Laci komám, bajba jutottam
Az ötliteres üvegekből gyorsan kifogytam
A mama keze az idén kilikadt
Sorban "mosogatja" el az üveg tárgyakat
Véletlenül kicsúszott a kezemből mondja
Közben néz rám ártatlan szemekkel a drága
Fölmentem egy öreg padlásra hiába
Valaki kibaszta az üveget a pichába
Most vakarom a fejem, én balga
Pár éve még dunsztolódhattam vóna
Nem is beszélve arról a tényről
Mekkora piaca lenne ez edénynek végül
Nem is töröm rajta tovább a fejem
Mert a végén azt is a falba verem
ha fel van kelve a nap
s az égre fenn ragyog
midőn majdnem olyan szép
mint amilyen én vagyok
a bal lábujjam nem túl szép
és mindig szomorú
s ha megszagolod érezheted
hogy karfiol szagú
ketrecbe zárt hortobágyok zsongnak
s én legott okádok egy univerzumot
fűzfa poéták közt nyáladzik a lépem
az erölködésbe majd bele zápulok
tekergőző hangok árnyékánál zöldebb
ha az agyrágó bogár kárt tett már benned
hülyeséget írni mindig sokkal könnyebb
ha nem jutott pecsenye, szalonnát kell enned.
ha fel van kelve a nap
s az égre fenn ragyog
midőn majdnem olyan szép
mint amilyen én vagyok
a bal lábujjam nem túl szép
és mindig szomorú
s ha megszagolod érezheted
hogy karfiol szagú
ketrecbe zárt hortobágyok zsongnak
s én legott okádok egy univerzumot
fűzfa poéták közt nyáladzik a lépem
az erölködésbe majd bele zápulok
tekergőző hangok árnyékánál zöldebb
ha az agyrágó bogár kárt tett már benned
hülyeséget írni mindig sokkal könnyebb
ha nem jutott pecsenye, szalonnát kell enned.
Karácsony
.
Karácsony, mely szülte Anyádból magad,
éj sötétben ez csillagokból szavad,
haltál velem s veled haltam én a fény,
kárhoztunk s velünk kárhozott a remény.
.
Mily szép a bíbor vörös és a mély kék,
lelkünk vidulna s velünk a mindenség,
de könnyeim mért" sírnak minden felett?
Alvadt vérem néma s ez a felelet...
Csicsóka, picsóka
Nagy reményekkel voltam irántad koma
Bár a "helyi" ártól kissé elszédültem
900ft/kg nem semmi kérem
Azt nem állítom, hogy hatása nincsen
De nekem, csak puffadást okozott kérem
Tegnap este beállított barátom
Bár baszni volt Győrben, mint tudom
Azért a piacra kinézett
Számomra háztáji csicsókát vett
Hozta is nékem jó szívvel
Ki eszi meg?Föl nem mérem ésszel
Apránként teszünk majd levesekbe
Gyerekek, unokák eszik majd mind bekebelezve
Annyit azért kisajtoltam barátomból
Hogy fogalmam legyen győri áráról
Ott ötszáz matrica volt kilónkénti ára
Sajno a helybéli árt a mama pénztárcája bánta
Lényeg a lényeg, sajna tőle jobban puffadok
Nem találok olyan praktikát mitől jobban fingok
A síromon ő hegedül
.
Mily szép is a nincsben a van,
láttad te, de én nem láttam,
örök dalt zeng rád glóriád,
mert az anyám nem az anyád.
.
Átkok kínja nyelte szívem,
ne keresd, mert benned nincsen,
fényét Napnak kaptad te meg
s örülök, hogy ez gyermeked.
.
Óh mily szép ez és mily csodás,
szívedből jött feltámadás,
csókold mindig örök fényét,
én is imádom a lényét.
.
Jó dalnokom, édes szívem,
nekem most már semmim nincsen,
csak a tiéd, csak egyedül,
de sírom ő hegedül.
Megihletett versetek komák
A Vizeldét megszentelem hát
Hogy legyen tele minden jóval
Legalábbis őszinte szóval
Nem dicsérni jöttem
Csupán csak szarni
A szentély falait karbantartani
A restaurálást rábízom másra
Kinek szélesebb a repertoárja
Nekem sajna fingból sosincs elég
Szarásom is csak reggelre kész
Pisálni, azt még jól tudok
Azzal mindenütt nyomot hagyok
Mit zagyválok összevissza
Elhúzom a belem megyek a dolgomra
megtanultam
fonni
telefonon
makramé
mintával
a
telefonom
tele
fonom
ha
megtelik
fonással
a
telefonom
lecserélem
s
lesz
egy
üres
telefonom
s
makramé
mintával
a
telefonom
tele
fonom
ha
megtelik
fonással
a
telefonom
lecserélem
s
lesz
egy
üres
telefonom
s
makramé
mintával
a
telefonom
tele
fonom
ha
megtelik
fonással
a
telefonom
lecserélem
s
lesz
egy
üres
telefonom...
Árva gólya
.
Árva gólya szállt a kéményünkre,
oda rakta fészkét, mely jövője.
Jövője ez a gólyacsaládnak,
árva gólya szíve szállt fohásznak.
.
Árva szíve szólt fel a szép égbe:
"Árvák Atyja, ÉLET dicsősége!
Add meg amit szegény szívem kíván,
nincs semmim, de az is tiéd immár!"
.
"Nincs semmin, de az is tiéd immár,
add meg amit szegény szívem kíván!
Árvák Atyja, ÉLET dicsősége!"
Árva szíve szólt fel a szép égbe.
.
Árva gólya szíve szállt fohásznak,
jövője ez a gólyacsaládnak.
Oda rakta fészkét, mely jövője,
árva gólya szállt a kéményünkre.
Szomorú november elseje
.
Néma akkordom cseng a szobámban,
sírja a szívem s arcul ver szárnyam,
gitárt, mint tested, ölembe véve,
keserű sóhaj száll fel az égbe.
Összehasonlító tesztet
végzek lábam meg a sajt
között, felváltva megszagolva
Megállapítom aztán végül
nem ismerek olyan csajt
Ki ezt szeretné az orra alá tolva
Összehasonlító tesztet
végzek lábam meg a sajt
között, felváltva megszagolva
Megállapítom aztán végül
nem ismerek olyan csajt
Ki ezt szeretné orra alá tolva
Látom, hogy szaporodnak a népek,
Nagy dicsőségére a Vizeldének.
Nos, én is jártam ma erre éppen,
Szarok is egyet mindenféleképpen!
Jó egészséget a társaknak! S barátim,
Ne feledjétek, hogy lehet itt...akármin
mehet a dal, a vers, a rím és a strófa.
És a szag legyen a Vizelde mutatója!
Elkészült a mogyoró
Baritim ez csudijó
Nem kerül belőle eladásra
A család minden tagja ezt kívánja
Karácsonyi ajándékra nincs gondom
A fa alá teszem nedűs palackom
A főzde professzorának kritikája
Ilyen nem terem labanciába
Mert eddig onnan szerezte be
Jövőre is meglesz Lali receptje
Bassza meg!
Pedig még csak palackoztam
Egy csepp nektárt sem fogyasztottam
Előző szösszenetemben a klaviatúrán
Sok, sok betűt félrenyomtam
Hogy mi is a kínálat most elmondom
Szátokban a nyál gyorsan összefusson
Zöld dió csodálatos aroma
Ágyas málna, talán felülmúlja
Őszibarack, tömény zamatú
A meggyy hangos illatú
Natur eper, bizony nem rossz
Tiszta málna gyorsan fejbebasz
Mogyoró az üvegben érlelődik
Hogy milyen lesz, idővel elválik
Körte még cefrében izeg, mozog
November lesz mire üvegben lotyog
Ment a szürett
Fort a pálinka
Rendes ember nem ért rá
Magvas gondolatokra
Akkor és ott végezte el
Kicsi és nagydolgát
Ahol éppen ráérett a fosás, szarás
A nemes nedül lassan fogyaszthatók
Ezek lesznek kőltöinknek ihletet adók
Eme rímen majd beszartam
De gyó helyön vótam éppen
Bezony bajba löttem vóna
Ha nem a Vizeldében
Óvasom e remek verset
Naív népi líra,
Ilyeneket Gazz kőtőtárs
Jajj de nagyon bírgya!
ez a vers egy katasztrófa
egy földre lehányt patesz strófa
répás borsós cefrés róka
szilva barack alma körte
öklendezve hullt a földre
szagolhatja a sok dőre
Vigyél magaddal!
.
Elbújtam csókodban édes,
édes ajkadba bújtam,
hunytam szemem szemérmesen,
mert csókoltál, lehunytam.
.
Izzó tested szerelmet font,
font édes kéjt a tested,
mertem inni vágykutadból,
mert enyémet, te merted.
.
Bús magányban voltam eddig,
eddig csókolt a magány,
varázsálmokat álmodtam
s beteljesült a varázs.
.
Holnap hajnal csókját hinti,
hinti ránk a szép hajnal,
magad nélkül engem ne hagyj,
vigyél, vigyél magaddal!
Hajnali csendes órákon
Mikor a budit megtalálom
Kezemben egy rejtvénnyel
Szarok elmélyülten, békességben
Nem zavar sem unoka, sem az asszony
Csak töltöm a sorokat, nem gondolkodom
Ürülnek beleim, mire felocsudok
A fajanszban ott a produktumok
Pisa,fos, szar leeresztve
A rejtvény kitöltve, megfejtve.....
Mű-v-Ész, ki magát s a művét,
mindennek előbbre tévé!
Mű-vé-sz, meg- e látja "művészt"?
Mű-v-Ész, eldönté mi a mű,
mely kéjét vágyát keresé:
Mű-v-Észét,s nem toll-loPoét...
Nem ám csak úgy akárkiét,
ki ő, ki jő ki kínja ő?
suttyó- "művészt" isten adá,
vers írást ám hagyja reá!
Mert a poéta csak ő lehet, ám egojára ha hányék,
ugrik a nyalja a hízeleg "apja" mer ős ivadék, e
láng eszü tollnok?! Láng eszü írnokom oly sokan éltek,
énekek éneke el nem is ér, monoton kezed, ír csak....
/időmértékes sorok, rímek mellékesek jelen esetben/
Ne búcsú, ne
Ismét elment a semmibe
Közelébe sem mentünk a vurtslinak
Sem a sok giccsárusnak
Bálok sem voltak éjszaka
Nyugodtan pihent a város apraja, nagyja
Bár a mutatványosok harsogtak veszettül
Este tízre minden elcsendesült
Kicsit én mulattam
Gitáromon a húrok közé csaptam
Elbazseváltam a Sneider Fánit
Sejhaj Rozit, meg az Elmúlt ez a nyárt is
Ez utóbbit sehol ne keresd
Csak a rím kedvéért írtam ide ezt
Ne búcsú, ne
Ismét elment a semmibe
Közelébe sem mentünk a vurtslinak
Sem a sok giccsárusnak
Bálok sem voltak éjszaka
Nyugodtan pihent a város apraja, nagyja
Bár a mutatványosok harsogtak veszettül
Este tízre minden elcsendesült
Kicsit én mulattam
Gitáromon a húrok közé csaptam
Elbazseváltam a Sneider Fánit
Sejhaj Rozit, meg az Elmúlt ez a nyárt is
Ez utóbbit sehol ne keresd
Csak a rím kedvéért írtam ide ezt
Minden
.
Hideg a rőt kályha,
szívem érzi ottan.
Mért" vagyok egyedül,
forró jégotthonban?
.
Mért" vagyok egyedül,
forró jégotthonban?
Hideg a rőt kályha,
szívem érzi ottan.
.
Kacajod mily édes,
mézzel csepeg szívem.
Harmathajnal remény,
nélküled ez nincsen.
.
Harmathajnal remény,
nélküled ez nincsen.
Kacajod mily édes,
mézzel csepeg szívem.
.
Elbújtál az éjben,
szíved titkos gyönyör.
Láttalak én mindig,
de hiányod gyötört.
.
Láttalak én mindig,
de hiányod gyötört.
Elbújtál az éjben,
szíved titkos gyönyör.
.
Most már veled mindig,
öröm ez és minden.
Vágytam gyönyörléted,
veled múlt a nincsen.
.
Vágytam gyönyörléted,
veled múlt a nincsen.
Most már veled mindig,
öröm ez és minden.
Most bezzeg elküldte
Mert kopipészteztem
Megpróbálom felidézni
Az elveszettett itten
Valamikor szerettem a piát
Ma már inkább a picsát
Kedvenc italom a hideg hüsi
Majd csemegének az üde punci
Azt bíz én nagyon szeretem
Ha furulyáznak lelkesen
Ma viszont nem lesz szex
Az asszony korán ágyba lesz
Labanciában szüretelt a drága
A teste a dugást nem kívánja
Nagyjából tán ennyit írtam
Már a rosseb sem tudja mit akartam
Elszállt a versem
Kilökött a fórum
A technika ördöge
Belépett az éterbe
Pedig a pinnáról regéltem
Szép sorokat itten
Helyenként az ivást is
Meg, meg említettem
Ezt irigyelhette meg
A gépi intelligencia
Remélem egy kóbor áram
Majd jól picsán bassza
Szereteteddel szeretve
.
Szereteteddel szeretve
szeretem magam s ez létgyönyör,
gyönyör a lét mert magam szeretem,
szereteteddel s ez nem gyötör.
.
Élted fénye a szívemben,
sötétből feltámadt szép remény,
reményedből élek már én mindig
s szívedből árad rám e szép fény.
.
Örömöd csókol örömre
s kívánom ezt amíg lét a lét,
de ha fonna téged a sötétség,
oldanám ezt halálommal én.
Minden nap éj
.
Minden nap éj a szívemben,
sötét szeretetgyilkos,
ébren alszok s vérzem álmod,
álmod mélyén, mely titkos.
.
Reménykútba befulladtam,
de élsz te ott s a remény,
árva szívem újjászülte,
mélyből született szép fény.
.
Csókkal szólít ajkad íze,
csókkal éleszt ős-remény,
csókod az élet s a gyönyör,
csókoddal élek már én.
Nem tudom mi történt itten,
Lalinak verset nem címeztem.
Nem mintha nekem gond lenne,
de Lali szerintem nem örülne.
Ezért kérem tisztelt admin,
legyen kedves ezt renberakni,
nem szeretnék mással vitatkozni,
Nem én vétkeztem és ennyi.
A "vércsibe "verset" saját hsz-re címeztem,
mert akkor egy hiba miatt fel csak így tehettem.
Írnék én
.
Írnék én egy verset,
de nincsenek oly szavak,
amily nagy szerelem,
tőled bennem maradt.
.
Írnék én egy verset,
de inkább rád csókolom,
lélektitkok mélyén,
át örömbozóton.
.
Írnék én egy verset,
de nem kell vers most már,
tudja a mi szívünk,
hogy mi kell, az hol vár.
Szép kicsi gesztenye sántán,
kis cica horkol a hátán..
Arra visz éppen a vétkem,
s tisztul a nyári mesében.
Kis csibe harca,
bár nem akarja,
fő csata lőn eme héten.
Kis csibe erre te mér jársz?
Macska előtt minek sétálsz?
Kis csibe áll be keménybe:
Macska te, állj ki csibészbe!
Néz csak a macska,
viszket a mancsa,
s azt hiszi kurva keményke.
Ugrik a macska de lassan,
kis csibe lábra berobban,
benn van a lábon a négyes,
s fojt csibe, vége se kétes.
Macska feladná,
ó de feladná......
S vércsibe tépi mer éhes!!!!
Véres a vége mesémnek...... :(
UI:
Mit akart a .... mond-annyi?
Tán ippeg csak semmi?
Pihent csöpp kis agyával,
írt pár sort, oszt ennyi!
Átvertem a kis szemetet
Elküldtem kínrímeimet
Sajna Jónás Tomi rovatában
Hiába próbálkoztam
Viszont a szakácskönyvnél is bejött
Remélem figyelnek az emberök
Négy unoka boldogított hétvégén
Unatkozni nem fogunk, sem a mama, sem én
Reggel a legkisebb ébredés után jelezte
Jó reggelt Lapikám, nagyon szerrretlek
A két nagyobbacska a mamával aludt
Így Ő ébredéskor duplán kapott puszit
A legnagyobb aki immár majd 14 éves
Az apjánál tölti e szünidei hetet
Vörösboros marhapörköltet főztem bográcsban
Még a tányérukat is kinyalták utána
Reggeli elfogyott, most kicsit elültek
Egy remek mesefilmen csendesen pihennek
Oszt, ha végelesz felköthetem gatyám
Kincskeresés, foci, csata, bújocska vár reánk
Szép pici lányka, a meztelen álma kitárva, s a szíve
úgy virul éjben, a kék szeme fénylik a szőke sötétben.
Tűz kicsi arcán égi e fény, ami égeti vágyát,
s menteni, rejteni kéne, a mézizü álmai csókját.
Szűz szive versel, s óvja a lelke e hexameterrel,
szép pici lány első kicsi csókját nem feledé el!
Keverem a glettet,
kell még egy sor a falra,
átcsiszolom szépen,
s majd le lesz alapozva.
Jöhet rá a festék,
szép legyen a lánynak,
örüljön majd drágám,
ha kész lesz a szobája.
Szívemből szóltál iGazz barátom
Minden mondatoddal fogalmaztál találón
Sajnos az "igazi" kocsmák is már eltűntek
Ami maradt, abban sincs köszönet
Akkord,Bizsibazsi, Faszkivan, Ricsike
Felsorolni lehetetlen kik tűntek el a semmibe
Tudomásom szerint Barna vidéken van
Ezért az oldalakon most csend van
Abban biztos vagyok, hogy Ő belátja
Ha nincs napi "mozgás"az a fórum kára
Mert az emberek, ha nem is írtak
Tudom, az offba beleolvastak
Így az orruk elé tárult a többi topic
Szakmai dolgaik megvitathatták a szakik
Remélem ötleted meghallgatást nyer
S az offból a politika kiátkozást nyer
Amikó az ember bemegy a kocsmába
Nem teszi poharát a kretének asztalára
Beszélget inkább a hozzá hasonlókkal
Nem vegyül el, az ostoba tahókkal
Na de bíz a tahók unatkoznak magukba
Ülnek némán asztaluknál, s nem állnak egymással szóba
Hiába nyalt segget, egyik a másiknak,
Mint kutyát ha már nincs haszna, ajtón kihajítnak
S hiába nyíg, fötör az, hogy "álljatok már szóba velem!",
gazdáitól számára bizony nincs neki kegyelem.
De a többi se tud semmi építőt tenni,
elkezdik hát némán a másik asztalt figyelni.
Hol vidám beszéd folyik, baráti a hangulat,
Ezt a tahókat bántja, mi az hogy más mulat?
Hívatlanul próbálják, a társalgást szétverni
Aljas posztolással a szart jól meg keverni
Mond meg nekem Lali, te vajon szóba állsz
kocsmatöltelékkel, ha éppen iddogálsz?
Kell az neked, hogy a tahó,
baráti beszélgetésedbe cseppet se odavaló
ostobaságát folyton odaböffentse
S ilyen baromsággal teljen el az este?
Egyet még csak elvisel a sok toleráns ember
De ha már három-négy jön, ott valamit tenni kell
Ugyanozokat a köröket nyomni, keresztül sok éven
meguntam a hülyéket, s bár sok csillag van az égen
Van ott fekete lyuk is, s ezek elszívják a fényt
Meg lehet most nézni, az offban az eredményt.
Kár érte mert sok jó arc is írt ám oda,
Májki, Miki, Raul, Laller, Zsolti, Robi, Khalim is jó koma
De jól eldumáltam én Squier úrral is bezony
Arion mesterrel s még Ricsivel is jó volt a viszony
Búvár úrral is szót váltottunk néha
nézetkülönbségünk nem volt probléma
De három kreténnel,nem szimpatizáltam
Velük általában szóba se álltam
Mégis mindegyik a szavaim figyelte
Mintha ez volna nekik, az életük értelme
Ostobaságaikat a maguk tahó módján
Hozzáfűzték a posztjaimhoz, s mint egérszar a tortán
úgy nézett ki végül bármely beszégetés
Nekem meg így már nem tetszett az egész
Szóval ha lesz módszer, hogy a tahókat ne lássuk
Írok majd az offba, addig meg meglássuk.
Morzsamesék
.
1.
.
Három pici teknős
(vannak, mert apjuk nős)
lépdelnek a sárban,
örömdagonyában.
.
De beleragadtak
és mesémnek vége,
mert jött a kis róka
s jóllakott ebédre
.
2.
.
Vérző lábán patkó
(persze, hogy ez egy ló)
vágtat, remeg teste,
meg is döglött este.
.
3.
.
Ó de szépen brekeg
(vagyis csak brekegett)
megjött a játszótárs,
éhes gólyapajtás.
.
4.
.
Őzgidácska sete
(suta néném látta)
ráesett egy UFÓ
s eltörött a lába.
.
5.
.
Kukorékol a tyúk
(kakas akar lenni)
bizonytalan e hang
s nem hisz neki senki.
.
Csak a jó gazdasszony
hitte el a mesét,
levágta a tyúkot
s utána örömmel
-s jóízűen- ette
a "kakaspörköltjét".
Én Gazz komám hová tűntél
Ezen falakra mostanság nem vizeltél
Nélküled megdöglött az off topic
De a politika nem hiányzik
Tudom, ha elkészül javaslatod
Jókat beszélgethetünk ott
Téma lehet a horgászat
Vagy Írországi pina vadászat
Szóba jöhet irodalom, tudomány
Filmeken is csemegézhetünk tán
Nem kell tartani vécécsészétől
Vagy hogy egy váratlan link ránk tör
A dolgot tovább forszírozom
Amint Barna itt lesz a topon
Okom panaszra nem lehet
Az eső szépen csepereg
Megkönnyebbült fű, fa, virág
A madarak is tollukat mossák
Bár az altalajba ebből nem kerül
Azért a flóra, fauna felderül
Ajtó, ablak tárva, nyitva
Friss levegő bejön rajta
Az ősz is lassan kopogtat
Vége lesz a nyári szezonnak
Életképek
.
Gyogyós Gyuszi verset mondott
s Piros Panna vért izzadott.
Tinó Tibi kiröhögte:
"Ásó Ádi a gödörbe!"
.
Csinos Csilla fején csipke,
Hős Hugónak szép hitvese,
Após Anti néz meredten,
Anyós Alíz hogy ver szemmel.
.
Rendőr Rudi leintette
Őrült Őrsöt, ki vezette
Lassú Lali kis trabantját
(ki Vér Vendelnek vette lányát).
.
Dilis Dani az erdőben
Maci Mancit fűzi éppen.
Róka Rezső eltaposta
s Hangya Hedvig belét húzza.
Hallottalak énekelni
.
Hallottalak énekelni
éjben messze s mégis közel,
szívünk egy de oly messze vagy,
csak a vágyad, az mi ölel.
.
Zeng a dal és szól a zene,
mély álomból kel a remény,
sötét éjben szívünk dobbant
s körülcsókolt mennyei fény.
.
Tér és idő összehajolt,
mint két öreg, vén szerető,
eltűnt minden, csak te meg én
s titkon örült a Teremtő.
.
Szóljon dalod most és mindig,
lelkem röppen örömtáncra,
pengesd a húrt, ne hagyd abba,
elmúlt magány éjszakája.
Jóleső érzés olvasni soraid
Mosolyt csalnak arcomra magvas gondolatid
Bizony az én csőnyelésem csak smafu
Egy lóhoz képest csemege kuku
Szarvason haj, úgy tizenéve jártam
Kaminyonommal útjait rongáltam
Barna öcsém a rímfaragás mellett
A Fórumon isdolgozik rengeteget
Csak azért nem ersztek bő lét
Hogy könnyen kend el e blődlit
Minden szó
.
Minden szó mit
a semmire írtam fel,
szívedben van,
mert a szíved így felel:
.
"Vártam szavad,
mely méz nekem édesem,
holnap ÉLET,
de tegnap s ma győzelem!"
.
Hogyne szólnék
s szóltam mindig tenéked,
nem láttad ezt,
de a szívedben érzed!
.
"Érzem én a
mindenségnek gyönyörét,
szép fényünknek,
Isten adta reményét!"
.
Elolvadok
GYÖNGYÖM a te lényedtől,
elfolyt szívem,
mely tenéked tündököl!
.
"Drága harcos,
édes barát, ne tedd ezt,
egyedül csak,
Isten legyen reményed!"
Az imént egy kisgép szervízben jártam
Bejött egy érdeklődő nagy bátran
Hamarosan érkezett derék testű kancája
Ő azon nyomban ugrott hozzája
Elindultak együtt a boltok előtti járdán
A srác keze asszonykája seggepartján járván
Mondom a szerelőnek, figyeld csak Andris
Mondja,emberünk viagrát vett be ma is
Válaszolom, azt nem hiszem Bandi barátom
Inkább nagy étvágyú e kanca úgy látom
Ide szarom a szarom,
óh be szép e szarhalom,
álmom volt ma Szarvason,
szarvas nyalta a faszom.
.
Csiga-biga kis pina,
jól el bújtál bugyiba,
gyere elő édesem,
élvezed majd s élvezem.
Alakulgat a fórum motorja
Megmaradt régi arculata
Bár a képfeltöltéssel pöcsölök
Bízom benne egyszer belejövök
Kezdenek éledezni a rovatok
Csak visszatérnek régi tagok
Majd az újak meg rájönnek
Itt hasznos infókra lelnek
Ó, mire ébredtünk reggelre
Tíz milli eső hullott földünkre
Ilyen kevés is elég a boldogsághoz
Minden növény életben maradásához
Vidáman danolnak a madárkák
Tollukat friss vízben áztatják
Minden ajtót, ablakot kitártam
E sorokat madár énekre kottáztam
Főorvos uram a számat kipeckelte
Gyomromba világító csövet nyomott le
Hogy teljes legyen ezen élvezetem
Vékonybelem elejébe is belement
Miközben taknyam, nyálam egybe folyt
További bizgentyűket is letolt
Csippentett belemből egy kis darabot
Eredményt egy hónap múlva kapok
Gémes kutamból vederrel merem a vizet
Megvallom őszintén baszni még ma is szeretek
Egyetlen egészséges testrészem a faszom
Olykor a ceglédi kannát is ráakaszthatom
Olvasom, érzem a fájdalom öl,
könny szemeimből már kicsorog,
csalfa kezének e gúny levele,
tőr a kezében daktilusom.
Szállnak a fákon a kis madarak,
kergetik egymást gondolatok,
tűz, ami égeti hímtagomat,
s sírva sikít sok daktilusom.
Átok a lelke, a méreg- öle,
mégis a testét úgy akarom,
érzem a szívemet ő öli meg,
s nincs menedék csak daktilusom .
Kelyhed a szép szád
tárva a csókra,
újra a nyelved az ajkaimon.
Lelked a méreg,
tested egy óda
s csókodat érzem a hajlatimon.
Vágyom a vágyad,
illatos ágyad
franc egye már meg a daktilusom.
Selyemhab nyelte
.
Selyemhab nyelte a lélekvesztőt el,
mely testemnek a mélyben sírboltja lett,
körbezár, óvna ő, amíg teheti,
ne mossák szét álmaim, vad tengerek.
.
A mélyben lent, meg nem született percek,
vad időhullám vetélt magzatai,
ölnék szépségem, mi dicső a múltnak,
amit a tenger, már soha nem ad ki.
.
Örök sötétben, roppant nagy magányban,
nem jut el szerelem és mézédes szó,
de szívem örökre várja a hangod,
azt ami élet volt s már nem hallható.
Vizelde ajtó nyitva, tárva
Költőinknek nagy vígságára
Mert bizony feltelt a hólyagunk
Visszatartottuk szarunk, húgyunk
Mekkora most a megkönnyebbülés
Lali bácsi homokozója tettre kész
Három akkordos köttőtársak
Könnyed rímeitek itt helyet találnak!
Ízletes szőrkucsma,
belülről imádva,
finomabb mond van ennél?
Vétkezem hű holdkor,
mindenki rég horkol,
tüzes hölgyem ekkor él.
Cirregő tücskökkel,
mámor és kéjlepel,
nem csoda ha elvesznél.
Lágy öl mi ajándék,
ringó mell menedék,
hol lágy borom csókolom.
Enyém ő hajnalig,
időm már csak alig,
még szép lágyan imádom.
Csókok és kéj sóhaj,
arcomban asszonyhaj,
ám jő reggel búcsúzom....
Anyám a szép véred
.
Anyám a szép véred,
igazságért kiált,
mert vérzik jó szíved,
mely látja a halált.
.
Holnap kínja benned,
mélytegnap gyermeke,
eleven vér halt meg,
e gyönyörtengerbe'
.
Hús, mely gyönyörhúsod,
vér, mely gyönyörremény,
Anyám, nincs itt senki,
csak Te vagy és csak én.
.
Méhed gyümölcse én,
Anyám, örök kincsem,
ne törődj semmivel,
hisz az itten nincsen.
Tegnap a horgászversenyen
Unokám hatalmasat ment
Nem csak a legnagyobb halat
De mennyiségben is nagyot haladt
22 db a horgán ficánkolt
Mit aztán büszkén ujságolt
Ám az élet milyen fura
Egy nyolchalas lett a "verseny"? bajnoka
A szervezőket kérdőre vonva
"mert ők így döntöttek"! ez válasz volna?
Anyja mondta a főszervező nőnek
Ezt magyarázd el egy hatéves gyereknek!
Most azon gondolkozom
Unokám hogyan kárpótolom
Bár az éjjel nálunk aludt
Hangulata nem maradt borus
De keresnem kell egy olyan helyet
Hol egy igazi kupát rendelhetek
Ó, örömteli dolog
Csepereg az eső, műtrágyát szórok
Felkapom anorákom
Vödrömben a gané, s afüvet járom
Gyorsan a bogyókat szétterítettem
Megelégedetten a teraszon hátran döltem
Mire egy spanglit elpöfékeltem
A felhő búcsút intett nékem
Most majd kénytelen leszek
Slaggal locsolni a trágya szemeket
Érzel
.
Érzel mindent, ott a nincsben,
hol a minden, vágyálmod,
szárból szökken most gyökérbe,
ez támad s ez halálod.
.
Pirospünkösd vére folyik,
sírgödörnek mélyéből,
galambszárnyak suhintása,
újjászült, örök égből.
.
Vágyva sóhajt édes ajkad:
"Bár ha élnék, bár ha én,
győztes lennék mindörökre,
én és Isten, a Remény!"
.
De nincs senki, ki meghallgat,
tán csak én, ki, ezt írja,
ne bánd Pajtás, gyere velem,
mi éneklünk, a sírba.....
Éjben láttam
.
Éjben láttam az örök fényt,
mit a hősöm mutatott,
sehol nem volt, idő s világ,
de benne már ragyogott.
.
Nem vérzett szív, még időben,
de halt minden, már benne,
nem volt semmi, csak szeretet,
magányosan, e szívbe'
.
Tegnap láttam, mi holnap volt,
örök szép fényt, látomást,
e világnak holt lelkei,
nem látják e ragyogást.
Egy dolgot elfelejtettem,
vers és líra, kérdésében
nem értem az ellentétet.
Líra nem a költészet része?
Én mindig így tudtam ezt,
okítsd tudatlan fejemet.
Köszönöm rám szánt idődet,
s, oktalanságom bocsásd meg.
A szmájliban nincsen ám rím,
mosolyomat küldje kínrím!
"Rímeimet" én csak poénnak szántam,
okítani végképp senkit nem akartam,.
Csak hevenyészve gyorsan írtam én pár sort,
Isten látja lelkem szándékom tiszta volt.
Sosem tartottam én magam költőnek,
Jól sikerült "versek" csak véletlen művek.
Kedves Tudatlan 2.2, nem tudhattad...
És én sem, míg meg nem mutattad.
S' aztán szállt meg az Isteni szikra,
Hogy mit írtál, nem vers, hanem líra.
De a Barnát ne féltsd, tud ő, ha akar.
Az a barna külső egy igazi költőt takar.
Írt már különbet, nagyobbat, szebbet,
De csak, úgy, hogy közt' meg se' rebbent.
Vérbeli zenész ő, és irodalomkedvelő,
Azereiben úszik sok rím, csak nem jött elő.
Szóval a segítség nem ér, nem kell neki,
Megírja majd azt ő profin...ha észreveszi.
Amúgy a Te verziód süvegelést érdemel,
Szavaid rám igen nagy hatást értek el.
Ilyen mondat nincs, de mostmár mégis van.
Mindegy hogyan, csak rím legyen a Vizeldéban.
Szedjük ráncba a soraid rímesen,
hogy ne nézzen ki olyan rímtelen:
Felhívás poétalelkűeknek:
Fiúk biza írtok szép dolgokat,
indul is egy kurzus,
értelmezendő vers-dal sorokat,
s nyitva vár a kapu,
költők gyertek, hozzátok pennátokat!
s együtt írogatunk :)
