HANGMESTER.HU
 
 
 
 
 
E-mail cím:

Jelszó:
Emlékezz rám


A WEBÁRUHÁZBAN TÖRTÉNŐ VÁSÁRLÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES REGISZTRÁCIÓ

WEBÁRUHÁZ

PENGETŐS

BILLENTYŰS

FÚVÓS, VONÓS

ÜTŐS

EFFEKT/PROCESSZOR

ERŐSÍTŐ

FÜLDUGÓ/FEJHALLGATÓ

FÉNYTECHNIKA

HÚR, CD, DVD

KOTTA

MIKROFON

KIGÉSZÍTŐ

HANGRENDSZER

KEVERŐ

AJÁNDÉK, KOBOLDOK

IRODA

ZENESZ KONYHA

MULTIMÉDIA

HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK

KERT - MŰHELY



A FÓRUM legfrissebb témái

*MARSHALL.hu KLUB *

2021. február 24

Offtopic

2021. február 24

Jónás Tamás (instrume

2021. február 24

Cubase SX

2021. február 24

Mákosamp és válogatott f

2021. február 24

Gitáreffektek

2021. február 24

Zenészeket, zenekart ke

2021. február 24

Csöves Gitárerősítő

2021. február 23

ADOK-VESZEK-CSERÉLEK

2021. február 23

FÓRUM MŰKÖDÉS DOLGOK

2021. február 23

***YAMAHA billentyűsök

2021. február 22

***FENDER***

2021. február 22

Milyen erősítőt vegyek?

2021. február 22

KGST hangszerek

2021. február 22

Zenész Konyha (Zenészek

2021. február 20

PEAVEY

2021. február 20

In Memoriam...

2021. február 19

Oktáv, nyak stb. beállít

2021. február 17

Akusztikus gitárok

2021. február 16

Húr

2021. február 15

Milyen gitárt vegyek??

2021. február 14

Vizelde

2021. február 11

?Hangszórót ?Ládába

2021. február 07

Fotók, képek, GALÉRIA

2021. február 05

***Squier***

2021. február 04

***EPIPHONE*** GI

2021. február 03

Stúdiófelvétel

2021. február 03

Mesa/Boogie

2021. február 02

Házi készítésű hangszere

2021. február 02

Mutameg!

2021. január 30




HANGMESTER.HU AKCIÓ
KOBOLD horoszkópos - szűz
Pixies horoszkóp,szűz kobold

KOBOLD horoszkópos - szűz


Akciós ár:
2 990 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
CASIO CT S200 RD Szintetizátor
Szintetizátor

CASIO CT S200 RD Szintetizátor


Akciós ár:
49 990 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
CASIO PX S1000 Privia RD Digitális zongora
Digitális zongora

CASIO PX S1000 Privia RD Digitális zongora


Akciós ár:
199 990 Ft



hangszermagazin.hu

POPLESZ - SZABÓ-NAGY ATTILA: A whisky már bent van, a bass box az meg kint... /HANGSZEREM/
2021. február 22.





hangszermagazin.hu

KÁRÁSZ ESZTER: Szép lassan jutottam el oda, hogy le merjek írni saját dalszövegeket
2021. január 11.







Legfrissebb használt hangszerek:
Stagg
40 000 Ft
- no name
35 000 Ft
ENGL
150 000 Ft
Soundking
16 500 Ft
Zoom
165 000 Ft
Epiphone
0 Ft
Peavey
150 000 Ft
Elektronika
19 000 Ft
Elektronika
15 000 Ft
Elektronika
54 000 Ft
Casio
47 000 Ft
Baltimore
25 000 Ft
POPLESZ - SZABÓ-NAGY ATTILA: A whisky már bent van, a bass box az meg kint... /HANGSZEREM/
2021. február 22.
KÁRÁSZ ESZTER: Szép lassan jutottam el oda, hogy le merjek írni saját dalszövegeket
2021. január 11.
TORRES DANI: A dalszöveg dönti el, hogy angolul, vagy magyarul szeretne megszólalni
2020. november 30.
Ferenczi György: Kodály Zoltán országában a szolmizációt ingyen megtanítják /HANGSZEREM/
2020. november 09.

ZENEELMÉLET
ZENEELMÉLET

Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!

Témák

Első 1 2 3 4 5 6 7 8 ... >500 >>1000 Utolsó

albedo2012-03-01 17:07 |  #7285
Ezt még átgondolom. Közben elkezdtem a másik feladványon is gondolkozni, (de már elég sokat ittam) Itt először is azt találtam zseniálisnak, hogy beúszik egy H-Hsus4, az ember azt gondolná, ez a tonika, közben ez V. fok.
Majd E dúr (I. fok), majd egy olyan E akkord, amiben nincs terc, hanem helyette 5b, de ez lehet a Fisz dúrt helyettesíti. Na most eddig jutottam, még felbontok egy sört, és holnap megint ezen agyalok.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7268)

cserye 2012-03-01 17:02 |  #7284
Nem, persze E líd, világos.
Fields of Gold, ja..Szeretem, vannak benne érdekességek. Ha jól emlékszem, egyből egy moll9-el indítja a versét?..
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7282)

gyrk 2012-03-01 16:55 |  #7283
hmm. de akkor miért hozná be az elején a H7 Hsus-t? hogy kapásból átmenjen egy másik hangnembe?
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7281)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:53 |  #7282
H-dúr szvsz nem lehetett szándék, hiszen a K7-el max. H-mixolíd lehetne. Az V7-I oldás elég erős és kikerülhetetlenül dúr (most E-jón) hangulatot hoz. Ez is ráhathat a B4 megérkezésének a furcsaságára (vagyis mintha akkor modulálna át E-lídbe). Legalábbis én így látom.

Érdekes szám tényleg. Nem vagyok nagy Sting hallgató, de a Fields of Gold-ot persze megtanultam annó. Fura, hogy már 18-19 éves számok ezek.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7281)

cserye 2012-03-01 16:23 |  #7281
Az! E líd!
Ezt a dalt szoktam példának hozni néha, ha szemléltetni kell a líd hangsort.

Na viszont- kis érdekes agyalás: mi van, ha Sting mester nem úgy érti?..
Mármint: ha nagyon szeretnénk, felfogható lenne úgy is, hogy a bizonyos verse rész valójában Hdúr alaphangnemből (hangsorból) van, és a verse akkordok azok valójában IV. fok és II. fokok? Ehhez így már eléggé át kell állítani a füled, annál is inkább, mert a tonika (Hdúr) csak elég sokára jön be a refrén első akkordjakét..(igaz, majd a rerf.-ből is mixolíd-ot csinál, de ez legyen más tészta..)
Érdekes nem?



Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7274)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:18 |  #7280
Épp rejtőzködik a nejei elől. (Mondjuk csak 70km-re laknak, de nem árt az elővigyázatosság.)
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#7279)

gyrk 2012-03-01 16:16 |  #7279
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7278)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:14 |  #7278
Hát ő sztem már poligám sokgyerekes apa lett úgy ősz környékén, ugyanis forró volt a nyár. Ha esetleg érdekel, itt egy kép.
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#7276)

cserye 2012-03-01 16:13 |  #7277
Ja. Az az érdekes része..
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#7272)

gyrk 2012-03-01 16:09 |  #7276
szia! már lassan nagylány : ) hogy van Szalámi? : )
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7273)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:07 |  #7275
Hm, szerk.
I9-I9-I9/VI-I9

Elsőre nem akartam belefoglalni a n7-est, de hallatszik azért az is a riff végén.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7274)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:05 |  #7274
Na az én verzióm:
E-líd (5#) Emaj9-Emaj9-Emaj9/C#-Emaj9

A ének és a zongora dallam emeli ki a bő kvartot, ami első alkalommal furcsának is hat. Egyébként elég szabad teret enged ez az alap. Aztán vannak okos modulációk is... Ha minden tuti, akkor a legvégén F#-jón-ba torkollik.

Klasszikus fokokkal ezt nem írnám le, mert az nem igazán modálisokra lett kitalálva. A "jazz" (de lehet felőlem "pop" is ) verzió:
Iadd9 Iadd9 Iadd9/VI Iadd9

Az elején H7 H7sus4 van valóban.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7268)

Gitarosaurus 2012-03-01 16:04 |  #7273
Szia, hogy van a kislány?
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#7272)

gyrk 2012-03-01 16:01 |  #7272
előre is elnézést, kontárkodni fogok.
az eleje B7, Bsus4,ha jól hallom.
majd E és C#m7. ha jól értem az a kérdés, hogy az E-be befogott (beleénekelt) A# mit csinál a történettel? vagy teljes félreértésben vagyok?
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7268)

cserye 2012-03-01 15:40 |  #7271
Valszeg klásszikust tanultál. Ott a hangsor valahanyadik hangjáról adják az elnevezést. A könnyűműfajú (vagy nem tudom, milyen) elnevezésnél viszont úgy van, hogy az alaphangtól vesznek fix kromatikus távolságokat, ha dúr ha moll. Ezért van az, hogy sokszor a 4. akkordhang nem is része a skálának. (mint itt is) Szóval "pop"-ban az Amoll6-ost azt Fisz hanggal értik.
Válasz 'albedo' hozzászólására (#7270)

albedo2012-03-01 15:18 |  #7270
Bocs, én még itt tartok. Az ok. hogy diatonikus moduláció, ami nem ritka dolog, de a műben én nem találom az Am6-ot.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7265)

Gitarosaurus 2012-03-01 11:49 |  #7269
Akkor várok még egy-két órát, hátha követi valaki.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7268)

cserye 2012-03-01 10:07 |  #7268
Akkor szervusz kedves Saurus (és akinek érdekes). Itt egy kis egyszerű szösszenet. Kis eszmecserére való: Hogy jellemeznéd az eleje-verse részt? (fokokban)
http://www.youtube.com/watch?v=aWjfONP51G4

Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7266)

cserye 2012-03-01 06:42 |  #7267
Ezen az apróságon már nem veszün
k össze:)) Ok, estére nézek egy kis rágnivalót..
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7266)

Gitarosaurus 2012-03-01 05:31 |  #7266
Az Am6 a-dórban lehet tonikai pozícióban, az meg már 1#-es, mint az e-eol. Az első közös akkordot én a C-nél látom, az Am6 már modulál az én szemléletemben.

Lehetne még ilyen kérdésed, talán másokat is érdekel.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7265)

cserye 2012-02-29 12:39 |  #7265
Gratula még egyszer, sokan nem vették észre, akiket kérdeztem, hogy moduláció van benne, annyira "simulnak" az átmenetek.
(annyi,hogy én az Am6-ot az intro-Cdúr hangnem párhuzamos moll tonikája, egyben az Em hangnem IV. fokaként értelmeztem - mint modulációs akkordot. A másik modulációs akkord az Em, ahogy mondtad (Em I. fok, egyben Cdúr III. fok)



Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7264)

Gitarosaurus 2012-02-28 18:03 |  #7264
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7261)

Gitarosaurus 2012-02-28 18:00 |  #7263
Orgona az szerintem. Rövidítésekkel kivonatot lehet készíteni. A konkrét szólamvezetés az amit hallunk, de könnyebb reprodukálni, tovább variálni, ha megvan a csontváz. Hogy van-e értelme, az egyénfüggő. Van akit visszafog az elmélet, csakis "fülre megy" és jobban jár úgy.
Válasz 'arion' hozzászólására (#7255)

Gitarosaurus 2012-02-28 17:56 |  #7262
Válasz 'albedo' hozzászólására (#7260)

cserye 2012-02-28 17:55 |  #7261
azaz!
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7259)

albedo2012-02-28 17:45 |  #7260
Azért gondolom, hogy F#m7b5 fordításnak jó felfogni, mert a zene elég fülbemászó, és így két kettő-öt-eggyel a szerkezet már leegyszerűsödik olyanra, mint egy jazzstandart.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7258)

Gitarosaurus 2012-02-28 17:40 |  #7259
A közös akkordos modulációra gondolsz? Bár talán tanulságosabb lenne, ha rámutatnál.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7256)

Gitarosaurus 2012-02-28 17:35 |  #7258
Igen II5/6 és nem VII5/6, valóban elírtam. (Az ördög nem alszik, de ma úgy látszik mi sem??)

Az Am6-ban viszont F# hang van, mint a nagy szext. (Ha F lenne, akkor Am/13b lehetne pl.) A F#m7b5-nek az első (kvintszext) fordítása.
Válasz 'albedo' hozzászólására (#7257)

albedo2012-02-28 17:20 |  #7257
Elnézést, hogy ismeretlenül közbeszólok, csak engem is elkezdett érdekelni a rejtvény.
Szerintem amit Am6-nak írtál, az Fiszm75b csak A basszussal (az Am6-ban F van), és így egyszerü:

em II V I
Cdúr II V I
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7254)

cserye 2012-02-28 17:05 |  #7256
Bocsi, máshogy kérdem akkor: igazából a harmóniai elemzésre voltam kíváncsi, hol, melyik szakaszon milyen alaphangnem van (ezzel előre is bocsájtom ugye, hogy - szerintem- van egy érdekes trükk benne) Elég akkor csak szóban, mert karakterekkel tényleg zavaros..(az ABC-s leírásod ok.)
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7254)

arion 2012-02-28 16:23 |  #7255
Én aztán tényleg tanulatlan zenész vagyok, de innen - az én szemszögemből nézve - van értelme ezt ilyen rövidítésekkel leírni, amikor az eredeti szerző partitúrájában minden ott van félreérthetelenül? Jó, gondolom ez csak egy zongorakivonat volt itt kettővel lejjebb, de az is mennyivel informatívabb, mint egy ilyen jelölgetés - nekem legalábbis.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7254)

Gitarosaurus 2012-02-28 16:12 |  #7254
Hát mivel más nem fogja...

| VII5/6 V | I II6 | I6 V7 | I VI |
| VII5/6 V | I II6 | I6 V7 | I |

Az első három és az utolsó egy e-moll, a többi C-dúr. Mindez az első és a második sorban.

| Am6 H | Em Dm/F | C/G G7 | C |
| Am6 H | Em Dm/F | C/G G7 | C |

Miért fontos a skálafokosdi; há nem érthetőbb így?

Javításokat elvárok!
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7253)

cserye 2012-02-28 13:41 |  #7253
Azaz. Az 5.-től 13. ütemig érdekes.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7252)

Gitarosaurus 2012-02-28 11:24 |  #7252
EZ-e?
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7251)

cserye 2012-02-28 08:43 |  #7251
Mendelssohn: Nászinduló- eleje, kb. 16. akkordig- fokokban

Gitarosaurus 2012-02-28 07:55 |  #7250
Én meg pont nem, de milyen rejtvény? Este ránéznék.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7249)

cserye 2012-02-28 07:19 |  #7249
Most épp ráérek:) (valaki valamit a múltkori nászindulós rejtvényre?..)

Gitarosaurus 2012-02-28 02:18 |  #7248
De én jóindulatúan feltételezem, hogy annál is csak akkor, ha nagyon ráérsz!
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7247)

cserye 2012-02-27 13:39 |  #7247
Á ilyesmiért nem megyek ölre:) (tudod, hogy én csak a "modális ügyben" gyilkolok:))
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7243)

biciklipumpa 2012-02-27 12:38 |  #7246
köszi Csabi ! :)

meg mindenki mástól aki segített :)
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7240)

Gitarosaurus 2012-02-25 14:07 |  #7245
Én ezért használom a Hm7b5-öt és a Dm6/H is. Környezettől függ.

A "szűk major"-ra visszatérve nekem nem önálló hangzás. Minden hangja a n7-je felé mutat, gyakorlatilag az az alaphang, ha kiragadva, vertikálisan nézzük. Adott (ahogy írod ufó) esetben elméletileg lehet helyes a szűk hármas+n7. Te nem írtad, hogy jelölöd, de feltételezem pl. így: C°maj7. (Ez kérdés is volt különben.)
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7244)

Trlt felhasznl2012-02-25 13:34 |  #7244
A harmónia neve szándékot jelöl. Ez azt jelenti, hogy egy akkord értelmezését mindig a környezet adja meg. Tehát nem attól függ egy akkord hogy félszűkített avagy moll6 hogy én minek akarom látni, hanem az hogy milyen viszonyban áll a környezetével.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7243)

Gitarosaurus 2012-02-25 13:20 |  #7243
Volt ez itt már, úgy emlékszem. Ahogy ez a téma is körbe lett már járva itt sokszor.

Ilyenkor szokta beírni cserye kolléga, hogy félszűkített szeptim-et m6 utolsó fordításaként jelöli.

A szűk majornál meg én szoktam leírni, hogy ez így szintaktikailag nekem egy maj7b5 akkord lenne. Te persze a m/maj7b5-re gondoltál. Ezt meg én nem szeretem így felfogni, mert egy add9b első fordításaként hallom és azonnali oldást kívánok.
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7241)

dcsabi 2012-02-25 13:15 |  #7242
érthető ábra nélkül, és irodalmibb is mint az én magyarázatom:)
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7241)

Trlt felhasznl2012-02-25 13:03 |  #7241
Talán ábra és zene nélkül is érthető lesz. A könyvemből egy idevágó részlet:
Szűkített négyeshangzatok
Nos az ábrán 3db szűkített hármashangzat látható mindegyik tökéletesen ugyanolyan. Ha csak hármashangzatról beszélünk akkor az akkord jelzése csak egy kör. Ha viszont negyedik hangként a szeptim is szerepel, akkor azt természetesen jelölni kell, de eltérő módon a többi akkordhoz képest.
Tudjuk hogy a harmóniák építőkövei a tercek. Egymás mellett a hangok terctávolságra vannak, ahogy ezt láthattuk a hétfokú akkordok felépítésénél. És kirajzolódott a hangok sorrendje is. Először az alaphang, aztán a terc, utána a kvint, majd a szeptim, és a színező-hangok pedig a 9-esek aztán a 11-esek, végül a 13-asok. Nos ha a szűkített akkordunk harmadik hangjára (ami a szűkített kvint ugye) ráépítünk (először) egy kistercet, akkor ez
az alaphangtól nem szeptim lesz. Vagy mégis? Ebben az esetben az a helyzet áll elő, hogy a negyedik hang, ami ugye a szeptim helye, egy SZK7 lesz, ami enharmónikusan egy N6-nek felel meg. Tehát a B alaphangra egy Ab hang. Ezt semmiképpen sem jelölhetjük színezőhangnak, (hiszen az N6-nak 6-os a jele az akkordban) mert ez itt egy szeptim, ami módosítva van. Nos mindennek dacára ez a hang itt -és csak itt- a szűkített akkordoknál megkapta a 7-es jelzést, eltérően a többinél, ahol ez a jelzés a K7-et jelöli. Itt és csak ez a jelzés a SZK7-et jelöli (ami egy N6-nek szól). Ennek a harmóniának a neve pedig szűkített szeptim, találó módon utal a szeptim szűkített voltára és magára a hármashangzatra is.
O.K., de mi van akkor, ha van egy olyan szűkített akkordom, ahol a szeptimben valóságosan ott szól a kisszeptim? Nem írhatom oda a 7-est, hiszen akkor az előbbi akkordot jelölném. Ha egy szűkített akkordban kisszeptim van, akkor azt a harmóniát félszűkítettnek nevezzük, jelzése pedig egy kör függőlegesen áthúzva: ø. Ezt a harmóniát, szokták még így is jelölni: m7/5b. Ez egy billentyűzetbarát jelölés az áthúzott karikához képest. :) Itt tulajdonképpen egy moll szeptim akkordból indul ki, aminek a kvintje van szűkítve. Ilyenkor természetesen a 7-es jelzés a korrekt, hiszen itt moll szeptimként van jelölve az akkord, és ott a kisszeptimet 7-el jelöljük.
A harmadik eset nem rendhagyó, de legalább ritka. :) A szűkített major. Azért ritka, mert amíg a felszűkített és a szűkszeptim akkord előfordul moll és dúr hangrendszerek fokain, addig a szűkített major nem. De U.F.O. hangzások elérésében kitüntetett szerepe van. Sőt a perakkordoknál pedig (amikor nem az akkord alaphangja a basszus) még több helyen megtalálhatjuk. A felvételen az alaphang a szeptimével szólal meg, majd ezután a teljes akkord.

dcsabi 2012-02-25 12:46 |  #7240
dim vagy szűkített akkord (jazz elméletben legalábbis) hármashangzatot jelöl.

és itt lenne Neked h-d-f hármasod.

szeptim hanggal pedig szűkített szeptim azaz dim7 akkord lesz. h-d-f-ab.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7234)

dcsabi 2012-02-25 12:40 |  #7239
szerintem ez így nem lesz jó.

A félszűkített szeptim akkord a m7b5 ami 1-3b-5b-7b hangokból áll

míg a

szűkített szeptimakkord (o7 vagy dim7) 1-3b-5b-7bb vagy könnyedség kedvéért a 7bb helyett egy nagy 6. fok.

Vagy nem? De a moll7b5 ben nem minden hang kisterc távolságra van. 5b-7b
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7237)

Gitarosaurus 2012-02-25 04:54 |  #7238
Sok mindenben egyetértek, de is én szeretek többféle látásmódból tájékozódni. Ha poénkodni akarnék, akkor Neked a szigorlat már elég lehetett az életre szóló ellenszenv kiérdemléséhez. Schönberget (oe az új helyesírás? rég foglalkoztam némettel szerencsére) is érdemes elolvasni, pedig nála aztán a feje tetejére áll sok minden. Még egyszer sok sikert kívánok a könyvedhez!
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7233)

Gitarosaurus 2012-02-25 04:42 |  #7237
dim7-et dim-nek írják néhol. Én ezért használom a m5b, m7b5 és dim7 jelölést. A dim7-el enharmonikus m6b5-öt is ki lehet hozni elméletileg helyes jelölésnek, de olyan skálát is igényel: pl. harmonikus moll (eol n7), harmonikus dúr (dúr k6) második hangjára építhető.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7234)

biciklipumpa 2012-02-25 03:36 |  #7236
köszi :)
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#7235)

Beetlejuice 2012-02-25 03:23 |  #7235
Hdim7....
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7234)

biciklipumpa 2012-02-25 03:12 |  #7234
Elvileg a H-dim a szűkített igaz? akkor mit keres benne egy g# hang?

Trlt felhasznl2012-02-25 01:12 |  #7233
A helyzet az, hogy a zeneelméletben az alapfogalmakat tekintve természetes egyezés van. Itt elsősorban a hangközök definiálására, vagy a hármashangzatokra, vagy a főfokok funkcióira gondolok. De az elmélet maga nem erről szól. Ezek csak eszközei annak. Ami szükséges a megértéshez. Tehát egy elmélet könyv mint például a Kesztler is, nem ezekről szól. Illetve ezt a feldolgozandó anyag megértéséhez fekteti le mint alapot. Teljesen egyértelmű, hogy a könyvben használt szólamvezetési technikákat ma használatos zenékben nem tudjuk hasznosítani, mert nincs is jelen. Ilyen értelemben tekinthető elavultnak. És amikor jobban belemélyedünk láthatjuk, hogy a klasszikus zenében is csak egy bizonyos korszakra korlátozódik az a technika ami abban van leírva. (Én szigorlatoztam belőle még anno)
Többek között ezért is éreztem szükségességét megírni egy ilyen könyvnek, mert nem volt itthon elérhető olyan könyv ami a ma használatos zenékben adna segítséget. Gonda tanár úr könyve nagyon jó és átfogó mi főleg a jazz oldaláról közelítit meg a kérdést. Illetve amiatt hogy átfogó, van egy ésszerű határa a különböző fejezetek feldolgozásának.
Én ezért más módszert választottam. Nem akartam teljes átfogó képet készíteni, hanem a ma használatos módszerek alapjait akartam lefektetni, viszont ebben a minden elem sokkal nagyobb fókuszt kap, ahol minden részlet zenei mellékletet kap, hogy ne csak olvassuk, hanem halljuk is, illetve 41 feladattal próbáljuk meg a gyakorlatba átültetni a tanultakat.
ez a mű alkalmas egyedül való feldolgozásra, vagy tanárral, sőt tanároknak akik ebből tudnak tanítani.
Tervezem további könyvek írását is, melyben helyet kapnak azok amelyek ebből az elsőből kimaradtak.

Gitarosaurus 2012-02-24 17:01 |  #7232
Höhö. Én nem ebből tanultam, de olvasgattam és úgy emlékszem vannak benne hasznos dolgok. Most át is futottam. Úgy zusamme nem írnám le, de elavultnak minden további nélkül hívhatjuk.
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7229)

Trlt felhasznl2012-02-24 15:08 |  #7231
Ez sajnos elkerülhetetlen. Előbb utóbb az én munkám is kikerül majd. Az én véleményemtől nem változnak meg a dolgok...
Válasz 'arion' hozzászólására (#7230)

arion 2012-02-24 15:03 |  #7230
Azt hittem, teszel valami megjegyzést a hosszú évek munkáját ingyen letöltőkre is. Miért is hittem ezt ?
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7229)

Trlt felhasznl2012-02-24 14:59 |  #7229
A Kesztlerhez csak annyit, hogy a szerző szerint is csak a bécsi klasszikusokra vonatkozik. Mások szerint még arra sem. Ennél erősebb jelzőket is használtak nálam idősebb szakavatottabb szakemberek, melyeket én nem is írnék ide. Tehát nem átfogó, mert hogy olyan nem is lehetséges.

Gitarosaurus 2012-02-24 10:55 |  #7228
Kösz, régi ismerős (már a Kesztler). Mondjuk arra vigyázz, nehogy megtaláljanak valami begőzölt fejű jogvédők...
Válasz 'Gejza' hozzászólására (#7227)

Gejza 2012-02-23 03:39 |  #7227
Van itt két könyv nektek, Zeneelmélet és egy öszhangzattan. Töltsétek le, mert hamarosan törlődik.

Beetlejuice 2012-02-23 00:06 |  #7226
Természetesen viccelek:) ... Az idő hiányával nem tudtam mit kezdeni.
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7225)

dcsabi 2012-02-22 14:30 |  #7225
áááá tehát a little wing tette be a kaput :)
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#7224)

Beetlejuice 2012-02-21 00:16 |  #7224
Drága Csaba mesterem verte bele fejembe már rég:) Megjegyzem nagyon jól megèrtette velem.
.,.csak ay a Hendrix nem kellett volna:DDD-viccelek.
Vissza kell mennem már hozzá...csak idők engedné már:(
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7216)

Trlt felhasznl2012-02-20 23:35 |  #7223

biciklipumpa 2012-02-08 08:12 |  #7222
itt skype nevem : biciklipumpa teljnév: Fülöp Gergely
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7221)

dcsabi 2012-02-08 08:00 |  #7221
nyert??l

v??lasz az 1-2-re

felejtsd el mi a sk??la kezd?? hangja ??s mi az utols?? hangja mert zen??ben ??gysem ??gy haszn??lod, szabadulj meg ett??l a megk??zel?t??st??l

az??rt lesz pl d??r hangz??svil??god egy a alapra mert fisz hangot j??tszol, pr??b??ld ki, j??tsz egy a moll pentaton figur??d de tedd bele valahova a fisz hangot, hallani fogod hogy ??rdekesebben sz??l a dallam.....att??l d??ros mert az a alaphanggal egy??tt megsz??lal a fisz hang, de k??zben j??tszd bele a c hangot illetve a g hangot is mert ezek fogj??k egy??ttesen be defini??lni a d??r sk??l??t. - k?s??retnek haszn??lhatod az Am7 akkordot is

??s ugyanez a fr?gn??l a sk??l??ban az adja meg a fr?g jelleget hogy az alaphanghoz k??pest f??l hang az els?? l??p??sed a sk??l??ban ezt akkor fogod hallani ha a j??t??kod alatt sz??l az a alaphang,
de itt is sz??ks??ged van arra a teljes fr?g hangz??shoz hogy j??tszd a terc hangot is a 6-7 fokokat is

lehet egyszer??bb lenne am??gy skypeon megmutatni ezeket hogy halld is,

biciklipumpa 2012-02-08 07:21 |  #7220
B lid :D

nah most próbálom én megérteni amit mondasz, csak nehéz így saját eddigi szűkős nézeteimből eltérni :D most 2 elméleti sík létezik már a fejemben, segíts rámutatni melyik a helyes irány :D

1
ha minden igaz akkor talán reménykedni lehet abban hogy megértettem :D hogy ha az alap megy A moll ban, de én mondjuk a skálákat nem mollal indítok (5ös bundtól) hanem mondjuk frigben, vagy esetleg Dór ban, akkor lesz tolodás a hangokban ha a sima Amoll hangokhoz viszonyítok(amik rettentő hamisan szólnak :D) frig esetében a "b" és dór esetben "f#" hangal tolodik az egész hangnem. Végilis csak máshonan kezdem el játszani a skálákat sorba ahogy eddig is csináltam. Csak most A 5 ös bundtól nem A eol skálával kezdek hanem amilyen hangi világot akarok magamnak teremteni.

2
amit elözöleg írtam az hülyeség és eddig csináltam jól, Amoll alapra 5 ös bundál csak A-eol skálával kezdhetem eljátszani, viszont akkor nem lesz hangi eltolódás sohol, de attól még elvileg éreznem kéne hogy ha a (pl 3 bundtól) kezdem el játszani a G-mixolid skálát akkor már mixolid hangzás világot kéne hallanom ezekből a hangokból g a h c d e f

sz??j ha nagyon f??raszt?? vagyok, mert kezdem magam annak ??rezni :D

cserye 2012-02-08 05:00 |  #7219
Mindegy, csinald igy, ugyis szelmalomharc, amit mondok. Csak annyit tanacsolok, hogy ne gyorsan egymas utan-mellett gyakorold ezeket a hangnemeket, mert a fuled sose fogja megerteni, ugyanis ezeknek egymashoz semmilyen termeszetes kapcsolodasuk sincs, minden ugrasnal teljesen allitsd at a hallasod, felejtsd el az elozot. Tarts szunetet, aztan idozz el egy ilyenben hosszasabban, valamint mindig pengess bele a hangnem alapharmas akkordjaba, hogy erezd a tonikat. Azaz, ha lenti p??ld??t veszed, a G dor gyakorlas kozben mindig pengess bele- ill. erezd a Gmoll akkordot-mint a Gdor hangsor alaphangnemet.(a lokriszira ez nem all igy)
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7217)

dcsabi 2012-02-08 04:06 |  #7218
hiba van a felsorolasodban es nem mondom meg hol - tenyleg kezded erteni akkor megfogod talalni :)
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7217)

biciklipumpa 2012-02-08 03:58 |  #7217
okés köszi szépen !

a sorbát én úgy értettem hogy mondjuk A frigtól kezdem
A firg - H lid - C mixolid - D moll - E lokriszi - F dúr - G dór - A frig

elvileg ezeknek ugyan az a hangkészletük mindnek.

ezzel tudsz ékezetet varázsolni : http://www.nowan.hu/htmlencoder.aspx
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7214)

cserye 2012-02-07 15:06 |  #7216
Kezded erteni:)
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#7215)

Beetlejuice 2012-02-07 13:13 |  #7215
MAJDNEEEM:DDDD..... d??r- majdnem moll, csak nagyterccel:)))
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7214)

cserye 2012-02-07 12:23 |  #7214
Na megelozven a szokasos vitat, diohejban:
Ador= majdnem Amoll, csak F helyett Fisz hanggal.
Afrig=majdnem Amoll, csak H helyett B hanggal.
Clid=majdnem Cdur, csak F helyett Fisz hanggal-(ez(!) ugyanaz a hangkeszlet, mint az Ador- egymas parhuzamos hangnemeinek tekinthetok)
Cmixolid=majdnem Cdur, csak H helyett B hanggal (ugyanaz a hangkeszlet, mint az Afrig, egymas parhuzamos hangnemeinek tekinthetok)

Elemi, ovodas pedagogia, es igy meg is lehet erteni.
Igy tanuld meg, ha "hallani" is akarod, mirol van szo..

cserye 2012-02-07 11:56 |  #7213
mi a szar ez az ??kezetr??k?

cserye 2012-02-07 11:54 |  #7212
??s milyen rosszul tetted, nem csoda, hogy nem igaz??n ??rted m??g mindig.. (nem te vagy a hib??s..)


(Az A d??r= majdnem A moll, csak F helyett Fisz.. ez a j??, mindegyiket ?gy vedd ??t, ezt a k??z??s hangk??szlet dolgot meg egy ??letre felejtsd el....)

cserye 2012-02-07 11:51 |  #7211
??s milyen rosszul tetted, nem csoda, hogy nem igaz??n ??rted m??g mindig.. (nem te vagy a hib??s..)


(Az A d??r= majdnem A moll, csak F helyett Fisz.. ez a j??, mindegyiket ?gy vedd ??t, ezt a k??z??s hangk??szlet dolgot meg egy ??letre felejtsd el....)
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7210)

biciklipumpa 2012-02-07 10:04 |  #7210
igen ezt tudtam, direkt sorba tanultam meg őket h jón dór frig lid mixolid eol lokriszi és előröl :D
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7209)

dcsabi 2012-02-07 07:12 |  #7209
szivesen,
jobban lehet ezt magyarazni es megerteni ha mutatni is lehet es hallani mirol is van szo

no figyelj
mindegyik igy mukid mint a moll-dur mert tulajdonkeppen a moll-dur az az ion-eol
cion ugyanaz a hangkeszlet mint a eol

es

f ion, dur ugyanaz a hangkeszlet mint "a" frig

vagy "a" dur ugyanaz a hangkeszlet mint "h" dor
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7208)

biciklipumpa 2012-02-07 07:07 |  #7208
köszi szépen sokat segítettél, még 1-2 szer elolvasom amit írtál, valóban rosszul írtam a hangokat kicsit elkapkodtam de úgy gondoltam ahogy te írtad.

amit linkeltem ott nem kell letölteni semmit csak 1 gombra kell kattintani meg másolni, és már lesz ékezet :)

a moll-dúr nál ugyan az a hangkészlet viszont a többinél 1 hang változás van ami miatt kicsit nehezebbé teszi az átlátást, meg így írásban mindig leírjuk mi szerint hasonlítjuk ami kicsit néha összezavar :) többet kell vele foglalkoznom úgy látom :)
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7207)

dcsabi 2012-02-07 06:47 |  #7207
sajnos nincs lehetossegem ezt most telepiteni.

az irasod elso fele okkes, jo nyomon vagy de ne ragaszkodj ahhoz, hogy honnan kezded es hol hagyod abba a skalat, mert nem lenyeges,

illetve annyi kiigazitas hogy a hangok: a h c d e fisz g, nincs benne gisz es van benne e.

es igen a moll skala hatodik foka #-el teszi dorra
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
irasod 2. resze:

ha egy hangot leszallitasz az sosem lehet # hacsak nem ## volt elotte

frig: a dur skala 3 fokarol inditott skala ( tok mindegy melyik hangon kezded)

A Te peldad alapjan gondolkodva, ha "a" az alaphang akkor meg kell keresned ez minek a nagyterce

gitaron lefogod a hangot es lefele lepkedsz 4 bundot,

ez az "f" hang azaz F dur skala

ha tehat az alaphangod "a" es erre F dur skala hangjait hasznalod akkor a vegeredmenyed az "a" fr?g hangzasa lesz aminek a jellegzetessege a kezdohang utan a felhang lepes, a kisterc a 3. fokon azaz,

a bb c d e f g - az "a" d??r skalahoz viszony?tva I IIb IIIb IV V VIb VIIb

nalam a bb jelzes a kulfoldi szerint tortenik :)


ha az "a" friget hasonlitod az "a" moll skalahoz akkor tenyleg 1 hang a kulonbseg megpedig a 2. fok van fel hanggal lejjebb.

A zavaro a modalisokban h ogy tobbfele kepp lehet elmagyarazni szarmaztatni es sok info lehet ez elsore

de ha megerted pl hogyan viszonyul egymashoz a dur-moll skala akkor ezt is megerted mert ugyan az a szisztema.

biciklipumpa 2012-02-07 06:15 |  #7206
http://www.nowan.hu/htmlencoder.aspx

erre a linkre rámész, beírod a szövegedet felülre, rámész az encode, és amit alul kidob ilyen kódos vmiket, azt megfogod és bemásolod a fórumra és lesz ékezet
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7200)

biciklipumpa 2012-02-07 06:13 |  #7205
a dór skála elvileg moll alapú, a terc miatt ugye. Ha "a moll skálához" hoz viszonyítom a 6 hangját felemelem egy fél hangal és lesz dór skála, és ezt játszom mondjuk egy A moll akkordra, és A hangtól kezdem játszani ezeket a hangokat hogy a h c d f g# g (vagyis a Gdúr skálát) akkor dórt játszok, és a fontos hangja lesz a f#.

Ha friges hangzást akarok játszani mondjuk egy "a moll" alapra, akkor ott a 2. fokot kell leszárítanom egy fél hangal, ami lesz egy "A#" hang. Eddig okés minden? Mert őszintén szólva én eddig így tudtam, de most hogy elolvastam amit írtál kezdem azt hinni hogy eddig rosszul tudtam mindent :D lehet az zavar össze hogy én mindent dúr ra és moll ra viszonyítok mert hát általába arra improzok, 1 db hangra még nem impromizáltam :D
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7203)

cukilali55 2012-02-07 05:37 |  #7204
Nézz be az offba ,és megtalálod a választ Fox 177350 számú hozzászólásában ,mely már egy általa fejlesztett változat ,a fórum érthetőségét elősegítendő....
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7200)

dcsabi 2012-02-07 05:06 |  #7203
fontos, nem attol dur vagy dor vagy frig vagy ...egy skala hogy melyik hangtol melyik hangig jatszod. Hanem hogy milyen alaphanghoz kepest szol. Ez viszonyitas kerdese.

Mivel "a" alaphangra jatszod az "a" dor skalat persze hogy dor skala hangzasa lesz meg akkor is ha "h" hangtol "h" hangig jatszod mert benne lesz az "a" alaphang, az "c" kisterc az "e" kvint ami nem szol bele a skala hangzasba, illetve a "f#" azaz a felemelt 6. fok ami a dor hangzasvilagot kolcsonzi.

Azzal kavarod a paldadban ha az "a" dur skalat jatszod "h" alaphangra akkor az "h" dor lesz.

De az irasod elso feleben Te "a" alaphanghoz nezed a dor skalat ami nem az "a" dur skalabol szarmaztatott hanem a "g" dur skalabol.

A dor skalat ugy lehet a legkonnyebben megjegyezni, hogy az aktualis alaphangodra az egy egesz hanggal lejjebb kezdodo dur skala hangjait jatszod.

Azaz az alaphangod 'a" akkor a "g a h c d e f#" hangokat hasznalod. MIndegy melyikkrol kezded ??s melyiken allsz meg mert a f??led koszonhetoen a masik hangszer altal jatszott alaphangnak, viszony?tva fogja hallani azokat. pl a "c" hangot kistercnek fogod hallani a "g" hangot pedig kisszeptimnek ??s nem alaphangnak hiaba "g" dur skala hangjait hasznaltad.

Tehat a dor skala:


I II IIIb IV V VI VIIb

fokokbol all, es osszehasonlitva a moll skalaval a 6. fok a kulonbseg. Mert itt VI van a moll skalaban pedig VIb.

biciklipumpa 2012-02-07 04:34 |  #7202
csak hát pont a lényeget, a dórt és dúrt nem tudom megkülönböztetni a kérdőjelek miatt :S
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7196)

biciklipumpa 2012-02-07 04:26 |  #7201
tehát erre gondoltam : http://www.nowan.hu/htmlencoder.aspx
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7197)

dcsabi 2012-02-07 04:26 |  #7200
bocsanat, nem vettem eszre hogy nincs ekezet,

mi az az encode?

dcsabi 2012-02-07 04:25 |  #7199
a d??r sk??la fokai

I II IIIb IV V VI VIIb

a 3b ??s 7b ami pl a moll7 akkord fontos kell??kei

biciklipumpa 2012-02-07 04:24 |  #7198
amúgy*
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7197)

biciklipumpa 2012-02-07 04:23 |  #7197
hu így elég nehéz lesz értelmezni :S nah mind1 vhogy megfejtem, amíg ha ide beírod a szövegedet és rámész az encode ra, és azt a szöveget bemásolod van ékezet
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7196)

dcsabi 2012-02-07 04:21 |  #7196
fontos, nem att??l d??r vagy d??r vagy frig vagy ...egy sk??la hogy melyik hangt??l melyik hangig j??tszod. Hanem hogy milyen alaphanghoz k??pest sz??l. Ez viszony?t??s k??rd??se.

Mivel "a" alaphangra j??tszod az "a" d??r sk??l??t persze hogy d??r sk??la hangz??sa lesz m??g akkor is ha "h" hangt??l "h" hangig j??tszod mert benne lesz az "a" alaphang, az "c" kisterc az "e" kvint ami nem sz??l bele a sk??la hangz??s??ba, illetve a "f#" ami a d??r hangz??svil??got k??lcs??nzi.

Azzal kavarod a p??ld??dban ha az "a" d??r sk??l??t j??tszod "h" alaphangra akkor az "h" d??r lesz.

De az ?r??sod els??fel??ben Te "a" alaphanghoz n??zed a d??r sk??l??t ami nem az "a" d??r sk??l??b??l sz??rmaztatott hanem a "g" d??r sk??l??b??l.

A d??r sk??l??t ??gy lehet a legk??nnyebben megjegyezni, hogy az aktu??lis alaphangodra az egy eg??sz hanggal lejjebb kezd??d?? d??r sk??la hangjait j??tszod.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7195)

biciklipumpa 2012-02-07 03:19 |  #7195
kapaszkodjatok meg, újabb kérdés jön tőlem xD

Ha H-h ig játszom az (A alap Hangra) a dór skalát, elvileg az is dór hangzású nem? Mert ugye akkor nincs benne a fisz hang ami jellemzi a dórt, (helyette a G# lesz) de szakkönyvben pedig úgy fogalmazza hogy H-h ig játszom a skálát az már dór elnevezésű skála lesz, ha ezt A-dúrra játszom. De te moll pentatonnál mondtad hogy játsszam bele a fiszt akkor is dór hangzást kapok de akkor már D-D ig kéne játszanom hogy Dór skálát használjam ahol ugyebár szintúgy nincs benne a fisz hang.

Nah kíváncsi vagyok hányan értettek meg xD
Válasz 'dcsabi' hozzászólására (#7185)

Trlt felhasznl2012-02-04 08:06 |  #7194
Ilyen reklámvideót készített a Pély, a Mis Geri, a Szndőfi Peti, és a Hámori Janó is...

Trlt felhasznl2012-02-04 08:00 |  #7193
Igen, Minden tanár aki a Kodón tanít, készített egy kis "reklámfilmet" a suli stúdiójában. Gondoltam 2-3 percbe nem fér bele, egy egész, ezért csak egy szösszenetet választottam. De annak sem sikerült a végéra járni.... Ez amolyan kedvcsináló...
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7192)

biciklipumpa 2012-02-03 23:16 |  #7192
kíváncsiságból utánad néztem youtubon. :)



le a kalappal ! :)
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7189)

cserye 2012-02-03 15:15 |  #7191
Hali!
Kis péntek délutáni gyors fejtörő:
Milyen harmóniai elemzést adnátok erre?: Mendelssohn: Nászinduló- első pár akkord.
Írjátok le fokokban! (Elég az első 8 akkord)

Trlt felhasznl2012-01-26 07:12 |  #7190

Trlt felhasznl2012-01-22 20:41 |  #7189
Kedves Zenekedvelő Ismerőseim!

Több mint 30 éve, hogy gitárt vettem a kezembe, és 20 év is eltelt már, hogy elkezdtem tanítani. Az ez idő alatt összeszedett tapasztalataimat írtam le egy könyvbe elmélet és improvizáció címmel. A könyv kifejezetten feladatcentrikus. 181 zenei példa és kísérő zene készült hozzá, a 97 oldalas tanmenethez illeszkedve, ábrákkal, rajzokkal, kottákkal. Bár magam gitáros vagyok, a könyvet úgy írtam meg, hogy az egy szaxofonos, vagy akár egy énekes számára is hasznosítható legyen. Ezért ez minden hangszeresnek szól, akit érdekel az elmélet, és az improvizáció. Én magam dzsessz zenész vagyok elsősorban, viszont sokat játszottam és most is játszom pop zenéket, sőt komponálok is ebben a műfajban, és remekül tudom hasznosítani mindazt, amit a dzsesszen keresztül tanultam. Sőt! Már régóta természetes, hogy nagy világsztárok mögött, a legfelkapottabb és legprofesszionálisabb dzsessz muzsikusokat hallhatjuk (Sting, Paul Simon, Eric Clapton, Peter Gabriel, Jeff Beck, Madonna, Rolling Stones, James Taylor, John Mayer, stb.). Az igényes popzenéket játszó előadók, szívesen dolgoznak képzett zenészekkel. Nem a dzsessz mellett akarok agitálni, hanem arra szeretnék rámutatni, hogy ezzel a módszerrel könnyen tudunk más műfajok felé fordulni. Ezek nem gyengítik, hanem erősítik egymást. Ez a könyv azoknak lesz segítség, akik szeretnék megismerni a rögtönzés alapjait, szeretnék érteni azt, amit játszanak, és szeretnének eligazodni a harmóniasorokban. Az alapoktól kezd, de gyors ütemben halad. Megismerteti a harmóniajelzéseket, és feladatokkal mutatja be a harmóniakapcsolatokat. Viszont a téma sokszínűsége és terjedelme miatt, nem akar egy teljes egész, átfogó képet adni, hanem a legáltalánosabban használt elemeket szeretné bemutatni, mellyel jó alapokat lehet teremteni. Ezek a törzshangok szerepei, a modális hangrendszer (mint a legáltalánosabban használt rendszer), a harmóniajelzések, a funkció és ezek megismerése improvizációs feladatokkal, törzshang bontásokkal, illetve a modális rendszer móduszaival. Tervezem további munkák elkészítését, melyben a moll hangrendszereket dolgozom majd fel, szintén feladatokkal, speciális improvizációs technikák is helyet kapnának benne, mint a pentatonok „tologatása”, vagy egyéb speciális skálák, illetve a tengelyrendszert, mint behelyettesítési forma lehetőségeit.
Fontos leszögezni az elején, hogy mára a zenében minden törvényszerűségnek megszületett az ellenkezője is, ami csak annyit jelent, hogy a zenében nincsenek határok. Azonban ennek a világnak a megismeréséhez jó alapok kellenek, hogy azok akik kreativitásukban a „törvényszerűségek” ellen akarnak menni, azok értsék, hogy mi ellen teszik ezt. Tehát ezek olyan alapok, melyekre biztonságosan lehet építeni, és elindulni különböző irányokba.
Csermely Péter professzor blogjában olvastam egy remek írást a tömeg és a tehetség viszonyáról.
( http://csermelyblog.tehetsegpont.hu/ ) Ebben többek között ez áll: „A kivételes érték létrehozásához kivételesen sok felkészülés és munka szükséges. A tehetséget tehát nem megállapítani, hanem fejleszteni kell.”
Ez a munka letölthető formában megrendelhető ( pdf + mp3-ak) az info@mikibirta.com e-mail címen 7500ft-os áron.

biciklipumpa 2012-01-05 20:04 |  #7188
:DD látod mennyit tanlok tőled, Veg től meg másoktól a fórumon! :)
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7186)

Trlt felhasznl2012-01-05 20:02 |  #7187
A skáláról egy gondolatot engedjetek meg, amit a zeneelmélet könyvemből idézek:
" A modális hangrendszer fokait próbáljuk most megismerni. A táblázatból leolvasható, hogyan kapcsolódnak össze, és állnak egy rendszerré a fokok hangsorai. Ha egy hangnemben van egy szám harmóniamenete, amire szólózni szeretnénk, akkor mindenképpen kerüljük az „egy hangsorral végigjátszom a kört” elgondolást. Legalább is, amíg el nem sajátítunk minden fokot addig feltétlenül. Nem véletlen, hogy minden fok kapott egy saját hangsor elnevezést. Hiszen ha egy harmóniasor bármelyik akkordjánál is járok játék közben, nekem az épp ott aktuális akkord funkcióját kell figyelnem, és azt kifejeznem. Tehát, hiába az egy hangnem, és hiába a 7 közös hang, a különböző fokokon mindig más és más hangok lesznek (funkciót kifejező) törzshangok, és mások színezőhangok. Ezeket pedig figyelembe kell venni. Rövidesen tárgyaljuk, hogy vannak ebben a rendszerben olyan hangok melyek „érzékenyek” egy adott fokon, dacára hogy része a hangnemnek. Tehát ha nem figyelünk a harmóniamenetre előfordulhat, hogy hangnemen belül maradunk, mégis olyan hangokat hangsúlyozunk melyek az adott harmónia alatt nem fognak jól szólni, sőt kellemetlen hatása lesz.
Itt már nem csak törzshangokban gondolkodunk tehát, ahogyan az előzőekben tettük. A hangsorokban a 4 törzshang mellett megjelennek a színezőhangok is. Fontos az az alapgondolat, hogy a skálára sose úgy gondoljunk, mint egy nagy kupac hangra, hanem legyen mindig egy ötlet, egy elgondolás, egy koncepció ami alapján fogjuk használni. Sose feledjük: a skála nem végcélja, hanem csak eszköze az improvizációnak! Itt is, mint mindenütt alapgondolat a harmóniák kapcsolása, az előkészítés a következő megérkezésére. Első körben az a legjobb, ha a hangsorra mint akkordbontásra gondolunk. Tehát a 4 törzshang + a 3 színezőhang. Az improvizációban létfontosságú kérdés a gondolkodásmód. Ha belegondoltok, egy adott harmóniamenetre a különböző előadók mindig különbözőképpen fognak játszani saját stílusjegyekkel, amelyek nem csak a megszólalásban követhetőek nyomon, hanem a dallam megformálásában, és a hangok kiválasztásában is. Mégis akárhány előadót is hallgatunk, ugyanarra a harmóniamenetre ugyanazon törvényszerűségek alapján kell játszaniuk, hogy csak egy egyértelmű példát mondjak. C dúrra senki sem akar C# dúrral kezdeni.  A különbség tehát a gondolkodásmódban van, ahogy egy adott zenei szituációt megközelítenek. A cél az, hogy minél több ilyen gondolkodásmódot ismerjünk meg, és sajátítsunk el, mert ez biztosítja a fejlődésünket, és játékunk gazdagodását. A kérdés tehát nem az hogy mit játszol, hanem az hogy azt hogyan teszed..."

Gitarosaurus 2012-01-05 19:13 |  #7186
nem szakszerűen fogalmazol, de már érted a lényeget. (csak beléd vertük! )
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7184)


Első 1 2 3 4 5 6 7 8 ... >500 >>1000 Utolsó

Témák


 
VÁSÁRLÁSI INFO

A HANGMESTER.HU oldalain található anyagok a HANGMESTER-Online Kft. írásbeli engedélye nélkül nem használhatók fel!

HANGMESTER.HU Ügyfélszolgálat: hangmester@hangmester.hu
© Copyright 2003-2020 HANGMESTER.HU .:. Minden jog fenntartva.
. : A tévedés és az árváltoztatás jogát fenntartjuk! . :
A weboldalon feltüntetett árak csak internetes megrendelés esetén érvényesek.

HANGMESTER.HU | 1082 BP., BAROSS UTCA 77. - hangmester@hangmester.hu

Hangszer.lap.hu | Gitar.lap.hu | Szintetizator.lap.hu