Szomszédom is régebben készített "formákat", nyújtó, hajlító, tekerő eszközöket, gépeket, de a tesco gazdaságos kovácsolt vas??? termékek gazdaságtalanná tették ezt az értékes munkát.
Mikor megemlítem a dolgot, hogy ezek már rég nem kovácsoltvas termékek, hülyének néznek.
Van egy karosszériás haverom, a nagyapja készített egy kicsinyített másolatot saját kapujának.Mert ugyi ezeken csakis kovács "hegesztés" található.
Tudom!
Hiszem, ha látom... Azért tudnék említeni "pár" dolgot amiket kovácsoltunk(ipari méretekben gondolkodj), amit faszénben nagyon nem sikerült volna kikovácsolni.
A fújtatót képletesen értettem, szomszéd kovácstűzét is ventilátor hevíti.
Lali, kémiatanár vagyok, ha akarom, meg is olvasztom a vasat, nem csak pirosra hevítem.
Egyébként a faszén jobb a koksznál, mert tisztább. Amíg a kokszot fel nem találták (18. század), addig faszént használtak a kovácsok. ( legkorábban meg szárított teveszart, ezt az érdekesség kedvéért említem meg).
Fujtató helyett meg tökéletesen megfelel a hajszárító is, vagy akár egy jobb pcventillátor.
Az öcsém foglalkozott ilyesmivel régebben. Kerítésekhez csinált csúcsdíszeket. Ahogy láttam flexxel csinált negatív formákat, abba kalapálta bele a meleg vasat, amit egy hajszárítóval fúvatott, nyitott kohóban melegített. Ő is vasútisínt használt üllőnek.
Sopronban az adventi vásárban mindig van ilyen "díszkovács", ahol kikalapálhatod szívszerelmed talizmánját.....Felhívnám a figyelmed (a szomszédom egyébként kovács), hogy a kovácstűz elengedhetetlen.Amihez kell koksz, de legalább komlói dió, mivel az már nincs fasza lengyel szén.A fújtatót se feledjük.Mindezek hiányában elég egy Dissou készlet, lehetőleg tele palackok, mert egy töltés is egy vagyon.
Nagyjából 48-68 kg/m.Számoljuk ezt hatvannak.A vastelepen adnának érte max.kétezerötszázat, de nem adnak.Tilos átvenni!!! Sima átlagember nem adhat le sem sínt, sem lefogató talpat, sem csavart.8-12 ezer környékén láttam már kisebb üllőt hirdetni, és azt el is tudod majd adni, ha megunnád.Ha van időd várni, és azt mondod valamikor konkrétan erre jársz, szerzek neked.
Teszek egy próbát. Találtam egy 90 cm-es darabot 5000 Ft-ért.
Nekem mondjuk a harmada is elég lenne, szóval ha valakinek kell még belőle darab, szóljon nyugodtan.
Sztem üllőt egyszerűbb venni... Valahol a YT-on egyszer láttam egy hobbikovács videóját, ahol azt tesztelte, hogy a sín mennyire jó üllőnek. Nyilván egy kovácsnak mások az elvárásai, de szerinte annyira nem jó.
skacok, hol szerez az ember vasúti sín darabot? Kb 30cm kellene, a hírdetésekben szálakban adják, de mi a faszt kezdjek egy ötméteres darabbal, meg se bírom mozdítani.
Illetve kereshetsz esetleg használt vagy elromlott párátlanítót, azokban is van ilyen cucc, valszeg triggerrel, mindennel együtt, mert az vezérli a ki/be kapcsolást.
Ilyesmi? Illetve épp a napokban vettem egy kb. 2500 HUF-os óra/hőmérő/páratartalom-mérő eszközt. Azt nem tudom, mennyire pontos, illetve nyilván nagy út lenne ennek a jeléből valamit fabrikálni, de nem elképzelhetetlen, hogy létezik olyan, ami valami riasztást ad le egy előre beállított értéknél. Akkor meg csak a csipogóját kell valahogy "megcsapolnod".
Skacok, levegő páratartalom szenzort szeretnék csinálni, ami egy előre beállított értéknél bekapcsol egy áramkört. De az se gond, ha analóg jelet ad le, majd én triggerelem.
Van valami ötlet, hogy lehetne megcsinálni?
Tudok egy két anyagról, ami a színét változtatja nedvesség hatására, de ezt nem lenne egyszerű elektromos jellé alakítani.
Szert tettem egy régi jolanára és vissza szeretném tenni bele a méltán hires Spektrum pickupokat, de még nem csináltam ilyet sosem és a spektrumok sincsenek már újszerű állapotban. HA valaki csinált ilyesmit, tudna segiteni esetleg, mit hova?
Sziasztok!
Egy kis segítséget kérnék tőletek. A gitáromban HH kombinációban voltak a pickupok, 3 állású váltóval, 500k-s potival(egy hangerő, egy tone). A potikon kívül mindent kicseréltem. 5 állású váltót és HSS kombóban pickupokat szereltem be. A neten találtam egy Seymour-Duncan ábrát, mely szerint forrasztottam. Minden klassz lett, csak a hangerő gomb 0-ás állásban is szól és kb 50%-ban veszi le a hangot. Tud valaki segíteni, hogy mit kellene javítanom rajta?
Nekem volt hasonló gondom egy Gallien Kruger kombóval, ott a send vagy return jack volt kontaktos. Én azt gondoltam, hogy ennek aztán semmi köze nem lehet, hozzá, de a XV. kerületben találtam egy szakit aki erre rájött és potom pénzért javította. Ha érdekel, dobj egy mailt, és átküldöm a címét.
Udv. Van egy peavey mark III bass fejem, ami amikor szol a hangszer akkor recsegve szol, mintha be lenne szakadva a hangszoro. Mindket csatornan csinalja, aljzatok sztem nem kontaktosak, potmeterek nem recsegnek, kompresszortol, eq-tol mindentol fuggetlenul csinalja. A vegfok bemenetere dugva a hangszert viszont nem csinalja. Volna vki bp-en, esetleg pest megyeben aki el tudna vallalni?
Éppen egy True bypass analog looper építésébe keztdtem bele.
Ehhez kérném a segítségeteket.
Arra gondoltam ha már lúd legyen kövér, ezért mindenképpen min egy reléset szeretnék vagy egy programozhatót.
Erre a célra ezt a modult találtam. Szerintetek ez megfelelő?
Kapcsolót pillanatnyilag nem fogsz kapni, az utolsó 3 darabot most hoztam el. Amúgy 2TDP kell bele, beforrasztós. Jó vékony vezetőszál van a DLT-ben, szívás javítani.
Tápcsati sima nyákos, könnyebb cserélni.
Kapcsolót pl. Krisztiánnál kapsz az Echo-ban. A tápcsati már neccesebb, különösen, mert sejtésem szerint nyákra forrasztott, annál meg kifejezetten rossz előjel, ha betolódik a házba. Egyébként sztem Krisztián a javítást is vállalja, de akár én is.
Szasztok!
Van nékem egy Kasleder DLT pedálom, aminek van 2 baja.
Az egyik a kapcsoló: vmi érintkezési hiba miatt ha bekapcsolom és azt szeretném, hogy rendesen szóljon, egy csomót kell baszakodni a kapcsolóval úgy, hogy tul.képpen finoman pöcögtetni kell, időnként ki-be kapcsolgatni. és egyszer csak megjön a hang. Addig csak halkabb, mélyek nélküli cincogás jön.
A másik, hogy a tápkábel bemenete, a pecek, amire rádugja az ember a középen ugyebár lukas csatlakozót, a minap egyszerűen betolódott a pedálba, azóta nem tudom hálózatra kötni.
Namármost az a nagy kérdés, hogy ezek a problémák orvosolhatók-e házilag, mert a mester bár nagyon jófej és segítőkész, de mindig csak több hetes árfutással tud segíteni. Gitárelektronika forrasztásban már elég jó vagyok, gondolom ha a kapcsoló cserés, azt meg tudom oldani. csak nem tudom, hol lehet kapni. A táp dolog már neccesebbnek tűnik elsőre.
A Móricz környékén tudtok olyan szerszám- vagy barkácsboltot, ahol volna esélyem 5/16"-es csőkulcs beszerzésére? Kicsit sokallom a Gibson nyakpálcaállító kulcsok árait... Köszi!
Szia!
Elviekben, de gyakorlatilag is találkoztam kifejezetten alu festésre készült festékkel.Érdekesség, hogy a kifejezetten festékboltban drágább volt, mint egy gazdaáruházban.
Gyakorlatban kipróbáltam, hogy a lekopott, kifakult közlekedési táblákat megcsiszoltam, majd Durol nevű festékkel újra fújtam.Igaz, nem lett fényvisszaverő, de öt év alatt még nem kopott le.
Ennyi tapasztalatom van.
Helló !
Nem tudja valaki véletlenül ha egy sima alumínium lemezt megcsiszolok egy kicsit akkor arra rá lehet fújni festéket úgy hogy megálljon rajta rendesen?
Vagy esetleg valami alapozó kell alá ?
Kösz !
Szerintem meg a kutya nem látja alul hogy eredeti, vagy ugyanilyent kapsz WC ütköző gumi néven többféle méretben fillérekért fehérben, feketében. Barkácsboltok, csavarboltok ...
Ha csak itt van akkor sztem rendelek inkáb az ebayről mert itt 4,10euro+több mint 1000 forintos szállítási költség. Gondoltam rákérdezek hátha :)
Azért köszi a választ!
Sziasztok,
Én azért felteszek egy egyszerű kérdést remélem valami egyszerű választ kapok rá :D
A VOX wah pedálomról még anno leszedtem a humi talpakat mert tépőzárat tettem rá. Most úgy alakult hogy még is kéne de csak 3-at találtam meg. Valaki tud esetleg hogy honnan lehetne beszerezni vagy ehhez hasonlót? (akár mind a 4-et lecserélni)
A maximalizmusa tiszteletre méltó. A jó ón a megfelelő forrasztás egyik alapköve, ez kétségtelen. Én csupán a saját tapasztalatomat tudom megosztani. Az említett kínai ónnal (és most csak és kizárólag az említett, Arwill-nál is kapható termékről beszélek, nem általánosságban a kínai forrasztóónokról) nekem csak jó tapasztalatom volt. Kb. 150-200 gitáreffekt építésén vagyok túl ezzel a márkával. Emellett jópár gitárom újrakábelezését vagy teljes elektronikacseréjét végeztem már ugyancsak ezzel a típusú ónnal. Soha nem volt gondom vele, tökéletesen tette a dolgát. Persze a jó minőségű forrasztóállomás és a felület gondos előkészítése nyilván ugyancsak sokat nyom a latban. Gutaütés ügyében tökéletesen és teljesen egyet kell értsek Önnel, amikor a próbán vagy színpadon beüt a ménkű, az mindenképpen kellemetlen.
Nem is azért írtam, de azért, amit levele második felében ír. Vannak szerkezetek, amik érzékenyek a forrasztás milyenségére, ilyen a gitár, meg a hozzá tartozó erősítő, plusz egyéb ketyerék. Egy "agyonforrasztott", meg egy hidegforrasztott érintkezés annyi problémát okoz, hogy leírhatatlan. A földelés mint írja is egyébként az egyik legsarkalatosabb pont az elektronikában, ha nem a legsarkalatosabb. Egy hozzá rendelt, forrasztásból eredő hiba ráadásul szemre nem észrevehető. Ezeket még kimérni is nehézkes egy komplex rendszerben, adott esetben lehetetlen.
Én egy precíziós pali vagyok, plusz maximalista. Ráadásként átkeltem már néhány technikai dzsungelen, van tapasztalatom bőven. Abban azért telitalált, hogy precíziós mérőműszer, igaz tényleg se nem NASA, se nem KFKI. A forrasztásaimat fotózzák, ellenőrzik, utána mehet a többi művelet. DRD uram, arra is felhívtam, és újra felhívnám a figyelmet, hogy az ón milyensége is nagyon befolyásolja a forrasztás milyenségét, meg az elektromos kötés milyenségét. Csak óvni akartam a kínai óntól az Urakat. Az alkatrészek rossz forrasztása, pocsék ónnal, okozza a legtöbb galibát, és a gutaütés szempontjából mindegy, hogy 2 dollártól, vagy 200 dollártól kaptuk. És valóban, csak figyelemet felhívni, és evvel segíteni akartam.
Ja, ezt kivételesen tényleg tudom. Mivel a gitáron nem kis módosítások történtek (átfestés, trem blokk csere, szedő csere, kondi csere) finoman szólva nem gyűjtői darab, tehát ilyenekbe nem fog tudni senki belekötni, mert az ár is ezek alapján lesz belőve. Amint azt lejjebb is írtam, a luk eltüntetésének problematikája szimplán esztétikai indíttatású.
Nem értem - de persze nem is kell - 18 dollár az eslő szembe jövő Allparts pickguard.
Ennél szerintem többet buksz, ha egy szakértő-gyűjtő elkezdi számolgatni a lukakat, vizsgálgatja, hogy miért van eltüntetve, miért nem annyi a luk, mint ami az évjáratra jellemző és gyanakodni kezd, hogy valami nem stimmel a hangszerrel. Na mindegy, te tudod.
Uraim, köszönöm a hozzászólásokat!
Én egyébként a fehér színű epoxi ragasztós vonalra gondoltam alapból, mert olcsóbb, mint egy új koptató, és sztem még mindig jobban nézne ki, mintha ott hagyom tátongani azt a setét lyukat...
Csavar van, csak a lefejezése a feladat...
Szép napot!
Miért nem veszel egy olyat, amin annyi luk van, amennyi kell ? Ha nem valami 100 éves vintage darab, akkor nem lehet az olyan drága. Vagy add el így, ahogy van, szerintem ennek jobban örül egy vevő, mint egy rágógumival betönött felesleges luknak.
De én akkoj sem akajom fujkálni azt a szegény gitájt! :) A plusz csavaron meg látszik, hogy plusz csavar, minek egy 11 lukas koptatóra 12?
Asszem megpróbálom vmi fehér ragasztó cuccal kitölteni.
Namááá ne vicccőjj... egy lukkal több van, akkor eggyel többet fúrsz a gitárra, és beleapplikálsz egy ugyanolyan fejű csavart, mint a többi.
Ha ez akkora gond, akkor vidd el egy sörért a legközelebbi szakihoz hogy megoldja.
Tegyél bele egy csavart - de ne az enyémekről szedd le:)
Olyat is láttam már, hogy egy levágott csavar fejet ragasztottak a likba, így nem "károsodik" a test.
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi témában.
Adott egy fehér stratocaster koptató, amin a jóég tudja miért, egyel több luk van. A felesleges lukat szeretném a lehető leghatékonyabban (és legolcsóbban) eltüntetni (a hozzácsavarozott gitárt hirdetném, és ez az egyetlen számottevő esztétikai defektje...). Előre is kösz az ötleteket!
Az azért megvan ugye, hogy itt nem a NASA-nak, de még csak nem is a KFKI-nak állítanánk elő precíziós mérőműszereket. Se nem katonai megbízásra. Egy tahó egyszerű, kb. 0,5-2 USD közti értékű poti beforraztásáról van szó. Mindamellett tökéletesen egyetértek az elmondottakkal, sőt hozzátenném, hogy pont a potiházon baromi könnyű szar forrasztást csinálni, és akkor jönnek az okoskodások, hogy földhurok, meg mittudomén, közben meg egy hibás forrpontról van szó.
Én kipróbálom. Vadi új alkatrészekkel dugós board-on csinálok egy erősítőt, megmérem a kimenőfeszültségét. Majd minden alakatrészlábára teszek egy ónpöttyöt, mint ha beforrasztottam volna, mérek megint, utána meg jól alaposan átmelegítem, majd megint mérek. Ha nem felejtem el és lesz rá időm.
Hogy adódik össze a zajuk, ha párhuzamosan vagy sorosan kötöm az ellenállásokat?
Kondenzátor-uram!
Gyorsan kiszámoltam, úgy 46 éve volt először forrasztópáka a kezemben (igaz azt még gázlángon kellett melegíteni), és kevés nap telt el a mai napig, hogy ne forrasztgattam volna valamit.
De ilyen határozott egyéniséggel sem találkoztam azóta
Amit ír az a baj ! Kellene ! A forrasztás az nem az, hogy tudjuk, hogy a páka melyik vége a nagyon meleg ! Kis kiegészítések a megértéshez. A forrasztandó daraboknak van egy hőtűrése. A forrasztandó darabok, mindegy, hogy mi, kondenzátor, potméter, ellenállás, a forrasztás során kapnak egy hősokkot. Ez teljesen normális, még a hullámforrasztás estén is, ami ipari standard, de fennáll. És nem mindegy a többszörössége, meg a hőmérséklete, valamit a forrasztás ideje ! Ez ugyan is, rettenetesen "zajossá" teszti az ominózus alkatrészt. Nézze ! Csak példaként, ha van egy Dale ellenállás, horribile dictu, egy Vishay 0,1 %-os, és 4 ppm-es precíziós mérőellenállás, azt ha nem megfelelő hőmérséklettel, és nem megfelelő ideig, meg nem megfelelő ónnal forrasztja, akkor adtunk a szarnak egy pofont, és kidobtunk minimum 30.- dollárt az ablakon ! Ugyan ez a potenciométerrel is! Ha agyon forrasztjuk, zajos is lesz, meg tönkre tesszük a "pályát" is. Ez úgy mutatkozik meg, hogy "valamiért pocsékul szól a gitár " ! Szóval, higgye el, a forrasztás amilyen egyszerűnek tűnik, annyira nem az. De győzködni senkit nem akarok. Maradjunk annyiban, hogy ténylegesen értek hozzá, és csak felhívtam a "kollégák" figyelmét arra, amit elhanyagolhatónak tartanak. Ennyi.
Én vagyok a hibás! Mert meg sem nézem."Döglött" húrral találkoztam.Rossz potival is.Sőt, egyik aljzata most is rakoncátlankodik.De talán egy átlagos fülű öregembernek, mint én 250 kilo ellenállatocska nem jelent döglött hangú hangszert?
Azért ez már totál-brutál maximalizmus. Szerintem sok hifierősítő építő nem vél ennek ekkora jelentőséget.
Persze aztán meg miért ne, ártani végül is biztosan nem árt.
A témában igen jártas vagyok, tehát az ón nagyon nem mindegy sok szempontból, hogy milyet tetszenek használni ! Minőséget kell tenni, a legolcsóbb hangszerbe is, illetve bárhová, még egy mosógép érintkezése sem mindegy, hogy milyen ónnal történik. Ólmos, nem ólmos nem az a leglényegesebb, hanem a tisztasága, és folyasztószereinek minősége ! Kizárólag 5 eres ónt ajánlok, talán nincs is ma már más, én több mint két évtizede magas ezüsttartalmú, és relatíve öntisztító ónt használok. Utóbbinak sokkal nagyobb jelentősége van, mint gondolnák. A folyasztószerek, amik a ón folyását, kötését biztosítják, esetenként komoly utólagos problémát okozhatnak maró savtartalmuk miatt, például. Ne az árat tessék nézni, esetenként a nagyon olcsó, nagyon drága lesz ! Ajánlom mindenkinek a Microsolder KFT.-t, és az általuk forgalmazott Stannol, valamint Multicore ónokat. A gitárokhoz, illetve a finomelektronikákhoz 0,5 és 0,7 mm-es ón való, ha tetszik, ez a jó. Az 1 mm már gányol, szétfolyik, vastag lesz. Folyasztószerben a Kristal / Crystal 511-es a legjobb. Kevés maradékot hagy, nem agresszív a folyasztószere, és kiváló az elektronikai vezetése. Akit érdekel, S-Sn95Ag4Cu1 % az összetétele. Ne tessenek legyinteni, nem mindegy, hogy mivel forrasztanak. Ez ugyan ólommentes, de létezik ólmos is, bár megjegyzem, avval ugyan könnyebb relatíve dolgozni, ennek viszont kémiai-mechanikai kötése sokkal jobb. Mondjuk az óntól függetlenül a páka minősége, és a jól megválasztott forrasztási hőmérséklet legalább annyira fontos, mint maga az ón. A jó forrasztás csak látszólag egyszerű.
Ki volt az az einstein, aki feltalálta, hogy gitárba volume potinak 250k-st tesz?..
Még jó, hogy felfedeztem, évek óta baszakodok ezzel a döglött hangszerrel, míg rájöttem, hogy mi a baja!..
Pontosan ezt szoktam venni. 0.5mm-est a nyákos melókhoz, 1mm-est a durvább dolgokhoz, ahol sok ónt kell felhordani (pl. potiházak, jack aljzatok gitárban, ilyesmi)
Az Arwill-ben én kínai ónt veszek, de az teljesen jó. A leírás alapján (nehezen olvad és gyorsan dermed) valóban arra tippelek, hogy ólommenteset sikerült venned. Ami egyfelől dícséretes, másfelől otthon, pákával sokkal nehezebb kezelni.
Hát az lehet, egyébként kínai írásjelek díszítik rajta az infóblokkot :) Van külön gyantám, azzal próbáltam házasítani, de nem lett jobb... Baromi magas hőfokon olvad, és ha felolvadt, utána hirtelen megmerevedik, és szarul tapad. Lehet, hogy az ólom és a gyanta együttes hiánya
+1 a Bercsényi utcának, legalábbis az Arwill-nek. Én ott szoktam venni. Nem lehet, hogy olyat vettél, amiben nincs gyanta? Mert akkor kell valami külön folyatószer a jó forrasztáshoz.
Szerbusztok!
Hol lehet Bp-en jó minőségű forrasztó ónt kapni?
Műtétre készülök, és legutóbb vettem occsóért egy tekercset, kész kínszenvedés volt vele dolgozni, és a végeredmény is csúnya lett...
OBI-ba érdemes pl. érdeklődni?
