Magyarország első felsőfokú zeneoktatási intézménye, a Magyar Királyi Zeneakadémia 1875. november 14-én kezdte
meg működését. Alapítója, első elnöke és a zongora művészképző tanfolyam vezetője Liszt Ferenc (1811-1886) volt,
mellette Erkel Ferenc (1810-1893) igazgatóként és zongoratanárként, Ábrányi Kornél titkárként és a zenetörténet
tanáraként, Robert Volkmann zeneszerzés tanárként működött. Anyagi és személyi okokból az oktatás csupán a zongora
és a zeneszerzés szakon indult meg. Az intézmény eleinte a Hal tér 4. sz. alatt működött, majd 1879-ben költözött
első önálló épületébe, a Sugár útra (a mai Régi Zeneakadémia épülete, Vörösmarty u. 35.).
Liszt együtt költözött
a Zeneakadémiával és annak első emeletén az elnöki szolgálati lakás volt utolsó pesti lakása. 1882-ben hívták meg
Hans Koesslert orgona- és karének tanárként, aki egy évre rá a zeneszerzés tanítását is átvette. 1886-ban hívták
meg Európa legnagyobb hírű csellóművészét, David Poppert tanárnak, és ugyanebben az évben vette át Hubay Jenő a
hegedűtanszakot.
Liszt halála és Erkel nyugalomba vonulása (1887) után Mihalovich Ödön zeneszerzőt (1842-1929) nevezték ki a
Zeneakadémia igazgatójává. Mihalovich már 1881-től az Országos Színészeti Tanoda igazgatója volt. A Színészeti
Tanodában működő operatanszak, a Zeneakadémia ének- tanszakával közös tanárok és az új igazgató közös személye
tette indokolttá a két iskola összevonását. Az új név: Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia.
A két intézmény csak 1893-ban vált szét ismét. Mihalovich tevékenységének eredményeképpen vált a Zeneakadémiából
európai rangú és hírű zenei főiskola, amely a legjelesebb európai muzsikusok közül választotta tanárait. Az eddigi
tanszakok mellett újak indultak. A Zeneakadémia, amely 1907-ben költözött jelenlegi épületébe, az 1918-as
polgári forradalom idején új nevet kapott: Zeneművészeti Főiskola. A Károlyi-kormány Dohnányi Ernőt nevezte
ki igazgatóvá. A Tanácsköztársaság bukása után Hubay Jenő
lett az intézmény új vezetője. Az intézmény fennállásának 50. évfordulóján vette fel a Zeneművészeti Főiskola
alapítójának és első elnökének, Liszt Ferencnek a nevét. Ekkor a tanárok között találjuk Bartók Béla, Kodály Zoltán,
Weiner Leó, Dohnányi Ernő és sok más, világhírű magyar muzsikus nevét. 1934-ben ismét Dohnányi, majd 1943 és 1957
között a világhírű hegedűművész, Zathureczky Ede volt a Főiskola főigazgatója, 1958 és 1967 között pedig Szabó Ferenc
zeneszerző, akit Kovács Dénes hegedűművész, a Hubay-Zathureczky nemzetközi hírű hegedűiskola jeles képviselője
követett. 1980-ban Ujfalussy József zenetudós, 1988-ban Soproni József zeneszerző, 1994-ben Lantos István zongoraművész,
1997-ben Falvai Sándor zongoraművész vette át a Főiskola rektori posztját. 1968-ban létesítették az előkészítő
tagozatot, ahol a 18 éven aluli, kivételes tehetségű gyermekek részesülhetnek hangszeres (zongora, hegedű és gordonka)
oktatásban. 1971-ben kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola - a hagyományos név megtartása mellett - egyetemi
rangot, így az intézmény - amelynek hivatalos neve 2000. január 1-jétől Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem -
jogosulttá vált doktori cím adományozására. Az egyetemi struktúrával együtt alakult ki a jelenlegi tanszéki szervezet.
a II. rész hamarosan olvasható itt, a HANGEMSTER.HU "OkOsSáG" rovatában...!
Te miről szeretnél olvasni? Írd meg az
okossag@hangmester.hu címre!
