Eljött a szezonzáró adás napja: a Szólómánia utolsó adásában megfejtjük Joe Satriani egyik számában a kettős modális skálát (egyszerre fríg és moll), akkordkíséretet adunk a világ legegyszerűbb dallamának (moll skála első 3 hangja sorrendben játszva), beszélünk a fellépés előtti lámpaláz kezeléséről, és egy szólóötlettel egzotikussá teszünk egy Am, Am, C, G kezdetű akkordmenetet.
Azt figyelem régóta, hogy a gitárosok nagy része szeretné jobban érteni a zenei összefüggéseket, és szeretne kitörni a megszokott dallamokból és skálákból.
Megjelent a Szólómánia modális skála workshop 2. része. A téma: rock riff alkotása mixolíd skálával. Ha szeretnéd végignézni, akkor itt csatlakozhatsz és már nézheted is a videót: https://szolomania.com/workshop
Egy friss hír: csak most, a következő két hét folyamán lesz elérhető egy ingyenes 3 részes online workshop a modális skálák gyakorlati alkalmazásáról. (Az első rész témája: tedd egyedivé az egyszerű akkordmenetet egy modális ötlettel!)
Ma egy különleges skálát nézünk meg, a román mollt. Ez a skála használható progresszív rock dallamokhoz és riffekhez, népzenéhez, valamint blues szólókhoz is.
Szólózzunk 5 percet élőben és felváltva! Egy dallamos rock H-moll alapra előre felvettem 4 ütemes szólótémákat, utána 4 ütem szünetet tartok. Ekkor jön a te részed: válaszolj egy saját dallammal. Várlak a közös szólón, érdemes kipróbálnod.
A szólózás előtt részletesen elemezzük a zenei alapot, és megtanuljuk a Hatos Csomag módszert, amivel bármilyen hangnemben rögtön meg tudod mondani az összes dúr és moll akkordot.
Megérkezett a modális skálák online tanfolyam! Mostantól péntek éjfélig lehet beiratkozni. Két opcióból is választhatsz, és minden tudnivalót összegyűjtöttem számodra az információs oldalon: https://szolomania.com/tanfolyam Már számos gitáros itt van velünk, csatlakozz te is!
*2. ajándék videó*- Ma megjelent a Szólómánia közösségnek készült 2. videó is. A mai videó célja, hogy könnyebben alkoss saját ötleteket. A videó végén egy alkotási játékra is meghívlak. Ha még nem csatlakoztál, akkor kattints ide és már nézheted is az első két videót >> https://szolomania.com/workshop
A Szólómánia 11. adásában: egy 3 lépéses módszer, amellyel megnézheted, hogy milyen skálák kellenek egy akkordmenetre. Ha ezt a módszert beépíted, akkor nincs többé hang-keresgélés, amikor szokatlan akkord jön a zenében.
A harmonikus moll az egyik legérdekesebb és legsokoldalúbb skála. Ma részletesen megismerjük az elméletét, és kiderül, hogy 3 nagyon eltérő hangulatot is létre tudsz hozni ezzel a skálával. A videóban 3 példa-szóló található: rockballada, neoklasszikus metál és sejtelmes harmonikus moll.
Itt a Szólómánia 2. adása, amelyben már több akkordra játszunk, a kvintkörről is kiderül egy érdekesség, és kipróbáljuk a Foci-testcsel csúszást, amely az egyik legegyszerűbb és mégis nagyon hatásos díszítés.
Most néztem be ide, és ha még aktuális, akkor Am és Hm a két keresett akkord. Itt egyik hangszer sem teszi oda a teljes hármashangzatot, a basszusgitár szépen céltudatosan megy az A és H utáni C felé, a többi szólam is teszi a maga dolgát, de ha például akusztikus gitárral alá kéne tenni akkordokat, akkor Am és Hm lenne.
Még jópár éve készítettem egy kis zeneelméleti anyagot, ami a következő hónapokban folyamatosan renoválásra kerül és elérhető lesz a lapomon. Kiegészítésnek ajánlom, sok-sok gyakorlati példa lesz, jól felépítve, rendszerezve, teljesen az alapoktól.
Az első részek már fenn, akinek épp aktuális, kukkantsa:
Szia,
Ez Amoll-al indul és abban is van épp a dal, de ez nem mindig van így, nem a kezdő akkord határozza meg a hangnemet feltétlenül. Az énekdallam (és minden egyéb szólam) hangkészlete is A (természetes) moll, úgyhogy ha imprózni akarsz a dalra, akkor nyugodtan tarthatod magad hozzá, az már "szabályos"...A hagkészlet és hogy "miből van a dal", az kb. ugyanazt jelenti. 2. Ha az akkord vált is, akkor is és ott is Amoll-ból van az a dal (azaz ott is és egészen végig érvényes benne ugyanaz az Amoll hangkészlet).
(Majd aztán jönnek a kivételek a továbbiakban, moduláció, harmóniai kitérés, modális skálák, stb. De most ne ezzel foglalkozz)
A fokok kérdése rendkívül egyszerű. Ha a dal dúr hangnemű, akkor az I. II. III. IV., stb - fokokat helyettesítheted azzal, hogy dó ré mi fá szó lá ti.. Egészen pontosan ugyanazt jelentik.
Ha moll hangnemű, akkor az I. II. III. , stb- fokokat helyettesítsd azal, hogy lá ti dó ré mi fá szó..
Jó kutakodást!
Sziasztok! Az lenne a kérdésem,hogy honnan kellene tudnom,hogy egy dalra milyen skálák játszhatók rá? Tudom hogy Cm-ra C moll skála meg pentaton stb, de akkor mivan ha több akkord van benne? Vegyünk példának egy dalt, RHCP Californication ez például milyen hangnembe van? Miket játszahtok rá? Amoll akkordal indul,az minden esetben azt jelenti,hogy Amoll-ban van a dal? Meg ezt a fokokat valaki dióhéjban elmondhatná hogy mit takar.Sajna a netes oktató videók nem mennek bele ilyen témákba.Gondoltam itt hátha tudnak segíteni,amiért nagyon hálás lennék. KÖszönöm
Igen. Klasszikus zenében az előjegyzés technikai-lejátszás és csak másodsorban elvi-hangnem alapú. Ez valahol érthető, tekintve a feladatot, ami előtt sokszor egy 1. hegedűs áll.
Így ez egyben jó válasz is lehet.
Azért a legjobb egy olyan lejegyzésmód lenne- ilyen esetekre-, ami egyenrangú és kiegyenlített hangolású kromatikában gondolkodik.
Szerintem....
Mivel valamilyen szinten mindenki foglalkozik a zeneelmélettel, így az kvintkörrel(ha csak érintőlegesen is) az alapján vannak b-s ill.#-es hangnemek, ahol kottaolvasás közben élből a fentebb említett előjegyzéseket keressük (plusz feloldójel). Ez alapján ha egy kottában konzekvensen egyfajta előjegyzést használunk, könnyebben olvasható lesz. Ez alapján (ismétlem: SZerintem :) ) meg kell találni azt a lejegyzést, ahol a legkevesebb a módosítójel egy darabon belül.
Gondolom akkor az is alap nálad, hogy a nem módosított hangoknál, mindig kirakjuk a feloldójelet. Egyébként a kérdés jó, most nézek egy pár Schönberg művet, hogy ő hogy oldotta meg.(op.29. IV,op.26.III, op.36)használja a bé-t és a keresztet is.
Szerintem próbáld ki hogy leírsz egy ilyen zenei részletet (sajátot ha van) többféleképpen(csak bés, csak keresztes , mindkettő) és nézd meg hogy könnyebb leolvasni, lejátszani.
Én is kíváncsi vagyok a megoldásra.
Az is lehet, hogy valamilyen zeneiskolai tk-ban le van írva, hogy miért és hogyan csinálták a "nagyok".
Ja. Alap.
Inkább az a kérdés, hogy a félhangokat hogyan jelölnéd, keresztekkel, vagy bé-kkel és miért? Vagy azt mondod önkényesen, hogy minden legyen kereszt és kész?
Gondolom, vonósok esetében az egész úgy kell kezdődjön pl., hogy kiegyenlített hangsorral játsszanak.
(?)
Milyen érdekes- látod- hogy volt idő, amikor a tudat még "látott" dúr-moll tonalitáson kívül való zenét. Nem is tudom, hogyan lenne ez lehetséges a "nyugati embernek" (Ilyen értelemben a magyar fül már az).
Egy időben az volt a szórakozásom, hogy ottalvásos erdélyi turnék alkalmával este feküdtem a hátamon egyedül a panzióba (már a kellő bor-adaggal az agyamban) és azzal kínoztam magam, hogy román népzenei csatornákra hangoltam. Mondom- ha itt pusztulok is, de most meg fogom érteni ezt a zenét! Nem sikerült....
:)
Nagy kedvencem Händel, és amikor olvastam a róla készült életrajzi könyveket, az egyikben benne volt a levelezése Telemann-nal (aki szintén elég spíler volt). Telemann megkérdezte Händel-t , hogy mit gondol az ókori görög móduszok használatáról. G.F. barátunk azt válaszolta, hogy tiszteli ezeket, de gyakorlatban nem használja, hanem a dúr és moll világon belül maradva írja a zenéit. A 20. században a modális megközelítés újra felvirágzott, és ez azóta is tart.
(Händel arra is jó példa, hogy bármilyen eszközzel (pl. a viszonylag szabálykövető* barokk zene keretein belül is) csodákat lehet tenni.)
-------------
*a későbbi zenei korszakokhoz képest mindenképpen kötöttebb volt a barokk zene
No de a zene nem csak felfedezésre váró terület, hanem az új létrehozásának a terepe is.
Egy bizonyos pontig "természeti képződmény" - tekintve a dúr skálát és a belőle származtatható együttállásokat, mozgásokat, stb. De már elég korán megkezdődtek az önkényes műveletek és a rendet onnantól már ezek fogják meghatározni. Már maga a kiegyenlített skála is bőven ide tartozik, ez már emberi-önkényes művelet eredménye.
Hogy megkezdődhessenek a sokkal nagyobb "kombinációs teret" adó játékok..Azaz ezen a ponton a zene természetes valójából kellett elvenni, hogy emberi-kognitív kibővítésekkel lássuk el. És azóta persze hamis minden zongora, gitár és egyéb kromatikus hangszer..
No mindegy. A lényeg az első mondat. Hogy ez nem természettudomány, amit fel kell fedezni. Sokkal inkább valamiféle kognitív "ábrák" sora az időben elhelyezve és itt a rend-képzésre nagy lehetőség van.
Az már igaz, hogy az utóbbi száz évben megállt a nagy Kaland (az európai zene) és visszakorcsosulás történt- a tömegeket tekintve.
Te-ti hogy látjátok?
Egye fene. Akkor én is csak úgy idebiggyesztem. Mi az az elméleti, gyakorlati, (nem technikai!) újdonság, felfedezés, érv, vagy értelem, akár a harmonizálást külön tekintve, ami a modális, vagy szívesebben nevezném skála-akkord kapcsolat terén, az utóbbi mondjuk száz évben látott napvilágot? Vajon van e olyan az előbb említett elméleti, gyakorlati, (nem technikai) kérdéskörben ami felfedezés, újdonság amit mondjuk Django Reinhardt még nem tudott, de pl: Guthrie Govan igen. Megelégszem egyetlenegy azóta föltűnt, fölfedezett modális skálával, vagy szimmetrikus, aszimmetrikus skálával, vagy bármivel a témával kapcsolatban.
Ez már az önállóan vett,külön tekintett harmóniavezetésről (és harmónia-"minősítésről") szól. A dallamvezetéstől már némileg elhatároltan. Ilyen értelemben éppenhogy nem arra való, hogy szabatosan és "atomi" részletekből kiindulva érveljen. Ezért pl. sokkal inkább "zenefilozófiának", mint zeneelméletnek mondanám. És a lényeg:
Rengeteg Érv és értelem van még ezen kívül a zenében. A harmonizálást külön tekintve is.
Azt hiszem..
"Boszorkányok már pediglen nem léteznek" Sziasztok! Meg van a megoldás már nagyon nagyon hosszú ideje... Hál Istennek, Magyar névhez kötődik.
Bartók Béla tengelyrendszere a megoldás.
És szintén hosszú, hosszú ideje nem találtak fel semmi újat a zeneelmélet terén, mert több lehetőség NINCS! 12 fél hang, kis matek, (félve írom: papír+cerka) és minden (ha szükség van rá) magyarázható, sőt értelmezhető, érthető is.
Amúgy a riffek is akkordok,(!) egy nem is túl modern kori akkordbontások.
Elnézést ha bármibe is belekotnyeleskedtem!
További jó munkát, és hasznos elmélkedést mindenkinek!
Alapvetően csak a fogalmak, definíciók szintjén mondunk mást mindketten, mert a lényeget ugyanúgy látjuk. Az kétségtelen, hogy a példában levő díszítések feldobják az alap harmóniamenetet, és abban is egyetértünk, hogy nem jelenik meg egy új hangnem, hanem egyszerűen csak érdekes fokokat dobunk rá az akkordokra, amitől (az én megfogalmazásomban) rövid líd hangulat jelenik meg a C-dúr és az F-dúr pillanatában a F# ill. H hangok által.
Valóban nincsen moduláció, ez teljesen igaz. Ezeknél az eseteknél én úgy fogom fel a dolgot, hogy rövid "líd hangulat" jelenik meg pl. a C-dúrra játszott F#-nek, és később az F-dúrra játszott H-nak köszönhetően. Ettől még persze a teljes zene hangneme nem alakul át, de kétségtelenül megjelenik a lídre jellemző hangulat/szín/hatás (itt szándékosan nem zeneelméleti fogalmakat használok).
Egyébként a hangnem azért mozog a kör során, mert C-líddel indulunk (ezt halljuk elsőként), később pedig a F# után az F is megjelenik. Felfoghatjuk továbbra is a hármashangzatokból álló kört C-dúr körnek, amelyet az említett fokokkal kicsit kiszíneztünk.
Ha a teljes harmóniákat írjuk le: C(maj7)add4#, Am 6 ("nat.6"-nak is nevezik, 6#-nek is), Fmaj7add4#, Gmaj7, akkor ez már nem vegytisztán C-dúros kör.
"(A 2. ütemben az A-moll kapott egy rövid F#-t, ez egy mini-dór (A-dór)"
Itt viszont rendben van az előrevetítésed. Mely célozza azt a szemléletet, hogy az A dór-t a C-líd párhuzamos hangnemének (azaz a kettőt egymással azonosnak) kell venni.
De egyébként mindezek még csak nem is zeneelméletet, pusztán javasolt szemléletet, rendet jelentenek (az én részemről).
Ha nem is nagyon értem, "nemértésem gyökere"-mondatodat azért megtaláltam:
"Viszont a fül az aktuális alaphanghoz viszonyít (miközben persze a teljes kör tonalitását is érzi)"
Ezt az "aktuális alaphang"- fogalmat nem értem. Ilyesminek akkor lenne értelme, ha azonosítható moduláció (max. harmóniai kitérés) történt.
Az általad játszott mintában viszont én nemigen hallok ilyet. Végig tartja a C-dúr hangnemet. Nem?
Érted, mire gondolok
Természetesen a hagyományos zeneelmélet nem ismer ilyen dupla lídet, tehát a klasszikus megközelítésben ez nincs benne. Viszont az 1. ütemben jól szól a C-re játszott F#, ettől C-líd jelleg kezd kidomborodni, majd a 3. ütemben ismét egy mini-líd hangulat jön elő az F-dúr akkordra játszott H hangnak köszönhetően.
(A 2. ütemben az A-moll kapott egy rövid F#-t, ez egy mini-dór (A-dór). (Fontos, hogy ezek a hangulatok valóban nem jelentenek tényleges hangnemváltást, egyszerűen csak színezik a zenét.)
De igen, az a bizonyos hosszan kiemelt H hang pedig egy rövid F-líd hangulatot eredményez. Fenntartom, tapasztalatból mondom:)
Ha jól sejtem arra gondolsz, hogy a teljes kör alaphangja C, és emiatt nem lehet igaz a fenti. Viszont a fül az aktuális alaphanghoz viszonyít (miközben persze a teljes kör tonalitását is érzi), és ki fog jönni az F-líd hatás.
"a harmadik akkord során a jól kiemelt H hang pedig egy rövid F-lídet hangulatot eredményez"
Nem-nem, vigyázz, ne "ess vissza". Az nem lesz líd sehogyan sem. C dúr környezetben vagyunk itt - tudod. Azt kell nézni. Már egyszer jól leírtad a lényeget.(Ellenében a még mindig legtöbbször agyatlanul tanított módszerrel szemben a modálisokat tekintve)
Ez teljesen igaz, és az az érdekes, hogy talán pont emiatt sok modern, nem jazz/blues alapú zene esetén az adott skála fokaira épített harmóniákat kevésbé hagyományosan közelítik meg, és inkább az aktuális akkordra játszott dallam által hozott fokkal emelik ki a hangulatokat. (Ez inkább a prog és a djent irányra jellemző, a fusion esetén sokkal inkább használják az eredeti harmóniavezetéseket, csak jól megtekerik.)
Ezt úgy értettem, hogy a C Am F G kör első akkordja során kihozunk egy líd hangulatot a F# hanggal (ez lesz a C-líd), a harmadik akkord során a jól kiemelt H hang pedig egy rövid F-lídet hangulatot eredményez. (Ilyenkor ez természetesen nem jelent valódi hangnemváltást, én úgy fogom fel, mintha egy érdekesebb színt "festenénk" az adott akkord "vásznára".
"...F basszus nélkül szép F#-félszűkített jönne ki (fordításban), vagy akár Am6# néven is nevezhetjük (sok helyen Am nat.6-ként emlegetik). Mindez persze az F basszus nélkül..."
Hát, vigyázni kell az ilyen fordításokkal, mert elviszed az akkordot egy másik minőségbe. A "hallgató tudat" már nemigen venné ezt 4. foknak, inkább egy "színezett" 6.-nak.
"....Amúgy az általad írt C Am F G kör használatát úgy is el tudom képzelni, hogy a C Am rész kapna F#-t a dallamban (és ezen belül a C-dúr alatt líd hangulat ugrik elő), majd az F alatt már nem használjuk a F#-t (és itt én is Fmaj7 felé vinném, tehát E-t tennék a dallamba, mert a dallamban itt megjelenő F hang időben még túl közel van a korábbi F#-hez)..."
Tökéletesen és tűpontosan így van. Ugyanígy gondolom (és használom, ha úgy van)
"...az F (Fmaj7) akkord itt H hanggal is ellátható, és akkor egy másik alaphangú líd hatás is előkerül.).."
Szerintem pont ezért van az, hogy a modern prog-rockban (de akár már a régebbi Pink Floyd, Genesis lemezektől kezdve) modális hangulatra kihegyezett számaiban gyakran kerülik a hagyományos harmóniavezetéseket, a tonika persze továbbra is marad, de a szubdomináns és domináns nem kap nagy szerepet (megjelenhet, de nem a megszokott helyen és módon).
Ha közben megmarad az Fmaj7 "alja" a basszusban, azaz az F, akkor a líd dallam fisz hangja ebben az ütemben azért kilógna, bár kétségtelen, hogy a önmagában nézve az akkord tetejébe (A C E, alsó F nélkül) besimulna egy fisz, és F basszus nélkül szép F#-félszűkített jönne ki (fordításban), vagy akár Am6# néven is nevezhetjük (sok helyen Am nat.6-ként emlegetik). Mindez persze az F basszus nélkül.
Amúgy az általad írt C Am F G kör használatát úgy is el tudom képzelni, hogy a C Am rész kapna F#-t a dallamban (és ezen belül a C-dúr alatt líd hangulat ugrik elő), majd az F alatt már nem használjuk a F#-t (és itt én is Fmaj7 felé vinném, tehát E-t tennék a dallamba, mert a dallamban itt megjelenő F hang időben még túl közel van a korábbi F#-hez), a G-dúr pedig akár visszakaphatná a F#-t a dallamban, vagy egyéb, semleges hangon folytatódna itt a dallam (D). Így a teljes körben megoldottuk, hogy felbukkanjon a líd hanguljonas.tamas9@gmail.comahol pedig a F# használata nem lehetséges, ott másfelé vittük. (Sőt, az F (Fmaj7) akkord itt H hanggal is ellátható, és akkor egy másik alaphangú líd hatás is előkerül.)
Abban a részben egyetértünk, hogy nemigen lehet a hangkészletből harmóniafokokat létrehozni.Szerintem sem. Illetve lehetne, ha szeretnénk. És akkor pl. beleütköznénk egy olyan érdekességbe, hogy 4. fokon egy Fisz szűkített lenne. Azaz nem lenne az akkordkészletben felfele-kvart szubdomináns. Ez pedig a most már 400 éves európai harmonizált zenében "anomáliás"..
Ezzel pedig- azt hiszem- közelebb is kerül a legtágabbról vett elvi válasz: Hogy a modális hangnemek esetében is "muszáj" a "rendes" dúr-moll harmoniavezetéseket használni. Akárcsak a 19. századi magyarnóták esetében. (most már még a japán, kínai zenéket sincsenek meg nélküle..)
A szűkre vett megállapítás tehát mindezekből, hogy egy mai zenében elhangzó modális dallam-önmagában véve- egzotikum szerepkörben van, nem pedig "zeneelvi"-ben.
Hogy a szűkebb, gyakorlati kivitelezés felé menjünk:
Az általad írt megoldások szalonképesek lehetnek-ja.
Én azzal bővíteném ki, hogy az ismert harmóniai fordulatokat szinte teljes szabadsággal használhatjuk, csak az "alkalmi ütközőpontokat" kell figyelni. Egy példa erre, hogy a líd esetében egy C Am F G- "alapkör" az F dúr miatt nincs rendben. De. Ha az F-et F maj7-ként használjuk, akkor a líd dallam fisz hangja, egy harmóniai- e-vel ütközik és ez a nagyszekund távolság már szépen "beleférős" (sőt!).
De pl. az általad mondott D/C akkord még elvileg is illeszkedő. És az alaphelyzetű D7, D9 ugyanúgy.
No, ilyeneket gondolok..
Akkor én értettem félre a kérdést (és nyaralós hetek után most látom csak a hozzászólásodat). Az előző válaszomban úgy értettem a harmonizálásos kérdésedet, hogy egy adott dallamot egy másik szólammal kiegészítünk, sokszor pl. terc távolsággal feljebb/lejjebb. De most már értem, mire gondoltál.
Azt figyeltem meg, hogy a különféle modális hangulatokat (líd, stb.) úgy lehet jól kiemelni, ha nem annyira akkordmenetekből indulunk ki, hanem inkább riffből/groove-ból építkezünk. Tehát például egy C-líd hangulat létrehozásához (amely 1# előjegyzésű skálát von maga után) hiába alkotunk egy olyan akkordmenetet, amely az 1#-ből származik, nem lesz erős líd hatás. Még akkor sem, ha a C-dúr hármashangzatot sűrűn használjuk.
Innen egy lépés a hangulat erősödése felé az, ha már az akkord jelzi a lídes hatást, tehát pl. Cmaj7add4# akkordot (C E F# G H) használunk az akkordmenetben. De még így sem lesz elég erős a hatás, pl. egy Cmaj7add4#, Gmaj7, Em7, Cmaj7 akkordmenet továbbra is populáris akkordmenetnek fog tűnni, és nem lesz elég hatásos a líd hangulathoz.
Ha viszont egy C hangokat sokat ismétlő, és helyenként E-t és F#-t is használó riffet alkotunk (lehet ez egy groove basszusgitáron, vagy egy rock riff torzított gitáron), akkor ez rögtön líd jellegű lesz.
Használható még a D/C akkord (pl. a fenti groove-hoz kíséretként), mert ebben is ott lesz a lídes F# hang.
Tehát összegezve, tipikus akkordmenetek helyett a jellegzetes modális fokkal színezett állóharmóniák és groove-ok hozzák ki legjobban a lídet. Az adott hangnem 7 diatonikus akkordját bárhogy kombináljuk, továbbra is mezei akkordmenetnek fognak tűnni. (Persze ezekből is ki lehet hozni sok mindent, de pl. egy C, D/C akkordmenet és hozzá végig C basszus (ahogy a jelölés is mutatja) sokkal lídesebb, mint a fenti C, G, Em, stb. akkordmenet).
Ja. Jazz-matek. Tök nem értek hozzá sajnos.
Nem is igazán ebben gondolkodtam. Hanem egy természetes megközelítésre.
Mondjuk pl. ahogyan ez az emberke aggatja a harmóniákat a különböző "egzotikus" hangsoros népdalokra:
https://www.youtube.com/watch?v=lJL2iNK0r8c
(Bartók-Román népi táncok).
Hogyan dolgozik és miért? Mi az az alapelv, ami áthatja az egészet?
Én arra hegyezném ki a kérdést, hogy vajon pusztán a dallam hangkészletét veszi alapul, vagy más szempont is erősen hat (?). Pl. egy önálló életet élő "hagyományos dúr-moll viselkedésű" akkordfűzési igény, melyben a dallam-maga valamiféle "egzotikum-szerepkörben" van(?) És aztán az (értelemszerű) ütközéseket mindig valamilyen "alkalmi praktikákkal" kerülgeti meg (?).
No, ilyesmikre gondolok. De már ezzel mondtam is a saját véleményem..
Azaz egy C líd hangsoron ilyen értelemben sorban Cdúr, Ddúr, Emoll, Fisz-szűkített, Gdúr, Amoll, Hmoll akkordsor lenne képezhető.
Letudható ezzel a "líd-tonalitás"-mint olyan?
Meglátások?
No, ezt most nemigen értem. Lehet, hogy nem jól kérdeztem.
Tehát az lenne a taglalni való, hogy pl.-ha veszünk egy líd hangkészletből álló dallamot, akkor mi az az "akkordkészlet", amivel dolgozhatunk és legfőképpen miért?
Mondom pontosabban, mi érdekel:
Szerinted- szerintetek- alapul vehető-e itt az a természetes harmóniaképzési mód, amit a dúr (term. moll) hangsor esetén ismerünk? Vagy esetleg összetettebb a kérdés..
Erről érdekel, hogy kinek, mi a véleménye.
Alapból a hangkészleten belülről, terccel feljebb vagy lejjebb. Ha lejjebb, akkor külön érdekesség az 1. fok harmonizálása (főleg, ha valóban lezárást szeretnék). Ekkor az 1. fokhoz a 6. fok társulna, mivel ez van terccel lejjebb, és ehelyett az 5. fokot teszem hozzá, mert a 6. fok (főleg természetes mollban) nagyon nyitva hagyná a dolgot.
Pl. E-moll esetén 1. szólam: E, 2. szólam C lenne, helyette H-t kap.
Igen, igyekszem én is úgy fogalmazni, amikor élőszóban a modális skálák vannak terítéken, hogy "dúros típusúnak", és így már azon van a hangsúly, hogy dúrra hasonlító skálák ezek (a líd és a mixolíd), ahol 1-1 hang tér el a "mezei" dúrtól.
Érdekesség:
Hogy egészen következetes legyen minden, még a "dúr és moll hangnem"-fogalmakra kéne új neveket bevezetni egyszer. Hogy ne a két hangsor nevét viseljék, mert - mint itt is látszik- több más sorhoz is tartoznak. Na majd egyszer talán..
Ceki Productions
Zene: Reklám anyag, intro-outro, hanganyag promóhoz.
Külföldi és hazai dalok instrumentáljánk elkészítése. Karaoke, fellépés, egyéb komolyabb felhasználásra.
Egyedi beatek saját igény szerint stílustól függetlenül széles palettán. Hazai legjobb rap beatek innen származnak!
Dalszövegírás énekesek, rapperek számára. Gyors válasz és munkaidő! Több év a szakmában! Egyszerűbb igénytől slágerszintű premium kategóriáig!
Mindez alacsony áron!
Érdeklődés : cekiproductions@freemail.hu email címen!
Ceki Productions
Videózás: Klippek, rövidfilmek videós utómunkák elvégzése.
Intrók-outrók tervezése, forgatókönyv írás.
Műfajtól és felhasználási céltól függetlenül előre egyeztetve bármi elkészíthető!
Képszerkesztés: Portfoliók, természetképek, képmanipuláció, képi utómunkák.
Logótervezés: Cégek, előadók és magánszemélyek számára.
Mindez alacsony áron!
Érdeklődés : cekiproductions@freemail.hu email címen!
és minden (ha szükség van rá) magyarázható, sőt értelmezhető, érthető is.
