sokkal érthetőbb, ha fogsz egy dúr skálát és elkezded egymásra pakolni a terceket, meg fogsz egy harmonikus moll skálát és ott is elkezded egymásra pakolni a terceket. - csak, hogy én is beledumáljak : )
off
az volt a feladat, hogy olyan gitárt kell építeni, ami kiszól a zenekarból rendesen, nem lévén akkor még erősítés, a nájlon húrok meg nagyon halkak voltak és nem lehetett nyújtani.
nagyobb lett a test, lebegő húrláb, hogy jobban átadja a rezgést és a klasszikus gitárnál is hosszabb menzúra - 65 cm helyett 67 -, ovális hangluk.
iszonyú gyors a hangindítása, igazi rohadt kis genyó tud lenni, minden pengetési vagy intonációs hibát felerősít. az ovális hangluk miatt pedig olyan jó kis nazális, sok középtartományú hangja van, tényleg átüt mindenen.
ON
amúgy meg Bm7b5 E7b9 Am
Figyelj, többen írták már, hogy nagyon nagy káosz van a fejedben, valószínűleg ezért nem értesz sok dolgot.
- Szűkített hangnem nincsen.
- Hogy a kvint előtt milyen hang van, ott nem értem, hogy mire gondolsz, de az akkord minőségébe nemigen szól bele. (Egyébként az F előtt valóban az E van, de ezek távolsága - rendhagyó módon - félhang, illetve szabatosabban fogalmazva kisszekund.
- A félszűkített hangzatot azért hívják így, mert csak a kvintje van szűkítve, a szeptimje nem. (Következésképpen ez egy négyeshangzat mivel van szeptimje. Mely történetesen kisszeptim.) A szűkített szeptim (szintén négyeshangzat) esetében a kvint és a szeptim is szűkített az akkord alaphangjához képest.
- Fenti logikából következik, hogy egy hármashangzat nem lehet félszűkített, mivel csak kvintje van, szeptimje nincs. A hármashangzat vagy szűkített, vagy moll, vagy dúr, vagy bővített. (A jazzelmélet még idesorolhatja a sus4, illetve sus2 akkordokat is.)
nah most megnéztem a füzetembe idézem. "Ha a szűkített hangnem elött is hangnemben illő hangot találunk akkor félszükített hanról beszélünk" én írtam csak máshogyan megfogalmazva. tehát fő hármas hangzatnál E van elötte ami a hangsorban egy egész hang ezért is eleve szükített. mondjuk lehet h hülyeség ez a félszűkített dolog mert ugyan az csak ha nagyon iskolásunk akarunk lenni akkor így helyes. kérdés akkor van félbővített is? xd
jó én egyébként ezt a félszükített dolgot már régen tanultam és kicsit kiesett a fogalma. a 4 es hanzatokkal nem is tudom keverni még mivel azt én még nem tanultam :P
nah várjunk félszűkítettről akkor beszélünk ha a fogjuk a Hszűkítettet és a kvint elött is egész hang található. (nemigaz? nem pinaszőr xd) ebben az esetben ha szűkített H nézzük akkor kvintje az F és elötte félhangal pedig ott az (E egy egész hang ha a hangsort nézzük!). és ekkor van félszűkített. nah de nyugodtan ki lehet javítani ha hülyeséget írok.
az akkordoknál én fő hangzatokról írtam, ott pedig az Em és az F dúr adja ami miatt lesz félszűkített lesz az a H.
a C (c-e-g) F (f-a-c) G (g-h-d) akkordok maradéktalanul kiadják a C-dúr skálát. ha megnézed a hangjaikat, akkor kijön a c-d-e-f-g-a-h. a Dm Em Am Hm5b szintén része ennek a hangkészletnek tehát minden további nélkül elképzelhető a használatuk. ha úgy érted, hogy akkordbontásként, arpeJOE-zásként, akkor pl. C-re az Em arpeggio nem szól rosszul. ez esetben valójában egy Cmaj7 hatást keltesz.
viszont ha úgy érted, hogy a szólóban is elkezdesz akkordozni, akkor kicsit meggondolandóbb a dolog. főleg torz hangszínen! általában az akkordra egy másik akkordot rájátszani csak úgy nem működik, könnyen disszonáns lesz.
Ebben az esetben a H szűkről beszélünk (HDF), nem félszűkről. Ugye a szűk akkord mollból "származtatható". HDF# lenne a Hmoll akkord, de a C dúr hangsor F-et tartalamz ezért szűkítenünk kell az akkord kvintjét. Ne keverd a 4-es hangzatokkal.
A többit fejtsd ki bővebben, mert nem egészen értem mit akarsz kérdezni.
ha írok egy számot 3 akkordból. mondjuk legyen C F G akkordok. fogokm a súr skálát és alásolozok vmit akkor az alapra nyugodtam belejátszhatom színesítésként a Dm Em Am H félszükített-et?
nehéz megmondani - legalábbis én nem tudom -, mert mindegyik selmer maccaferri kópia ebben a műfajban. ráadásul általában a fejen lévő logó mintája is csak nagyon kevéssé tér el az eredetitől, kivéve persze a gyártó nevét.
pl solozok egy kis szekund alapra, és az alapom átvált nagy septimbe, és én pedig ugyan azt a solot tudom rá nyomni úgy h a halgató azt hiszi teljesen más az alap? vmi ilyesmire gondolok én... jól gondolom?
szám írásban a hangközfordításnál, milyen érzetet kelt? szval fogok egy kis sekundot és nagy septimbe váltok át ugyan azokkal a hangokkal ugye... zeneileg mit teszek ilyenkor? nem tudom értitek e a kérdésemet :D
tonika d sd miért fontos a zenében? ma órán ezt vettük de csak felét tudtuk átnézni. amit meg elmondott a tanárom az óra végén nem értettem köviben beszéljük meg, de nem bírok anyi ideig várni xD furdal a kiváncsiság... hála isten mostmár minden alap elméleti dolgot tisztáztam magamba a tanároimmal, télleg sok segítség egy tanár, nem is lehetne tanár nélkül ezeket megtanulni...
úgy tudok felvenni h késik a hang valamenyit... mert van effectem meg midnen de nem tudom megcsinálni max 25 ms os késés lesz benne... az meg szerintem észrevehető
"türelem, jó szólót terem" XD azért sürgetem annyira ezt az elméletit mert sztem gyakorlatba pont olyan szinten vok ha tudnék minden elméleti rész jó solokat tudnék írni. és maga a tudat idegesít "ha tudnám..." de nem tudom :D
de talán így jó is mert mire megtanulom az elméletit profi gyakorlati szintet elérem :D
Ennél nagyobb kavar már nem is lehet a fejedben. Lassíts kicsit, egyre több mindent nem fogsz érteni.
Anno volt egy nagyon jó összefoglalás az alapelméletről itt a fórumon. Tök érthető és logikus, majd elküldöm mail-ben.
az adott pl. dúr/moll hangnem alaphangja, vagyis I (első) foka a tonika, IV foka a szubdomináns és V foka a domináns. ezek a fő hármasok. egyértelmű funkciót hordoznak és a bennük szereplő hangokból hiánytalanul kiadódnak a hangnem hangjai. a többi fokra építetteket pedig mellék hármasoknak szokás hívni.
tonika szubdomináns domináns, ezekről mit illik tudni? anyit tudok h a 3 mas hangzat felépítés hangjai, neten néztem ott viszont úgy volt jelölve h alaphang (kvart amit nem értettem) és a tiszta kvint.
(kvart helyett ha moll van akkor egy kis terc ha dúr nagy terc.)
nem érek rá, akarok zenekart muszáj minnél elöbb megtanulnom minden elméleti részt, aztán ha majd tudok mindent ráérek vele mélyebben foglalkozni, amit meg nem lehet így megtanulni arra úgy is rájövök magamtól időközbe.
Szerintem feleslegesen túlbonyolítod a dolgokat. Mindenfajta zenében elsősorban az alapvető zenei funkciókkal kell tisztában lenni -tonika, domináns, szubdomináns; ami tulajdonképpen a kompozició alfája és omegája, vagy ha úgy jobban tetszik: nyugvópontja és tetőpontja. A rockzene az esetek zömében nem lép ki az alap hangneméből, ami lehet dúr, vagy moll alapú. Tehát adott egy rock nóta pl: C mollban, akkor arra C mollban lehet imprózni. Történetesen, ha erre Te pl: D lokriszit, vagy Disz dúr pentatont játszol, még ugyanúgy C mollban vagy, mert a tonika , és annak érzete nem változik, csak nem az alaphangról játszottad a C mollt. Az improvizációnak természetesen sokkal több szegmense van, de ez az alap, hogy átlásd a hangnem hangkészletét, illetve megtanulod használni az egész fogólapon.
jah azt láom h eol nál (az alaphanghoz viszonyítva) kvartot emelem egy fél hangal akk dór lesz. de még mindig nem vágom miért onnan indulunk :D van erre vmi szabály? egyébként én még csak úgy tanultam h a VI ami moll a többi mind dúr persze még nem teljesen fejeztük be az órát tanáromal mikor ezt vettük :) (a VI amivel átléphetek dúr akkorról moll ra)
...nem akarok beleszólni, de itt a baj.... a dór az moll jellegű, tehát innen kell indulni...tehát mondhatod, hogy a moll, eol mód VI. fokát megtolod egy fél hanggal...
nagyából már tudom mind a hetet csak a váltásoknál még sokat kell gondolkodnom :D találtam egy ilyen backing track et
http://www.youtube.com/watch?v=WVgRsiQWe0E&NR=1&feature=fvwp
most nem úgy van mondjuk hogy ha G-Dórt akarok játszani akkor az 5 ös bundtól indulok. ionál vok 3 bundnál... ennek ellenére a backing tracknél 3 mas nál indul a G-Dór, legalábbis azt mutatja. most vagy én tudom rosszul van a videoba csinálták meg rosszul.
utsó fríg, elírtam. quayle szintjén már nem a skálákkal van gond, az biztos. idáig juss el ma! aztán ha kicsit érdeklődőbb lennél, akkor holnap bemelegítésképp játssz govan-t, vagy garsed-et is.
"A melodikus moll visszafelé is melodikus moll. " ez igaz de nem ezt kérdeztem hanem lefogásban :D lefogásban viszafele vezető út olyan mint a természetes mollé legalábbis így tanultam csak nem voltam benne biztos h csak ennél.
Emelkedő dallamoknál melodikus moll, ereszkedőmél a természetes moll használatos. Nem ezzel a meghatározzással kevered?
Egyébként ennek nincs sok értelme rock-ban. Toljadneki a harmonikust oda-vissza.
"Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete."
Végre! Endrebá kimondta a frankót. Nincs más egyéb ami összefoglalná ezeket a túlmisztifikált hangsorokat.
Ha méginkább egyszerűsíteni szeretnénk és mindenképp modálisokat szeretnénk, akkor rock zenére a javaslatom a mixolíd és a fríg használata (most nehogy azzal jöjjön valaki, hogy: "...hohó! nem csak ezek!", mert nem ezt írtam.:))
Én így van ahogy írod, azaz a hangnem avagy tonika, illetve az egyéb akkordkörnyezet határozza meg a hangsort/hangsorokat, ill. ugyanez fordítva is igaz, viszont a modálisok ismeretét pont ez okból tartom fontosnak, mert egy moll tonikájú harmóniamenetnél az improvizáló zenésznek óriási segítség, ha tisztában van a hangsorok "ízével". Itt például az általad említett dó-fá-szó=dúr és re-mi-la=moll csoportosítás -ezek ízlelgetése azonos alaphangról...és akkor a szimmetrikus, ill. egyéb kreált skálákról nem beszéltünk.
Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete.
Szóval a következő pszichés csapda van a bizonyos "létra" módszerben:
Az "ártatlan" tanuló- a tanács szerint- elkezdi gyakorolni egymás után a modális skálákat úgy, hogy az ion c-ről, a dór d-ről, a frig e-ről kezdve, stb.
Na most természetes hallása ezt úgy fogja értékelni, hogy - ugyan mindig egy kezdőhangról fentebbről, de- mindig ugyanazt a c dúr sort játssza.
Ez azért van így, mert a hallása nem helyezi át a tonikát, hanem ott tartja a c dúr-on.
A létra módszer kizárólag azon az összetett módon működhetne, ha a soron következő skálánál a tudat a tonikát is odahelyezi annak kezdőhangjára, azaz- ha sorban egymásután játszod ezeket a sorokat, akkor egy sorozatos modulációt is értelmezni kellene hozzá. Ez az, amit a természetes hallás magától nem tesz meg.
Egy modulációnál eleve szempont ugye, hogy észrevétlenül, természetesen történjen, erre szolgál a modulációs akkord, vagy egyéb megoldások. Na most itt mi történik? Átvezető megoldások nélküli, folyamatos modulációs ugrásokat kellene értelmezni, ahol ráadásul még az ugrások logikája is kaotikus, mert pl: a c ionról d dórra: quart ugrás felfelé, d dórról mi frígbe: nagyszekund ugrás felfelé, mi frígről fá lídre: kis szekun ugrás felfelé. Aztán szó mixolídről lá eolra: ismét quart ugrás felfelé.
Szóval az ilyen értelmezéshez már gyakorlott zenésznek kell lenni. Az a kezdő tanuló, aki azt állítja, hogy a modálisokat a "létra" módszerrel márpedig magáévá tette, az nem tudja, miről beszél.
Az az élő tapasztalatom, hogy többen vannak, akik káoszban vannak a területen, mit kevesebben, és erről ez a pedagógia tehet.
Lehet hogy én értelek félre, de nekem az jött le a posztod alapján, hogy a hangsorok közötti összefüggés rendszert némiképp eröltetettnek, mesterkéltnek véled.
Szerintem az "ősők" sokkalta többet tudtak az egyetemes fizikáról, matematikáról mint gondoljuk.
Egyébiránt egy ógörög vélekedés szerint "a zene = számok az időben elhelyezve".
Na de te arról írsz, hogy egyetlen hangsor hogy áll össze. Én nem erről beszélek, hanem a hangsorok egymás melletti bemutatásának módjáról. (dó-ion, ré-dór, mi-frig..st)
alaki-valamikor v.milyen rendszerezési, vagy nem tudom, milyen igénytől hajtva a következőt tette: Vett egy ion (dúr) hangsort, majd ehhez megkereste azt a 6 történelmi hangsort a sok közül, melyek logikailag hibátlanul ráilleszthetők a dúr különböző fokaira. Úgy gondolta, hogy innentől ezek ilyen módon tartozzanak egy csokorba, igaz, eredetileg ezek a hangsoroknak sem időben, sem történelmileg semmi közük nincs-nem volt egymáshoz.
Ez egy teljesen önkényes logikai művelet, melyben a némi "szemléltetési-csoportosítási igényen" kívül egyéb belső összefüggés nem található.
alaphang, moll terc, kvart, kvint, kis septin - ezekből áll a pentaton skála, ha vmit rosszul írtam majd a nagyon kijavítanak de szerintem jól írtam le mindent.
a 3 masokot 1es ujjal 5 ösöket 3mas ujjal 6 os kisujjal. ennél ez az újrend.
és próbáld ki mondjuk erre az alapra: http://www.youtube.com/watch?v=aNqdVwMDIXY
én erre próbáltam vmit alkotni.
(legalábbis nekem a nagyok ezt ajánlották elöször)
)
