Még mit nem, keményen dolgozok vele és csak úgy passzoljam le? :DDD
Amúgy MIDI-ben kellene vagy már a VST-zett kellene? Ha MIDI kell, rögtön átküldöm, ha a VST-zett kell akkor most nem tudom, mert csak a gitárral együtt van meg mp3-ban, de később kiszedem a gitársávot, ha kell.
nem tudok felvenni, sem belinkelni, linkeld be te. amuugy nem tom ilyen tempóban eljátszani mint S R V. ( de azért nem voolt annyira lassú) meg nem is az én műfajom ez.
Nos, amellett, hogy nyilvánvalóan az én megoldásom a legjobb, legkézenfekvőbb, legkönnyedebb, legfílingesebb és egyben legszebb is (mindenféle nagyképűség nélkül ) , szerintem ha valakinek megvan a technikai felkészültsége egy ilyen témához, annak nem hinném, hogy gondot okozna, akár így, akár úgy penget. Lehet, hogy SRV is máshogy pengetett 1-2 alkalommal... ennek természetesen kell jönnie, mert ha agyalni kell rajta, akkor talán vmi gubanc van a kézben. Valószínűleg mindegyikünk pengetése beválhat; a begyakorlás, vagy épp az ösztönösség dönthet a dologban.
nagyon gyors futamoknál nem tudud mindig kivitelezni,hogy egyformán pengesd az egyforma ritmusképletet,mert ha egy húron játszod lehet pl végig váltottpengetéssel is játszani ,vagy ugy ahogy te irtad,de ha a ritmusképlet minden egyes hangja más húron van akkor bejön a képbe a sweep picking is.
nincs olyan,hogy helyes pengetés,pontosabban többfajta pengetés is lehet jó!
Erre az SRV-s példára például jó a Snakepit-féle sweep pengetés,de jó a Miszter Sztóksz féle váltott pengetés is,hiszen a Sztóksz úr váltott pengetésnél is ugy jön ki a pengetés,hogy ha a ri-k nél húrváltás van akkor irányba penget,tehát az is kényelmes.
korrekt gitár Hero a srác. a ritmus ha biztosan így van akkor a pengetés is ez . most az mindegy hogy nyujtasz vagy nem ha ti ti ri van pl akkor az tuti hogy le le fel szerintem .
király ez az oldal. pont valami ilyesmire volt szükség csak nem tom hogyan lehet folyamatossá tenni, vagy hogy egymás után két oldalt játszon le és azt megállás nélkül
Igen. Ráadásul a 20. századi zeneszerzők egy része kisérletezett olyan művekkel amiben sokszor negyedhangok fordultak elő, ráadásul énekben is. Na az rohadtul hamisna tűnt, ráadásul az énekeseknek is igen nagy nehézségeket okozott a negyedhang éneklés, valamint a közönség se nagyon értékelte mivel rohadtul hamisna tűnt, így elég hamar letettek róla. Nameg persze a legtöbb hangszer fizikailag nincs úgy feléptve hogy negyedhangokat tudjon megszólaltatni.
Egyszer -zeneiskolás koromban- hallgattunk egy olyan témát, ami nem a mai temperált hangrendszerben íródott, hanem egész máshogy volt felosztva az oktávon belüli hangok távolsága. Úgy tudom, ez régen nem tűnt hamisnak, viszont nekünk akkor annak tűnt. Érdekes volt.
Annyit még hozzátennék az"amit belül hallok, azt egy idő után le is fogom tudni játszani"-témához, hogy valóban elméleti tanulmányok nélkül is el lehet jutni erre a szintre, de ehhez nem árt ha abban a zenei stilusban sok számot és szólót megtanulsz,egy idő után tudod hova kell nyulni a belül hallott dallam lejátszásához.
Az hogy belül mennyire jó/változatos dallamot hallasz,az már más kérdés.
Ez sokmindentől függhet:tehetség,milyen zenéket hallgatasz,érzelmi életed,fantáziád,stb.
Az elméleti tudás eleinte "darabossá" teheti az improvizációt,amig legalábbis gondolkodni kell az impró közben melyik skálát, hogy használjam.
Egy ismert, és jó gitárosnál láttam,hogy egy blues-körre először sima lá-pentatonba imprózott,utánna viszont ugyanarra a blues-körre mindenféle skálát benyomott,fél-egész,stb.
És azt kell,hogy mondjam a sima lá-pentaton sokkal fellingesebb volt,pedig a másik is jó volt.
Sőt!Hamis hangok "sincsenek",csak a mi fülünk a félhanglépésekhez van szokva (oktáv 12 részre bontva)
Más kulturákban több részre is bontják az oktávot pl. negyed-hanglépések is vannak,amit mi hamisnak hallanánk.
Sőt!Ha valaki gitáron eljátszik egy hegedüdarabot,és egy hegedüművész hallja,azt fogja mondani hogy hamis,mert a hegedista nem ugyanott fogja a fiszt mint a geszt,a gitáros meg ugyanott.
De még mennyire... Az OverKill "96-os "The Killing Kind" albumán vannak pl. olyan szólók, hogy abszolút nem azt várod, ami lesz belőlük.
Nem tudom, hogy Comeau, vagy Marino követi el őket, de pl. elindul egy szóló, viszonylag jól passzol a hangnemhez, de nagyon nem azzal ér véget egy skála, mint amire számítanál.
Ettől lesz egyedi, és nem kiszámítható.
Megy a futam, és már előre hallod, hogy az ilyesminek milyen hang/nyújtás szokott lenni a végén ééééés.....valami totálisan más lesz, mint várnád.
Zseniális megoldások vannak azon a lemezen.
"Vegyünk egy új szóló felépítést, játszogat az ember, kijön valami, tetszik neki, megy a számba, aztán a közönségnek vagy tetszik vagy nem. "
-Valószinüleg az ami kijött oda, az nem hamis, mert akkor nem illene bele...tehát valami elméleti alapja van. Ergo, vagy megkérdi magától, hogy Hé man!!! Ez a félhang hogy a picsbe szólhat itt jól, mikor annak nem kellene itt lennie...és megtanulja/utánna jár. Avagy leszarja és el sem ér a kérdésig, ergo a véletlen műve, az is hogy legközelebb ilyet csinál-e vagy sem. Míg az első variációnál, ha megérti és tetszik is neki, akkor tuti máskor is használni fogja ezt a megoldást!
, szerintem ha valakinek megvan a technikai felkészültsége egy ilyen témához, annak nem hinném, hogy gondot okozna, akár így, akár úgy penget. Lehet, hogy SRV is máshogy pengetett 1-2 alkalommal... ennek természetesen kell jönnie, mert ha agyalni kell rajta, akkor talán vmi gubanc van a kézben. Valószínűleg mindegyikünk pengetése beválhat; a begyakorlás, vagy épp az ösztönösség dönthet a dologban. 
kösz 