nekem tetszik, én nagyon szeretem a natúr fa dolgokat, a fa erezete legyen bármilyen exota nekem nagyon bejön
2008-11-12 19:12 |
#4141
Sterling Ball-ék durván vállalják. Annyi az újdonság, hogy ember nincs, aki ezt követni tudja, hát még pénztárcával..Mondjuk ez konkrétan engem egyáltalán nem hat meg, sztem bűn ronda ez a barna fej, a legtöbb színhez egyáltalán nem megy..
hát miért büntet engem a jóisten.... gyönyörűek...
a MM honlapjáról szerzed ezeket a képeket?
2008-11-12 18:50 |
#4138
Nov 17-Dec.17-ig majd minden MM rendelhető egy darabból készült full indiai rózsafa nyakkal...
2008-11-11 13:33 |
#4137
Persze, amerikai, én is tudom, de érted, ez az, amit lent is írtam, minden fából van egy csomó fajta, így azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy milyen hárs, milyen mahagóni, stb. A karakter tulajdonságok vszeg nagyjából azonosak, és mégis biztos, hogy más-más hangot eredményeznek. Ezért mondom, hogy rohadt nehéz meghatározni ezt a hangzás dolgot, mert annyi mindentől függ a végeredmény. Ezért nem is foglalkozom ezzel különösebben, hiszen az erősítő beállításaival alapvetően meg lehet változtatni egy soundot, és jóval egyszerűbb is ott tekergetni az eq-t, mint pu-okat, no meg gitárokat cserélgetni állandóan
Az 1000-es amerikai hársból van. Az egy nagyon könnyű fa. Én ugyanezt többször tapasztaltam a JPM-nél. Az is amerikai hárs. Volt mellette párhuzamosan egy japó RG550-em... az vagy dupla nehéz volt. De ugyanez volt, amikor egymás mellé tettem az RG-770-el (akkor nekem volt a 770-esem, és zzsongnál volt a JPM).
De mint azt bizonyára te is tudod fa és fa között is óriási különbségek lehetnek.
Nekem volt a JS 100-as gitár, ami ugyanúgy hárs, mint a japán verzió. A súlykülönbség azonban megdöbbentő, a japó 1000-es sokkal könnyebb a koreai társánál..Hogy lehet ez..?
Szerintem a fa és a pickup kombinációja a megfejtés. Szerintem ez a nem mindegy. Tehát, hogy milyen fába milyen pu-t raksz. Pl.: mahagóniba nyakhoz air nortont (aminek szintén sok a mélye) nem raknék (egyszer megtettem, nem műkszik). Tehát szvsz érdemes figyelembe venni az adott fa hangi tulajdonságait, amikor pu-t választunk bele. szerintem.
A jó attól jó, hogy az adott fa mondjuk hangszerfa és nem pozdorja, ami ugye szintén hasznos lehet, csak nem gitárhoz A továbbiakban elsősorban ízlés kérdése, hogy kinek mi tetszik. Én szoktam volt mondani, hogy nem csípom a mahagóni gitárokat a túlzott mélyük miatt, nekem fullad a hangjuk, de mahagóniból is van száz féle, és ugye mennyi minden más is befolyásolja a dolgokat.
Ott van pl. az Ibanez JS, ami hárs, könnyű, mint a rossebb, tehát sznobul mondhatnánk rá, hogy nincs benne anyag, mégis a Paf Pro-tól olyan öblös mély hangja lesz, ami már nekem sok. Nincs az a pregnáns elválás a nyaknál, mint pl. a JP-nél, amit évek óta etalonnak tartok nyak hangzásban (is). Nekem már-már az LP-t idézi. Nem mondom, hogy rossz, sőt, de nekem nem a kedvencem. Tehát akkor most mi is a helyzet? Egy pu-on ennyi minden múlna? Egy barátom most cserélt az egyik JP-jében pu-okat Satriani szettre, ő azt mondja, hogy kurva jó. Hát kíváncsi leszek...
Ja, nekem van egy mahogany maple toppal, egy full maple és egy éger. igaz mindegyik fogólapja ében, de a különbség nem annyira szembetűnő, hogy ez egy kiválasztási szempont legyen. Sokkal többet számít a húr(tapasztalatom szerint, főleg EMG-nél). A faanyag is biztosan számít, de mivel nem vagyok audiofil, én valszeg nem hallom. Nekem pl a PRS Tremonti nem adta, pedig sokan mondják hogy hűűű meg húúú.
Ennyi
Na szóval, most van 3 hárs, és 2 éger testű gitárom, ebből egyen ugye a quilted maple top, és van benne mahagóni tone block is, de azon kívül, hogy mindezt tudom, túl nagy jelentőséget nem tulajdonítok neki. Persze mássá teszi a hangszert, de nálam alapvetően két kategória van: vagy jó, vagy rossz, a többi meg számomra sznob kukacoskodás, amin jót lehet csámcsogni és még többet okoskodni róla, csak éppen felesleges. Puszta fizika, hogy minden beleszól a hangba, a pengetőtől, a húroktól kezdve a fán keresztül az erősítő beállításain át egésze az adott terem akkusztikájáig. De a legfőbb maga az ember. És azon nem változtat semmilyen top vastagság. Ha jó hallása van vkinek, és a kezét is tudja használni, akkor szinte mindenből képes lehet minőségi hangzást előállítani. Ez az én véleményem erről.
Számomra minden gitáron csak azt töltheti be. A LP-seknek -tisztelet a kivételnek-meg egy szempont van, ahogy megfigyeltem: ne legyen 4,6 kg alatt, és akkor már örömbódotttáá
Nincs alaim honlap de gondolom van csak nem tudok róla ahol az egész MM Petrucci készletet meg lehet nézni? Annyi színű meg huu imádom őket! Szóval ha valaki tud ilyen ooldalt dobja mán fel ide:D köszi
http://isohunt.com/torrents/?ihq=sysdrumatic+chaos
én ezt töltöm bitcomet progival
próbáld meg hátha neked is jó
elméletileg 3 avi az 1ik a full zenekar, a 2ik csak a dob...
Nem próbáltam, de nem is érdekel. Sztereó cuccra egyelőre nincs szükségem. A mono is túl nagy, nem tudom vinni szinte sehova, mert nem fér el, és mindenki belehal a cipelésbe Ha mégis dolgoznék valaha mondjuk sztereó effektekkel, akkor azt már úgy lenne érdemes megcsinálni, ami JP-nél is van, de hát itthon ilyet senki nem tud használni..
Nézd nekem van Gibson igen Standard,és soha nem mértem,hogy hány mázsa,nagyon jó így ahogy van.Most én kérdezek,ha tudsz válaszolj:próbáltad már a Diezel VH4S 2x60W stereot.Most volna 1 800e-rol leengedve 600-ra.Mi a véleményed?
Semmi nem elég jó Rohadt maximalista és finnyás ember vagyok, mindenben a legjobbra törekszem. A tobacco-t szeretem, mert különleges a mintája. Az már marad.
valójában engem sem érdekel véresen komolyan, csak úgy kiváncsi voltam...
1ébként a Gibsonosok érdekes emberkék, haaz LP-d legalább nem standard akkor az hulladék, (ahogy írtad is) ha nem elég nehéz hulladék stbstb... nekem ez jött le töllük
2008-11-10 15:46 |
#4095
Nekem is, azért váltottam. Persze a minta nálam a színnél is fontosabb. Sok a nagyon ratyi top sajnos..
Engem speciel tökre nem érdekel. A funkciójának eleget tesz: Szép.
Ez a "hány mm a top" dolog szerintem inkább a Gibson topik sznob csipiszeihez illő téma...Ott vannak ilyen, " ha nincs minimum 4,36432 kg a gitár, akkor az már nem is jó" formák..
igen igen erre gondoltam énis!
nem akarok én copy-zni de ilyen szinten játszani, és ezt nem hiszem hogy valaha meglehetne tanulni ha nem így született az ember...
ja, képzeljük el mondjuk, hogy valaki pontosan ugyanúgy akarja elmondani József Attila "Nagyon fáj" c. versét, mint Latinovits. De még a hangszínét is olyanra akarná változtatni. elég fura lenne
szerintem ha valaki tehetséges technikailag bármit elteker, de olyan melódiákat kitalálni mint petrucci vagy lukather na azt nem lehet megtanulni...
a repentance szólóját énis megtanultam hangról hanrra, de sosem fogon tudni így eljátszani
egyébként
szerintem a legnyerőbb kombináció:
a régi forma test de mahagóniból valami dúrva kagylós toppal, szemesjávor nyak, rózsafa fogólap körben fehér csíkkal ,bfr elektronka...
na ez kellene nekem!
Ez a BFR egyik prototípusa, gondolom a különbségek lejönnek. Ha meg nem: az alkarnak a fasza "standard" JP-s kivágás van még, meg keretes-fedős PU-k. Szóval már egy egészen közeli állapot a BFRhez, pl. faanyagilag már az.
Meg próbálkoztak az átmenőnyakas verzióval is, de abból csak egy vagy két darab lett.
Santana sztem sem jó gityós, és nem azért mert nem egy tekerőgép!!. Viszont a koncerten ami 92 vagy 93 ban a margitszigeten volt k... jó hangulatot csinált. Monnyuk ez köszönhető volt annak, hogy állat zenészeket hozott:) Aki viszont most nagyon gáz ,az Al Di Meola. Rohadt unalmas volt a 2007es koncertje. A 45. percben már a mobilomon játszottam annyira érdekfeszítő dolgokat játszott:(. Kívülről tudtam, hogy most melyik tekerés jön milyen alapra. Mindegyik szám 8 perces volt és semmi extra. Csak illemből, meg tiszteletből tapsoltam, pedig nem így mentem oda:(
Tyű, amikor még azt sem tudtam mi az a MM, elképzeltem egy ilyen színösszeállítást, és mindenki lehurrogott vele, hogy ugyanmár...
Na tessék. Gyönyörű, pedig már k*rvára unom a fekete gitárokat.
Rohadt maximalista és finnyás ember vagyok, mindenben a legjobbra törekszem. A tobacco-t szeretem, mert különleges a mintája. Az már marad. 
