Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
tökmind1, mert ott van helyesen leírva jelekkel, a szöveges rész hibáit én is javítottam, de mind1, te eddig csak kötekedéssel járultál hozzá itt a dolgokhoz, kezdem érteni, hogy miért van rád kibukva Krisztián...
Mindent egy fokkal feljebb írtam első blikkre (sietés), észrevettem, javítottam. Még jó, hogy te elképesztően hatalmas zenész és gitáros vagy, aki sosem hibázik. Szeptim mindkettőben kicsi, ez ott is van leírva...
C líd, jól gondolom, hogy 2:44-nél Gisz lídbe megy át, aztán pl 2:59-nél G líd, majd 3:03-nál F líd?
legalábbis ezeket a módokat/skálálat esik jól rájátszani
A hangnem megállapítása az én logikám szerint úgy megy, hogy megnézed az előjegyzést, teszem azt egy kereszt, tehát G dúr. Aztán megnézed a darab utolsó hangját, és hogy ez az előjegyzés szerint hanyadik fokon áll, az lesz a dal hangneme. Tehát ha van egy kereszted, és az utolsó hang A, akkor A dórban van a dal. (Modulációt kihagytam most a képletből.)
Ha a bőgősöd egy E alaphangot penget folyamatosan, akkor olyan módban lesztek, amit te E alaphangról indítva játszol, tehát ha E-moll-t, akkor E-mollban, ha E-dórt, akkor meg abban, és így tovább. Ha viszont már van legalább egy hármashangzat az alapban, akkor az fogja meghatározni a hangnemet, és neked aszerint kell játszanod.
A modális hangnemeket pedig leginkább a harmóniakörök határozzák meg, bár természetesen bizonyos akkordokra is játszhatók különböző modálisok.
Szerintem ott kapargasd - most csak tippelek - de pl. Gambale bácsi mondja (és mutatja), hogy egy helyen van két major akkord akkor egész hangra egymástól, az pedig a IV. és V. fok. Ebből tudni mi a többi, és máris tudod, hogy mi a hangnem.
Kezdem én érteni.
De akkor ezzel kapcsolatban még két kérdés.
Világos, ha egy másik gitár v billentyű v akármi kísér, Em-t játszik. De ha nincs ilyen, csak mondjuk a basszusgitár játszik E hangokat, vagy rátesz mondjuk H-kat. Akkor pont az fogja meghatározni a hangnemet, hogy mit játszok rá gitáron, nem? Na és akkor Em lesz, vagy A dór, vagy mi? vagy ez fingreszelés?
mitől lesz A dór az alap? kinyitok egy akkordosfüzetet, vannak benne dúrok, mollok, 7es akkordok, stb stb, de olyan, hogy
A dór, olyan nincs. Nyilván az A dór hangjaiból fog felépülni, de melyikekből, honnan lehet tudni?
sorry, ha sok a hülye kérdés, de szeretném már tisztába rakni ezeket.
Nyilván mindig az alaphang dominál. Ha C-lídben van egy dal ( pl. Satriani : Flying in a blue dream ), akkor értelemszerűen a C egy olyan hang lesz, amit hangsúlyozni kell.
Szerintem Norbi jól válaszolt, csak lehet nem fejtette ki eléggé.
Tehát ha pl. az egyik gitáros folyamatosan az e moll-t játsza, te meg az e moll skála hangjait rájátszod, mindegy, hogy melyik hangtól melyik hangig az e moll lesz.
De ha pont ugyanazt a dallamot eljátszod mint az előbb, és a másik gitáros nem e mollt játszik alatta hanem egy másik akkordot folyamatosan (tehát most más lesz az alapakkord), akkor már te nem e mollban leszel, hiába ugyanazt a dallamot játszod, mint az előbb.
Viszont a dallam az E aeolnál az E-hez húz, meg mint Tamás írta még egy-két a módra jellemző hangoknak van nagyobb szerepe, a C lydian-nél meg inkább a C az erős?
Azt, hogy pontosan mit is játszottál az határozza meg, hogy mi a hangnem. Ha E moll hangnemre rájátszod az G-dúr, A-dór, H-fríg, C-líd, D-mixolid, stb. modális skálákat, attól még E-mollban maradsz, tehát effektív E-mollt játszottál. Ha mindezeket a skálákat egy A-dór alapra játszod, akkor meg A-dór lesz. Ennyi.
nyilván, de ezzel nem válaszoltad meg a kérdésemet.
Emoll vagy E aeol ugyanazokból a hangokból áll, mint pl egy C líd. Mindegyik rámegy egy Em-ra
máshogy fogalmazok, Em akkordra elindulok E-ről az Em hangaival, de nem állok meg a következő E-nél, hanem továbbmegyek mondjuk A hangig. Akkor Em-t aeolt játszottam, vagy A dórt vagy mit?
A második kérdésre meg (nem biztos, hogy szépen meg tudom fogalmazni) az a megfejtés, hogy van a hét alapvető módusz (ión, dór, fríg, líd, mixolíd, eol, lokriszi), amelyek közül a dór, a fríg és az eol moll jellegű, a ión, a líd és a mixolíd dúr jellegű skálák.
Vegyünk példának egy moll 7-es akkordot, és hasonlítsuk össze a dórt az eollal. Kétféleképp fogható fel a dolog, dúr hangnem második fokán, vagy hatodik fokként.
Ha második fokon áll a moll 7-es akkord, akkor, alaphang, kisterc, tiszta kvint, kis szeptim a hangközök, a terc, a kvint és a szeptim 9., 11. és 13. fokon állnak. Ilyenkor kell a sima mollskála helyett a dórt használni, amelyiknek leszállítjuk a második és hetedik fokát.
Ha hatodik fokon áll ugyanez az akkord dúr hangnemben, akkor szintén alaphang, kisterc, tiszta kvint, kis szeptim a hangközök, viszont itt a kis szeptim leszállított 13. foknak minősül (fokonként nézve 1-2(9)-b3-4(11)-5-6(13)-b7), és a természetes moll skála így fokonként a következő: 1-2(9)-b3-4(11)-5-b6(b13)-b7 - ez a dúr hatodik módusza. Tehát a dór skálában dúrhoz képest leszállított 3. fokunk van, eolban pedig a leszállított 3. fok mellé egy leszállított 6. fok is bejön.
Például:
Dm7 C dúr második fokaként:
Cmaj7 - Dm7 - Em7 - Fmaj7 - G7 - Am7 - Bm7(b5)
Dm7 F dúr hatodik fokán:
Fmaj7 - Gm7 - Am7 - Bmaj7 - C7 - Dm7 - Em7(b5)
Ha összehasonlítod a a két skálát, látszik, hogy az akkordok egyetlen hangban térnek el. Dórban a skála 13. foka jön kis szeptimre, míg eolban leszállított 13. fok jön kis szeptimre. A két módusz csak a szextben tér el, természetes mollban nagy szext van, dórban kis szext az alaphanghoz képest. Mivel a hatodik fok megegyezik a tizenharmadikkal, a leszállított hatodik pedig a leszállított tizenharmadikkal, a pentatonok, akkordbontások, amiket Dm7-re játszun, dórban lesznek, amennyiben H-t használunk benne, és eolban, ha B-t. És ezt szépen végig lehet vezetni az összes móduszon.
Pyra bácsi!
...télleg halkan jegyezd meg.
Mert ebben a topikban 2 nap alatt több hasznos információ hangzott el, mint az emlitett topikban összesen...
Szerintem...
Világbéke, és igy tovább! Jó a topik, jók a felvetések. ISKOLAAA!
Az első kérdésre a válasz, hogy az eol (Aeolian) módusz egyenlő természetes moll. Ugye a párhuzamos moll fogalma is az, hogy az adott dúr hatodik fokáról elindított skála. Ahogyan a ión módusz is egyenlő a dúr skálával.
Hadd kérdezzek már kettőt, nekem is kicsit zavaros ez a téma, legalábbis azt gondolom.
1. Azt írtad, "Ha egy Em7 akkordra játszol G dúr skálát, E hangtól E hangig, akkor ez Aeolian mód"
G-dúr skála, mármint a G-dúr skála hangjai E-től E-ig, az akkor nem Emoll?? Vagy így értetted, csak nem írtad ki?
2. mindig ezt olvasom, hogy valamilyen hangra xy skálát játszol, akkor az dór/fríg/mixolíd mód. Ez ok, meg tudom is, melyik melyik. De ha nem skálát játszom mondjuk H-tól H-ig, vagy G-től G-ig, akkor mi dönti el, hogy az most milyen mód? Szóval ha van egy E alaphang, játszom rá hangokat Em-ból, ami ugyanazokból a hangokból áll, mint mondjuk a Fisz lokriszi, vagy a G-dúr/ión
Ilyen esetben mi dönti el, hogy az most melyik? Vagy eleve ez értelmetlen kérdés?
Tehát ha lineárisan nézzük a funkciókat, akkor így jönnek sorban:
I. fok - tonika
II. fok - szubdomináns
III. fok - tonika - domináns
IV. fok - szubdomináns
V. fok - domináns
VI. fok - szubdomináns - tonika
VII. fok - nincs funkciója, mivel funkciót csak olyan hármashangzat tölthet be, amelynek kvintje tiszta...úgy lehet hetedik fokot dominánsként tekinteni, hogy egy alap nélküli ötödik fokként tekintünk rá
És ezek a funkciók csakis adott hangnemben értendők, egy önmagában álló hármasnak nincs funkciója, az dönti el, hogy az adott hangsor hányadik fokán áll.
És még hozzá lehet tenni, hogy két hármashangzat azonos funkciót tölt be, ha két hangja megegyezik, így pl. a C-E-G első fokú dúrhármas kiterjeszti a hatását a harmadik fokon lévő E-G-H és a hatodik fokon lévő A-C-E hármashangzatokra is, és ez ugyanúgy rávezethető a domináns és szubdomináns hármasokra is. Amúgy ezek a funkciók igazából azt hivatottak jelezni, hogy milyen hatást, érzetet keltenek a megfelelő helyen alkalmazva.
A domináns egy akkord funkcióját jelenti, az alaphangra (tonikára) visszavezető akkord (V. fok általában). 3 fő funkciója van a hármashangzatoknak, tonika (megnyugvó), szubdomináns (feszültségkeltő) és domináns (kirobbanó) funkciók vannak, a legalapvetőbb zárlat a IV-V-I fokokra épített hármashangzatok.
Sajnos a zeneelméleti képzettségem némileg hiányos, de a fórum és a hivatkozások olvasgatása után kezdem tömködni a hézagokat. Egy kérdés: mitől domináns egy akkord?
Csak így részletesen leírva tűnik a dolog "pontos mateknak". De azért a leírtak nagy része tudat alatt zajlik (persze ennek előfeltétele, hogy eleinte egy darabig nagyon oda kell figyelni ezekre a részletekre is).
Végül is a megközelítés lényege itt csak annyi volt, hogy a szóló első fele végig ismétlődő ritmuselemekből áll, a második fele pedig mozgalmasabb dallamokból, ahol nincs ismétlődés, csak záró futamok a periódusok végén.
Nem tudom, biztos működik valahol elfogadható minőségben, de nálam, amikor simán társalgunk a skype-on, olyan lassan jön a kép, hogy kb. 1képkocka/sec.
ha szólózásnak ilyen pontos matekja van, akkor
előbb-utóbb megjelennek a szóló-generátor programok. :-/
----gondoltam----
aztán be is ütöttem a gugliba "guitar solo generator"
hajrá
Javítás, a szóló második feléhez írtakhoz: kvint lefelé (G) helyett kvint lefelé (F). A lenti szövegben a G hangot a titkárnőm írta bele, természetesen azonnal kirúgtam.
Egy újabb példa a ritmikai motívumokhoz. (Az előzmények itt: #85.) Ezt a szólót egy kitűnő orosz billentyűs, Sergey Boykov lemezére készítettem. A hangnem: D-moll. A szóló első 22 másodpercében egyetlen ritmikai motívumot használtam, amely mindössze két hangból áll (az első egy 16-od, a második tizenöt 16-od hosszúságú, ha eltekintünk a hosszú hang végén levő különféle díszítésektől).
Mint hallható, a konkrét hangok változnak, de a ritmikai motívum a szóló első felében végig megmarad. "Félidőhöz" közeledve (0:19-0:22), a motívum utolsó megjelenésekor az addiginál nagyobb változtatást csináltam, egy nagyobb periódus végén ezt mindig érdemes meglépni.
A szóló második felében már több mozgásra volt szükség. Hogy jobban összekössem a két részt, ezért a szóló második fele pont azzal a hanggal kezdődik, mint a szóló legelső hangja (C), és innen a lépés hangköze is ugyanúgy egy kvint lefelé (G), mint a motívum második megjelenésekor, a szóló elején. Viszont itt két hang helyett öt hangból áll az új elem (0:23-0:25), és a módszer is megváltozik: az új elemnek csak az első három hangja ismétlődik meg (0:25-0:27), tehát ez inkább "válasz" mint igazi ismétlés.
Innentől kezdve egy darabig nincsenek ritmikai ismétlések. Mivel eddig minden ezekről szólt, ezért túl kiszámítható lenne a szóló, ha most egy másik elemet kezdenék ismételni. A szóló második felének közepére, azaz a négyütemes kisebb periódus lezárásához egy gyorsabb futam került (0:31-0:32)
0:35-től ismét ritmikai ismétlés jön, ezúttal egy három hangból álló, öt 16-od hosszúságú téma jelenik meg négyszer egymás után, mindig más hangokon. Az ötös logika miatt kellemesen forog is a téma, azaz mindig az ütemek más-más pontján indul újra (0:35-0:38). És ebből az ismétlődő elemből indul az utolsó gyors futam, ami a teljes szólót lezárja.
Köszönöm a terjedelmes magyarázatot.
Ezért érdemes tanárhoz járni, ha módjában áll az embernek.
Sajnos az én esetemben ez eléggé problémás. Lakhelyem kb. 100Km-es körzetében nem találtam gitártanárt.
Szia! Ha Em-ra játszol D mixolydian skálát, akkor ismét fogalom zavar van...
D Mixolydian, az Eredetileg a G dúr ( Major ) 5. foka.
Tehát ha egy G dúr skálát játszol D hangtól, D hangig, egy domináns pl. D7 akkordra, akkor az egy D Mixolydian skála!
Illetve Mixolydian mód!
Mivel az Em a G dúr párhuzamos mollja, ezért ha te D Mixolydiant ( G dúr skála hangjait ) játszod rá, akkor tulajdonképpen már más módban vagy, pontosabban Aeolian módban, ami a G dúr hatodik foka!
A hangok ugyanazok, csak mégis másképpen kell értelmezni.
A párhuzamos mollra ugyanazok az akkordok épülnek mint az alap skálára ( G dúr ), még a sorrend is ugyan az, az eltérés csupán abban van, hogy a hatodik fok kerül az első helyére! Onnan kezdve, tovább játszva, ugyanazokat az akkordokat kapjuk.
Ha egy Em7 akkordra játszol G dúr skálát, E hangtól E hangig, akkor ez Aeolian mód.
Ha egy Fiszm7b5 akkordra játszol G dúr skálát Fisz hangtól Fisz hangig, akkor ez egy Locrian mód. Ha Gmaj7 akkordra játszol G dúr skálát G hangtól G hangig, akkor ez a Ionian mód. ( tulajdonképpen ez az alap skála, illetve harmónia! ) Ha Am7 akkordra játszol G dúr skálát A hangtól, A hangig, akkor ez lesz a Dorian mód. Ha Hm7 akkordra játszod a G dúr skála hangjait, H hangtól, H hangig, akkor ez lesz a Phrygian mód. Ha Cmaj7 akkordra játszod a G dúr skála hangjait, C hangtól, C hangig, akkor ez lesz a Lydian mód. Ha D7 akkordra játszod a G dúr hangjait D hangtól D hangig, na akkor ez lesz a Mixolydian mód.
Illetve SKÁLA!
Mindez érvényes akkor is ha csak hármas hangzatokra játszod, úgy az akkordok a következőek: ( párhuzamos moll esetén ebben a hangnemben. )1: Em, 2: Fisz dim ( ez azt jelenti hogy az alaphang+kis terc+szűkített kvint, hangilag Fisz, A, C. ez is moll jellegű akkord. )3: G dúr, 4: Am, 5: Hm, 6: C dúr, 7: D dúr.
Az világos, hogy ugyanígy bármelyik modális 7 hangzata felépíthető! Én csak a példa kedvéért választottam pont a D mixolidet.
Az is rendben van, hogy van egy puszta elv, amit betartva könnyebb, de végig kell járnom az utat! Úgy jobban megmarad!
Nnna gyakorlás gitáron indul!
Bemelegítéshez eddig minden alkalommal az Em hangnemben játszottam végig a 7 fekvést, azaz a modálisokat, de mindig Em hangnemre játszottam. Egyszerűen nem kaptam szikrát, hogy miért maradok olyan kurvára egysíkú. Pl Mixolidot játszottam, csak az Em. VII. fokaként! Minden maradt Em-ban.
Em-ban így 7 féle dallamvilágot kaptam készletként!
Sok saját témát kitaláltam, ami pl D mixolid volt, csak nem tudtam, hogy az. Pedig csak úgy szólt jól!
Még egy dolog, ha megengeditek.
Szerintem meg kell szokni, illetve úgy kell megtanulni, hogy egy oktáv 12 hangból áll!
Teljesen mindegy hogy mi az alaphang, az a lényeg hogy tudjad a sorrendet, és bármilyen skálát, akkordot meg tudsz fejteni!
1: alaphang. 2: 9b, 3: 9, 4: 3b 5: 3, 6: 11(4), 7: 5b, 8: 5, 9: 5+, 10: 13(6), 11: 7b, 12: 7.
Aki tegnap nem olvasta volna, a #88-as hsz-ben a ritmikai motívumokról volt pár szó + egy letölthető backing track és egy példa-szóló is.
És Concrete kolléga két nagyon jó szólót készített az alapra (lásd #145). Ha még valakinek kedve van, jöhetnek még szólók erre az alapra. Javaslom, hogy elsősorban a ritmikai elemeken legyen a hangsúly, mert nagyon egyszerű alapról van szó, amely szinte kínálja az ilyesmit.
Ha ma már ennyi szó esett modális skálákról, akkor említsük meg a pitch axis nevű fogalmat is.
Ez a kifejezés annyit jelent, hogy egy adott témában végig azonos alaphang szerepel, de erre az alaphangra folyamatosan változó modális skálák kerülnek rá. A 'pitch axis' gyakorlati előnye is ebből fakad: érdekes hangulati hullámzásokat lehet általa létrehozni.
Amint a tabulatúrán is látszik, a teljes riff folyamán végig az üres D-húr szerepel, tehát az alaphang garantáltan a D hang lesz. Viszont erre a D hangra mindig más és más fogások kerülnek rá.
Az első ütem egy semleges hatású kvint-oktáv hangközzel indul (D-A-D hangok), de az ütem második és negyedik negyede között már indul a modális változás: a D-líd skálából kölcsönzött G# hanggal.
Az első ütem legvégétől (D-C-E hangok) a második ütem legvégéig D-mixolíd módusz jelenik meg (D alaphang, egy kereszt előjegyzés). Kiemelten szerepel a D-mixolíd két legfontosabb foka, a kis szeptim és a nagy terc (C és F# hangok).
Ezt követően "sima" d-moll skálával folytatódik a dolog, amely a harmadik ütem legvégétől D-dór skálává alakul át (legfontosabb fokok: kis terc és nagy szext, F és H hangok). Ezt követően a téma D-dúrba alakul át. Az ötödik ütemtől jön az ismétlés, kis variációkkal, valamint egy Eb-kvintfogással a legvégén, hogy a D-fríg hangnem is felbukkanhasson.
Úgy látom működik!
Sorban vannak, csak az ionian mód nincs.
Tehát!
Mivel hiányzik az első mód, ezért a track mindjárt a második fokkal indul, vagyis Dorian. A következő: Phrygian, aztán: Lydian, utána Mixolydian, aztán:Aeolian, Végül: Locrian
Mindegyikből kettő van, az első egy a stílusnak megfelelő szolóval,( hogy érezni lehessen mégis milyen "íze" van a dolognak ) a második ugyanennek a bt-je.
A legutolsó egy összefoglaló ahol az összes itt szereplő skála ( ami csak és kizárólag az A dúr hangjait tartalmazza )és akkordok szerepelnek.
A skála: A dúr: A, H, Cisz, D, É, Fisz, Gisz, A.
A ráépülő akkordok pedig: II fok Hm7 III Fok Ciszm7 IV fok Dmaj7 V fok E7 VI fok Fiszm7 VII fok Giszm7b5
Ezek szólnak a bt-ken és ilyen sorrendben.
Mindegyik bt csak egy akkordot játszik, kivéve az utolsó ahol az összes itt szereplő akkord szerepel.
Jó gyakorlást!
Abszolút így van, érdemes kitörni a "dobozokból", azaz a kötött helyszínű skálákból. És ilyen vízszintes haladás esetén hasznosabb, ha nem azt figyeli az ember, hogy most melyik dobozba lépett át, hanem ehelyett tudatosan figyel minimum erre a három dologra:
- az adott hangnemben melyek a skálahangok
- amit most épp lefogni készül, az konkrétan milyen hang
- az adott hangnemhez, és ezen belül az épp megjelenő harmóniához viszonyítva a megszólaló hang milyen fokot képvisel. (Minden fok más hangulatot jelent.)
Na, hogy avlaki mondjon valami rosszat is (még ha meg is köveznek érte):
Irtó jó téged hallgatni, profi, ízes játék, le a kalappal,
de nézni...ahhh rémes. Az a közöny, ahogy játszol...hátborzongató. bocsi, ez valahogy bennem volt
természetesen ez semmit nem von le a zenei élményből
(elfárad szegény keze...)
)
