Srácok, golyóscsapágyat merre vesz az ember? Barkácsboltokban nem találtam. Bár gondoltam, rá, hogy valami bútorkereket veszek ott, aztán szétgyakom, de remélem van valami egyszerűbb megoldás is.
Elfelejtettem mondani!A hűtőborda valóban nem nagy, viszont az egész "doboz"amire csavarozva van, szintén alumínium.Így tán más a leányzó fekvése hűtésileg.A rezgésben igazad van, de ugye ezt akusztikus gitárra tervezték ezzel a hatalmas tányérral, nem dobgépre..... De kurvára remekül szól a 15" ufo tányér.
Egyébként JVC vasalót is gyárt? Most egy 100 Celsius fok értékű van benn.A forrasztások "elgyengülésébe" nagyban belejátszott a túlzott melegedés.Valamint a sok cincálás sem haszon.Most faszán üzemel!
El akartam tenni emlékbe ezt a "tripperes"trimmert, zsebre vágtam, itthon meg csak a lyukas zsebemet kotortam....
Azért ez legalább átgondolt tervezés, hogy normális hűtőbordát basznak belerakni, de a hőmegfutást levédik háromféleképpen. Aztán valaki vagy tekert a nyugalmiáram állító trimmeren, vagy eloxidálódott valahogy a csuszka, és jöttek a vudujelenségek, de a védelem tette a dolgát.
De persze az iskolapéldája annak a szélesen elterjedt idióta gyakorlatnak is, hogy mindent egy nyákra, az óriás nyák minden csillapítás ellenére berezeg, forrasztások elengednek, általában középtájt, de néha a legmeglepőbb helyeken, aztán keresgéld nagyítóval, hátha megtalálod.
Vicces, de most tényleg jól esett, ahogy végignézhettem a hibafeltárást.Remek érzés volt elkapni a grabancát az egészen apró potinak.Most megyek, és jön a nyúzópróba......
Lali, vigasztaljon az a tudat, hogy eddig majdhogynem A osztályban működött a cucc. Igaz hogy hamar túlmelegedett, de abban a pár percben csodás részletgazdag hangzásban volt részed.
Tudtommal csak az új építésű házakban, valamint "hivatalos kazáncsere" esetén, a Gázmeo kéri az EPH jegyzőkönyvet, és a gázkészüléknek külön ÉV relét kell kiépíteni /van már konnektorba dugható kivitelű is/.
A régi házaknál marad az orosz rulett:)
Fosok én eléggé, ne félj, hordok magammal multit és ahol feszültséget mérek a dugalj védőföldje és más valódi(nak vélt) földpontok között ( radiátor és hasonlók ), vagy ahol az aljazatban nem a fázis és fölf között van a 230 V, a föld és 0 között meg max1-2V, ott nem játszunk. Ha van fi relé, azt megnyomom. Tudom, ezektől még nem 100% a biztonság, de ha az ezek telejssülnek, akkor elég valószínűtlen az életveszélyes szerelés,legalább ennyit elkövetek.
Jut eszembe Kecsi barátom.A "károlybarát"" tovább szopat.Pár óra működés után ismét előjött a hiba.Ma kicseréltem a bimetált, de most aztán teljesen meghibbant.Délután viszem mesterhez.Majd a szkóp felfedezi a turpisságot.
Erről eszembe jutott.Mikor a helyi, akkor még vegyesipari kisszövetkezet új műhelye elkészült, és a tekercselő részleg is beköltözött, a főnök fogott egy szeget, kalapácsot, hogy kifüggessze a munka, és balesetvédelmi előírás keretezett példányát.Na, hova verte be a szeget? Feri bátyánk egyébként nagyon bírta az áramerősséget.Egy, egy hidrofor, vagy egyéb elektromos eszköz bekötésekor is lóbőr borítású ujjaival keresett fázist......
A régi társasházakban szokott előfordulni, hogy valamelyik "kedves" szomszéd villanybojlerén keresztül, szivárgó áram kerül a vízvezetékre, esetleg egy másik szomszéd kombi cirkója ezt továbbítja a fűtéscsövekre stb.
Hiába van nálam EPH, érintésvédelmi relé,- nem az én áramom fog megrázni:)
Arról nem beszélve, hogy a modern fűtőkészülékekben, az ionizációs lángőrzésnél tud /nehezen tetten érhető/ bosszantó zavarokat okozni.
Nana, a kocsmárossal csak vigyázz!
Azt hiszem itt már elmeséltem, mikor a gitárosom kishíján meghalt , mert a barom kocsmáros felcsavarozott egy asztali lámpát a
zenekari dobogó alá, hogy a táncoslány bugyiját is megvilágíthassa. Csak sajnos a dobogó fém korlátjának csavarját épp a lámpa vezeték fázis vezetőjén sikerült átvezetnie. Izzadt háttal nekidőlt a korlátnak, miközben a földelt gitárját markolta.
Képzelheted mi történt...
Ok, én egyszerű elme vagyok, az ohm törvény még megy, egyébként meg azt tudom, hogy hogy kell equzni a lábdobot. Tehát: kapcsolóüzemű számítógép táp nincs üzemben, a bárpult mögötti fali csatlakozó multiméterrel rendben van, a szemben lévő zenekari csatlakozó, ami ugyanabból a szekrényből lett kivezetve - az totál gáz. A megfejtést rábízom a kocsmárosra és a villanyszerelőjére, én egy hosszabbítóval a rendben lévő aljazatról műkoödtetem a zenekaromat.
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló aki ezt eldönti megfelel vagy sem... Idei évtől 5 évente vizsgáznak. Büntető jogi felelősségük van. Szerintem ez valami régi ház lehetett. Egy régi házra mindig az akkori szabványok mérvadóak.
Koci te meg eph-z. De asszem már védő összekötő vezetőnek hívják. Mindent megtalálsz a neten. 6 os Z/S az órától, fi relé, kétpólusú leválasztó kismegszakító, gyári bilincsekkel a csővezeték kötések áthidalása, stb...
Hogy a fenébe tudnak ilyet átvenni egy műszaki átadásnál?
Valami szakembör megcsinálja szarul,aztán valaki meghal,és ennyi?
Nem vágom ugyan az építőipari ellenőrzéseket,de azt gondolnám,hogy a végén jöhetne valami elektromos műszaki ellenőr,aki kiméri az ilyeneket,és jóváhagyja az elektromos kivitelező munkáját.
Ha egy fázis vezetőt rákapcsolsz a védőföldelésre,az a dolga hogy zárlatot okozzon. Lemegy a kismegszakító bizti stb... Ha itt nem ment le, akkor valószínűleg a védő szondád nem volt össze kötve a PEN vezetékkel, és jó szar értéke lehetett... Szivárgó áram. Az órát is pörgeti, meg ráz minden földelési pont a konnektorokba. De ezt is kibírtad, örülj!
Akkor nálunk valami nagyon el volt baszva. Amikor beköltöztünk, egy kínai hosszabbító rátette a fázist a védőföldre, és fura módon minden működött, csak akkor baszta le a biztit, amikor az upc-s netet rákötöttem a modemre.
Elkezdtem mérni, a radiátoron is ott figyelt a fázis, a kazán burkolata ugye földelve van, onnét.
A védőföld le volt vezetve a földbe, rámértem a földbe dugott izére fázisceruzával, ott volt rajt a fázis. De ezek szerint a PEN vezetékre meg nem volt rákötve.
Kurva nagy mákom volt, hogy nem baszott agyon. Az tény hogy kurva nagy szárazság volt, szóval ott nem volt nagy átvezetés, de világos, hogy az egész rosszul lett megcsinálva. Köszi a képbe hozást.
A felszálló fővezeték PEN vezetője össze van kötve a fogyasztásmérő óránál, a leütött földelő szondával....
Abból alakul ki a nulla, és a védőföldelés. Szal egy potenciálon vannak.
Az normális, nálunk a gázkonvektor és föld között van bizsergtés (télen, gitárral a géotben tud meglepetést okozni, ha rácsavarom a fűtést :D), mert nincs eph. Szerintem valami kapcsolóüzemű táp (PC táp, laptoptáp, kisebb dugasztápok) zavarszűrője vihet kapacitív úton feszültséget a földre. De pl. az egyik dugaljba dugott erősítő fémháza és egy pár méterrel arrébb levő PC fémháza közt is van bizserélés meg szikrázás is. (100mA-es fírelé jó, tavaly lett kimérve, 80-on leold, földelési ellenállás jó)
100 V váltakozó feszültségnél az érintési feszültség felett van (50V), tehát ez már kisfeszültségnek számít, és halálos áramütést is okozhatna.
Miért ne állhatna fenn? Nálam is fennáll. Ha bedugom a laptopot, csíp a föld. Ott van rajta 100+ Volt. De ez nem terhelhető, hibaáram sem folyik. Ha bekötök egy 100-as izzót a fázis és föld közé, leold a fí-relé. Viszont az szomorú, hogy van földelés, de nincs áram-védőkapcsoló. Ez valami őskori bekötés?
Jelenleg, vagyis a mérés ideje alatt milyen fogyasztó terhelt a hálózatot a bekötési pont után?
A közhiedelemmel ellentétben a föld az nem egy nulla ellenállású vezető a lakásföldelés és a legközelebbi trafóház földelése között. Talajnedvességtől meg a földelések milyenségétől (pld. mennyire oxidálódott a földbe leszúrt cucc, hova vezették le, kavicsba?) hogy hány ohm, és kóboráram tud azon jelentős feszültséget ejteni.
A föld-korlát között bizsergés van, valóban 100V-ot erőszakosabbnak kéne éreznem. A korláton biztos, hogy nincs eph, 4 lépcsőfok betonba van beleállítva.
Szar a földelés és nincs/szar az eph a korláton. De ezeket a feszültségeket "érzed" is? :) Illetve a "firellé" leold? Mert simán lehet valami kapacitív csatolás miatt is, amiket a nagy belsőellenállású multiméterek mutatnak.
Hogy lehet úgy bekötni egy hálózati aljazatot a látszólag rendesen összerakott, 3 méterre levő mérőhely-biztosító táblába, hogy fázis-0=230V, föld-0=100V, föld-fázis=130V, föld-vas lépcsőkorlát=100V ?
Volt anno az egyik korábbi melóhelyen (színházi díszlet és kellék gyártás) egy igen brutál gép.
Valami háztáji jellegű készítmény lehetett, mert azóta sem láttam sose olyat máshol.
Egy bazi nagy,kb. 1,5-1,8m átmérőjű lendkereket hajtott egy bazi villanymotor.A gép egyfajta nyíró üzemű vágógép volt, két rohadt erős és vastag acél lap,az egyik fix,a másik fel-le mozgatható, ha a lendkereket egy kuplung kar segítségével összekapcsoltuk egy excenteres mechanikával,akkor ez az acél lap fel-le ment.
Namost a két acél lapba különböző idomok formáit vágták, négyzet acélét, köracélét,szögvasét.
Ez a brutál kis masina meg úgy nyírta el a 16-20mm-es négyzetacélt,mint a ropit.
Volt egy késes vágó része is, az meg a 10mm vastag vas lemezt, mint a papírt.
És volt egy stancoló része is, ahová egy pozitív és egy negatív minta közé lehetett anyagot tenni, lyukasztás céljából.
A 12mm-es anyagot ez is úgy likasztotta,mint a papírt.
Az ijesztő a dologban,hogy volt ugyan stop gomb,de ez csak a villanyt engedte el a motorról,a lendkerék meg még vagy 4-5 percig forgott,nem volt rajta mágnesfék.
Ha elkap ez a lendkerék,odabasz a falhoz.......85-ször biztos. Úgyhogy kicsit fostam tőle,bár volt a lendkeréken egy perforált lemez van burkolat...kissé háztáji módon.
Hss. Zártszelvények, egyéb normál szerkezeti elemek biliacélból vannak, jóformán késsel lehet vágni, nem lesz gond. Fordulatszámra kell figyelni, meg fúró-üregelő sprét használni. A központosító szár keresztélének átmérőjével szoktam előfúrni csak.
Van nekem is pár ilyen fafúró jellegűre köszörült fúrószáram, tényleg tök jól működnek, ilyeneket használtam míg újraköszörülésen voltak a spéci deWalt száraim 10, 12-es méretben.
Ilyen tető csúcsdíszeket csinált főleg az öreg ex-kolléga.
Nem sokan csinálják ezt a szakmát az országban, bár úgy tudom már ő sem, mert kiöregedett, már nem bírja. 80+ a manus.
Oszlopossal is lehet sokszörget (nekem többnyire 5) fúrni,ha nincs lefogatva az anyag,és tudja rángatni a fúró.
De egy ilyen lemezfúrónál le se kell fogatni többnyire egyáltalán az anyagot.
Volt amikor sokat fúrtam ilyesmit anno. Volt kollégám fémnyomó kisiparos volt,ő is mutatott ezt-azt.
Ilyesmiket csinált (de ez netes kép hirtelen).
Gyakorlatilag ezt hívják lemezfúrónak:)
Gyári munkás koromtól kezdve, napjainkig, a vezérlőszekrényekben, a nyomógombok, és a tömszelencék helyét mindig ilyennel fúrtuk,- eszembe sem jutna mással.
Jó-jó, kellett hozzá néhány méretből egy kis privatizáció:)
Oszlopossal nem lesz sokszög, de d=6 felett lépcsőset használok, azzal kézből sem, csak az 3 mm-es lemez felett nem nagyon használható. De olyat meg nem is használok, fúrja, akinek van hatmázsás csepel oszloposa :D
Csak mi ennél még "magasabbra" köszörültük a külső élt,a középső "tüskét" meg hegyesebbre,ami a pontozásba ül.. De a lényeg,hogy az él külső része vág először,és befelé,a csúcs felé haladva forgácsol. Na ez nem csinál sokszöget.
Félreérted,arra az állapotra értem a 45+45 fokos lyukat,amikor még nem megy át a furat a lemezen,mondjuk a hátuldalon még nem is látszik a kimeneti pont.Ilyenkor szoktak ugye sokszöget fúrni... :D
Próbálj meg pl. egy 0,3-0,5-ös lemezt sima fúróval fúrni,hogy ne legyen sokszög a lyuk. Nem könnyű.
Az említett lemezfúrásra köszörült fúróval meg gyerekjáték,le sem kell fogatni a lemezt.A kívánt furatkör kerületét vágja ki,ergo kívülről befelé forgácsolja az anyagot.
Egy sima fúrószár élei 90-120 fokot zárnak be,valóban félreértetően írtam,jogos.
A vízszinteshez képest 45 fok kb.
Egy süllyesztett fejű csavar fejének szöge pl. 90 fok,süllyesztésre kialakított fúrószár is ennyit csinál.45+45 fok.
Gazz,a múltkor kérted,hogy tegyek be képet a nyák fúró száraimról. Na most eszembe jutott újra,így lefotóztam.
Ezek fogászati fúrószárak,évek óta nyúzom mindkettőt,tartják az élüket sok nyák után is. A hengeres az marni,oldalirányba is fasza,kb 1-1,2mm-es lyukat csinál, nagyobb kondik lábainak lyukait,kapcsolók lábainak vagy vezetékeknek a lyukat pl. ezzel fúrom.
Ez meg egyszerűen a kedvenc lenne nyák fúrásra,csak egy kicsivel kisebb lyukat kéne csinálnia,de ez is kb. 0.8-1mm lyukat csinál,néha túl nagyot.De ez is évek óta használatban van,tartja az élét.
Kicsit homály kép,sorry.
De,sőt egy sima fúrószár is megköszörülhető hasonlóan mint egy forstner,hogy lemezt lehessen fúrni vele tök jól.
Középen egy kis csúcs,ami a pontozóval beütött lyukba megy,az élek meg a legnagyobb átmérőn vágnak először.
Egy ilyen az nem csinál 45 fokos falú lyukat,hanem "kiszúrja" a kis karikát a lemezből.
Az a kérdés, érdemes-e nagy feneket keríteni a dolognak.
Mert ha a lukat egy perem fogja takarni (pl. kapulábnál zsanér-csavar) akkor simán a 40-es lukat körbe lehet fúrkálni 3-3,5-ös fúróval. Előtte persze nem árt körbe pontozóval megcsapkodni. Aztán félgömbölyű reszelővel, vagy Dremmelbe fogott dörzsfejjel szépen kerekre lehet alakítani.
Nekem van olyan lépcsősfúróm, ami tud 40-es lukat, de sajnálnám egy ilyen akcióra szétcseszni. Pedig csak a 4e ft-os féle .
Ami szívfájdalom nélkül kikaparná az meg 38e , épp a napokban szakadt le az orcám a szerszámboltban.
Az meg hab a tortán, ha csak a zártszelvény egy oldalára szeretne az ember likat.Már bukott is a lépcsős mutatvány. A nyálat meg nem kell pazarolni, úgy is látni fogod, amikor "kéri" a fűrész.Én is mindent kézi fúróval szeretnék megoldani, sőt a csavarhúzó gépeket is előszeretettel használom fúrásra, de ténylegesen az állványos gép a precíz.Konkrétan nem a baszásra, hanem a fordulatszám beállításra gondolok.
van lépcsős fúró, de nem elég tág nunit csinál.3-4 centiset még nem láttam ebben a műfajban. Ezért gondolkoztam körfúróban. Szerencsére fordulatszabályozós a ketyere,szóval akkor lassan döngölöm a cédát.
Köszi srácok. A fúrófejet még nem vettem még meg. HSS-ben vagy kobaltban gondolkodom, és akkor a tanácsoknak megfelelően bőven nyomom az anál sikosítót.
Jó,ha van egy kis kenőanyag jah,kevésbé eszi a szerszám élét az anyag. Alacsony fordulattal fúrd.
Direkt fémhez való körkivágóval (kis fogú) csinálod? Olyan,aminek a közepébe a fúrószárat kell befogatni?
Ha igen,fúrj elő neki.
Egy lépcsős fúró lenne amúgy a legegyszerűbb talán.
Srácok, ha valakinek van tapasztalata, fémlemeznél körkivágó használatánál mire kell figyelni? Mik a trükkök? Kell olajozni? Fordulatszám milyen legyen?
Egy 5 centis zártszelvénybe akarok likat fúrni, 2mm az anyagvastagság.
Na közben rájöttem, hogy nem kell aceton a felirat transzferhez, maga a festékspray oldószere is áthúzza a toner anyagát, csak dörzsölni kell, az meg nekem jól megy.
Sziasztok!
Foglalkozik valaki egyedi keménytok készítéssel?
Van egy explorer forma basszusgitárom és szinte lehetetlen hozzá keménytokot találni.
A válaszokat előre is köszönöm!
Kimérted a potikat? Általában olyan 20%-os tűréshatárt biztosítanak a gyártók, ez ugye extrém esetben akár azt is jelentheti, hogy a 250k-sod valójában 300k körüli, míg a 300k-s valójában csak 240k. Teljesen kitekert állapotban is tapasztalod a különbséget, vagy csak valami köztes állásban? És igen, a forrasztásokat érdemes csekkolni, adott esetben ott bejöhet szórt kapacitás, ami esetleg vágja a magasakat, bár nem jellemző.
Hali! Összeszereltem múlt héten egy SSS strat elektronikát 250k hangerő potival (nincs tone), és szépen szólt, jött a magas szépen. De gondoltam egyet, és ma HSS-re átalakítottam, szóval átraktam egy másik koptatóba a közép-nyak hangszedőt + egy humbi, és kicseréltem a hangerő potit 300k-ra. Gondoltam, hogy a single coil majd magasabb lesz ettől, de talán a humbuckernek jó lesz; de valamiért az egész gitárnak sötétebb hangja lett. Ennek van valami normális magyarázata, vagy egyszerűen csak béna vagyok forrasztásból? Nem zúg, vagy ilyesmi.
Végül is jó lett úgy ahogy Robi mondta, szóval ez éppenséggel bírja, de azért meglepődtem kicsit, amikor kézbevettem.
TO220-as, de a fémlap, amivel fel kell csavarozni a hűtőbordára olyan vékony, hogy féltem nem találok hozzá szigetelőgyűrűt, ami ne lógna bőven túl a likon. Látszik a költséghatékonyságra törekvés.
köszi. kipróbálom ezt is. Találtam a fiókban egy más tokozásút, ott nem volt ilyen gond, helyből jött a 12 helyett a -11Volt. Ami mondjuk rendben van, mert a pozitív párján is 11V van a 12V helyett. Hát asszem ezt túlélem valahogy.
Van valakinek tippje, hogy mi lófasz miatt van a 7912 kimenetén -12V- helyett -19V?
Kettő ilyen IC volt itthon, mindegyiknél ez van. -32V-ról tápolom, a katalógusadatok szerint -35V-ig bírnia kell. Rohadtul nem vágom, egy ilyen hóttegyszerű áramkör hogy a szarba nem működik rendesen.
Így kötöttem be
Én csak ezt próbáltam (gugli kidobta, jó árban volt), de pontos. Cserébe 4-szer kell rálépni.
Majd megtanulok már programozni, és árulok én is CEX tap tempo chipeket :D
Köszi. Sajna ez is a digitális potméteres megoldás, a Taptation-nel próbálkoztam, de baromi pontatlan volt :( Ez egy érdekes projekt, és sztem pontosabb lehet, de ilyen áron... Fogalmazzunk úgy, hogy kevéssé versenyképes :)
Egyébként JVC vasalót is gyárt?
