasa okoz es a kimeneten jelentkezik. A tobb elektrodas csovek eseteben a zaj fokozottabb - a nem egyforman eloszlo aramok miatt az elektrodak kozt. Nem kel nagy meredeksegu csovet hasznalni mert a zaj kepleteben a meredeksegi ertek is szerepet kap amely befolyasolja a zajt. Kozben olvasom, hogy Isa is valaszolt neked es nem hiaba kerdezett a cso tipusra. A kaszkad fokozatokat eloszeretette hasznaltak a TV eloerositok eseteben es nem ECC 83 (Ecc 85, Ecc 81 stb.) - asokat hasznaltak mert annak a meredeksege nagy es nem mindegy a zaj szempontjabol ahol a zajertekkel osszemerheto feszultseget kel neha erositeni. Egy erosito zajossaga elsosorban ket tenyezotol fugg: a felhasznalt elemek (cso , ellenallas, erosites erteke stb.)es az erosito belsejeben halado jel szintmenetetol. A helyesen kialakitott erositoben a jel fokozatosan erosodik fel, fokozatrol fokozatra haladva, celszeruen elosztva. Ez azt jelenti, hogy a kis szintu jelet egy lepcsoben kiszaju eloerositovel kozepes szintre emelunk es torekedni kel arra, hogy a tovabbiakban a jelszint lenyegesen ne csokkenjen. A zajt a bemeneti resz szabja meg a legnagyobb mertekben. Ha nagy az erositese o lesz a felelos az egesz erosito lanc zajaert. Ez egyertelmuen hangzik de a gyakorlat nehe furra dolgok ele alitt minket. Termeszetesen a problemad nem nem oldodik meg jotanacsokkal ugy, hogy kezbe a Wellert es tokolni tovabb.
Ezt zoltan írta: A kapcsolast ismerem es elokotorasztam a konyvet. Felhasznaltam valamikor egy tranzisztoros radio eseteben es meg voltam vele elegedve. A mai nagyfeszultsegu tranzisztorokkal nem gond az elvet felhasznalni. Termeszetesen egy gyakorlati megepittes es osszehasonlitas szukseges egy hagyomanyos megoldassal, hogy konkret velemenyt alkoss.
Ezt zoltan írta: A pC eseteben a varisztor a kivulrol jovo tranziensek ellen ved. A dioda hid amit alkalmaznak A pC az egy speci alkatresz mert ki kell neki birnia a bekapcsolas pillanataban fellepo aramot amelyet a nagy erteku szurokondi okoz.
Ezt zoltan írta: Nem is lehet mert a varisztor inpulzus uzemmodban mukodik es nagyon gyorsan valtoztatja az ellenallasat amely leterheli a bemeneten megjeleno feszultsek csucsokat.
Ezt zoltan írta: Peldaul villamlas eseten amikor rovid ideig tarto tranziesekkel kel szamolnunk a varisztor egy bizonyos biztonsagot nyujt, hogy a pC ne egjen le. Vagy esetleg a hirtelen felugro halozati feszoltseg.
De túlterheléskor érdekesen "viselkedik"nem folyamatos az áramkorlátozás.