OkOsSáG - Magazin l FÓRUM l Zenei Szemle l HangStúdiók l Zenekarok l Próbatermek

      MIKROFONOK l KEVERŐPULTOK l EFFEKTEK l FÚVÓSOK HANGSZEREK l ÜTŐSÖK HANGSZEREK l PC/MAC
      GITÁROK l GITÁRERŐSÍTŐK l GITÁREFFEKTEK l BILLENTYŰS HANGSZEREK l HANGRENDSZEREK l EGYÉB...

A Zeneakadémia története

I. rész

Magyarország első felsőfokú zeneoktatási intézménye, a Magyar Királyi Zeneakadémia 1875. november 14-én kezdte meg működését. Alapítója, első elnöke és a zongora művészképző tanfolyam vezetője Liszt Ferenc (1811-1886) volt, mellette Erkel Ferenc (1810-1893) igazgatóként és zongoratanárként, Ábrányi Kornél titkárként és a zenetörténet tanáraként, Robert Volkmann zeneszerzés tanárként működött. Anyagi és személyi okokból az oktatás csupán a zongora és a zeneszerzés szakon indult meg. Az intézmény eleinte a Hal tér 4. sz. alatt működött, majd 1879-ben költözött első önálló épületébe, a Sugár útra (a mai Régi Zeneakadémia épülete, Vörösmarty u. 35.).

Liszt együtt költözött a Zeneakadémiával és annak első emeletén az elnöki szolgálati lakás volt utolsó pesti lakása. 1882-ben hívták meg Hans Koesslert orgona- és karének tanárként, aki egy évre rá a zeneszerzés tanítását is átvette. 1886-ban hívták meg Európa legnagyobb hírű csellóművészét, David Poppert tanárnak, és ugyanebben az évben vette át Hubay Jenő a hegedűtanszakot.

Liszt halála és Erkel nyugalomba vonulása (1887) után Mihalovich Ödön zeneszerzőt (1842-1929) nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává. Mihalovich már 1881-től az Országos Színészeti Tanoda igazgatója volt. A Színészeti Tanodában működő operatanszak, a Zeneakadémia ének- tanszakával közös tanárok és az új igazgató közös személye tette indokolttá a két iskola összevonását. Az új név: Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia. A két intézmény csak 1893-ban vált szét ismét. Mihalovich tevékenységének eredményeképpen vált a Zeneakadémiából európai rangú és hírű zenei főiskola, amely a legjelesebb európai muzsikusok közül választotta tanárait. Az eddigi tanszakok mellett újak indultak. A Zeneakadémia, amely 1907-ben költözött jelenlegi épületébe, az 1918-as polgári forradalom idején új nevet kapott: Zeneművészeti Főiskola. A Károlyi-kormány Dohnányi Ernőt nevezte ki igazgatóvá. A Tanácsköztársaság bukása után Hubay Jenő lett az intézmény új vezetője. Az intézmény fennállásának 50. évfordulóján vette fel a Zeneművészeti Főiskola alapítójának és első elnökének, Liszt Ferencnek a nevét. Ekkor a tanárok között találjuk Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Dohnányi Ernő és sok más, világhírű magyar muzsikus nevét. 1934-ben ismét Dohnányi, majd 1943 és 1957 között a világhírű hegedűművész, Zathureczky Ede volt a Főiskola főigazgatója, 1958 és 1967 között pedig Szabó Ferenc zeneszerző, akit Kovács Dénes hegedűművész, a Hubay-Zathureczky nemzetközi hírű hegedűiskola jeles képviselője követett. 1980-ban Ujfalussy József zenetudós, 1988-ban Soproni József zeneszerző, 1994-ben Lantos István zongoraművész, 1997-ben Falvai Sándor zongoraművész vette át a Főiskola rektori posztját. 1968-ban létesítették az előkészítő tagozatot, ahol a 18 éven aluli, kivételes tehetségű gyermekek részesülhetnek hangszeres (zongora, hegedű és gordonka) oktatásban. 1971-ben kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - a hagyományos név megtartása mellett - egyetemi rangot, így az intézmény - amelynek hivatalos neve 2000. január 1-jétől Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - jogosulttá vált doktori cím adományozására. Az egyetemi struktúrával együtt alakult ki a jelenlegi tanszéki szervezet.



a II. rész hamarosan olvasható itt, a HANGEMSTER.HU "OkOsSáG" rovatában...!
HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ A FÓRUM-ban! >>>

Te miről szeretnél olvasni? Írd meg az okossag@hangmester.hu címre!
















A HANGMESTER.HU Portálon található anyagok a HangMester Csapat írásbeli engedélye nélkül NEM használhatók fel!
Kapcsolat: hangmester@hangmester.hu, Telefon: 20/ 971 8465 (9:00-17:00), ICQ Online-tanácsadás: 199707760
© Copyright 2003 HANGMESTER.HU Minden jog fenntartva.