Kb hasonló stílusért Jetit itt kiírták az üzleti életből...
Ezt az Ádám gyereket nem szabadna a vevőkör közelébe engedni, kb. annyi érzéke van az üzlethez, mint az illemtanhoz.
Üzletben nincs olyan, hogy rossz napom van...
hmmm...rosszul fogalmaztam.
Előítéletre azt értettem, hogy valaki még sose járt ebben a hanxerboltban és csak azért nem megy le, mert ezt elolvasta. Meg Ádám egyébként se ilyen ember,mint ami a levélben kiderül, szóval lehet, hogy rossz napja volt.
A magázós-tegezős dolgot meg kifejezetten így zenészkörökre értem.
kicsit hosszú, de nem baj, ha tudja mindenki, ha már annyira el van tompítva bennünk az ilyesmi:
Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme
Következő hasábokon egy, a szerkesztőségünkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre. Kötelességünknek érezzük, hogy az írás napvilágot lásson legalább lapunkban, ha már a független magyar sajtó 2001. februárja óta hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdődhet, szégyelljük magunkat, hogy nem magyar kezdeményezés eredményeként!
Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York
Hága
Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára
Excellenciád!
Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet főtitkára, az alábbi
petíciót terjesztem elő:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitűzését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként az ország területe 92.863 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.
A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt. Ez a háborús bűntett miatt felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálásadatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt.
A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerződések következtében Magyarországot többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötői felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdők 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékű műkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.
A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt. A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.
Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy időről időre határrevíziót eszközöljön.
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.
Az angol diplomata Peacemaking címűkönyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.
A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom, amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.
E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
igazából még nem hatalmasodott el rajtam a szindróma.
csak nyugodtan hírdesd, közeleg a karácsony, ilyenkor a legkönnyebb egy ilyen drága hangszert eladni. nem akarom hogy miattam hátrányba kerülj
"Szerintem aki egy ilyen internetes csatornán olvasott dologból előitéletet szül az barom."
Nézd, itt egy megtörtént esetről van szó, ami alapján valaki _ítéletet_ hoz, és nem _előítéletet_. Előítéletről akkor lehetne beszélni, ha _feltételezett_ de a tények által nem alátámasztott bunkóságról lenne szó, de itt sajnos tények vannak.
Valaki nagyon jól megjegyezte a homáros vitában, hogy itt most nem arról van szó, hogy jó szakember-e az Ádám, hanem arról, hogy köcsög módon viselkedett-e. Márpedig az egyáltalán nem kétséges, hogy _nagyon_ köcsög módon viselkedett, és ezzel még nem is mentem bele abba, hogy jogos volt-e a viselkedése vagy sem.
A másik pont, hogy a tisztelt főnök úr bizony rendesen a pártjára állt (legalábbis az elején).
Ennek alapján én el tudom dönteni, hogy tetszik-e a bolt (nem törzs-)vevőkhöz való viszonyulása vagy sem. És ez nem előítélet...
A korosztály kérdéshez: én 36-hoz közeledem nagyon, és ha egy ismeretlen magázódva fordul hozzám, akkor én visszamagázom. Akkor is, ha 18 éves. Ez nem kor kérdése.
A postokat átfutottam, de nem vili, hogy akkor most mi van az Ádámmal, emiatt mennie kellett, vagy leszarja az egészet és semmi sem lesz? Meg ezt a románozást sem értem.
Mi a fasz van itt egyáltalán? Csak egy túllihegett levelezés? Csak nem fog elbánni Bíró Ádámmal egy levél által senki sem, még ha tahó is volt Ádám.
Az a szar ebben, hogy akik sokat megfordulnak ott meg ismerik a helyet, azok pontosan tudják, hogy nem ilyen a Vintage és nem erről szól az egész bolt (főleg az utóbbi időben), és mégis egy ilyen prosztósággal sok év munkáját lehet befeketíteni olyanok előtt, akik viszont még nem ismerik a helyet meg a szereplőket. Szóval, kár az ilyenért. Szerencse az, hogy az internet viszonylag gyorsan felejt...
amióta megjelnt a cikk követem nyomon. rendszeres homár olvasó vagyok. viszont NEM DOLGOZOM EGY NAGYKERNEK ÉS HANGSZERBOLTNAK sem mielött az én postomat is majd jól leugatják emberek. de azt hiszem a lényeg az utolsó Vintage postban van.
Szóval Patkó fater van egy érdeklődőm, de még nem döntött. Ennek a döntésnek gondolom a jövő hét végéig meg kő történnie. Azt tudjuk csinyálni, hogy innen kezdve nem hirdetem a cuccot, aztán ha nem kell a vevőmnek, akkor eladod a studijót, én meg szípen megvárom, aszt akkor lebótoljuk annyiért, amennyit a myvipen kértem.
Ha az érdeklődő döntött, akkor arról értesítelek nyomban.
Jó-e ez így?
Megfontolandó, hogy a jövőben
a nagy értékű lakások, autók, bútorok és műszaki cikkek vásárlása
esetén legyen kötelező igazolni a pénz eredetét – jelentette ki
nemrég az "új rend" kormánybiztosa. Kondorosi Ferenc elmondta: a kormány Rend
és szabadság programjának része ez a javaslat, amibol néhány hónapon belül
törvénytervezet is készülhet. / Ferenc testvér szeret téged ! /
A Hungária krt. környékén (Népstadion-Árpád híd között) van valahol hangszerbolt?
Ma rohannom kéne, valamint húrt is kéne vennem.
Remélem nem etikátlan a kérdés, valamint tudom, a gugli a barátom.
Húha, ez nagyon kemény.
Szerintem is igazi köcsög módi volt, ahogy a boltos válaszolt. Nemsemmi... Tényleg szomorú történet... és az, hogy eljutott ide ebbe a fórumba is, biztos nem válik javára említett cégnek.
itt van egy videó is, ami a cikkhez tartozik, elég csak azt megnézni, így politizálnak a szocik
a tüntetők max a nyugatonis bevett tojással érkeznek, az mszp viszont spiclivel, provokátorral, aki később ott csápol a hazug gyűlésén, és papírról olvassa fel a szájába adott kérdést, a rendőrök a dulakodásban természetesen a provokátort hagyják, és csak a tüntetőt állítják elő... vajon mit dolgozott a provokátor 89 előtt? szánalmas
Amikor leírtam a dolgot, rögtön eszembe jutott, és tartottam is tőle, hogy valaki megjegyzi.
Ige, Gazz, teljesen igazad van. Dobrudzsa is csak annyira Románia, mint Erdély...
1. Kezdjük a szélekkel:
A fehér/kék oldalelem öt féle képpen helyezkedhet el (,illetve az öt helyzet valamelyikébe forgatható anélkül, hogy a kocka a felül fehér, a fronton kék helyzetén változtatnunk kellene).
Az adott helyzetet mutató állapot melletti forgatásokat végrehajtva, a fehér/kék oldalelem már a helyére is került.
Ennek mintájára lehetséges a fehér/narancs, a fehér/zöld és a fehér/piros oldalelemek helyreállításával elérni, hogy a felső oldalon kialakul egy fehér kereszt, amely oldalainak színe megegyezik a kockaoldalak középső elemeinek színével.
2. Következnek a felső sarkok:
A forgatási mintaként választott fehér/kék/narancs sarok, három féle lehetséges elhelyezkedéséből, három féle forgatás-sorozat eredményeként kerülhet a helyére. Ugyanerre a mintára rakhatók helyre a felső fehér oldal többi sarkai is.
II. A középső réteg kirakása.
A középső réteg kék/narancs, kék/piros, zöld/narancs, zöld/piros elemeit, alulról felfelé forgathatjuk a helyükre. A kockát úgy tartsuk, hogy a fehér felül legyen. Mindegy, hogy elsőként melyik elemet választjuk, a mi példánkon ez a kék.
Az alsó réteget úgy forgassuk el, hogy a szélső kockák egyike (a kék/narancs, vagy a kék/piros) előre kerüljön és frontoldalon a kék színt lássuk.
Ha netán mindkét darabon a kék mutatna lefelé, akkor a műveletet újra kell kezdeni egy másik kockaoldallal, amelyen a narancs, vagy a piros a középdarab.
Ha véletlenül az össze keresett széldarab a középső rétegben volna, de rossz helyen, vagy megfordítva, akkor is az ábrán mutatottak szerint először az egyiket fordítjuk lefelé, hogy utána helyesen besorolhassuk.
Az eredmény: a felső két réteg kialakult.
III. Az utolsó réteg kirakása.
(A jobb áttekintés céljából, innentől a feje tetejére állítjuk a kockát, azaz a fehér oldal lesz alul.)
1. Kezdjük itt is a szélekkel:A sárga/kék, a sárga/narancs, a sárga/zöld, vagy a sárga/piros egyikét a vele színben egyező oldalra fordítjuk. (Ekkor még a sárga oldalt is lehet.) Ha a többi széldarab ezek után még nem lenne a helyén, akkor 7 forgatással fel lehet őket cserélni a frontoldali bal saroknál
Amikor már mindegyik széldarab a helyére került, előfordulhat, hogy a sárga még oldalt van.
Ezt, önmaga körül kell elforgatnunk (lásd a mutatott nyolc húzást), miközben a kockát úgy tartjuk, hogy az éppen elfordítandó széldarab jobbra fenn legyen.Ezzel alaposan összekeveredni látszik a kockánk, de most csak a felső rétegre figyeljünk. A következő elfordítandó darabot a felső réteg jobbra fordításával irányítsuk a kiinduló helyre. (Ehhez, ne a kockát forgassuk!) áíóíóíőáHa most megismételjük az előző nyolc húzást, minden visszaáll, és kialakul a sárga kereszt úgy, hogy már az oldalai is színhelyesek lesznek.
2. Végül a sarkok.
(Ha netán a sarkok helyükön vannak, csak elforgatást igényelnek, akkor a következő 22 forgatás elmarad.)áíóíóíőáHa a sárga kereszt kialakulása után mind a négy sarok rossz helyen van, akkor 22 forgatás következik.
Ha még ez után sincs egy sem a helyén, akkor ismételjük meg a 22 forgatást, ügyelve arra, hogy eközben az előbbi forgatás frontoldala maradjon elöl.
Ezzel egy sarok a helyére került.
Most tartsuk úgy a kockát, hogy ez a helyen lévő sarok jobb oldalt hátra kerüljön és ismét a 22 forgatás, vagy a kétszer 22 forgatás következzen, melyek után az összes sarok a helyére kerül.
Utolsó feladat a sarkok színrefordítása.
Ennek a nyolc forgatásnak a kezdetén úgy kell tartani a kockát, hogy a beforgatandó sarokdarab jobbra fent, elöl legyen.
Ha ezzel még mindig nem fordult a kellő helyzetbe a sarok, akkor a nyolcas forgatást (változatlan kockatartásban) meg kell ismételni.
áíóíóíőáNagyon fontos, hogy a következő sarokelem kiinduló helyzetbe hozása csak a felső réteg elforgatásával történjen (most se a teljes kockát forgassuk el.)
Megint a nyolcas forgatás, esetleg újra a nyolcas következik és már észre is vehetjük, hogy készen vagyunk. Amikor ugyanis már mind a négy sarok a sárga színét mutatja felfelé, akkor utolsó lépésként, csak a felső szint helyreforgatása marad.
Üdvözöllek! Garantálom, hogy ha itt mindent elolvasol, menni fog a kocka kirakása! Néhány fontos dolgot megemlítenék:
- A kirakásnak rengeteg féle módja van. Az én módszerem egy a sok közül, de nagy valószínűséggel ez az egyik leggyorsabb. Persze a gyorsaság a szerencsén is múlik, de a rekordom 1 perc 30 másodperc. A tanítványaimnál az átlag 4 perc.
- A lépések szimmetrikusan is működnek! A példákban csak egy irány van, ha a kockádon egy adott rész szimmetrikusan áll, a mozgást is ennek megfelelően tedd. Csak az elvet mutatom meg.
- Ha egy lépés leírása után zárójelben szám van, akkor az a szöveghez tartozó ábrasorban az ábra sorszámát jelenti. Ekkor ha az ábrára viszed az egeret, hamarosan megjelenik a sorszám.
- Az ábrákon a bal alsó él az alsó, a jobb alsó él a jobb oldali, vagyis az ábrákon a kockák 45 fokkal óramutató járásával egyező irányban vannak elforgatva.
- Lehet, hogy néhányan túl szájbarágósnak fogják nézni az egészet, de ez mindenkinek szól!
- A rajzok nem feltétlenül élethűek, a színek máshogy is állhatnak.
- Egy-egy mozgássorozat közben, ha tanulmányozni akarod a kockát, jól jegyezd meg, hogy merre forgatod! Ha nem tudod visszaállítani az eredeti szögbe, kezdheted előlről!
- Lap alatt a kocka egy olalát értem, ez pedig 3x3 lapocskából épül fel. Egy lapocska akkor stimmel, akkor van megfelelő helyen, ha azt már nem kell elmozdítani. A kis kocka kifejezés a kocka egy darabját jelenti.
- Ha a kockád úgy áll, hogy nem illik rá a leírás, akkor a kis kockák rosszul állnak. Szedd szét és rakd össze megfelelően.
- A kirakás lényege: léteznek bizonyos mozgássorozatok, melyek egy (vagy több) sarkot vagy élt a helyükre tesznek, más részeket viszont elmozdítanak. A vége felé egyre nehezebbek a mozgások, és végül olyan mozgások lesznek, melyek csak néhány lapocskát mozgatnak. Az elején csak egy rész számít, ezért lehet egyszerűbb lépéseket alkalmazni, amik "elrontják" a többit.
Fogd a kockát, és kezdődhet a kirakás!
Ha olyan nagyon kötekedni akarok, akkor azért megjegyzem, hogy a bolgárok hasonlókép vélekednek Dobrudzsáról, mint mi Erdélyről.
De nekik kb hasonlóan "sikeres" politikusaik voltak annak idején, mint nekünk.
amúgy röhely, a velvet nevű internetes szennylap cközöt egy "mangalicatesztet" , amiben megkérdeztek valam ipöcs dietetikust,aki azt mondtam, egyáltalán nem egészségesebb a normál disznónál, jamega kedvencem, a kóstolási próba. elképzelem a köcsög, teszkó gazdaságos májkrémen nevelkedett misspicsákat mangalicát kóstolgatni, hát persze,hoyg nem ízlett nekik.
ez épp azér tis vicces, mert pár hete láttam egy műsort erről a komenista 1 esen, konkrétan egy spanyol sonkagyártó cég tartja el a magyar mangalicatenyésztés nayg részét, az egész világon keresték a megfelelő alapanyagot, és ez lett az . egy egész kész sonkájuk 2000 euró.
értem én, én is ittam odahaza helyi bort, de nem okozott különösebb örömöt, tehát tudom, hogy van, de többnyire felejthető, és nem ér annyit, hogy olyan után kajtassak, amikor itt dőlnek a jobbnál jobbak
"Erdélyben viszont bor nincs jó, de nem baj, az ott a pálinka őshazája."
Egyrészt igazad van, hogy ha Erdély, akkor pálinka.
Másrészt pedig az is való igaz, hogy a bornak Erdélyben nincs túl nagy kultúrája (azért vannak ott is borvidékek: Rékás, Küküllővölgy, stb, de azért ezek nem érik el a magyar borvidékek szintjét...).
Viszont Romániában van nagyon jó bor, ajánlom figyelmedbe a 2003-as Murfatlar Cabernet Sauvignont (sárga címkés, a címkén kék szőlőgerezd látható). Amikor 2005-2006-ban a kiküldetésem alatt fedeztem fel, simán hozza a magyar minőségi borok szintjét, sőt!... csak már sehol sem lehet kapni, de ha mégis ráakadsz valahol néhány üvegre, mindenképpen vedd meg!.
vagy Beatrixot, vagy oremust (nem a pincészet, hanem a szőlőfajta neve!) és a száraz hárslevelű is odabasz, aki a szárazat szereti (a hozzáértők általában igen), annak az is kincs Nálam épp hül egy 6 puttonyos aszú (96-os, Kudnok dűlőről való) ami persze nem száraz, de az aszú sosem az, az fogalom, hungarikum, átszellemülök mindig, ha felbukkan
A Tokajival kapcsolatban is a múlt rendszer (ha azóta van egyáltalán új rendszer, mert ahogy nézem a kormány arcait, meg múltját, mintha semmi sem történt volna egy kis színjátékon kívül) a baj. Ott nem számított a minőség, a dolgozó nép számára bort kellett gyártani... A valódi borászok meg sutyiban csinálták a jó bort, ami nem igazán jelent meg a piacon. Sajnos a borkultúra fellendülését is külföldi segítség intézte, holott ez ment volna nekünk is, mert a világ talán legjobb bortermővidékei itt vannak, a szakértelem is, csak a pénz... aminek az az eredménye, hogy az igazán nagy borok pincészetei holland, olasz, francia, stb kasszába folyatják a pénzt. A legendás Badacsonyi kéknyelű (finom drága jó nedű) is a mennyiségszemlélet áldozata lett, kényes fajta, amely nem is mindig hoz fürtöt, ezért kivágták Rákosi jó tanítványai és gazdagon termő, de sokszor silány fajtákat telepítettek, meg lehet inni, de sosem hoznak el érmet ilyenekkel. De Tokaj szerintem változatlanul a borászat ékköve, kuriózum. Erdélyben viszont bor nincs jó, de nem baj, az ott a pálinka őshazája
A cocializmus nyilván ezt hozta magával nálunk. Az erdélyiek meg szerencsére túl szegények voltak ahhoz román lejben, hogy hatni tudjon ez rájuk.
De azért javul a helyzet nálunk is. Borból például fényévekkel jobban állunk, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt. A 90-es években ha valaki drága bort akart veni, akkor vett egy tokajit, amit ugyanúgy tömegtermeltek, még cukroztak is.
Ma meg már vesz egy Bock-ot, vagy Gerét, Malatinszkit, stb.
Semmi bajom a tokajival, meg szeretem is, de azért a magyar borkultúra jóval több ennél hála Istennek. És ez a rendszerváltás óta alakult ki.
Amúgy meg pálinkában is kezdünk elmozdulni a holtpontról. A közértes vegypálinka egyre jobban a hajléktalanokhoz kapcsolódik, s az igényesség jele, ha valaki nem ilyet iszik.
ott ugyanilyen siralmas lenne a helyzet
"-te, Pistikém, aggyámá egyet a savanyúbú, hosszút..."
pálinkaügyben meg inkább nem is írok ilyet, mert kimegy apiacra, vagy közértbe, leveszi a 0,5, 2,0, 5,0, stb aromával ízesített szeszesitalt, és azt hiszi, pálinkázik, de azt is csak gyorsítónak nyomja az ászok elé
a cvakk vilmos és a fütyülős barack sem pálinka, viszont Erdélyben...
"Nincs rendes zöldségünk, a paradicsom ízetlen, kényszerérlelt szörnyűség, nincs rendes búzánk, csak a nagy termésátlagú ipari, amiből rendes kenyeret sütni nem lehet, csak ezeket az adalékokkal puffasztott, gyorskelesztett szivacskenyereket. Nincsenek húsok, rettenetes körülmények között, hormonokkal növesztett Frankenstein-pulykákat, tejmarhákat, gyorsan hizlalt disznót kapni. Valóban nehéz lenne mondani olyan magyar mezőgazdasági terméket, amely világszínvonalú volna, miközben úgy gondoljuk, hogy a magyar mezőgazdaság világszínvonalú. A téliszalámiról azt hisszük, hogy világhírű, pedig ma már itthon is vannak olyan üzletek, ahol tucatnyi olyan olasz vagy spanyol szalámi, kolbász kapható, amely klasszissal jobb a mi télinknél. Olaszországban szinte minden falunak van saját kézműves színvonalú kolbásza, szalámija. A Pick-szalámi receptjét is olaszok hozták egyébként százötven éve. A világ rég elment mellettünk."
éljen a meki, éljenek a félkész kaják, és a turbózott disznók....:(
A dologhoz hozzátartozik, hogy nekem a fatüzelés illata az egyik legszebb illat a világon. Gyerekkoromban mi is fával fűtöttünk, és mindig az jut eszembe róla...
Van olyan is ,de biztosan ismeritek, amikor kombinálják a kandallót a központi gáz vagy vegyes fűtéssel.(A kandallóban van egy hőcserélő, ha kell ezerrel rásegít a rendszerre.)
Ez valószínű... Utána meg pakoljon fel 2x7 tonnát a hatos gömbvillám, ha el akarja vinni valaki...
Anyáméknál is ez volt, amíg nem hozták a faluba a gázt.
Kihoztak egy vontatónyi fát, apán körfűrésszel szépen elhegedülte, annyira vastagokat nem is hoztak, hogy sokat kellett volna hasogatni, csak hébe-hóba.
Később meg 30 mázsa szén jött, azt meg belapátoltuk a faházba, oszt volt hol egerésznie a kutyának télen. Egy ideig azt hittük, télire bundát vált, és befeketedik egy éjszaka alatt, aztán rájöttünk, hogy a tatai brikettben hancúrozik a kis hülye, mer oda fészkeltek az egerek.
Szerintem a kandallónak sokkal rosszabb a hatásfoka, mint egy kazánnak.
Emellett ha nincs fűtve, kihúzza a meleget a szobából, ha nem ilyen üvegablakos fajta.
de hasonló árban jön bükkfa a bükki erdőgazdaságból, csak azt én nem szeretem. vizesen meg sem akar gyulladni, szárazon meg elloban. a tölgynek meg tökmindegy. ha a zöldlevél rajta van, akkor is megygullad és hosszan parázslik, rá sem kell nézni. a legjobb tüzifa
eszembe jutott, de a kamion nem fog nekem itt forgolódni, mérlegeleni x-szer, egyhelyre lerakja, a többit meg találd ki magadnak. a zempléni tölgyes cimbi meg egyszerre kihoz 30 mázsát, azt szépen összevágom láncfűrésszel, felhasgatom, úgy hordom a pincébe, kellemes munka, de tényleg. szeretek fát vágni. két fuvart simán letárolok a pincébe és elfűtök vele egy fűtésszezont.
attól függ, hol veszed. az én erdész cimbim, nem sokat emelt a tavalyihoz képest és kiváló tölgyet ad 1400-ért, de szlovák barátomtól is tudok hozni, onnan kb1000-ért, de ott meg kell venni egy nyerges vontatóval (kb20 tonna) és az rátesz még kb40e fuvart, így kb 1200-re jön ki, csak az baszottul sok nekem egyszerre. 3-4 évig elfűtök vele, de nem jó annyi ideig tárolni a fát
nem kereskedőtől jön a fa, nem is fatolvajoktól, hanem erdőgazdálkodásból élő, jómunkásembertől, aki azzal foglalkozik a saját erdejében hogy fát vág és fa csemetét ültet. egyébként gázfűtésem is van, de az csak akkor megy ha nem vagyok otthon. az csak temperálja a levegőt, akárhova tekered. viszont ha fával bedurrantok átmelegszenek a falak, a kémény is. teljesen más hőérzetet ad.
Nagyon előrelátó vagy, szenyor! Sőt, ha a fakereskedő, akitől rendeled a fát, nemcsak szisztematikusan kivágja az erdőt, hanem ülteti is, akkor te biomasszával fűtesz és zéró emissziós is vagy, ugyanis az elégő fád kevesebb CO2-t enged ki a levegőbe, mint amennyit azok a facsemeték felvesznek, amelyeket azért ültettek, hogy pótolják azt, amit elégetsz. Szóval, igazi zöldember vagy elvileg.
Előrelátó meg azért, mert szegény gázosok kibaszott nagyot fognak szopni jövőre, mert ugye jön januárban egy viszonylag enyhe lakossági gázár-emelés, viszont azt kevesen tudják, hogy egyből jön utánna a másik is majd, valamikor nyáron, ami viszont egészen brutális lesz, ugyanis szegény jónép torkán könnyebb letolni a dolgot nyáron, mert akkor a jónép ugye nem fűt. Viszont néznek majd nagyot télen, az biztos. Szóval, akinek az idei tél sok lesz, az jobb, ha tudja, hogy jövőre még azt is vissza fogja sírni...
füthetnék vele bármivel, mert egy brutális nagy ruszki öntvény kazán, akkora mint egy t34-es, de azt a mindent bele dumát csak poénból írtam. csak fával fütök benne. egy kosár tölgyből egy marék hamu marad, semmi kátrány, semmi mérgesgázok. tudnék a melóhelyemről ingyen vinni műgyantás, préselt, bontott zsaluanyagot, de nekem nem kell. olcsón tudok kemény fát és nem baszom halálra magam körül a levegőt. ilyen fasza csávó vagyok.
Kár, ahogy a varjú mondaná, de majdcsak elmegy. Mindenesetre kösz az igyekezetet.
Jut eszembe, azt még megosztom a nagyérdeművel, hogy most összenéztem egy Fender stratóval erősítő nélkül a Gibó LP-t, egyszerűen hihetetlen, hogy milyen hosszú ideig szól ezen egy megpendített húr. Azé" a mahagóni télleg tud valamit.
No, befejeztem az Offtopik offolását.
Gibson ügyben hopponmaradás van, Pepe nem tud belevágni, még úgy sem, hogy ha besegítek pénzzel, most váltott ő is munkahelyet, így nem megy, pedig nagyon rárezegtem, arra gondoltam, hogy elhozzuk összedobott pénzzel, és majd kifizeti nekem...
Télleg Patkó, múltkor eszembejutott, hogy neked ilyen mindenevő kazánod van. Lomtalanítás volt az utcánkban, és valami eszetlen mennyiségű fa terméket vittek el a kukások a végén, mert a bútor nem érdekelte a brazilokat, csak a fémárú.
Szóval ami faanyag ott le lett rakva, csak a mi házunk előtt, azzal simán ki lehetett volna fűteni egy telet ingyér.
Sejtésem szerint ez most a szemétégetőben végzi, ahol se lakást nem fűtenek vele, se energiát nem termelnek vele, csak simán elégetik.
ez nem egy idióta kisebbség (mármint ha a tótavé által baszogatott embereket vesszük alapul), mert ezeknek az embereknek az akarata, amely nagyjából olyan főbb gondolotajelekkel definiálható, hogy a gyurcsányi és kormánya hazug, szalonképtelen, az ország vezetéséhez nem értő, távozniuk kell, és mindenféle buzik, zsidók, egyéb idegenlelkűek, cigányok ajnározás és túlszeretése helyett inkább az őket hatalomra juttató népet (amelybe valószínűleg az előzőleg soroltak is tartoznak) szolgálják, ami láthatóan nem megy nekik, tehát ezek az emberek, akik a gyurcsányi és az mszp-szdsz hatalomról való távozását követelik, bnem merném idióta kisebbségnek nevezni, mert az a nemzeti érzelmű ember, aki épp nincs a Kossuth téren, zászlóval, és egyéb nemzeti jelképekkel, mert pl. vidéki, vagy mert híres és félti az imidzsét (zenész, sportoló, politikus, író, stb) vagy mert a munkahelyét félti, vagy mert egy részük fél az mszp-szdsz féle fasiszta bélyegtől, attól még ugyanúgy éreznek otthon, mint az utcán levő tüntetők
érdekes dolog ez a balfaszok által emlegetett számháború, hogy 8 millió szavazó van, és csak 10-20 ezer ember tüntetett... mert hány ember állt ki a hazugék mellett ugyanott, vagy máshol... ennyit erről
szánalmas 
Meg a rendes Hárslevelű vagy Furmint. 
