SZABÓ LESLIE: A prozódia fontossága a dalszövegírásban
Dalszöveg Értelmező 2020
2020. november 26.
Ez mind fontos amit mondtatok, legközelebb –lehet, hogy nem véletlenül,- de a Barna állt egyébként a prozódia válasszal, ami valójában azt rejti magába, amikor helyes ritmussal használjuk a nyelvünket egy dalszövegben.
Nekem ez abszolút a világ vége, amikor hallok rövid hangzókat hosszan elhangzani, akár rögtön mellette egy hosszú hangzót röviden, tehát végem van. Én is képes vagyok elkövetni hibákat, egyébként egyre inkább igyekszem ezeket kiküszöbölni, de hallom a régebbi dalaimban, hogy én is követtem el olyanokat, hogy egyes szavaknak az utolsó szótagján viszem föl a dallamot például. Nagyon jól ki lehet küszöbölni azt hogyha a hangsúly mondjuk pont oda jönne ki. De hogy ne lentről vigyük fel a dallamot, hanem inkább föntről lefelé, és ez által elvész, az a hangsúly egy kicsikét elvész.
Ami a prozódiával összecseng, azt tessenek úgy elképzelni, hogy ha valaki nem tanult mondjuk zenét semmilyen szinten vagy általánosból, vagy a régi szolfézs tanulmányok elvesztek, képzeljetek el legókat kis legó darabkákat, hogy van az a kis egy darabos, aztán van az ami a kettő, van ami a hármas, és van olyan négyes, így nagyon könnyen egy négynegyedes tempónak az egy ütemét esetleg így össze lehetne tenni. Egy rövid hangzó, akár lehet csak egy „a„ betű az egy egyes ugyebár, az „ő” meg egy kettes. Akkor például egy rövid szótag az, hogy „az” az is csak egy egyes az hogy „őt”-akkor maradjunk ennél- az már megint lehet egy kettes egy hosszú. Rövid hangzókat hosszabbá tenni, nem hogy nem szabad, hanem inkább tilos, én szerintem. Hosszú hangzókat inkább lehet hosszabbá tenni, és egy kicsikét nyújtani és azokat hajlítgatni. Amikor rövid hangzókon „i” betűkön hajlítgatnak, hú de imádom! Erre a magyar nyelv sajnos kevésbé alkalmas, mint amennyire az angol sokkal inkább befogadóképes. Azt szoktam mondani amikor ez szóba kerül, -egy rövid mondatot-, hogy „minden szónak meg van a maga ritmusa.” Én emlékszem, hogy szolfézs előkészítőben ez egy játék volt, hogy vissza kellett ütni, hogy minden szónak meg van a maga ritmusa, és ezeknek le kellett írni a ritmus képletét, és ez még nem is annyira bonyolult dolog, mert itt ti-ti-tá-k vannak csak benne. Ezeket akár legóval össze lehetne tenni, és hogy ha akkor amikor valaki kezdő, vagy akár már magát nem is kezdő dalszöveg írónak tartja, vagy azt hiszi magáról, amikor egy kicsit többet képzel magáról egy kezdő dalszöveg író, mint amennyi, és úgy gondolja, hogy na most ezt a sort ezt berakom ide, mert ez annyira jó, érzi hogy nem jön ki szótagilag, és akkor ott kurtít rajta, vagy lehet hogy rövid és akkor még hosszabbá teszi vagy valami. Én az ilyen embereknek javasolni tudnám ezt a lego játékot, ez a legegyszerűbb azt a sort amiről ő úgy gondolja hogy az jó, és megalkotta és akkor még nem tartunk a jelentésnél, és nem tartunk a rímeknél a rím pároknál, az hogy sorokon belül milyen kis rím játékokkal lehet még élvezetesebbé tenni valamit.
Milyen trükköket mondott nekem Horváth Attila –rengeteg mindent- sokszor szó nélkül is. Csak úgy mutattam neki valamit, és csak ennyit mondott: „Na mindegy”. Szóval ezekbe most mind nem mentünk bele, de én azt nagyon javasolni tudnám ezeknek az embereknek, hogy ha kitalálnak egy sort –egyébként ezt nem szégyen otthon eljátszani, hogy azt a sort- fejtsék meg szépen a ritmus képletét, akár rakják ki legóból, és nézzék meg, hogy az belefér-e abba a sorba. Aztán ne az legyen, hogy kitaláltak egy dallamot, valami ilyet, hogy tádá-dádá-dádá-dádá-dá és erre szeretnél egy olyat énekelni, hogy „elmentem innen tegnap valahova el” valami rettentőre ugye önmagában sem jó a sor, meg még ritmusban sem jó rá, de én lehet hogy nem is tudok annyira rossz ritmust rátenni, de ez az „ elmenteemm elmenteemm innen valahovaaa” nem tudok ilyen rossz dalokat csinálni.
Azt akarom mondani, hogy én szerintem a ritmus az alapvető probléma az biztos, biztos az az alapvető gond.
