Intermezzo
Hamár a földnél tartunk, bizony maga a Föld is "zenél". Általános iskolai tanulmányainkból tudhatjuk, hogy körülöttünk minden rezgésben van. És ugye a hang is hullámterjedésű rezgés, mely közvetítő közeg nélkül nem is lenne hallható. (Ezért is viccesek a sci-fi filmek, melyekben az űrsiklók iszonytató robajjal húznak el a világűrben, miközben hangjuknak nincs is terjedési közege, vagyis elvileg nem szabadna hallanunk őket. Mindegy, azért, mert egy film sci-fi, attól még ne legyen néma…) Mint minden más tehát, a Föld, és a Naprendszer összes égiteste is rezeg. Több mint ötven oktávval az egyvonalas oktáv alatt a Föld például G hangon "szól"! A Naprendszer többi égitestével egyetemben pedig így egy harmóniát szólaltatnak meg. És hogy minderre ki jött rá? Azt hihetnénk, hogy Einstein, aki a tömegvonzást a fénysugár holdközeli elhajlásával igazolta, vagy talán a Nasa, aki rádióteleszkópjaival a század második felében már átlépte az űr vizuális módszerekkel kutatható részét. Ők is karmolhatták magukat, amikor azon törték a fejüket, vajon Püthagorasz, az ókori matematikus, csillagász, zenetudós, hogyan jött rá erre (persze nyilván ők tudják a választ). Hiszen a Nasa-s fiúk mindezt csak ebben a században tudták megmérni, és ők is csupán már csak igazolni tudták az ókori tudós elméletét. Aki kíváncsi az égitestek zenéjére, az keresse a Kvazárok és Pulzárok c. alkotást, mely a "Szférák Zenéje", vagyis az égitestek rezgéseinek hangtechnikai eljárással hallható tartományba "transzponálása" és azok kompozícióba rendezése. Ha nem is feltétlenül zenei csemegét jelent, de mindenképpen óriási élmény hallanunk a világűr zenéjét.
A felhangrendszerről…
Hogy miért ez a fenenagy kisszekund érzékenységünk? A választ a kérdésre az úgynevezett felhangrendszerben kell keresni. Folytassuk talán ott, hogy minden megszólaltatott hang rezgés. Képzeljünk el egy műanyag vonalzót, mellyel jól hátsón kapjuk az egyik lányt az osztályban, vagy a suli folyosóján. A vonalzó a suhintás hatására rezgésbe jön, és ha ez a rezgés kellő intenzitású és hallástartományon belüli frekvenciájú, akkor hallani fogjuk a vonalzó hangját. Az emberi hallástartomány 20 Hz (Hertz) és 20000 Hz között van, függően többek között az életkortól, és attól, hogy hány évig dolgozunk légkalapáccsal, fülvédő nélkül. Mindez azt jelenti, hogy bármi, amit képesek vagyunk másodpercenként hússzor (egyenletesen) megrázni (rezegtetni) azt már hallhatjuk, és bármi, amit másodpercenként 20 ezerszer rezgetünk meg (egyenletesen) azt még hallhatjuk. A 20Hz alatti tartományba eső hangokat infrahangoknak, míg a 20000Hz (20KHz) feletti hangokat ultrahangoknak nevezzük. Vegyünk esetünkben alapul egy 130,8Hz-es rezgést, mely C hangnak felel meg. Ennek megszólaltatásakor nem csak ez az egy adott C hang szólal meg, hanem annak felhangja, sőt felhangjai is. A felhangok a megszólaltatott hanggal egyidejűleg ám jóval kisebb intenzitással, azaz halkabban szólalnak meg. Tehát a hang magában hordozza önnön felhangjait is. A felhangok az alaphang rezgésszámának kerek többszöröseivel, ám az alaphangnál jóval halkabban, kisebb intenzitással szólalnak meg a következő rendszer szerint:
Intermezzo II
Ha hallástartományon kívül eső rezgések köztudottan sok területen használatosak, kezdve az állatok, például a delfinek kommunikálásával, a haditengerészeti, vagy gyógyászati-felhasználásig, stb… De hogy az ember milyen találékonyfajta, ha kínzásról van szó, az néha egészen valószínűtlen. A ókori keleten például óriási üvegharangokkal kínozták az "arra érdemes delikvenseket". Ezen minden bizonnyal igen mutatós harangok ugyanis infrahangon szóltak, kb. 2-4Hz mélyen, ami ugyan nem hallható, de rendkívül érdekes hatással van az emberi szervezetre. Miután a delikvenst beállították a harang alá, már csak jó erősen meg kellett kondítani a harangot, és a szerencsétlen áldozatnak vagy a szíve mondta fel a szolgálatot a szív frekvenciája és a harang hullámainak interferenciája miatt, vagy csak simán meghülyült az infrahullámok agyra gyakorolt, igen áldatlan hatásainak következtében. Persze ma is vannak előadók, akik hasonló hatással vannak rám J.
folyt.köv.
Schneider Péter
a III. rész hamarosan olvasható itt, a HANGEMSTER.HU "OkOsSáG" rovatában...!
Te miről szeretnél olvasni? Írd meg az
okossag@hangmester.hu címre!
