Látod erre én is gondoltam, hogy ismer, csak ha igen még nem jöttem rá, hogy ki az! Amúgy meg csak azt tudom mondani, hogy ha mi is úgy viselkedünk mint ő, akkor mi sem vagyunk különbek! Normális viselkedéssel többet érsz el, nem?
Ez igaz, de én továbbra is azt gondolom, hogy ez az ember nem primitív, és ha mi épp úgy viselkedünk vele, ahogy ő velünk, az nem vezet sehova! Ha pont ebben a topicban, akkor ebben! Máshol is voltak már olyan dolgok, hogy... (Mégegyszer hozzáteszem, velem egyszer sem volt bunkó, pedig én többször beszóltam neki.)
Hisztek még a mesékben? Én nem nagyon hiszem, hogy Maxi velünk normálisan is szeretne beszélgetni. Bár az is igaz, hogy egy idő után az ember a saját butaságát is megunhatja.
Lehet, hogy tényleg újra regel, aztán ő lesz a fórum királya!
Szerintem meg hagyni kell hogy megunja a saját hülyeségét, észbe fog kapni és visszajön egy másik nick alatt, lenyugodva és értelmes hozzászólásokkal. Ere már vannak jelek...
nemmondod
akkor talin nagyon kikapok tőle.én gitárom éppen csak hogy elfogatható.
"vidéken elmegy" legyintéssel,hamar elintézem a behangolást.sőt,még gépem sincs.van egy régi hangvillám és ennyi:)
Mondjuk ha hangolni kell tudom ajánlani a Kovikát, minden nélkül úgy behangolta a gitárt hogy mikor utána ráküldtök a hangolóra minimális volt a pontatlanság.
Sziasztok!Kérdésem a következő. Ha nincs se hangvillám, se hangológépem. Számítógép segítségével nem lehet behagolni? Esetleg a hangok letölthetők, és azok alapján lehetséges a hangolás.....Köszi!
Na, de a viccet félre téve, az van, hogy én alapjában véve egy lusta disznó vagyok! Ifjabb koromban hanyagoltam az igazi gyúrást a gitáron, mert azzal is elboldogultam amit úgymond "zsigerből" hoztam.
Most már érettebb fejjel sok mindent másként lát az ember, csak most meg már nehezebb a megfelelő időt ráfordítani. De azért így is sikerül apránként fejlődni.
Én azt gondolom, hogy nem a fiatalság az amitől gyorsabban fejlődik az ember (leszámítva az izületek állapotát), hanem a megfelelő mennyiségű munka. Fiatalon töb időd van, később jön sok minden ami megosztja az idődet, ezért nehezebb komoly gyakorlást végezni!
Gyakorold az egészhangos skálákat és a szűkítetteket, a mol és a dúrokat a nyak teljes hosszában és ha ezeket 16-od tempóban tudod nyomni, jöhet a kreativitásra épülő impro.
Nem az a gitár lesz, de találtam. Egyik haverom régen tanult, és megvan a gitárja ami szinte új, valami spanyol...
Ez a márkája: D. Catala Guitarras. van hozzá tok is.
Én olyan faszi vagyok aki rendelkezik egy kis tehetséggel, meg egy adag lustasággal!
Sajnos amikor igazán számított volna, akkor nem gyakoroltam eleget és most vénülő fejjel sikerül egy csomó dolgot felfedezni.
Persze azt el kell ismernem, hogy a mai fiatal gitárosok között igazán remek gitárosok akadnak és velük már technikilag nem veheti fel a versenyt a magamfajata szárazfanyűvő! Az az íz, az ott lehet a kezünkben, az pedig legtöbbször a korral jön meg!
teljesen egyetértek, én is sokkal jobban átlátom a dolgokat, mint 10 évesen, zeneiskolás koromban
bár a műfaji kötöttséget én sem léptem át könnyen, de azért sikerült néha (régen nagy metál ment ezerrel, tharsh, death, aztán dallamosabb, technikásabb rock, most meg jazz)
A gyermekkorban szerzett zenei alapok biztosan sokat segítenek, de azért abban is van valami, hogy az embernek meg kell érnie a feladatra! Most magamból indulok ki, de én azt vettem észre, hogy felnőtt fejjel tényleg könnyebben átlátja az ember a dolgokat. Annyi csak a baj, hogy ( és itt megint magamból indulok ki) a felnőtt korodra beléd ivódott zenei "kötötségek", vagy műfaj fügőségeket sokkal nehezebb átlépni!
Nehezebben szabadulsz ki abból a zenei környezetből amit mondjuk 30 éves korodig megszoktál. Persze ez alól kivételek azok akik eleve nyitottabbak több műfaj irányába!
Ettől függetlenül, bőven 30 felett is tök jó érzés új dolgokat tanulni!
mihez képest késő? 17 évesen befutni valóban lekéstél, de gondolom nem vagy halálos beteg, akinek 2 éve van hátra... bár akkor sem felesleges elkezdeni
22 évesen miről késtél le??
Azt gondolom, hogy sokat számít az is, ha valaki több zenekarban, vagy több zenésszel jár össze zenélgetni, illetve az eddig megszokott stílusától messzebb eső zenekaroktól játszik, feldolgozásokat. Persze az odaszánás, a gyakorlás a legfontosabb, tulajdonképpen lehet fejlődni, csak idősebb korban nehezebb. Mióta megvettem az Ibanezem, azt mondta a fiam, sokkal jobban játszom. Persze, mert 5x annyit gyakorlok!
szerintem ez nem igaz, legfeljebb annyiban, hogy egy 27 éves felnőttnek sokkal szétszórtabb az élete, meló, család, miegymás, kevesebb ideje jut a koncentrált gyakorlásra (ami nem egyenlő azzal, hogy 2-3 naponta fél órát játszogatunk), vagy épp lusta rá, mert ezer más dolga és gondja van.
ha mondjuk ez a vki rá tud szánni napi 2-3 órát, mert ideje engedi, nem túl stresszes a szoc.háttere (és egyéb), akkor nem hinném, hogy ne tudna fejlődni megfelelően
Ez mondjuk természetes, hogy más hozzáállást igényel egy gyerek (teszemazt 14 éves kor alatt), mint egy olyan, akit már elkapott a pubertás nevű betegség.
Én is úgy tudtam, de máshogy tapasztalom. Egyszerűen hozzáállás kérdése is, mert aki komolyabban, kitartóbban, tudatosabban áll a gyakorláshoz, annak nyilván több az esélye a fejlődésre, mint egy 15 évesnek, akinek sokszor az a legfőbb vágya, hogy kedvenc rokksztárjainak sebességét elérje pl
Ez majdnem így van.
Alapi mondta egyszer, hogy amit 26-27 éves korodig megtanulsz a gitáron az nagyjából úgy is marad. Ha egy bizonyos kor után tovább akarsz fejlőrni, akkor azért már nagyon keményen meg kell dolgozni. Nagyjából igaza is van.
ebben van vmi...
de sztem ez máshogy van, a felnőtt megérti a dolgokat, csak ő már elég makacs ahhoz, hogy csak azt hajtsa végre, amit ő jónak gondol:)
tehát belátás kérdése is, hogy hogyan halad az illető