Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Szintén használsz majd zöld vagy kék hátteret is a felvételhez?
Amúgy még mindig szemcsések a felvételeim, a Gourmet Groove is nagy küzdelem volt, amíg ennyire elfogadhatóan nézett ki a kép a végére. Ehhez képest maga az improvizáció elenyésző időt vett igénybe...
2. Utána írj egy tetszőleges kommentet az oldalra, szerepeljen benne a "Gourmet Groove" kifejezés is (ugyanis lesz majd másik ilyen videó is, és innen fogom tudni hogy ki melyik ajándékcsomagot kéri).
Ha ez megvan, máris küldöm a csomagot. Az egész ötlet lényege az, hogy megpróbálom mostanában, hogy több emberhez is eljusson a zeném (a videók, a lemez, a gitár-gyakorlatok stb.), és ehhez a Facebookon keresztül sok segítségre van szükségem.
A topik állandó tagjainak persze akkor is szívesen elküldöm a csomagot, ha nincsenek fent a Facebook-on, persze ez esetben is köszönettel fogadok minden ajánlást, akár mailben, akár más módon.
Nekem is itt virít már az 500W-os. Akkora árnyékot vet, hogy kelleni fog még egy legalább. Fel is vettem egy hosszabb take-ben pár dolgot, aztán a videórögzítő progi megviccelt, ahogy szokta, így nincs felvéve még semmi.
A driver sem annyira vészes. Késést én csak akkor tapasztaltam például, amikor kihúztam a hangkarit, majd visszadugtam. Ilyenkor olyan, mintha nem töltené vissza a Line6 driverét, hanem maradna a laptopban lévő hangkártya drivere használatban.
Meg mondjuk a Cubase-t egy élmény volt beállítani, szintén emiatt (a Pod farm szólt a fülesemen, a cubase-be betöltött bt meg a laptopon például).
Szóval nem akartam elvenni a kedvedet! Ha egyszer beállítottad nagyon jó kis cucc, csak odáig kell eljutni. Viszont XP-n nem volt nekem ennyi szenvedés. Most viszont 64 bites Win7 alatt megy, nem tudom a 32bitessel milyen lehet.
Meg ha van egy jó hangfalad, esetleg erősítőd amibe bedugod, akkor nem kell ilyen kihúzogatással szórakozni (én akkor csináltam amikor egyedül voltam itthon, és hangosan akartam zenét hallgatni).
Nekem Line6 GX-em van, ez a Toneport utódja. Tökéletesen meg vagyok vele elégedve, pláne, hogy ingyenes POD Farmot is adnak hozzá. Otthoni gyakorlásra, demozásra tényleg bőven elég.
Az egyetlen baja csak az, hogy Win7-re nincsenek normális driverek, pedig a Line6 már elég régóta igéri. Nem tudom egy ilyen cég, aki ennyire nyomul a digitális piacon hogy nem képes évek alatt kiadni valami normálisabbat.
De mint mondtam bátran ajánlom. De ha "kicsit" vastagabb a pénztárcád akkor gondolkozz el a Waves GTR3 -on is. A vas kell, hozzá, Alapi István egy Macen használta, de mint látod koncertre is elég.
Szia, én vagy három évig használtam egy Line6 Toneport GX hangkártyát a legnagyobb megelégedésemre. Mindenkinek csak ajánlani tudom, otthoni demózásra több, mint tökéletes. Nekem volt hozzá egy csomó ilyen expansion pack-em is, úgy volt az igazán ok. A tiszta hangok inkább jók voltak, mint a torzítottak, de ez már csak szőrszálhasogatás.
Rendben, köszöntem szépen. :D
Egyébként használ itt valaki Line6 Studio külső hangkártyát?
Amint lesz rá zsé veszek majd én is egyet, érdekelnének róla a vélemények.
ha improra gondolsz ott igen más a felállás, de én alapból nem váltva pengetek hanem érzésből (economy), mikor darálni kell átáll az agyam vagy nem tudom és akkor váltva pengetek amit amúgy is csak váltva lehet csak megcsinálni. úgyhogy szerintem mind2 pengetési stílust lehet úgy csinálni h nem zavar be. én akkor estem kétségbe mikor olyat próbáltam amit economy sen tanultam meg és utána próbáltam váltva pengetni. akkor azt mondtam úristen most megrekedtem, írhatom át a berögződést. csak azért írom ezt le mert én is akkor fordultam ilyen tanácsért mikor ilyen történt velem. de ha tanulsz ilyen váltott pengetéses számokat, meg gyakorlatokat majd észreveszed h a berögződést már fölösleges átprogramozni.
Készült egy rövid improvizálás, ezúttal ez nem a Jam Track Central-nak, hanem csak úgy játékból. Majd a videót, a zenei alapot és az mp3-at tartalmazó csomag letölthető lesz, egy facebookos sárkány-promóciós akció keretén belül.
én is voltam, vagy vagyok így, de ha megtanulsz 1 számot ami váltott pengetéses, rájösz h a számon múlik minden, amit válva tanulsz meg az váltott lesz amit economy sen az olyan is marad :D és mind2 nek más a stílusa is. én amit mai napik is gyakorlok, és úgymond megtanított váltva pengetni az ez a szám:
és erre a dobra gyakoroltam, persze elöször progival lelasítottam.
ha kell a matt rach os verziónak a tabjának a gyors része szólj elküldöm pro tab-ban. de van fent neten is róla tab, csak az roszul van transzponálva.
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy tudnátok olyan gyakorlatokat belinkelni, amik a váltott pengetést segíthetnék? Rossz beidegződés miatt nem használom teljesen jól és szeretném kijavítani. Remélem tudtok segíteni, válaszokat előre is köszi!
Először is részvétem. Másodszor pedig nem érzelgősség, pontosabban nem szégyen ez, mindenkinek vannak érzelmeik, csak vannak akik elnyomják magukban ezeket. Ők általában pórul is járnak valahogy az életben.
És a zenével kapcsolatban pedig egy idézet: "A zenészek a lélek orvosai."
Szeretnék megosztani veletek egy személyes dolgot. Talán abban a témakörben mit jelent/jelenthet számomra a zene. Két alkalomból tör rám mindig ez az érzés.
Születésnapomkor és halottak napján. Sajnos Édesapámat veszítettem el szülinapomkor 15 évesen.
Ilyenkor szokássá vált ,hogy Deep Purplet hallgatok. Még apukám mutatta meg, kazettán a Child in Timot és utána a Perfect Stranger albumot. Ilyenkor amikor hallgatom a dalokat úgy érzem mintha találkoznék vele, lehet butaság de számomra így van. Mérföldkő lett nálam a Purple, ízlések ide vagy oda, és köszönettel tartozom ,hogy megismerhettem.
Sajnálom ha túl érzelgősre sikerült és ha ezzel zavartam valakit, kikívánkozott...
Sok beszéd helyett:
A bővített akkord a rockzenében ritkább, de ha mégis találkozol egy ilyennel, akkor az akkord 3 vagy 4 hangját használd, és akkor jól fog minden szólni.
A kvint és a kvart valóban jobban szól az alaphanghoz, ezért is hívják őket "tiszta" kvintnel és kvartnak. Viszont a terc az sokkal jellegzetesebb. A kvint teljesen semleges, "biztonsági" hatású, a kvart pedig nyitott hangzás, megállásra nem a legjobb. A terc nagyon jellegzetes, úgyhogy éljen a 3. fok!
agyalok most ezen a hozzászólásodon, meg amit nem rég írtál az akkordokról :) hogy ha bővített és a félszük az akkord milyen skálát érdemes használni? vagy itt lép életbe a lokneszi szörny? sry h ilyen hülye kérdésekkel bombázlak de most nagyon kiváncsivá tettél ezzel a hozzászólással mert elgondolkodtam h eddig nagyrészt csak sárkánykvintekre próbáltam improzni és ugye ott már elég jól megértetted velem h mit mikor használunk :)
ha 1 hangot veszünk viszonyításul akkor arra az 5. és a 7. hang cseng a legjobban vagyis a kvint a kvart szerintem. legalábbis a tercnél jobban összecsengnek.
ha 1 hangot veszünk viszonyításul akkor arra az 5. és a 7. hang cseng a legjobban vagyis a kvint a kvart szerintem. legalábbis a tercnél jobban összecsengnek.
Nagyon szívesen, ez csak természetes! Bár olyan részletes elemzést tudtam írni Neked, mint amit te szoktál.
A Debate szólójához tenném még hozzá, hogy hozzád képest sikerült jól. Abszolút mércével meg kva jó lett. Kicsit ki is gitároztad Ekhlund szemét szerintem. Meg persze rengeteg riff/szóló-t ki lehetne emelni, de pont ez az, hogy nagyon egységes lett a lemez. Hallgassa mindenki!
A skálák fontos hangjairól január-februárban sok szó esett ebben a topikban, érdemes visszalapozni. A lényeg röviden: minden skálának az 1. és a 3. hangja a legfontosabb, és ezenkívül a legjellegzetesebb egyéb hangot kell még fontosnak tekinteni.
Ha akkordos zenére játszol, akkor az akkordokat felépítő hangokat kell fejben tartani, és az adott akkord pillanatában ezeket érdemes játszani. (Erről ma délelőtt írtam Biciklipumpának, érdemes ezt is elolvasnod.)
Ha a zene inkább riffekből áll, akkor a riff hangnemét kell megállapítani, és a hangnem fontos hangjait használni. Ilyenkor jön a képbe a fenti fríg, dór, stb. felsorolás.
Például a Marcel Coenen-féle alap, amire az Iwato szóló készült, nem akkordmenetből áll, hanem sárkány-riffekből, így a hangnemét kell tudni, ami D-fríg. Innentől, ha felírod a D-fríg skálát, akkor a fenti listából máris tudod a fontos hangokat a szólózáshoz. Ezt írtam le részletesen #5369-nél.
Elkezdtem a Beatrice Hegyek között szólóját megtanulni azaz leszedni.Az első 4 ütem sikerült is de tovább nem tudok haladni .esetleg valaki segítene megfejteni a hangnemét mert akkor tovább tudnék haladni remélem.
Tomi a beszélgetésünkre és az iwato dologra visszatérve felmerült pár kérdés, remélem nem gond, hogy felteszem őket.
Megmondom őszintén még nem csináltam ilyen elemzéseket, rájöttem hiba is volt eddig. Nem is tudom/tudtam hogy induljak el ezen az ösvényen.
Egy adott skála fontos hangjait tanulmányozva. De amit leírtam az derült ki lehet butaságot mondok ,hogy az adott skálában a fontos hangok 2x szerepelnek vagy ritkán 3x.
Ebben tudsz egy picit segíteni?
Az akkordoknál is ilyen folyamatot kell követnem vagy az más tészta?
Próbáltam valami értelmeset írni a Timeless Hour-ról. Hogy ez nem sikerült az egy dolog (az én hibám), de most Ti is tanúi lehettek.
1 A kezdő szintis bugyborékolás után hamar ráébreszt, hogy egy "melodikus progresszív instrumentális rock gitár" albummal állunk szemben. xD Coenen vendégszólója nagyon jó lett. Maga a szám hallgattatja magát, nincs sok váltás és mikor vége leginkább visszaterkerne az ember.
2 Ez már szélsőségesebb szám, sok hangulat és hangnemváltással. Az ismétléses visszatérés utáni jól időzített Jonas (?) szóló (03:14) megintcsak jól sikerült. A bolond rész utáni Eklund szóló nekem túlságosan elüt hangulatilag.
3 JÓ. Ha kérnek számot, hogy mit játszanak a rádióban, ez lesz a nyerő.
4 Négy szólista és a vendégvokalista préselte szét ezt a középtempós számot a második leghosszabbá az albumon. 2:43-ál kezdődő riff kiváltképp felbólogatós. Aztán kiállásokkal szabdalt szólókban mindenki kibontja a saját véleményét a 42-es számról.
5 Nekem a főtémáról a Francis Lai Love Story-s darabja jutott eszembe. Nagymamám zenélő órájából hallgattam ezt pár ezerszer. De vissza a számhoz. Amikor a második visszatérés után elkezdődik a variálás, már el is telt két perc. A ötletdús riffelés-t, szólózást itt is hatásos kiállások darabolják egyből emészthető falatokra.
6 Ezt már hallottam régebben. A kiállás-újrakezdés nagyon jó koncepció, szerkezetileg mindenképp megtámogatja a lazább szólózás folyamatát. A második kiálláskor megszólaló szövegbetétből nem értettem semmit, szerintem ide beleférhetett volna egy old school prog-os "erkölcsi tanulság", esetleg LaBrie tolmácsolásában. (Patrucci-t úgyis megkeresed a következő albummal kapcsolatban. Megspórolhatsz egy levelet. ) A szólózás utáni harmadik kiállás nagyon szépen keretbe zár. Egyből lehet újra hallgatni.
7 A kissé melankólikusabb alaphangvétel átcsapong szerelemféltéses gyilkossági indulatosba. 2:42-nél megszólaló visszafordító téma nekem különösen tetszik, valahogy egészséges öniróniát csempész az állandó feszültségbe. Ez utóbbinak már épp várja az ember a végét, amikor megszólal Garsed szólója. Eleinte visszafogottan, aztán tőle megszokott virtuzitással.
8 A sárkányos ostinato téma beindulásától fel kell kötni a gatyát! A (saját és vendég-)szólók zenei környezetnek megfelelő virtuóz témák mellett helyet szorítanak a dallamos megfejtéseknek is, így nem fullad ki a lendület. A szinti-gitár ikerszólóval tetőző feszültség után érkeznek a felelgetős szólók, egészen a több mint nyolc perc végéig. Hangszertechnikailag ennek a számnak az előadása a világon bárkinek kihívást jelenthet, már csak a sok egyéni stílus keveredése miatt is.
9 Az éteri szinti-szóló epikus kezdést biztosít. A megszólaló főtémához nagyon hasonlót én már hallottam (Tibusz Latin project valamelyik száma), de nagyon ötletes jazz-fúzióba hajló dallamok szólalnak meg erre építkezve. A szám természetesen most sem áll meg egy témánál, szépen kibont rengeteg lehetőséget. A fade-outos outro ide tényleg illik és nem olyan hatást kelt, mintha kifogyott volna a szerző az "érvekből".
10 Repetatívan kezdődik, ami nem hátrány, mert a nagyközönség figyelmét jobban leköti egy ilyen indítás. Aztán szám felénél belépő fríges hangnem és szóló feledteti a megszokottságot és nagyon szépen és komplex zenével zárja az albumot.
teljes mértékben a hallásomra támaszkodtam, el se tudod képzelni h most mekkora utat mutattál, igazad van többet kell foglalkoznom a hangokkal, sajnos sokszor még úgy számolgatom ki a hangokat a nyakon :S szval azzal fogom kezdeni h megtanulom a gitár nyakon a hangokat :), aztán ahogy írtad szépen leírom majd az akkordokat, és mehet a rock&roll.
nagyon szépen köszönöm h időt szántál rám, el se tudom mondani mennyire szeretek ide feljárni, ennyi önzetlen segítséget még nem kaptam senkitől :) többet ér ez a fórum mint egy gitár tanár :) úgyhogy nagyon hálás vagyok! :) 1000 köszönet !!!!!!!
Az első 35 másodperc kimondottan jó lett. A téma, amivel indítottad a szólódat, fülbemászó és tökéletesen illeszkedett az akkordokhoz. A D-moll akkordra játszott H hang, amennyiben tudatos volt, akkor külön sárkány-elismerést ér, mert ez szép döntés volt. Az sem gond, ha csak azért játszottad oda a H hangot, mert a hallásod azt jelezte, hogy jó lesz. Mindenesetre a kísérő D-moll akkord (D-F-A) hangjai mellé téve a H hang egy félszűkített négyeshangzatot eredményezett (H-D-F-A), és ez szépen szólt.
Fontos, hogy minden zenei alap esetében pontosan tudjuk, hogy a kísérő akkordoknak melyek a felépítő hangjai. Itt egy A-F#m-D-Dm menettel indul az alap. A fontos hangok: A-C#-E, F#-A-C#, D-F#-A és D-F-A. A nyitó témád ezeket szépen követte, mert az A-dúr egy A hangot, a F#-moll egy C# hangot, a D-dúr egy D hangot, míg a D-moll a fent említett H hangot kapta. Lényeges, hogy a fontos hangokra játék közben is gondolj, és tudnod kell, melyik akkordnál tart a kíséret. Hallással és rutinnal el lehet jutni egy darabig, de egy idő után megreked az ember a tudatosság nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ha az akkordmenet nem a legszokványosabb, akkor egy szembejövő váratlan akkord hamarosan benyújtja a számlát.
Például 0:28-nál a F#-moll akkord egy D hangot kapott, ami súrlódott az akkordot alkotó C# hanggal, ezért ez bizonytalan hatást keltett. 0:33-nál viszont szépen érezted meg, hogy az E hangról érdemes lesz F-re csúszni, és így a D-mollt alkotó D-F-A fontos hangok közül elkaptad a legjellegzetesebbet, a kis tercet. 0:49-nél ugyanez a D-moll akkord viszont csodálkozva pislogott a rá zúdított F# és C# hangok miatt (utóbbi a kisebb gond, főleg, hogy utána az A-dúr meg pont örül neki). 1:06-nál egy hosszú F# hullott a mit sem sejtő D-moll nyakába.
A fenti bekezdés azért volt ilyen részletes, hogy külön kiemeljem: mindenképpen ki kell szolgálni az aktuális akkord igényeit. Nem kell mindig a legfontosabb hangjait bejátszanunk, de a kivétel csak akkor erősíti a szabályt, ha tudjuk, mi a szabály.*
A szóló szerkezetéről annyit, hogy 0:35-ig nagyon szépen egyben volt minden, kerek történet kezdődött. Utána kicsit megtört a lendület, 0:43-tól megint elkaptad jól a fonalat.
Egy záró gondolat: nemcsak a szólóknak van (jó esetben) történetük, hanem a zenei alapoknak is. Itt a „történet” szó alatt azt értem, hogy a zenei alap akkordmenete általában tartalmaz egy vagy több markáns, jellegzetes részt. Itt például az unalmas A-dúr hangnemű akkordmenet negyedik akkordja, a D-moll a jellegzetes pillanat. Ezeket a pillanatokat én a személyes gitároktatás során „elephant in the room” pillanatoknak nevezem, mert ha a legmarkánsabb pillanatokra és akkordokra nem vagyunk tekintettel, az pont olyan, mint amikor hirtelen egy elefánt kerül a nappali közepére, és most kezdi széttrancsírozni az IKEA-bőrkanapét, de az ott levő baráti társaság egy szót sem ejt róla, hanem az időjárásról beszélget tovább. Ennek az alapnak a D-moll akkord adta meg a létjogosultságát, és ezért ezt az akkordot ki kell szolgálni a fontos hangokkal.
Ezt az első körben nagyon szépen megtetted, úgyhogy arra biztatlak, hogy mindig írd le magadnak az akkordmenetek akkordjait, és azt, hogy ezek az akkordok milyen hangokból állnak. Ezek a hangok lesznek majd a vezérfonalad a szóló során, és emellett persze a hallás, az inspiráció, a spontaneitás és a rögtönzés sem kell hogy háttérbe szoruljon. A szakácsok is sokat improvizálnak, de azt pontosan tudják, hogy hány percnyi nagy lángon való sütést bír ki a csőben sült homár.
A szólód első harmada kifejezetten jól sikerült, úgyhogy kíváncsi leszek a további szólóidra. Érezni a fejlődést.
-------------------------------------------
* G.W.F. Hegel: A dialektika és a piercing (Hamburg, 1812)
Köszönjük szépen! :)
A dal hossza és felépítése miatt, a Petrucci meg a Rudess bácsival kell beszélni. :)
Én máshogy el sem tudnám képzelni ezt a dalt.
Én néhány sorvégi gyors futamot tennék bele még, a 4 vagy 8 ütemes körök lezárásához. Sokszor az a legjobb, ha az ilyen futam szándékosan "túllóg" az új kör elején (ezt extended phrasing-nek is lehet nevezni).
A dallamosság, a felépítés, és a motívumok teljesen rendben vannak.
Még a tappinges részről jutott az eszembe, hogy ilyen esetekben vigyázni kell, hogy ne tűnjön szabvány-tappingnek a dolog (a tipikus Van Halen-féle "két hang bal kézzel és egy hang jobb kézzel" séma ismétlődése). Csúszásokkal, fekvésváltásokkal, string skipping-gel, és egyebekkel is érdemes megtűzdelni. Jorn Viggo Lofstad, a Pagan's Mind gitárosa nagymester a tapping területén (is), érdemes meghallgatni pár szólóját.
Ez a szóló már sokkal átgondoltabb volt, hallatszott hogy figyeltél a hangnem fontos hangjaira, amelyeket írtam az előző szólóddal kapcsolatban. Igazából egyetlen fontos hang hiányzott ebből a szólóból, de az nagyon hiányzott: a fríg skála legjellegzetesebb hangja, a leszállított második fok, konkrétan egy Eb hang. Ez a hang is szerepelt az általam felsorolt hangok között, és ha ezt is használtad volna, akkor a szóló még jobban a helyére került volna. Az F hang sokszor szerepelt, ez rendben is van, mivel a sima fríg esetén az első három hang D-Eb-F. A F# hang viszont sokkal hatásosabb, a javasolt hangjaim között ez is ott volt. Ez az úgynevezett spanyol (vagy domináns) fríg skálát hozta volna be, ami sokkal markánsabb.
A H hangot kétszer is használtad: és 0:40 és 1:01 körül. A H hang nem része a hangnemnek, úgyhogy ha visszahallgatod ezt a részt, akkor fogod is hallani, hogy furcsán szól.
Az E hang egyszer szerepelt: 1:23-nál. A hangnemnek nem része az E hang, helyette a fent már említett Eb lett volna a jó választás.
A ritmusra és a szóló egészének a felépítésére is oda kell figyelni majd, de először ezt a tudatos skálahasználatot és hangnem-ismeretet kell tovább folytatni, amit most elkezdtél. Ha ez már rutinosan megy, akkor lehet a szóló szerkesztésére is figyelni.
Mivel most egy teljesen új és egyben sokkal tudatosabb megközelítést alkalmaztál, ezért mindenképpen sikeresnek mondom ezt a szólódat, mert a hangok 95%-a teljesen a helyén volt, csak a fent említett három előfordulás lógott ki. A korábbi szólóidban még nem figyeltél annyira erre, és emiatt sok kilógó hang volt, úgyhogy az előrelépés most egyértelmű.
( mint laikus: )
1. 0.34-nél, a tapping előtt, olyan "befejezetlen", ahogy már más is írta.
2. Ami még nekem kapásból beugrott, hogy túl lassú. 1 sebességi fokozattal gyorsabban kellene játszani.
Amúgy egész jó.
Szerintem nagyon jó szóló lett,többször is meghallgattam, jól passzol a dallama az alapra is.Kár hogy nem játszottad tovább,valahogy olyan érzésem volt hogy akkor lett volna a legtökéletesebb.Gratulálok!
a gitár hangszínét annyira kurva jól kikeverted, hogy vitt mindent. grat hozzá, a solohoz majd nálam jobbak mondanak kritikát én nem vagyok olyan szinten hogy technikailag hibát találjak benne :)
Vannak akik improznak lemezre. Satrianinak is volt egy ilyen próbálkozása, nem tudom melyik, ahol csak a nagyon alapok voltak megbeszélve.
Valami érdekes oknál fogva nem nagyon játszik arról a korongról semmit koncerten...:D
Persze, ez abszolút megírt, "lemezre" nem improzik az ember... Amúgy köszi a véleményt. Long Road a zenekar neve, 1-2 hónapja hívtak gitározni a srácok, egyelőre csak feldolgozások vannak, és rám várt a feladat, hogy ezen változtassak...:)
Ez eléggé megírtnak tűnik, nem pedig impronak. Szerintem tökéletes, a szand jó, a ritmus jó, a dallam jó.:)
Annyi csak, hogy 0.34-nél a vibratot mintha nem engedted volna vissza teljesen, de ez olyan apró hiba, hogy ha még egyszer felveszed szerintem nem is lesznek benne.
Lehet már kérdeztem, lukas az agyam, de mi a zenekar neve?
A szand jó, a dallamok jók, a nyújtások és egyéb díszítések jók.
Az egyetlen baj vele szerintem, ami az én improimmal is problémák: túlságosan kiszámítható a ritmusvilág.
Úgyhogy, habár nem Tamás a nevem, de ha megfogadsz egy tanácsot megpróbálsz tudatosan bonyolultabb ritmikájú dolgokat írni, improzásánál odafigyelni rá Tamás nekem tanácsolta, hogy használjak egy skálából 4 hangot, se többet se kevesebbet, ebből a négy hangból hozzam ki a maximumot amit lehet - nyújtásokat, slide, hammer on, puloff minden mehet ebből a négy hangból), és ilyen zenéket hallgatni.
Igaz ez egy metálos alap, ami elég "szögletes" stílus, de attól még lehet belőle érdekes dolgokat kihozni.
Ja és a ritmusnál fontos dolog szerintem, hogy dobold a lábaddal a taktusokat. így nehezebben csúszol el és válik pontatalanná a játékod, és mindig van egy fogódzkodód.
Mostanában élő felvételeket nézek Symphony X koncertekről.
Romeo mester a Peavey 5150-et lecserélte ENGL-re?
Vagy én emlékszem rosszul, régebben 5150-el láttam...?
Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen.
Vannak még benne hibák, de Tomi tanácsaival még jobbá szeretném tenni majd.
A te felvételeidet is nyomon követem és nagyon tetszenek, én is tartozom neked gratulációval!
Gratulálok így tovább!
Újra elővettem az Iwatot, Tomi kérésére, tanácsaira hagyatkozva. Vannak benne hibák érzem de ezért rakom be ,hogy Tomi "fejmosást" tartson ,hogy mégjobb legyen :)
Nincsen sajnos videó. A VIVA tv csinált felvételt annak idején a Szigetes koncertről (csak 1 számot vettek fel, és volt egy nem túl sárkányos interjú is ("mit kell rólatok tudni, meséljetek magatokról"), de erről nincs felvételem, még jó pár éve a billentyűsnek megvolt, de elkeveredett.
A Wind's Eye együttes 2003-2007 között működött, koncertek is voltak, és felvettünk egy lemezt a Tom-Tom stúdióban. A kiadóknak nem kellett, aztán tavalyelőtt feltettük az iTunes-ra és egyéb helyekre, volt pár jó visszajelzés és egy nem túl előnyös ajánlat egy francia kiadótól.
A korábban leírtakkal én is egyetértek, így magában a gitár és a billentyű szépen szól, de a fele közelében jól jönne még egy hangszer legalább (pl. ütős), vagy egy másik gitárszólam.
Egyébként szép és fülbemászó dallamok vannak benne végig, a középrész valóban furcsa hatást kelt, kicsit idegen.
Persze, volt több is, az egyikkel a Szigeten is voltunk. Az utóbbi 2-3 évben az instrumentális zenékre kezdtem koncentrálni, úgy érzem, hogy ebben tudok a legjobban kiteljesedni. Majd a szólóanyaggal való koncertekhez jövő év elejétől fogok zenésztársakat keresni.
Szerintem nincs ezzel semmi gond. Mondjuk az tény, hogy túl hosszú, de nem ismerem az eredetit. Talán ha valami hangszer beszállna még a felénél/két harmadánál akkor jobb lenne.
nekem nagyon ritkán van ilyen érzésem, hogy minden porcikám azt mondja nincs kedvem gitározni. talán még nem is volt, szerintem neked is csak a fáratság miatt lehetett :P de nekem nagyobb kedved hoz, ha "futás" közben bekapcsolok egy számot, és elképzelem h én adom elő a színpadon :D vagy nézek youtubon gitárosokat. vagy a tegnapi improm 1 részletére gondolok ami nagyon jól sikerült és tovább kéne írnom az ötletet, vagy ha nagy stresz ér élet bármelyik területén, elkezdek improzni 1 alapra és próbálok arra az érzésre koncentrálni és belevinni. és hirtelen azt veszem észre hogy nem csak a rosz kedv tűnik el de rájövök h gitár nélkül már élni se tudnék annyira jó, mintha ezzel oldottam meg volna a problémát :D lényeg h ösztönözd magad ha kicsit lejeb megy a skálán a kedved :) 2 dolgot tudsz tenni szerintem az első h állandóan feltöltöd a kedv skáládat és nem hagyod leesni. a másik hogy ha nincs kedved gitározni ne gitározz tedd le egy kicsit, és várj még újra megjön a kedved, mert ha nem úgy tekintesz rá a gitárra mint játék (pozitive élmény) hanem mint munka akkor meg lehet utálni.
Közben hallgattam az Égi kávéházat, tényleg nagyon jó. A "Harmadnapon" volt a kedvencem, gratulálok hozzá. Érdemes meghallgatni: http://egikavehaz.uw.hu/zene.html
Még Szgabor kérdésére visszatérve, olyan megesett már, hogy megakadtam egy-egy számmal, és éreztem hogy aznap nem haladna a dolog. Ilyenkor örömzenélésbe kezdek, kötetlenül, és legtöbbször ebből is egy új szám lesz. Vagy csak játszom valami alapra. Vagy elmegyek futni, és utána folytatom.
Nekem is itt virít már az 500W-os. Akkora árnyékot vet, hogy kelleni fog még egy legalább. Fel is vettem egy hosszabb take-ben pár dolgot, aztán a videórögzítő progi megviccelt, ahogy szokta, így nincs felvéve még semmi. 
Meg persze rengeteg riff/szóló-t ki lehetne emelni, de pont ez az, hogy nagyon egységes lett a lemez. 
valóban Jonas-szóló volt.
.esetleg valaki segítene megfejteni a hangnemét mert akkor tovább tudnék haladni remélem.
