Okom panaszra nem lehet
Az eső szépen csepereg
Megkönnyebbült fű, fa, virág
A madarak is tollukat mossák
Bár az altalajba ebből nem kerül
Azért a flóra, fauna felderül
Ajtó, ablak tárva, nyitva
Friss levegő bejön rajta
Az ősz is lassan kopogtat
Vége lesz a nyári szezonnak
Életképek
.
Gyogyós Gyuszi verset mondott
s Piros Panna vért izzadott.
Tinó Tibi kiröhögte:
"Ásó Ádi a gödörbe!"
.
Csinos Csilla fején csipke,
Hős Hugónak szép hitvese,
Após Anti néz meredten,
Anyós Alíz hogy ver szemmel.
.
Rendőr Rudi leintette
Őrült Őrsöt, ki vezette
Lassú Lali kis trabantját
(ki Vér Vendelnek vette lányát).
.
Dilis Dani az erdőben
Maci Mancit fűzi éppen.
Róka Rezső eltaposta
s Hangya Hedvig belét húzza.
Hallottalak énekelni
.
Hallottalak énekelni
éjben messze s mégis közel,
szívünk egy de oly messze vagy,
csak a vágyad, az mi ölel.
.
Zeng a dal és szól a zene,
mély álomból kel a remény,
sötét éjben szívünk dobbant
s körülcsókolt mennyei fény.
.
Tér és idő összehajolt,
mint két öreg, vén szerető,
eltűnt minden, csak te meg én
s titkon örült a Teremtő.
.
Szóljon dalod most és mindig,
lelkem röppen örömtáncra,
pengesd a húrt, ne hagyd abba,
elmúlt magány éjszakája.
Jóleső érzés olvasni soraid
Mosolyt csalnak arcomra magvas gondolatid
Bizony az én csőnyelésem csak smafu
Egy lóhoz képest csemege kuku
Szarvason haj, úgy tizenéve jártam
Kaminyonommal útjait rongáltam
Barna öcsém a rímfaragás mellett
A Fórumon isdolgozik rengeteget
Csak azért nem ersztek bő lét
Hogy könnyen kend el e blődlit
Minden szó
.
Minden szó mit
a semmire írtam fel,
szívedben van,
mert a szíved így felel:
.
"Vártam szavad,
mely méz nekem édesem,
holnap ÉLET,
de tegnap s ma győzelem!"
.
Hogyne szólnék
s szóltam mindig tenéked,
nem láttad ezt,
de a szívedben érzed!
.
"Érzem én a
mindenségnek gyönyörét,
szép fényünknek,
Isten adta reményét!"
.
Elolvadok
GYÖNGYÖM a te lényedtől,
elfolyt szívem,
mely tenéked tündököl!
.
"Drága harcos,
édes barát, ne tedd ezt,
egyedül csak,
Isten legyen reményed!"
Az imént egy kisgép szervízben jártam
Bejött egy érdeklődő nagy bátran
Hamarosan érkezett derék testű kancája
Ő azon nyomban ugrott hozzája
Elindultak együtt a boltok előtti járdán
A srác keze asszonykája seggepartján járván
Mondom a szerelőnek, figyeld csak Andris
Mondja,emberünk viagrát vett be ma is
Válaszolom, azt nem hiszem Bandi barátom
Inkább nagy étvágyú e kanca úgy látom
Ide szarom a szarom,
óh be szép e szarhalom,
álmom volt ma Szarvason,
szarvas nyalta a faszom.
.
Csiga-biga kis pina,
jól el bújtál bugyiba,
gyere elő édesem,
élvezed majd s élvezem.
Alakulgat a fórum motorja
Megmaradt régi arculata
Bár a képfeltöltéssel pöcsölök
Bízom benne egyszer belejövök
Kezdenek éledezni a rovatok
Csak visszatérnek régi tagok
Majd az újak meg rájönnek
Itt hasznos infókra lelnek
Ó, mire ébredtünk reggelre
Tíz milli eső hullott földünkre
Ilyen kevés is elég a boldogsághoz
Minden növény életben maradásához
Vidáman danolnak a madárkák
Tollukat friss vízben áztatják
Minden ajtót, ablakot kitártam
E sorokat madár énekre kottáztam
Főorvos uram a számat kipeckelte
Gyomromba világító csövet nyomott le
Hogy teljes legyen ezen élvezetem
Vékonybelem elejébe is belement
Miközben taknyam, nyálam egybe folyt
További bizgentyűket is letolt
Csippentett belemből egy kis darabot
Eredményt egy hónap múlva kapok
Gémes kutamból vederrel merem a vizet
Megvallom őszintén baszni még ma is szeretek
Egyetlen egészséges testrészem a faszom
Olykor a ceglédi kannát is ráakaszthatom
Olvasom, érzem a fájdalom öl,
könny szemeimből már kicsorog,
csalfa kezének e gúny levele,
tőr a kezében daktilusom.
Szállnak a fákon a kis madarak,
kergetik egymást gondolatok,
tűz, ami égeti hímtagomat,
s sírva sikít sok daktilusom.
Átok a lelke, a méreg- öle,
mégis a testét úgy akarom,
érzem a szívemet ő öli meg,
s nincs menedék csak daktilusom .
Kelyhed a szép szád
tárva a csókra,
újra a nyelved az ajkaimon.
Lelked a méreg,
tested egy óda
s csókodat érzem a hajlatimon.
Vágyom a vágyad,
illatos ágyad
franc egye már meg a daktilusom.
Selyemhab nyelte
.
Selyemhab nyelte a lélekvesztőt el,
mely testemnek a mélyben sírboltja lett,
körbezár, óvna ő, amíg teheti,
ne mossák szét álmaim, vad tengerek.
.
A mélyben lent, meg nem született percek,
vad időhullám vetélt magzatai,
ölnék szépségem, mi dicső a múltnak,
amit a tenger, már soha nem ad ki.
.
Örök sötétben, roppant nagy magányban,
nem jut el szerelem és mézédes szó,
de szívem örökre várja a hangod,
azt ami élet volt s már nem hallható.
Vizelde ajtó nyitva, tárva
Költőinknek nagy vígságára
Mert bizony feltelt a hólyagunk
Visszatartottuk szarunk, húgyunk
Mekkora most a megkönnyebbülés
Lali bácsi homokozója tettre kész
Három akkordos köttőtársak
Könnyed rímeitek itt helyet találnak!
Ízletes szőrkucsma,
belülről imádva,
finomabb mond van ennél?
Vétkezem hű holdkor,
mindenki rég horkol,
tüzes hölgyem ekkor él.
Cirregő tücskökkel,
mámor és kéjlepel,
nem csoda ha elvesznél.
Lágy öl mi ajándék,
ringó mell menedék,
hol lágy borom csókolom.
Enyém ő hajnalig,
időm már csak alig,
még szép lágyan imádom.
Csókok és kéj sóhaj,
arcomban asszonyhaj,
ám jő reggel búcsúzom....
Anyám a szép véred
.
Anyám a szép véred,
igazságért kiált,
mert vérzik jó szíved,
mely látja a halált.
.
Holnap kínja benned,
mélytegnap gyermeke,
eleven vér halt meg,
e gyönyörtengerbe'
.
Hús, mely gyönyörhúsod,
vér, mely gyönyörremény,
Anyám, nincs itt senki,
csak Te vagy és csak én.
.
Méhed gyümölcse én,
Anyám, örök kincsem,
ne törődj semmivel,
hisz az itten nincsen.
Tegnap a horgászversenyen
Unokám hatalmasat ment
Nem csak a legnagyobb halat
De mennyiségben is nagyot haladt
22 db a horgán ficánkolt
Mit aztán büszkén ujságolt
Ám az élet milyen fura
Egy nyolchalas lett a "verseny"? bajnoka
A szervezőket kérdőre vonva
"mert ők így döntöttek"! ez válasz volna?
Anyja mondta a főszervező nőnek
Ezt magyarázd el egy hatéves gyereknek!
Most azon gondolkozom
Unokám hogyan kárpótolom
Bár az éjjel nálunk aludt
Hangulata nem maradt borus
De keresnem kell egy olyan helyet
Hol egy igazi kupát rendelhetek
Ó, örömteli dolog
Csepereg az eső, műtrágyát szórok
Felkapom anorákom
Vödrömben a gané, s afüvet járom
Gyorsan a bogyókat szétterítettem
Megelégedetten a teraszon hátran döltem
Mire egy spanglit elpöfékeltem
A felhő búcsút intett nékem
Most majd kénytelen leszek
Slaggal locsolni a trágya szemeket
Érzel
.
Érzel mindent, ott a nincsben,
hol a minden, vágyálmod,
szárból szökken most gyökérbe,
ez támad s ez halálod.
.
Pirospünkösd vére folyik,
sírgödörnek mélyéből,
galambszárnyak suhintása,
újjászült, örök égből.
.
Vágyva sóhajt édes ajkad:
"Bár ha élnék, bár ha én,
győztes lennék mindörökre,
én és Isten, a Remény!"
.
De nincs senki, ki meghallgat,
tán csak én, ki, ezt írja,
ne bánd Pajtás, gyere velem,
mi éneklünk, a sírba.....
Éjben láttam
.
Éjben láttam az örök fényt,
mit a hősöm mutatott,
sehol nem volt, idő s világ,
de benne már ragyogott.
.
Nem vérzett szív, még időben,
de halt minden, már benne,
nem volt semmi, csak szeretet,
magányosan, e szívbe'
.
Tegnap láttam, mi holnap volt,
örök szép fényt, látomást,
e világnak holt lelkei,
nem látják e ragyogást.
Egy dolgot elfelejtettem,
vers és líra, kérdésében
nem értem az ellentétet.
Líra nem a költészet része?
Én mindig így tudtam ezt,
okítsd tudatlan fejemet.
Köszönöm rám szánt idődet,
s, oktalanságom bocsásd meg.
A szmájliban nincsen ám rím,
mosolyomat küldje kínrím!
"Rímeimet" én csak poénnak szántam,
okítani végképp senkit nem akartam,.
Csak hevenyészve gyorsan írtam én pár sort,
Isten látja lelkem szándékom tiszta volt.
Sosem tartottam én magam költőnek,
Jól sikerült "versek" csak véletlen művek.
Kedves Tudatlan 2.2, nem tudhattad...
És én sem, míg meg nem mutattad.
S' aztán szállt meg az Isteni szikra,
Hogy mit írtál, nem vers, hanem líra.
De a Barnát ne féltsd, tud ő, ha akar.
Az a barna külső egy igazi költőt takar.
Írt már különbet, nagyobbat, szebbet,
De csak, úgy, hogy közt' meg se' rebbent.
Vérbeli zenész ő, és irodalomkedvelő,
Azereiben úszik sok rím, csak nem jött elő.
Szóval a segítség nem ér, nem kell neki,
Megírja majd azt ő profin...ha észreveszi.
Amúgy a Te verziód süvegelést érdemel,
Szavaid rám igen nagy hatást értek el.
Ilyen mondat nincs, de mostmár mégis van.
Mindegy hogyan, csak rím legyen a Vizeldéban.
Szedjük ráncba a soraid rímesen,
hogy ne nézzen ki olyan rímtelen:
Felhívás poétalelkűeknek:
Fiúk biza írtok szép dolgokat,
indul is egy kurzus,
értelmezendő vers-dal sorokat,
s nyitva vár a kapu,
költők gyertek, hozzátok pennátokat!
s együtt írogatunk :)
Hát mit nem látok a Vizeldében?
Egy prózával kikent szépen,
Pedig a szabály mindenkire áll,
Legyen az bárki, aki idetalál.
A kibaszás érdekében befogom,
De a Budiláncot lassan leadom.
Nincs eszköz, mit használnom kéne,
Sem erő a próza megfékezésre.
Ez egy verses csoport, ott van fenn,
De még annak is, aki ránk figyelt,
Mikor a Vizeldét is régről áthozta ide,
Pedig az is jó volt, nem csak egy bide.
Rég kőttőtársainkat láthatjátok újra,
Mindnek az öröme van ott, meg a búja.
Hát az emberek mennek, az idők múlnak,
De sosem lesz puskája egy nyúlnak.
Nagyon szuper, amiket írtok!
Idén dalszövegértelmező kurzusokat, előadásokat és beszélgetéseket tartunk..
Ha lene kedve valamelyikőtöknek ebben közreműködni, írjatok rám (hangmester@hangmester.hu) és a mikéntjét kitaláljuk ;)
Barna
Megjött az eső végre, valahára
Tikkadt növények nagy vígságára
A cseresznye szedésem holnapra maradt
Jobban gömbölyödik minden darab
Hogy a másodikban is érdemben legyen
A maradékot is bíz beleszedem
Laci barátom nálunk a helyzet változatlan
Jelentős csapadékot az idén még nem tapasztaltam
A kutam is csak húsz percig bírja
Majd a szivattyú a levegőt cuppogja
Irigykedve hallom a híreket
Hol az emberek a sok esőtől ingerlékenyek
Ismét két napja sötét az ég
De csak port fúj a fergeteges szél
Értesítettem az üzemeltetést
Mint látható Barna tettre kész
Fórumunk oldalain a vírus nem fogott
Úgy gondolom inkább új erőre kapott
Vizelde vizének ivása jutalom lenne
Inkább orrát saját szarjába verjük bele
Tán jól alakulnak a dolgok
Bigjoe tesó a körmükre pattint a trolloknak
Szép Viola balladája
.
Összegyűltek a vezérek,
mert újholdfény súgta éjnek,
hogy Gyulafi elrabolta,
táltos lányát s szöktek tova.
.
Farkasoknak véres foga,
csillan éjben s vonyít tova,
messzeségből vérszívók ők,
szép volt múltad, véres jövőd.
Fenyves erdő közepében,
szerelmespár olvad éjben,
egybe folyik szívük magva,
ma még élve, holnap halva.
.
Sereg tör már ítéletre,
vérvágyuknak éhes íze,
vágyja Gyulafinak vérét,
szép Viola hű szerelmét.
.
Táltos lánya erét ontja,
farkasfalkát mostan hívja:
"Vérem után a seregét,
buzgón nyeljétek ők vérét!"
.
Fenyves erdő közepében,
farkasfalka békességben
nézi Gyulafi szerelmét
s buzgón issza sereg vérét.
Szerelmemnek
.
Hercegednek mézvajszíve,
vaszáraknak holtreménye,
kincsek bűnében lát Isten,
mely mindig volt, a szép nincsben.
.
De lett élő mindighalál,
támadt éjben szép napsugár,
oda nézel, de itt látod,
velem éled, szép magányod.
.
Hulla-hopp és él karika,
elfeledett győztes magva,
kacajom fut tested ízén,
én lettem Te s Te lettél én.
Kárpátia
.
Kárpátia barlangjiból,
életforrás most támad,
hűs vizeknek, létvéríze,
csókod küldte, a mának.
.
Ötven bűnös, ötven bűne,
hajnalban lett, szép Isten,
reményeid, vágyreménye,
velem együtt, élt nincsben!
.
Megláttalak, a legszebb lányt,
ki volt sosem, ki nincsen,
velem együtt, ittad gyönyört,
ez meséltük, szép mennyben.
Azt hittem már meg sem jelensz,
hogy útmutatón repkedő
lepkelágy- szavaid,
virágról virágra libbenve
gyújtsanak fényeket
kemény koponya lakában
élő csekély agyvelőmnek!
Lám a rímírás még szabad.....
csak "linelt" egy sánta csikasz.
#9635
Nem tudtam, hogy mi ez,
rája kattintottam,
remélem, hogy "ércet",
jó mélyre nem szíttam...
Irtottam már férget,
nem találtam semmit
de aki belinkelt,
innye-binnye .... cit!
Kicsiny
.
Kicsiny szár fút trágyás földből,
három dinnye, meg négy tök,
szombat után vasárnap jön,
de miért nem csütörtök?
.
Bambán bámulsz baromarcú,
hogy e versem mért' döcög?
Mert a szombat, vére tegnap!
De miért nem csütörtök?
.
Húshagyó kedd, böjti péntek,
ebben leled örömöd?
Ma van szombat vasárnapja,
de miért nem csütörtök?
.
Három király csillagzata,
éjben nyalja Szentföldöt,
halálom lett kedd hajnala,
de miért nem csütörtök?
Híres holtéj
.
Híres holtéj befúlt vágya,
vélt gyönyöröd messiása,
zengi szavát halott jövő,
meghalt remény, borús idő.
.
Hernyószárnyad vágyja lepkét,
soha nem volt szép énekét,
elvesztél a merengésben,
mely sosem volt örök éden.
.
Hallgass ide! Süket füled
vak szívemből lett reményed!
Ha én senki, te meg minden,
osztozzunk az édes kincsen!
Elcsúsztam
.
Elcsúsztam egy szép tyúkszaron,
egy mezőgazdasági udvaron,
elestem s liba mondta: "Kár!",
pedig nem is volt ő oly szép madár.
.
Tojásra estem és kikőtt,
gazdasszony kezében szilvabefőtt,
bár ittam vón papa főztjét,
ki a cefre alá rakja rőzsét.
.
Bodri cica megugatott,
tepsiben sült falat, reményt hozott,
mesémnek már itt a vége,
bár nincs lezárva de fuss el véle!
Vidám vasárnap
.
Nyírnám én a füvet,
ha a füvet nyírnám,
bírnám én igened,
ha igened bírnám.
.
Súgnám a füledbe,
ha füledbe súgnám,
látnám szép szívedet,
ha szép szíved látnám.
.
Lennék a mindened,
ha mindened lennék,
vennék szerelmedből,
szerelmedből vennék.
.
Három meg egy az öt,
öt meg egy az három,
párom legyél te már,
te legyél a párom.
.
Örömmel
.
Örömmel állok most,
ítélőszékednél,
vérsugaradban már,
gennyem lett ez enyészt.
.
Rejtett titkaimnak,
mit mindenki látott,
meztelen testemből,
szülte vak halálod.
.
Vörös súlyát kéknek,
éj begyében élted,
hírem titkolták már,
bár vágyad lett épp ez.
.
Filozófusodnak,
súgtad ezt a kérdést,
Isten kiröhögte,
semmidben létezést.
.
Versem nem vers, csak egy,
szerelmi zivatar,
ha beállsz a sorba,
bezár a Hivatal.
.
Mennykű csapna belém,
és másodszor mellém,
te sohasem halsz meg,
csakis mindig, csak én.
.
Semmi
.
Semmiszer bőség az semmi,
Japánban turista lenni,
szalámiszeletek szárnyán,
szamuráj éjkirályleány.
.
Japán lányok arca,
szerelmednek harca,
véres mustár de jó,
béemvé lett merdzsó.
.
Befagyott fényed reménye,
harakirik örömléte,
zúgpogácsa hűlve de jó,
Japán kislány örömrabló.
.
Kelet gyöngye tova,
anyád egy mostoha,
Japán sziget nekünk,
napkelte szerelmünk.
.
Visszajöttél belém kedves,
örömkútad így lett nedves,
Japánban már jártunk egyszer,
beléd bújnék, még ezerszer.
.
Lettem Lenin terve,
öt évnek reménye,
Japán innen messze,
de szerelmed nyerve.
.
De szerelmed nyerve,
Japán innen messze,
öt évnek reménye,
lettem Lenin terve.
.
(írnék még egy verset,
ha elolvasnálak,
de apád szült holnap,
sohasem volt mának)
Tegnap ünneplőbe
öltözött a képzelet,
hiszen holnap jön a
koporsója,
valóságot fog szülni
az elrothadó mag,
végre szárba szökik,
a várt boldog óra.
.
Túl látok már a
horizonton,
ahol gyémánttá préselik
fájó könnyeimet,
visszaverődik az
Isten szava az
Univerzum széléről,
ezt súgta nekem,
a haldokló képzelet.
Üde zöld
.
Üde zöld levelek
és dús lombkoronák,
virágos rét mellett,
vadregényes erdő,
rejti szívem titkát.
.
Rétről keskeny ösvény,
csalogat a mélybe,
hófehér ruhában,
a legszebb lány állt ott,
az erdő közepébe'
.
Madárdalok hívtak,
minél jobban beljebb,
énekelték nekem,
hogy ott találom meg,
a legszebb szerelmet.
.
Mellettem őzikék,
örömmel ugráltak,
dobbant talpuk s szívem,
ujjongott ekkor a
legédesebb lánynak.
.
Üde zöld levelek
és dús lombkoronák,
vadregényes erdő,
virágos rét mellett,
rejti szívem titkát.
Az örökmozgók között
Van egy új jelölt
Én úgy látom koma
A Végtelen élretört
A P. Mobilnak annyi
Győzött a surlódás
De a Végtelen célja
Az örök fennforgás!
A Költészet naptya ez,
mert két új poéta
betért Szentélyünkbe
S falára nem kréta
volt az, mivel rímüket
vastagon felkenték
A költészet erejét
Hirdeti a festék!
Matematika
.
Tematika ma
.
Gyere velem
párhuzamosan,
mínusz kilenc kilóméterre,
így majd akkor,
tegnap fél hatkor,
találkozunk a végtelenbe'!
.
Nyerőszámaid
.
Láttam nyerőszámaid,
elmondanám, de nem itt.
Persze nulla van benne,
ennyi vérünk gyermeke.
Mínusz három is játszik,
ennyit voltunk Kínáig.
Végtelen meg marha jó,
onnét jött az űrhajó.
Ennyi számot ha játszol,
szívedben egy holt jászol,
mert Fortuna ördöge,
nem lett Isten gyermeke.
.
Szerelmes matematika
.
Te=M
.
Nehéz szív
.
Borúra nedű?
Bankszámlád könnyű!
Van egy dolog, mit nem vennék magamra
A Vizelde Őrének, GGV-nek haragja
Ha ismernék a népek Tolvaj Zsuzsi vesztét
Többé nem prózában cserélnének eszmét
itt a Vizeldébe, hát vond le tanulságul
Ki itt prózát nyomat, az bíz szarrá lágyul
Ja, így már más a leényzó fekvése, a 147. Kantáta közismert barokk sláger. Én gyerekkoromban hallottam először Dinu Lipatti olasz zongoraművész előadásában, zongorán. Édesanyám kedvence volt. A magyar szöveg szerint próbáltam keresni, de az reménytelen volt.
Megérkezés
.
Nyelvem vérzi
húsom álmát,
fénysötétben,
hű látomás.
.
Ízek hangját
remegi szív,
vágyak csendje,
édessel bír.
.
Oda értem,
mert itt vagyok,
lelked mélyén,
vak angyalod.
.
Nyálak útján,
siklik szép csók,
örömmagzat,
testedben bók.
.
Nem találtam
én szeretőt,
s felszántottam,
a temetőt.
.
Boldog lettem
most már végül,
van egy rózsa,
tövis nélkül.
Bár a dolgokat jobban átrágva
Vizeldénk lett Gyula versestára
Mély gondolatit itt adja át
Csak sokszor elveszti a humorát
Ám az is lehet, bűne sok
Ezért keletkeznek hosszú versszakok?
Ám leginkább arra gondolok
A pinnna hiánya e sok kos állapot.
Ezeken az oldalakon a próza nem dívik
Legalább a rovat neve mondhatna valamit
Bűnbocsánatot csak akkor nyerhetsz
Ha versekkel oldod fel ezen retteneteket
A rád kirótt penitencia a következő
Gyula verseit megtanulnod kötelező
Ez alól mentséged még egy lehet
Minden topicban kell verselned!
Köszönöm szépen
és viszont kívánom,
ne láss átkot, csak áldást,
ezen a világon!
.
"Ó, Jézusom, drága kincsem,
véreddel felüdítsz engem.
Így részesítesz örömben,
és vidítod szívem-lelkem.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha most bűnöm gyötör engem,
Jézus, hozzád fordul lelkem.
Véredben megkapni vágyom,
az átoktól megváltásom.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Isten haragja ha rettent,
engem a te véred elfed.
Lecsendesül az a harag,
a kegyelem rajtam marad.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha félelem szállja szívem,
véred felüdíti lelkem.
Nehéz kereszt ha felzaklat,
Vigasztalást véred ad csak.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha a világ szívem bántja,
a te véred felvidítja.
Ha az ördög csábít engem,
Véred felüdíti lelkem.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha pokol akar elnyelni,
és tüzével körülvenni.
Jézus, véred engem elrejt,
Lever minden ellenséget.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
A halál bár ijesztgethet,
kineveti őt a véred.
Mert ő el nem ragadhatott,
véred által szégyent vallott.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha majd innét el kell mennem,
véred felüdíti lelkem.
Akkor örömmel halok meg,
Mert öröklöm, az életet.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Mikor feltámad majd testem,
és ítéletre kell mennem.
Jobb felől állítson véred,
S érjen felmentő ítélet.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
El van készítve már nékem,
angyalok kíséretében.
Menni fehér ruhát öltve,
véred által örömödbe.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
Köszönöm szépen
és viszont kívánom,
ne láss átkot, csak áldást,
ezen a világon!
.
"Ó, Jézusom, drága kincsem,
véreddel felüdítsz engem.
Így részesítesz örömben,
és vidítod szívem-lelkem.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha most bűnöm gyötör engem,
Jézus, hozzád fordul lelkem.
Véredben megkapni vágyom,
az átoktól megváltásom.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Isten haragja ha rettent,
engem a te véred elfed.
Lecsendesül az a harag,
a kegyelem rajtam marad.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha félelem szállja szívem,
véred felüdíti lelkem.
Nehéz kereszt ha felzaklat,
Vigasztalást véred ad csak.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha a világ szívem bántja,
a te véred felvidítja.
Ha az ördög csábít engem,
Véred felüdíti lelkem.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha pokol akar elnyelni,
és tüzével körülvenni.
Jézus, véred engem elrejt,
Lever minden ellenséget.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
A halál bár ijesztgethet,
kineveti őt a véred.
Mert ő el nem ragadhatott,
véred által szégyent vallott.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Ha majd innét el kell mennem,
véred felüdíti lelkem.
Akkor örömmel halok meg,
Mert öröklöm, az életet.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
Mikor feltámad majd testem,
és ítéletre kell mennem.
Jobb felől állítson véred,
S érjen felmentő ítélet.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
.
El van készítve már nékem,
angyalok kíséretében.
Menni fehér ruhát öltve,
véred által örömödbe.
Minden bűntől megmos véred,
pokol tüze már nem éget.
Tudod imádom én verseid olvasni,
rajtuk olykor-olykor: nevetni, vagy sírni.
De eme "kis kosár", mit hozott a Gyuszi,
mindenki igényét kielégítheti.
Egy csokorban kaptunk, mennyei muzsikát,
gondolatébresztőt, szép költői imát.
De, ki "viccre" vágyott, kapta ő is jussát,
duzzogó néma hős? Bezárja jómagát..
Kívánok hű költő, szép ünnepet neked!
Elfogadod tőlem? Sóhajtva remélem ...
Béke és szeretet- áldás mindenkinek,
ki tőlem szívéből, szívvel fogadja ezt...
"Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!"
Mennyben lévő
.
Mennyben lévő
kisbabáknak,
mert kereszt szült,
rejtett mának,
.
részecskéid
vágysugara,
múltnak élte,
holnap magva.
.
Zenéimben
csend "éjsírás",
dallamom halt,
feltámadást,
.
ez a bűntől
lett megváltás,
szombat napon,
életgyónás.
.
Neked tetszik,
nekem rég vágy,
nekem éj volt,
neked imád,
.
neked győztes,
nekem szerény,
nekem kincsed,
neked csak én.
.
Jussom
.
Jussom volt
tehozzád,
de télben
halt a nyár.
.
Reményem
szép nedve,
málnásban
holt medve.
.
Űrsiklók
szálltak fel,
vissza a
jövőbe,
.
mert ott lát-
tál engem,
múlt véré-
ben veszve.
.
Remény
.
Reménytelen
Reményrendnek,
Reményt öltél,
Reménykincsnek.
.
Remény magva,
Remény halva,
Reménymarha,
Remény varrva.
.
Remény halott,
Remény magzott,
Remény nincs van,
Remény szült ott.
.
Reménypuszi,
Remény Gyuszi,
Remény nyalta,
Reménynyuszi.
.
Remény bére,
Remény vére,
Remény lelke,
Remény élte.
.
Remény vak szült,
Reményhalált,
Remény sírta,
Remény dalát.
.
Remény légzi,
Reményt köbön,
Reményt láttál,
Reménygyökön.
.
Reménysugár,
Reménybomba,
Remény halt meg,
Reménymába.
.
Remény volt s van,
Remény dicső,
Remény ölt meg,
Reményed Ő!
.
Fél másodperc ezred része
.
Fél másodperc ezred része,
mely e világ összes kincse,
vágyó hangok fénysugara,
éjben fagyott remény magva.
.
Kacajuk fut, ezüst sínen,
hallom e dalt, ami nincsen,
gitár zengne e strófára,
de szól világ csendmagánya.
.
Mosolyuk a nincsben ragyog,
ezt sírják a fényangyalok,
örömröpte lepkeszárnya,
múlt halála, holnap vágya.
.
E kínokban lett egy mártás,
eljött a várt, szép megváltás,
de leköpték vér keresztjét
s így halál lett örök vendég.
.
Esti mese
.
Kerek erdő
rombusz sarka,
mért' bőg itten,
e szép marha?
.
Dinnyeízű
lepkeszárnyak,
regényt súgnak,
vad éj vágynak.
.
Medvehúsom
szakított szét,
s így lettél te,
sosem vendég.
.
Három tündér
utcasarkon,
osztozik hű
havibajon.
.
Örömbarlang
súgja szélnek:
"Belém bújnak,
de mért' félnek?"
.
Világszélén
leestem én,
de kihúzott,
halott remény.
.
Testemnek zöld
piros vére,
itt a vége,
fuss el véle!
Harap Isten!
.
Harap Isten
gyönyörélőt,
holt húsodban,
nincs teremtőd!
.
Pengi gitár,
pokol nászát,
örökké szülsz,
halott lárvát!
.
Remény kínja,
szép ígéret,
most temették,
örök élted!
.
Jól laktam én,
de te éhes,
kincs vagy nincsen
s vérző ének
Ősrobbanás előtt
.
Ősrobbanás előtt,
megölték a bárányt,
Isten szíve súgta,
ezt a szép szivárványt.
.
Korszak végén mikor,
nem lesz idő soha,
reményed teljesül
s ez nem volt mostoha.
.
Meglátod az egyet,
az örök valódit,
könnyet szárít, csókol
és sebet begyógyít.
.
Trónjából élő víz,
folyik világszélig,
szeretetben élsz már,
végestelen végig
Unicum lesz sörrel
.
Óceánban
fürödtem én
nyolcvanhétben,
dagály nyalta
édes bőröm,
sós vizében.
.
Francia nő
elém állt és
megmutatta,
én meg bambán
bámultam, mint
tini marha.
.
Így esett, hogy
szűz maradtam
e vidéken,
unicum lesz
sörrel pincér,
kérem szépen!
Jó a megérzésed koma
Csak szelet hozott tavaszunk sorra
Nálunk már a pinna sem nedves
Kell a sikosító (vagy nyál)mely farkamnak kedves
Irigylem az orrod barátom
Két szerszámod is van belátom
Sőt, ha nyelved is hozzászámolom
Asszonyod öröme szinte álom
Ma reggelre is megkeményedett
No nem a faszom, csak a kinti hőmérséklet
Bár a napocska süt ezerrel
A tavaszi mínuszok, mit Lali nem kedvel
Jobban belegondolva
Nem csak ez a virágzó életek gondja
Mert csapadék nélkül sincs élet
Kutam vízhozama meg nagyon kétes
Remélem véget ér az átok
Megjön a tavasz mit várok
Kinyílnak az ég csatornái
Fűnek, fának, virágnak nem kell tovább várni
Remélem a karanténnak lesz hozadéka
Sok fiatal az időt hasznosan elbassza
Ezáltal a népesség gyarapodhat
Lali nyögdíja is megmaradhat
Madarak is vígan csiripelnek
Semmi "emberi" nem zavarja reptüket
Láss csodát Velence lagunáiban
Halakát látsz úszkálni tiszta habjaikban
Mikor sétáinkból hazafelé tartunk
Egy, egy autót elrobogni látunk
Orrunkat facsarja kipufogó bűze
Mit nem éreztünk napokkal előtte
Így én azon véleményen vagyok
Isteni figyelmeztetés ez az állapot
Ám ha mégis az ördög mívelte
Lassan áttérek sátánista hitre
Történelmi szögböl nézve ezt a dolgot
Egy pillanatra Isten megálljt mondott
Figyelmeztetését vegyük komolyan
Mindenki éljen emberbarátibban
A sötétség ideiglenes térnyerése
.
Mikor a Sátán
templomba ment,
senkit nem talált
ő odabent.
Ördögi kacajjal
e helyen átment,
s gonosz vírussereg
mondott "Áment".
.
Templom pincében
kinyílt egy sír,
volt hájas püspök
most csontvázzal bír:
" Messze az Isten,
de itt a pokol,
nyájas népem,
te mért zokogol?"
.
" Kárhozatot ettél
a Jézus testtel,
bűneid itattad
a szent vérrel!
Mit anno vetettél
most aratod,
hazug magvakból lett,
kínhalálod!"
Hűs hajnalban
.
Hűs hajnalban rád gondolok,
várom már a Nap sugarát,
mert benne is téged látlak,
te miattad szebb a világ.
.
Úr Jézusnak mindig mondom,
hogy szeretlek én már téged,
a legszebb vagy édes kincsem,
s Istenben van békességed.
.
Tudom, tudom, az Úr az első,
de azért nagyon szeretlek,
köszönöm, hogy ismerhetlek,
köszönöm e nagy kegyelmet!
.
Áldott az Úr, győztes vezér,
kiragadott bűn mélyéből,
Szellemével vezet minket,
tiszták lettünk a vérétől.
.
Öröm, remény és békesség,
szeretete hatalmában,
örök élet és megváltás,
Jézusban van, senki másban.
.
Dicsérje Őt a Föld s az ég,
dicsősége fényben ragyog,
imádjuk Őt s imádják,
velünk együtt az angyalok.
Orálnál nem mindegy milyen is a punci,
"Shop stop" jut eszembe, hol Randell ki is fejti,
nagy csiklójú nővel, sosem lenne együtt,
mert még kiderülne, hogy kis péniszű férfi!
De volt egy ifjú legény, szól: " pinna egyforma",
elő Lali gyűjteményt, szeme bámula.
"Ennyi féle punci van"? Kérdi remegőn...
röhögtünk komámmal, jöjj igyunk egyet-kettőt!
A nejem puncija, kopasz fiatalos,
majd 50 ő is, ám de feszes, illatos,
a csiklója nedves- édes kis borsószem,
nem lóg--fityeg semmi, nyalom, ha tehetem!
