Korg EC350 digitális zongora

A zene szabadsága

2006. január 23.

Digitális zongorákról írni egyszerre hálás és nehéz feladat. Hálás, mert a mai, korszerű instrumentumok bizony már rendkívül jó hangszerek, és nehéz, mert a különböző cégek termékei közötti különbségek már nem számottevőek.
Pedig hosszú út vezetett idáig. Az akusztikus zongora hangjának digitális reprodukálása sokáig meddő próbálkozások sorozata volt. A feladat ugyanis nem egyszerű: az érzékelt hang több fontos összetevőből áll. A húrok megszólaltatásán kívül fontos szerep jut a zongoratest rezonanciájának és a terem akusztikájának is. Ezt hangszórókkal és digitális effektekkel élethűen modellezni csak rendkívül fejlett technológiákkal lehetséges. És akkor még nem beszéltünk az igazi hangversenyzongorák óriási dinamikaátfogásáról. A hang különböző erősségű megütésével nagymértékben változik a hangszín. Nem elég tehát hangonként egy mintát venni, hanem több minta kell egyetlen hang összes variációjának (viszonylag) élethű reprodukálásához.


Hogy milyen egyéb összetevők vannak még, amelyek befolyásolhatják játék közben a hangérzetet, ahhoz végezhetünk egy egyszerű kísérletet, ha egy akusztikus zongora közelébe jutunk. A magas hangok közül válasszunk ki például egy �E� hangot, és nyomjuk le némán, azaz a kalapács ne üsse meg a húrt, de csillapítás nélkül, szabadon rezeghessen. Majd ezek után, a billentyű folyamatos nyomva tartása mellett üssünk meg hangosan egy mélyebb fekvésű �C�-t. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a csillapítatlan magas húrunk is rezegni kezdett. Ez a jelenség természetesen játék közben is befolyásolja a hangzást.


Ilyen bő lére eresztett bevezető után (a zongorákról szóló sorozat többi részében, ígérem, rövidebb leszek) lássuk a medvét, azaz bemutatónk tárgyát, a Korg EC350 digitális zongorát. A hagyományos fatest nyilvánvalóvá teszi, hogy nem szállításra tervezték elsősorban, hanem otthonokba, iskolákba, művelődési és vendéglátóipari intézményekbe, elsősorban a régi akusztikus pianínók kiváltására. A külső visszafogottan elegáns, a modern korra a műanyag kottatartó utal leginkább, ami lehet, hogy praktikus, de szépnek nem nevezhető. A billentyűzetet diszkréten záródó fedél védi a portól és a mechanikai behatásoktól. A hangok generálása sztereó PCM minták felhasználásával történik. Hogy milyen típusú akusztikus zongoráról vették a mintát, arról nem találtam információt. A harminc gyári demo kiválasztása egyértelmű utalás a felhasználói körre: nagyrészt klasszikus és néhány hagyományos jazz kompozíció hivatott bemutatni a hangszer képességeit.


De mint tudjuk, a demofelvételek olyanok, mint a jó reklámok: igyekeznek a termék legjobb tulajdonságait kidomborítani, és az esetleges hibákat minél kevésbé hangsúlyozni. Ezért elsősorban annak hihetünk, amit saját magunk �alkotunk� a billentyűkön. Nézzük először a hangszíneket. A két akusztikus zongora hangszín további 3-3 al-beállítást takar, természetesen ezek számunkra a legfontosabbak. Az első futamok a billentyűkön alátámasztják a demó ígéreteit: a hangkarakter elsősorban a klasszikus és a hagyományos dzsessz daraboknak a legmegfelelőbb. A zongora erősségei közé tartozik a jól sikerült mélyhang-tartomány. A dinamikai változások megfelelő hangszínváltozással párosulnak, az erős leütések megfelelően ércesek, pregnánsak, ami nem mondható el az összes gyártó hasonló árkategóriájú termékéről. A középtartomány szintén kellemes a fülnek: a hangszer erősítőrendszere és hangszórói méltó párjai a jól sikerült PCM mintáknak.


Egy dolgot azonban nagyon hiányoltam: ebben az árkategóriában már elvárható, és több konkurens terméknél meg is található az a hangszínszabályozó potenciométer, amellyel a hangzás �fényességét� állíthatjuk be saját ízlésünk szerint.


Ha már a kritikáknál tartunk, essünk túl a zongora (szerintem) leggyengébb pontjának ismertetésén. Ez pedig a legfelső oktáv. A hangzás itt hasonlít legkevésbé az akusztikus zongorákhoz, némileg tompa, és van egy kis műanyag érzete. A dolgot tetézi az, hogy ezek a hangok általában önmagukban szólalnak meg, például egy kompozíció végén, ahol különösen fontos a nagy hanghűség. Belátom, hogy ezeket a szinte üveghang-szerűen, röviden megszólaló húrokat rendkívül nehéz lehet digitálisan reprodukálni, de más típusokban mégis jobban megoldották ezt a problémát.


A hangszer többi hangszíncsoportja megfelel a nemzetközi sztenderdeknek: a kétfajta elektromos zongoracsoport ugyanúgy 3-3 hangszínt takar, mint az akusztikus mintáknál, emellett harpshicord, clavinet, vibrafon, marimba, akusztikus gitár, orgonák, stringek és szőnyegek, és emberi hangminták (kórusok) is találhatók a választékban. Azt igazából sosem értettem, hogy egy digitális zongoránál miért nem készítenek legalább egy olyan típusváltozatot, ahol az egyéb hangszíneket különféle típusú akusztikus zongorák hangmintáival cserélik le, de ez nyilvánvalóan üzletpolitikai kérdés.


Néhány szó a billentésről: a kalapácsmechanikához szokott zongoristák sem fognak csalódni ebben a hangszerben. Gyakorolni is kiváló, ehhez hozzájárul az állítható háromféle billentésérzékenység. A hangmintákat itt eltérő leütési erősséghez rendelik hozzá (természetesen a billentyűk �abszolút� leütési erőssége nem változik), így �heavy� üzemmódban értelemszerűen erősebben kell megütni a billentyűket az ércesebb hangszínek megszólalásához, mint �normal� vagy �light� üzemmódban. A hangszer 60 hang polifóniával rendelkezik, ami elméletileg elég minden helyzetben, csak kivételes esetekben, pedál használatakor és gyors futamoknál fordulhat elő, hogy elhallgatnak hangok, bár nagy valószínűséggel ezek észrevehetetlenek.


A zongora tág határok között finomhangolható. A normál �A� 427,5-452,5 Hz között állítható be. Az alapbeállítás természetesen a 440 Hz. Emellett különböző hangolási módok közül is választhatunk, a normál hangolás mellett a német orgonista, Andreas Werckmeister hangolása a késő-barokk korszakot, a Kirnberger-féle hangolás a 18. század elejét idézi, ez utóbbi elsősorban csembalónál volt használatos.


A Korg EC350 beépített felvevőt is tartalmaz, amelyet kitűnően használhatunk gyakorláshoz, zeneszerzéshez. Természetesen nem helyettesíti a számítógépes zeneszerkesztőket, hiszen kapacitása és szerkeszthetősége korlátozott, de a mindig rendelkezésre álló rögzítési lehetőség garanciát jelenthet arra, hogy egyetlen ötletünk se vesszen kárba, mert éppen nincsen nálunk papír-ceruza vagy diktafon. Természetesen beépített metronóm is segíti a gyakorlást.


A hangszert � klasszikus kinézete ellenére � természetesen összeköthetjük számítógéppel is a MIDI csatlakozókon keresztül. Összegzésül tehát elmondhatjuk, hogy a hagyományos burkolat alatt egy- ízig-vérig huszonegyedik századi instrumentumot tisztelhetünk a Korg EC350 digitális zongorában. Nyugodt szívvel ajánlom mindazoknak, akik egy igényes, jól használható, kellemes hangú hangszerre vágynak, helyhez kötötten kívánják használni, és nem akarnak túl sok technikai paraméterrel babrálni. A hangszer játszi könnyedséggel kezelhető, és meglehetősen jól szimulálja a hagyományos akusztikus hangszereket. Egy pianínónál feltétlenül jobb választás.



EC-350 korábbi bruttó ára: 469 000 Ft
2006. január 1-től érvényes akciós ár: 399 000 Ft


A KORG DIGITÁLIS ZONGORÁK KIPBÁLHATÓK ITT:
HANGMESTER Hangszerbolt
1093 Budapest, Közraktár utca 22/A
20/ 971 8465

Vinnay P�ter (HANGMESTER.HU)