HANGMESTER.HU
 
 
 
 
 
E-mail cím:

Jelszó:
Emlékezz rám


A WEBÁRUHÁZBAN TÖRTÉNŐ VÁSÁRLÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES REGISZTRÁCIÓ

WEBÁRUHÁZ

PENGETŐS

BILLENTYŰS

FÚVÓS, VONÓS

ÜTŐS

EFFEKT/PROCESSZOR

ERŐSÍTŐ

FÜLDUGÓ/FEJHALLGATÓ

FÉNYTECHNIKA

HÚR, CD, DVD

KOTTA

MIKROFON

KIGÉSZÍTŐ

HANGRENDSZER

KEVERŐ

AJÁNDÉK, KOBOLDOK

IRODA

ZENESZ KONYHA

MULTIMÉDIA

HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK

KERT - MŰHELY



A FÓRUM legfrissebb témái

Offtopic

2021. március 07

Barkács

2021. március 07

Jónás Tamás (instrume

2021. március 07

Csöves Gitárerősítő

2021. március 07

BLUES

2021. március 06

Zenészeket, zenekart ke

2021. március 06

***FENDER***

2021. március 06

Fotók, képek, GALÉRIA

2021. március 06

ADOK-VESZEK-CSERÉLEK

2021. március 05

***YAMAHA billentyűsök

2021. március 05

Gitáreffektek

2021. március 03

In Memoriam...

2021. március 03

Metallica

2021. március 03

KGST hangszerek

2021. március 03

***Squier***

2021. március 03

FENIX

2021. február 27

GREG ERŐSÍTŐK

2021. február 25

*MARSHALL.hu KLUB *

2021. február 24

Cubase SX

2021. február 24

Mákosamp és válogatott f

2021. február 24

FÓRUM MŰKÖDÉS DOLGOK

2021. február 23

Milyen erősítőt vegyek?

2021. február 22

Zenész Konyha (Zenészek

2021. február 20

PEAVEY

2021. február 20

Oktáv, nyak stb. beállít

2021. február 17

Akusztikus gitárok

2021. február 16

Húr

2021. február 15

Milyen gitárt vegyek??

2021. február 14

Vizelde

2021. február 11

?Hangszórót ?Ládába

2021. február 07




HANGMESTER.HU AKCIÓ
SOUNDSATION JDK313-MR - Junior dobszett, 3 rétegű, metál vörös
SOUNDSATION JDK313-MR - Junior dobszett, 3 rétegű, metál vörös

SOUNDSATION JDK313-MR - Junior dobszett, 3 rétegű, metál vörös


Akciós ár:
48 200 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
PEACE DP-13JC-3#13 RED - Gyerek dobfelszerelés 3 rétegű vörös
PEACE DP-13JC-3#13 RED - Complete junior drumkit 3 shells

PEACE DP-13JC-3#13 RED - Gyerek dobfelszerelés 3 rétegű vörös


Akciós ár:
51 952 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
PEACE SD-104W - 14 x 5,5 Pergődob (fa)
PEACE SD-104W - 14 x 5,5 poplar Snare

PEACE SD-104W - 14 x 5,5 Pergődob (fa)


Akciós ár:
29 460 Ft



hangszermagazin.hu

MÁRCIUS 22-IG ZÁRVA A HANGMESTER HANGSZERBOLT
2021. március 04.





hangszermagazin.hu

TOM WHITE: Nagyon gyorsan születnek meg a daszövegek a fejemben...
2021. március 00.







Legfrissebb használt hangszerek:
ENGL
150 000 Ft
Soundking
16 500 Ft
Zoom
165 000 Ft
Epiphone
0 Ft
Peavey
150 000 Ft
Elektronika
19 000 Ft
Elektronika
15 000 Ft
Elektronika
54 000 Ft
Casio
47 000 Ft
Baltimore
25 000 Ft
BOSS
11 000 Ft
Korg
14 500 Ft
MÁRCIUS 22-IG ZÁRVA A HANGMESTER HANGSZERBOLT
2021. március 04.
POPLESZ - SZABÓ-NAGY ATTILA: A whisky már bent van, a bass box az meg kint... /HANGSZEREM/
2021. február 22.
KÁRÁSZ ESZTER: Szép lassan jutottam el oda, hogy le merjek írni saját dalszövegeket
2021. január 11.
TORRES DANI: A dalszöveg dönti el, hogy angolul, vagy magyarul szeretne megszólalni
2020. november 30.

ZENEELMÉLET
ZENEELMÉLET

Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!

Témák

Első <500 ... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... >500 >>1000 Utolsó

biciklipumpa 2011-07-14 16:46 |  #6985
ez okés csak én nem így tanultam :S most vagy a tanárom magyarázta el rosszúl? :D
Válasz 'Peca' hozzászólására (#6984)

Peca 2011-07-14 16:33 |  #6984
Szűkített hármas pl. H D F
Félszűk (m7b5): négyeshangzat: pl. H D F A
Szűkített négyes: pl. G# H D F, harmonikus moll 7-ik fokára ez jön.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6982)

biciklipumpa 2011-07-14 16:29 |  #6983
jó én egyébként ezt a félszükített dolgot már régen tanultam és kicsit kiesett a fogalma. a 4 es hanzatokkal nem is tudom keverni még mivel azt én még nem tanultam :P
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6978)

biciklipumpa 2011-07-14 16:23 |  #6982
nah várjunk félszűkítettről akkor beszélünk ha a fogjuk a Hszűkítettet és a kvint elött is egész hang található. (nemigaz? nem pinaszőr xd) ebben az esetben ha szűkített H nézzük akkor kvintje az F és elötte félhangal pedig ott az (E egy egész hang ha a hangsort nézzük!). és ekkor van félszűkített. nah de nyugodtan ki lehet javítani ha hülyeséget írok.

az akkordoknál én fő hangzatokról írtam, ott pedig az Em és az F dúr adja ami miatt lesz félszűkített lesz az a H.

Gitarosaurus 2011-07-14 13:53 |  #6981
a C (c-e-g) F (f-a-c) G (g-h-d) akkordok maradéktalanul kiadják a C-dúr skálát. ha megnézed a hangjaikat, akkor kijön a c-d-e-f-g-a-h. a Dm Em Am Hm5b szintén része ennek a hangkészletnek tehát minden további nélkül elképzelhető a használatuk. ha úgy érted, hogy akkordbontásként, arpeJOE-zásként, akkor pl. C-re az Em arpeggio nem szól rosszul. ez esetben valójában egy Cmaj7 hatást keltesz.

viszont ha úgy érted, hogy a szólóban is elkezdesz akkordozni, akkor kicsit meggondolandóbb a dolog. főleg torz hangszínen! általában az akkordra egy másik akkordot rájátszani csak úgy nem működik, könnyen disszonáns lesz.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6975)

Gitarosaurus 2011-07-14 13:44 |  #6980
sajnos sokan félszűknek nevezik a szűk hármast. bár ennek a forrását én személy szerint nem ismerem, de láttam már prominens személyeknél is.
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6978)

Gitarosaurus 2011-07-14 13:41 |  #6979
jók ezek a "gipszes" gitárok! django-t sokat hallgattam, de sosem néztem utána, miket használt. mindég tanul az ember.
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#6974)

Snakepit 2011-07-14 12:57 |  #6978
Ebben az esetben a H szűkről beszélünk (HDF), nem félszűkről. Ugye a szűk akkord mollból "származtatható". HDF# lenne a Hmoll akkord, de a C dúr hangsor F-et tartalamz ezért szűkítenünk kell az akkord kvintjét. Ne keverd a 4-es hangzatokkal.

A többit fejtsd ki bővebben, mert nem egészen értem mit akarsz kérdezni.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6975)

Snakepit 2011-07-14 12:50 |  #6977
Endrebá elírta.

le-fel-le (húrváltás) le-fel-le és így tovább.

Páratlan számú hangoknál alkalmazd. Pl. 3 hang húronként.
Pl egy C dúr skála tabban: A3; A5; A7 ;D3 ; D5; D7; stb...mind a hat húron.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6970)

biciklipumpa 2011-07-14 12:24 |  #6976
dúr skála* XD

biciklipumpa 2011-07-14 12:23 |  #6975
ha írok egy számot 3 akkordból. mondjuk legyen C F G akkordok. fogokm a súr skálát és alásolozok vmit akkor az alapra nyugodtam belejátszhatom színesítésként a Dm Em Am H félszükített-et?

gyrk 2011-07-12 17:38 |  #6974
nehéz megmondani - legalábbis én nem tudom -, mert mindegyik selmer maccaferri kópia ebben a műfajban. ráadásul általában a fejen lévő logó mintája is csak nagyon kevéssé tér el az eredetitől, kivéve persze a gyártó nevét.

itt elég sok gyártó fel van sorolva:

http://www.djangobooks.com/gypsy-jazz-guitars/





ez eléggé a felső árkategóriaez eléggé a felső árkategória
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6973)

Gitarosaurus 2011-07-12 16:54 |  #6973
aranyos gitárok ezek, nem tudod milyen márka?
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#6972)

gyrk 2011-07-12 14:21 |  #6972
akkor te séróból manouche jazzt játszol, csak gyakorold ki rendesen. 2.00-tól szépen látszik.

Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6970)

Gitarosaurus 2011-07-09 14:33 |  #6971
váltott (így még inkább )
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6969)

biciklipumpa 2011-07-08 15:42 |  #6970
fel le? én mindig lefele kezdek pengetni :D akkor rosszul csinálom?
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6969)

endrebá 2011-07-08 08:53 |  #6969
fel-le= oda-vissza (így pontos)
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6968)

endrebá 2011-07-08 08:50 |  #6968
Az is fel-le, de húrváltáskor mindig a húrváltás irányába kell pengetni.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6967)

biciklipumpa 2011-07-08 08:12 |  #6967
melyik az a economy pengetés? miben külömbözik a sima le föl pengetésnél?

gyrk 2011-07-01 17:07 |  #6966
Trubica írtalink Felraktam letölthetőben. Így már biztosan menni fog.

nekem isaac hayes és a shaft filmzene jutott róla eszembe, de lehet,hogy te tök másra gondoltál : )

Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6955)

biciklipumpa 2011-06-30 21:46 |  #6965
xD kösz a bíztató szavakat :D tehát minnél többet tanulok annál hülyébb vagyok, minnél kevesebbet tanulok annál okosabb :D
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6964)

Gitarosaurus 2011-06-30 21:28 |  #6964
minél többet tudsz annál inkább rájössz, hogy nem tudsz semmit... óva intelek a tanulástól!
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6963)

biciklipumpa 2011-06-30 19:43 |  #6963
nálam az alap elmélet az amit tudok XD amit nem tudok az nem tudom mi, tehát arról nem tudok semmit gondolni :D

úgyhogy az nálam még a nem tanult elméletet jelenti

cserye 2011-06-30 19:36 |  #6962
Mi az elméleti alap?.. Jó kérdés. Azt hiszem az, hogy az A dúr maga alterált akkord, alapból pedig Am tonikából van a kör.
Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6949)

biciklipumpa 2011-06-30 19:28 |  #6961
pl solozok egy kis szekund alapra, és az alapom átvált nagy septimbe, és én pedig ugyan azt a solot tudom rá nyomni úgy h a halgató azt hiszi teljesen más az alap? vmi ilyesmire gondolok én... jól gondolom?

biciklipumpa 2011-06-30 19:26 |  #6960
szám írásban a hangközfordításnál, milyen érzetet kelt? szval fogok egy kis sekundot és nagy septimbe váltok át ugyan azokkal a hangokkal ugye... zeneileg mit teszek ilyenkor? nem tudom értitek e a kérdésemet :D

biciklipumpa 2011-06-30 18:57 |  #6959
tonika d sd miért fontos a zenében? ma órán ezt vettük de csak felét tudtuk átnézni. amit meg elmondott a tanárom az óra végén nem értettem köviben beszéljük meg, de nem bírok anyi ideig várni xD furdal a kiváncsiság... hála isten mostmár minden alap elméleti dolgot tisztáztam magamba a tanároimmal, télleg sok segítség egy tanár, nem is lehetne tanár nélkül ezeket megtanulni...

Gitarosaurus 2011-06-29 21:19 |  #6958
nem kértél könnyűt

esetleg lesz valaki, akinek beugrik ilyen név, de amondó leszek, keresgéld a neked tetsző filmzenéket és szedd le, mint ezt is.
Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6957)

Trubica 2011-06-29 16:47 |  #6957
Érdekes, végül is a B7sus4/F csak pár hangal különbözik az F10b-től. Bár nekem az utóbbi jobban bejön. Köszi hogy segítettél!

Nem tudsz ilyen jellegű előadót ajánlani? Sajnos ezen a téren eléggé elmaradott vagyok :(
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6956)

Gitarosaurus 2011-06-29 15:12 |  #6956
fél hanggal feljebb van ez és én kicsit másképp hallom.

|B7 Dbsus2|B7 |B7 Dbsus2|B7sus4/F |
|B7 Dbsus2|B7 |F#7 |A7 |B7sus4/F | |

B blues szerű, de a B moll bebop is jó persze. a F#7 A7 jól szól; most nem törném magamat, hogy kiderítsem miféle moduláció, vagy behelyettesítés.
Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6955)

Trubica 2011-06-29 13:35 |  #6955
link
Felraktam letölthetőben. Így már biztosan menni fog.

Gitarosaurus 2011-06-29 13:24 |  #6954
akkor itt valami gáz van, mert nekem semmi sc-s cuccot nem játszik; a sajátomat sem.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6953)

biciklipumpa 2011-06-29 08:39 |  #6953
én le tudtam
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6952)

Gitarosaurus 2011-06-29 00:12 |  #6952
le tudja valaki ezt játszani? nekem nem megy.
Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6951)

Trubica 2011-06-28 22:35 |  #6951
http://soundcloud.com/trubica/its-a-boy-girl-thing-change/s-BoOby

Egy kicsit recseg,mert csak felvettem a filmből, de szerintem jól hallani.
Csak az eleje a lényeg, amíg el nem kezd dumálni a csávó.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6950)

Gitarosaurus 2011-06-28 22:09 |  #6950
az eleje az moll bebop (a-h-c-c#-d-e-f#-g)
utána sztem dupla harmónikus (e-f-g#-a-h-c-d#)
az 10b eléggé kilóg, lehet sima kromatikaként van benne

tudsz linkelni?
Válasz 'Trubica' hozzászólására (#6949)

Trubica 2011-06-28 21:09 |  #6949
Szerintetek ez milyen hangnemben van, és mi az elméleti alapja:

| A7 | Csus2 | A7 | - | A7 | Csus2 | A7 | -
| F | Gisz | E - E10b |

Egy filmzene, csak megtetszett és lekottáztam. Szeretnék ilyen irányba elmenni csak az elmélet hiányzik

biciklipumpa 2011-06-28 14:36 |  #6948
nagyon szépen köszi a cuccot :) szépen apránként végigolvasgatom ;)
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6945)

biciklipumpa 2011-06-28 13:58 |  #6947
úgy tudok felvenni h késik a hang valamenyit... mert van effectem meg midnen de nem tudom megcsinálni max 25 ms os késés lesz benne... az meg szerintem észrevehető

biciklipumpa 2011-06-28 13:54 |  #6946
nem tudok felvenni :S meg szerintem elég szar elemzést kapnék :S ha saját soloval probálkoznék :)

Snakepit 2011-06-28 12:20 |  #6945
Tegyél fel egy szólódat, hogy kielemezhessük. Biztos tudunk építeni rajtad.
Mindjárt küldöm a cuccot.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6944)

biciklipumpa 2011-06-28 12:01 |  #6944
"türelem, jó szólót terem" XD azért sürgetem annyira ezt az elméletit mert sztem gyakorlatba pont olyan szinten vok ha tudnék minden elméleti rész jó solokat tudnék írni. és maga a tudat idegesít "ha tudnám..." de nem tudom :D
de talán így jó is mert mire megtanulom az elméletit profi gyakorlati szintet elérem :D
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#6942)

biciklipumpa 2011-06-28 11:55 |  #6943
azt nagyon megköszönném :D biciklipumpa@freemail.hu ra küld pls :D
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6941)

Beetlejuice 2011-06-28 08:45 |  #6942
Ezt mondom én is...lassan....mindennek eljön az ideje.
Nálam sem jött még el...de türelem, jó szólót terem:DDDD
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6941)

Snakepit 2011-06-28 08:19 |  #6941
Ennél nagyobb kavar már nem is lehet a fejedben. Lassíts kicsit, egyre több mindent nem fogsz érteni.
Anno volt egy nagyon jó összefoglalás az alapelméletről itt a fórumon. Tök érthető és logikus, majd elküldöm mail-ben.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6937)

Gitarosaurus 2011-06-27 15:29 |  #6940
jól van illusztrálva.

az adott pl. dúr/moll hangnem alaphangja, vagyis I (első) foka a tonika, IV foka a szubdomináns és V foka a domináns. ezek a fő hármasok. egyértelmű funkciót hordoznak és a bennük szereplő hangokból hiánytalanul kiadódnak a hangnem hangjai. a többi fokra építetteket pedig mellék hármasoknak szokás hívni.

az akkordok tercépítkezése nem ettől függ.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6939)

biciklipumpa 2011-06-27 14:07 |  #6939
hozzáteszem h neten akkordmenetként volt illusztrálva. tehát mondjuk C a tonik F szub G dom

mollnál meg Am Dm Edúr
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6938)

biciklipumpa 2011-06-27 14:05 |  #6938
tonika szubdomináns domináns, ezekről mit illik tudni? anyit tudok h a 3 mas hangzat felépítés hangjai, neten néztem ott viszont úgy volt jelölve h alaphang (kvart amit nem értettem) és a tiszta kvint.

(kvart helyett ha moll van akkor egy kis terc ha dúr nagy terc.)
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6935)

biciklipumpa 2011-06-27 11:59 |  #6937
nem érek rá, akarok zenekart muszáj minnél elöbb megtanulnom minden elméleti részt, aztán ha majd tudok mindent ráérek vele mélyebben foglalkozni, amit meg nem lehet így megtanulni arra úgy is rájövök magamtól időközbe.

Beetlejuice 2011-06-26 21:25 |  #6936
Ismerkedj még a ion és az eol móddal...a töbit hagyd...én is ezt tezsem. Belebonyolódsz...majd eljön az ideje a tbinek is...türelem...
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6934)

endrebá 2011-06-26 21:03 |  #6935
Szerintem feleslegesen túlbonyolítod a dolgokat. Mindenfajta zenében elsősorban az alapvető zenei funkciókkal kell tisztában lenni -tonika, domináns, szubdomináns; ami tulajdonképpen a kompozició alfája és omegája, vagy ha úgy jobban tetszik: nyugvópontja és tetőpontja. A rockzene az esetek zömében nem lép ki az alap hangneméből, ami lehet dúr, vagy moll alapú. Tehát adott egy rock nóta pl: C mollban, akkor arra C mollban lehet imprózni. Történetesen, ha erre Te pl: D lokriszit, vagy Disz dúr pentatont játszol, még ugyanúgy C mollban vagy, mert a tonika , és annak érzete nem változik, csak nem az alaphangról játszottad a C mollt. Az improvizációnak természetesen sokkal több szegmense van, de ez az alap, hogy átlásd a hangnem hangkészletét, illetve megtanulod használni az egész fogólapon.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6929)

biciklipumpa 2011-06-26 20:53 |  #6934
jah azt láom h eol nál (az alaphanghoz viszonyítva) kvartot emelem egy fél hangal akk dór lesz. de még mindig nem vágom miért onnan indulunk :D van erre vmi szabály? egyébként én még csak úgy tanultam h a VI ami moll a többi mind dúr persze még nem teljesen fejeztük be az órát tanáromal mikor ezt vettük :) (a VI amivel átléphetek dúr akkorról moll ra)

Beetlejuice 2011-06-26 20:35 |  #6933
...nem akarok beleszólni, de itt a baj.... a dór az moll jellegű, tehát innen kell indulni...tehát mondhatod, hogy a moll, eol mód VI. fokát megtolod egy fél hanggal...
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6931)

biciklipumpa 2011-06-26 20:31 |  #6932
van=vagy

biciklipumpa 2011-06-26 20:30 |  #6931
nagyából már tudom mind a hetet csak a váltásoknál még sokat kell gondolkodnom :D találtam egy ilyen backing track et
http://www.youtube.com/watch?v=WVgRsiQWe0E&NR=1&feature=fvwp

most nem úgy van mondjuk hogy ha G-Dórt akarok játszani akkor az 5 ös bundtól indulok. ionál vok 3 bundnál... ennek ellenére a backing tracknél 3 mas nál indul a G-Dór, legalábbis azt mutatja. most vagy én tudom rosszul van a videoba csinálták meg rosszul.

Gitarosaurus 2011-06-26 18:29 |  #6930
utsó fríg, elírtam. quayle szintjén már nem a skálákkal van gond, az biztos. idáig juss el ma! aztán ha kicsit érdeklődőbb lennél, akkor holnap bemelegítésképp játssz govan-t, vagy garsed-et is.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6929)

biciklipumpa 2011-06-26 18:10 |  #6929
de rosz :D jó tudni ezeket :D

http://www.youtube.com/watch?v=fYihhREfjBY&NR=1

ilyen szintig akarok én is eljutni :D gondolom ő itt nem csak modálisokat használ :)
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6928)

Gitarosaurus 2011-06-26 17:10 |  #6928
kiejted őket és voila: dór líd jón líd
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6927)

biciklipumpa 2011-06-26 16:18 |  #6927
dorian lydian lonian Phrygian ezek milyen skálák? modálisokhoz tartoznak ?

biciklipumpa 2011-06-23 16:20 |  #6926
oks vágom :D köszi
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6925)

Snakepit 2011-06-23 16:07 |  #6925
Mi a péló van? :)

Természetes moll: ahcdefg
Összhangzatos v. harmonikus : ahcdefg#
melodikus : ahcdef#g#
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6923)

biciklipumpa 2011-06-23 16:00 |  #6924
most akk melyik a harmonikus? :D
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6922)

biciklipumpa 2011-06-23 16:00 |  #6923
"A melodikus moll visszafelé is melodikus moll. " ez igaz de nem ezt kérdeztem hanem lefogásban :D lefogásban viszafele vezető út olyan mint a természetes mollé legalábbis így tanultam csak nem voltam benne biztos h csak ennél.
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6922)

Snakepit 2011-06-23 15:06 |  #6922
A melodikus moll visszafelé is melodikus moll.

Emelkedő dallamoknál melodikus moll, ereszkedőmél a természetes moll használatos. Nem ezzel a meghatározzással kevered?
Egyébként ennek nincs sok értelme rock-ban. Toljadneki a harmonikust oda-vissza.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6920)

Gitarosaurus 2011-06-23 13:47 |  #6921
igen
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6920)

biciklipumpa 2011-06-23 12:52 |  #6920
öszhangzatos mollnál ugyan az a viszavezető út?

vagy csak a melodikus moll ami viszafele természetes moll?

Snakepit 2011-06-22 15:17 |  #6919
Köszi Norbi! :D
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#6918)

Beetlejuice 2011-06-22 15:01 |  #6918
Hohó...nem csak ezek! :DDDD
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6917)

Snakepit 2011-06-22 14:55 |  #6917
"Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete."

Végre! Endrebá kimondta a frankót. Nincs más egyéb ami összefoglalná ezeket a túlmisztifikált hangsorokat.

Ha méginkább egyszerűsíteni szeretnénk és mindenképp modálisokat szeretnénk, akkor rock zenére a javaslatom a mixolíd és a fríg használata (most nehogy azzal jöjjön valaki, hogy: "...hohó! nem csak ezek!", mert nem ezt írtam.:))
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6916)

endrebá 2011-06-22 14:16 |  #6916
Én így van ahogy írod, azaz a hangnem avagy tonika, illetve az egyéb akkordkörnyezet határozza meg a hangsort/hangsorokat, ill. ugyanez fordítva is igaz, viszont a modálisok ismeretét pont ez okból tartom fontosnak, mert egy moll tonikájú harmóniamenetnél az improvizáló zenésznek óriási segítség, ha tisztában van a hangsorok "ízével". Itt például az általad említett dó-fá-szó=dúr és re-mi-la=moll csoportosítás -ezek ízlelgetése azonos alaphangról...és akkor a szimmetrikus, ill. egyéb kreált skálákról nem beszéltünk.

Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete.



Válasz 'cserye' hozzászólására (#6913)

Beetlejuice 2011-06-22 14:03 |  #6915
hangközök...
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6914)

cserye 2011-06-22 13:56 |  #6914
Na de könyörgöm: a hangok (!) között van összefüggés, nem a hangsorok(!) között!
Válasz 'Pyra (Eddie Van TOTEM)' hozzászólására (#6910)

cserye 2011-06-22 13:53 |  #6913
Szóval a következő pszichés csapda van a bizonyos "létra" módszerben:

Az "ártatlan" tanuló- a tanács szerint- elkezdi gyakorolni egymás után a modális skálákat úgy, hogy az ion c-ről, a dór d-ről, a frig e-ről kezdve, stb.
Na most természetes hallása ezt úgy fogja értékelni, hogy - ugyan mindig egy kezdőhangról fentebbről, de- mindig ugyanazt a c dúr sort játssza.

Ez azért van így, mert a hallása nem helyezi át a tonikát, hanem ott tartja a c dúr-on.
A létra módszer kizárólag azon az összetett módon működhetne, ha a soron következő skálánál a tudat a tonikát is odahelyezi annak kezdőhangjára, azaz- ha sorban egymásután játszod ezeket a sorokat, akkor egy sorozatos modulációt is értelmezni kellene hozzá. Ez az, amit a természetes hallás magától nem tesz meg.

Egy modulációnál eleve szempont ugye, hogy észrevétlenül, természetesen történjen, erre szolgál a modulációs akkord, vagy egyéb megoldások. Na most itt mi történik? Átvezető megoldások nélküli, folyamatos modulációs ugrásokat kellene értelmezni, ahol ráadásul még az ugrások logikája is kaotikus, mert pl: a c ionról d dórra: quart ugrás felfelé, d dórról mi frígbe: nagyszekund ugrás felfelé, mi frígről fá lídre: kis szekun ugrás felfelé. Aztán szó mixolídről lá eolra: ismét quart ugrás felfelé.
Szóval az ilyen értelmezéshez már gyakorlott zenésznek kell lenni. Az a kezdő tanuló, aki azt állítja, hogy a modálisokat a "létra" módszerrel márpedig magáévá tette, az nem tudja, miről beszél.
Az az élő tapasztalatom, hogy többen vannak, akik káoszban vannak a területen, mit kevesebben, és erről ez a pedagógia tehet.
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6898)

Pyra (Eddie Van TOTEM) 2011-06-22 13:50 |  #6912
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#6911)

Beetlejuice 2011-06-22 13:31 |  #6911
"a zene = számok az időben elhelyezve". ....főleg ma...MP3 :DDDD
Válasz 'Pyra (Eddie Van TOTEM)' hozzászólására (#6910)

Pyra (Eddie Van TOTEM) 2011-06-22 13:30 |  #6910
Lehet hogy én értelek félre, de nekem az jött le a posztod alapján, hogy a hangsorok közötti összefüggés rendszert némiképp eröltetettnek, mesterkéltnek véled.
Szerintem az "ősők" sokkalta többet tudtak az egyetemes fizikáról, matematikáról mint gondoljuk.
Egyébiránt egy ógörög vélekedés szerint "a zene = számok az időben elhelyezve".
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6909)

cserye 2011-06-22 13:20 |  #6909
Na de te arról írsz, hogy egyetlen hangsor hogy áll össze. Én nem erről beszélek, hanem a hangsorok egymás melletti bemutatásának módjáról. (dó-ion, ré-dór, mi-frig..st)
Válasz 'Pyra (Eddie Van TOTEM)' hozzászólására (#6906)

Gitarosaurus 2011-06-22 12:39 |  #6908
ez mi ez?
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6903)

Beetlejuice 2011-06-22 12:16 |  #6907
De így ezerrel gubancos...én sem vagyok kottamester, de nem veszek el benne.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6905)

Pyra (Eddie Van TOTEM) 2011-06-22 12:10 |  #6906
Csak erre az "eszefutattásodra" reagáltam:

alaki-valamikor v.milyen rendszerezési, vagy nem tudom, milyen igénytől hajtva a következőt tette: Vett egy ion (dúr) hangsort, majd ehhez megkereste azt a 6 történelmi hangsort a sok közül, melyek logikailag hibátlanul ráilleszthetők a dúr különböző fokaira. Úgy gondolta, hogy innentől ezek ilyen módon tartozzanak egy csokorba, igaz, eredetileg ezek a hangsoroknak sem időben, sem történelmileg semmi közük nincs-nem volt egymáshoz.
Ez egy teljesen önkényes logikai művelet, melyben a némi "szemléltetési-csoportosítási igényen" kívül egyéb belső összefüggés nem található.


ezt még ajánlanám a figyelmedbe: Fröhlich Georgina: Fizika a művészetben - A zenei szimmetriákról
Válasz 'Pyra (Eddie Van TOTEM)' hozzászólására (#6897)

biciklipumpa 2011-06-22 11:59 |  #6905
xD hát nem tehetek róla h fórumon vki jelölte az akkordokat... kottát se tudok nagyon olvasni, fölösleges szerintem. :D

(legalábbis eddig soha nem tanultam kottából)
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#6904)

Beetlejuice 2011-06-22 11:28 |  #6904
Esküszöm a kottát hamarabb kibogarászod, mint ezeket a számokat:)
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6903)

biciklipumpa 2011-06-22 11:12 |  #6903
Am F G7 Cmaj7
0 1b 1# 0

h vannak ezekek az akkord előjegyzések? 0 az alaphang vagy mi?

biciklipumpa 2011-06-22 06:24 |  #6902
alaphang, moll terc, kvart, kvint, kis septin - ezekből áll a pentaton skála, ha vmit rosszul írtam majd a nagyon kijavítanak de szerintem jól írtam le mindent.

biciklipumpa 2011-06-22 06:19 |  #6901
próbál meg ezt az első fekvést:

E 3-6
A 3-5
D 3-5
G 3-5
H 3-6
E 3-6

a 3 masokot 1es ujjal 5 ösöket 3mas ujjal 6 os kisujjal. ennél ez az újrend.

és próbáld ki mondjuk erre az alapra: http://www.youtube.com/watch?v=aNqdVwMDIXY
én erre próbáltam vmit alkotni.
(legalábbis nekem a nagyok ezt ajánlották elöször)

biciklipumpa 2011-06-22 06:10 |  #6900
nem érg én is ilyen kérédéssel fordultam tamás mesterhez :) pentaton 5 fokát tanuld meg elöször mert az a legegyszerübb. és mondjuk egy G alapra játszál G ben :D röviden enyi, meg olvasgas visza mit írtunk itt is meg a tamás forumánál.
Válasz 'hunrobar' hozzászólására (#6894)

cserye 2011-06-22 02:24 |  #6899
Nem értetted, mire gondolok. Nem erről beszéltem
Válasz 'Pyra (Eddie Van TOTEM)' hozzászólására (#6897)

endrebá 2011-06-22 01:34 |  #6898
Eddig sem az volt a problémám, hogy nem értem, illetve tisztában vagyok azzal, hogy a modális skála csak töredéke a számtalan hangsornak, legyen az szimmetrikus skála, vagy akármi -magam is kísérleteztem ilyenekkel-, viszont az vitathatatlan, hogy ez a legelterjedtebb dallam-nyelvezet, ezzel minden kifejezhető, leírható, azaz kielégülnek a "szemléltetési-csoportosítási igények". Az összhangzattanban az valóban kevés, hogy a dór a dúr második foka, mert ott a dallam/harmónia kapcsolat a meghatározó.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6896)

Pyra (Eddie Van TOTEM) 2011-06-22 00:38 |  #6897
Azért ez nem ilyen egyszerű.

Hangsor
hanglétra, skála (scala lat. a. m. lépcsőfok) keletkezik, ha valamely
dallam hangjait - két-két legközelebbi, egyező kvalitású hang közé -
magasság szerint sorba rakjuk; H. tehát a hangok (közös hangnembe
tartozó hangok) meghatározott lépcsőnként való tiszta (módosítás
nélküli) egymásutánja. Ha a H.-t a hangrendszer egész területén
végigvisszük, megkapjuk az illető H. hangkörzetét; ha csupán egy
oktávnyi terjedelmét vesszük, megkapjuk a H. teljes mintáját,
modelljét; ha kisebb részletét vesszük, H.-töredéket, H.-részletet
kapunk. A H. hangkörzete az un. teljes H.; a H. modelljét többnyire az
un. alaphangból, a dallam megnyugvó, lezáró hangjából szokták
kiindítani (l. Hangfokok); a H.-töredékek nevei vagy hangköznevek (pl.
a H. első terce) vagy húrszám-nevek (a régi görög zeneelméletből), u.
m. tetrachord (négyhangnyi H.-rész), hexachord (hathangnyi H.-rész)
stb. Különböző melódiák egyazon kultúrán belül is többféle H.-ra
vezethetők vissza; a különbségeket aszerint határozzák meg, miféle
más-más hangközök támadnak a H. alaphangja és többi hangja közt
(hangfajok, l. o.). Egyszólamú zenében (mint a gregorián) e különbségek
a hangfajok különbségeit is magukban foglalják, mivel ott a H. magát a
tonalitást is jellemzi (l. Egyházi hangnemek). Többszólamú zenében a
hangnemi különbségek igen gyakran nem esnek össze a H.-beli
különbségekkel; itt a H.-oknak' két fő-csoportja támad, aszerint, hogy
alaphangjuktól véve kis vagy nagy tercűk van, - előbbiek a moll- H.-ok,
utóbbiak a dúr-H.-ok (l. Hangnem.). Bármely H. áthelyezhető
(transzponálható) a hangrendszer más hangkvalitására, anélkül, hogy
építkezésének jellege megváltoznék; ilyen áthelyezéskor nem a H.,
illetve hangnem változik; hanem a tonalitás. (Míg a nyugati zene
hangsorai a gyakorlatban - kimutathatólag a középkor vége óta -- egyre
határozottabb harmóniai értelmet nyertek, a keleti népzenék - a régi
magyar népzene is - s az ókor zenekultúrái a H.-okat tisztán melodikus,
értelemben fogják fel.). A legtöbb H- megegyezik abban, hogy
alaphangjától számítva tiszta quint hangköze van, vagyis az ember
dallamérzéke a hangrokonság ősi törvényei szerint alakul. Igen ritka az
olyan H., melyben az alaphang quintje nem tiszta quint (pl, egy román
népdal H.-a Bartók gyűjtésében: e, f, g, asz, b, cesz. desz, e). Nem
annyira, mint az alaphang quintje, de szintén igen általános az
alaphangtól tiszta-quart távolságú H.-hang közössége. Alaphang, ennek
tiszta-quintje és tiszta-quartja a legtöbb H. szilárd hangjai, legfőbb
fix pontjai, un. főhangjai, alappillérei; ezeken nyugszanak már a
legrégibb, un. pentatonikus H.-ok is, úgyszintén a tetrachord-,
hexachord-rendszerek és számos egyházi hangsor. A primitív vagy
egzotikus H.-okban is gyakran megtalálhatók, halár ezekben aránylag
legtöbb a normától való eltérés. A diatonikus (l. o.) H.-ok
származástana a zenepszichológiába vág: e tudomány kimutatja, hogy
legjobban összeolvadó (legrokonabb) hangoknak a tiszta-oktáv, majd a
tiszta-quint távolságú hangokat érzi a legtöbb kulturzóna zenei
gyakorlata. A H. fix fokai tehát nem önkényes találmányok, hanem az ősi
zeneérzékből folynak. E pszichológiai igazságnak fizikai háttere az,
hogy valamely alaphang akusztikai felhangsorában szintén az oktáv- és
quinttávolságú részhangok a legelsők, vagyis legerősebbek (l. Hang és
Felhangok). Ha valamely alaphang 2., 3., 4. és 5. részhangját (az
elsőrendű részhangokat) vesszük, hozzá a dominánshang és a
szubdominánshang elsőrendű részhangjait s e hangokat sorba rakjuk:
diatonikus (természetes) dúr-H.-t kapunk (pl. c alaphangon: c, d, e, f,
g, a, h, c).
Megfordítva: ha a H.-beli alaphangot, dominánshangot és
szubdominánshangot külön-külön, mint három-három különböző akusztikai
alaphang közös elsőrendű részhangját vesszük, pl. @ akkor ezt a skálát
kapjuk: @ (L. Harmóniai dualizmus.) Minél több hangköz van a H.
alaphangja és a H. többi tokai között s minél közelebbi rokonságban
állnak vele ezen fokok, annál erősebb a H. dúrjellege. Minél több alsó
nagyhangköze (vagy felső kishangköze) van a H. alaphangjának s minél
közelebbi rokonai ezek a fokok, annál erősebb a H. molljellege. A
legerősebben dúrjellegű H. az un. fríg-H. Természetes dúr és fríg-H.
egymásnak pontos megfordítása (hangközeik fordított irányban
ugyanazok). Minden diatonikus H. két tetrachordból áll, milyek
felépítése egyező vagy különböző; egyező tetrachordokból áll az utóbb
említett két H.-on kívül még a dór vagy dúrmoll H.: @ és az egyik
molldúr H.: @ Ha az un. harmonikus (összhangzati) moll-H. 4. foka
fölfelé alterált, az u. st. magyar-H. (helyesebben inkább cigány- H.)
keletkezik, pl. c, d, esz, fisz, g, asz, h, c. Ennek is van hét egyező
(de egymásba nyúló) tetrachordja: a 2-5. és az 5-8, (1) fokig terjedő.
Alaphang nélkül nincs H. Az un. egészhangú skála, (l. o.) semleges
tonalitású, hat hangból áll és csak a temperált hangrendszeren belül
lehetséges, mivel benne az enharmonikus hangok különbsége elesik.
Helyesebb volna egészhangú nevezni; ilyen összesen csak
kettő lehetséges, egymástól félhangnyi távolságban. Ha valamely
diatonikus H. egészhangtávolságait a közbeeső félhangokkal áthidaljuk:
kromatikus menet vagy kromatikus sorozat keletkezik. A hangok oly
egymásutánja, melyben a kromatikus menet hangjai a maguk enharmonikus
megfelelőivel együtt jelenvannak: enharmonikus sor. L. még Akusztika és
Pszichológia. Idegen kultúrák H.-aira nézve v. ö. L. Riemann: Über
eigentüml. bei Natur- u. orientalischen Kulturvölkern vorkommende
Tonreihen 1899, Chilesotti: Le scale arabo-persiane e indú (Sammelb. d.
I. MG. 1901-02), Strangways: The Hindu scale (u. o. 1907-08),
Wallaschek: Die Entstehung der Skala (lélektani vonatk., Sitzungsber.
der kais. Akad. d. Wissensch., Wien 1899), E. Groven: Naturskalaen
(Skien, 1927), A. Mendelssohn: Tonleiter und Kirchentonarten
(Smends-Festschr. 1927). Molnár.



Nem kell különösebb logikát keresni benne. Arra törekedtek, hogy a törzshangsor megfelelő fokain indított móduszok megtartsák egészhangos mivoltukat.

A skálák variálhatóságát tekintendőleg beszélhetnénk itt akár a negyed, illetve nyolcadhangos mikrotonalításról is.
Ami egyébiránt a keleti (arab, ázsiai), az indián, az ógörög és nem utolsósorban a magyar népzenében is tetten érhető.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6896)

cserye 2011-06-22 00:01 |  #6896
Ugye nem csak ez a 6-7 féle létező hangsor van, hanem jóval-jóval több, sőt a lehetséges kombinációkból még rengeteg kreálható.
Mi is történt valójában? Valaki-valamikor v.milyen rendszerezési, vagy nem tudom, milyen igénytől hajtva a következőt tette: Vett egy ion (dúr) hangsort, majd ehhez megkereste azt a 6 történelmi hangsort a sok közül, melyek logikailag hibátlanul ráilleszthetők a dúr különböző fokaira. Úgy gondolta, hogy innentől ezek ilyen módon tartozzanak egy csokorba, igaz, eredetileg ezek a hangsoroknak sem időben, sem történelmileg semmi közük nincs-nem volt egymáshoz.
Ez egy teljesen önkényes logikai művelet, melyben a némi "szemléltetési-csoportosítási igényen" kívül egyéb belső összefüggés nem található.
Eddig ez így rendben?
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6893)

kiralytamas 2011-06-21 22:57 |  #6895
Szerintem ezt másold át Jónás Tamás topikjába...
Válasz 'hunrobar' hozzászólására (#6894)

hunrobar 2011-06-21 22:51 |  #6894
Sziasztok!
Látom egész jó időben időzítek. :) Már kicsivel több mint 2 éve gitározom, de az alapokon kívül mindent autodidaktán tanultam. Szinte kizárólag fingerstyle számokat játszok, amiben jelenleg szerintem egész jó szinten állok. (akiktől játszok pl Tommy Emmanuel, Andy Mckee, Tomi Paldanius stb)
Viszont szeretném alkalmassá tenni magam először mezei társas zenéléshez, majd komolyabban szeretnék foglalkozni zeneírással, improvizációval is. Sokat olvasgattam itt többek között ezeken a fórumokon is, de inkább kezdek elbizonytalanodni, mert adva van a sok infó, de nem látom a rendszert bennük, nem látom át mit miért mi miből következik, hol kezdjem. :) Az alapokkal kb tisztában vagyok, van egy zeneelméletes könyvem, amiből át tudom venni a hangközöket, skálák felépítését, akkordképzést.
Most első célom az lenne, hogy ha mondjuk azt mondják nekem, hogy G-dúrban improvizáljak a kíséretükhöz, ami egy pár akkordból álló egyszerű valami, akkor tudjak valamit alakítani. :)
Mivel kezdjem? Addig gyakoroljam a skálákat oda-vissza 1/2/3 húron, amíg mindig tisztában leszek hogy éppen melyik hangot játszom és az hanyadik hangja a skálának? Akkor viszont már skáláktól függetlenül érdemes lenne eljutni odáig, hogy "ránézésre" megtudjam mondani, hogy x húr y bund az milyen hang? (egyelőre ragaszkodnék a standard hangoláshoz:)

endrebá 2011-06-21 22:43 |  #6893
Igen ez is egy megközelítés, illetve az is hogy a dó-fá-szó dúr tonikát,míg a re-mi-lá moll tonikát ad , de még mindig nem értem mi azzal a baj, ha ezeket a dúr móduszinak és egységnek tekintjük -amellett persze, hogy valóban teljesen más funkciót töltenek be egy konkrét harmóniában- de jóval egyszerűbb ebben a formában megérteni. Egyébként szerintem is helyes a dó, ill. lá sor kontraszt.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6890)

biciklipumpa 2011-06-21 22:15 |  #6892
egyébként meg ez az egész impro meg skálázás dolgot sztem magamtól kell megértenem és sokat agyalni a gitár nyakán és elképzelni mit hogyan... aztán ha sokat csinálom leszek olyan jó mint mondjuk joe satriani :D

biciklipumpa 2011-06-21 22:13 |  #6891
figyi én értettem amit írtál úgyhogy rosszat nem mondtál szerintem...
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6889)

cserye 2011-06-21 22:09 |  #6890
Szuper, teljesen jó így.
A köv. kiegészítéseket tenném hozzá: 1. A "Dúr (alapskála)" kifejezés nem kell, nincs értelme, mivel nem alapja a többi hangsornak semmilyen értelemben. Egész más hangsor, egész más harmóniai vonzatokkal, stb. Ill. ilyen értelemben mindegyik sor egy önálló alapskála.
2. Fenti okok miatt szintén nincs szükség a "II mód, III mód" kifejezéseknek, ezek a skálák nem "módjai" semminek sem.
3. Szintén fentiek miatt: ha egymás után kell őket felsorolni, talán szintén nem célszerű ebben a sorrendben, inkább érdemes egy csokorba venni az ion-líd-mixolíd-et (harmóniailag dúr jellegűek), ill. az eol-dór-fríg-et (harmóniailag moll jellegűek).

Lehet még gondolkodni pedagógiailag abban, hogy mindegyiket azonos alaphangról vesszük, ekkor nem vennénk a dúr-moll jelleget sem figyelembe. (erről még faggatni kéne kicsit a természetes hallás és természetes zenei értelmezés lélektanát...)
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6889)

endrebá 2011-06-21 21:35 |  #6889
Igen, lehet ragozni, de ugyanarról beszélünk. Na mégegyszer: Dúr (alapskála)= dó sor, Dór II mód= lá sor fi-vel, Frig III mód= lá sor tá-val, Líd =IV mód dó sor fi-vel, Mixolid V mód= dó sor tá-val, Moll VI mód= lá sor, Lokriszi VII mód= ti sor. Most ugyanazt írtam le, mint amikor a Pumpának próbáltam elmagyarázni a modálisok szerkezetét, Te meg azt mondod arra, hogy "modális-rák", aztán leírod példaként ugyanazt, csak más aspektusból. Szerinted ez mitől érthetőbb, és mitől jobb (pedagógiailag!), mert szerintem tök ugyanaz.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6886)

cserye 2011-06-21 21:20 |  #6888
Köszönöm a megértést:) (majd egyszer egy nagyon elölről kezdett esszében összeszedjük a dolgokat:))
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6885)

Beetlejuice 2011-06-21 21:20 |  #6887
na...a végén csak kiegyeztek, hogy mindennek az alapja a szóóóllllááámiiiiizáááálááááss:)
Válasz 'cserye' hozzászólására (#6886)

cserye 2011-06-21 21:15 |  #6886
Érveltem: a dór hangsor az "lá sor fi-vel".
Válasz 'endrebá' hozzászólására (#6883)


Első <500 ... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... >500 >>1000 Utolsó

Témák


 
VÁSÁRLÁSI INFO

A HANGMESTER.HU oldalain található anyagok a HANGMESTER-Online Kft. írásbeli engedélye nélkül nem használhatók fel!

HANGMESTER.HU Ügyfélszolgálat: hangmester@hangmester.hu
© Copyright 2003-2020 HANGMESTER.HU .:. Minden jog fenntartva.
. : A tévedés és az árváltoztatás jogát fenntartjuk! . :
A weboldalon feltüntetett árak csak internetes megrendelés esetén érvényesek.

HANGMESTER.HU | 1082 BP., BAROSS UTCA 77. - hangmester@hangmester.hu

Hangszer.lap.hu | Gitar.lap.hu | Szintetizator.lap.hu