Ördög ült a gitáromra,
nejem bukik a makkomra,
Rock ’N’ Roll szól gitáromon,
asszony élvez a makkomon!
Élvezz asszony, keverj-kavarj,
köpüld ki belőlem a „vajt”,
ha a csípőd gyorsan kever,
mennybe együtt repülünk el!
Hogyha máma ügyes leszel,
holnap mennyekig nyallak el,
de ha ez még is kevés lenne….
a folytatást Lali bá: nem írom le….
Van tenéked képzeleted,
persze hozzá kedves nejed,
én tégedet nem tanítlak…
inkább kéne tapasznyalat!
Szeretettel írtam hülyeségem,
meg ne sértődj kérlek szépen!!!
Sajna Rég jártam már erre! óh mondd, hiányoztam?
Mily jó lenne szívemnek, csak mondanád: Hiányoztam….
Véget ért a suli, nyakamon a jány, s a szünet,
géphez nem juthatok, hogy locsoljam vizeldénket!
Most kaptam pár szabad órát, sörrel, röviddel,
köszöntelek költők, itt vagyok, őszinte szívvel!!
Fogadjátok pessem, szeretetettel, hisz úgy szánom,
esküszöm, hogy ráadásba, makkom is kirántom!
Jajj pedig az asszony, biz ezt nem szereti,
azt gondolja : néki jár az összes kicsi-laci!
De most bármi légyen, itt kell kirántsam,
tiszteletem felétek,hogy ezzel lerójam!
Remélem költőim értékelitek, eme hősi tettem,
hisz holnap,ha nőm kéri adagját, nékem végem!!
Ha elmondom, hogy magom a vizeldében ültettem el,
heréimtől testemet, borzalmas kínok választják el!
De nem baj, éljen a szent vizelde,
ez büntetése minden lusta „költőnek”!
Így majd tudatlan is tudni fogja:
ha nem írsz!? kés heréd kaszabolja!!!
Okos ember ám a Laci
Tanári diplomát is adtak neki
Ám a kurva kölkök tanítása helyett
Ördögmasinákat terelget
Otthon vakol, falaz, hegeszt
Kutat fúr, azzal öntözget
Értékeli ezt jó felesége
Ezért is engedi lazítani estére
Volt idő, mikor így gondoltam én is
A pillanat eljöttével mást tettem mégis
Behívtam a kölköt szerény hajlékomba
Lányom csöcsit ne a bokorban fogdossa
Egy jó tanács Laci barátom
Higgadtság bármi áron
Mert a tiltás semmire nem vezet
Csak jobban a dologra hergeli gyermeked
Aztán abba is gondoljál bele
Fiadnak mint tanácsolnál ilyen helyzetbe?
Ha a nászjelölt fogná a puskáját
Annak meg törnéd el derekát?
A véres könny dolgot csak most gondolod
Abban a pillanatban örömkönnyek lesznek azok
Mikor lánykád hasában az onoka szíve dobog
Istenem, azok ám a csodás pillanatok!
Írom itt a sok, sok hülyeséget
Azt sem tudom leányod most hány éves
De egyáltalán nem kell féltened
Ha ereiben apja vére csörgedez!!!
Gazz biza tud élni, de nyilván tett róla,
a jól nevelt asszony az urát nem zaklatja!
Dicséret illeti ezért a költő komát,
Isten tartsa meg eme jó szokását!
Süttesd csak Gazz költő, hasadat teraszon,
gazoljon az asszony, kinn a meleg napon!
Ha eljő a sötét éj, lesz néki más dolga,
gaz helyett Gazz-olhat a pihe-puha ágyba!
No, Lali bátyó, most elkaptad a tököm,
Unokát szeretnék, de az ára: gyötrelöm!
Hogy az én kis leánykámmal, ilyen, mint egykor én is?
viszket az ujjam a ravaszon, kinyírom, ha addig élek is!
Tudom, most nagy a szám, de belegondolni nehéz,
hogy kit neveltem egykoron, majdan más karjában él.
Jön majd egy ifjú, ki elrabolja lelkét,
ahogy egykoron jóapám, drága anyámét.
Tudom, az élet rendje ez, hisz lányom anyját,
én is dugom rendesen!
De mit leírtál versedben,abba belegondolni fáj,
könnyem hullik véresen!
Hogy csemetémmel azt teszik, mint én a lányokkal,
kit én pelenkáztam, és etettem, mosdattam?
Most érzem csak koma, a sok lányos apa dühét,
kik egykoron, fejem verték volna szét!!!!!
Míg az asszony a kertben Gazol
Laci a teraszon vígan durmol
Fölteszem a kérdést emberek
Nincs alteregója ennek a gyereknek?
Már megbocsáss nékem pajti
Szeretnék a kertre locsolást kapni
Úgy ötven milivel kiegyeznék
Százzal már elégedett lennék
Nagyon kikerül bennünket az eső
Szomjas a föld, elég a mező
A felhők most is tornyosulnak
De piszkos ereje van a napnak
Add már Uram az esőt
Esengve kérlek, az éltetőt!
Biz a Lali bátya, van egy gyűjteményem,
egy ”Lali” mappában, és jelszóval védem.
Muszáj a védelem, mert hát 18 plusszos,
a lánykám ha ráklikkel, az asszony megrugdos!
Sok szép csajszit, cicit, nomeg puncit,
mit küldtél levelekben,
e mappában őrzöm,s
köszönöm tisztelettel.
De nem vagyok ám én irígy,
továbbküldtem biz másnak is,
haverjaim hada
húzgálta rájuk a pöcsit!
Emberek, kérdezném mi van veletek
Hogy ajtaját nem nyitogatjátok e szent helynek
Jó, jó tudom, megjött a jó idő
De pisálni nem csak a szabadban kő
Alkalom adtán sercintsetek itt is
A falakat szarral kenjétek meg Ti is
Ezt várja el tőlünk Vizeldénk őre
Ez minden poéta szent kötelessége
Teltek az évek bíz a rendületlen
Leveleket küldtem tovább kéretlen
Sok, sok humor, autó és kebel
Punci tömegek mi a neten átkelt
Annak idején mondtad lelked mi nyomja
Aztán eltűntél, mint fűből a gomba
Most meg már jelezted itt vagy Zalában
Két megye határa van köztünk távban
Szeretem a blues-t is, én el nem átkozlak
Aki a jó zenét élvezi, el nem kárhozhat
Ifjabb koromban kedveltem a Mikit
Mára a zenéjétől lettem kicsit frigid
Viagrát jelentem még sosem használtam
Hogy farkam merevedjen elég csak a vágyam
A recepcióst Hegykőn, ha én elkaphatnám
Egész éjjel hágnám, nem lankadna cerkám
Soraidban érzem árad a tisztelet
Ez a kölcsönös emberi szeretet
Hat évtized megélt tapasztalattal tudom
Szavaid tele vannak igaz hangokkal!
Köszönöm a jó szót, kedves Lali bátya,
az 5 x-et nem léptem át, de itt a kapuja.
Lekopogom gyorsan, viagra még nem kell,
ha meglátom az asszonyt, biz jegelnem kell!
Most nem arcoskodom, állok én keményen,
ahogy Mick Jagger a bluest nyomja még serényen.
Persze az is igaz, nőm sem hagy lustulni,
nem rest a fa.. iránt igényét benyújtni.
Ennyit a korrol, meg farkamról,
olvasom: pincédben 20 éves honol?
Annak biz az íze, nem lehet akármi,
tán még finomabb, mint a lágy punci?
A kemény rockot említetted még bátya,
Stratocaster, SD1.. nem erre van gyártva,
pláne ha lágyítom egy kis reverbel…..
Blues-é a lelkem, kérlek: ne átkozz el!
Szeretettel írtam soraim, te ritka jó lélek,
Ki emlékszel reám, hiába teltek évek!!!
Hajj de kurvára elfáradtam
Melós autóm kilakatoltam
Lefújtam az alját, majd a küszöböket
Térdeimben halkan "macskák" költöztek
Jövő héten viszem műszakira
Addig még egy profi átvizslatja
Majd fájó szívvel piacra dobom
Apró könnyekkel bíz én megsiratom
Megtettünk együtt sok, sok kilométert
Soha nem hozott reám szégyent
Sajna már nem kell szolgálata
Feleslegesen ne álljon az udvarba
Jajj biz a Lali, a szép női kebel, be csodás dolog,
csókolni, bimbizni mi más, mi íly élményt okoz?
Persze tudom, rossz hátnak a masszázs biz csoda,
de elvált, s éhes nő, feszülő cicivel, az ám a csoda!
Persze egy dolgot szögezzünk le gyorsan,
szemünk-szánk nyitva, de sliccünk zárva van.
Mellettünk jó asszony él, ki akár értünk hal,
marad Csak az álom, mi asszonyt meg nem csal!
Lali bátya! Meg kell, hogy előtted gyónjak,
nem birok ellenállni a szép szűzlányoknak!
A ma éjszekám, egy kis Skót vörössel töltöm,
bár még csak 12 mult a kis lelköm!
Egy évvel öregebb lettem ma, Medárd napján,
S haveromtól kaptam ajándékba e kis szűz lányt,
én dugózom ki, s be a család alszik már,
élvezetek hegyén magam járok , s a nótám!
Gitáromból, halkan sír a lágy blues,
Clapton, Taylor.. no meg a Stones…
Közben 12 éves Glenfiddichet,/ mit kaptam/
iszom a ti, költők egészségére!
Ha rímem itt-ott sántít,
nézzétek el nekem,
De tudatlanban a pia….
már, mint a tenger!!!
Egy éveben csak egyszer van szülinapom,
lágy bluesra, skót lánnyal hentergek e napon!
Játszok még pár szép bluest, segít a kis 12 éves,
isten óvjon-áldjon rímvérű testvérek!!
Az óvatlan Tudatlan,
ki öregebb lett egyel,
kellemes álmot kíván,
sok-sok szeretettel!
Alázattal jelentem kedves kollégák
A hegykői feredő derekamból kivette a zsábát
Kellett ehhez finom masszázs kéz
Tizenöt alkalom, máris hiányolom
Elégedett voltam a férfi masszőrrel
Ám a női pluszban enyhe kéjjel tölt fel
Nem is beszélve a recepciósról
Haj a libidóm azóta is lángol
Elvált asszonyka a drága
Folyton kísért keblei látványa
Rövid élménybeszámolómnak itt a vége
Próbáljátok ki saját épülésre!
Lali bátyó te szemtelenke,
miket gondolsz rólam tee!!!
most mindenki azt gondolja,
lukaltatni mentem oda!
Bár van erről egy anekdota,
le is írom hamarjába:
Buzi megy a dokihoz, hogy szúr a sejhaja.
Doki felnyúl, buzi felnyög, kéjes a sóhaja.
Persze, hogy szúr ember, hisz itt van egy szál rózsa!
Néked hoztam széphuszárom, tegyél be most mást oda!
Hivatalos neve, végbéltükör
Proktológus, ki a végén tündököl
Én csak seggturkásznak hívom a jó embert
Ki a műveletet végzi el
Hajdan komoly sebészi munka volt
S a szerkezeten pumpa sem segítette
Inkább hasonlított termetes brokira
Mi az én szüzességem elvette
Vazelin síkosította az orvosi fémet
Mi aztán mélyem belém tépett
Seggem lyukában ott volt a fisztula
Benne a genny, majdnem kisajtolta
Szóval férfitársaim nem kell fosni
Ma már egy vékony "csövecske" fog anuszotokba behatolni
Mit nem gondolsz Lali bátyó, háá dehogyis linkelek,
Ilyen az én asszonyom, nem ismer kegyelmet!
Tisztes családanya, nomeg dolgozik serényen,
de az ágyban egy kis ribi ő, „az én kedvesem”!
De hát igaza van, hisz nem azért jött hozzám,
hogy bepókhálósodjon! Vagy zongorázzon magán?
Inkább szól: tudatlan, nyelved cimbalmozzon e cunán!
Én pedig boldogan zenélek fincsi kis csiklóján!
Nem is adnám semmiért, no nem csak a szex miatt,
összeszoktunk nagyon a sok- sok év alatt!
Gyorsan hozzáteszem, haverom szarabbul járt,
vastagbél vizsgálatra küldték el a komát.
Felfujták csórikám, mint vásárban a lufit,
jajjgatva eregeti azóta is a pukit……
Olvasom soraitok, költői e helynek,
látom az egészség többeteknél remeg.
Hogy beszálljak én is, tudatlan, a sorba,
elküldött a dokim prosztatavizsgálatra.
Azt mondja a tanult, hogy ebben a korban,
illdomos nézetni, hogy működjön a farkam.
No én kis tudatlan, elmentem a dokihoz,
a szőrős barbárja, hát nem seggbe nyúzott!
Magamba roskasztott a megalázottság,
hogy a franc egye meg az Urológiát!
férfiként indultam én el a rendelőbe,
terpeszben csoszogtam haza delelőre.
Így járt a tudatlan, rászedte a tudomány,
bedőltem neki, de szó szerint ám komák.
A szüzességem oda, de e korban mit tegyek?
Aszongyák évente mindig kell egy új ujjmenet!
Kellemes olvasnom veretes soraid
Mellyel megtöltötted Vizeldénk falait
Bár azt szomorún olvasom ismét
Egy jó ember távozik innét
Ezen nyavajákat sajnos ismerem
Rég sanyargatják elnyűtt testem
A napokban kerestem enyhülést neki
Gyógyferedő enyhítette kínjai-t
Némethonban bizton nem csalódol
Stresszes életedből lazán feloldódol
Arra az egyre igazán megkérlek
El ne felejtsd a Vizelde népeket!
Köszönöm, Lalibátya, veretes soraid,
az Úr töltse újra mindig söreid!
Hogy nem írok, hanyagság valóban
sajnos sok a stressz a melóban.
Ráadásnak gyötörnek a nyavaják,
ínhüvelygyula, lumbágó, isiász.
A kettő összefügg, érzem,
akárhogy nézem,
amíg meg gyógyulgatok,
pályáztam egy belső ajánlatot.
Ha kapom,
veszem kalapom,
beállok a sorba
és megyek némethonba.
Egy évre vagy másfélre, mindegy nékem
ha ojróban kapom a fizetésem.
Más a tempó odaát, mondják,
mindenki nyugodtan veri a f@szát.
Kellemeset kötném a hasznossal,
pisilést falra a híg fossal,
locsolom a plafonra mégis,
drága pisildénket emelem az égig!
Mi van emberek, mi a gond
Szarni, hugyozni csak nem kell gong?
Vizelde ajtaja szélesre tárva
Magvas gondolatitok hiába várja?
Hej Patkó koma, Dr Kotász
Ebben a rovatban mindkettőtök ász
Sorolhatnék még sok nevet
Ki fáradt gőzt nem itt ereget
Hiányoztok nagyok drága tezsvírek
Rímeket faragó harcos vitézek
Szívesen beszélgetnék én biza többet is
De ez a hazudozó túlzottan taszít
Így hát hiába is búsulok
Pár butus gondolatot ide írogatok
De azt leszegezem komáim
Mi voltunk a buták
Idáig, meg ezután is
Mert nem szabadott volna emberszámba venni
Csak egy sima troll, akként kell kezelni
Amíg valaki is beszélget vele
Addig mindig itt eszi a fene
Megesz a sárga irigység koma
Ez minden férfiember álma
Lehet, álmodtad talán
Hogy így kényeztet az a szép leány
No nem tagadom, nekem is sikerült
Meghágtam a mamát kegyetlenül
Át is aludta az éccakát
Reggelire meleg szendviccsel adott hálát
Elmesélem néktek, hogy mi történt éjszaka,
azt hittem álmodom, nedves kéjt farkamba.
De kinyitom a szemem, s mit látok odalenn:
nejem nyelve makkomon, dolgozik hevesen….
hej, biz a látványtól bedurrant „kékderesem”,
az asszony se volt rest, s ellovagolt velem!
Nyeregbe pattant, mert csikós jány a lelkem
de nem ám akármilyen,hisz „szőrin eddzettem”!
Jólesett a szíves köszöntés a sok idő után,
nehéz évek teltek el felettem,
sírtam sokat, és néha nevettem,
de mennem kellett az úton a vágyaim után.
Elhagytam az otthonomat, a szép alföldi rónát,
és kézenfogva szép kedvesemmel,
s szeretőn ölelő gyermekemmel,
elindultam a távolba, Zalában lelni hazát.
Lépjük át a komoly témát!
szeretem-e még a penát??
Nyalom-falom, hogyha kapom,
ha nem adják, elrabolom!
A magyarok istenére
esküszöm
esküszöm, hogy a penába
belököm!
Áll e még a kékeresem?
Duzzad az mint a szűz kebel!
Ha érzi a pena szagot,
nem hoz az rám gyalázatot!
A Magyarok istenére
esküszöm,
esküszöm, hogy a penába
belököm.
De nyelvem is büszke harcos,
mindig nedves, sose karcos,
s ha punci ül az arcomon,
szárazon biz nem hagyhatom.
A Magyarok istenére
Esküszöm,
esküszöm, hogy a penába
belököm.
Véletlen benéztem a kocsmába
A törzsvendéget azonnal meglátva
Gyorsan ki is faroltam
Mert három ponttól hányingert kaptam
Azt hiszi ő az origó
Pedig csak egy tahó okoskodó
Minden tudása a gugli
Ettől tudok guggolva fosni
Így trónolva a Parnasszuson
Lábamat lefelé lógatom
Magammal elégedett vagyok
Köröttem tócsákat hagyok
Mit nekem jambus trocheus daktilus
Én szarom a spanyol viaszkuszt
S mikor majd egyszer felébredek
Csakis a Vizeldébe verselek
Basszus, parnasszus
Jámbus,disztichon
Megkevertél kedves László
Én ezt nem is titkolom
Rémlenek e jelzők, talán irodalomból
Kínrím gyártáshoz egyik sem smakkol
Atyavilág, minden egyéb
Nem találok szavakat
Laci öcsém, köttőtársam
Élvezem a hangodat
Nem hallottunk rólad hírt
Sok, sok esztendeje
Az, hogy újra megjelenj itt
Épp itt volt az ideje
A pinnát szereted még?
Nagy kanállal eszed?
Vagy már csak pisálni használod
Kékeres szervedet?
Csak gonoszságból csipkelődöm
Ne vegyél ám komolyan
Sokévi távolságod
Büntetem ily ormótlan
Egy szónak is száz a vége
Vagy talán épp fordítva
Tapsolok örömömben
Ázik Vizeldénk fala!
Az a jó a zoskolában, a gyerkőcök korán lelépnek.
Az asszonykám meg otthon marad, s nyolcig én se lépek.
Úgyhogy jól indítjuk a napot, csak az ágyunk bírja
Két hét van még az iskolábúl, ahogy az megvan írva
Megannyi intelem
Megannyi példa
Az emlékezet rövid
Mint egy könnyű séta
E honban kell egy vezér
Itt legyen ellen is
Az egyiket éltetik
A másikat köpködik
Pokol kondérjában
Köped sok, sok, magyar
Kimenekülni egy sem akar
Ha akarna sem tudna
Abból kivergődni
A nemzeti akarat
Nem hagy menekülni
Elöntötte a fórumot az okosság
A potikat ide-oda forrasztják
Erre biztos vevő a nagyérdemű
A nézőtéren ül sok, sok vájt fülű
Aztán, mikor a dob megszólal
Zajong az orgona nótaszóval
Vidáman brummog a nagybőgő
A gitárnak keserves a hangerő
Az offban feltűnt a direkt marketing
Nem baj, visz oda egy kis színt
S hogy a Vizelde napja legyen teljes
Pár gondolatot itt elhintek
Jajdejó hónap csütőtök,
Csak ne essen az égbű sűtőtök.
Essen inkább onnan manna,
négykó eehúzunk a faszba.
Hűlt helyemet bárki meglássa,
Ki beszól, a sírját mán megásta.
Péteken hivatalos úton leszek,
a fene nem e kuplerájban ehet.
Ez öröm és bódottág is egyben,
sokat javít bizony a közérzetemben...
Hogy e pár sor se vesszen el
Mit az offban követtem el
Azonnal áthozom ide
Itt a megfelelő helye!
"Ne is emlegesd a taknyot
Az orrom egész nap rotyogott
Kifújtam vagy ezer litert
Keresztes vitéz ezen csúszna el!
Ám most nem is ez az apropó
Pár szó, mi nagyon apró
Köszöntelek kedves Mihályok
Isten napja ragyogjon reátok!"
Bár ma elkapott a devla
Orromat a takony nyúzza
Mint a kutya úgy köhögök
Egy rövidet ide böfögök
Pár sort emlékeztetőnek
Misi 55 zenész testvérnek
Mihály napja minek okán
Nem feledünk soha komám!
Az unokák jöttek nagyanyót köszönteni
Verset mondtak, virágot hoztak boldog volt neki
Én a délelőttöt a vőmmel töltöttem
Alacsony kerítésük kicsit megnöveltem
Kertes házaknál akad tennivaló
Mindig ad munkát, de éppen az a jó
Ebédre friss kövesztettet ettünk
Bendőnket megtömve leheveredtünk
Leheveredtünk vóna bíz, de nem lehetett
Unokák hada el nem engedett
Kirándúni vótak a derék kőtőtársak
én vidékre jöttem, hogy végre anyát lássak
szettem neki orgonyát lilát és illatost
örült neki nagyon, csak ennyit írok ide most
Drága jó Testvérem
De jó "látni" körünkben
Csak szólj, mikorra tervezed
Az adóhivatalt megleckézteted
Bár sokat gyengült a karom
De nagy még az akaratom
Az sem baj, ha a cső háromnegyedes
A hátukon bíz az nem lesz egyenes
Azért abban vitáznék veled
Az úri nép bélgázt hova ereget
Mert tegnap még csak ide fingott
Holnap már a szánkba foshat
Száz szónak is egy a vége
GGV mester a Vizelde felkent Őre!
Teszi majd az a balga, bizony teszi.
Majd ha a karót a hátából kiveszi.
Mit a NAV tett bele gyönyörűszépen,
Hátulról, ahogy kell. Hogy másféleképpen?
Pedig pont őket kéne saját lévükben főzni,
Vagy félcollos vascsővel megvesszőzni.
Persze, nagyon büszke vagyok rátok,
Nincs próza, verstől fénylik a pisáldátok.
Vagyis a Pisáldánk, ahogy illetni illik,
Mindegy, hogy az úrinép hova fingik.
Itt a vers megyen, ahogy meg van írva,
Vigyáz rá Lalibátyó, aki meg van bízva.
Pinnácska, Pinnácska Agrippinnácska
Agyad menete megszakadt máma
Az első sorokat én bíz úgy loptam
A viccek rovatból simán eloroztam
Bár abban nagyon biztos vagyok
Fender 59 menetet soha nem vágott
Főorvos asszony írta fel a kúrát
Csak masszázst kértem, meg egy kis pancsolást
Pár órára jogosít ezen belépő
Így, együtt egy ötszázas ez a kettő
A wellness medence is nagyon fasza
Beépített tangertor, mi tested masszírozza
Holnap is a gyógymedencében kezdek
Majd a belsőben kicsit levezetek
Utána becsücsülök egy nagy kádba
Vízsugár segít a kilazulásba
Beteszek ide egy linket, innen megtudsz minden szépet
Habtestemet megáztattam
Hegykői gyógyferedőben úszkáltam
Sajgó derekam is kényeztettem
Gyógymasszőr kezeitől frissültem
Én ökör, én balga, nagy marha
Pedig itt van a szomszédba
Ez mindenkire ráférne
Kinek hasogat keze, dereka, térde
Most meg az Ég is megkönyörült
Száraz földekre csendes eső került
Egy kis meleg jöhetne ráadásnak
Minden kívánsága teljesülne Lalának
Ugyan-ugyan drága Gazz koma
Hát hiányzik belőled a fantázia?
Egyik szőrös, másik csupasz, piercing a harmadikba
Elég egy nő, mégis mintha háremed volna
Ráadásul amíg az egyik menstruál,
Addig a többinél utadba semmi nem áll
Szóval ha a női testet három láb tartja
A kíváncsiság szétevet! Vajon hány pina van rajta?
mert lehet kettő, három, sőt még akár négy is
ennyi lukba viszont nem elég egy pénisz
Gangbang partin talán összejöhet ennyi
De nem értem hogy lehet egyszerre mindet beletenni
Logisztikai probléma merül fel itt kérem
Az én farkamnak elég egy punci, azzal is beérem.
Míves versed arra késztetett Bandi komám
Hogy elgondolkozzak a háromlábú nők hosszú során
kiket éltemben meghágtam
S három lábuk közt a résbe bele találtam.
Nem hosszú a lista, kerek szám, megmondom
kevesebb az egynél, szóval nem fogyott sok kondom
Visszagondolva erre az jutott eszembe
Nem faszos nőkről beszélünk - az lenne balszerencse!
A lábuk legyen rendes láb, föstött körmök rajta
Alatta talp mely ha viszket, a nő megvakarja
Folytatnám a verset, de most munkába kell menni,
ígérem ha odaérek, be fogom fejezni.
Húúú komám, ez magos fizika
Felét az elmém fel sem foghatja
Annyit a dologból azért leszűrtem
Mert a tranyós rovatba bíz én benéztem
Fő tanácsadó ottan iGazz barátom
Dicsérő soraid meg itt találom
Bele csempésztél tömény erotikát
Egy kis csipkelődés soha nem árt
Abban egészen biztos vagyok
Nagyra értékeli eme eposzod
Fel is olvassa majd otthon az asszonynak
Megörökítetted Őt az utókornak
Gazz a diódák ismerője,
Ha lehetne dióda lenne a nője,
Két kivezetése közé nyúlna,
a dióda majdcsak elájulna.
A tranzisztor már nehezebb eset,
3 lába van, de az egyik lehet
hogy nem is láb, hanem bráner,
Gazznak az már nem úgy zsáner.
De azért haverkodnak ők eleget,
nem szerelmesen, az meglehet,
csak úgy együtt lógnak férfiasan,
a gitár meg torzít jó hangosan.
Soros legyen a kapcsolás ez fontos,
a bázis meg mindig az, ami bozontos,
a kollektor gyűjt sok szőrt róla,
az emitter az öröm kibocsátója.
De Gazz ám nem éri be ennyivel,
Összeszűri a levet a FETtel,
Nem azzal amelyik pilóta,
hanem amelyik több mint egy dióda,
Tranzisztor s egyben az öröm forrása,
a nyelője mindent lenyel egy húzásra,
Ha mindenki elégedett, a kapu kitárul,
Gazz pedig a pincében alterrokkot gitárol.
Megírtam nagy Gazzról a regémet így reggel,
Kíváncsian várom mit szól a jóember.
Igyekszem vele a diskurzust kerülni
Olyan, mint Dunába vizet önteni
Átlátszó, és könnyen kiszámítható
Mindig látni, ha kimarad nála a dilibogyó
Megesett velem többször, emberszámba vettem
Mindig beláttam nagy, nagy tévedésem
Elviekben kéne egy udvari bolond
De csak olyan, ki humorosakat mond
Természetesen most is igazad van
De mi is jár annak kinek több esze van?
Vannak ott értelmes emberek
Kik linkelnek érdekes cikkeket
Így aztán nem kell keresgetnem
Ezernyi buta oldalt végig nézegetnem
A vitáknak kilencvenkilenc százalékát
A pécsi idióták generálják
Bár felesleges a többes szám használata
Egyedül butább, mint hét pár rendőrcsizma
Lali bátyó, az offot nem olvasom rég
Csak az anyázás megy ott meg a harag
Nekem fontosabb a mentális egészség
Inkább bontok egy sört és az ép eszem megmarad
A fórum bolondja
Tegnap az offot szétbarmolta
Minden épeszű elmenekült
Tombolhatott egyes egyedül
El nem tudom képzelni
Ki az, ki linkjeit nézegeti
Most, hogy ezt elmondtam
Nyomok egy sárgát kínomban
A dolgot megkoronázva
Szarok a buta pofájára
Csodálatos csalódás ért az előbb engemet,
Csütörtököt mondtam, de a többiek pénteket.
Vót annyi eszem, korán kőttem reggel,
Így délután kettőkör már engem senki nem lel.
Dupla öröm ez biza a hétköznapokban.
Hol újabb szarkupac vár mindegyik sarokban.
Szarcsomók között elszlalomozok messze,
B@ndibátyót szemétdombon többet ne keresse...
Ez kérlek tisztelettel
Nem is oly meglepő, nekem hidd el
Férfi ember, mikor a hölgyeket locsolja
Torkát kiszáradni, bezony nem hagyja
Száraz torokkal verset nem mondhatunk
A bátorítóktól oszt sokat is hugyozunk
Vizelde falán salétrom virágzik
Nem meglepő dolog, hiszen húgyban ázik
Bornemissza Gergely keveri ezt szénnel
Ként is tesz még hozzá, persze csak mértékkel.
Bomba lesz belőle, repül majd a török
Teleszart bugyogója a levegőben pörög
Így lészen a húgyból a tudomány által
Végzetes fegyver mely lesújthat halállal
Ahh de jó bejönni ide
Azonnal támad az embernek ingere
Egész nap egy kredencet csiszoltam
A tüdőmet porral "jól" teleszítam
Nem is győztem a vizet vedelni
Jól esik a hugyot itten leengedni
Kapj egy mappát a hónodnak alája,
ahogy megboldogult kollégám mondotta volt,
Sétálj így bármerre, hogy mindenki jól lássa,
S azt hiszik majd rólad, hogy kurvára dolgozol...
Ilyenkor először menjél egy jót szarni
de legalább hugyozni, mit cigizés követ
hogyha van egy büfé, egy kóla befigyelhet
aztán a hazamenő gépen csatold be az övet
Egyre jobb lesz a kedd azért mégis,
Egy kicsit kell már kibírni délután négyig.
Meglesz az azt hiszem akár féllábon,
Mi volt itt ezelőtt, akkor már nem bánom...
Meglepően jól megadtad a hétnek a magáét
Ezt nem teszi ki az ablakba lefogadom
Nem is értem, ha mind utáljuk hétfőtől péntekig
Miért nem tört még ki naptárforradalom.
F@szom a hétfőbe, keddbe, szerdába
Bekaphatja mindenki, nem dolgozok én már ma
Jajj, csa a főnököm e posztot meg ne lássa,
Akkor bizony a seggem kipicsázza
Sajnos a csütörtök se lesz jobb sokkal
De pénteken már sörözünk a haverokkal
Bocs kőtőtársam, figylemetlen vótam
Neved nagybetűvel kellett vóna írjam
Javítom is rögtön, mert nem tudok így aludni
Hurkások városába aranytollú Bandi
Igy van biza bandi, eljött hát a kedd is
Bárcsak lennék rockszár, mint Anthony Kiedis
Akkor mindegy lenne, hogy kedd van-e, vagy szombat
Nem lenne minden munkanap igazi Mortal Kombat
Eljött immáron végre a kedd is,
Nem mondom, hogy megjött tőle a kedv is,
De egy fokkal jobb már mint tegnap,
de így is csak úgy fest mint egy szennylap.
Ki is törlöm hát vele a picsám,
hátha gyorsabban telik a délután...
Ki kell mondanunk végre,
Olybá tűnik, ki vagyunk égve.
Kiégésre jó lehet a pisa,
csorgassuk íziben a parázsló hamura.
De vigyázzatok nagyon cimborákok,
így arcotokba gőzölgő húgyfelhőt csináltok.
Kinek az orra nem bírja eztet,
eközben nemigen lélehgezhet...
Hétfő reggel elkések - ez alap
Napközben a munka ekkor - nem igazán halad
Csak a szükséges minimum - ez mit nyújtani tudok
Hétfőn sehogyse nem vagyok - igavonó tulok
Itt a hétfő dél, és már most alig várom,
a 16 órát, péntek délutánon.
Lassan pereg a homok, a szűk lukon,
Már azon gondolkodom, feltágítom.
Az üveget nehezen viszi a fúró,
Csak csikorog szegény, hogy "ez mi a túró?".
Toljad neki csigabiga, a forgácsot told ki,
Mert hanem megy mindketten, be fogunk itt szarni...
Erre járt egy idegen madár,
lehullajtotta egy tollát,
felvettem, jajj de szép, ezzel majd ékeskedem én.
NEM CSAK A PUTYINNAK
(Írta: Laár András verse)
Nekem is van gázom,
egy szerényebb mennyiség.
Elszállításához
nem kell csővezeték.
Nem kell csap és szelep,
magától is kijön.
Nem múlik semmilyen
műszaki eszközön.
A kérdés csak a helyszín,
ahol szélnek ered.
Hogy ne bámuljanak rám
döbbent, riadt
szemek.
, és a madár dalol
