Zene! …természetesen - I. rész
"létezik-e zene az ember nélkül?"
Magyarország zenei nagyhatalom! Van Kodályunk, aki a zeneoktatás egyedülálló módszerét dolgozta ki, ami önmagában már jelentős életmű, ám ő ezen túlment és egyedülálló népzenei gyűjtést is végbevitt. Van Bartókunk, akinek a forradalmian új zenei felfogása a mai napig hat, nemcsak a klasszikuszenére, de a jazz-re is. És a sort folytathatnám Liszttel, Dohnányival, vagy a kortársakkal, ha elég képzett lennék hozzá…
Tény, hogy a magyar klasszikuszenei képzés messzeföldön híres, elismert. Sokszor azonban a zene alapjait képező jelenségek nem kapnak hangsúlyt, annak ellenére, hogy rendkívül érdekes és tanulságos témáról van szó. Talán azért nem hallunk ilyesmiről, mert sokak szerint a hangtan, mint fizika témakör, vagy a "természet zenéje" vagyis a konkrétzene pusztán érdekességet jelentenek, nincsenek különösebb hatással a zenére. Én mégis veszem a bátorságot, hogy megpróbáljak részleges bepillantást nyújtani abba, ami a "zene előtt van". Nem elsősorban tudományos koncepció szerint, hiszen erre nem is vagyok alkalmas, inkább egyfajta kötetlen formában igyekszem ezt tenni.
Az egész azzal kezdődött, hogy tanárom, Márkus Tibor feltette a kérdést, létezik-e zene az ember nélkül. A kérdést első hallásra pofonegyszerű megválaszolni. Természetesen nem, hiszen emocionális hatást a zene az emberre fejt csak ki. Ez így akkor rendben is volna, hisz piszkosul tudományosak voltunk, meg minden ám ez a megállapítás talán kissé nyers.
Érdekes kérdés lehet e gondolatkörben például, hogy a madarak éneke tulajdonképpen micsoda? Kommunikációs jelrendszer? …Például! Azonban ha megfigyeljük, hogy e madarak szinte kizárólag pentaton hangsort dalolnak, mely az emberek kultúrájában az egyik legősibb zenei hangsor, ráncolhatjuk a homlokunkat… Majd az összes ősi dallam pentaton hangsorban szólalt meg, a blues-tól, a világ különböző pontjain egymástól függetlenül kialakult népzenékig, egyházi, vallásos énekekig, dalokig. Lehet, hogy perverz ember vagyok, de bevallom, bennem felmerült a kérdés: miért?
A pentatonról…
(nem keverendő az USA Hadügyminisztériumával)
Mielőtt e kérdésre keresnénk a magyarázatot, lássuk mi is a pentaton hangsor egyáltalán… Közelítsük meg előbb a pentaton hangsort egy dúr skála oldaláról:
C, D, E, F , G, A, H, C
Íme egy C dúr skála.
Ugyanez a skála hangközökkel:
C (n2) D (n2) E (k2) F (n2) G (n2) A (n2) H (k2) C
A n2 jelölés esetünkben a nagy szekundot, vagyis az egészhang-távolságot, a k2 a kisszekund, vagyis a félhangtávolságot jelöli.
Készítsünk, jó mesterember módjára ebből a dúr skálából pentatóniát:
C, D, E, G, A, C (hogy befejezett legyen a skálánk)
Látható, hogy a C dúr skálához képest a C-dó pentaton (mint azt a neve is mutatja) öt hangból áll (illetve hatodikként ott a C, mellyel csak befejezetté tesszük a skálát.), két hanggal kevesebbet foglal magába. Ha megvizsgáljuk, mely két hang hiányzik (F, H) azt is látni fogjuk, hogy jelenlétük esetében k2 hangközviszony alakulna ki a skála valamely más hangjával (E-F, H-C). Az tehát már biztos, hogy a pentatónia nem igazán vonultat fel kisszekund hangközt.
C (n2) D (n2) E (k3) G (n2) A (k3) C
Arra a következtetésre jutunk, hogy őseink egymás nyílvesszeinél, és kőbunkóinál jobban csak a kisszekund hangköztől irtózhattak. Egyébként, ha futólag jártunkban-keltünkben zongora közelében járunk, magunkat is próbára tehetjük: Adjunk csak nyomatékot előbb egy kisszekund hangköznek (pl. H-C), majd egy kvintnek (C-G). Az első esetben mintha citromba haraptunk volna, míg a másikban… hmmm, a jó öreg kvint… Ég és föld a kettő!
Schneider Péter
a II. rész hamarosan olvasható itt, a HANGEMSTER.HU "OkOsSáG" rovatában...!
Te miről szeretnél olvasni? Írd meg az
okossag@hangmester.hu címre!
|
|
