OkOsSáG - Magazin l FÓRUM l Zenei Szemle l HangStúdiók l SzakmaiAdatbázis l Próbatermek

      MIKROFONOK l KEVERŐPULTOK l EFFEKTEK l FÚVÓSOK HANGSZEREK l ÜTŐSÖK HANGSZEREK l PC/MAC
      GITÁROK l GITÁRERŐSÍTŐK l GITÁREFFEKTEK l BILLENTYŰS HANGSZEREK l HANGRENDSZEREK l EGYÉB...

ALTO L-12 A STÚDIÓBAN

A teszt az értelemszerű eltéréseket (csatornaszám) figyelembe véve érvényes az L sorozat nagyobb keverőire is.






VÁLASZTÁS, MEGRENDELÉS
Az Alto keverők augusztusi megjelenése a HANGMESTER kínálatában éppen egybeesett zenei újjászületésemmel, jelesül azzal, hogy hosszú muzsikátlan évek után ismét dallamok zsongnak a fejemben és csillapíthatatlan vágyat érzek ezeknek kidolgozására.

Ha az ember ennyi idő után visszacsöppen a Vermona 1222 fénykorában elhagyott világba, bizony gyorsan utol kell érnie magát. Irány a net! Megnyugtató volt látni, hogy a szabványok és a munkamódszerek nem nagyon változtak, magyarul: minden leírásban pontosan tudtam, hogy melyik gomb mire való. Az igazi meglepetés az adatlapok böngészése közben ért. Az "én időmben" ilyen frekvenciamenetekkel, torzításokkal és jel/zaj viszonyokkal csak azok a cuccok rendelkeztek, amikkel hangmérnökként a televízióban dolgoztam. Otthon? Ha a húsztól huszat meg is adták a gyári speckóban, -50 db-nél kisebb zajt nem mertek behazudni. A gyakorlatban volt az vagy 35-40 is :-)).

Az impozáns paraméterek ismeretében már csak konkrét típusokat kellett keresnem, árakkal és persze itthoni beszerezhetőséggel. A Behringer kitűnő marketingmunkáját dicséri, hogy elsőként az ő lapjukba botlottam bele. (Tegyük hozzá, a Yamahánál kezdtem, de mire a sokrétegű honlapon a csónakmotortól a keverőkig eljutottam, lement a nap.)
Gitár-ének-szinti konfigurációban működő kis műhelyembe gyorsan meg is találtam a megfelelő pultot, irány "haza", nézzük hol kapható!

A Google gyorsan és "jó találati értékkel" mutatott rá a HANGMESTER.HU honlapra, ahol pont azt találtam, amire szükségem volt: Ár/megrendelés. Miután erősen a Behringerre koncentráltam, elsőre elsiklottam az ALTO sorozat mellett. Amikor telefonon egyeztettem a szállítás ügyében, akkor tudatosult bennem (köszi Barna!!), hogy hiába a mesés speckók, ezek azért mégiscsak PA/home cuccok a "megfizethető" kategóriában, tehát nem feltétlenül olyan elemekből és úgy vannak összeszerelve, mint a bankszámla-apasztó nagyok, ergo nem mindegy, hogy egy esetleges hibát meddig lehet ingyen megúszni. Míg a Behringer esetében ez a megszokott 12 hónap, addig ALTO-ék gyárilag huszonnégyet vállalnak, erre jön a HANGMESTER-től plusz tizenkettő. Három év! Kellemesen hangzik.

Rákerestem hát az ALTO-ra. Bár a márka még feljövőben van és imidzse sincs olyan szinten a "technikai zseni cégalapító" meséjével megtámogatva, mit a Behringeré, rábukkantam a cég honlapjára. (Lehet, hogy nem voltam elég figyelmes, de úgy tűnik, a HANGMESTER.HU oldalról nincs link ide, keresni kellett: www.altoproaudio.com) A lapról PDF formátumban letölthető a gépkönyv, ez sokat segített. Ha tervezed a vásárlást, mindenképpen szerezd be. Ebben a tesztben is vannak utalások rá.

Bár elismerem, hogy egy pulton adott csatornaszám mellett túl sok logikus variációt (bemenetek, EQ, buszok, csoportok stb.) nem lehet kialakítani, az S és L sorozat meglepően sok hasonlóságot (nevezzük azonosságnak?) mutat a Behringer párhuzamos modelljeivel. Ez az én esetemben előnyére vált a kiválasztott L-12-es pultnak. A paramétereken túl természetesen a megjelenés sem mellékes. Közelebbről megnézve a hozzáférhető fotókat (valljuk be, a Behringer ebből a szempontból jobban elkényezteti az internetes érdeklődőket) meg kell állapítani, hogy az ALTO áttekinthetőbb, logikusabb kialakítású, már, ami a kezelőszervek elhelyezkedését illeti. Szubjektív vélemény, de például a szürke csatorna, kék csoport -és piros master fader jobban tetszik, mint a fekete szürke-kombináció.

Veszélyes dolognak tűnhet egy ismeretlen, beindulóban lévő márka kínálatából választani. Azonban, ha jobban belegondolunk, ez akár előny is lehet, hiszen egy bejáratott "név" könnyebben linkelhet, adhat el gyengébb minőséget, míg a feltörekvő ezt nem engedheti meg magának. (Ezt erősíti meg a garanciális vállalás is.) Mindent mérlegelve, a kicsit magasabb ár ellenére az ALTO mellett döntöttem és izgatottan vártam, hogy megérkezzen. Addig is felkészültem kábelileg. Le kellett gyártanom néhányat, illeszkedve a PC-s rögzítés környezeti igényeihez. Ha már lúd, legyen kövér alapon eltökéltem, hogy aranyozott csatikat használok. Elmentem a MM-ba, ahol egyetlen ilyen termék volt: egy pár banándugó! Vettem helyette kész kábelt, a végén négy RCA-val kétezerért, abból sikerült legyártani a megfelelő verziót.



ÉRKEZÉS, ELSŐ BENYOMÁSOK
Némi vámhivatali huzavona (ez a megrendelőt közvetlenül nem érinti, maximum egy-két nap szállítási késést jelent) után pénteken megérkezett ALTO L-12. A doboz egyszerű ám cseppet sem praktikus, már ami a szállíthatóságot illeti. Kicsit emelte volna a komfortfokozatomat, ha egy filléres műanyagfület találtam volna a csomagoláson, így csak a hónom alatt tudtam elvinni a rendeltetési helyére. (Apróság)

Tojástartó-szerű anyagból készített idomok tartják a pultot a dobozban, ezek kiemelése egyszerűbb, mint a máshol megszokott, szorosra méretezett hungarocell elemeké. A csomag tartalma igen puritán. Pult, gépkönyv, hálózati kábel.

A keverő megjelenése színvilágában eltér az interneten látható fotóktól. Míg a képeken a kezelőfelület alapszíne fehér, a gyakorlatban ez "sötét-kályhaezüst". A pult oldallemezei lefelé kissé túlnyúlnak a fenéklap síkján, így amikor az asztalra helyezve betoltam a helyére, fülsértő csikorgás közepette gusztustalan karcokat hagyott a bútorlapon. (Apróság, de érdemes megelőzni a bajt a dobozban (általam csak később felfedezett) négy öntapadós gumiláb azonnali felragasztásával.

Mivel a kábelek készen vártak, gyakorlatilag csak pár csatlakozás kérdése volt az azonnali kezdés. A rendszer, amibe bekerült a pult, alapvetően PC-s rögzítésre épül. Mivel videókat is vágok televíziós felhasználásra, a gép minden tekintetben bőven több mint elég teljesítményt nyújt akár a legvadabb audio alkalmazások futtatásához is. A hangstúdió szempontjából leglényegesebb eleme a hangkártya, melynek szerepét nálam egy SoundBlaster Audigy Platinum EX tölti be.



LÁSSUNK HÁT HOZZÁ!
(a kezelőszervek és csatlakozók számozása e cikkben megfelel a gyári gépkönyv vonatkozó számainak)

Gyakorlatilag szabad választási lehetőségem volt, hogy az ALTO főkimenetét milyen szabványú csatlakozón keresztül fogom meg. Mivel az XLR készletem egy csőtörés következtében elég elszomorító állapotban volt, végül a jack/aranyozott RCA-k mellett döntöttem, ezeket a MAIN MIX OUTPUT (48) jack aljzatokba dugtam. Ezek alapból szimmetrikusak. Ha a másik főkimenetet akartam volna ehhez a hangkártyához használni, akkor az XLR apafoglalatokba megfelelően beforrasztott (1: Árnyékolás 2: főér 3: üres!) anyacsatikat kellett volna dugnom. Az 1-es csatornára gyorsan csatlakoztattam az egyetlen "normális" mikrofonomat, egy SONY ECM 77B elektret klipszet. Ezt elsősorban a televíziósok használják, minősége azonban az eddigi beszéd és énekvázlat felvételeimhez megfelelő volt.



CSATORNÁK
Ahhoz, hogy a mikrofon jele a bemenettől eljusson a főkimenetig, gyakorlatilag a szokásos módon kell "rútolni". A csatornaféder melletti gombokkal lehet a főkimenetre vagy a csoportkeverőkre küldeni a jelet. Utóbbiak egyikére a panorámapotival lehet az 1-2 vagy 3-4 gombok valamelyikének benyomása után irányítani a csatornakimenetet. Furcsa az a megoldás a csatorna útvonalválasztó gombjainak működésében, hogy nem egymást kiváltó kapcsolókról van szó, mindegyiknek be és ki állása van. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jelet akár egyszerre elküldhetjük mind a négy csoportra plusz a főkimenetre is. Kapásból nem tudok olyan feladatot, ahol ennek haszna lenne. Másrész viszont az összes gomb kiengedése azt eredményezi, hogy a jel nem jut el a pult további részeire, viszont a csatorna közvetlen mono kimenetén megfogható, ez soksávos felvételek készítését is lehetővé teszi. Igaz az L-12 estében ez mindössze az első négy csatorna független kezelését jelenti ilyen egyszerűen, a többi bemenet esetében az auxokkal kell játszani, hogy ezt megoldhassuk.

Az első négy mono csatornára mikrofont és vonalszintet is csatlakoztathatunk, érkezzen az szimmetrikus vagy aszimmetrikus forrásból. Ha fantomtápos mikrofont használunk, akkor a többi mikrofon XLR-be nem illik aszimmetrikus bekötésű csatlakozóval belemászni! (A vonalba lehet, azon értelemszerűen nincs jelen a +48 voltos feszültség).
A bemeneti szekcióban található 6,3-as sztereo aszimmetrikus jack egy inzertpont, ahol a bemenő jel kiküldhető előfeldolgozásra, majd visszafogadható. A csatlakózó csúcsán kifelé, míg a gyűrűn befelé halad a jel. Mivel én ezzel a lehetőséggel a jelenlegi konfigurációban nem élek, hajdani stúdióm készletéből maradt műanyag porvédő dugókkal elegánsan lezártam az aljzatokat.


A mikrofon bemeneti szintje a TRIM szabályzóval hangolható. A poti középállásától kezdve a bemeneti erősítő zaja az addigi kb. -80 dB-ről láthatóan nőni kezd, míg végül a körpálya utolsó pár osztásánál újabb fokozat lép be - hallhatóan. Végállásban, 5 óránál, a csatorna saját zaja -65 dB körüli.
A poti járása, az összes többi "tekerentyűhöz" hasonlóan könnyű, kellemes. "Joystick-effektus", tehát oldalirányú kitéríthetőség gyakorlatilag nincs. (Egy Behringer tesztnél szóba került ilyesfajta hiányosság, az ALTO-nál nem jelentkezik.)

A TRIM alatt található a 75 Hz-es, 18 dB/oktávos mélyvágó szűrő kapcsolója. A gomb hajszálnyit lötyögős, de ez inkább a műanyag "feltét" hibája. Érdekes, hogy ugyanazon a csatornán a vonalbemenetben pattanás hallatszik a beváltáskor, míg a mikrofonról érkező jelben ez nem tapasztalható. (line_in_low_cut_in.mp3)

A hangszínszabályzó szekció a mikrofoncsatornákban háromutas, ±15 db-t emelhetünk vagy vághatunk az egyes szűrőkkel. A meredekségről sajnos sem maga a pult, sem a gépkönyv nem ad információt. A magas (12kHz) és a mély (80 Hz) szűrők fix frekvenciákon működnek, míg a középtartomány középponti frekvenciája 100 Hz-től 8 Khz-ig fokozatmentesen szabályozható egy 800 Hz-nél aretáló potival. A további, négy sztereo bemenet hangszínszabályzóinak középtartománya két fix frekvenciás egységet tartalmaz, középmagas (3 KHz) és közép-mély (500 Hz) szabályozási lehetőségekkel.
A csatornaszűrők jól vannak hangolva, hallhatóan nincs üresjárat. Tekerésre azonnal érezhető a hangkép változása.

A mono csatornák bemeneti trimjei kivételével minden forgópoti középállásban aretál. Vonatkozik ez a lehallgató helyiség és a fejhallgató szintszabályzóira, valamint a kilencsávos főkimeneti equalizer tolópotijaira is. A "bekattanás" szintszabályzóknál 0 db-t jelent, panorámánál természetesen középállást. Itt jegyzem meg, hogy célszerű a nem használt tekertyűket teljesen "lecsavarni" 7 óra állásba. Ha nincs is hallható zaja a pultnak, legalább tudjuk, hogy felesleges áramkör nincs bekeverve.

Az AUX csoport négy potmétere közül az első kettő választhatóan keverő előtti vagy utáni útvonalválasztást tesz lehetővé, a másik kettő fixen POST üzemmódban működik. A négyes vonal kimenete automatikusan a beépített digitális effektet táplálja, de hagyományosan is használhatjuk. A pult hátlapján található négy szimetrikus mono kimeneten (56) küldhetjük ki az AUX főkeverők (20) jeleit. Visszatérésre szintén szimmetrikus, sztereo aljzatpárok állnak rendelkezésünkre (57).

A csatornánkénti panorámaszabályzók (az 5-12 csatornákon sztereo balansz) nem érdemelnek külön említést, teszik a dolgukat: főkimenetre választva az adott csatornát, annak jelét helyezik el a sztereo térben, míg subgroup-okra rútolva, a csoportpárokra (1/2 illetve 3/4) jutó szintek arányát határozzák meg. Teljesen kitérítve a potit csak az egyik csoportra kerül a jel.

A csatonakeverő szekció első eleme a némítás (MUTE) gomb. Ugyanazt tapasztaltam, mint a mélyvágónál: mikrofonjelben zajtalan, vonalszintben pattanással vált be.

A következő három kapcsolóról már esett szó, ezek gondoskodnak a jel továbbküldéséről. Itt jegyzem meg, hogy az ALTO-val való munka fokozott figyelmet kíván. Nincs ugyanis alapértelmezett út, ahol a jel mindenképpen kijut a főkijáraton. Az útvonalválasztók egyikének benyomva kell lennie.

A pultot alapvetően arra tervezték, hogy külön történjen vele a főkimenet feldolgozása és külön a munka monitorozása. Ez azt jelenti, hogy a sorban következő SOLO gomb csak a lehallgató helyiség és a fejhallgató kimenet vonalában (A (18) kapcsolósor és a (19) potik által szabályzott és az (53) sztereo aljzatpáron valamint a fejhallgató kimeneteken megfogható) jelre hatásos. A gomb lenyomása a SOLO rendszerre beválasztott jeleken kívül elnémít minden mást a monitorozó jelútban.

A csatornaszabályzó 60 mm-es tolópoti. Könnyen jár, de nem lehet elfújni, kellemes vele dolgozni. A szabályzógomb a pult méreteihez lett arányítva, sajnos így néha olyan érzésem támad, hogy a tízéves fiam kezéhez van méretezve. (Apróság)



CSOPORTOK

A csatornák után mélykék gombokkal ellátva a csoportkeverők következnek. Útvonalválasztásuk során ismét csak figyelemre intek mindenkit. A féderek fölötti két gombbal lehet a főkeverőre küldeni a jelet csak jobbra, csak balra, mindkét csatornába vagy - látszólag- sehová. Ez a sehol azért valójában jelen van a pult hátán (59) található közvetlen, szimmetrikus, mono csoportkimenetek formájában.




AUX BUSZOK
A csoportkeverők fölött kaptak helyet az AUX kimenetek főkeverői, mindegyik külön SOLO gombbal. Ez utóbbi funkció a csatornáknál ismertetett módon működik.

Érdemes kitérni az AUX 1-2 visszatérők bemeneti szabályzói mellett található két potira. Ezekkel ugyanis a visszatérő jelet lehet ismét az adott aux kimenetre küldeni. Tehát: az AUX 1 összegzőről (SEND(20/1)) mondjuk effektre kiküldött, majd onnan az AUX 1 visszatérőn (22/1) jelet a TO AUX 1 SEND (23/1) szabályzóval visszakeverhetjük az AUX 1 SEND (20/1) összegzőre és kimenetre. Ha valakinek sikerült harmadszorra (ahogy nekem is) megérteni, akkor beláthatja, hogy ez csak és kizárólag egy esetben nem okoz azonnali irgalmatlan belső gerjedést; ha a jel egy olyan késleltetőbe megy ki, amelyben nem lehet a bejövő és a késleltetett jel arányát keverni. Ilyenek elsősorban az ősi, szalagos delay cuccok, hiszen egy valamirevaló mai processzorban azért van többszöröző(multitap) delay és effektarány keverő. Számomra ez a két gomb ezért csak a pult komoly látszatát növeli, tekergetni nem fogom őket.

Az AUX 3 visszatérője egyedi darab, mert csak neki van olyan kapcsolója, amivel választhatunk, hogy a főkeverőre érkezzen vissza a jel vagy a monitorútba.

Az AUX 4 (ami alapból a belső effektből tér vissza) választhatóan keverhető be az 1/2 vagy 3/4 csoportba illetve a főkeverőre, VAGY mindegyikbe vagy sehová! Itt megint csak hangsúlyozni tudom: figyelni, hogy mit nyomsz meg, és mit engedsz fel. Ebben az esetben ugyanis a sehová már azt jelenti, hogy tényleg nem fogod meg a jelet sehol (értelme se lenne), tehát marad a "nem szól az effekt wazze!" (Az effektnek vannak külön kimenői.)

Az AUX RETURN SOLO(26) gombbal az aux visszatérőket lehet figyelni (egyszerre mindet) - szokás szerint - a monitorútban. A hozzá kapcsolódó LED jelzi a bekapcsolt állapotot.


MONITOROZÁS ÉS MÉRÉS
És most tessék figyelni, mert csak egyszer írom le! Következik a pult legfaramucibb része, ez pedig a jelszint mérése a dupla ledsoros műszerrel. A tervezők ugyanis jobban felszerelték a monitorutat, mint a főkeverő áramköreit. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy egy külön "figyelőrendszer" van beépítve a pultba, aminek nincs alapértelmezett beállítása, vagyis van olyan helyzete, amikor látszólag(!) semmit nem figyel! Gyakorlatilag egy független műszerblokk az egész, amibe beletartozik két fejhallgató kimenet, egy sztereo kimenet (egyenként szabályozható szintekkel) és a ledsoros műszer.
Fixen csak a SOLO-rendszer van bekábelezve a bemenetére, azt mindenek felett figyeli. Ami a bemenetére kerül, azt monitorozza és azt méri a ledsoron, ergo a SOLO-kat mindig. Hogy ezen kívül mi kerül a figyelőrendszerre, azt a (18) forrásválasztó gombokkal lehet kiválasztani. Nézzük a gyakorlati lehetőségeket. A mérés és a monitorozás együtt történik.

1. Csak a főkimenet mérése és monitorozása:
A CTRL ROOM SOURCE szekcióban nyomd le a MAIN MIX gombot, de csak azt, a SUB1/2, SUB3/4 és a 2TK IN legyenek kiengedve és SOLO ne legyen benyomva sehol!
Ilyenkor a műszeren a főkeverő jelét méred, mindkét ledsoron, keverő után.

2. Csoportok mérése és monitorozása: (példánkban az 1/2 csoportokra vonatkozóan)
A CTRL ROOM SOURCE szekcióban nyomd le a SUB 1/2 MAIN MIX gombot, de csak azt, a MAIN MIX, SUB3/4 és a 2TK IN legyenek kiengedve és SOLO ne legyen benyomva sehol!
Ilyenkor a műszer baloldali oszlopában az 1. csoport jelét méred, keverő után, a jobboldali oszlopban pedig a 2. csoport jelét, keverő után. (Ha valamelyik csoportkeverő nincs betolva, akkor csak az egyik oszlop mér!)

3. Az AUX küldők mérése és monitorozása.
Ez a lehetőség a SOLO vonalakon működik, tehát bármi van kiválasztva a CTRL ROOM SOURCE szekcióban, azt felülbírálja! Nyomd meg a mérni kívánt aux vonal kimenő potija melletti SOLO gombot, de csak azt, mert, ha mellé egy másikat is benyomsz, akkor a kettőt (vagy többet) együtt méri.
Ennél a mérési módnál már kétféle lehetőség van, melyek közül a SOLO MODE gombbal választhatsz:

3.1 Jelszint mérése:
SOLO MODE gomb kiengedve, LEVEL SET led világít. Ilyenkor a baloldali ledsoron lehet szintet állítani.

3.2 SOLO ACTIVE: SOLO MODE gomb lenyomva, SOLO ACTIVE led világít.
Ilyenkor mindkét ledsoron lehet mérni.
Leírtam, mert technikailag két különböző mód, de értelmét elsőre nem látom a különbségnek a mono aux vonalakon.

4. Csatorna szintezés
Nyomd le a mérni kívánt csatorna SOLO gombját. Más SOLO ne legyen benyomva. Ha a SOLO MODE ki van engedve (LEVEL SET led világít), akkor a csatornára bejövő jelet méred (sztereo csatornánál is monoban) keverő előtt, csak a baloldali ledsoron. Így lehet a TRIM/GAIN-el belőni a bejövő szinteket.
Ha a SOLO MODE be van nyomva (SOLO ACTIVE led világít), akkor a féder utáni jelet méred sztereoban.




GRAFIKUS EQUALIZER
A sorban következő egység a kilencsávos, sztereo, grafikus kiegyenlítő szűrő. Kínai piacos hifiken látható gombsora nem túl épületes látvány, semmi más elemhez nem igazodik kinézetében. Működése normál esetben a szokásos, ám amikor a teszthez mértem a zajszinteket, érdekes jelenséget produkált. Üresjáratban (semmi bemenet, minden lehúzva) 0 dB fölé toltam a főkeverőt és bekapcsoltam az EQ-t, a megnövekvő zajon kívül az is észrevehető volt, hogy az egyes szabályzók nem azonosan hatásosak minkét csatornában. Már a bekapcsoláskor megfigyelhető volt a sztereo tér felborulása, olyan, mintha ellenfázisba, de legalábbis eltolásba kerültek volna a csatornák. Gyorsan mértem egyet, de sem széles spektrumú zajjal, sem felharmonikusokban gazdag impulzusokkal nem mutatkozott az eltolás - csak a jelentősen felerősített saját zavarjelek (ezek normál körülmények között nem hallhatók) esetében jelentkezett. Ez utóbbi esetben azonban mérhetően; a két csatornát összekeverve azonnal hallható és látható volt a kioltás. A szimmetrizáló elemek fázishibájára gyanakszom, bár EQ nélkül nem jelentkezik a hiba. (Gyakorlatban elhanyagolható még a stúdiómunkában is.)


DIGITÁLIS EFFEKTPROCESSZOR
A beépített digitális effekthez nem fűztem túl nagy reményeket, a Behringer teszteredményei ugyanis előrevetítették, hogy ebben a kategóriában az ember nem számíthat csodára. Csak azért választottam az L sorozatból (az S típusokban nincs processzor), hogy a stúdiófelvételek során tudjak effektezett monitorutat biztosítani az előadóknak, ha erre szükség van. Amolyan "kábé ilyen lesz, ha megzengetem" célra.
Az AUX4, mint alapértelmezett út táplálja az effektet, melynek sztereo kimenete önállóan is megfogható(54), továbbküldhető az AUX1 és AUX2 vonalakra(38) (az AUX4 visszatérőjéből), vagy a pulton belül maradva bekeverhető a csoportokba, illetve a főkeverőre. (Figyelni a gombokra!)
A processzor egy váltókapcsolóval aktivizálható. Ennek nincs benyomott állása, amolyan trigger, egy nyomás-be, következő ki, stb. (Ilyen módon lábkapcsolóval is kapcsolható(55 aljzat)) A bemenő szintet egyetlen peak LED "méri". Érdemes kicsit több időt rászánni a bemenő szintezésre (a SOLO útban, a már leírt módon), ugyanis a processzor nagyon érzékeny a túllövésre, könnyen lehet (a kínálatban egyébként nem szereplő) overdrive hatást elérni.
A beígért 256 effekt gyakorlatilag 16 különféle alapszimuláció, 16 fixen paraméterezett beállítással. A programok jelentős része a késleltetésre alapoz, különböző reverbek és delay-ek érhetők el. Egy-egy tizenhatos blokkot szentelt a gyártó a flanger-nek és a chorus-nak. Az utolsó három egység az előző változatok kettes kombinációit tartalmazza.
Az egyes típusok két 16 állású forgókapcsolóval válthatók, külön kijelző nincs, a gombok helyzetéből lehet leolvasni a kiválasztott programot. Az összes alapverzió fel van sorolva a pult jobb felső részén, sötétkék alapon narancssárga háttérvilágítással.

Az elvárásokhoz képest kellemesen csalódtam az egységben. Van hallható zaja, de nem zavaró. Szép a hangja a kezelése is egyszerű, néhány csavarintással "tisztára sedózos" gitárhangot tudtam kicsiholni belőle. Olyan jól bevált, hogy a felvételeknél is bátran használom, bár már előfordult, hogy jó lett volna hozzálőni a nótához a delay-t. (DFX_14_9_shadows.mp3)

A példafile-ban hallható zajt az immár nagykorú Jolana Iris gitárom "első osztályú" elektronikája termelte, a kicsengés után elnémítottam a csatornát, hogy az effekt saját zaja is érzékelhető legyen. Csak arányaiban, mert a felvételt normalizáltam, ami emelt az össz-szinten!
Az effekt a 14 (Reverb+delay) 9-es verziója.
A chorus mintájában a 13/5 kombinációt választottam, a bal csatornában a nyers gitár, a jobban pedig az effektezett változat hallható. (DFX_13_5_chorus.mp3)
A flanger demojában szintén a bal/jobb játék hallható a 12/2 kombinációban. (DFX_12_2_flanger.mp3)


A "REJTÉLYES" 2TK :-)
A főkeverő kimenete megfogható két aszimmetrikus RCA-n a pult tetején, felvételi célokra. Ezek mellett található egy bemeneti pár, ahol külső eszköz jelét lehet a főkeverőbe küldeni, csak kapcsolhatóan, szintszabályzás nincs. A blokk a csatiknál még "2 TRACK" néven fut, később ez a gombok alatt 2TK-ra módosul, ami - legalábbis szerintem - elég érdekes rövidítés.


ÖSSZESSÉGÉBEN
A pult kinézete - eltekintve az EQ-tól - kulturált. Az aux buszok főkeverői és a visszatérők tájékán van némi zűrzavar a rúter gombok körül, de alapjában a munkafelület jól és gyorsan áttekinthető. A szűk helyek miatt kicsit nehézkes a csatornák forgópotijait megcsípni. Színpadi használatra tökéletes, de figyelembe kell venni, hogy a monitorút kialakítása miatt láthatóan "nagystúdiós" pultról van szó (feltételezi a lehallgató helyiséget). Professzionális felhasználásra viszont nem javasolt, én legalábbis nem készítenék vele soksávos felvételeket kiadásra. Ennek egyetlen oka van, a minimális, de jelen lévő (mérhető, de nem hallható) zaj. Összetett zenei struktúrákban ez eltűnik, de szólóhangszereknél, magányos énekesnél bizony ott van. Ebben az árkategóriában viszont nehezen képzelhető el jobb áramköröket produkálni. (Ugyanilyet lehet; van is.) A választásnál azt is tekintetbe kell venni, hogy ez a teszt kétheti használat után készült, tehát jelenleg nincsenek tapasztalataink a pult tartósságára vonatkozóan.

Bertalan Zoltán


Amennyiben nálunk vásárolod meg az ALTO pultok bármelyikét, 3 év garanciát biztosítunk! Információ telefonon: 20/ 971 8465
Egyéb info: http://hur.hu/kevero_alto.html


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ A FÓRUM-ban! >>>

Te miről szeretnél olvasni? Írd meg az okossag@hangmester.hu címre!























A HANGMESTER.HU Portálon található anyagok a HangMester Csapat írásbeli engedélye nélkül NEM használhatók fel!
Kapcsolat: hangmester@hangmester.hu, Telefon: 20/ 971 8465 (9:00-17:00), ICQ Online-tanácsadás: 199707760
© Copyright 2003 HANGMESTER.HU Minden jog fenntartva.