van a cigány skála (jón k2 k7)
van a magyar moll, amit én cigány mollnak tanultam, de hívják még algériainak és talán egyiptominak (eol n7 b4)
van egy másik algériai skála, ami 8 fokú (eol n7 +b4)
és az egyiptomi a hemiton ré-pentatont is jelölheti (ré mi szó lá dó)
de van egy ilyen is, hogy magyar cigány (eol b4)
másrészt van magyar dúr is (jón b2 b4 k7)
nem élethalál kérdés, de érdekelne a "helyes" megfejtés, vagy fejtegetés az elnevezésekkel kapcsolatban.
A ii-V-I amúgy nagyon hasznos kis dolog! Ha jazzesíteni akarsz egy akkordmenetet, a domináns V7 akkordokat érdemes behelyettesíteni egy ii-V-I mozgással. Modern jazzben persze már ezt is módosítgatják, például ugye C-dúrban, ha nem lépünk ki a hangnemből, d-moll(7)-G(7)-C(major7). Jazzben tök jól szól, ha a ii. fok domináns funkcióban van, tehát D(7), G(7), C(M7), a legmodernebb törekvéseknél meg már teljes ereszdelahajam van alterált nónakkordokkal ésatöbbi:D
Igazából egyáltalán nem mondott butaságot, viszont tény, hogy az, hogy most a szűkített hármasból egy félszűkített vagy egy teljesszűk négyes jön ki, csakis a szeptim dönti el, ami ugye hármashangzatnál nincs. Egyébként kérdezz bátran bármit, szívesen magyarázok. Ha nagy hülyeséget mondanék, akkor 24 órán belül (józanon) javítani fogom :) Az viszont biztos, hogy négyeshangzatoknál dúr hangnemben, ha csak az alapakkordokat használjuk (tehát nincs alteráció meg hangnemi kitérés), akkor a hetedik fok (vezetőhangnak is nevezik, tudniillik ahol kisszekund vagyis félhang távolság van, az vezetőhang, és felfelé oldhatjuk!) félszűkített, teljesszűk csak a származtatott mollskáláknál kerül elő!
nagyon szépen köszi a válaszod, szerintem 100% kosan megértettem, elég egyértelműen leírtad és érthetően.
világos h 3 mas hangzatnál nincs félszükített.(septin miatt) megértettem. de a tanárommal mi úgy írtuk fel a C dúr hangnembe hogy H félszükített is van benne. és el is mondta h azért lett félszükített mert E is van a hangnembe. most télleg nem azért írom le újból mert nem értem csak mert tuti h a tanárom így mondta. (és az órán 4 es hangzatokról nem volt szó!) ezek szerint vagy olyan dolgott mondott a tanárom ami ritka és nem használandó, vagy ő rosszul tudja. másra már nem tudok gondolni :) de csütörtökön rákérdezek és kiderítem h mi ez igazából.
"a ii-V-I progresszió, a jazz és a tradicionális popzene alapja)." ez az info különösen tetszett köszönöm még1szer :)
Azt hiszem, ezt a kérdésedet nem válaszolták még meg, ha igen, akkor mea maxima culpa!
A T-SD-D a nyugati zeneelmélet lényege, ezt muszáj megértened, innen lehet csak továbbindulni. Egyelőre maradjunk a hármashangzatoknál. Szóval, egy hangnemben az akkordoknak funkciói vannak. Ha egy megadott akkordmenetben nincs hangnemi kitérés, tehát nem lépünk olyan akkordra, ami nincs benne a hangnemben (C-dúr-ban például nincs A-dúr vagy F#-moll) akkor ha teszem azt a hangnem C-dúr, az első fok egy C-dúr hármashangzat, a második egy d-moll, a harmadik egy e-moll, a negyedik egy F-dúr, az ötödik egy G-dúr, a hatodik egy a-moll, a hetedik egy h-szűkített (szűk hármas, ez NEM EGYENLŐ A SZŰKÍTETT NÉGYESHANGZATTAL!!!). Mindegyik akkord vezet egy másikra. A három legfontosabb ezek között az első fok (a tonika, itt C-dúr), a negyedik fok (a szubdomináns, itt F-dúr) és az ötödik fok (a domináns, itt G-dúr). A tonika a nyugvópont, az akkordmenet a tonikáról bármely funkciójú akkordra léphet a hangnemben. A szubdomináns visszavezetHET a tonikára (plagális zárlatnál innen lép a nyugvópontra az akkordmenet), de ezzel együtt a szubdominánsról lehet modulálni, átlépni más hangnembe a legtisztább módon. Az ötödik fok, a domináns az első fokra oldódik, magyarul a tonikára vezet. Ezt a három fokot nevezzük főfunkcióknak. A többi fok is vezet persze, a második fok például főleg a dominánsra, ahonnan visszaléphetünk a tonikára (ez a ii-V-I progresszió, a jazz és a tradicionális popzene alapja).
Hát, modernebb big band arrangement-ekben még Power Chordokat (kvinteket) is találtam harsonákon, kb. olyan hangmagasságban ahol az elektromos gitár E-A húrja van, nameg a jazzelmélet csak egy magyarázat arra, miért játszunk a hangnemen kívül. Minden elfogadott, ami jól szól:D
Persze, tisztában vagyok vele, ezt próbáltam megfogalmazni azzal hogy "nem ismerik el".
Az hogy létezik olyan, hogy dúr hármas (vagy éppen moll) szeptim nélkül, az nem vélemény kérdése, hanem tény.
féloff - de jól esik : )
most fejeztem be a kovács kati ha legközelebb látlak című számának a leszedését. nekem ez nagy feladat volt - főleg ahhoz képest, hogy a végén azért relatíve egyszerűnek tűnik : ) -, este 7 óta kínlódtam vele. viszont nagyon jó érzés így játszani, hogy én szedtem le!!!
mindenkinek további jó fejtegetést!
Igen, de ne így állj hozzzá. Nehéz lesz.
Helyette azt jegyezd meg, hogy a sus4 (vagy 7sus4) a következő hangközökből épül fel:alap, kvart, a kvint, szeptim. Ha négyesről beszélünk.
Ha hármashangzatról akkor a szeptimet elhagyod, de általában benne van, mert úgy szól jól. A sus4 akkord jellegzetessége, hogy a szokásos terc helyett kvartot teszünk az akkordba, majd rögtön feloldjuk a megfelelő dúr akkordra. Pl. A7sus4 --> A dúr. Ez nagyon szépen szól. Késleltetett hatást kelt, ezért is hívják így ezt az akkordot.
Sus2 esetében hasonló a helyzet. Itt terc helyett szekunddal építjük az akkordot.
Ez nagyon szépen tud oldódni mollra.
sokkal érthetőbb, ha fogsz egy dúr skálát és elkezded egymásra pakolni a terceket, meg fogsz egy harmonikus moll skálát és ott is elkezded egymásra pakolni a terceket. - csak, hogy én is beledumáljak : )
off
az volt a feladat, hogy olyan gitárt kell építeni, ami kiszól a zenekarból rendesen, nem lévén akkor még erősítés, a nájlon húrok meg nagyon halkak voltak és nem lehetett nyújtani.
nagyobb lett a test, lebegő húrláb, hogy jobban átadja a rezgést és a klasszikus gitárnál is hosszabb menzúra - 65 cm helyett 67 -, ovális hangluk.
iszonyú gyors a hangindítása, igazi rohadt kis genyó tud lenni, minden pengetési vagy intonációs hibát felerősít. az ovális hangluk miatt pedig olyan jó kis nazális, sok középtartományú hangja van, tényleg átüt mindenen.
ON
amúgy meg Bm7b5 E7b9 Am
Figyelj, többen írták már, hogy nagyon nagy káosz van a fejedben, valószínűleg ezért nem értesz sok dolgot.
- Szűkített hangnem nincsen.
- Hogy a kvint előtt milyen hang van, ott nem értem, hogy mire gondolsz, de az akkord minőségébe nemigen szól bele. (Egyébként az F előtt valóban az E van, de ezek távolsága - rendhagyó módon - félhang, illetve szabatosabban fogalmazva kisszekund.
- A félszűkített hangzatot azért hívják így, mert csak a kvintje van szűkítve, a szeptimje nem. (Következésképpen ez egy négyeshangzat mivel van szeptimje. Mely történetesen kisszeptim.) A szűkített szeptim (szintén négyeshangzat) esetében a kvint és a szeptim is szűkített az akkord alaphangjához képest.
- Fenti logikából következik, hogy egy hármashangzat nem lehet félszűkített, mivel csak kvintje van, szeptimje nincs. A hármashangzat vagy szűkített, vagy moll, vagy dúr, vagy bővített. (A jazzelmélet még idesorolhatja a sus4, illetve sus2 akkordokat is.)
nah most megnéztem a füzetembe idézem. "Ha a szűkített hangnem elött is hangnemben illő hangot találunk akkor félszükített hanról beszélünk" én írtam csak máshogyan megfogalmazva. tehát fő hármas hangzatnál E van elötte ami a hangsorban egy egész hang ezért is eleve szükített. mondjuk lehet h hülyeség ez a félszűkített dolog mert ugyan az csak ha nagyon iskolásunk akarunk lenni akkor így helyes. kérdés akkor van félbővített is? xd
jó én egyébként ezt a félszükített dolgot már régen tanultam és kicsit kiesett a fogalma. a 4 es hanzatokkal nem is tudom keverni még mivel azt én még nem tanultam :P
nah várjunk félszűkítettről akkor beszélünk ha a fogjuk a Hszűkítettet és a kvint elött is egész hang található. (nemigaz? nem pinaszőr xd) ebben az esetben ha szűkített H nézzük akkor kvintje az F és elötte félhangal pedig ott az (E egy egész hang ha a hangsort nézzük!). és ekkor van félszűkített. nah de nyugodtan ki lehet javítani ha hülyeséget írok.
az akkordoknál én fő hangzatokról írtam, ott pedig az Em és az F dúr adja ami miatt lesz félszűkített lesz az a H.
a C (c-e-g) F (f-a-c) G (g-h-d) akkordok maradéktalanul kiadják a C-dúr skálát. ha megnézed a hangjaikat, akkor kijön a c-d-e-f-g-a-h. a Dm Em Am Hm5b szintén része ennek a hangkészletnek tehát minden további nélkül elképzelhető a használatuk. ha úgy érted, hogy akkordbontásként, arpeJOE-zásként, akkor pl. C-re az Em arpeggio nem szól rosszul. ez esetben valójában egy Cmaj7 hatást keltesz.
viszont ha úgy érted, hogy a szólóban is elkezdesz akkordozni, akkor kicsit meggondolandóbb a dolog. főleg torz hangszínen! általában az akkordra egy másik akkordot rájátszani csak úgy nem működik, könnyen disszonáns lesz.
Ebben az esetben a H szűkről beszélünk (HDF), nem félszűkről. Ugye a szűk akkord mollból "származtatható". HDF# lenne a Hmoll akkord, de a C dúr hangsor F-et tartalamz ezért szűkítenünk kell az akkord kvintjét. Ne keverd a 4-es hangzatokkal.
A többit fejtsd ki bővebben, mert nem egészen értem mit akarsz kérdezni.
ha írok egy számot 3 akkordból. mondjuk legyen C F G akkordok. fogokm a súr skálát és alásolozok vmit akkor az alapra nyugodtam belejátszhatom színesítésként a Dm Em Am H félszükített-et?
nehéz megmondani - legalábbis én nem tudom -, mert mindegyik selmer maccaferri kópia ebben a műfajban. ráadásul általában a fejen lévő logó mintája is csak nagyon kevéssé tér el az eredetitől, kivéve persze a gyártó nevét.
pl solozok egy kis szekund alapra, és az alapom átvált nagy septimbe, és én pedig ugyan azt a solot tudom rá nyomni úgy h a halgató azt hiszi teljesen más az alap? vmi ilyesmire gondolok én... jól gondolom?
szám írásban a hangközfordításnál, milyen érzetet kelt? szval fogok egy kis sekundot és nagy septimbe váltok át ugyan azokkal a hangokkal ugye... zeneileg mit teszek ilyenkor? nem tudom értitek e a kérdésemet :D
tonika d sd miért fontos a zenében? ma órán ezt vettük de csak felét tudtuk átnézni. amit meg elmondott a tanárom az óra végén nem értettem köviben beszéljük meg, de nem bírok anyi ideig várni xD furdal a kiváncsiság... hála isten mostmár minden alap elméleti dolgot tisztáztam magamba a tanároimmal, télleg sok segítség egy tanár, nem is lehetne tanár nélkül ezeket megtanulni...
úgy tudok felvenni h késik a hang valamenyit... mert van effectem meg midnen de nem tudom megcsinálni max 25 ms os késés lesz benne... az meg szerintem észrevehető
"türelem, jó szólót terem" XD azért sürgetem annyira ezt az elméletit mert sztem gyakorlatba pont olyan szinten vok ha tudnék minden elméleti rész jó solokat tudnék írni. és maga a tudat idegesít "ha tudnám..." de nem tudom :D
de talán így jó is mert mire megtanulom az elméletit profi gyakorlati szintet elérem :D
Ennél nagyobb kavar már nem is lehet a fejedben. Lassíts kicsit, egyre több mindent nem fogsz érteni.
Anno volt egy nagyon jó összefoglalás az alapelméletről itt a fórumon. Tök érthető és logikus, majd elküldöm mail-ben.
az adott pl. dúr/moll hangnem alaphangja, vagyis I (első) foka a tonika, IV foka a szubdomináns és V foka a domináns. ezek a fő hármasok. egyértelmű funkciót hordoznak és a bennük szereplő hangokból hiánytalanul kiadódnak a hangnem hangjai. a többi fokra építetteket pedig mellék hármasoknak szokás hívni.
tonika szubdomináns domináns, ezekről mit illik tudni? anyit tudok h a 3 mas hangzat felépítés hangjai, neten néztem ott viszont úgy volt jelölve h alaphang (kvart amit nem értettem) és a tiszta kvint.
(kvart helyett ha moll van akkor egy kis terc ha dúr nagy terc.)
nem érek rá, akarok zenekart muszáj minnél elöbb megtanulnom minden elméleti részt, aztán ha majd tudok mindent ráérek vele mélyebben foglalkozni, amit meg nem lehet így megtanulni arra úgy is rájövök magamtól időközbe.
Szerintem feleslegesen túlbonyolítod a dolgokat. Mindenfajta zenében elsősorban az alapvető zenei funkciókkal kell tisztában lenni -tonika, domináns, szubdomináns; ami tulajdonképpen a kompozició alfája és omegája, vagy ha úgy jobban tetszik: nyugvópontja és tetőpontja. A rockzene az esetek zömében nem lép ki az alap hangneméből, ami lehet dúr, vagy moll alapú. Tehát adott egy rock nóta pl: C mollban, akkor arra C mollban lehet imprózni. Történetesen, ha erre Te pl: D lokriszit, vagy Disz dúr pentatont játszol, még ugyanúgy C mollban vagy, mert a tonika , és annak érzete nem változik, csak nem az alaphangról játszottad a C mollt. Az improvizációnak természetesen sokkal több szegmense van, de ez az alap, hogy átlásd a hangnem hangkészletét, illetve megtanulod használni az egész fogólapon.
jah azt láom h eol nál (az alaphanghoz viszonyítva) kvartot emelem egy fél hangal akk dór lesz. de még mindig nem vágom miért onnan indulunk :D van erre vmi szabály? egyébként én még csak úgy tanultam h a VI ami moll a többi mind dúr persze még nem teljesen fejeztük be az órát tanáromal mikor ezt vettük :) (a VI amivel átléphetek dúr akkorról moll ra)
...nem akarok beleszólni, de itt a baj.... a dór az moll jellegű, tehát innen kell indulni...tehát mondhatod, hogy a moll, eol mód VI. fokát megtolod egy fél hanggal...
nagyából már tudom mind a hetet csak a váltásoknál még sokat kell gondolkodnom :D találtam egy ilyen backing track et
http://www.youtube.com/watch?v=WVgRsiQWe0E&NR=1&feature=fvwp
most nem úgy van mondjuk hogy ha G-Dórt akarok játszani akkor az 5 ös bundtól indulok. ionál vok 3 bundnál... ennek ellenére a backing tracknél 3 mas nál indul a G-Dór, legalábbis azt mutatja. most vagy én tudom rosszul van a videoba csinálták meg rosszul.
utsó fríg, elírtam. quayle szintjén már nem a skálákkal van gond, az biztos. idáig juss el ma! aztán ha kicsit érdeklődőbb lennél, akkor holnap bemelegítésképp játssz govan-t, vagy garsed-et is.
"A melodikus moll visszafelé is melodikus moll. " ez igaz de nem ezt kérdeztem hanem lefogásban :D lefogásban viszafele vezető út olyan mint a természetes mollé legalábbis így tanultam csak nem voltam benne biztos h csak ennél.
Emelkedő dallamoknál melodikus moll, ereszkedőmél a természetes moll használatos. Nem ezzel a meghatározzással kevered?
Egyébként ennek nincs sok értelme rock-ban. Toljadneki a harmonikust oda-vissza.
"Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete."
Végre! Endrebá kimondta a frankót. Nincs más egyéb ami összefoglalná ezeket a túlmisztifikált hangsorokat.
Ha méginkább egyszerűsíteni szeretnénk és mindenképp modálisokat szeretnénk, akkor rock zenére a javaslatom a mixolíd és a fríg használata (most nehogy azzal jöjjön valaki, hogy: "...hohó! nem csak ezek!", mert nem ezt írtam.:))
Én így van ahogy írod, azaz a hangnem avagy tonika, illetve az egyéb akkordkörnyezet határozza meg a hangsort/hangsorokat, ill. ugyanez fordítva is igaz, viszont a modálisok ismeretét pont ez okból tartom fontosnak, mert egy moll tonikájú harmóniamenetnél az improvizáló zenésznek óriási segítség, ha tisztában van a hangsorok "ízével". Itt például az általad említett dó-fá-szó=dúr és re-mi-la=moll csoportosítás -ezek ízlelgetése azonos alaphangról...és akkor a szimmetrikus, ill. egyéb kreált skálákról nem beszéltünk.
Összességében: a modálisok ismerete/gyakorlása azért fontos, mert így a-tól z-ig átlátható a hangnem hangkészlete.
)
