E levél aláírói úgy gondolják, hogy a magyar könnyűzene (értelmezésünk szerint: pop, rock, folk, dzsessz) mély válságban van. A magyar dalok médiasugárzásának aránya alacsony, a műfaj szinte semmilyen módon nem tudja megmutatni értékeit, sok esetben közérdeklődésre számot tartó zenekarok működésének alapfeltételei sem adottak. Bár az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a könnyűzene értékteremtő műfaj és több millió ember érdeklődésére tart számot, mégis: a múltbéli kultúrpolitika folyományaképpen, a rendszerváltás után több mint egy évtizeddel a könnyűzene még mindig nem rendelkezik az őt megillető társadalmi elismertséggel, és ténylegesen még mindig a tűrt kategóriába tartozik. A könnyűzene az egyetlen művészeti ág - szemben például a filmmel, a színházzal vagy az irodalommal -, mely szigorúan és kizárólag piaci alapokon működik, holott, bármely más művészeti ághoz hasonlóan, nem csupán piaci igényeket elégít ki. Mindezekből következően e levél aláírói az alábbi kérdéseket teszik fel a címzetteknek:

1. Léteznek-e pillanatnyilag könnyűzenei témájú pályázatok, melyeket állami intézmények írnak ki és bírálnak el (pl.: Nemzeti Kulturális Alap)?

2. Nyilvánosak-e azok a pályázatok, melyeket egyéb, a könnyűzene területén működő intézmények, érdekvédelmi (pl.: ARTISJUS) szervezetek írnak ki és bírálnak el?

3. Létezik-e bármiféle koncepció a hazai könnyűzenének a magyar kulturális életben elfoglalt helyével, szerepével, esetleges támogatásának rendszerével kapcsolatban?

4. Tudható-e, hogy melyik minisztérium vagy kormányzati szerv az, amelyik a magyar könnyűzene törvényi környezetét alakítja vagy felügyeli? Vajon ki eme levél valódi címzettje?

5. Létezik-e koncepció a hazai könnyűzene utánpótlásának támogatására, és ha igen, melyik az a minisztérium vagy kormányzati szerv, amelyik e koncepciót majd összeállítja, vagy e tevékenységet gyakorolja?

6. Ismeri-e a magyar kormányzat az Európai Unió országainak a könnyűzenével kapcsolatos kultúrpolitikai koncepcióját és gyakorlatát? Tervezi-e hasonló modell(ek) kidolgozását és alkalmazását?

7. A kortárs kultúra részének tekinti-e a magyar kormány a hazai könnyűzenét? Ha igen, tervezi-e, hogy a kultúrpolitika és a törvényhozás szintjén is oly' módon kezeli majd e színteret, mint a nem csak piaci alapon szerveződő többi művészeti ágat? Ha nem tekinti annak, akkor minek tekinti? Négyévenként előhúzható szavazatgyűjtő kvázi-kultúrának? Fontosnak tartja-e a kulturális kormányzat a nem csak piaci igényeket kielégítő hazai könnyűzene itt és most alkotó szereplőinek jelen idejű, deklarált megbecsülését? Nem gondolják-e viccesnek azt, hogy a hazai könnyűzene fontos személyiségei legfontosabb alkotói periódusuk után évtizedekkel kapják meg az egyébként indokolt erkölcsi elismerést?

8. E levél címzettjei szerint, vajon megfelelő arányban szerepel-e a hazai könnyűzene a magyar közszolgálati médiában? Miért nincsenek a hazai médiában a magyar könnyűzenével érdemben, nem bulvárszinten foglalkozó zenei műsorok - hasonlóan a több nem csak piaci igényeket kielégítő kortárs művészeti ághoz? Vajon megfelelően reprezentálja-e a jelenleg a közszolgálati médiában bemutatott hazai könnyűzene a sokszínű hazai poppalettát? Vajon a jelenlegi - úgy tűnik nem létező - médiakoncepció szolgálja-e az e levél aláíróinál jóval fiatalabb, feltörekvő előadók megjelenését?

9. Léteznek-e olyan, önkormányzatok számára folyósított állami céltámogatások, melyeket a települési vagy térségi önkormányzatok a térségben/településen működő amatőr művészeti kezdeményezések felkarolására kell, hogy fordítsanak? Vajon az összezúzott közművelődési hálózat romjain létesülnek-e olyan új bázisok (egyetemi, kerületi, városi), melyek az előbb említett céltámogatások segítségével otthont adnak ezeknek a művészeknek? Az EU belépés küszöbén támogatja-e az állam azokat az értékeket, melyek segítségével a most felnövő generációk hallathatják a hangjukat?

10. Tervezi-e a kormányzat egy, a könnyűzenével kapcsolatos esetleges jövőbeni támogatások rendszerét és a műfaj jogi környezetét szabályzó törvény létrehozását (hasonlóan a filmtörvényhez)? Vajon létrejöhet-e a "régimódi", "felülről vezérelt" "kijárásos" módszerek helyett az autonóm módon működő színtér működési környezetét törvényekben szabályzó, a napi politikától független rendszer?

A dokumentum aláírónak reményei szerint e nyílt levél egy konstruktív diskurzus első lépése lehet.

Kispál és a Borz zenekar >>>
Tankcsapda zenekar >>>
Anima Sound System együttes >>>
Kimnowak zenekar >>>
Heaven Street Seven zenekar >>>
Másfél együttes >>>
Korai Öröm zenekar >>>
Nyers zenekar >>>
Superbutt zenekar >>>
Pál Utcai Fiúk zenekar >>>
Emil Rulez zenekar >>>
Geszti Péter
Jancsó Miklós filmrendező
Grünwalsky Ferenc filmrendező
Szilvásy Gipsy Folk Band együttes
Bihari Balázs újságíró/Hippikiller zenekar >>>
Tanu Tuva zenekar
Glódi Balázs fotográfus
Fish! zenekar
CH.I.P zenekar
Annabarbi zenekar >>>
Hollywoodoo zenekar >>>
Blind Myself zenekar >>>
Very Bad Things zenekar >>>
Insane zenekar
Szálinger Balázs újságíró