Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
én vizuális típus vagyok, nekem könnyebb úgy megérteni, ha látom. talán hátha segít valaki másnak is, ezt a sok félhang-egészhang dolgot inkább lerajzoltam. a lényeg ugyanaz
direkt eltolva, így látszik, hogy ugyanazok a hangközök, csak máshonnan indul. (░ = egész hangköz, █ = fél hangköz)
░ ░ █ ░ ░ ░ █ (ión)
░ █ ░ ░ ░ █ ░ (dór)
█ ░ ░ ░ █ ░ ░ (fríg)
░ ░ ░ █ ░ ░ █ (líd)
░ ░ █ ░ ░ █ ░ (mixolíd)
░ █ ░ ░ █ ░ ░ (aeol)
█ ░ ░ █ ░ ░ ░ (lokriszi)
ez végülis ugyanaz, mint amit leírtál, csak "más nyelven".
egész véletlenül pont úgy néz ki, mint a zongora billentyűi, heuréka :)
Kösz a segítséget.
Jó ez a hangulat-megközelítős-dolog. Így már sokkal jobban megmarad az emberben.
Kipróbáltam a mixolyd dolgot amit javasoltál.
Nekem nem ment. Valahogy nem tudtam a Himalája fennsíkjainak a drogos jakokkal, hangulatát elővarázsolni.
2 dologra jöttem rá, miért nem.
a-nem tudok igazán úgy pengetni, ahogy kellene
b-az effekt amit használtál, sokkal többet nyom a latba, mint a mixolyd maga
Sziasztok!
Most értem haza, és ennyi kérdésre reggelig írhatnám a válaszokat...
Hála a hozzáértőknek, ezt már megtették helyettem.
Az a gond ezekkel a modális skála, és akkord kapcsolatokkal, hogy nem csak egy megoldás létezik!
Illetve ha a dúr skálát vesszük alapul akkor igen, de van még két remek moll skálánk is , a természetes mollon kívül, amire ugyanugy akkordok és modális skálák épülnek...
De visszatérve a dúrhoz.
Valaki azt írta, hogy ha a G dúr hangjait, játssza bármelyik hangról elkezdve, akkor az mégis csak G dúr nem?
NEM!!!
A hét modális skála mind más, és más...
Valahol jóval lejjebb már írtam hogy egy oktáv 12 hangból áll, és ebből kell kiindulni!
A mi skálánk, adott esetben a G dúr, ebből a 12 hangból, csak hét+1 hangot használunk fel ( a +1 a G-nek az oktávja. )
Szerkezetileg kell megvizsgálni minden modális skálát, és akkor talán könnyebb megérteni a lényeget.
A 12 hang ( kromatikus ) azaz egyforma távolságra van mindegyik az őt megelőzőtől.
Egy sima dúr skálában is, mint minden más skálában hangközök vannak szigorú szabályok szerint.
Nézzük az elsőt, magát a dúrt, aztán a többi modális skálát úgy hogy a hangokat számokkal helyettesítjük...
Ehhez tudnunk kell hogy melyik szám melyik hangot jelenti...
Itt a megoldás: /1: alaphang./ b2: az alaphangot követő hang, attól kis szekund távolságra. / 2: az alaphangtól nagy szekund távolságra, vagyis van köztük egy fél hang. / b3: az alaphangtól kis terc távolságra, van köztük két fél hang. / 3: az alaphangtól nagy terc távolságra van köztük három fél hang. / 4: az alaphangtól tiszta kvart távolságra, van köztük négy fél hang. / b5: az alaphangtól szűkített kvint távolságra, van köztük öt fél hang. / 5: az alaphangtól tiszta kvint távolságra, van köztük hat fél hang. / b6: az alaphangtól, bővített kvint távolságra, van köztük hét fél hang. / 6: az alaphangtól szext távolságra, van köztük nyolc fél hang. / b7: az alaphangtól kis szeptim távolságra, van köztük kilenc fél hang. / 7: az alaphangtól nagy szeptim távolságra, van köztük tíz fél hang. / A hiányzó kettő az alaphang, és az oktávja.
Így van nekünk most 12 hangunk egy oktávon belül, amit számokkal behelyettesítettünk, és kezdődhet a képlet! Maga a hang, vagy hangnem most nem számít, a hangközökön, távolságokon van a hangsúly!
IONIAN: 1-2-3-4-5-6-7. DORIAN: 1-2-b3-4-5-6-b7. PHRYGIAN: 1-b2-b3-4-5-b6-b7. LYDIAN: 1-2-3-b5-5-6-7. MIXOLYDIAN: 1-2-3-4-5-6-b7. AEOLIAN: 1-2-b3-4-5-b6-b7. LOCRIAN: 1-b2-b3-4-b5-b6-b7.
Ha ezeket szépen, egy papírra leírjuk egymás alá, ( mint ahogy itt sajnos nem lehet... ) akkor látni fogjuk, hogy hét teljesen más szerkezetű skálát kaptunk, és nincs két egyforma közöttük!
Ha most az egyes számot G hangnak tekintjük, akkor valóban csak, és kizárólag a G dúr skála hangjait használjuk, mégis hét teljesen eltérő hangtávolságokkal rendelkező modális skálát kaptunk.
Tegnap be lett linkelve egy elég jó hanganyag!
Érdemes meghallgatni a szólókat, és mindegyik módozathoz van backing track is. Akit érdekel a téma az mentse le magának. ( valahol az első oldalon van )
Csak hat kereszt, mivel a mixolíd mindig egy kereszttel kevesebb, mint ugyanaz a dúr. (C#-dúr 7 kereszt, C#-mixolíd 6 kereszt.) Mégpedig azért, mert a mixolíd a dúr hasonmása, csak a 7. foka le van szállítva, és ezért eltűnik egy kereszt.
Majdnem teljesen tökéletes! Ha még elmondod, hogy az "F" elnevezés miért nem jó ide, és mi kell helyette, akkor meg is nyerted, alig pár perccel a versenykiírás után.
A videóban amit belinkeltél, 1:00-nál épp dúr arpeggiók mennek, azaz hármashangzatok, több oktávban. Az arpeggio-knak étezik kéthúrostól hathúrosig mindenféle típusa (sőt héthúros is van). Nekem csak 1-2 arpeggio-videóm van (pl. ez: http://www.youtube.com/watch?v=-tgfjXXWTn0), de a youtube-on keress rá "arpeggio lesson" címen, lesz rengeteg.
1.) Így első próbára C# mixolíd
2.) Ha az, akkor C#, F (nagy terc), H (kis szeptim)
3.) F#-dúr, és a hangnemünkkel semmi sem történik, ha beledöglünk se:)
hali!
úgy látom itt megy az élet!
lenne egy kérdésem. melyik az a skála, van-e róla videód, amit hogyha játszanak egy-egy szólóban, akkor úgy hat, mintha a gitáros 2-3 hanggal, egy fekvésben kijátszotta volna a nyakat. bocsi, de tényleg csak így tudom elmagyarázni:P
Itt is van, csak a vért letörölgettem. Az első modális áldozat.
Ezt a forradalmi riffet anno modális szemléltetés céljából készítettem. A kérdések:
- mi a konkrét hangnem (mi a modális jelleg és alaphang)?
- mi a három legfontosabb hang a skálában?
- mi az adott hangnem párhuzamos dúr hangneme, és mi történik az eredeti hangnemünkkel, ha erre a riffre ezt a párhuzamos dúr skálát rájátsszuk, a párhuzamos dúr skála alaphangjától indulva?
Az első helyes megfejtő digitális ajándékcsomagot kap mailben.
Váltsunk fokozatot - én a gyakorlat híve vagyok. Még köteteket írhatunk a móduszokról, de inkább nézzünk meg pár példányt élőben. Épp elfogtam egy kis mocskot, görög néven próbált meg az A-húr mögött elbújni. Mindjárt töltöm is fel, és megírom, hogy mit kell megvizsgálni rajta. Aztán rituálisan feláldozzuk.
Szóval új sebességi fokozat jön. Fasten the seatbelts.
Egyetértek. Jó dolog hogy ezek a modális kérdések felmerülnek itt, a topik első napjaiban. Kell a modális tisztázás ahhoz, hogy utána jöhessen a sárkány-metál szólóalkotás.
tökmind1, mert ott van helyesen leírva jelekkel, a szöveges rész hibáit én is javítottam, de mind1, te eddig csak kötekedéssel járultál hozzá itt a dolgokhoz, kezdem érteni, hogy miért van rád kibukva Krisztián...
Mindent egy fokkal feljebb írtam első blikkre (sietés), észrevettem, javítottam. Még jó, hogy te elképesztően hatalmas zenész és gitáros vagy, aki sosem hibázik. Szeptim mindkettőben kicsi, ez ott is van leírva...
C líd, jól gondolom, hogy 2:44-nél Gisz lídbe megy át, aztán pl 2:59-nél G líd, majd 3:03-nál F líd?
legalábbis ezeket a módokat/skálálat esik jól rájátszani
A hangnem megállapítása az én logikám szerint úgy megy, hogy megnézed az előjegyzést, teszem azt egy kereszt, tehát G dúr. Aztán megnézed a darab utolsó hangját, és hogy ez az előjegyzés szerint hanyadik fokon áll, az lesz a dal hangneme. Tehát ha van egy kereszted, és az utolsó hang A, akkor A dórban van a dal. (Modulációt kihagytam most a képletből.)
Ha a bőgősöd egy E alaphangot penget folyamatosan, akkor olyan módban lesztek, amit te E alaphangról indítva játszol, tehát ha E-moll-t, akkor E-mollban, ha E-dórt, akkor meg abban, és így tovább. Ha viszont már van legalább egy hármashangzat az alapban, akkor az fogja meghatározni a hangnemet, és neked aszerint kell játszanod.
A modális hangnemeket pedig leginkább a harmóniakörök határozzák meg, bár természetesen bizonyos akkordokra is játszhatók különböző modálisok.
Szerintem ott kapargasd - most csak tippelek - de pl. Gambale bácsi mondja (és mutatja), hogy egy helyen van két major akkord akkor egész hangra egymástól, az pedig a IV. és V. fok. Ebből tudni mi a többi, és máris tudod, hogy mi a hangnem.
Kezdem én érteni.
De akkor ezzel kapcsolatban még két kérdés.
Világos, ha egy másik gitár v billentyű v akármi kísér, Em-t játszik. De ha nincs ilyen, csak mondjuk a basszusgitár játszik E hangokat, vagy rátesz mondjuk H-kat. Akkor pont az fogja meghatározni a hangnemet, hogy mit játszok rá gitáron, nem? Na és akkor Em lesz, vagy A dór, vagy mi? vagy ez fingreszelés?
mitől lesz A dór az alap? kinyitok egy akkordosfüzetet, vannak benne dúrok, mollok, 7es akkordok, stb stb, de olyan, hogy
A dór, olyan nincs. Nyilván az A dór hangjaiból fog felépülni, de melyikekből, honnan lehet tudni?
sorry, ha sok a hülye kérdés, de szeretném már tisztába rakni ezeket.
Nyilván mindig az alaphang dominál. Ha C-lídben van egy dal ( pl. Satriani : Flying in a blue dream ), akkor értelemszerűen a C egy olyan hang lesz, amit hangsúlyozni kell.
Szerintem Norbi jól válaszolt, csak lehet nem fejtette ki eléggé.
Tehát ha pl. az egyik gitáros folyamatosan az e moll-t játsza, te meg az e moll skála hangjait rájátszod, mindegy, hogy melyik hangtól melyik hangig az e moll lesz.
De ha pont ugyanazt a dallamot eljátszod mint az előbb, és a másik gitáros nem e mollt játszik alatta hanem egy másik akkordot folyamatosan (tehát most más lesz az alapakkord), akkor már te nem e mollban leszel, hiába ugyanazt a dallamot játszod, mint az előbb.
Viszont a dallam az E aeolnál az E-hez húz, meg mint Tamás írta még egy-két a módra jellemző hangoknak van nagyobb szerepe, a C lydian-nél meg inkább a C az erős?
Azt, hogy pontosan mit is játszottál az határozza meg, hogy mi a hangnem. Ha E moll hangnemre rájátszod az G-dúr, A-dór, H-fríg, C-líd, D-mixolid, stb. modális skálákat, attól még E-mollban maradsz, tehát effektív E-mollt játszottál. Ha mindezeket a skálákat egy A-dór alapra játszod, akkor meg A-dór lesz. Ennyi.
nyilván, de ezzel nem válaszoltad meg a kérdésemet.
Emoll vagy E aeol ugyanazokból a hangokból áll, mint pl egy C líd. Mindegyik rámegy egy Em-ra
máshogy fogalmazok, Em akkordra elindulok E-ről az Em hangaival, de nem állok meg a következő E-nél, hanem továbbmegyek mondjuk A hangig. Akkor Em-t aeolt játszottam, vagy A dórt vagy mit?
A második kérdésre meg (nem biztos, hogy szépen meg tudom fogalmazni) az a megfejtés, hogy van a hét alapvető módusz (ión, dór, fríg, líd, mixolíd, eol, lokriszi), amelyek közül a dór, a fríg és az eol moll jellegű, a ión, a líd és a mixolíd dúr jellegű skálák.
Vegyünk példának egy moll 7-es akkordot, és hasonlítsuk össze a dórt az eollal. Kétféleképp fogható fel a dolog, dúr hangnem második fokán, vagy hatodik fokként.
Ha második fokon áll a moll 7-es akkord, akkor, alaphang, kisterc, tiszta kvint, kis szeptim a hangközök, a terc, a kvint és a szeptim 9., 11. és 13. fokon állnak. Ilyenkor kell a sima mollskála helyett a dórt használni, amelyiknek leszállítjuk a második és hetedik fokát.
Ha hatodik fokon áll ugyanez az akkord dúr hangnemben, akkor szintén alaphang, kisterc, tiszta kvint, kis szeptim a hangközök, viszont itt a kis szeptim leszállított 13. foknak minősül (fokonként nézve 1-2(9)-b3-4(11)-5-6(13)-b7), és a természetes moll skála így fokonként a következő: 1-2(9)-b3-4(11)-5-b6(b13)-b7 - ez a dúr hatodik módusza. Tehát a dór skálában dúrhoz képest leszállított 3. fokunk van, eolban pedig a leszállított 3. fok mellé egy leszállított 6. fok is bejön.
Például:
Dm7 C dúr második fokaként:
Cmaj7 - Dm7 - Em7 - Fmaj7 - G7 - Am7 - Bm7(b5)
Dm7 F dúr hatodik fokán:
Fmaj7 - Gm7 - Am7 - Bmaj7 - C7 - Dm7 - Em7(b5)
Ha összehasonlítod a a két skálát, látszik, hogy az akkordok egyetlen hangban térnek el. Dórban a skála 13. foka jön kis szeptimre, míg eolban leszállított 13. fok jön kis szeptimre. A két módusz csak a szextben tér el, természetes mollban nagy szext van, dórban kis szext az alaphanghoz képest. Mivel a hatodik fok megegyezik a tizenharmadikkal, a leszállított hatodik pedig a leszállított tizenharmadikkal, a pentatonok, akkordbontások, amiket Dm7-re játszun, dórban lesznek, amennyiben H-t használunk benne, és eolban, ha B-t. És ezt szépen végig lehet vezetni az összes móduszon.
Pyra bácsi!
...télleg halkan jegyezd meg.
Mert ebben a topikban 2 nap alatt több hasznos információ hangzott el, mint az emlitett topikban összesen...
Szerintem...
Világbéke, és igy tovább! Jó a topik, jók a felvetések. ISKOLAAA!
Az első kérdésre a válasz, hogy az eol (Aeolian) módusz egyenlő természetes moll. Ugye a párhuzamos moll fogalma is az, hogy az adott dúr hatodik fokáról elindított skála. Ahogyan a ión módusz is egyenlő a dúr skálával.
Hadd kérdezzek már kettőt, nekem is kicsit zavaros ez a téma, legalábbis azt gondolom.
1. Azt írtad, "Ha egy Em7 akkordra játszol G dúr skálát, E hangtól E hangig, akkor ez Aeolian mód"
G-dúr skála, mármint a G-dúr skála hangjai E-től E-ig, az akkor nem Emoll?? Vagy így értetted, csak nem írtad ki?
2. mindig ezt olvasom, hogy valamilyen hangra xy skálát játszol, akkor az dór/fríg/mixolíd mód. Ez ok, meg tudom is, melyik melyik. De ha nem skálát játszom mondjuk H-tól H-ig, vagy G-től G-ig, akkor mi dönti el, hogy az most milyen mód? Szóval ha van egy E alaphang, játszom rá hangokat Em-ból, ami ugyanazokból a hangokból áll, mint mondjuk a Fisz lokriszi, vagy a G-dúr/ión
Ilyen esetben mi dönti el, hogy az most melyik? Vagy eleve ez értelmetlen kérdés?
Tehát ha lineárisan nézzük a funkciókat, akkor így jönnek sorban:
I. fok - tonika
II. fok - szubdomináns
III. fok - tonika - domináns
IV. fok - szubdomináns
V. fok - domináns
VI. fok - szubdomináns - tonika
VII. fok - nincs funkciója, mivel funkciót csak olyan hármashangzat tölthet be, amelynek kvintje tiszta...úgy lehet hetedik fokot dominánsként tekinteni, hogy egy alap nélküli ötödik fokként tekintünk rá
És ezek a funkciók csakis adott hangnemben értendők, egy önmagában álló hármasnak nincs funkciója, az dönti el, hogy az adott hangsor hányadik fokán áll.
És még hozzá lehet tenni, hogy két hármashangzat azonos funkciót tölt be, ha két hangja megegyezik, így pl. a C-E-G első fokú dúrhármas kiterjeszti a hatását a harmadik fokon lévő E-G-H és a hatodik fokon lévő A-C-E hármashangzatokra is, és ez ugyanúgy rávezethető a domináns és szubdomináns hármasokra is. Amúgy ezek a funkciók igazából azt hivatottak jelezni, hogy milyen hatást, érzetet keltenek a megfelelő helyen alkalmazva.
A domináns egy akkord funkcióját jelenti, az alaphangra (tonikára) visszavezető akkord (V. fok általában). 3 fő funkciója van a hármashangzatoknak, tonika (megnyugvó), szubdomináns (feszültségkeltő) és domináns (kirobbanó) funkciók vannak, a legalapvetőbb zárlat a IV-V-I fokokra épített hármashangzatok.
Sajnos a zeneelméleti képzettségem némileg hiányos, de a fórum és a hivatkozások olvasgatása után kezdem tömködni a hézagokat. Egy kérdés: mitől domináns egy akkord?
Csak így részletesen leírva tűnik a dolog "pontos mateknak". De azért a leírtak nagy része tudat alatt zajlik (persze ennek előfeltétele, hogy eleinte egy darabig nagyon oda kell figyelni ezekre a részletekre is).
Végül is a megközelítés lényege itt csak annyi volt, hogy a szóló első fele végig ismétlődő ritmuselemekből áll, a második fele pedig mozgalmasabb dallamokból, ahol nincs ismétlődés, csak záró futamok a periódusok végén.
de tényleg köszönöm!
(elfárad szegény keze...)
)
