Neked milyen pákád van? Én nem vágom a csöves erősítőket, amit tudok, hogy az alacsonyabb bias áramok melegebb hangzást adnak. Nyilván minden csatoló és katód kondi befolyásolja a frekimenetet, ezekkel lehet játszani, de lehet, hogy első lépésként (a potikat középre állítva) generátorral felvennék egy frekvenciamenet diagramot, hogy lássuk, miről is indulunk.
Fascinating. Pákások, kipróbáltam gitárral az erősítőt és hyper. Nem búg, nem zúg, csak a zene. 32mA-t ellenállásoztam be katódáramnak innen-onnan talált képlettel-módszerrel, a cső így 10 Wattot disszipál el. A hang tónusa nagyon mély, döngő. Egyenlőre.
Az előfokcső katód kondenzátoraival variáljak vagy a csatolókondikkal vagy mindegyikkel vegyek vissza egy kicsit az aljából? Mekkorára érdemes venni az alsó határfrekvenciát?
Érdemes kicserélnem a szűrőpuffereket 400-ról 450 Voltosra, ha max 380Volt van rajtuk?
Nekem van két forrasztóállomás, ws81 talan, most fejből nem vágom.
Nekem a pákahegyekkel semmi bajom nem volt soha, pedig sokat mentek. Ólommenteset is viszi simán, mondjuk az is weller.
Mondom ezt úgy, hogy legutóbb mikor otthon voltam csak kerti szerszám volt a kezemben meg traktor kormány :)
Szerencsére én nem sokáig "élveztem" a faterom pisztolypákáját, a suliban Wellerek voltak, ott hozzászoktam a jóhoz, hamar beszereztem az első Weller pákámat (a cégnél leselejtezett darabokból raktam össze, egyikben a kapcsoló volt jó, a másikban a fűtőbetét, a harmadiknak nem volt szétcseszve a fogója), én is TCP-24-es, illetve PU81+LR21 forrasztóállomás-páka kombót használok. Ellenben a pákahegyeik már elég szarok, annyira azért nem, mint a Plato és társai, még megéri az eredeti Wellert megvenni.
Viszont az SA21A ónszippantójuk hamar tönkremegy, garanciában cseréltettem vagy öt darabot az évek során. Most ebből is egy három darabból összerakottat használok...
Na meg a páka... :)
Az első pákám az a klasszikus szürke csehszlovák pisztoly cucc volt, már ami használható is volt. Aztán a közėpsuliban már Weller volt, azt megszerettem, azóta is azok vannak. De már sajnos lekurvult az a név is.
Azért tökön szúrnám magam, ha ilyen pisztolypákát, meg rézharisnyát kellene használnom... Azért eszembe jutott, hogy Khalim bátyó mennyire megörült a rozsdás Fender koptató csavarjaimnak...
Ahh, lehet :)
De amugy mekkora kokler, az elolapot meg a potikat megtakaritja, kivul csillog az egesz de a kurva rca aljzatokon az oxidreteg az nem zavarja. Nem mintha nehany csavarassal bedugaskor nem lehetne lecsiszolni, de akkor is igenytelen :)
Kell a patina, nem arrol van szo, de akkor is :)
Kipróbáltam egy másik EL84-el, azzal is ugyan ez a jelenség. Aztán gondoltam egyet, jack aljzatra jelgenerátor, kimenőtrafó végére ellenállás és szkóp. Ott a jel. Gondoltam még egyet és visszatettem a biztosítékot, hogy megnézzem hány Volt lesz egyenirányítva, mert számításaim szerint 400-410-nek kellene lennie és pont ekkorák a pufferek is. Úgy voltam vele, hogy pár másodpercre el kell bírnia. Hát terhelve, csövekkel együtt megállt a nagyfesz 380-on, majd lement 340-re. Tettem a fűtéssel sorba két paralel diódát, az levitte a fűtőfeszt 6.5-re. Az is jó. Az EL84 árama 45mA lett, az lehet, hogy egy kicsit sok. Szóval jelgenerátorral, szkóppal működik. Itt tart.
Gondoltam, mielőtt megrendelem a 450 Voltos kondikat bekapcsolom soros izzóval, csövekkel. 280 Volt egyenirányítva a tápfesz, majd kb 10 másodperc után az izzó fényesebb és a táp lecsökken 180 Voltra. Ilyenkor a kimenőtrafón 10 Volt, az EL84 katód ellenállásán 5 Volt (220Ohm), ez kb 22 mA. Ha kiveszem az EL84-et nincs tápfesz csökkenés, stabil. Rossz az EL84? Nem új, használt.
Igen, ezt tudom az Offtopikból is.
De pl. azt nem, hogy mi a tanult szakmád, mi az, ami alapján az elektronikai ismereteidet szerezted? Most már a kocsifóliázásét tudjuk...
Mozdonyoknak is ilyesmi szerintem.
De csak a régieket ismerem ott meg nincs fékezőáram. Asszem a v63nal van de az csak elfűti valami ellenálláson asszem.
Az én szakmám egyszerű. 2012-ben kiköltöztem Írországba aztán hogy pénzem legyen elkezdtem random dolgozni valamit ahová épp velvettek. A "tartályfestő" kifejezés ami azóta rám ragadt innen ered. Aztán elkezdtem csinálni a kocsifóliázást amit sokszor rühellek mint a szart, de jó pénz meg tíz év alatt profi lettem, pedig nem is akartam.
Aztán a hangulatomtól függően van amikor haza akarok költözni, van amikor nem, most épp nem.
Na, szereztem neki egy követőt, akaratlanul... nézd csak, érdemes. Vannak javítós és vannak oktatós (tanítós) videói is. Meg építős is. Én inkább a javítósat szoktam nézni, ha feldobja a tecső.
Persze, teljesen így van.
A megfelelő izzót kiválasztani igényel némi tapasztalatot meg tényleg nem mindenre jó a módszer, de ezt leszámítva én vagyok a fasz most ebben a vitában.
Hát igen, írogatunk 18 éve (én, asszem, kevesebb ideje), de pont, hogy nem ismerjük egymást. Én annyit tudok rólad, amennyit az Offtopikban leírtál az utolsó egy évben. Szerintem te sem tudsz többet rólam. Csak két adat a szakmámból: 510A menetáram, 620A fékáram üzemszerűen.
Viszont indíthatunk itt kis házi népszavazást, mennyire voltam ma este türhő paraszt troll, meg mennyire éltem azzal vissza, hogy valaki teljesen normálisan kommunikált velem.
1-5-ig skálán jöhetnek a vélemények :)
Figyu, itt ülök vasárnap este és elmélkedek.
Semmi hülyének nézés nincs ebben.
Legalábbis nem volt szándékom. Írogatunk ide már vagy 18 éve, nem kell bemutatnom magam, néha lemegyek parasztba.
Egyébként ezt simán biztosítékkal is meg tudnád oldani, csak egy ilyen szervizelés alatt egy fél marékkal eldurrogtatnál :)
Szóval elismerem, hogy egy adag fasz szkepticizmussal álltam a dologhoz, amièrt ezer bocs.
Azt hiszem ez így korrekt.
Ricky Gervais (ateista humorista) mondta, hogy az teljesen rendben van, ha a kemoterápia mellé még valaki imádkozik érted.
Teljesen jó. De az eredményt nagyrészt a terápia sikeressége fogja meghatározni. Imával is meg anėlkül is ugyanaz lesz.
Ez a lámpás/trafós faszság ugyanaz mint az ima. Elfér ott ahol van, de ha a cuccban valami elkezd füstölni, akkor ez nem fogja megállítani. Csak az, ha azonnal lekapcsolod a tápfeszt nullára. Erre a dolgora meg a lámpa is meg a trafó is alkalmatlan.
Mellesleg a szekunder oldali probléma nem feltétlenül transzformálódik át a primer oldalra, ha a primer oldalon leesik a feszültség az meg nem jelenti azt, hogy az redukáló hatással van a szekunder oldalon megjelenő problémára is.
Bizonyos esetekben segíthet, ez teljesen világos, lehet rengeteg ilyen szitu. Szóval elfér. Ahogyan az ima is.
Nem néztem el, N4-es bizti.
A 16A-es kisautomatán pont nem üzemelt semmi más.
Pont Karácsonykor volt, hogy a gyerek telefontöltője bekullantott. Pont mellettem, egy kis diszkrét pici pukkanás volt, fel se tűnt elsőre. Pont azon a konyhai dugaljsoron volt, amin nem ment épp semmi éjfélkor. Elverte a B16-ost, meg kint a C20-ast is.
Ja igen, a 16-es kismegszakító sem old le 16A tartós áramnál.
Más helyen mértünk régebben egy 3x35A-es kismegszakítót és áramkörét, 50A ágankénti folyamatos terhelésen még nem oldott le.
Amit a 15,6A+0,5A-ről írtál nekem, az kimerítette nálam a "hülyének nézés" fogalmát, és azt is, hogy ezt a témát te az abszolút elmélet, és nem a gyakorlati tapasztalás oldaláról közelíted meg.
Úgy gondolom, nem kell folytassuk ezt a beszélgetést így, úgysem tudjuk meggyőzni egymást.
1. A "se" meg a "nincs" alatt értsd: elhanyagolhatóan kicsi. Annyira kicsi, hogy egy hibásan működő készüléket semmiképp nem véd meg önmagától.
De a nagy veszteségű sem fog megvédeni ettől.
Faszság az egész.
Valami troll kitalálta ezt a lámpás szarságot az "okosak" meg követik.
Körülbelül a laposföld kategória.
A 4A bizti 4 Ampernél leold. Valamit elnéztél.
Pontosabban attól függ európai vagy amcsi. Ugyanis a 4A mást jelent a két szabvány szerint. Az egyiknel azt jelenti, hogy ha eléri a 4 ampert akkor leold, a másiknál meg azt, hogy 4 ampernél még működik és ha ezt túllépi akkor old le.
A 16 amper kismegszakítót meg simán le tudom kapcsolni egy 0,5 amperes biztosíték leoldással is, ha a kismegszakítót terhelő többi fogyasztó felvesz 15,6 ampert akkor még vígan működik minden, de elég neki 0,5 amperes többlet és már le is oldott.
Mindez nem azért történt mert a 0,5 amperes biztosítékon 16 amper ment keresztül.
Ha ez így lenne, nem lehetne bekapcsolni, még lágyindítóval sem, mert végtelen nagy áram folyna abban a pillanatban, amikor a lágyindító a hálózatra kapcsolja a trafót, és mindig leverné az első kisautomatát, ami az áramkörben van.
Cserébe a tömege igen nagy. Ipari felhasználásban, lehet, hogy van ilyen.
Otthoni alkalmazásokban csak 2-300VA-es a jellemző, annak meg van vesztesége. A transzformátor tekercseinek van ohmos ellenállása, ez már önmagában áramkorlátozó szerepet kap, plusz a vasmag átmágnesezése is csillapító hatású.
Az izzó egy, az átfolyó áramerősségtől függő ellenállás.
Hat, egy jobb leválasztótrafónak se belső ellenállása, se vesztesége nincs, a névleges terhelhetőségig olyan mintha a hálózatot használnád. Mellesleg a belső ellenállás meg a veszteség ha van, az többnyire lineáris, tehát mindig ott van.
Ha mindig ott van az meg nem áramkorlátozás hanem csak feszültségesés az átfolyó áram függvényében.
Akkor egy sima soros ellenállás is elég lenne.
Vagy minden eszközödhöz veszel egy kellőképpen szar leválasztótrafót aminek a veszteségi karakterisztikája pont olyan, hogy a hibás eszközöddel együtt tud működni?
A belső ellenállása és vesztesége hozza létre az áramkorlátozó hatást, amit az izzó is.
A biztosítéknál olyan lavinaáram indulhat meg (akármilyen gyors is), ami nem kontrollálható. Pl. fényerőszabályzós, tekerős villanykapcsolóban van 1,6A-es normál bizti, mégis, amikor az izzó kiég, amellett, hogy kiolvad a bizti, kint a 16A-es B-s kisautomata is leold, ez mindent elmond.
Ami a soros izzót illeti, zárlatnál beáll egy egyensúly, aminél nem izzik jobban, tehát nem fog pulzálva ráadni, elvenni. Természetesen nem akarlak meggyőzni semmiről, úgy véded a dolgaidat, ahogy szeretnéd. Az ilyen jellegű védelemnek megvan az a jó tulajdonsága is, hogy mérhető, próbálható a hibás berendezés feszültség alatt.
A témában keresheted Ecopityu videóit a tecsőn, minden javított erősítőt izzóval, vagy leválasztó trafóval indít az általam leírt okokból.
Azért én inkább bízok egy biztosítékban. Az szavatoltan arra van kitalálva, hogy megszakítsa az áramkört egy adott áramerősségnél.
Mire az izzóban az izzószál felizzik egy bizti is kiolvad.
Mellesleg nem tudod, mekkora áramnál izzik fel az izzószál és mekkora ellenállásból mekkora lesz, mellesleg ugyanúgy folyni fog valamekkora áram a cuccon keresztul. Másik dolog meg az, hogy ha az izzó felizzik akkor leesik az erősítőre jutó feszültség. De nem azonnal hanem a tápkondik egy ideig tartják magukat. Viszont ha lecsökken a feszültség és a cucc nem vesz fel áramot akkor az izzószálon se fog áram folyni és "kialszik" vagyis lecsökken az ellenállása. Így a cucc megint teljes tápfeszt kap mindaddig míg el nem éri azt az áramfelvėtelt ahol már ismét begerjeszti az izzót. De az izzóról nem tudod milyen a meredeksége ennek a folyamatnak, ha pont úgy találod el akkor lesz egy villogó izzód meg egy halom füst az erősítőből. Vagy lesz egy stabilra beállt izzód egy stabil erősítőre jutó feszültsėggel ami simán elég ahhoz, hogy ugyanúgy elfüstöljön ami el akar.
A bizti a tuti, hidd el.
Esetleg speciális áramkorlátozó izzók jöhetnének szóba, vannak ilyenek de ismerned kell a karakterisztikáját annak is, hogy mekkora áramnál mit csinál pontosan, de lekapcsolni az sem fog.
Hiba-elkötés-zárlat történetnél áramkörmegszakítás a tuti megoldás amire izzó nem képes. A biztosíték meg igen.
Egy "sima 60-as izzó" eléggé cowboy cucc ahhoz, hogy lekövesse azokat a folyamatokat amik az erősítőben zajlanak.
Főleg úgy, hogy egyik egyköz karakterisztikáját sem ismered.
Én valszeg egy rétegelt lemez lapra szerelnék egy foglalatot, egyik oldalon egy darab vezetékkel, a másikon meg egy aljzattal. De persze egy darab erősítő elkészítéséhez még ez is túl sok macera lehet...
Ha az építés közben valami hiba, elkötés, esetleg zárlat került a berendezésbe, akkor nem tesz mindent tönkre, mert az izzó az átfolyó áram hatására felizzik és megnő a belső ellenállása, ezáltal csökkenti a berendezésre kerülő feszültséget és a befolyó áramot. A bizti lomha mivolta miatt tönkremehet pár, nagyobb összegű cső, trafó, kondi, az izzónál jellemzően nem.
Szoktak még leválasztó trafót is használni erre a célra.
Meg lett a hiba. A biztosíték helyére kötött lámpa túl nagy ellenállású volt. Kerestem egy "rendes" 60 Wattos izzót és azzal már körülbelül jók voltak a feszültségek.
Lámpa nélkül, a trafón 280 és 7,9 Volt van, eközben 100mA-t vesz fel üresjáratban. A 280 10kOhm-mal terhelve változatlan. 2kiloval és a fűtésen 10 Ohmmal a nagyfesz 260-ra, a fűtés 7,6-ra csökken. Az áram ilyenkor 220mA. Szerintem a trafó jó.
A 280 egyenirányítva 390 lesz, 400 Voltosak az elkók, ezeket cserélnem kell. A 7.6-os fűtőfeszt hogy tudom csökkenteni? Paralel diódákkal?
Első indítás sikertelen. Próbalámpa világít, fűtőfesz 4.3, nagyfesz 164 Volt. Lehet, hogy felcseréltem a nagyfesz tekercset a primerrel? Majd ha, több időm lesz tovább nyomozok.
Egyébként pl. a mains input-nál a főkapcsoló is bibis: az európai csatalkozóknál (asszem IEC C13) ugye mindkét irányban be tudod dugni, azaz nem tudod, melyik a 0 és melyik a fázis. Ebből kifolyólag mindkét vezetéket kapcsolni illik, nemcsak a fázisnak feltételezettet.
Minden bizonnyal a star ground-ot úgy értik, hogy az a sasszin van. De valóban nincs közvetlenül jelölve. Ez nem is kötelező egyébként, csak akkor a sasszid nem tudja a faraday-kalitka szerepét rendesen betölteni, ergo nem fog árnyékolni rendesen.
Igen, valóban így pontosabb. Köszönöm, figyelek.
Terv. Újra végigmegyek a vezetékezésen, hangszórót kötök a kimenetre, bekötöm a tápkábelt, nagyfeszt leforrasztom a panelről, biztosíték helyére egy izzót kötök. Csövek nélkül bekapcsolom, nagyfeszt, fűtést mérek. Ha ok, nagyfeszt visszaforrasztom, bekapcsolva pufferken végigmérem, földhöz képest sasszin feszt és áramot mérek. Ha ok, csövekkel bekapcsolom, végcső katód ellenállásán feszt mérek, hogy lássam mekkora a katódáram. Ha ok, izzó ki, biztosíték vissza, bekapcs, gitárral kipróbálom.
Nem! A védőföldet mindig a burkolatra kell kötni. Pont ez a lényege. Az más kérdés, hogy a burkolatot rákötöd az áramkör negatívjára is, és így az közös lesz. De érintésvédelmi okokból a védőföldet mindig közvetlenül a burkolatra kötöd, nehogy a szerepét valami megszakadt vezeték miatt ne tudja betölteni.
Akkor abban az esetben, ha a burkolatra kerül delej, te fogod földelni, amikor megfogod. Rossz lesz. De egy normál működésű eszköz esetében semmi sem történik.
Sziasztok,
Resprom A104 rehabilitáció itt tart most. Elvileg már csak a 230-as kábelt kell a tömszelencébe behúzni és a kapcsolóra forrasztani a végeit. Rátudnátok nézni, hogy kilométerekről, monitor mögül kb-ra rendben van-e?
Szeretnék kérdezni egy párat. A 230-as földet ugye az áramkör negatívjára kell kötni, mi van akkor, ha a konnektorban/hosszabbítóban nincs föld? A kimenő trafó hangszóróra menő vezetékei közül az egyiket testelni/földelni kell?
01 02 03 04
Tegnap jártam Lőrincz Attilánál (cyklon), gondoltam írok egy pár sor a találkozáról.
Attila jól van, jó hangulatban beszélgettünk. Egy kicsit tuningoltunk is :)
Meghallgattam az utóbbi időkben épített erősítőit. Mondhatom, hogy csúcsra ért a kreativitása. Minden eq állásnál, minden módban vilagszinvonalú soundot hallottam.
A mester egyébként dolgozik, alkot továbbra is.
Már tudom. Youtube-n találtam videót. Ugyan az mint az effekt hurok, csak egy sztereó csatlakozóval. Az egyik oldalt kimegy a jel az előfok után, a másik oldalon meg vissza megy a jel az effekt pedálok után a végfokra.
Szia! Erről nem is fogsz rajzot találni, mert egy Karvaly Lajos nevű emberke készítette őket tudtommal, de sajnos már vagy 15-éve elhunyt. Én ismertem személyesen, volt hangszerboltja is, és erősítőket meg hangcuccokat is készített.
Szevasztok mesterek! Vettem egy amerikai csöves gitárerősítő fejet. 50 wattos, HAWKY Lead 5050. Még nincs nálam de keresnék rajzot hozzá, de nem tudom hol találok. Google nem a barátom. Tudna valaki ötletet adni, hogy hol keressem?
Mindenkinek van egy marekkal a fiok melyen. De semmi praktikus hasznuk nincs csak gyujtemeny.
Uj cuccba nem raknam be mert minek. Amugy meg egy erosebb uj gyartasu kinai cso siman alazza.
Na meg kurvasok verzioja lett az evek alatt mig gyartottak. Ebbol van jobb is meg rosszabb is szoval tenyleg csak a nosztalgia-onsanyargatas eszkoze a dolog igy 2023-ban.
Hát, akinek még ilyen van a birtokában, nem akar tőle megválni. Nekem a Kelet-német RFT a kedvenc, de már az is alig akad. Lassan el kell felejteni a NOS csöveket, aránytalanul drágák, és a rádióaktív anyagoktól mentes új fejlesztések is egyre jobbak.
Boldog Új Évet Mindenkinek! Furcsát kérdeznék: régi magyar Tungsram ECC83 előfokcső, vadonatúj állapotú fellelhető még? Akár mondjuk az itt fórumozók között? Esetleg van valakinek tapasztalata vele gitárelőfokcsőként? Előre is köszönöm!
Attila nem biztos hogy örülni fog annak,hogy kiírtad ezt ide, nem nagyon szerette volna szétkürtölni a baját.
De ha már így történt,remélem egy közös szurkolás és rágondolás bevonzza számára a gyógyulást!
Végülis ez egy "erősítő!" topik, szóval erősítsük Attilát a gyógyulásban.
Én 2 napja beszéltem vele. Már picit optimistábbnak tűnt, mint ezelőtt 2 hónappal.
Próbáltam én is ráhatni, hogy ne temesse magát még.
Beteg, de meg fog gyógyulni!
Nem teljesen. A feszültség és a menetszámáttétel megegyezik, de az impedanciaáttétel ezeknek a négyzete: N1/N2 = U1/U2 = ngyök(Z1/Z2), ahogy Raul is írta. A példád alapján ez 22,4.
A huzalos megközelítés eleve rossz, ha egyforma átmérőjű, anyagú huzalból készül a két tekercs, akkor is eltérő lenne az ellenállásuk, még egyforma menetszám mellett is, mert ebben az esetben az egyenáramú ellenállást csak a hossz határozza meg (R = ró * l/A, de ró és A állandó, csak l változik. Ró az anyag fajlagos ellenállása, l a huzal hossza, A a keresztmetszete). Ugyanarra a csévére hagyományos módszerekkel nem tudsz két egyforma hosszú tekercset csinálni.
Annyi még, hogy ilyenkor a primert terhelni kellene néhány kiloohmmal, 10 kiloohmmal, mert nem lesz valós a feszültségáttétel üresjárásban. De még jobb, ha az A1-A2-re kötsz 230V-ot és a szekundert terheled egy 4-8-16 Ohmos műterheléssel.
Bár igazából mindegy, mert magából az áttételből még nem derül ki, milyen csőhöz való igazából, de egyébként meg - főleg a gitárerősítők terén - minden szart tesznek minden szarra, szóval igazából az egész mindegy. :D
450 V-os tápfesz környékén ha egy trafó átüt azért, mert 4 Ohm helyett 16-ot tettek rá, akkor azzal eleve nem érdemes foglalkozni. (Igazából egy rendes trafónak akkor sem szabadna, ha leszakad a terhelés.)
Tony és drd!
Egy ismert feszültséget,mondjuk 6V-ot kéne kötni a szekunderre,majd megmérni,és felírni,hogy ez mekkora feszültséget transzformál a primeren.
Ebből számolható már egy áttétel.
Aztán az áttétel négyzetével(!) kéne számolni az impedancia esetén.
Tehát ha 8 ohmot tennél a szekunderre,akkor az áttétel négyzetével számolva kiszámolható,hogy ez a 8 ohm a szekunderen,mekkora primer impedanciát jelent.
Ha több szekunder is van,akkor érdemes mindegyiken végigcsinálni, a szekunderek azonosítása végett.
Ez talán a legegyszerűbb mód.
Ha már trafók: van egy kimenőtrafóm, amiről azt tudom, hogy EL84-hez való, a primer körön jelölve van az anód és a B+. A szekunder körről hogy tudom megállapítani, hogy milyen hangszóróhoz való?
Utánaolvastam a kimenő trafóknak és valóban nem sok mindent árul el az egyenáramú ellenállása. Amit kihámoztam az az, hogy a csövet terhelő 8 Ohmos ellenállást kell illeszteni a csönek megfelelő pl. 4kOhm-nak. Tehát az áttétele (ebben a példában) 8:4000 vagy 1:500. Ha egyforma lenne a primer és a szekunder huzal átérője, akkor lehetne mérni a trafó egyik felén pl 1 Ohmot, a másikon 500-at vagy 2/1000-et. De nem egyforma. Ha jól értem, akkor így működik.
Köszönöm.
Egyebkent ha valaki tanulni akarja az alapokat, az US Navy-nek van egy NEETS modul nevu mindenhonnan pdf-ben letoltheto oktato cucca, a LEGESLEGJOBB. Olyan szepen erhetoen elmagyarazza az egeszet, hogy beszaras.
Dehogynem, csak nem az ellenállás mérésre kapcsolva, hanem fesz méréssel, és egy ismert (kis)feszkó szekunderre kötésével,és egy áttétel számolással. :)
, garanciában cseréltettem vagy öt darabot az évek során. Most ebből is egy három darabból összerakottat használok...
